(1)

A köz- és magánszféra közötti, közös technológiai kezdeményezések formájában megvalósuló partnerségekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) rendelkezett.

(2)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: Horizont 2020). Célja, hogy a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek keretében történő egyesítésével nagyobb hatást érjen el a kutatás és az innováció tekintetében olyan területeken, ahol a kutatási és az innovációs erőforrások köre és nagyságrendje az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez igazodik; továbbá ösztönzi a magánberuházásokat és korlátozott számú esetben egyértelmű európai hozzáadott értéket biztosítva segíti a társadalmi kihívások kezelését. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük az általuk kitűzött célok elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. A partnerségek irányításának és működésének nyitottnak, átláthatónak, eredményesnek, hatékonynak és inkluzívnak kell lennie, és ennek érdekében a partnerségek tevékenységi területén működő szereplők széles köre számára lehetőséget kell biztosítani a részvételre.

(3)

Az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és a 2013/743/EU tanácsi határozat (5) értelmében az említett határozatban rögzített feltételeknek megfelelően támogatást lehet nyújtani a Horizont 2020 keretében létrehozott közös vállalkozások részére.

(4)

Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) létrehozta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF). A CEF célja lehetővé tenni a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban a közös érdekű projekteknek a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos szakpolitika keretében történő előkészítését és végrehajtását. A CEF-nek főként azon közös érdekű projektek végrehajtásához kell támogatást nyújtania a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazatban, amelyek célja új infrastruktúrák és szolgáltatások kifejlesztése és kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúrák és szolgáltatások továbbfejlesztése. A CEF a tervek szerint hozzájárul olyan projektek támogatásához is, amelyek uniós hozzáadott értéket és jelentős társadalmi előnyöket biztosítanak, de nem részesülnek megfelelő piaci finanszírozásban.

(5)

A 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) meghatározta a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokat, és megállapította a távközlési ágazatra vonatkozó ágazatspecifikus feltételeket.

(6)

A nagy teljesítményű számítástechnika olyan közös érdekű projekt a digitális szolgáltatási infrastruktúrák területén, amely a 283/2014/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében támogathatónak minősül, nevezetesen a rendelet melléklete 3. pontjának d) alpontja szerinti hozzáférést biztosít a közigazgatásban felhasznált információkhoz azok további hasznosítása céljából. Az 1316/2013/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság a CEF végrehajtásának egy részét az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szervekre bízhatja.

(7)

A Bizottság az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, az Európai Parlament és a Tanács támogatását élvező közleményében (az Európa 2020 stratégia) hangsúlyozza, hogy az Unióban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében a tudásba és az innovációba való beruházás számára kedvező feltételeket kell kialakítani.

(8)

A Bizottság az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményében világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásokra épülő európai adatinfrastruktúra létrehozására szólít fel, valamint egy olyan teljeskörű európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakítását szorgalmazza, amely képes új európai technológiák kifejlesztésére és exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek megépítésére. A terület jelentőségére és az uniós érdekelt felek előtt álló kihívásokra tekintettel intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy összegyűjtsük a szükséges erőforrásokat és kapacitásokat – köztük a már létezőket is, például a tagállamok szuperszámítógépeit és szuper-számítástechnikai központjait – annak érdekében, hogy teljessé tegyük a kutatástól és fejlesztéstől kezdve az exaflop teljesítmény-nagyságrendű nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek megvalósításáig és üzemeltetéséig tartó láncot. Ezért uniós szinten létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek keretében összevonható és összpontosítható a tagállamok, az Unió és a magánszektor által egy világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra létrehozásához, valamint a nagy teljesítményű számítástechnikára irányuló kutatáshoz és innovációhoz nyújtott támogatás. Ehhez az infrastruktúrához hozzáférést kell biztosítani a közszférabeli és az ipari felhasználók – köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) –, valamint a tudományos felhasználók számára, ezen belül pedig a létrejövő európai nyílt tudományosadat-felhőt igénybe vevő tudományos közösségek számára is.

(9)

„A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára” című, 2017. május 10-i bizottsági közlemény szerint a nagy teljesítményű számítástechnika döntő fontosságú az ipar digitalizálása és az adatgazdaság szempontjából. A világ három legjobbja közé tartozó szuperszámítógépek kifejlesztéséhez, beszerzéséhez és üzemeltetéséhez jelentős beruházásokra van szükség, és egymagában egyetlen európai ország sem rendelkezik egy teljeskörű, nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma kialakításához szükséges erőforrásokkal. Ezért a tagállamoknak, az Uniónak és a magánszektornak a nagy teljesítményű számítástechnika iránti növekvő kereslet kielégítése, valamint a nagy teljesítményű számítástechnika területén erős és innovatív, a tudományt és az ipart egyaránt magában foglaló ökoszisztémának az Unióban való megteremtése érdekében össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket és meg kell osztaniuk egymással erőforrásaikat. A közleményben a Bizottság olyan jogi eszköz létrehozását javasolja, amely meghatározza egy exaflop teljesítmény-nagyságrendű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra beszerzésének kereteit.

(10)

Ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére álljon a kutatás élvonalban tartásához szükséges számítástechnikai teljesítmény, össze kell hangolni a nagy teljesítményű számítástechnikába irányuló tagállami beruházásokat és mind a közszférában, mind pedig a magánszektorban elő kell segíteni, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikai technológia az iparban és a piacon is elterjedjen. Az Uniónak a technológiai kínálat és a felhasználókkal való közös tervezés, valamint a világszínvonalú rendszerek közös beszerzése között tényleges kapcsolatot kell teremtenie és ezáltal eredményesebben kell gondoskodnia arról, hogy a technológiai fejlesztések beépüljenek a keresletorientált és felhasználásközpontú, a piacon versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerekbe, és létre kell hoznia a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák és alkalmazások globálisan versenyképes ökoszisztémáját. Az Uniónak ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a beszállítóipara kiaknázza az említett beruházások előnyeit, és azok eredményei elterjedjenek különböző nagy léptékű és újonnan létrejövő alkalmazási területeken – például a személyre szabott orvoslás, az összekapcsolt és automatizált járművezetés, vagy más vezető piaci alkalmazások területén –, amelyek a mesterséges intelligencián, a blokklánc-technológiákon, a pereminformatikai alkalmazásokon, vagy tágabb értelemben véve az uniós ipar digitalizációján alapulnak.

(11)

A közös vállalkozás a legmegfelelőbb olyan eszköz, amely képes az európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégiának az Európai számításifelhő-kezdeményezésben meghatározott céljai megvalósítására és a jelenleg tapasztalható korlátok leküzdésére, ugyanakkor az Unió érdekeinek védelme mellett a lehető legkedvezőbb gazdasági, társadalmi és környezeti hatással jár. Alkalmas arra, hogy összevonja az Unióban, a tagállamokban és a magánszektorban rendelkezésre álló erőforrásokat. Beszerzési keretet biztosít, és a technológiák – különösen a versenyképes európai technológiák – előmozdításán keresztül lehetővé teszi világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek üzemeltetését. Lehetőséget teremt olyan kutatási és innovációs programok indítására, amelyek európai technológiák kifejlesztésére és azoknak az exaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépes rendszerekbe történő későbbi integrációjára irányulnak, továbbá hozzájárulhat a versenyképes európai technológiai beszállítóipar kiépítéséhez.

(12)

A közös vállalkozásnak legkésőbb 2019 elején létre kell jönnie és meg kell kezdenie a működését ahhoz, hogy teljesítse azt a célt, hogy az Unió 2020-ig rendelkezzen az exaflophoz közelítő teljesítményű infrastruktúrával, valamint hogy 2022–2023 körül pedig kifejlessze az exaflop teljesítmény-nagyságrendű kapacitás eléréséhez szükséges technológiákat és alkalmazásokat, előmozdítva eközben a versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájának a létrehozását is. Mivel a technológia következő generációjának fejlesztési ciklusa jellemzően négy–öt évet vesz igénybe, a globális piacon való versenyképesség megőrzése érdekében mielőbb el kell indítani az exaflop teljesítmény-nagyságrend elérésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedéseket.

(13)

A közös vállalkozás formájában megvalósuló köz-magán társulásnak ötvöznie kell a területre jellemző, folyamatosan gyorsuló innováció komplexitásának kezelése szempontjából alapvető fontossággal bíró pénzügyi és technikai eszközöket. Ezért célszerű, hogy a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult országok – amelyek megállapodnak egy közös európai nagy teljesítményű számítástechnikai kezdeményezésről –, valamint a tagszervezeteiket képviselő egyesületek és egyéb olyan szervezetek legyenek, amelyek kifejezetten és tevékenyen hozzájárulnak a kutatási és innovációs eredmények eléréséhez, és amelyek a nagy teljesítményű számítástechnikával összefüggő gyakorlati ismereteket Európában tartják. A közös vállalkozásnak nyitva kell állnia az új tagok számára.

(14)

Az Uniónak, a részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak pénzügyileg hozzá kell járulniuk a közös vállalkozás igazgatási költségeihez. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében az igazgatási költségekhez való uniós hozzájárulást csak a 2023-ig esedékes működési költségek fedezése céljából lehet előre ütemezni. A részt vevő államoknak és a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjainak 2024-től teljes mértékben fedezniük kell a közös vállalkozás igazgatási költségeit.

(15)

Annak érdekében, hogy az Unió visszanyerje vezető szerepét a nagy teljesítményű számítástechnikai technológiák terén, valamint az Unió teljeskörű nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztémájának kialakítása céljából a Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformja (ETP4HPC) magánegyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. E partnerségnek az a feladata, hogy a nagy teljesítményű számítástechnika területén világszínvonalú európai technológiai értékláncot építsen ki, mely világszinten versenyképes és elősegíti a nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma három fő alkotóeleme (technológiafejlesztés, alkalmazások és szuperszámítógépes infrastruktúra) közötti szinergiák létrejöttét. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy teljesítményű számítástechnika területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni az ETP4HPC magánegyesület számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(16)

Az adatértéklánc megerősítése, az adatágazatbeli közösségépítés serkentése és a prosperáló uniós adatgazdaság alapjainak lefektetése céljából a Big Data Value Association (BDVA) egyesület ipari és kutatási szereplői 2014-ben szerződéses köz-magán partnerséget hoztak létre az Unióval. Figyelembe véve szakértelmét és a nagy adathalmazok területén érdekelt érintett magánszereplők közötti kapcsolatok létrehozásában betöltött szerepét, indokolt lehetővé tenni a BDVA számára a közös vállalkozásban való tagságot.

(17)

Az ETP4HPC és a BDVA magánegyesület írásban kifejezte azon szándékát, hogy hozzájáruljon a közös vállalkozás technológiai stratégiájához, és szakértelmét a közös vállalkozás céljainak megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsássa. Helyénvaló tehát, hogy az említett magánegyesületek az e rendelet mellékletében szereplő alapokmányt jóváhagyó levél útján elfogadják.

(18)

A Partnerség a fejlett európai számítástechnikáért (PRACE) nonprofit szervezetnek 25 ország a tagja, és az ezeket képviselő szervezetek olyan páneurópai szuperszámítógépes infrastruktúrát hoznak létre, amely nagyméretű tudományos és mérnöki alkalmazásoknak nyújt hozzáférést a legmagasabb teljesítményszintű számítástechnikai és adatgazdálkodási erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz. A közös vállalkozás együttműködhet a PRACE-vel azzal a céllal, hogy hozzáférést biztosítsanak egy integrált és összekapcsolt szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrához és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, kezeljék az ezekhez való hozzáférést, valamint képzési és készségfejlesztési lehetőségeket biztosítsanak.

(19)

A GÉANT-hálózat 38 nemzeti kutatási és oktatási hálózati partner összekapcsolásával létrehozta a tudományos kiválóság, a kutatás, az oktatás és az innováció páneurópai hálózatát. A konnektivitásra, az együttműködésre és az azonosítási szolgáltatásokra vonatkozó integrált katalógusa révén a GÉANT-hálózat – annak biztosítása érdekében, hogy Európa a továbbiakban is a kutatás élvonalában maradjon – nagy megbízhatóságú, korlátlan hozzáférést biztosít a felhasználók számára különböző számítástechnikai erőforrásokhoz, elemzésekhez, tárolási lehetőségekhez, alkalmazásokhoz és más erőforrásokhoz. A közös vállalkozás együttműködhet a GÉANT-hálózattal a közös vállalkozás szuperszámítógépeinek hálózati összekapcsoltsága, valamint a más európai szuperszámítógépes és adatinfrastruktúrákkal való kapcsolat létrehozása céljával.

(20)

A közös vállalkozásnak olyan egyértelműen meghatározott témákkal kell foglalkoznia, amelyek lehetővé teszik a tudományos élet és az európai iparágak számára a nagy teljesítményű számítástechnikában alkalmazott leginnovatívabb technológiák megtervezését, kifejlesztését és alkalmazását, valamint az Unió egészében olyan integrált infrastruktúra-hálózat létrehozását, amelynek keretében a kutatók, egyéb vezető ipari felhasználók (ezen belül a kkv-k) és a közszférabeli felhasználók számára világszínvonalú nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitást, nagy sebességű hálózati összekapcsoltságot, valamint élvonalbeli alkalmazásokat, továbbá adat- és szoftverszolgáltatásokat biztosítanak. A közös vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy enyhítse a kimondottan a nagy teljesítményű számítástechnika terén az egész Unióban tapasztalható szakemberhiányt, és ennek érdekében célszerű, hogy részt vegyen tájékoztatási tevékenységekben és segítséget nyújtson az új tudásbázis kiépítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez.

(21)

A közös vállalkozásnak le kell fektetnie egy hosszabb távú jövőkép alapjait és elő kell készítenie a terepet az első európai nagy teljesítményű hibrid számítástechnikai infrastruktúra kiépítése számára, amely a hagyományos számítástechnikai architektúrákat kvantum-számítástechnikai eszközökkel ötvözi, például kvantumszámítógépet használ a nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök programszálainak a gyorsítására. Európai szinten strukturált és összehangolt pénzügyi támogatásra van szükség annak elősegítéséhez, hogy a kutatócsoportok és az európai iparágak megtarthassák élvonalbeli pozíciójukat a területre jellemző kiélezett nemzetközi versenyben azáltal, hogy világszínvonalú eredményeket érnek el, hogy az egész Unióban biztosítva legyen az európai kutatási eredmények és technológiák gyors és széles körű ipari hasznosítása, és ezáltal jelentős továbbgyűrűző hatások jöjjenek létre a társadalom javára, valamint hogy a közös európai érdeket szem előtt tartva a stratégiák és a beruházások összehangolásán keresztül megoszthatók legyenek a kockázatok és egyesíthetők legyenek az erőforrások.

(22)

A nagy teljesítményű számítástechnika terén a leginnovatívabb technológiák tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó célkitűzése elérése érdekében a közös vállalkozásnak – különösen vissza nem térítendő támogatás és közbeszerzési szerződések formájában – pénzügyi támogatást kell nyújtania, amelyet éves munkaterveken alapuló pályázatok és ajánlatok benyújtására vonatkozó nyílt versenypályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélnie. Ezt a pénzügyi támogatást különösen az adott program kidolgozását akadályozó, bizonyítottan fennálló piaci hiányosságok orvoslására kell fordítani, és annak a kedvezményezett magatartásának megváltoztatása révén ösztönző hatást kell kifejtenie.

(23)

A közös vállalkozásnak az Unió egészében támogatnia kell tagállami nagy teljesítményű számítástechnikai kompetenciaközpontok létrehozását, és mindenekelőtt azok hálózatba kapcsolását és összehangolását annak érdekében, hogy meg tudja valósítani az ipar – és különösen a kkv-k – innovációs potenciáljának növelésére irányuló célkitűzését, hozzájáruljon a kimondottan a nagy teljesítményű számítástechnika terén tapasztalható szakemberhiány enyhítéséhez, támogatást nyújtson az ismeretek bővítéséhez és a humántőke fejlesztéséhez, és növelje a nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásokat. Ezeknek a kompetenciaközpontoknak a feladata, hogy felkérésre nagy teljesítményű számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtsanak az ipar, a tudományos élet szereplői és a közigazgatási szervek számára. Mindenekelőtt elő kell segíteniük és lehetővé kell tenniük a nagy teljesítményű számítástechnika innovációs ökoszisztémájához való hozzáférést, meg kell könnyíteniük a szuperszámítógépek igénybevételét, megoldást kell keresniük arra a problémára, hogy messze nem áll rendelkezésre elegendő szakképzett műszaki szakértő, és ehhez figyelemfelkeltési, képzési és tájékoztatási tevékenységeket kell folytatniuk, továbbá az érdekelt felekkel és más kompetenciaközpontokkal való kapcsolatépítés segítségével ösztönözniük kell a tágabb körű innovációt például a következők révén: a felhasználás eseteivel vagy a alkalmazási tapasztalatokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok használatának előmozdítása, képzési létesítményeik és tapasztalataik megosztása, a párhuzamos számításokhoz használandó kódok közös kidolgozása és cseréje, valamint az állami, illetve magánfelhasználók – különösen a kkv-k – számára készített innovatív alkalmazások és eszközök megosztásának támogatása.

(24)

A közös vállalkozásnak keresletorientált és felhasználóközpontú keretet kell biztosítania és közös tervezésen alapuló megközelítést kell lehetővé tennie ahhoz, hogy világszínvonalú exaflop teljesítmény-nagyságrendű integrált szuperszámítógépes és adatinfrastruktúra álljon rendelkezésre az Unióban, mégpedig azzal a céllal, hogy a felhasználók hozzáférjenek azokhoz a stratégiai számítástechnikai erőforrásokhoz, amelyek versenyképességük fenntartásához, valamint a társadalmi, környezeti, gazdasági és biztonsági kihívások leküzdéséhez szükségesek. Ezért helyénvaló, hogy a közös vállalkozás hozzájáruljon exaflophoz közelítő teljesítményű és petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzéséhez. A közös vállalkozás szuperszámítógépeit olyan részt vevő államban kell elhelyezni, amely egyben uniós tagállam is.

(25)

A Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához azáltal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) való szinergiákat. A közös vállalkozásnak ezért törekednie kell az esb-alapokkal való szoros együttműködésre, ami konkrét segítséget jelenthet a helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs kapacitások megerősítéséhez.

(26)

A közös vállalkozásnak kedvező keretrendszert kell biztosítania a részt vevő államok körébe tartozó tagállamok számára ahhoz, hogy az esb-alapok biztosította forrásaikat szuperszámítógépek beszerzésére fordítsák. Elengedhetetlen, hogy a közös vállalkozás igénybe vegye az esb-alapokat a világszínvonalú integrált nagy teljesítményű uniós számítástechnikai és adatinfrastruktúra-hálózat kiépítéséhez, mivel az ilyen infrastruktúra által kínált előnyökből jóval többen részesülnek, mint a tagállamok felhasználói. Ha a résztvevő államok úgy határoznak, hogy az esb-alapok forrásait petaflop teljesítmény-nagyságrendű vagy exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzési költségeihez használják fel, a közös vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy az Unió milyen részesedéssel bír az említett részt vevő állam esb-alapjából, míg a közös vállalkozás költségvetésében csak az esb-ből felhasznált nemzeti részt kell elszámolni nemzeti hozzájárulásként. A Horizont 2020-ból és a CEF Szélessávfejlesztési Beruházási Alapból nyújtott uniós beruházásnak minden esetben fedeznie kell az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzési költségének legfeljebb 50 %-át és működési költségének legfeljebb 50 %-át, annak érdekében, hogy az összhangban legyen a közös vállalkozás azon célkitűzésével, hogy járuljon hozzá az erőforrások összevonásához az Unió világszínvonalú, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépekkel való ellátása érdekében. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek esetében a Horizont 2020-ból és a CEF Szélessávfejlesztési Beruházási Alapból nyújtott uniós hozzájárulás a szuperszámítógép beszerzési költségeinek legfeljebb 35 %-át fedezné, annak érdekében, hogy az összhangban legyen a Horizont 2020 keretében nyújtott, az innovációs közbeszerzésekre vonatkozó jelenlegi szabályokkal. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek költségeinek fennmaradó részét a részt vevő államoknak kell fedezniük.

(27)

Indokolt, hogy az általa beszerzett, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonosa a közös vállalkozás legyen. Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezetet kell megbízni. Az üzemeltető szervezet képviselhet egy részt vevő államot, amely vagy tagállam vagy egy üzemeltetési konzorcium. Az üzemeltető szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy pontos becslést készítsen és ellenőrizze a szuperszámítógép üzemeltetési költségeit, biztosítva például a közös vállalkozás tulajdonát képező, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek és az általa üzemeltetett más, nemzeti vagy regionális számítástechnikai rendszerek funkcionális és – lehetőség szerint – fizikai szétválasztását. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán a közös vállalkozás irányító testületének („irányító testület”) kell kiválasztania. Az üzemeltető szervezet kiválasztását követően az üzemeltető szervezet székhelye szerinti részt vevő államnak vagy az üzemeltetési konzorciumnak lehetőséget kell adni arra, hogy úgy döntsön, hogy más részt vevő államokat is felkér arra, hogy csatlakozzanak és vegyenek részt a kiválasztott üzemeltető szervezetnél üzembe helyezendő, exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógép finanszírozásában. Az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez való hozzáféréshez az Uniónak biztosított időkeret egyenes arányban kell, hogy legyen a „Horizont 2020” keretprogramból és a CEF forrásaiból az említett szuperszámítógép teljes tulajdonlási költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással, és az nem haladhatja meg az említett szuperszámítógép teljes hozzáférési idejének 50 %-át. Az üzemeltetési konzorciumban részt vevő államok által az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez nyújtott hozzájárulások alapján meg kell állapítani az érintett államok számára az említett szuperszámítógéphez való hozzáférési időkereteit. Célszerű, hogy a részt vevő államok egymás között állapodjanak meg az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógéphez való hozzáférési időkeretek elosztásáról. Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás maradjon az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek tulajdonosa mindaddig, amíg azok értékét le nem írták.

Ezt követően a tulajdonjog az említett szuperszámítógép üzemen kívül helyezésének, ártalmatlanításának vagy bármely más felhasználásának céljával átruházható lenne az üzemeltető szervezetre. Amennyiben az érintettek abban állapodnak meg, hogy a tulajdonjogot úgy ruházzák át az üzemeltető szervezetre, hogy az exaflophoz közelítő szuperszámítógép teljes értékét még nem írták le, vagy a tulajdonátruházásra a közös vállalkozás felszámolása alatt kerül sor, az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.

(28)

A közös vállalkozásnak a részt vevő államokkal közösen kell beszereznie a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépeket. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek üzemeltetésével üzemeltető szervezeteket kell megbízni. Az üzemeltető szervezet képviselhet egyetlen olyan részt vevő államot, amely egyben uniós tagállam, vagy pedig a részt vevő államok csoportjából álló üzemeltetési konzorciumot. A közös vállalkozásnak a beszerzési költségekhez a „Horizont 2020” keretprogramból és a CEF forrásaiból biztosított uniós hozzájárulás mértékével összhangban lévő tulajdoni részesedés kell szereznie az adott szuperszámítógépben. Az üzemeltető szervezetet a részvételi szándék kifejezésére való felhívás és független szakértők bírálata nyomán az irányító testületnek kell kiválasztania. A petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépekhez való hozzáféréshez az Uniónak biztosított időkeret egyenes arányban kell, hogy legyen a „Horizont 2020” keretprogramból és a CEF forrásaiból az említett petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép beszerzési költségeihez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulással. Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógép teljes értékének leírását követően, vagy felszámolása esetén átruházza tulajdonjogát az üzemeltető szervezetre. Ez utóbbi esetben az üzemeltető szervezetnek vissza kell térítenie a közös vállalkozás számára a szuperszámítógép maradványértékét.

(29)

A közös vállalkozás által finanszírozott, exaflophoz közelítő teljesítményű és petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek tervezésénél és üzemeltetésénél figyelembe kell venni az energiahatékonyság és a környezeti fenntarthatóság szempontjait.

(30)

A szuperszámítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó egyre fokozódó felhasználói igények kielégítése érdekében, a részt vevő államok hozzáférési időkeretet biztosíthatnak a közös vállalkozás számára egy vagy több olyan nemzeti szuperszámítógépükhöz, amely rendelkezésre áll, nevezetesen az, amelyiket még nem adták ki használatra, és amelyet nem a közös vállalkozás társfinanszíroz. Ebben az esetben a részt vevő államoknak önkéntes alapon kell a közös vállalkozás számára észszerű mértékű hozzáférési időkeretet biztosítani a megfelelő teljesítménynagyságrendű nemzeti szuperszámítógépekhez, hogy így a közös vállalkozás kezelni a felhasználói keresletet. A nemzeti szuperszámítógépekhez való hozzáférési időkeret biztosítása nem számolható el a részt vevő állam által a közös vállalkozásnak nyújtott pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásként.

(31)

Az exaflophoz közelítő teljesítményű és a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek használatát elsősorban a tudományos élet, az ipar vagy a közszektor felhasználói számára indokolt lehetővé tenni állami kutatási és innovációs célokra. A felhasználók számára a részvételi szándék kifejezésére szolgáló, a közös vállalkozás által közzétett felhívás és független szakértők bírálata alapján kell biztosítani a szuperszámítógépekhez való hozzáférési időkeretet. Az irányító testület döntése értelmében a részvételi szándék kifejezésére való felhívás nélkül is adható a hozzáférési idő kis részét kitevő hozzáférés egyes kivételes esetekben, például stratégiai európai kezdeményezések esetén, vagy szükséghelyzeti és válságkezelési helyzetekben. A közös vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott mértékben kereskedelmi célú gazdasági tevékenységeket is végezzen. Indokolt hozzáférést biztosítani az Unióban vagy valamely, a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára. A hozzáférési jogoknak minden felhasználó számára méltányosnak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell kiosztani. Az irányító testületnek minden egyes szuperszámítógép esetében meg kell határoznia és nyomon kell követnie a hozzáférési időkeret Unióra eső részéhez kapcsolódó hozzáférési jogokat.

(32)

A közös vállalkozás szuperszámítógépeit az (EU) 2016/679 rendelettel (9), a 2002/58/EK irányelvvel (10) és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban kell üzemeltetni és használni.

(33)

Korlátozott mértékben indokolt engedélyezni, hogy a szuperszámítógépeket nem kutatáshoz kapcsolódó polgári alkalmazás céljából gazdasági tevékenységet végző felhasználók is használják. Hozzáférési időt elsősorban az Unióban vagy valamely, a Horizont 2020-hoz társult országban székhellyel rendelkező felhasználók számára indokolt biztosítani. A hozzáférési jogokat átlátható módon kell kiosztani.

(34)

Helyénvaló, hogy a közös vállalkozás irányítását két testület végezze: az irányító testület, valamint az ipari és tudományos tanácsadó testület. Az irányító testületet az Unió és a részt vevő államok képviselőinek kell alkotniuk. Célszerű előírni, hogy az irányító testület legyen felelős a közös vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó stratégiai szakpolitikai döntéshozatalért és finanszírozási határozatokért, különösen a közös vállalkozás közbeszerzési tevékenységei tekintetében. Az ipari és tudományos tanácsadó testületnek felhasználóként és/vagy technológiaszolgáltatóként a tudományos élet és az ipar képviselőit is magában kell foglalnia. Független tanácsadást kell nyújtania az irányító testület számára a stratégiai kutatási és innovációs menetrendre, valamint a közös vállalkozás tulajdonában lévő szuperszámítógépek beszerzésére és üzemeltetésére vonatkozóan.

(35)

A közös vállalkozás általános igazgatási feladataira vonatkozóan a szavazati jogokat egyenlően kell szétosztani a részt vevő államok között. A közös vállalkozásnak a részmunkaterv kidolgozására, a szuperszámítógépek beszerzésére, az üzemeltető szervezet kiválasztására, valamint a közös vállalkozás kutatási és innovációs feladataira vonatkozóan azok a részt vevő államok, amelyek egyben uniós tagállamok, a minősített többség elvének alapján gyakorolják szavazati jogukat. Azok a részt vevő államok is rendelkeznek a kutatási és innovációs feladatokra vonatkozó szavazati joggal, amelyek a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult országok. A szuperszámítógépek beszerzésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan csak a finanszírozást nyújtó Unió és azok a részt vevő tagállamok rendelkezhetnek szavazati joggal, amelyek forrásokkal járulnak hozzá a petaflop teljesítmény-nagyságrendű szuperszámítógépek beszerzéséhez és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek teljes tulajdonlási költségéhez, szavazati jogukat pedig az általuk tett hozzájárulások arányában kell megállapítani.

(36)

Az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben meghatározott, a témára vonatkozó közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni. A közbeszerzési eljárások közös vállalkozás általi megindítására vonatkozó szabályokat a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatában kell meghatározni.

(37)

Annak érdekében, hogy a közös vállalkozás előmozdítsa az innovatív és versenyképes európai nagy teljesítményű számítástechnikai ökoszisztéma létrejöttét, megfelelő módon alkalmaznia kell a beszerzési és támogatási eszközöket, köztük a közös közbeszerzést, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést és az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzést.

(38)

A közös vállalkozás általános hatásának értékelésekor természetbeni hozzájárulásként figyelembe kell venni a magánszektorbeli tagok általi beruházásokat, melyek a különböző tevékenységek végrehajtása során felmerült, a közös vállalkozás hozzájárulásainak levonását követő költségeikből tevődnek össze.

(39)

A belső piacon működő összes vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az uniós keretprogramokból nyújtott finanszírozásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az állami támogatásra vonatkozó elvekkel, ezáltal biztosítva a közkiadások hatásosságát és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását és a rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.

(40)

A közös vállalkozás által finanszírozott közvetett cselekvésekben való részvételnek az 1290/2013/EU rendelettel összhangban kell történnie. A közös vállalkozás keretében továbbá gondoskodni kell az említett szabályoknak a Bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a közvetett cselekvésekhez a részt vevő államok által az 1290/2013/EU rendelettel összhangban nyújtott megfelelő társfinanszírozás, a részt vevő államoknak törekedniük kell arra, hogy legalább olyan mértékű hozzájárulást biztosítsanak, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet a cselekvések keretében a kedvezményezetteknél felmerült támogatható költségként a közös vállalkozás visszatérít. Ebből a célból a közös vállalkozás éves munkatervében az 1290/2013/EU rendelet 28. cikkével összhangban megállapított maximális finanszírozási arányokat ennek megfelelően rögzíteni kell.

(41)

A tevékenységekhez a CEF-ből biztosított pénzügyi támogatást a CEF szabályaival összhangban kell nyújtani.

(42)

Az Unió és a közös vállalkozás többi tagja pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(43)

A közös vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben rendelkezésre kell bocsátania, valamint gondoskodnia kell tevékenységei ismertségének növeléséről, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A közös vállalkozás testületeinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(44)

Az egyszerűsítés érdekében valamennyi felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. A „Horizont 2020” keretprogramból finanszírozott tevékenységek esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1291/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani. A CEF-ből finanszírozott tevékenységek esetében az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kedvezményezettek ellenőrzését az 1316/2013/EU rendelettel összhangban kell végrehajtani.

(45)

Célszerű előírni, hogy a Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatásköröket gyakoroljon a közös vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(46)

A Bizottság, a közös vállalkozás, a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számára hozzáférést kell biztosítani a közös vállalkozás által aláírt támogatásokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információhoz és helyiséghez.

(47)

A kellően indokolt esetektől eltekintve e rendelet keretében meghirdetett valamennyi pályázati felhívásban és ajánlati felhívásban figyelembe kell venni a Horizont 2020 és a CEF időtartamát.

(48)

A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a közös vállalkozás igénybe vegye a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból a közös vállalkozás által a Horizont 2020 keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően a közös vállalkozásnak megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tennie a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat szerepeltetni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekben.

(49)

A közös vállalkozás időközi és záróértékelését a Bizottságnak kell elvégeznie független szakértők segítségével. Az átláthatóság jegyében a releváns független szakértői jelentést a vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett nyilvánosságra kell hozni.

(50)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a kutatási és innovációs kapacitások megerősítését, a petaflop teljesítmény-nagyságrendű és az exaflophoz közelítő teljesítményű szuperszámítógépek beszerzését és a nagy teljesítményű számítástechnikai és adatinfrastruktúrához való hozzáférés biztosítását Unió-szerte a közös vállalkozás révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a felesleges párhuzamosságok elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.