az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos kockázatértékelések tekintetében történő kiegészítéséről

tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

Az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontjában meghatározott közös elemek (a továbbiakban: a közös elemek) alkalmazásának részletes leírását e rendelet melléklete tartalmazza.

(1) A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia az e rendelet mellékletében meghatározott közös elemeket, és meg kell felelnie az e cikkben meghatározott módszertannak. A kockázatértékelés bármely protokollon vagy módszeren alapulhat, feltéve, hogy az e rendeletben és az 1143/2014/EU rendeletben meghatározott valamennyi követelmény teljesül.

(2) A kockázatértékelésnek az Unió területére kell kiterjednie, a legkülső régiók kivételével (a továbbiakban: a kockázatértékelési terület).

(3) A kockázatértékelésnek a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos információkon – többek között a nemzetközi kutatás legfrissebb eredményein – kell alapulnia, amelyeket lektorált tudományos publikációkra való hivatkozásokkal kell alátámasztani. Azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre lektorált tudományos publikációk, vagy az ilyen publikációkban megadott információk nem kielégítőek, illetve az összegyűjtött információk kiegészítése céljából a tudományos bizonyítékok között szerepelhetnek más publikációk, szakértői vélemények, tagállami hatóságok által gyűjtött információk, hivatalos értesítések és különféle adatbázisokból származó információk, beleértve a közösségi tudományon keresztül gyűjtött információkat is. Minden forrásnak elismert, referenciával ellátott forrásnak kell lennie.

(4) Az alkalmazott módszernek vagy protokollnak lehetővé kell tennie a kockázatértékelés elvégzését abban az esetben is, ha egy bizonyos fajról nem áll rendelkezésre információ, vagy ha valamely faj tekintetében az információk nem kielégítőek. Amennyiben ilyen információhiány áll fenn, a kockázatértékelésben ezt a tényt kifejezetten meg kell említeni annak érdekében, hogy a kockázatértékelés egyik kérdése se maradjon megválaszolatlanul.

(5) Minden, a kockázatértékelés során adott válasznak tartalmaznia kell az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését, jelezve annak eshetőségét, hogy a válaszadáshoz szükséges információk nem állnak rendelkezésre vagy nem kielégítőek, illetve azt a tényt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondanak egymásnak. Az adott válaszhoz kapcsolódó bizonytalanság vagy bizalom szintjének értékelését dokumentált módszer vagy protokoll alapján kell elvégezni. A kockázatértékelésben hivatkozni kell a szóban forgó dokumentált módszerre vagy protokollra.

(6) A kockázatértékelésnek világos és egységes formában tartalmaznia kell a különböző komponenseinek összefoglalását, valamint az általános következtetést.

(7) A minőség-ellenőrzési folyamatnak a kockázatértékelés szerves részét kell képeznie, és magában kell foglalnia a kockázatértékelés legalább két szakértő által végrehajtott felülvizsgálatát. A kockázatértékelésnek magában kell foglalnia a minőség-ellenőrzési folyamat leírását.

(8) A kockázatértékelés szerzőjének (szerzőinek) és a felülvizsgálatot végző szakértőknek függetlennek kell lenniük és megfelelő tudományos szakértelemmel kell rendelkezniük.

(9) A kockázatértékelés szerzője (szerzői) és a felülvizsgálatot végző szakértők nem tartozhatnak ugyanahhoz az intézményhez.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

MELLÉKLET

A közös elemek részletes leírása

A közös elemek

Részletes leírás

5. cikk, (1) bekezdés, a) pont – a faj bemutatása rendszertani besorolásának, előéletének, valamint természetes és lehetséges előfordulási területének a meghatározásával;

1.	A faj leírásának elegendő információt kell szolgáltatnia annak biztosítására, hogy a faj kiegészítő dokumentációra való hivatkozás nélkül is beazonosítható legyen.

A kockázatértékelés alkalmazási körét egyértelműen meg kell határozni. Bár általános szabályként minden egyes fajra vonatkozóan külön kockázatértékelést kell kidolgozni, előfordulhatnak olyan esetek, amikor indokolt lehet egynél több fajra kiterjedő kockázatértékelés kidolgozása (például azonos nemzetségbe vagy nembe tartozó fajok tekintetében, amelyeknek hasonló vagy azonos tulajdonságaik és hatásaik vannak). Egyértelműen fel kell tüntetni, ha a kockázatértékelés egynél több fajra terjed ki, vagy ha bizonyos alfajokra, alacsonyabb rendszertani egységekre, hibridekre, növény- vagy állatfajtákra nem terjed ki, illetve ha csak bizonyos alfajokra, alacsonyabb rendszertani egységekre, hibridekre, növény- vagy állatfajtákra terjed ki (ezekben az esetekben meg kell adni, hogy melyek ezek az alfajok, alacsonyabb rendszertani egységek, hibridek, növény- vagy állatfajták). Minden ilyen választást megfelelően indokolni kell.

A faj rendszertani besorolására vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—	azon rendszertani család, rend és osztály, amelybe az adott faj tartozik,

—	a faj jelenlegi tudományos neve és a név szerzője,

—	a jelenlegi tudományos név leggyakoribb szinonimáinak felsorolása,

—	a kereskedelemben használt nevek,

—	a leggyakoribb alfajok, alacsonyabb rendszertani egységek, hibridek, növény- vagy állatfajták felsorolása,

—

egyéb, nagyon hasonlónak tűnő fajok létezésére vonatkozó információk:

—	más, hasonló inváziós tulajdonságokkal rendelkező idegenhonos fajok, amelyek helyettesítő fajként történő felhasználását el kell kerülni (ebben az esetben megfontolható egynél több fajra vonatkozó kockázatértékelés elkészítése, vö. a 2. ponttal),

—	olyan egyéb idegenhonos fajok, amelyek nem rendelkeznek hasonló inváziós tulajdonságokkal, és amelyek potenciálisan felhasználhatók lennének helyettesítő fajokként,

—	őshonos fajok, az esetleges téves azonosításnak és a célfajok téves kiválasztásának az elkerülésére.

A faj történetére vonatkozó leírásnak magában kell foglalnia a faj inváziótörténetét, beleértve az invázió által érintett (a kockázatértékelési területen és – adott esetben – az azon kívül található) országokra vonatkozó információkat, valamint az első észlelések, a megtelepedés és az elterjedés időrendjének feltüntetését.

A faj természetes és lehetséges előfordulási területére vonatkozó leírásnak magában kell foglalnia azon kontinens vagy kontinensrész, éghajlati övezet és élőhely megjelölését, ahol a faj természetes módon előfordul. Adott esetben fel kell tüntetni, hogy a faj természetes módon elterjedhet-e a kockázatértékelési területen.

5. cikk, (1) bekezdés, b) pont – a faj szaporodási és terjedési viselkedésformáinak, valamint dinamikájának a bemutatása, kitérve a szaporodáshoz és az elterjedéshez szükséges környezeti feltételek fennállásának a vizsgálatára

A szaporodási és terjedési viselkedésformákra vonatkozó leírásoknak tartalmazniuk kell a faj életciklusának és viselkedési jellemzőinek olyan elemeit, amelyek segítségével megmagyarázható a faj megtelepedésre és terjedésre való képessége; ezen elemek közé tartozhatnak például a következők: a szaporodási vagy a növekedési stratégia, az elterjedésre való képesség, az élettartam, bizonyos környezeti és éghajlati követelmények, egyedi vagy általános jellemzők és egyéb rendelkezésre álló releváns információk.

A szaporodási viselkedésformák és dinamika leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—	a faj szaporodási mechanizmusainak felsorolása és leírása,

—	annak értékelése, hogy a kockázatértékelési területen fennállnak-e a faj szaporodása szempontjából megfelelő környezeti feltételek,

—	a faj propagulumnyomásának feltüntetése (például az ivarsejtek, magok, peték vagy szaporítóképletek száma, a szaporodási ciklusok száma évente) az említett szaporodási mechanizmusok mindegyike tekintetében a kockázatértékelési terület környezeti feltételeivel összefüggésben.

A terjedési viselkedésformák és dinamika leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—	a faj terjedési mechanizmusainak felsorolása és leírása,

—	annak értékelése, hogy a kockázatértékelési területen fennállnak-e a faj terjedése szempontjából megfelelő környezeti feltételek,

—	az egyes terjedési mechanizmusok arányának feltüntetése a kockázatértékelési terület környezeti feltételeivel összefüggésben.

5. cikk, (1) bekezdés, c) pont – a fajok szándékos betelepítésének és nem szándékos behurcolásának, valamint terjedésének lehetséges útvonalaira vonatkozó leírás, ideértve adott esetben azoknak a javaknak a meghatározását, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj általában összefüggésbe hozható

1.	Minden, a betelepítés vagy behurcolás, valamint a terjedés szempontjából releváns útvonalat meg kell vizsgálni. Ehhez az útvonalaknak a Biológiai Sokféleség Egyezmény (1) által kialakított osztályozását kell alapul venni.

A szándékos betelepítés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területre a szóban forgó útvonalakon keresztül történő betelepítés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

—	a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

A nem szándékos behurcolás útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területre a szóban forgó útvonalakon keresztül történő behurcolás valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; annak valószínűségét, hogy a belépési ponton nem észlelik az idegenhonos inváziós faj példányainak megjelenését; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

—	a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

Azon javak leírásának, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj behurcolása általában összefüggésbe hozható, tartalmaznia kell az érintett javak felsorolását és leírását, feltüntetve a kapcsolódó kockázatokat (például a kereskedelmi forgalom volumenével, illetve annak valószínűségével összefüggésben, hogy a javak szennyezettek vagy vektor szerepét töltik be).

A szándékolt terjedés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területen a szóban forgó útvonalakon keresztül történő elterjedés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

—	a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

A nem szándékolt terjedés útvonalaira vonatkozó leírásnak a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—

az útvonalak felsorolása és leírása, feltüntetve jelentőségüket és a kapcsolódó kockázatokat (például a kockázatértékelési területen a szóban forgó útvonalakon keresztül történő elterjedés valószínűségét; a szállítás és a tárolás alatti túlélés, szaporodás vagy növekedés valószínűségét; az észlelhetőséget (észlelés egyszerűsége); az adott útvonalakról egy megfelelő élőhelyre vagy gazdaszervezetbe való átjutásra való képességet, illetve az átjutás valószínűségét), valamint lehetőség szerint az útvonalak konkrét kiinduló- és végpontjára vonatkozó adatokat is,

—	a propagulumnyomás feltüntetése (például az egyedek becsült mennyiségének vagy számának, illetve a szóban forgó útvonalakon való áthaladás gyakoriságának megadásával), ideértve a kiirtást követő ismételt invázió valószínűségét is.

Azon javak leírásának, amelyekkel az idegenhonos inváziós faj terjedése általában összefüggésbe hozható, tartalmaznia kell az érintett javak felsorolását és leírását, feltüntetve a kapcsolódó kockázatokat (például a kereskedelmi forgalom volumenével, illetve annak valószínűségével összefüggésben, hogy a javak szennyezettek vagy vektor szerepét töltik be).

5. cikk, (1) bekezdés, d) pont – az érintett biogeográfiai régiókba való betelepítés vagy behurcolás, valamint az ottani megtelepedés és elterjedés aktuális feltételek és az éghajlat előrelátható változása melletti kockázatának alapos elemzése

Az alapos értékelésnek áttekintést kell nyújtania az adott fajnak a kockázatértékelési terület érintett biogeográfiai régióiba történő behurcolásával vagy betelepítésével, valamint a szóban forgó biogeográfiai régiókban való megtelepedésével és elterjedésével kapcsolatos kockázatokról, és be kell mutatnia, hogy az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények miként befolyásolják e kockázatokat.

E kockázatok alapos értékelésének nem kell tartalmaznia a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek alapján készült szimulációk teljes skáláját, amennyiben szerepel benne a feltételezhető betelepítés vagy behurcolás, megtelepedés és elterjedés középtávú (például 30–50 évre) szóló forgatókönyv keretében történő értékelése és a feltételezések egyértelmű ismertetése.

3.	Az 1. pontban említett kockázatok például a „valószínűség” vagy az „arány” fogalmának alkalmazásával írhatók le.

5. cikk, (1) bekezdés, e) pont – a faj aktuális elterjedési területének bemutatása, ideértve, hogy már jelen van-e az Unióban vagy a szomszédos országokban, valamint a valószínű jövőbeli elterjedési területének előrejelzése

A kockázatértékelési területen vagy a szomszédos országokban fekvő aktuális elterjedési terület leírásának a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—	a kockázatértékelési területen található azon biogeográfiai régió(k) vagy tengeri alrégió(k) felsorolása, ahol a faj jelen van, és ahol megtelepedett,

—	a faj jelenlegi megtelepedési helyzete tagállamonként és adott esetben a szomszédos országokban.

A kockázatértékelési területen vagy a szomszédos országokon belüli valószínű jövőbeli elterjedési terület előrejelzésének a következő elemek mindegyikét tartalmaznia kell:

—	a kockázatértékelési területen található azon biogeográfiai régió(k) vagy tengeri alrégió(k) felsorolása, ahol a faj – különösen az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények között – megtelepedhet,

—	azon tagállamok és – adott esetben – szomszédos országok jegyzéke, ahol a faj – különösen az éghajlat előre látható változásával kapcsolatos körülmények között – megtelepedhet.

5. cikk, (1) bekezdés, f) pont – a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra – ezen belül az őshonos fajokra, a védett területekre és a veszélyeztetett élőhelyekre –, valamint az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt káros hatás bemutatása, ideértve a lehetséges jövőbeli hatás értékelését is a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével

A leírásban meg kell különböztetni a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt ismert hatást a lehetséges jövőbeli hatástól. Az ismert hatást a kockázatértékelési területre és adott esetben (például hasonló környezeti és éghajlati adottságok megléte esetén) harmadik országokra vonatkozóan kell leírni. A lehetséges jövőbeli hatást csak a kockázatértékelési terület vonatkozásában kell értékelni.

Az ismert hatás leírásának és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésének a rendelkezésre álló legjobb mennyiségi vagy minőségi bizonyítékokon kell alapulnia. A hatás nagyságát pontszámok szerint vagy egyéb módon osztályozni kell. A hatás pontozására vagy osztályozására alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell a rendszer alapjául szolgáló publikációra való hivatkozást.

A biológiai sokféleségre gyakorolt ismert hatás leírásában és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésében a következő elemek mindegyikére ki kell térni:

—	azok a különböző biogeográfiai régiók vagy tengeri alrégiók, ahol a faj megtelepedhet,

—	az érintett őshonos fajok, beleértve a vörös listán szereplő, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (2) mellékleteiben felsorolt fajokat, továbbá a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó fajokat is,

—	az érintett élőhelyek, beleértve a vörös listán szereplő, valamint a 92/43/EGK irányelv mellékleteiben felsorolt élőhelyeket is;

—	az érintett védett területek,

—	az ökoszisztémák érintett kémiai, fizikai vagy szerkezeti jellemzői és működése,

—	a vízi ökoszisztémák érintett ökológiai állapota vagy a tengervizek érintett környezeti állapota.

A kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt ismert hatás leírásában és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésében a következő elemek mindegyikére ki kell térni:

—	ellátó szolgáltatások,

—	szabályozó szolgáltatások,

—	kulturális szolgáltatások.

Az emberi egészségre, a biztonságra és a gazdaságra gyakorolt ismert hatás leírásának és a lehetséges jövőbeli hatás értékelésének adott esetben információkat kell tartalmaznia a következőkre vonatkozóan:

—	azok a betegségek, allergiák vagy az emberi egészséget érintő egyéb behatások, amelyek közvetlenül vagy közvetve egy adott fajtól erednek,

—	olyan károk, amelyeket közvetlenül vagy közvetve egy adott faj idéz elő, és amelyek az emberek biztonságát, a tulajdont vagy az infrastruktúrát érintő következményekkel járnak,

—	valamely gazdasági vagy társadalmi tevékenységnek egy adott faj jelenléte miatti közvetlen vagy közvetett megszakadása vagy az ilyen tevékenységre a faj jelenléte által gyakorolt egyéb következmények.

5. cikk, (1) bekezdés, g) pont – a kár lehetséges költségeinek értékelése

A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos károk lehetséges költségeire vonatkozó, monetáris vagy egyéb tekintetben elvégzett értékelésnek a szóban forgó költségeket – a rendelkezésre álló információk függvényében – mennyiségi és/vagy minőségi szempontból kell ismertetnie. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a költségeknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő értékeléséhez, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.

Az emberi egészséggel, a biztonsággal és a gazdasággal kapcsolatos károk lehetséges költségeire vonatkozó értékelésnek a szóban forgó költségeket – a rendelkezésre álló információk függvényében – mennyiségi és/vagy minőségi szempontból kell ismertetnie. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a költségeknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő értékeléséhez, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.

5. cikk, (1) bekezdés, h) pont – a faj ismert felhasználási módjainak és az e felhasználásokból származó társadalmi és gazdasági előnyöknek a leírása

1.	A faj ismert felhasználási módjaira vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell az Unión belüli és – adott esetben – az azon kívüli ismert felhasználási módok felsorolását és leírását.

A faj ismert felhasználási módjaiból származó társadalmi és gazdasági előnyök leírásának tartalmaznia kell az egyes felhasználások környezeti, társadalmi és gazdasági jelentőségének – a rendelkezésre álló információktól függően mennyiségi és/vagy minőségi szempontból történő – bemutatását, valamint a kapcsolódó kedvezményezettek megjelölését. Amennyiben a rendelkezésre álló információk nem elegendőek az említett előnyöknek a kockázatértékelési terület egésze tekintetében történő bemutatásához, az Unió területéről vagy harmadik országokból származó kvalitatív adatokat vagy különféle esettanulmányokat kell felhasználni, ha vannak ilyenek.

(1) UNEP/CBD/SBSTTA/18/9/Add.1. – Az útvonalaknak a Biológiai Sokféleség Egyezmény által kialakított osztályozására való hivatkozásokat az említett osztályozás legutóbbi módosított változatára való hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).