14.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/858 RENDELETE

(2018. május 30.)

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikke (2) bekezdésével összhangban a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. A belső piaci szabályoknak átláthatónak, egyszerűnek, következetesnek és hatékonynak kell lenniük, így garantálva a jogbiztonságot és az egyértelműséget mind a vállalkozások, mind a fogyasztók javát szolgálva.

(2)

Ennek érdekében a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) létrehozta a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyására vonatkozó átfogó uniós keretrendszert.

(3)

A Bizottság 2013-ban értékelést végzett a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó uniós jogi keretrendszerről, amely kimutatta, hogy a 2007/46/EK irányelvvel létrehozott keretrendszer alkalmas a fő célok, azaz a harmonizáció, a belső piac hatékony működése és a tisztességes verseny megvalósítására, valamint arra a következtetésre jutott, hogy azt ezért továbbra is alkalmazni kell.

(4)

Ez az értékelés megállapította továbbá, hogy a típusjóváhagyási követelmények kiegészítése érdekében piacfelügyeleti rendelkezéseket szükséges bevezetni; hogy a visszahívási és védintézkedési eljárásokat, valamint a meglévő járműtípusok jóváhagyásának kiterjesztésére vonatkozó feltételeket pontosítani szükséges; hogy a tagállami hatóságok és műszaki szolgálatok által alkalmazott típusjóváhagyási eljárások és gyártásmegfelelőségi eljárások harmonizálása és fejlesztése révén a típusjóváhagyási keretrendszer végrehajtását javítani szükséges; hogy az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők, valamint a keretrendszer végrehajtásában részt vevő hatóságok és felek szerepét és feladatait pontosan szükséges meghatározni, biztosítva az említett hatóságok és felek függetlenségét, és az összeférhetetlenség megelőzését, valamint hogy az alternatív jóváhagyási rendszerek (a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti jóváhagyása, illetve az egyedijármű-jóváhagyások) alkalmasságát, és a többlépcsős típusjóváhagyási eljárások alkalmasságát javítani szükséges annak érdekében, hogy megfelelő rugalmasságot nyújtsanak a réspiacok, valamint a kis- és középvállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételek torzítása nélkül.

(5)

Ezenkívül az EU-típusjóváhagyási keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos, közelmúltbeli problémák különös hiányosságokat tártak fel és rámutattak arra, hogy e keretrendszer alapvető felülvizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy az szilárd, átlátható, kiszámítható és fenntartható legyen, és biztosítsa a biztonság, valamint az egészség- és környezetvédelem magas szintjét.

(6)

E rendelet számos biztosítékot is bevezet annak érdekében, hogy megelőzze a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyási folyamatára vonatkozó követelmények helytelen alkalmazását. A jóváhagyási eljárásokkal való jövőbeni visszaélések megelőzése érdekében fontos, hogy ezek a biztosítékok hatékonyak legyenek.

(7)

E rendelet harmonizált szabályokat és alapelveket állapít meg a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására, valamint az egyedijármű-jóváhagyásra, annak érdekében, hogy biztosítsa a belső piac megfelelő működését a vállalkozások és a fogyasztók érdekeit szolgálva, valamint biztosítsa a biztonság, valamint az egészség- és környezetvédelem magas szintjét.

(8)

E rendelet a magas szintű biztonság és környezeti teljesítmény biztosítása érdekében megállapítja a személyszállításra szolgáló gépjárműveknek (M kategória), és az árufuvarozásra szolgáló gépjárműveknek (N kategória), és ezek pótkocsijainak (O kategória), valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyására vonatkozó műszaki és igazgatási követelményeket.

(9)

A nemzeti hatóságoknak az egész Unióban egységes és következetes módon kell alkalmazniuk és végrehajtaniuk az e rendeletben előírt követelményeket, annak érdekében, hogy biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket, és el lehessen kerülni az Unió területén az egymástól eltérő szabványok alkalmazását. A hatóságoknak teljes mértékben együtt kell működniük a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórummal (a továbbiakban: a fórum) és a Bizottsággal annak auditálási és ellenőrzési tevékenységei során.

(10)

Ennek a rendeletnek meg kell erősítenie a jelenlegi EU-típusjóváhagyási keretrendszert, különösen a piacfelügyeleti rendelkezések bevezetése révén. A gépjárműipari ágazatban be kell vezetni a piacfelügyeletet az ellátási láncban részt vevő gazdasági szereplők kötelezettségeinek, a végrehajtásért felelős tagállami hatóságok feladatainak és olyan intézkedéseknek a meghatározása révén, amelyeket azon gépjárműipari termékek piacon történő megjelenése esetén kell alkalmazni, amelyek súlyos biztonsági vagy környezeti kockázatokat jelentenek, amelyek aláássák a fogyasztók védelmét, vagy amelyek nem felelnek meg a típusjóváhagyási követelményeknek

(11)

A típusjóváhagyási követelmények hatékony végrehajtása érdekében a gyártásmegfelelőségre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket, többek között a megfelelőség-ellenőrzési módszerek és az érintett gépjárműipari termékek folyamatos megfelelőségének kötelező és rendszeres ellenőrzésének előírása révén, valamint a jóváhagyó hatóságok felügyelete alatt az egészjárművek típusjóváhagyásához szükséges vizsgálatokat végző műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságára, kötelezettségeire és teljesítményére vonatkozó követelmények megerősítése révén javítani kell. A műszaki szolgálatok megfelelő működése alapvető fontosságú a biztonság és a környezetvédelem magas szintjének, valamint a polgárok rendszer iránti bizalmának a biztosításához. A 2007/46/EK irányelv szerinti, a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumokat részletesebben meg kell határozni ebben a rendeletben annak érdekében, hogy azokat minden tagállamban következetesen alkalmazzák. A tagállami műszaki szolgálatok értékelési módszerei jellemzően egyre inkább különböznek egymástól, ami a szolgálatok munkájának fokozódó összetettségéből adódik. Ezért olyan eljárási kötelezettségeket kell meghatározni, amelyek biztosítják a tagállami műszaki szolgálatok értékelése, kijelölése, bejelentése és felügyelete terén érvényesülő tagállami gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét és azok nyomon követését. Ezen eljárási kötelezettségek révén megszüntethetőek azok a különbségek, amelyek a műszaki szolgálatok módszerei, valamint a műszaki szolgálatok kijelölésére vonatkozó kritériumok értelmezése terén jelenleg fennállnak. Az egész Unióban megvalósuló megfelelő felügyelet és egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kérelmező műszaki szolgálat értékelésének magában kell foglalnia egy helyszíni értékelést.

(12)

A többlépcsős típusjóváhagyások esetében mindenképpen meg kell bizonyosodni afelől, hogy az utolsó gyártási szakaszt megelőzően végzett átalakítások nem érintik a típusjóváhagyásban részesült rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek működését oly módon, hogy az a korábban megadott típusjóváhagyás érvénytelenítését eredményezné.

(13)

Egyre nagyobb szükség van a műszaki szolgálatok ellenőrzésére és felügyeletére, mert a műszaki fejlődéssel megnőtt a kockázata annak, hogy a műszaki szolgálatok nem rendelkeznek az ahhoz szükséges szakmai alkalmassággal, hogy a számukra kijelölt feladatkörök szerinti területeken jelentkező új technológiákat vagy eszközöket vizsgálják. Mivel a műszaki fejlődés lerövidíti a termékek életciklusát, és mivel a helyszíni értékelések és a felügyeleti ellenőrzések gyakorisága eltérő, a műszaki szolgálatok kijelölésének érvényességét időben korlátozni kell, aminek biztosítania kell, hogy a műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságát rendszeres időközönként értékelik.

(14)

A műszaki szolgálatok – részletes és szigorú kritériumok alapján történő – tagállami kijelölését és felügyeletét ezért felügyeleti ellenőrzéseknek kell alávetni, többek között kijelölésük megújításának feltételeként. Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a gyártók folyamatos megfelelőségét azt követően, hogy gépjárműipari termékeikre megkapták a vonatkozó típusjóváhagyást, a műszaki szolgálatoknak a gyártókkal szembeni pozícióját meg kell erősíteni, ideértve a műszaki szolgálatok azon jogát és kötelességét is, hogy a gyártás helyén végzett előre be nem jelentett ellenőrzéseket, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó gépjárműipari termékeken fizikai vagy laboratóriumi teszteket végezzenek.

(15)

Az átláthatóság és a kölcsönös bizalom erősítése, valamint a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és bejelentésére, valamint a kiterjesztési és megújítási eljárásokra vonatkozó kritériumok további összehangolása és továbbfejlesztése érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal. A tagállamoknak konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal az e rendelet végrehajtása vonatkozásában általánosságban jelentőséggel bíró kérdésekről, valamint tájékoztatniuk kell egymást és a Bizottságot. Fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság megfelelő végrehajtási időszakokat követően az adminisztratív együttműködés elősegítésének és megerősítésének eszközeként egy közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszert alkalmazzanak, annak érdekében, hogy az adatcserét egyszerű és egységes eljárások alapján, hatékonyabban és eredményesebben lehessen folytatni. Hozzáférhetőségük és átláthatóságuk elősegítése érdekében az információkat olyan strukturált adatként kell hozzáférhetővé tenni, amely elektronikusan lekérdezhető.

(16)

Ha a műszaki szolgálat kijelölése a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett akkreditálás alapján történik, az akkreditáló testületeknek és a kijelölő jóváhagyó hatóságoknak meg kell osztaniuk egymással a műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának értékelése szempontjából releváns információkat.

(17)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a műszaki szolgálatok kijelölésére és felügyeletére vonatkozóan díjat szabjanak ki annak érdekében, hogy biztosítsák e műszaki szolgálatok tagállami felügyeletének fenntarthatóságát valamint, hogy a műszaki szolgálatok számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek meg.

(18)

Amennyiben valamely műszaki szolgálat szakmai alkalmassága – a tagállamok részéről a követelmények egységes és további alkalmazásának biztosítására tett intézkedések ellenére – kétséges, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivizsgálja az egyedi eseteket.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy a műszaki szolgálatok által nyújtott vizsgálatokat és jelentéseket jogszerűtlen körülmények ne befolyásolják, fontos, hogy a műszaki szolgálatok szervezeti felépítése és működése biztosítsa a teljeskörű pártatlanságot és függetlenséget. A műszaki szolgálatoknak feladataik egységes és következetes ellátása érdekében megfelelő irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely magában foglalja a szakmai titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is. Munkájuk megfelelő elvégzése érdekében a műszaki szolgálatoknak mindenkor garantálniuk kell személyzetük megfelelő tudásszintjét, szakmai alkalmasságát és függetlenségét.

(20)

A megfelelőség érvényesítését célzó, megbízható végrehajtási mechanizmusra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben előírt követelmények teljesüljenek. A gépjárműiparra irányadó jogszabályokban meghatározott, a típusjóváhagyásra és a gyártásmegfelelőségre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség biztosítása továbbra is a jóváhagyó hatóságok fő feladata kell, hogy legyen, mivel ez a kötelezettség szorosan kapcsolódik a típusjóváhagyások kiadásához, és végrehajtásához a típusjóváhagyás tartalmának részletes ismerete szükséges. Ezért fontos a jóváhagyó hatóságok teljesítményének rendszeres ellenőrzése.

(21)

Az e rendeletnek való megfelelőség biztosítása, e rendelet Unión belüli egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá a legjobb gyakorlatok cseréjének elősegítése céljából a Bizottságnak meg kell szerveznie és el kell végeznie a jóváhagyó hatóságok által e rendelet szerint kialakított eljárások értékelését. Az említett értékelések eredményeit – ideértve minden nem kötelező ajánlást is – meg kell vitatni a fórum keretein belül. Az értékelést rendszeres időközönként el kell végezni, figyelemmel az arányosság elvére, a megadott típusjóváhagyások számára és jellegére, valamint a meg nem felelésnek a megfelelőség-ellenőrzés során feltárt bármely esetére.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság értékelése elérje a kívánt eredményt, eközben minimálisra csökkentve az adminisztratív terheket, fontos, hogy a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság az értékelés – különösen az érintett jóváhagyó hatóság helyiségében lefolytatott értékelések – során hatékonyan együttműködjenek egymással. A Bizottságnak az értékeléseit az alkalmazandó joggal összhangban kell elvégeznie, tiszteletben tartva többek között a nemzeti hatóságok munkaidejét vagy nyelveit. Az értékelések során felmerülő költségeket a Bizottságnak kell viselnie, ideértve a vonatkozó dokumentumok fordításának költségeit is.

(23)

A megfelelőség-ellenőrzési rendszer megerősítése a műszaki szolgálatok hivatalos akkreditációs eljárásának elismerése, vagy a műszaki szolgálatok jóváhagyó hatóságok általi értékelése és felügyelete kapcsán végzett rendszeres szakértői értékelések bevezetésével történik. Ez hivatott biztosítani azt, hogy a típusjóváhagyási követelmények betartatása érdekében minden jóváhagyó hatóság azonos szakmai színvonalon és szigorral járjon el.

(24)

A nemzeti hatóságok közötti, információcsere útján végzett szorosabb koordináció, valamint a koordináló hatóság irányítása alatt végzett koordinált értékelések alapvető jelentőségűek annak érdekében, hogy a belső piacon egységesen biztosítsák a biztonság, valamint az egészség- és környezetvédelem magas szintjét. Ez javítaná a szűkös erőforrások nemzeti szintű felhasználásának hatékonyságát is. Ennek érdekében létre kell hozni egy tanácsadó fórumot a tagállamok és a Bizottság számára a bevált gyakorlatok terjesztése, az információcsere és a típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek koordinálása céljából. A tagállamok között e tekintetben jelenleg fennálló, nem hivatalos együttműködést segítené egy hivatalosabb keret kialakítása. A fórumot a jóváhagyó hatóságaikat és piacfelügyeleti hatóságaikat képviselő, tagállamok által kinevezett képviselőknek kell alkotniuk. Az adott ülésen részt vevő képviselőket a fórum keretében tárgyalt témák alapján kell kiválasztani. Annak érdekében, hogy minél több eltérő vélemény és nézet kapjon teret, hasznos lehet rendszeres időközönként olyan külső megfigyelőket meghívni a fórum üléseire, akiknek tevékenységei kapcsolódnak a megvitatandó kérdésekhez.

(25)

A lehetséges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében a jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok feladataik végzése során nem állhatnak egymással kapcsolatban. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy az említett hatóságokat ugyanabban a szervezetben helyezi el, gondoskodnia kell legalább arról, hogy ennek a szervezetnek olyan legyen a felépítése, amely biztosítja, hogy a közvetlen irányítás és a döntéshozatal tekintetében a hatóságok tevékenységei egymástól elkülönüljenek.

(26)

A 765/2008/EK rendeletben meghatározott, az uniós piacfelügyeletre és az Unió piacára belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok a gépjárművekre és pótkocsijaikra, továbbá az ilyen járművekhez tervezett rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre is vonatkoznak. Ezek a szabályok nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy kiválasszák azokat az illetékes hatóságokat, amelyeknek ezeket a feladatokat el kell látniuk. A piacfelügyelet olyan hatáskör, amely megosztható a különböző nemzeti hatóságok között annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a 765/2008/EK rendelet alapján a tagállamokban létrehozott nemzeti piacfelügyeleti rendszerek jellemzőit. Az uniós és nemzeti szinten végzett hatékony koordinációnak és nyomon követésnek biztosítania kell, hogy a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok érvényesítsék az új típusjóváhagyási és piacfelügyeleti keretrendszert.

(27)

Ebben a rendeletben piacfelügyeleti szabályokat kell meghatározni a nemzeti hatóságok jogainak és kötelezettségeinek megerősítése, a piacfelügyeleti tevékenységeik hatékony koordinációjának biztosítása és az alkalmazandó eljárások egyértelművé tétele érdekében.

(28)

A piacfelügyeleti hatóságoknak és a jóváhagyó hatóságoknak megfelelő módon el kell tudniuk végezni az e rendelet által előírt feladatokat. A tagállamoknak különösen biztosítaniuk kell számukra az ehhez szükséges forrásokat.

(29)

A jóváhagyási eljárás átláthatóságának fokozása, az információcsere előmozdítása és a piacfelügyeleti hatóságok, a jóváhagyó hatóságok és a Bizottság által végzett független ellenőrzések elősegítése érdekében a típusjóváhagyási dokumentációt elektronikus formátumban kell elkészíteni és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, a kereskedelmi titkok és a személyes adatok védelmével kapcsolatos mentességekre is figyelemmel.

(30)

A nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt piacfelügyeleti kötelezettségei részletesebbek a 765/2008/EK rendeletben megállapítottaknál. Ez annak az eredménye, hogy szükséges figyelembe venni a típusjóváhagyási keretrendszer sajátosságait, valamint hogy szükséges kiegészíteni ezt a keretrendszert az e rendelet hatálya alá tartozó gépjárműipari termékek megbízható megfelelőség-ellenőrzését biztosító, hatékony piacfelügyeleti mechanizmussal. A keret működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrizzék a gépjárműipari termékek megfelelőségét függetlenül attól, hogy a termékek típusjóváhagyását e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt vagy után adták-e meg.

(31)

A piacfelügyelet megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a piacon megtalálható járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelőségét alapos kockázatértékelés alapján ellenőrizzék. A megfelelőség efféle ellenőrzése, kiegészítve a járművek ellenőrzéseinek évenkénti minimális számának meghatározásával, elő fogja segíteni a piacfelügyeleti kötelezettségek hatékony végrehajtását Unió-szerte

(32)

A kibocsátások sajátos jellemzőire és a kibocsátásokhoz kapcsolódó lehetséges kockázatokra tekintettel, az ellenőrzések minimális számának egy megfelelő részét a kibocsátással kapcsolatos vizsgálatokra kell fordítani. A járművek teljeskörű megfelelőségének biztosítása érdekében minden egyes ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy minden olyan típusjóváhagyási követelmény, amelyet a vizsgált járműre a kibocsátás tekintetében alkalmazni kell, teljesült-e.

(33)

Lehetővé kell tenni, hogy bármely tagállamban, bármely járművön elvégzett bármely vizsgálatot felhasználjanak arra, hogy egy másik tagállamban korrekciós és korlátozó intézkedéseket hozzanak. Az egyik tagállamban járműveken elvégzett ellenőrzések eredményeit megfelelőnek kell tekinteni annak céljából, hogy egy másik tagállamban korrekciós és korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak. Ezért a más tagállamok nevében végzett ellenőrzések céljára az érintett járművek fizikai elszállítása nem szükséges.

(34)

Különösen fontos, hogy a nemzeti hatóságok és a Bizottság fontolóra vegyék, hogy a használatban lévő járművek megfelelőségének ellenőrzését és vizsgálatait a saját megfelelőség-ellenőrzésük részévé tegyék. Az ilyen megfelelőség-ellenőrzés alá vont járműveket megfelelő kockázatértékelés alapján kell kiválasztani, amelynek figyelembe kell vennie a lehetséges meg nem felelés súlyosságát és előfordulásának valószínűségét, valamint más olyan lehetséges mutatókat, mint például az új technológiával felszerelt járművek bevezetése, a meg nem felelés múltbéli előzményei vagy arra vonatkozó jelentések, a távérzékelési vizsgálatok eredményei és az elismert harmadik felek által jelzett aggályok.

(35)

Továbbá – a vonatkozó követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése céljából – a Bizottságnak olyan megfelelőség-ellenőrzési ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat kell megszerveznie és végrehajtania, amelyek függetlenek azoktól, amelyeket a tagállamok a nemzeti piacfelügyeleti kötelezettségeik keretében végeznek el. Amennyiben ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket nyilvántartásba vett járműveken, a forgalmi engedély jogosultjának beleegyezésével folytatják le, fontos figyelembe venni azt, hogy az átalakított járművek nem feltétlenül alkalmasak a megfelelőség efféle ellenőrzésére. Fontos továbbá figyelembe venni a forgalmi engedély jogosultja számára jelentkező következményeket is, különösen ha a jogosult természetes személy, amely esetben helyénvaló, hogy a járműveket vagy nyilvános felhívás útján, vagy a tagállamok hatóságain keresztül válasszák ki. Amennyiben ezek az ellenőrzések és vizsgálatok megállapítják a meg nem felelést, vagy megállapítást nyer, hogy a típusjóváhagyást helytelen adatok alapján adták meg, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy uniós szintű korrekciós intézkedéseket kezdeményezzen az érintett járművek megfelelőségének helyreállítására, valamint arra, hogy megvizsgálja a típusjóváhagyás helytelenségének okait. Az Unió általános költségvetésében megfelelő forrásokat kell biztosítani az említett megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére.

(36)

Annak érdekében, hogy a tagállamokat a hatástalanító berendezések észlelésének feladatában segítse, a Bizottság 2017. január 26-án közleményt adott ki „A kibocsátáscsökkentési segédstratégiák és a hatástalanító berendezések alkalmazásának vizsgálatára vonatkozó iránymutatás, figyelemmel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról szóló 715/2007/EK rendelet alkalmazására” címmel. Az iránymutatással összhangban fontos, hogy a Bizottság, a jóváhagyó hatóságok és a műszaki szolgálatok azon vizsgálati tevékenységei, amelyek a hatástalanító berendezések felderítését célozzák, jellegükben előre kiszámíthatatlanok maradjanak és magukban foglalják azokat a módosított vizsgálati feltételeket is, amelyek a fizikai feltételek és a vizsgálati paraméterek tekintetében egymástól eltérőek.

(37)

A járművek magas szintű üzembiztonságának, a járműben utazók és más úthasználók védelmének, valamint az egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében folytatni kell a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó műszaki követelmények és környezetvédelmi szabványok harmonizálását, valamint kiigazítását, annak érdekében, hogy tükrözzék a műszaki és tudományos fejlődést.

(38)

E rendelet célját nem érintheti, hogy bizonyos rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, vagy alkatrészek és tartozékok azt követően is beépíthetők a járműbe vagy arra felszerelhetők, hogy a járművet forgalomba hozták, nyilvántartásba vették, vagy forgalomba helyezték. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy azokat a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, vagy alkatrészeket és tartozékokat, amelyek jelentős mértékben ronthatják a környezetvédelem vagy az üzembiztonság szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését, a forgalomba hozataluk, nyilvántartásba vételük, illetve forgalomba helyezésük előtt a jóváhagyó hatóság ellenőrzésnek vesse alá.

(39)

Ezeket az intézkedéseket csak korlátozott számú alkatrészre vagy tartozékra kell alkalmazni. A Bizottságnak súlyos veszély esetén kiemelt feladatként, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően, össze kell állítania ezeknek az alkatrészeknek vagy tartozékoknak a jegyzékét és a kapcsolódó követelményeket. A jegyzék összeállítása során a Bizottságnak különösen biztosítania kell, hogy a kibocsátások ellenőrzése és a biztonság szempontjából alapvető fontosságú alkatrészek és tartozékok megfeleljenek az eredeti alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó követelményeknek. A Bizottságnak egy jelentés alapján konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és arra kell törekednie, hogy méltányos egyensúlyt alakítson ki a közúti közlekedés biztonsága és a környezetvédelem között, valamint hogy méltányos egyensúlyt alakítson ki a fogyasztók, a gyártók és a forgalmazók között, megőrizve ugyanakkor az utópiacon a versenyt.

(40)

Az EU-típusjóváhagyási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy valamennyi tagállam megerősíthesse, hogy az e rendelet típusjóváhagyási követelményeinek való megfelelőség ellenőrzése céljából minden járműtípuson, valamint az ilyen járműtípushoz szánt rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek minden típusán az e rendeletben előírt vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégezték, és hogy ezek gyártója ezekre megkapta a típusbizonyítványt. Az EU-típusjóváhagyási rendszer kötelezi a gyártókat, hogy a járműveit, rendszereit, alkotóelemeit és önálló műszaki egységeit a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártsák. A járműgyártónak ezt minden egyes járműre vonatkozóan egy megfelelőségi nyilatkozat kibocsátásával kell igazolnia. Minden olyan jármű forgalmazását és nyilvántartásba vételét lehetővé kell tenni az egész Unióban, amely érvényes megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

(41)

Az illetékes hatóságok közötti, a típusjóváhagyásra vonatkozó információcsere egyszerűsítése, valamint annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára elérhető legyen a releváns információ, egy megfelelő végrehajtási időszakot követően kötelezővé kell tenni lekérdezhető online adatbázisok használatát. A bizalmas adatok védelme miatt fontos, hogy minden adatcserére biztonságos adatcsere-protokollokon keresztül kerüljön sor. Külön figyelmet kell fordítani az adatokkal való visszaélés megakadályozására, ideértve annak megelőzését is, hogy az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozatok felhasználásakor többször kerüljön sor első nyilvántartásba vételre.

(42)

A gyártásmegfelelőség az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve, ezért a gyártó által az ilyen megfelelőség biztosítására hozott intézkedéseket az illetékes hatóságnak vagy egy erre a célra kijelölt, megfelelően képesített szolgálatnak jóvá kell hagynia, és ezeket az intézkedéseket független időszakos ellenőrzések révén rendszeresen ellenőrzésnek kell alávetni. Ezenkívül a jóváhagyó hatóságoknak biztosítaniuk kell az érintett gépjárműipari termékek folyamatos megfelelőségének ellenőrzését.

(43)

A típusjóváhagyások folyamatos érvényessége megköveteli, hogy a gyártó tájékoztassa azt a hatóságot, amely jóváhagyta a járműtípusát, a típus jellemzőiben, vagy a típus biztonsági és környezeti teljesítményére vonatkozó követelményekben bekövetkező bármilyen változásról, hogy ellenőrizni lehessen, hogy a járműtípus továbbra is megfelel-e minden alkalmazandó követelménynek. Ezen túlmenően, a típusjóváhagyások módosítására vonatkozó követelményeket pontosítani kell annak érdekében, hogy az Unió egész területén biztosított legyen az eljárások egységes alkalmazása és a típusjóváhagyási követelmények teljesítése, különösen annak biztosítása érdekében, hogy szigorúan betartsák azokat a szabályokat, amelyek különbséget tesznek a módosított és az új típusjóváhagyások között. Annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben egy adott időpontban minden új jármű esetében végrehajtsák a legújabb követelményeket, fontos, hogy a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok ne csak az új típusjóváhagyásokra vonatkozó új követelmények alkalmazása tekintetében írjanak elő határidőt, hanem meghatározzák azt is, hogy az új követelmények mikortól válnak kötelezővé a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése tekintetében.

(44)

A bejelentett súlyos biztonsági veszély, valamint az egészséget és a környezetet érintő veszély értékelését nemzeti szinten kell elvégezni, ugyanakkor az erőforrások megosztása, valamint a beazonosított kockázat csökkentése vagy veszély enyhítése érdekében hozandó korrekciós intézkedések egységessége céljából uniós szintű koordinációt kell biztosítani azokban az esetekben, amikor a bejelentett kockázat vagy veszély egyetlen tagállam területén túlra terjedhet.

(45)

Annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében garantált legyen a magas szintű biztonság és környezetvédelem, a gyártónak vagy az ellátási láncban részt vevő más gazdasági szereplőnek megfelelő korrekciós intézkedéseket kell tennie – ideértve a járművek visszahívását is –, amennyiben a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent a használókra vagy a környezetre a 765/2008/EK rendeletben meghatározottak szerint. A jóváhagyó hatóságokat fel kell hatalmazni annak értékelésére és ellenőrzésére, hogy ezek a korrekciós intézkedések megfelelőek-e. A többi tagállam jóváhagyó hatóságai számára biztosítani kell azt a jogot, hogy korrekciós és korlátozó intézkedéseket hozzanak, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a gyártó korrekciós intézkedései nem elégségesek.

(46)

Amennyiben korrekciós intézkedések alkalmazására kerül sor, az érintett járművek forgalmi engedélyei jogosultjainak nem kell viselniük a járműveik javítása kapcsán felmerülő költségeket, azokban az esetekben sem, amikor a javításokat még a korrekciós intézkedés elfogadását megelőzően a forgalmi engedély jogosultjának költségén végezték el. Ez nem akadályozhatja meg a fogyasztókat abban, hogy a szerződési jog szerinti jogorvoslatot vegyenek igénybe az uniós jog vagy a nemzeti jog alapján.

(47)

Alternatív jóváhagyási rendszerek révén megfelelő rugalmasságot kell biztosítani a kis sorozatban gyártott járművek gyártói számára. Lehetővé kell tenni számukra, hogy részesüljenek a belső piac által nyújtott előnyökből, amennyiben a járműveik megfelelnek a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási követelményeknek. Bizonyos, korlátozott számú esetben helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását is. E rendelettel összhangban, a visszaélések elkerülése érdekében a kis sorozatban gyártott járművekre vonatkozó egyszerűsített eljárásokat a korlátozott számú előállítás eseteire kell szűkíteni. Ezért pontosan meg kell határozni a kis sorozatban gyártott jármű fogalmát a gyártott járművek száma, a betartandó követelmények, valamint az ilyen járművek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek vonatkozásában. Hasonlóan fontos az egyedi járművekre vonatkozó alternatív jóváhagyási rendszer kidolgozása, különösen a több lépésben gyártott járművek jóváhagyásával kapcsolatos megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében.

(48)

Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes gépjárművekre és azokba szerelhető, illetve azokon használható alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló, 1958. március 20-i megállapodásának (5) („a felülvizsgált 1958. évi megállapodás”). Az Unió számos, a felülvizsgált 1958. évi megállapodás mellékletét képező előírást elfogadott, ezért kötelezettsége, hogy az ezekkel az előírásokkal összhangban megadott típusjóváhagyásokat az ezekkel egyenértékű uniós követelményeknek megfelelőként fogadja el. A típusjóváhagyási keretrendszerének egyszerűsítése és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nemzetközi keretrendszeréhez történő hozzáigazítása érdekében a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) az Unió hatályon kívül helyezte a típusjóváhagyásra vonatkozó külön irányelveit, amelyek helyébe a vonatkozó ENSZ-előírások kötelező alkalmazása lépett. A típusjóváhagyási eljárás adminisztratív terheinek csökkentése érdekében adott esetben a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek gyártói számára lehetővé kell tenni, hogy e rendeletnek megfelelően a típusjóváhagyást közvetlenül az e rendelet mellékleteiben felsorolt, megfelelő ENSZ-előírások szerinti jóváhagyás megszerzésével szerezzék meg.

(49)

Következésképpen az ENSZ azon előírásait és azok módosításait, amelyeket az Unió elfogadott vagy alkalmaz, a 97/836/EK határozatnak megfelelően be kell építeni az EU-típusjóváhagyásra vonatkozó jogszabályokba. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosításáról annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok felsorolásában szereplő, az ENSZ-előírásokra és ezek módosításaira való hivatkozások naprakészek legyenek.

(50)

A járműjavítási és -karbantartási információkhoz szabványosított formátumban történő korlátlan hozzáférés – amely a műszaki információk lekérdezését teszi lehetővé –, valamint az ilyen információkat nyújtó szolgáltatások piacán megvalósuló tényleges verseny szükségesek a belső piac működésének javításához, különösen az áruk szabad mozgását, a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások nyújtását illetően. A javítási és karbantartási információk nyújtására vonatkozó követelményeket eddig a 715/2007/EK (7) és az 595/2009/EK (8) rendelet határozta meg. Ezeket a követelményeket ebben a rendeletben egységes szerkezetbe kell foglalni, és a 715/2007/EK, valamint az 595/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(51)

Az új jármű-diagnosztikai és -javítási módszerek és eljárások – például a járműadatokhoz és -szoftverekhez való távoli hozzáférés – megjelenését eredményező műszaki fejlődés nem hátráltathatja e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását a független gazdasági szereplőknek a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférése tekintetében.

(52)

A járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán a tényleges verseny biztosítása, valamint annak tisztázása érdekében, hogy a vonatkozó információk kiterjednek-e azokra az adatokra is, amelyeket a javítókon kívül a független gazdasági szereplőknek is a rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a független járműjavító és -karbantartó műhelyek piacának egésze versenyezni tudjon a hivatalos márkakereskedőkkel, függetlenül attól, hogy a járműgyártó közvetlenül a hivatalos márkakereskedők és javítók rendelkezésére bocsátja-e az említett információkat vagy maga használja-e fel ezen információkat javítás és karbantartás céljából, pontosan meg kell határozni a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés céljából biztosítandó információkat.

(53)

A járművek és különösen a biztonsággal és a környezetvédelemmel összefüggésbe hozható alkotóelemeik ellenőrzése céljából szükségesnek minősül, hogy a vizsgálóállomások és a releváns illetékes hatóságok minden egyes jármű esetében hozzáférjenek a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti műszaki információkhoz. Az említett irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés elősegítése érdekében a független gazdasági szereplők számára is hozzáférhetővé kell tenni a műszaki vizsgára való felkészítéshez szükséges releváns műszaki információkat.

(54)

mivel jelenleg nem létezik egységes strukturált eljárás a járműalkatrészekre vonatkozó adatok járműgyártók és független gazdasági szereplők közötti cseréjére, helyénvaló kidolgozni az ilyen adatcsere alapelveit. Az adatcsere szabványosított formátumára vonatkozó leendő közös strukturált eljárást az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) hivatalosan kell kidolgoznia; bár a CEN megbízása nem határozza meg előre az említett szabvány részletességét. A CEN által végzett munkának a járműgyártók és a független gazdasági szereplők érdekeit és igényeit egyaránt szolgálnia kell, továbbá a meglévő informatikai infrastruktúra igénybevétele érdekében olyan megoldásokat is meg kell vizsgálnia, mint például a pontosan meghatározott metaadatkészletekkel leírt, nyílt adatformátumok.

(55)

E rendelet hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságaira vonatkozó típusjóváhagyási követelményekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(56)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(57)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. E szankcióknak tükrözniük kell különösen azokat a biztonsági, egészségügyi és környezeti kockázatokat, amelyeket a forgalmazott, nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek száma jelenthet. E szabályok egységes végrehajtásának nyomon követése érdekében a tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak a kiszabott szankciókról.

(58)

A megfelelőség-ellenőrző vizsgálat végzésekor a műszaki szolgálatoknak szabadon, előre nem kiszámítható módon ki kell tudniuk választani a vizsgálat paramétereit, a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott skálán belül. Ez várhatóan segíti őket annak ellenőrzésében, hogy a paraméterek teljes skálája tekintetében – ideértve a legrosszabb esetben megfelelő paramétereket is – a vizsgált járművek megfelelnek-e a követelményeknek.

(59)

Annak biztosítása érdekében, hogy minden esetben megfeleljenek ennek a rendeletnek, a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg e rendelet követelményeinek abban az esetben, ha a vizsgálat eredményeit az illetékes hatóság nem tudja tapasztalati úton ellenőrizni még akkor sem, ha az összes vizsgálati paramétert utánozzák vagy figyelembe veszik. A vizsgálati eredményeket meghamisító vagy a típusjóváhagyás céljára hamis nyilatkozatokat vagy helytelen adatokat benyújtó gazdasági szereplőkre és műszaki szolgálatokra szankciókat szükséges kiszabni.

(60)

A közérthetőség, az észszerűség és az egyszerűsítés érdekében a 2007/46/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani. E rendelet elfogadása biztosítja, hogy a rendelkezések közvetlenül alkalmazandók, továbbá kellő időben és hatékonyabban naprakésszé tehetők legyenek a műszaki fejlődés és a felülvizsgált 1958. évi megállapodással összefüggő szabályozási változások jobb figyelembevétele érdekében.

(61)

Az uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések támogatása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy harmonizált igazgatási bírságokat szabjon ki az e rendeletet megsértő gazdasági szereplőkre, függetlenül attól, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység eredetileg hol kapott típusjóváhagyást. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére vonatkozóan, amelyekben az e rendeletben előírt elvek alapján megállapítja a igazgatási bírságok kiszámítására és beszedésére vonatkozó eljárást és módszereket.

(62)

Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok kezelésével járnak, az említett intézkedéseket az (EU) 2016/649 (12) és a 45/2001/EK (13) európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint az ezekhez kapcsolódó nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani. Fontos, hogy a gyártók végrehajtsanak minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy megfeleljenek a jármű használata során keletkezett személyes adatok kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályoknak.

(63)

Annak érdekében, hogy a tagállamok, a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők felkészülhessenek az e rendelet által bevezetett új szabályok alkalmazására, az alkalmazás kezdőnapját úgy kell meghatározni, hogy az a hatálybalépés utáni dátumra essen.

(64)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az M, N és O kategóriába tartozó új járművek, valamint az ilyen járművekbe szánt rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyására, továbbá az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó igazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozó, valamint az egyedijármű-jóváhagyásokra vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket.

E rendelet továbbá meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett járművek alapvető fontosságú rendszereinek megfelelő működésének súlyos veszélyeztetésére képes alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatalára és forgalomba helyezésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2)   E rendelet meghatározza a jóváhagyandó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletére vonatkozó követelményeket. E rendelet továbbá követelményeket határoz meg az ilyen járművek alkatrészeinek és tartozékainak piacfelügyeletére vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet hatálya kiterjed a közúti forgalomban történő használatra szánt, M és N kategóriába tartozó gépjárművekre, és ezek O kategóriába tartozó pótkocsijaira, ideértve az egy vagy több szakaszban tervezett és gyártott járműveket, továbbá az ilyen járművekhez és pótkocsikhoz tervezett és gyártott rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, valamint alkatrészekre és tartozékokra.

(2)   E rendelet hatálya nem terjed ki a következő járművekre:

a)

a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) meghatározott mezőgazdasági és erdészeti járművek;

b)

a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) meghatározott két- vagy háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok;

c)

lánctalpas járművek;

d)

olyan járművek, amelyeket kizárólag a fegyveres erők általi használatra terveztek, gyártottak vagy ahhoz igazítottak.

(3)   A gyártó e rendelet szerinti típusjóváhagyást vagy egyedijármű-jóváhagyást kérhet az alábbi járművek esetében, amennyiben ezek a járművek megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek:

a)

olyan járművek, amelyeket elsősorban építési területeken vagy bányákban, kikötői vagy repülőtéri létesítményekben való használatra terveztek és gyártottak;

b)

olyan járművek, amelyeket a polgári védelem, a tűzoltóság vagy a közrend fenntartásáért felelős erők általi használatra terveztek, gyártottak vagy ahhoz igazítottak;

c)

olyan önjáró jármű, amelyet kifejezetten munkavégzésre terveztek és gyártottak, amely a szerkezeti felépítésére vonatkozó jellemzők alapján személy- vagy áruszállításra nem alkalmas, és amely nem gépjármű alvázára szerelt munkagép.

Az ilyen jóváhagyások nem érintik a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) alkalmazását.

(4)   E rendelet alapján a gyártó egyedijármű-jóváhagyást kérhet az alábbi járművekre:

a)

a kizárólag az utakon való versenyzésre szánt járművek;

b)

egyedi vizsgálati program végrehajtásához a gyártó felelőssége mellett az utakon használt járműprototípusok, feltéve, hogy ezeket kifejezetten erre a célra terveztek és gyártottak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

1.   „típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

2.   „EU-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel e rendelet vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

3.   „nemzeti típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek; az ilyen jóváhagyás érvényessége a tagállam területére korlátozódik;

4.   „típusbizonyítvány”: az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa típusjóváhagyásban részesült;

5.   „megfelelőségi nyilatkozat”: a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a gyártott jármű megfelel a jóváhagyott járműtípusnak és megfelel minden olyan rendeleti jellegű jogi aktusnak, amelyek a jármű gyártásakor alkalmazandók voltak;

6.   „egyedijármű-jóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy adott jármű – akár egyedi gyártású, akár nem – megfelel az EU-egyedijármű-jóváhagyásra vagy a nemzeti egyedijármű-jóváhagyásra vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

7.   „egészjármű-típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy nem teljes, teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

8.   „többlépcsős típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel egy vagy több jóváhagyó hatóság igazolja, hogy – a gyártási készültségi foktól függően – egy nem teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

9.   „lépésenkénti típusjóváhagyás”: az az eljárás, amely a jármű részét képező rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre érvényes minden EU-típusbizonyítvány- vagy ENSZ -típusbizonyítvány lépésenkénti összegyűjtéséből áll, és amelynek végeredménye – az utolsó szakaszban – az egészjármű-típusjóváhagyás;

10.   „egylépéses típusjóváhagyás”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság egyetlen művelettel igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa egészében megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

11.   „vegyes típusjóváhagyás”: olyan lépésenkénti típusjóváhagyás, amelynek keretében az egészjármű-típusjóváhagyás utolsó szakaszában egy vagy több rendszer típusjóváhagyása szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EU-típusbizonyítványt kellene kiállítani;

12.   „rendszer típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy a rendszer típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

13.   „önálló műszaki egység típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy önálló műszaki egység valamely típusa egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

14.   „alkotóelem típusjóváhagyása”: az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy alkotóelem típusa a járműtől függetlenül megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

15.   „jármű”: bármely gépjármű vagy annak pótkocsija;

16.   „gépjármű”: olyan motorral hajtott, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, amelyet önálló mozgásra terveztek és gyártottak, amely legalább négy kerékkel rendelkezik, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát;

17.   „pótkocsi”: olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy gépjármű vontassa, és amely legalább egy, a vontató gépjármű hosszirányú középsíkjára merőleges vízszintes tengely és egy, a hosszirányú középsíkjával párhuzamos függőleges tengely körül elfordulhat;

18.   „rendszer”: berendezések olyan összessége, amely a járműben egy vagy több meghatározott funkciót lát el, és amelyre e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményei vonatkoznak;

19.   „alkotóelem”: e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményeinek hatálya alá tartozó, a jármű részének szánt olyan berendezés, amelyre a járműtől függetlenül típusjóváhagyás adható, amennyiben a különös rendeleti jellegű jogi aktus erről kifejezetten rendelkezik;

20.   „önálló műszaki egység”: olyan berendezés, amelyet e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményeinek hatálya alá tartozó, a jármű részének szántak, amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban típusjóváhagyás adható, amennyiben a különös rendeleti jellegű jogi aktus erről kifejezetten rendelkezik;

21.   „alkatrészek”: a jármű összeállításához, javításához és karbantartásához használt termékek, valamint a pótalkatrészek;

22.   „tartozék”: alkatrésznek nem minősülő termék, amely a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető;

23.   „pótalkatrészek”: az adott jármű eredeti alkatrészeinek pótlására a járműbe beépítendő vagy arra felszerelendő termékek – ideértve a jármű használatához szükséges termékeket is –, a tüzelőanyag kivételével;

24.   „alapjármű”: olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típusjóváhagyás kezdeti szakaszában használnak;

25.   „nem teljes jármű”: olyan jármű, amelynek az elkészüléséhez még legalább egy további gyártási szakaszon kell keresztülmennie ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

26.   „befejezett jármű”: a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás eredményeként létrejövő olyan jármű, amely megfelel e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek;

27.   „teljes jármű”: olyan jármű, amelyet nem kell befejezni ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

28.   „kifutó sorozatú jármű”: készleten lévő olyan jármű, amelyet nem lehet forgalmazni vagy a továbbiakban forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, mert olyan új műszaki követelmények léptek hatályba, amelyek vonatkozásában nem kapott típusjóváhagyást;

29.   „alternatív üzemanyaggal működő jármű”: olyan jármű, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen a légköri hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotú vagy az alapvetően nem ásványiolaj-származék tüzelőanyagok közül legalább egyfélével üzemelni;

30.   „kis sorozatban gyártott jármű”: az V. mellékletben meghatározott éves mennyiségi korlátokat meg nem haladó darabszámban forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járműtípus;

31.   „különleges rendeltetésű jármű”: olyan M, N vagy O kategóriába tartozó jármű, amely olyan különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy különleges körülményeket vagy berendezéseket igénylő feladatot lásson el;

32.   „járműtípus”: járművek olyan csoportja, amelyek legalább az I. melléklet B. részében meghatározott jellemzők tekintetében megegyeznek, ideértve a járművek olyan csoportját is, amelyek között az ott említett különböző változatok és kivitelek is szerepelnek;

33.   „félpótkocsi”: vontatott jármű, amelynek a tengelye vagy tengelyei (egyenletes terhelés esetében) a jármű tömegközéppontja mögött helyezkedik vagy helyezkednek el, és amely olyan kapcsoló berendezéssel van ellátva, amely lehetővé teszi vízszintes és függőleges erők átvitelét a vontató járműre;

34.   „piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek, valamint alkatrészek és tartozékok megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, a biztonságot, a környezetet vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

35.   „piacfelügyeleti hatóság”: a tagállam területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős egy vagy több nemzeti hatóság;

36.   „jóváhagyó hatóság”: a tagállamnak a Bizottságnál bejelentett egy vagy több hatósága, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának vagy az egyedijármű-jóváhagyásnak valamennyi vonatkozásában, az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárása, valamint a bizonyítvány kiadása és adott esetben visszavonása vagy megtagadása tekintetében hatáskörrel rendelkezik, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatban;

37.   „nemzeti hatóság”: a jóváhagyó hatóság vagy bármilyen olyan egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban;

38.   „műszaki szolgálat”: a jóváhagyó hatóság által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgálati laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, illetve a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervezetnek kijelölt szervezet vagy szerv;

39.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

40.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felel a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, vagy az egyedijármű-jóváhagyásnak, vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának minden vonatkozásáért, a gyártásmegfelelőség biztosításáért és piacfelügyeleti kérdésekért, a legyártott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész és tartozék tekintetében, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

41.   „a gyártó képviselője”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályos meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

42.   „importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országban gyártott járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot hoz forgalomba;

43.   „forgalmazó”: az a márkakereskedő vagy a gyártótól és az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki vagy amely a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazza;

44.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

45.   „független gazdasági szereplő”: a hivatalos márkakereskedőtől és javítótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a javítókatat, a szervizberendezések, eszközök és pótalkatrészek gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak szerelői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; idetartoznak az adott járműgyártó elosztóhálózatába tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának;

46.   „hivatalos javító”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt, és aki vagy amely a gyártó elosztóhálózatán belül működik;

47.   „független javító”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt és aki vagy amely nem a gyártó elosztóhálózatán belül működik;

48.   „járműjavítási és -karbantartási információk”: minden olyan információ – ideértve azok későbbi módosításait és kiegészítéseit is –, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, annak műszaki vizsgára történő felkészítéséhez, a jármű javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy amely a jármű távdiagnosztikai támogatásához szükséges, vagy amely az alkatrészeknek és tartozékoknak a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos partnereik, márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak vagy amelyet a gyártók javítás és karbantartás céljára használnak fel;

49.   „a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) információi”: a jármű fedélzeti rendszere által generált vagy a motorhoz csatlakoztatott rendszerrel kapcsolatos olyan információ, amely képes észlelni a működési hibákat és adott esetben képes azokat egy figyelmeztető rendszer segítségével jelezni, képes a számítógépes memóriában tárolt adatok segítségével a hibák valószínűsíthető helyét beazonosítani, és képes ezeket az információkat a járművön kívül elérhetővé tenni;

50.   „forgalomba hozatal”: a járműnek, rendszernek, alkotóelemnek, önálló műszaki egységnek, alkatrésznek vagy tartozéknak az Unióban első alkalommal történő forgalmazása;

51.   „forgalmazás”: a piacon a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék gazdasági tevékenység kertében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

52.   „forgalomba helyezés”: a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első rendeltetésszerű használata az Unióban;

53.   „nyilvántartásba vétel”: jóváhagyott jármű – állandó vagy ideiglenes jellegű – közúti forgalomba helyezésének hatósági engedélyezése, amelynek részét képezi a jármű azonosítása és a forgalmi rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátása is;

54.   „virtuális vizsgálati módszer”: számításokat is magában foglaló olyan számítógépes szimuláció, amely bemutatja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység fizikai jelenléte nélkül az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel a II. mellékletben felsorolt valamely rendeleti jellegű jogi aktus műszaki követelményeinek;

55.   „alternatív követelmények”: olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények, amelyek célja a biztonság, a környezetvédelem és a munkavédelem olyan szintjének biztosítása, amely a lehető legteljesebb mértékben egyenértékű a II. mellékletben felsorolt egy vagy több rendeleti jellegű jogi aktusban előírt szinttel;

56.   „helyszíni értékelés”: a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata telephelyén elvégzett ellenőrzés;

57.   „helyszíni felügyeleti értékelés”: olyan rutinszerű, időszakos helyszíni értékelés, amely különbözik a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata első kijelölés céljából elvégzett helyszíni értékelésétől és az e kijelölés megújítása céljából végzett helyszíni értékeléstől is;

58.   „a jármű gyártási időpontja”: az az időpont, amikor egy adott jármű legyártása a gyártó által szerzett jóváhagyásnak megfelelően befejeződött.

4. cikk

Járműkategóriák

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő jármű-kategóriákat kell alkalmazni:

a)

az M kategóriába az elsősorban utasok és poggyászuk szállítására tervezett és gyártott gépjárművek tartoznak, az felosztás szerint:

i.   M1 kategória: a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyeken nincs hely álló utasok számára, függetlenül attól, hogy az ülőhelyek száma csak a vezetőülésre korlátozódik-e;

ii.   M2 kategória: a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát, függetlenül attól, hogy ezeken a gépjárműveken van-e hely álló utasok számára; és

iii.   M3 kategória: a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát függetlenül attól, hogy ezeken a gépjárműveken van-e hely álló utasok számára is;

b)

az N kategóriába az elsősorban árufuvarozásra tervezett és gyártott gépjárművek tartoznak, az alábbi kategóriák szerint:

i.   N1 kategória: olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát;

ii.   N2 kategória: olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát; és

iii.   N3 kategória: olyan gépjárművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát;

c)

az O kategóriába pótkocsik tartoznak, az alábbi kategóriák szerint:

i.   O1 kategória: olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát;

ii.   O2 kategória: olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát;

iii.   O3 kategória: olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát; és

iv.   O4 kategória: olyan pótkocsik, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát.

(2)   A járművek, járműtípusok, változatok és kivitelek kategóriákba sorolására vonatkozó kritériumokat az I. melléklet határozza meg.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek a járműtípusok és felépítménytípusok tekintetében történő módosításáról a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk

Műszaki követelmények

(1)   A járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek és önálló műszaki egységeknek meg kell felelniük a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok követelményeinek.

(2)   A járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket úgy kell tekinteni, hogy e rendelet követelményeinek nem felelnek meg különösen abban az esetben, ha:

a)

a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusban engedélyezettnél nagyobb mértékben eltérnek az EU-típusbizonyítványokban és azok mellékleteiben szereplő adatoktól, vagy a vizsgálati jegyzőkönyvekben szereplő leíró adatoktól;

b)

a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusban meghatározott teljesítménykritériumok vagy a sorozatgyártás határértékei nem teljesültek, a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusban megállapított minden körülményt alapul véve;

c)

a gyártó által az adatközlő lapon megadott bármely információ a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok vagy a Bizottság által nem reprodukálható az vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusban megállapított minden körülmény között.

E bekezdés alkalmazásában a megfelelőség értékelése céljára kizárólag a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság által vagy nevében elvégzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és értékeléseket lehet figyelembe venni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosításáról olyan rendeleti jellegű jogi aktusokra vonatkozó hivatkozások beillesztése, illetve naprakésszé tétele révén, amelyek olyan követelményeket tartalmaznak, amelyeknek meg kell felelniük a járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek és önálló műszaki egységeknek a technológiai és szabályozási változások figyelembevétele érdekében.

6. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok létrehozzák vagy kijelölik saját jóváhagyó hatóságaikat és piacfelügyeleti hatóságaikat. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett hatóságok létrehozásáról, illetve kijelöléséről.

A jóváhagyó hatóságokra és piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóságok nevét, címét – ideértve az elektronikus címét is – és felelősségi köreit. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok jegyzékét és elérhetőségi adatait közzéteszi a weboldalán.

A tagállamok biztosítják, hogy jóváhagyó hatóságaik és a piacfelügyeleti hatóságaik tiszteletben tartják a szerepek és feladatok szigorú elválasztását, és hogy mindegyik egymástól függetlenül működik. Ezek a hatóságok tartozhatnak ugyanazon szervezethez, feltéve, hogy tevékenységeiket önállóan irányítják, különálló struktúrák részeként.

(2)   Amennyiben egy tagállamban egynél több jóváhagyó hatóság felel a járművek jóváhagyásáért – ideértve az egyedijármű-jóváhagyást is –, a tagállamnak kizárólagos jóváhagyó hatóságként ki kell jelölnie az egyik, típusjóváhagyás megadására hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival történő információcseréért felel, a 11. cikkben foglaltak céljából, valamint a XV. fejezetben előírt kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3)   Amennyiben egy tagállamban egynél több piacfelügyeleti hatóság felel a piacfelügyeletért, a tagállamnak kizárólagos piacfelügyeleti hatóságként ki kell jelölnie az egyik hatóságot, amely a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságaival történő információcseréért felel a 11. cikkben foglaltak céljából.

(4)   A tagállamok kizárólag olyan, járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét, illetve forgalomba helyezését engedélyezik, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

(5)   A tagállamok a XI. fejezetben meghatározott esetek kivételével nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az olyan járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik olyan járművek közúti forgalomban való használatát, forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek e rendelettel összhangban típusjóváhagyást kaptak, de meghaladják a 96/53/EK tanácsi irányelv (17) I. mellékletében meghatározott harmonizált méreteket, tömegeket és tengelyterheléseket.

(6)   A tagállamok a piacra belépő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek piacfelügyeletét és ellenőrzését e rendeletnek és a 765/2008/EK rendelet III. fejezetének megfelelően megszervezik és elvégzik.

(7)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok – amennyiben szükségesnek és indokoltnak ítélik –, a területükön jogosultak legyenek a gazdasági szereplők telephelyére belépni, és ott a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelőségi vizsgálata céljából bármilyen szükséges mintát venni.

(8)   A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik típusjóváhagyási tevékenységeik működését. E felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és azok eredményeiről tájékoztatni kell a Bizottságot és a 11. cikkben említett, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot („a fórum”).

Az érintett tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az időszakos felülvizsgálatok és értékelések eredményeinek összefoglalását.

A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a fórumnak arról, hogy miként kezelik 11. cikk (5) bekezdésében említett, a fórum által kiadott ajánlásokat.

(9)   A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és értékelik piacfelügyeleti tevékenységeik működését. E felülvizsgálatokat és értékeléseket legalább négyévente el kell végezni, és azok eredményeiről tájékoztatni kell a Bizottságot és a fórumot.

Az érintett tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az időszakos felülvizsgálatok és értékelések eredményeinek összefoglalását.

A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a fórumnak arról, hogy miként kezelik a 11. cikk (5) bekezdésében említett, a fórum által kiadott ajánlásokat.

(10)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (8) és (9) bekezdésében említett felülvizsgálatokra és értékelésekre vonatkozó jelentéstétel formátumára vonatkozó közös kritériumok megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)   A jóváhagyó hatóságok csak azokat a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket hagyhatják jóvá, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

(2)   A jóváhagyó hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. A kereskedelmi titkok védelme érdekében a jóváhagyó hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az uniós felhasználók érdekeinek védelme érdekében a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott, a Bizottság részére rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó kötelezettségre, valamint az uniós jogban meghatározott egyéb alkalmazandó közzétételi követelményekre vonatkozó kötelezettségekre is figyelemmel.

A jóváhagyó hatóságoknak hatékonyan és eredményesen együtt kell működniük egymással és meg kell osztaniuk egymással a szerepük és feladataik szempontjából lényeges információkat.

(3)   Annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok elvégezhessék az ellenőrzéseket, a jóváhagyó hatóságok kötelesek a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátani azokat a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyására vonatkozó szükséges információkat, amelyek megfelelőség-ellenőrző ellenőrzések tárgyát képezik. Ezeknek az információknak magukban kell foglalniuk legalább a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU típusbizonyítványban és annak mellékleteiben szereplő információkat. A jóváhagyó hatóságok ezt az információt haladéktalanul eljuttatják a piacfelügyeleti hatóságok részére.

(4)   Ha egy jóváhagyó hatóság a XI. fejezet szerint olyan tájékoztatást kapott, hogy valamely jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység valószínűsíthetően súlyos veszélyt jelent vagy a meg nem felelés esete áll fenn, meg kell hoznia minden szükséges intézkedést a megadott típusjóváhagyás felülvizsgálata, és adott esetben az igazolt eltérések okától és súlyosságától függően a típusjóváhagyás helyesbítése vagy visszavonása érdekében.

8. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok kötelezettségei

(1)   A piacfelügyeleti hatóságoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek. Az ilyen ellenőrzéseknek megfelelő mértékűnek kell lenniük, és dokumentumok ellenőrzésével, valamint adott esetben statisztikailag értékelhető mintákkal elvégzett laboratóriumi vizsgálatokkal és közúti vizsgálatokkal kell elvégezni őket.

Az ilyen ellenőrzések elvégzése során a piacfelügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük:

a)

a bevett kockázatértékelési elveket;

b)

a megalapozott panaszokat; és

c)

minden olyan lényeges egyéb információt – ideértve a fórumon megosztott információkat és az elismert harmadik felek által közzétett vizsgálati eredményeket is –, amelyek a 13. cikk (10) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek megfelelnek.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az egyes tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak évente legalább minimális számú vizsgálatot el kell végezniük a járműveken. Az ilyen vizsgálatok egyes tagállamokra jutó minimális száma az adott tagállamban a megelőző évben nyilvántartásba vett minden 40 000 új gépjármű után egy, de a vizsgálatok száma nem lehet kevesebb ötnél.

Minden egyes vizsgálattal ellenőrizni kell a II. mellékletben felsorolt, alkalmazandó rendeleti jellegű jogi aktusoknak való megfelelőséget.

(3)   Az évente ötnél több vizsgálatot végző piacfelügyeleti hatóságoknak a vizsgálatok minimális számának legalább 20 %-ában kibocsátással kapcsolatos – a típusjóváhagyási vizsgálatokhoz hasonló – vizsgálatokat kell elvégezniük, amelyek kiterjednek a vizsgált típusra alkalmazandó, a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott minden kibocsátással kapcsolatos követelményre.

(4)   A tagállam piacfelügyeleti hatósága megállapodhat egy másik tagállam piacfelügyeleti hatóságával arról, hogy a másik tagállam piacfelügyeleti hatósága végezze el a (2) és (3) bekezdésben előírt vizsgálatokat.

(5)   A tagállam piacfelügyeleti hatósága megállapodhat a Bizottsággal arról, hogy a Bizottság végzi el a (3) bekezdésben előírt vizsgálatokat e tagállam költségén. Az e bekezdés értelmében elvégzett vizsgálatok beleszámítanak a vizsgálatok (2) bekezdésben előírt minimális számába.

(6)   Minden tagállam évente elkészíti az általa tervezett piacfelügyeleti ellenőrzések átfogó áttekintését, amelyet legkésőbb március 1-jén a fórumnak benyújt.

(7)   Minden tagállam kétévente jelentést készít az előző két évben általa elvégzett megfelelőség-ellenőrző ellenőrzések nyomán tett megállapításairól. Ezt a jelentést az érintett kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig be kell nyújtani a fórumnak.

(8)   A piacfelügyeleti hatóságoknak elő kell írniuk a gazdasági szereplők számára, hogy a hatóságok által a piacfelügyeleti tevékenységek elvégzéséhez szükségesnek tartott ilyen dokumentációt, információt és más műszaki előírást – ideértve a szoftverekhez és algoritmusokhoz való hozzáférést is –, bocsássák a hatóságok rendelkezésére.

(9)   A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében a piacfelügyeleti hatóságok kötelesek kellően figyelembe venni a gazdasági szereplők által bemutatott megfelelőségi nyilatkozatokat, típusjóváhagyási jeleket vagy típusbizonyítványokat.

(10)   A piacfelügyeleti hatóságoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy tagállamaik területén a felhasználókat megfelelő időn belül figyelmeztetni tudják az általuk vagy a Bizottság által bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban beazonosított veszélyekről annak érdekében, hogy megelőzzék a sérüléseket és egyéb károkat, illetve csökkentsék ezek kockázatát, azáltal is, hogy az ilyen információkat a piacfelügyeleti hatóság weboldalán is elérhetővé teszik.

A piacfelügyeleti hatóságok kötelesek együttműködni a gazdasági szereplőkkel az olyan intézkedéseket illetően, amelyek megelőzhetik vagy csökkenthetik a gazdasági szereplők által forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek által okozott veszélyeket.

(11)   Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai úgy döntenek, hogy a XI. fejezetnek megfelelően valamely járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet kivonják a piacról, értesíteniük kell az érintett gazdasági szereplőt és az érintett jóváhagyó hatóságot.

(12)   A piacfelügyeleti hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük a feladataikat. A kereskedelmi titkok védelme érdekében a jóváhagyó hatóságoknak be kell tartaniuk a titoktartás követelményeit, az uniós felhasználók érdekeinek védelme érdekében, a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott, a Bizottság részére rendelkezésre bocsátandó információkra vonatkozó kötelezettségre és az uniós jogban meghatározott egyéb alkalmazandó közzétételi követelményekre vonatkozó kötelezettségekre figyelemmel.

(13)   A különböző tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak össze kell hangolniuk piacfelügyeleti tevékenységeiket, együtt kell működniük egymással, és meg kell osztaniuk e tevékenységek eredményeit egymással és a fórummal. Adott esetben a piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell állapodniuk a munkamegosztásról és a szakosodásról is.

(14)   Amennyiben egy tagállamban a piacfelügyeletért és a külső határok ellenőrzéséért egynél több hatóság felelős, e hatóságoknak hatékonyan és eredményesen együtt kell működniük egymással és meg kell osztaniuk egymással a szerepeik és feladataik szempontjából lényeges információkat.

(15)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésben említett megfelelőség-ellenőrzési ellenőrzések megfelelő mértékének meghatározására, valamint az e cikk (6) és (7) bekezdésében említett jelentéstétel és áttekintés formátumának meghatározására vonatkozó közös kritériumok megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

9. cikk

A Bizottság által végzett megfelelőség-ellenőrzés

(1)   A Bizottság a járműveken, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken a saját költségén vizsgálatokat és ellenőrzéseket szervez és végez annak ellenőrzése érdekében, hogy az említett járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek.

A vizsgálatokat és ellenőrzéseket többek között statisztikailag értékelhető mintákon történő laboratóriumi vizsgálatokkal és közúti vizsgálatokkal kell elvégezni, és dokumentumok ellenőrzésével kell kiegészíteni.

A vizsgálatok és ellenőrzések során a Bizottság figyelembe veszi:

a)

a bevett kockázatértékelési elveket;

b)

a megalapozott panaszokat; és

c)

bármely olyan lényeges egyéb információt – ideértve a fórumon megosztott információkat is –, és a 13. cikk (10) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek megfelelő elismert harmadik felek által közzétett vizsgálati eredményeket, a piacon megjelenő új technológiákat érintő információkat és a közúti távérzékelésből származó jelentéseket.

A Bizottság műszaki szolgálatokat bízhat meg a vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésével, ebben az esetben a műszaki szolgálat a Bizottság nevében jár el. Ha a Bizottság e cikk alkalmazása céljából a vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésével műszaki szolgálatokat bíz meg, gondoskodik arról, hogy az alkalmazott műszaki szolgálat különbözzön attól a műszaki szolgálattól, amely elvégezte az eredeti típusjóváhagyásra vonatkozó vizsgálatot.

A vizsgálatokat és ellenőrzéseket az alábbiakon lehet elvégezni:

a)

a (2) bekezdéssel összhangban a gyártók vagy egyéb gazdasági szereplők által rendelkezésre bocsátott új járműveken;

b)

a forgalmi engedély jogosultjának beleegyezésével a nyilvántartásba vett járműveken.

(2)   A típusjóváhagyás birtokában lévő gyártóknak vagy az egyéb gazdasági szereplőknek méltányos ellenszolgáltatás fejében kérelemre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk egy statisztikailag értékelhető számú, a Bizottság által kiválasztott gyártásban lévő járművet, rendszert, alkotóelemet és önálló műszaki egységet, amelyek az adott típusjóváhagyás alapján forgalomba hozható járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek szempontjából reprezentatívnak tekinthetők. Az ilyen járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket a Bizottság által kért időpontban, helyen és időtartamra kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

(3)   Mielőtt a Bizottság elvégzi a vizsgálatait és ellenőrzéseit, értesítenie kell azt a tagállamot, amely a típusjóváhagyást kiadta, valamint azt a tagállamot, amely az adott járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet forgalmazta.

A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, amikor az elvégzi ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket.

(4)   Annak érdekében, hogy a Bizottság e cikk alapján a vizsgálatokat és az ellenőrzéseket elvégezhesse, a tagállamok haladéktalanul a Bizottság rendelkezésére bocsátják azokat a szükséges információkat, amelyek a megfelelőség-ellenőrzés hatálya alá tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyására vonatkoznak. Az információknak legalább a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványban és mellékleteiben szereplő információkat magukban kell foglalniuk.

(5)   A gyártóknak ingyenesen és haladéktalanul a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat az adatokat, amelyek szükségesek a megfelelőség-ellenőrzéshez és nem szerepelnek a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványban és mellékleteiben.

Az ilyen adatoknak minden olyan paramétert és beállítást tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pontosan utánozzák a típusjóváhagyási vizsgálat során alkalmazott vizsgálati feltételeket. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a rendelkezésre bocsátandó adatok körének meghatározásáról, figyelemmel a kereskedelmi titkok és a személyes adatok védelmére az uniós jog és a nemzeti jog szerint. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az e rendeletben előírt típusjóváhagyási követelményeknek, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg a típusjóváhagyásnak, vagy hogy a típusjóváhagyást helytelen adatok alapján adták meg, a Bizottság megindítja az 53. vagy az 54. cikkben előírt eljárást.

Ha a vizsgálatok és ellenőrzések alapján kérdéses a típusjóváhagyás helytállósága, a Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett jóváhagyó hatóságot vagy hatóságokat és a fórumot.

A Bizottság tájékoztatja az illetékes jóváhagyó hatóságokat és piacfelügyeleti hatóságokat, hogy azok megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy az Unióban a felhasználókat megfelelő időn belül figyelmeztetni tudják a Bizottság által bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban azonosított meg nem felelésre annak érdekében, hogy megelőzzék a sérüléseket és egyéb károkat, illetve csökkentsék ezek kockázatát.

A Bizottság valamennyi, általa elvégzett megfelelőség-ellenőrző vizsgálatot követően jelentést tesz közzé a megállapításairól, és megállapításait továbbítja a tagállamoknak és a fórumnak. E jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia a megvizsgált járművekről, rendszerekről, alkotóelemekről és önálló műszaki egységekről az érintett gyártó megnevezéséről, valamint tartalmaznia kell a megállapítások rövid leírását, ideértve adott esetben az esetleges meg nem felelés jellegét is.

10. cikk

A Bizottság által végzett értékelések

(1)   A Bizottság megszervezi és elvégzi az értékelést megelőző öt évben EU-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóságok által bevezetett eljárások – különösen a típusjóváhagyások kiadására, a gyártásmegfelelőség ellenőrzésére és a műszaki szolgálatok kijelölésére és felügyeletére vonatkozó eljárások – értékelését. Ezeknek az értékeléseknek magukban kell foglalniuk annak értékelését véletlenszerű mintavétel alapján, hogy az értékelést megelőző öt évben kiadott típusbizonyítványok mennyiben felelnek meg a 26. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett alkalmazandó követelményeknek.

(2)   Az értékeléseknek arra kell irányulniuk, hogy segítsék az EU-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóságokat abban, hogy biztosítani tudják e rendelet egységes alkalmazását, valamint a legjobb gyakorlatok megosztását.

(3)   Az értékeléseket az érintett tagállami jognak megfelelően kell elvégezni, kellően figyelembe véve az érintett hatóságok jogait és tiszteletben tartva az arányosság elvét. A Bizottságnak függetlenül és pártatlanul kell végeznie a feladatait, és a kereskedelmi titkok védelme érdekében az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően be kell tartania a titoktartás követelményeit. A Bizottság viseli az ilyen értékelésekből adódóan felmerülő költségeket.

(4)   Az érintett jóváhagyó hatóságoknak elő kell segíteniük az értékelések elvégzését, mégpedig azáltal, hogy együttműködnek a Bizottsággal, és ennek keretében bármilyen szükséges segítségnyújtást megadnak számára és rendelkezésére bocsátják a szükséges dokumentációt.

(5)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az értékelésben részt vevő személyek szükséges képzettséggel rendelkezzenek és megfelelő iránymutatásban részesüljenek. A Bizottság az értékelést megelőzően kellő időben értesíti a tagállamokat és az érintett jóváhagyó hatóságokat az értékelés kezdetének dátumáról és az értékelést elvégző személyek személyazonosságáról. Az érintett jóváhagyó hatóság helyszínén elvégzett értékelés időtartama rendszerint nem lehet több két napnál, de semmilyen esetben sem haladhatja meg a három napot.

(6)   Minden olyan jóváhagyó hatóságot, amelyik az ötéves időszak alatt legalább egy EU-típusjóváhagyást adott ki, a Bizottságnak legalább egy alkalommal értékelnie kell ebben az időszakban.

Az első albekezdéstől eltérve, a Bizottság kisebb gyakorisággal is elvégezheti egy jóváhagyó hatóság értékelését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott hatóság első értékelése bizonyítja, hogy a bevezetett eljárások biztosítják e rendelet hatékony alkalmazását, figyelembe véve a kiadott EU-típusjóváhagyások hatályát és körét.

(7)   A Bizottság tájékoztatja a fórumot az értékelés eredményéről – ideértve az esetleges ajánlásokat is – és nyilvánosságra hozza az eredmény összefoglalását. A fórumnak meg kell vizsgálnia az értékelés eredményét.

(8)   A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a fórumnak arról, hogy hogyan hajtják végre az értékelés eredményében foglalt ajánlásokat.

(9)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a fórum észrevételeinek kellő figyelembevételével az értékelés körének és alkalmazott módszertanának közös kritériumairól, az értékelő csoport összetételéről, az értékelésekkel kapcsolatos, legalább ötéves időtartamra szóló tervről, és azokról a különleges feltételekről, amelyek alapján az ilyen értékelések gyakorisága csökkenthető. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum

(1)   A Bizottság létrehozza, vezeti és irányítja a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot („a fórum”).

A fórum az egyes tagállamok által kinevezett képviselőkből áll, akik jóváhagyó hatóságaikat és piacfelügyeleti hatóságaikat képviselik.

A műszaki szolgálatokat, a 13. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek megfelelő elismert harmadik feleket, az Európai Parlament képviselőit, az ipar és az érintett gazdasági szereplők képviselőit, valamint a biztonsággal és a környezettel kapcsolatos kérdésekben érintett érdekelt feleket adott esetben meg lehet hívni, hogy a fórum ülésein megfigyelőként részt vegyenek az e cikk (7) bekezdésében említett eljárási szabályzatnak megfelelően.

A fórum tanácsadói feladatainak céljául a következőket kell kitűzni: a legjobb gyakorlatok előmozdítása e rendelet egységes értelmezésének és végrehajtásának elősegítése céljából, a végrehajtási problémákkal, az együttműködéssel – különösen a műszaki szolgálatok értékelését, kijelölését és felügyeletét illetően –, a munkamódszerek és -eszközök kidolgozásával, az elektronikus információcsere eljárásának kifejlesztésével, a harmonizált végrehajtási projektek értékelésével és a szankciókkal kapcsolatos információcsere.

(2)   A fórum megvizsgálja:

a)

az e rendeletben és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott követelmények teljesítése során felmerülő, e követelmények egységes értelmezésével kapcsolatos kérdéseket;

b)

a tagállamok által a 6. cikk (8) és (9) bekezdésével összhangban végzett, típusjóváhagyással és piacfelügyelettel kapcsolatos tevékenységek eredményeit;

c)

a Bizottság által a 9. cikkel összhangban elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések eredményeit;

d)

a Bizottság által a 10. cikkel összhangban végzett értékelések eredményeit;

e)

a lehetséges meg nem felelésekre vonatkozó, a 13. cikk (10) bekezdésnek megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek elismert harmadik felek által benyújtott vizsgálati jegyzőkönyveket;

f)

a tagállamok által a 31. cikkel összhangban a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatban végzett tevékenységek eredményeit;

g)

a tagállamok által a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és felügyeletére szolgáló eljárásaikról a 67. cikk (6) bekezdése értelmében benyújtott információkat;

h)

a 67. cikk (10) bekezdésével és a 78. cikk (4) bekezdésével összhangban a műszaki szolgálatok értékelése, kijelölése és felügyelete tekintetében az e rendeletben előírt követelmények teljesítése szempontjából általános jelentőséggel bíró kérdéseket;

i)

a gazdasági szereplők által elkövetett jogsértéseket;

j)

a XI. fejezetben meghatározott korrekciós vagy korlátozó intézkedések végrehajtását;

k)

a piacfelügyeleti tevékenységek tervezését, koordinálását és eredményeit;

l)

a XIV. fejezetben meghatározott, a jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést és különösen a 65. cikk szerint megállapított eljárások végrehajtását érintő kérdéseket.

(3)   A tagállamok által a 8. cikk (7) bekezdésének megfelelően benyújtott információk alapján a Bizottság kétévente összefoglaló jelentést tesz közzé a piacfelügyeleti tevékenységekről.

(4)   A Bizottság minden évben bemutatja az Európai Parlamentnek a fórum tevékenységeinek összefoglalását.

(5)   A fórum – tanácsadó feladata részeként és a (2) bekezdés alapján folytatott vizsgálatok eredményének figyelembevételével – véleményt nyilváníthat vagy ajánlást adhat ki.

Amikor a fórum véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki, konszenzusra törekszik. Amennyiben nem sikerül ilyen konszenzust elérnie, a fórum a tagállamok egyszerű többségével véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki. Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Az eltérő álláspontot képviselő tagállamok kérhetik, hogy álláspontjaikat annak indokolásaival együtt a fórum véleményében vagy ajánlásában rögzítsék.

(6)   A végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a fórum által az (5) bekezdéssel összhangban kinyilvánított véleményeket.

(7)   A fórumnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát.

12. cikk

Online adatcsere

(1)   A Bizottság és a tagállamok a 27. cikkben említett közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszert használják a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványok és azok mellékletei vonatkozásában, ideértve a vizsgálati jegyzőkönyveket és az EU-típusjóváhagyások bármely módosítását, elutasítását vagy visszavonását is.

A Bizottság és a tagállamok a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (18) létrehozott Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszert (RAPEX) és a 765/2008/EK rendelettel létrehozott piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszert (ICSMS) alkalmazzák a piacfelügyelet, a visszahívások, valamint a piacfelügyeleti hatóságok, a tagállamok és a Bizottság közötti egyéb releváns tevékenységek tekintetében.

(2)   2026. július 5-től kezdődően a tagállamok a jármű-azonosító szám (VIN) alapján, strukturált adatként, elektronikus formátumban minden jármű megfelelőségi nyilatkozatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszerben a 37. cikknek megfelelően.

2026. július 5-től kezdődően a tagállamok a nyilvánosság számára – a jármű-azonosító számok (VIN) révén –, strukturált adatként, elektronikus formátumban a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információkat hozzáférhetővé teszik a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszerben a 37. cikknek megfelelően.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első és második albekezdésében említett információk formátumának és az azokhoz való nyilvános hozzáférés kritériumainak meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy interfészt alakítson ki a 27. cikk (3) bekezdésében említett közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszer, a RAPEX és az ICSMS között annak érdekében, hogy támogassa a piacfelügyeleti tevékenységeket és biztosítsa a fogyasztók és harmadik felek számára nyújtott információk koordinációját, következetességét és pontosságát.

(4)   A tagállamok a 27. cikk (3) bekezdésében említett közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszert használják annak érdekében, hogy 2022. szeptember 1-jétől a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó, általuk kiadott, módosított, elutasított vagy visszavont EU-típusjóváhagyásokat, valamint a vonatkozó EU-típusjóváhagyások tekintetében a vizsgálatokat elvégző műszaki szolgálatok jegyzékét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett információk formátumának és az azokhoz való nyilvános hozzáférés kritériumainak meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság kidolgozza az ahhoz szükséges eszközt, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé lehessen tenni a 13. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek megfelelő elismert harmadik felek által a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek teljesítményével kapcsolatban benyújtott vizsgálati eredményeket és panaszokat.

13. cikk

A gyártók általános kötelezettségei

(1)   A gyártók biztosítják, hogy a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket, amelyeket gyártottak, és amelyeket forgalomba hoztak, e rendeletben és különösen az 5. cikkben előírt követelményeknek megfelelően gyártották és hagyták jóvá.

(2)   A gyártó felelőséggel tartozik a jóváhagyó hatóság felé a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért, valamint a gyártásmegfelelőség biztosításáért.

A többlépcsős típusjóváhagyás esetében a gyártó felel továbbá a járműgyártás valamely szakaszában általuk hozzáadott rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért is. A korábbi gyártási szakaszokban már jóváhagyott alkotóelemeket, rendszereket vagy önálló műszaki egységeket módosító gyártók felelnek a módosított alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért. Az előző gyártási szakasz gyártói kötelesek információt szolgáltatni a következő szakasz gyártóinak minden olyan változásról, amely érintheti az alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyását vagy az egészjármű-típusjóváhagyást. Ezt az információt rögtön az egészjármű-típusjóváhagyás új kiterjesztésének kiadásakor, de legkésőbb a nem teljes jármű gyártásának első napján kell szolgáltatni.

(3)   Azok a gyártók, akik a nem teljes járművet úgy módosítják, hogy a jármű a módosítást követően már más kategóriába tartozik, és ezért a típusjóváhagyás korábbi szakaszában már vizsgált követelmények megváltoznak, a módosított jármű járműkategóriájára vonatkozó követelményeknek való megfelelőségért is felelnek.

(4)   A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásának céljából az Unión kívül letelepedett gyártónak ki kell neveznie egy Unióban letelepedett képviselőt, aki vagy amely a jóváhagyó hatóság előtt képviseli a gyártót. A gyártónak a piacfelügyelet céljából is ki kell neveznie egy Unióban letelepedett képviselőt, aki vagy amely azonos lehet az EU-típusjóváhagyás céljára kinevezett képviselővel.

(5)   A gyártók kötelesek gondoskodni arról, hogy a járműveiket, rendszereiket, alkotóelemeiket és önálló műszaki egységeiket nem úgy tervezik meg, hogy azok olyan stratégiákat vagy egyéb eszközöket foglaljanak magukban, amelyek a vizsgálati eljárások során úgy módosítják a teljesítményt, amely a normál működés során észszerűen várható feltételek mellett nem felel meg e rendeletnek.

(6)   A gyártóknak ki kell alakítaniuk az eljárásokat annak biztosításához, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek sorozatgyártása továbbra is megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

(7)   A gyártók kötelesek megvizsgálni az általuk forgalomba hozott járműveket, rendszereket, alkotóelemeket, önálló műszaki egységeket, alkatrészeket és tartozékokat érintő kockázatokra, gyanús váratlan eseményekre és meg nem felelési problémákra vonatkozó, hozzájuk beérkezett panaszokat.

A gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük az ilyen panaszokról, minden panasz esetében feltüntetve többek között a probléma leírását és az érintett járműtípus, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék pontos beazonosításához szükséges adatokat, és a megalapozott panaszok esetében a gyártóknak tájékoztatniuk kell ezekről a forgalmazóikat és importőreiket.

(8)   A 38. cikk szerint a járműveikre szerelt, jogszabályban előírt táblákon, valamint az alkotóelemeiken vagy önálló műszaki egységekein feltüntetett típusjóváhagyási jeleken kívül a gyártóknak fel kell tüntetniük a forgalmazott járműveiken, alkotóelemeiken és önálló műszaki egységeiken, illetve, vagy ha ez nem lehetséges, az alkotóelem vagy önálló műszaki egység csomagolásán vagy az azt kísérő iraton a nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint az Unión belüli elérhetőségüket.

(9)   A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést.

(10)   A 9. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, továbbá a kereskedelmi titkok és a személyes adatok uniós jog és nemzeti jog szerinti védelmére is figyelemmel, a járműgyártók kötelesek rendelkezésre bocsátani minden olyan adatot, amelyre a harmadik feleknek szüksége van ahhoz, hogy a lehetséges meg nem felelésekkel kapcsolatos vizsgálatokat elvégezzék, beleértve minden olyan paramétert és beállítást, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pontosan utánozzák a típusjóváhagyási vizsgálat során alkalmazott vizsgálati feltételeket.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az ingyenesen rendelkezésre bocsátandó adatok körének meghatározásáról, továbbá a harmadik felekkel szemben támasztott azon követelményekről, amelyekkel igazolják a közrend védelméhez és a környezetvédelem területeihez fűződő jogos érdekeiket, valamint a megfelelő vizsgálati létesítmények harmadik felek általi igénybevételéről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadni.

14. cikk

A gyártók kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

(1)   Ha valamely forgalomba hozott vagy forgalomba helyezett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy ha a típusjóváhagyást helytelen adatok alapján kapta meg, a gyártónak haladéktalanul meg kell tennie a szükséges korrekciós intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelősége helyreálljon, illetve adott esetben azt kivonja a piacról vagy visszahívja.

A gyártónak haladéktalanul, részletesen tájékoztatnia kell a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot a meg nem felelésről és a megtett intézkedésekről.

(2)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a gyártónak haladéktalanul és részletesen tájékoztatnia kell a jóváhagyó hatóságokat és a piacfelügyeleti hatóságokat a veszélyről és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről.

(3)   A gyártóknak a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványokat és azok mellékleteit a jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően öt éven keresztül meg kell őrizniük.

A járműgyártóknak a 36. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát a jármű gyártási időpontjától számított tíz éven keresztül elérhetővé kell tenniük a jóváhagyó hatóságok számára.

(4)   A gyártók valamely nemzeti hatóság vagy a Bizottság indokolással ellátott kérelme alapján kötelesek az adott hatóság vagy a Bizottság rendelkezésére bocsátani a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelőségét igazoló EU-típusbizonyítvány másolatát vagy az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt az adott nemzeti hatóság vagy a Bizottság által könnyen érthető nyelven.

A gyártóknak valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján együtt kell működniük ezzel a hatósággal, a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően hozott bármely intézkedés tekintetében annak érdekében, hogy az általuk forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyeket megszüntessék.

15. cikk

A gyártó képviselőjének kötelezettségei

(1)   A gyártó képviselőjének a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátnia. A megbízásnak fel kell jogosítania a képviselőt legalább arra, hogy:

a)

az Unió hivatalos nyelveinek egyikén hozzáférjen a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványhoz és annak mellékleteihez, valamint a megfelelőségi nyilatkozathoz; az ilyen dokumentációnak a jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően tíz éven keresztül, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően öt éven keresztül a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell állnia;

b)

valamely jóváhagyó hatóság indokolással ellátott kérelme alapján minden olyan információt, dokumentációt és bármely más műszaki előírást – ideértve a szoftverekhez és algoritmusokhoz való hozzáférést is – e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártásmegfelelőségének alátámasztásához szükséges;

c)

a jóváhagyó hatóságok vagy piacfelügyeleti hatóságok kérelmére azokkal együttműködjön a megbízása körébe tartozó járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette súlyos veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedéssel kapcsolatban;

d)

haladéktalanul tájékoztassa a gyártót a gyanús váratlan eseményekre vagy olyan meg nem felelési problémákra vonatkozó panaszokról és jelentésekről, amelyek az e megbízás hatálya alá tartozó járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre, önálló műszaki egységekre, alkatrészekre vagy tartozékokra vonatkoznak;

e)

jogosult legyen e megbízást szankció nélkül megszüntetni, ha a gyártó nem felel meg az e rendeletben előírt kötelezettségeinek.

(2)   Ha a gyártó képviselője az (1) bekezdés e) pontjában említett okokból megszünteti a megbízatást, erről haladéktalanul értesítenie kell a azt a jóváhagyó hatóságot, amelyik a típusjóváhagyást megadta, és a Bizottságot.

Az értesítésnek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a megbízás megszűnésének dátuma;

b)

az a dátum, ameddig a gyártó korábbi képviselőjét fel lehet tüntetni a gyártó által rendelkezésre bocsátott információkban, ideértve a promóciós anyagokat is;

c)

a dokumentumok átadása, ideértve a titoktartási szempontokat és a tulajdonjogokat is,

d)

a gyártó távozó képviselőjének a megbízatás megszűnése utáni kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a gyártó vagy a gyártó új képviselője számára továbbítsa mindazokat a panaszokat vagy jelentéseket, amelyek az azon járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos kockázatra vagy gyanús váratlan eseményekre vonatkoznak, amelyek tekintetében a gyártó távozó képviselőjét a gyártó képviselőjévé kijelölték.

16. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag az e rendeletnek megfelelő járműveket, rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket hozhatnak forgalomba.

(2)   Valamely típusjóváhagyással rendelkező jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg kell győződniük arról, hogy az érvényes EU-típusbizonyítvánnyal rendelkezik, és hogy a rendszeren, az alkotóelemen vagy az önálló műszaki egységen fel van tüntetve az előírt típusjóváhagyási jel, és az megfelel a 13. cikk (8) bekezdése szerinti követelményeknek.

Jármű esetében az importőröknek gondoskodniuk kell a járműnek az előírt megfelelőségi nyilatkozattal való ellátásáról.

(3)   Ha valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendelet követelményeinek és különösen, ha nem felel meg a típusjóváhagyásának, akkor az importőrök addig nem hozhatják forgalomba és nem engedhetik forgalomba helyezni vagy nyilvántartásba venni az érintett járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, amíg annak megfelelőségét nem biztosították.

(4)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőröknek tájékoztatniuk kell erről a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. A típusjóváhagyással rendelkező járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében az importőröknek a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatniuk kell erről.

(5)   Az importőröknek fel kell tüntetniük a járművön, az alkotóelemen, az önálló műszaki egységen, az alkatrészen vagy tartozékon, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az alkotóelemen, az önálló műszaki egységen, az alkatrész vagy tartozék csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentumon a nevüket, bejegyzett márkanevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint az elérhetőségüket.

(6)   Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet az 59. cikkben előírt, az érintett tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein írt útmutató és információk kísérjék.

(7)   A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében az importőrök kötelesek nyilvántartást vezetni az általuk forgalomba hozott vagy visszahívott járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre, önálló műszaki egységekre, alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó panaszokról, és e panaszokról és visszahívásokról folyamatosan tájékoztatniuk kell a forgalmazókat.

(8)   Az importőröknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a megfelelő gyártót az általuk forgalomba hozott járművekre, rendszerekre, alkotóelemekre, önálló műszaki egységekre, alkatrészekre vagy tartozékokra vonatkozó kockázatokról, a gyanús váratlan eseményekre és meg nem felelési problémákra vonatkozó, hozzájuk beérkezett panaszokról.

(9)   Az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy – amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért felelnek –, a raktározás vagy szállítás feltételei nem veszélyeztetik a terméknek az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelőségét.

17. cikk

Az importőrök kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

(1)   Amennyiben az importőrök által forgalomba hozott valamely jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, az importőröknek haladéktalanul meg kell hozniuk az ahhoz szükséges korrekciós intézkedéseket, hogy az említett jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék megfelelősége a gyártó felügyelete mellett helyreálljon, illetve hogy adott esetben azt a piacról kivonják vagy visszahívják. Az importőröknek továbbá a gyártót és az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is tájékoztatniuk kell.

(2)   Ha valamely forgalomba hozott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, az importőröknek haladéktalanul és részletesen tájékoztatniuk kell a súlyos veszélyről a gyártót, a jóváhagyó hatóságokat és piacfelügyeleti hatóságokat.

Az importőröknek tájékoztatniuk kell a jóváhagyó hatóságokat és a piacfelügyeleti hatóságokat a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást kell adniuk különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által tett bármely intézkedésre vonatkozóan.

(3)   Az importőrök a jármű EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnését követően öt évig kötelesek megőrizni a 28. cikk (1) bekezdésében említett EU-típusbizonyítványnak és mellékleteinek egy példányát, és biztosítaniuk kell, hogy ezeket a jóváhagyó hatóságok és piacfelügyeleti hatóságok kérelmére rendelkezésre lehessen bocsátani.

(4)   Az importőröknek valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt és dokumentációt, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelőségének alátámasztásához szükséges.

Az importőröknek valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján együtt kell működniük ezzel a hatósággal a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően hozott bármely intézkedés tekintetében annak érdekében, hogy az általuk forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyeket megszüntessék.

18. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   A forgalmazóknak a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalmazása előtt ellenőrizniük kell, hogy a járművön, rendszeren, alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen elhelyezték-e a jogszabályban előírt táblát vagy a típusjóváhagyási jelet, továbbá hogy a járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet az 59. cikkben előírt, az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein megfogalmazott dokumentumok, útmutatók és biztonsági tájékoztatók kísérik-e, valamint hogy a gyártó és az importőr eleget tett-e a 13. cikk (8), illetve a 16. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)   A forgalmazóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a megfelelő gyártót az általuk forgalmazott járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos kockázatokra, gyanús váratlan eseményekre és meg nem felelési problémákra vonatkozó, hozzájuk beérkezett panaszokról.

(3)   A forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg egy járműért, rendszerért, alkotóelemért vagy önálló műszaki egységért felelnek, a tárolási vagy szállítási feltételek ne veszélyeztessék az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelőségüket.

19. cikk

A forgalmazók kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

(1)   Ha valamely jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg e rendelet követelményeinek, a forgalmazóknak tájékoztatniuk kell erről a gyártót, az importőrt és azt a jóváhagyó hatóságot, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta, és a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot addig nem forgalmazhatják, amíg nem biztosították annak megfelelőségét.

(2)   Ha a forgalmazók által forgalmazott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék nem felel meg ennek a rendeletnek, a forgalmazóknak tájékoztatniuk kell erről a gyártót, az importőrt és azt a jóváhagyó hatóságot, amelyik az EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Ha a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék súlyos veszélyt jelent, a forgalmazónak haladéktalanul, részletesen tájékoztatnia kell a súlyos veszélyről a gyártót, az importőrt, valamint azon tagállamok jóváhagyó hatóságait és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazzák.

A forgalmazóknak tájékoztatniuk kell az említetteket a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást kell adniuk a gyártó által tett bármilyen intézkedésről.

(4)   A forgalmazóknak valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján együtt kell működniük ezzel a hatósággal a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően hozott bármely intézkedés tekintetében annak érdekében, hogy az általuk forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyeket megszüntessék.

20. cikk

Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártó kötelezettségei vonatkoznak

Az importőr vagy a forgalmazó az alábbi esetekben e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és a 8., 13. és 14. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá:

a)

amennyiben a saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hoz valamely járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, vagy felelős annak forgalomba helyezéséért, vagy olyan mértékben alakít át valamely járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, hogy fennáll az a lehetőség, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a vonatkozó követelményeknek már nem felel meg; vagy

b)

amennyiben az importőr vagy forgalmazó olyan ENSZ-típusjóváhagyás alapján hoz forgalomba rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet, vagy felel annak forgalomba helyezéséért, amelyet Unión kívüli gyártók számára adtak ki, és a gyártó képviselője az Unió területén nem azonosítható be.

21. cikk

A gazdasági szereplők beazonosítása

A jóváhagyó hatóságok vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérelmére a jármű forgalomba hozatalát követően tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát követően öt évig a gazdasági szereplők kötelesek rendelkezésre bocsátani a következőkkel kapcsolatos információkat:

a)

minden olyan gazdasági szereplő kiléte, aki a részükre járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállított;

b)

minden olyan gazdasági szereplő kiléte, akinek részére járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot szállítottak.

III. FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

22. cikk

EU-típusjóváhagyási eljárások

(1)   Az egészjármű-típusjóváhagyás kérelmezésekor a gyártó az alábbi eljárások közül választhat:

a)

lépésenkénti típusjóváhagyás;

b)

egylépéses típusjóváhagyás;

c)

vegyes típusjóváhagyás.

Emellett a gyártó nem teljes vagy befejezett járművek esetében választhatja a többlépcsős típusjóváhagyást is.

(2)   A II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott követelmények sérelme nélkül rendszerek típusjóváhagyása, alkotóelemek típusjóváhagyása és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása esetében kizárólag az egylépéses típusjóváhagyás alkalmazható.

(3)   Többlépcsős típusjóváhagyást olyan nem teljes vagy befejezett járműtípus kaphat, amely a jármű gyártási készültségi fokát figyelembe véve megfelel a 24. cikkben említett adatközlő mappában megadott adatoknak, és amely megfelel II. mellékletben felsorolt, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a befejezésük után más gyártó által átalakított vagy módosított teljes járművekre is.

(4)   A végső gyártási készültségi fokra vonatkozó EU-típusjóváhagyás kizárólag azt követően adható meg, hogy – a IX. mellékletben meghatározott eljárásokkal összhangban – a jóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy az utolsó gyártási szakaszban jóváhagyott járműtípus a jóváhagyás időpontjában megfelel valamennyi alkalmazandó műszaki követelménynek. Az ellenőrzésnek a többlépcsős eljárás során a nem teljes járműre megadott EU-típusjóváhagyások hatálya alá tartozó minden követelményre kiterjedő dokumentáció-ellenőrzést kell magában foglalnia, abban az esetben is, ha az EU-típusjóváhagyást eltérő jármű-kategóriára adták meg.

(5)   Az EU-típusjóváhagyási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti kiválasztása nem érinti az alkalmazandó követelményeket, amelyeknek a jóváhagyott járműtípus meg kell, hogy feleljen az egészjármű-típusjóváhagyás megadásának időpontjában.

(6)   A többlépcsős típusjóváhagyást egyetlen gyártó is alkalmazhatja, feltéve, ha ezt nem az egyetlen lépésben legyártott járművekre vonatkozó követelmények megkerülése céljából teszi. Az egyetlen gyártó által gyártott járművek nem minősülnek több lépésben gyártott járműveknek a 41., 42. és 49. cikk alkalmazásában.

23. cikk

Az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem

(1)   A gyártónak az EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet és a 24. cikkben meghatározott adatközlő mappát be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságnak.

(2)   Egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa tekintetében kizárólag egy kérelmet kell benyújtani. Ezt az egyetlen kérelmet kizárólag egy tagállamban, és azon belül kizárólag egy jóváhagyó hatóságnak kell benyújtani.

Nem nyújtható be más tagállamban egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ugyanazon típusára új kérelem, amennyiben:

a)

valamely jóváhagyó hatóság elutasította az adott típusra vonatkozó típusjóváhagyás megadását;

b)

valamely jóváhagyó hatóság az adott típus típusjóváhagyását visszavonta; vagy

c)

a gyártó az adott típus típusjóváhagyása iránti kérelmet visszavonta.

A jóváhagyó hatóságnak vissza kell utasítania egy eltérő típusmegjelölés vagy egy korábbi kérelemhez képest történt módosítás típusjóváhagyása iránti kérelmet, amennyiben a módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység új típusát alkossák.

(3)   Egy adott járműtípus, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyása iránti kérelemnek magában kell foglalnia a gyártó nyilatkozatát, amely a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően igazolja, hogy:

a)

a gyártó ugyanarra a típusra egyetlen más jóváhagyó hatóságnál sem nem nyújtott be EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet, és a gyártó számára egyetlen más jóváhagyó hatóság sem adott ki ilyen jóváhagyást;

b)

az adott típus típusjóváhagyását egyetlen jóváhagyó hatóság sem utasította el;

c)

az adott típus típusjóváhagyását egyetlen jóváhagyó hatóság sem vonta vissza; és

d)

az adott típus típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó nem vonta vissza.

(4)   A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek minden egyes jóváhagyandó típusára külön kérelmet kell benyújtani.

24. cikk

Az adatközlő mappa

(1)   Az adatközlő mappának a következőket kell tartalmaznia:

a)

az egylépéses típusjóváhagyás vagy vegyes egészjármű-típusjóváhagyás, vagy lépésenkénti egészjármű-típusjóváhagyás esetében egy – a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban megállapított minta szerinti – adatközlő lapot, vagy a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében a II. mellékletben meghatározott, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokkal összhangban megállapított adatközlő lapot;

b)

minden adat, rajz, fénykép és egyéb releváns információt;

c)

járművek esetében a 22. cikk (1) bekezdésének megfelelően választott eljárást vagy eljárások megnevezését;

d)

a jóváhagyó hatóság által az EU-típusjóváhagyási eljárással kapcsolatban kért bármilyen további információt.

(2)   Az egészjármű-típusjóváhagyásra vonatkozó, (1) bekezdés a) pontjában említett adatközlő lapnak hiánytalanul tartalmaznia kell a járműtípus jellemzőire vonatkozó teljes információcsomagot, amelyre a jóváhagyó hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy a járműtípust beazonosítsa és a típusjóváhagyási eljárást megfelelően lefolytassa.

(3)   A gyártó az adatközlő mappát a jóváhagyó hatóságnak olyan elektronikus formátumban nyújtja be, amely e hatóságnak elfogadható. A jóváhagyó hatóság elfogadhatja a papíralapú formátumban benyújtott az adatközlő mappákat is.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adatközlő lapra és az adatközlő mappa bármely egyéb részére vonatkozó minta, valamint e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában az egységes elektronikus formátum megállapításáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

25. cikk

Az EU-típusjóváhagyás iránti kérelemmel együtt szolgáltatandó kiegészítő információk

(1)   A lépésenkénti típusjóváhagyás iránti kérelemhez a 24. cikk szerinti adatközlő mappa mellett hiánytalanul csatolni kell a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusok által előírt EU-típusbizonyítványokat vagy ENSZ-típusbizonyítványokat és azok mellékleteit.

Rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusoknak megfelelően a jóváhagyó hatóság részére az egészjármű-típusjóváhagyás kiadásáig vagy elutasításáig hozzáférést kell biztosítani az adatközlő mappához és adott esetben az EU-típusbizonyítványokhoz, valamint azok mellékleteihez.

(2)   A vegyes típusjóváhagyás iránti kérelemhez a 24. cikk szerinti adatközlő mappa mellett csatolni kell az EU-típusbizonyítványokat vagy az ENSZ-típusbizonyítványokat és azok mellékleteit, amelyeket a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok előírnak.

Az olyan rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan EU-típusbizonyítványt vagy ENSZ-típusbizonyítványt nem mutatnak be, a kérelemhez a 24. cikkben említett adatközlő mappa mellett csatolni kell az adott rendszernek a jármű-jóváhagyási szakaszban történő jóváhagyásához szükséges információkat, valamint az EU-típusbizonyítvány vagy ENSZ-típusbizonyítvány helyett a vizsgálati jegyzőkönyvet.

(3)   A többlépcsős típusjóváhagyás iránti kérelemhez a csatolni kell következő információkat:

a)

az első szakaszban az adatközlő mappa azon részeit és azokat az EU-típusbizonyítványokat, ENSZ-típusbizonyítványokat, vagy adott esetben vizsgálati jegyzőkönyveket, amelyek az alapjármű gyártási készültségi foka tekintetében lényegesek;

b)

a második és minden további szakaszban az adatközlő mappa azon részeit és azokat az EU-típusbizonyítványokat vagy ENSZ-típusbizonyítványokat, amelyek az aktuális gyártási készültségi fok tekintetében lényegesek, az EU egészjármű-típusbizonyítvány azon másolatával együtt, amelyet a járműre vonatkozóan az előző gyártási szakaszban adtak ki, az összes olyan részletes adattal együtt, amelyek teljes részletességgel ismertetik a járművön a gyártó által végzett módosításokat vagy kiegészítéseket.

Az e bekezdés a) és b) pontjában említett információkat a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell benyújtani.

(4)   A jóváhagyó hatóságnak és a műszaki szolgálatoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük a jármű azon szoftvereihez és algoritmusaihoz, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy tevékenységeik elvégzéséhez szükségesek.

A jóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálatok a gyártó számára dokumentáció vagy bármilyen további információ benyújtását is előírhatják annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat megfelelő szinten értelmezze a rendszereket – ideértve a rendszerfejlesztési folyamatokat és a rendszerkoncepciókat és szoftverek és algoritmusok funkcióit is –, amelyek az e rendelet követelményeinek való megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek, annak érdekében, hogy el tudják dönteni, milyen vizsgálatok szükségesek, vagy hogy lehetővé tegyék ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését.

IV. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK VÉGREHAJTÁSA

26. cikk

Az EU-típusjóváhagyási eljárások végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek egy adott típusára csak egy EU-típusjóváhagyás adható ki.

(2)   A 23. cikknek megfelelően benyújtott kérelem beérkezését követően a jóváhagyó hatóság kizárólag akkor adhatja meg az EU-típusjóváhagyást, ha ellenőrizte az alábbi összes szempontot:

a)

a 31. cikkben említett, gyártásmegfelelőségre vonatkozó intézkedéseket;

b)

azt, hogy benyújtották a 23. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatot;

c)

azt, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az alkalmazandó követelményeknek;

d)

a lépésenkénti, a vegyes vagy a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás szerinti egészjármű-típusjóváhagyás esetében a jóváhagyó hatóságnak a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban ellenőriznie kell, hogy a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek rendelkeznek-e olyan különálló és érvényes típusjóváhagyásokkal, amelyeket azon követelmények alapján adtak ki, amelyek az egészjármű-típusjóváhagyás megadása időpontjában voltak alkalmazandók.

(3)   Az EU-típusjóváhagyásra a III. mellékletben meghatározott eljárásokat, a többlépcsős típusjóváhagyásra a IX. mellékletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és IX. melléklet módosításáról, amelyek az e mellékletekben szabályozott eljárások naprakésszé tételével, az EU-típusjóváhagyás, illetve a többlépcsős típusjóváhagyás érdekében figyelembe veszik a szabályozási változásokat és a műszaki fejlődést.

(4)   A jóváhagyó hatóságnak információs csomagot kell összeállítania, amely tartalmazza a 24. cikkben meghatározott adatközlő mappát, valamint a vizsgálati jegyzőkönyveket és minden más olyan dokumentumot, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság a feladatai ellátása során az adatközlő mappához csatolt.

Az információs csomagot elektronikusan is lehet tárolni. Az információs csomagnak tartalmaznia kell egy olyan tartalomjegyzéket, amely egyértelműen megjelöl minden oldalt és minden egyes dokumentum formátumát, és amely időrendben rögzíti az EU-típusjóváhagyás bármely módosítását.

A jóváhagyó hatóságnak az információs csomagot az érintett EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követően tíz éven keresztül meg kell őriznie.

(5)   A jóváhagyó hatóságnak el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás megadását, amennyiben megállapítja, hogy valamely jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa – annak ellenére, hogy az alkalmazandó követelményeknek megfelel – súlyosan veszélyezteti a biztonságot, vagy súlyosan károsíthatja a környezetet vagy az egészséget. Ilyen esetben azonnal részletes dokumentációt kell küldenie a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza a döntése indokolását és azokat a bizonyítékokat, amelyek a megállapításait alátámasztják.

(6)   A 22. cikk (4) bekezdésével összhangban a lépésenkénti, a vegyes és a többlépcsős típusjóváhagyási eljárások esetében a jóváhagyó hatóságnak el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás megadását, ha úgy találja, hogy a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nem felelnek meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

A jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie azokat a jóváhagyó hatóságokat, amelyek kiadták a rendszerekre, alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó típusjóváhagyásokat, hogy az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően járjanak el.

27. cikk

A kiadott, módosított, elutasított és visszavont EU-típusjóváhagyás bejelentése

(1)   A jóváhagyó hatóságnak az EU-típusbizonyítvány kiadásakor vagy módosításakor meg kell küldenie a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak, a piacfelügyeleti hatóságoknak és a Bizottságnak minden egyes járműre, rendszerre, alkotóelemre és önálló műszakiegység-típusra vonatkozóan, amelyre típusjóváhagyást adott ki, az EU-típusbizonyítvány másolatát és azok mellékleteit, ideértve a 30. cikkben említett vizsgálati jelentéseket is. Ezt a másolatot az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   A jóváhagyó hatóságnak bármilyen EU-típusjóváhagyás elutasításáról vagy visszavonásáról a (3) bekezdésben foglalt végrehajtási jogi aktusokkal összhangban a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül haladéktalanul, döntésének indokaival együtt tájékoztatnia kell a többi tagállam jóváhagyó hatóságait és a Bizottságot.

(3)   A Bizottság a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszerre vonatkozóan végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a rendelkezésre bocsátandó elektronikus dokumentumok formátumát, az információcsere mechanizmusát, az EU-típusjóváhagyások megadására, módosítására, elutasítására és visszavonására vonatkozóan a hatóságok tájékoztatását szolgáló eljárásokat, valamint a vonatkozó biztonsági intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

28. cikk

Az EU-típusbizonyítvány

(1)   Az EU-típusbizonyítványhoz mellékelni kell a következőket:

a)

a 26. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot;

b)

a rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében a 30. cikkben említett vizsgálati jegyzőkönyveket, vagy egészjármű-típusjóváhagyás esetében pedig a vizsgálati eredménylapot;

c)

egészjármű-típusjóváhagyás esetében a megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult személy vagy személyek nevét és aláírásmintáját, valamint a vállalatnál betöltött pozíciójukra vonatkozó nyilatkozatot;

d)

egészjármű-típusjóváhagyás esetében a járműtípus megfelelőségi nyilatkozatának kitöltött példányát.

(2)   Az EU-típusbizonyítványt egy harmonizált számozási rendszer szerint egyedi azonosító számmal kell ellátni, amely lehetővé teszi legalább annak a tagállamnak a beazonosítását, amelyik az EU-típusjóváhagyást kiadta, és azoknak a követelményeknek beazonosítását, amelyeknek a járműtípus, a rendszer, az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység megfelel.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az EU-típusbizonyítvány, a harmonizált számozási rendszer, illetve a vizsgálati eredménylap – ideértve a vonatkozó elektronikus formátumok meghatározását is – mintájáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

(4)   A jóváhagyó hatóságnak a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek minden típusának vonatkozásában:

a)

ki kell töltenie az EU-típusbizonyítvány minden megfelelő rovatát, ideértve annak mellékleteit is;

b)

össze kell állítania az információs csomag tartalomjegyzékét a 26. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

c)

haladéktalanul ki kell adnia a gyártónak a kitöltött EU-típusbizonyítványt és annak mellékleteit

(5)   Ha az EU-típusjóváhagyás érvényességét a 39. cikknek, a 43. cikknek, vagy a II. melléklet III. részének megfelelően korlátozták, vagy arra e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok bizonyos rendelkezései nem vonatkoznak, az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni e korlátozásokat vagy azokat a vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket nem kell alkalmazni.

(6)   Amennyiben a jármű gyártója a vegyes típusjóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóságnak t a 26. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagot ki kell egészítenie olyan rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó, a 30. cikkben említett vizsgálati jelentésekre történő hivatkozásokkal, amelyekre nem állítottak ki EU-típusbizonyítványt. A jóváhagyó hatóságnak az információs csomagban továbbá egyértelműen meg kell jelölnie azokat a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeket, amelyek alapján a jármű vizsgálata történt.

(7)   Amennyiben a gyártó az egylépéses típusjóváhagyási eljárást választja, a jóváhagyó hatóságnak az EU-típusbizonyítványhoz csatolnia kell a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított minta alapján a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok jegyzékét.

29. cikk

A rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó különös rendelkezések

(1)   EU-típusjóváhagyást olyan rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység kaphat, amely megfelel a 24. cikkben említett adatközlő mappában megadott adatoknak és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott műszaki követelményeknek.

(2)   Azon alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozóan – függetlenül attól, hogy javításra, szervizelésre vagy karbantartásra szánják-e azokat –, amelyek valamely járműhöz kapcsolódó rendszerre megadott típusjóváhagyás hatálya alá is tartoznak, e típusjóváhagyáson felül nincs szükség alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre vonatkozó típusjóváhagyásra, kivéve, ha az ilyen típusjóváhagyást a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok előírják.

(3)   Ha az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység csak a jármű más részeivel együtt tölti be funkcióját, vagy csak azokkal együtt mutatkoznak meg sajátos jellemzői, és ezáltal a követelmények teljesülésének ellenőrzése csak akkor lehetséges, amikor az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység az említett többi járműrésszel együtt működik, az adott alkotóelem vagy önálló műszaki egység EU-típusjóváhagyásának hatályát ennek megfelelően korlátozni kell.

Ilyen esetben az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni az alkotóelem vagy önálló műszaki egység felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat, és meg kell adni az adott alkotóelem vagy az önálló műszaki egység járműbe való beszerelésének különös feltételeit.

Az említett alkotóelem vagy önálló műszaki egység járműbe történő beszerelése esetén a jóváhagyó hatóságnak a jármű jóváhagyásakor ellenőriznie kell, hogy az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység megfelel-e minden alkalmazandó korlátozásnak, illetve beszerelési feltételnek.

30. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

(1)   Az EU-típusjóváhagyások kiadása céljából a jóváhagyó hatóság az e rendeletben előírt műszaki követelményeknek való megfelelőséget olyan megfelelő vizsgálatok révén ellenőrzi, amelyeket a kijelölt műszaki szolgálatai végeznek el.

(2)   A vizsgálatok alapvető elemeit – ideértve azokat a műszaki követelményeket is, amelyek tekintetében a megfelelőséget vizsgálattal ellenőrizték – vizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a vizsgálati jegyzőkönyv formátumának meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

(4)   A gyártónak a jóváhagyó hatóságoknak rendelkezésére kell bocsátania és az érintett műszaki szolgálatoknak át kell adnia a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok által előírt járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket.

(5)   A szükséges vizsgálatokat olyan járműveken, rendszereken, alkotóelemeken és önálló műszaki egységeken kell elvégezni, amelyek megfelelnek a jóváhagyandó típusnak.

(6)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett megfelelő vizsgálatok elvégzéséhez alkalmazott paraméterek és feltételek vonatkozásában egy értékskála áll rendelkezésre, a műszaki szolgálatok e skálán belül bármilyen értéket választhatnak.

(7)   A gyártó kérelmére és a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával az (1) bekezdésben említett vizsgálatok helyett a VIII. mellékletnek megfelelően virtuális vizsgálati módszereket is lehet alkalmazni.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet módosításáról a műszaki fejlődés és a szabályozási változások figyelembevétele érdekében azon rendeleti jellegű jogi aktusok jegyzékének naprakésszé tétele révén, amelyek tekintetében a gyártó vagy műszaki szolgálat virtuális vizsgálati módszereket alkalmazhat, valamint e virtuális vizsgálati módszerek alkalmazási feltételeinek naprakésszé tétele révén.

31. cikk

A gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedések

(1)   Annak a jóváhagyó hatóságnak, amely EU-típusjóváhagyást adott meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a IV. mellékletnek megfelelően annak ellenőrzésére, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártja-e.

(2)   Annak a jóváhagyó hatóságnak, amely egészjármű-típusjóváhagyást adott meg, a járművek és a megfelelőségi nyilatkozatok közül vett, statisztikailag értékelhető számú mintán ellenőriznie kell a 36. és 37. cikknek való megfelelőséget, valamint az e megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát.

(3)   Annak a jóváhagyó hatóságnak, amely EU-típusjóváhagyást adott meg, szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedések továbbra is megfelelőek-e ahhoz, hogy a gyártott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, és e megfelelőségi nyilatkozatok pedig továbbra is megfeleljenek a 36. és 37. cikknek.

(4)   Annak ellenőrzése érdekében, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel-e a jóváhagyott típusnak, az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak meg kell hoznia az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gyártó telephelyén – többek között a gyártó létesítményében– vett mintákon elvégezhesse az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

A IV. mellékletnek megfelelően a jóváhagyó hatóságnak meg kell hoznia az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ilyen ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott gyakorisággal, illetve amennyiben az említett aktusok nem rendelkeznek a gyakoriságról, legalább háromévente egyszer elvégezze.

(5)   Annak ellenőrzése érdekében, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel-e a jóváhagyott típusnak, a jóváhagyó hatóságnak vagy a műszaki szolgálatoknak:

a)

amennyiben a vonatkozó, II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott vizsgálati eljárások értékskálákról rendelkeznek, az ellenőrzések vagy vizsgálatok elvégzésekor véletlenszerűen meg kell határoznia vagy meg kell határozniuk az értékeket a megadott skálán belül; és

b)

a 25. cikk (4) bekezdésének megfelelően hozzáféréssel kell rendelkeznie vagy rendelkezniük a szoftverhez, az algoritmusokhoz, a dokumentációhoz és bármely egyéb további információhoz

(6)   Annak a jóváhagyó hatóságnak, amely EU-típusjóváhagyást adott meg, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó teljesíti-e a XIV. fejezetben foglalt kötelezettségeit. Ellenőriznie kell különösen azt, hogy e kötelezettségek teljesítése érdekében a gyártó módosította-e, vagy kiegészítette-e a jármű OBD-információit és a járműjavítási és -karbantartási információkat.

(7)   Ha a jóváhagyó hatóság, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, megállapítja, hogy a gyártó a járműveket, rendszereket, alkotóelemeket vagy önálló műszaki egységeket már nem a jóváhagyott típusnak vagy e rendelet követelményeinek megfelelően gyártja, vagy megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a megfelelőségi nyilatkozatok már nem felelnek meg a 36. és 37. cikknek, a gyártás folytatódik, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a gyártásmegfelelőségi intézkedések pontos követésének biztosítása érdekében, vagy vissza kell vonnia a típusjóváhagyást. A jóváhagyó hatóság a XI. fejezettel összhangban minden szükséges korlátozó intézkedést meghozhat.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosításáról, annak érdekében, hogy a műszaki fejlődésre és a szabályozási változások figyelembevétele érdekében naprakésszé tegye a gyártásmegfelelőségre vonatkozó eljárásokat.

32. cikk

Díjak

(1)   Az EU-típusjóváhagyási tevékenységekre vonatkozó díjakat az adott tagállamban EU-típusjóváhagyást kérelmező gyártókra kell kivetni.

A tagállam biztosítja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a piacfelügyeleti tevékenységek költségeinek fedezésére. E költségek fedezésére – a nemzeti jog sérelme nélkül – az a tagállam, amelyben a járműveket forgalomba hozzák, díjakat vethet ki.

(2)   A tagállamok a kijelölés iránti kérelmet benyújtó műszaki szolgálatokra adminisztratív díjakat vethetnek ki, hogy teljes egészében vagy részben fedezzék a műszaki szolgálatokért felelős nemzeti hatóságok által e rendelettel összhangban végzett tevékenységekhez kapcsolódó költségeket.

V. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI ÉS ÉRVÉNYESSÉGE

33. cikk

Az EU-típusjóváhagyások módosítására vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A gyártónak haladéktalanul értesítenie kell az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot a 26. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagban rögzített adatokban bekövetkező bármely változásról, ideértve a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott, részletes dokumentációs csomagban bekövetkező változásokat is.

A jóváhagyó hatóságnak el kell döntenie, hogy ez a változás módosítást igényel-e az EU-típusjóváhagyásnak a 34. cikk szerinti felülvizsgálata vagy kiterjesztése révén, vagy hogy ez a változás új EU-típusjóváhagyást tesz-e szükségessé.

(2)   A módosítás iránti kérelmet kizárólag ahhoz a jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani, amely a meglévő EU-típusjóváhagyást megadta.

(3)   Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a módosításhoz meg kell ismételni egyes ellenőrzéseket vagy felülvizsgálatokat, erről tájékoztatnia kell a gyártót.

(4)   Ha az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzések és felülvizsgálatok alapján a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek, a 34. cikkben említett eljárásokat kell alkalmazni.

(5)   Ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az információs csomagban rögzített adatokban bekövetkezett változások miatt nem elegendő a meglévő típusjóváhagyás kiterjesztése, akkor el kell utasítania az EU-típusjóváhagyás módosítását, és a gyártót új EU-típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtására kell köteleznie.

34. cikk

Az EU-típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

(1)   A módosítás „felülvizsgálatnak” minősül, ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a 26. cikk (4) bekezdésében említett információs csomagban rögzített adatokban bekövetkezett változás ellenére a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység érintett típusa továbbra is megfelel a típusra vonatkozó követelményeknek, és ezért nincs szükség a felülvizsgálatok vagy vizsgálatok megismétlésére.

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak szükség szerint haladéktalanul szükség szerint ki kell adnia az információs csomag módosított oldalait, egyértelműen feltüntetve a változás jellegét és az új kiadás keltét, vagy ki kell adnia az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatát, amelyhez mellékeli a változások részletes ismertetését.

(2)   A módosítás „kiterjesztésnek” minősül, ha a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az információs csomagban rögzített információk megváltoztak, és az alábbiak bármelyike alkalmazandó:

a)

további felülvizsgálatokra és vizsgálatokra van szükség annak igazolására, hogy a meglévő EU-típusjóváhagyás alapjául szolgáló követelményeknek továbbra is teljesülnek;

b)

az EU-típusbizonyítványban – kivéve annak mellékleteit – szereplő bármely információ megváltozott; vagy

c)

a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység jóváhagyott típusa vonatkozásában a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus értelmében új követelmények léptek életbe.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóságnak haladéktalanul egy naprakésszé tett EU-típusbizonyítványt kell kiadnia, amelyet egy kiterjesztési számmal kell ellátnia; amely az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. Ennek a típusbizonyítványnak világosan fel kell tüntetnie a kiterjesztés okát, az új kiadás keltét, és adott esetben, az érvényesség időtartamát.

(3)   Az információs csomag módosított oldalainak vagy az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatának kiadása esetén az információs csomag tartalomjegyzékét úgy kell módosítani, hogy abból a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, illetve a naprakésszé tett változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kitűnjön.

(4)   Nincs szükség a járműtípus típusjóváhagyásának kiterjesztésére, amennyiben a (2) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az említett járműtípus tekintetében, vagy a járműtípus kategóriájától eltérő jármű-kategóriákat érintenek.

35. cikk

Az érvényesség megszűnése

(1)   A jóváhagyó hatóságnak az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében hét évvel, az M2, M3, N2, N3, és O kategóriájú járművek esetében pedig tíz évvel az adott jármű EU egészjármű-típusbizonyítványa információs csomagjának legutóbbi naprakésszé tételét követően ellenőriznie kell, hogy a járműtípus megfelel-e az összes olyan rendeleti jellegű jogi aktusnak, amely az adott típusra vonatkozik.

Ha a jóváhagyó hatóság elvégzi az e bekezdés első albekezdésében említett ellenőrzést, nem szükséges megismételni a 30. cikk szerinti vizsgálatokat.

(2)   Az EU-típusjóváhagyás érvényessége megszűnik a következő esetek mindegyikében:

a)

ha a jóváhagyott járműtípus, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység vonatkozásában új követelmények válnak alkalmazandóvá a forgalmazás, nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés tekintetében, és az EU-típusjóváhagyást nem lehet a 34. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján kiterjeszteni;

b)

ha az e cikk (1) bekezdésének megfelelően elvégzett ellenőrzés eredményeképpen megállapítást nyer, hogy a jármű nem felel meg az összes olyan rendeleti jellegű jogi aktusnak, amely az adott típusra vonatkozik;

c)

ha a járművek jóváhagyott típusnak megfelelően történő gyártását önkéntes alapon véglegesen beszüntetik, amit megtörténtnek kell tekinteni, ha az előző két évben egyetlen járművet sem gyártottak az érintett típusból, ugyanakkor ezeket a típusjóváhagyásokat továbbra is érvényesnek kell tekinteni a nyilvántartásba vétel vagy forgalomba helyezés céljából mindaddig, amíg e bekezdés a) pontja nem alkalmazandó;

d)

ha az EU-típusjóváhagyást a 31. cikk (7) bekezdésével összhangban visszavonták;

e)

ha az EU-típusbizonyítvány érvényessége a 39. cikk (6) bekezdése szerinti korlátozás következtében megszűnik;

f)

megállapítást nyer, hogy a típusjóváhagyás hamis nyilatkozatokon vagy meghamisított vizsgálati eredményeken alapul, vagy olyan adatokat tartottak vissza, amelyek alapján a típusjóváhagyás megadását elutasították volna.

(3)   Amennyiben a járműtípuson belül csak egy változat, illetve a változaton belül csak egy kivitel egészjármű-típusjóváhagyásának érvényessége szűnik meg, a kérdéses jármű egészjármű-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott változat vagy kivitel vonatkozásában válik érvénytelenné.

(4)   Amennyiben egy adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusának gyártását véglegesen beszüntetik, a gyártónak erről haladéktalanul értesítenie kell az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusára vonatkozó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(5)   Amennyiben egy EU-típusbizonyítvány érvényességének megszűnése esedékessé válik, a gyártónak erről haladéktalanul értesítenie kell az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(6)   A gyártó által küldött értesítés kézhezvételét követően az EU típusjóváhagyást megadó hatóságnak adott esetben haladéktalanul közölnie kell a járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazásával, nyilvántartásba vételével, illetve forgalomba helyezésével kapcsolatos valamennyi releváns információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságával és a Bizottsággal.

Járművek esetében az e bekezdés első albekezdésében említett tájékoztatásban szerepelnie kell a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumának és a 19/2011/EU bizottsági rendelet (19) 2. cikke 2. pontjában meghatározott jármű-azonosító számának (VIN).

VI. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

36. cikk

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártónak papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania, amelyet a jóváhagyott járműtípusnak megfelelően gyártott valamennyi teljes, nem teljes vagy befejezett járműhöz mellékelnie kell. A gyártónak e célra a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított mintát kell használnia.

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatnak egyértelműen ismertetnie kell a jármű fő jellemzőit, valamint műszaki tulajdonságait. A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatban szerepelnie kell a jármű gyártási időpontjának. A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot olyan módon kell kialakítani, hogy a hamisítást meg lehessen előzni.

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot a járművel együtt ingyenesen a vásárló rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak.

(2)   2026. július 5-től kezdődően, amennyiben a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot a 37. cikk (1) bekezdésével összhangban strukturált adatként, elektronikus formátumban teszi elérhetővé, a gyártó mentesül az e cikk (1) bekezdésében említett azon kötelezettség alól, hogy minden egyes járműhöz papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot állítson ki.

(3)   A gyártó a jármű gyártási időpontjától számított tízéves időszakon belül a jármű tulajdonosának kérelmére köteles a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát kiadni, olyan összeg megfizetése ellenében, amely nem haladja meg a másodpéldány kiadásának költségeit. A „másodpéldány” szónak világosan láthatónak kell lennie a nyilatkozat másodpéldányainak előlapján.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a papíralapú megfelelőségi nyilatkozatokról, amelyekben meghatározza:

a)

a megfelelőségi nyilatkozat mintáját;

b)

a megfelelőségi nyilatkozat hamisításának megakadályozását szolgáló biztonsági elemeket; és

c)

a megfelelőségi nyilatkozat aláírásának módjára vonatkozó előírásokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében tett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. szeptember 1-jéig el kell fogadni.

(5)   A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

(6)   A papíralapú megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult személynek vagy személyeknek a gyártó alkalmazásában kell állnia, és kellő felhatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a gyártó nevében a jármű tervezésével és szerkezetével, illetve a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos jogi felelősséget vállalja.

(7)   A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és az e rendeletben vagy a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott korlátozásokon kívül nem tartalmazhat korlátozásokat a jármű használata tekintetében.

(8)   Nem teljes jármű esetében a gyártónak kizárólag azokat a mezőket kell kitöltenie a papíralapú megfelelőségi nyilatkozatban, amelyek a jármű befejezettsége szempontjából relevánsak.

(9)   Nem teljes vagy befejezett jármű esetében a gyártónak csak azokat a mezőket kell kitöltenie a papíralapú megfelelőségi nyilatkozatban, amelyek az aktuális jóváhagyási szakaszban végzett hozzáépítésekre és átalakításokra vonatkoznak, és adott esetben mellékelnie kell minden olyan papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot, amelyet a megelőző szakaszokban adtak ki.

37. cikk

Az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártó – a 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül – 2026. július 5-től a jármű gyártásának időpontját követően haladéktalanul és ingyenesen, strukturált adatként, elektronikus formátumban az egészjármű-típusjóváhagyást kiadó jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátja a megfelelőségi nyilatkozatot az e cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.

(2)   A gyártók – a 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül 2026. július 5. előtt is rendelkezésre bocsáthatják a megfelelőségi nyilatkozatokat e cikk (1) bekezdésével összhangban.

(3)   A jóváhagyó hatóságnak a megfelelőségi nyilatkozatot a (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban strukturált adatként, elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátania, így a tagállamok jóváhagyó hatóságai, piacfelügyeleti hatóságai és nyilvántartó hatóságai, valamint a Bizottság hozzáférhetnek a megfelelőségi nyilatkozathoz.

(4)   A 42. cikkel összhangban az olyan járműtípusok esetében, amelyek kis sorozatban gyártott nemzeti típusbizonyítvánnyal rendelkeznek, a tagállamok mentesíthetik a gyártókat az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alól.

(5)   A megfelelőségi nyilatkozatot az e cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban strukturált adatként, elektronikus formátumban megkapó jóváhagyó hatóságnak a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint csak olvasható jogosultságot kell adni. A több lépésben gyártott járművek esetében a következő szakasz gyártójának is ilyen hozzáférést kell adni.

(6)   Minden e cikk szerinti adatcserét biztonságos adatcsere-protokollokon keresztül kell végrehajtani.

(7)   A tagállamoknak úgy kell létrehozniuk adathálózatuk szerkezetét és struktúráját, hogy 2025. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal lehetővé tegyék a megfelelőségi nyilatkozatok fogadását a (8) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint strukturált adatként, elektronikus formátumban, lehetőleg a strukturált adatok cseréjére szolgáló, már meglévő rendszerek alkalmazásával.

(8)   Figyelemmel azokra az adatokra, amelyeket a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat tekintetében kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a megfelelőségi nyilatkozatokról, mint elektronikus formátumú strukturált adatokról, amelyekben meghatározza különösen:

a)

az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozatok adatelemeinek alapvető formátumát és szerkezetét, valamint az adatcsere során használt üzeneteket;

b)

a biztonságos adatcserére vonatkozó minimumkövetelményeket – ideértve az adatsérülés és az adatokkal való visszaélés megelőzését is –, valamint az elektronikus adatok hitelességének biztosítását szolgáló – például digitális aláírás használatára vonatkozó – előírásokat;

c)

az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozat adatrekordjai cseréjének módját;

d)

a járművek egyedi azonosítójára és a vásárlónak az (5) bekezdéssel összhangban nyújtandó tájékoztatás formájára vonatkozó minimumkövetelmények;

e)

az (5) bekezdésben említett, csak olvasható jogosultság melletti hozzáférést;

f)

az egyedi járműkategóriák és a kis sorozatban gyártott járműtípusok gyártóira vonatkozó mentességeket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. szeptember 1-jéig kell elfogadni.

(9)   A tagállamoknak legkésőbb 2026. július 5-től kezdődő hatállyal képesnek kell lenniük az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozatoknak a többi tagállam hatóságaival e cikkel összhangban történő cseréjére.

(10)   2026. július 5-től kivételes esetekben, amennyiben valamely nemzeti hatóság ezt kérelmezi, a gyártónak ki kell állítania a papíralapú megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányát.

38. cikk

A gyártó jogszabályban előírt gyári adattáblája és kiegészítő táblája, jelölések és az alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyási jele

(1)   A jármű gyártója köteles a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott valamennyi járművön elhelyezni az e rendeletben és a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokban előírt jelölésekkel ellátott, jogszabályban előírt táblát, adott esetben kiegészítő táblákat, valamint jelöléseket és szimbólumokat.

(2)   Az alkotóelem vagy önálló műszaki egység gyártójának valamennyi, a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott alkotóelemet és önálló műszaki egységet – függetlenül attól, hogy azok egy rendszer részét képezik-e vagy sem – el kell látnia a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok által előírt típusjóváhagyási jellel.

Amennyiben ilyen típusjóváhagyási jel feltüntetése nem kötelező, a gyártónak az alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel kell tüntetnie legalább a márkanevüket vagy védjegyüket, valamint a típusszámot vagy egy azonosító számot.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az EU-típusjóváhagyási jel mintájáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

(4)   A gazdasági szereplők csak az e rendeletnek megfelelően jelölt járműveket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket hozhatnak forgalomba.

VII. FEJEZET

ÚJ TECHNOLÓGIÁK VAGY ÚJ KONCEPCIÓK

39. cikk

Mentesség az új technológiák vagy új koncepciók számára

(1)   A gyártó kérelmezheti járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek olyan típusának EU-típusjóváhagyását is, amely a II. mellékletben felsorolt egy vagy több rendeleti jellegű jogi aktussal összeegyeztethetetlen új technológiák vagy koncepciók felhasználásával készült.

(2)   A jóváhagyó hatóságnak meg kell adnia az (1) bekezdésben említett EU-típusjóváhagyást, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem ismerteti mindazon indokokat, amelyek miatt az új technológiák vagy új koncepciók a II. mellékletben felsorolt egy vagy több rendeleti jellegű jogi aktussal összeegyeztethetetlenné teszik az adott járművet, rendszert, alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet;

b)

az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem leírja az új technológia vagy új koncepció biztonsági és a környezeti hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy legalább az azon követelményekkel egyenértékű biztonsági és környezetvédelmi szint biztosított legyen, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik;

c)

a kérelem bemutatja azokat a vizsgálatokat és azok eredményeit, amelyek bizonyítják, hogy a b) pontban szereplő feltétel teljesül.

(3)   Az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességének megadását a Bizottság engedélyezi.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett engedély megadásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásáig a jóváhagyó hatóság kiadhat egy, kizárólag a jóváhagyó hatóság tagállamának területén érvényes ideiglenes EU-típusjóváhagyást arra a járműtípusra, amelyre mentesség megadását kérelmezték. A jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó akta megküldésével haladéktalanul tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az EU-típusjóváhagyás ideiglenes jellegének és korlátozott területi érvényességének az EU-típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie.

(5)   A többi tagállam jóváhagyó hatóságai elfogadhatják a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyást, feltéve, hogy az elfogadásról az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot írásban tájékoztatják

(6)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus adott esetben azt meghatározhatja azt is, hogy az engedély bármilyen korlátozás alá esik, különösen az érintett járművek maximális számára vonatkozóan. Az EU-típusjóváhagyás érvényességének minden esetben legalább 36 hónapnak kell lennie.

(7)   Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok révén megtagadja az engedélyek kiadását, a jóváhagyó hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes EU-típusjóváhagyás a végrehajtási jogi aktus keltétől számított hat hónap elteltével visszavonásra kerül.

Ugyanakkor az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes EU-típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban engedélyezni kell, amely az (5) bekezdés szerint az ideiglenes EU-típusjóváhagyást elfogadta.

40. cikk

A rendeleti jellegű jogi aktusok későbbi kiigazítása

(1)   Amennyiben a Bizottság engedélyezi az EU-típusjóváhagyás 39. cikk szerinti megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusoknak a legújabb műszaki fejlődés szerinti kiigazítása érdekében.

Amennyiben a 39. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ-előírásnak a felülvizsgált 1958. évi megállapodás értelmében alkalmazandó eljárás szerinti módosítására.

(2)   Amint az érintett rendeleti jellegű jogi aktusokat módosították, a 39. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban szereplő valamennyi korlátozást fel kell oldani.

(3)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett rendeleti jellegű jogi aktusok kiigazításához szükséges lépésekre nem került sor, az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó tagállam kérelmére a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének meghosszabbítását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

A KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

41. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyása

(1)   A gyártó kérelmére, az V. melléklet A. részének 1. pontjában az M, N és O járműkategóriákra vonatkozóan meghatározott éves mennyiségi korlátokon belül a tagállamok EU-típusjóváhagyást adnak ki a kis sorozatban gyártott járművek olyan típusára, amely legalább a II. melléklet I. részének 1. függelékében felsorolt műszaki követelményeket teljesíti.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a különleges rendeltetésű járművekre.

(3)   A kis sorozatban gyártott járművek EU-típusbizonyítványát egy harmonizált számozási rendszer szerint egyedi azonosító számmal kell ellátni, amely lehetővé teszi legalább annak a tagállamnak a beazonosítását, amelyik az EU-típusjóváhagyást kiadta, és hogy azoknak a követelményeknek a beazonosítását, amelyeknek a jármű, a rendszer, az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység megfelel.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyásának mintájáról és számozási rendszeréről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. része 1. függelékének módosításáról, annak érdekében, hogy meghatározza az M, N és O járműkategóriákra vonatkozó műszaki követelményeket, valamint ennek megfelelően az V. melléklet A. része 1. pontjának az éves mennyiségi korlátok tekintetében történő módosításáról.

42. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

(1)   A gyártók az V. melléklet A. részének 2. pontjában megállapított éves mennyiségi korlátokon belül a kis sorozatban gyártott járműtípusokra nemzeti típusjóváhagyást kérhetnek. E korlátoknak a jóváhagyott járműtípusnak egy adott évben az egyes tagállamok piacán való forgalmazására, nyilvántartásba vételére és forgalomba helyezésére kell vonatkozniuk.

(2)   Az (1) bekezdésben említett járműtípusok tekintetében a tagállamok mentességet adhatnak az e rendeletben előírt egy vagy több követelménynek való megfelelőség kötelezettsége alól, vagy II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott egy vagy több követelménynek való megfelelőség alól feltéve, hogy e tagállamok megfelelő alternatív követelményeket határoznak meg.

(3)   A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása céljából a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusoknak megfelelően típusjóváhagyással rendelkező rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(4)   A kis sorozatban gyártott járművek EU-típusbizonyítványát egy harmonizált számozási rendszer szerint egyedi azonosító számmal kell ellátni, amely lehetővé teszi legalább annak a tagállamnak a beazonosítását, amelyik az EU-típusjóváhagyást kiadta, illetve a jóváhagyás kis sorozatban gyártott járművek jóváhagyásaként történő azonosítását.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusbizonyítványainak mintájáról és harmonizált számozási rendszeréről, amelynek fejlécében szerepeltetni kell a „Kis sorozatban gyártott jármű nemzeti típusbizonyítványa” szöveget, és amelyben fel kell tüntetni az e cikk (2) bekezdése szerint engedélyezett mentességek tartalmát és jellegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Amíg a Bizottság el nem fogadja e végrehajtási jogi aktusokat, a tagállamok továbbra is meghatározhatják a nemzeti típusbizonyítványok formátumát.

43. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége

(1)   A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége azon tagállam területére korlátozódik, amelynek jóváhagyó hatósága megadta a típusjóváhagyást.

(2)   A gyártó kérelmére a jóváhagyó hatóság köteles a nemzeti típusbizonyítványnak, közöttük a 26. cikk (4) bekezdésében említett információs csomag vonatkozó részeinek másolatát ajánlott levélben vagy elektronikus levélben megküldeni a gyártó által kiválasztott tagállamok jóváhagyó hatóságainak.

(3)   A tagállamok jóváhagyó hatóságainak el kell fogadniuk a nemzeti típusjóváhagyást, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a járműtípus jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaikkal.

(4)   A gyártó által kiválasztott tagállamok jóváhagyó hatóságainak a (2) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételétől számított két hónapon belül közölniük kell a nemzeti típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal azon döntésüket, hogy elfogadják-e a típusjóváhagyást. Ha két hónapon belül nem közölnek ilyen döntést, a típusjóváhagyást elfogadottnak kell tekinteni.

(5)   Olyan kérelmező kérelmére, aki egy másik tagállamban kíván kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásával rendelkező járművet forgalomba hozni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóságnak a másik tagállam nemzeti hatósága rendelkezésére kell bocsátania a típusbizonyítvány másolatát, az információs csomag vonatkozó részeivel együtt.

A másik tagállam nemzeti hatóságának engedélyeznie kell a jármű forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve, ha alapos oka van feltételezni, hogy a járműtípus jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaival.

IX. FEJEZET

EGYEDIJÁRMŰ-JÓVÁHAGYÁSOK

44. cikk

Az EU-egyedijármű-jóváhagyás

(1)   A tagállamok EU-egyedijármű-jóváhagyást adnak annak a járműnek, amely megfelel a II. melléklet I. részének 2. függelékében, illetve különleges rendeltetésű járművek esetében a II. melléklet III. részében foglalt követelményeknek.

E fejezet nem vonatkozik a nem teljes járművekre.

(2)   Az EU-egyedijármű-jóváhagyás iránti kérelmet a jármű tulajdonosának, a gyártónak, a gyártó képviselőjének, vagy pedig az importőrnek kell benyújtania.

(3)   Annak megállapításához, hogy a jármű megfelel-e az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a tagállamok nem hajthatnak végre roncsolásos vizsgálatokat, hanem helyette a kérelmező által biztosított bármely lényeges információt kell felhasználniuk e célra.

(4)   Az EU-egyedijármű-bizonyítványt egy harmonizált számozási rendszer szerint egyedi azonosító számmal kell ellátni, amely lehetővé teszi legalább annak a tagállamnak a beazonosítását, amelyik az EU-egyedijármű-jóváhagyást kiadta.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az EU-egyedijármű-bizonyítványok mintájáról és számozási rendszeréről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. július 5-ig kell elfogadni.

(6)   A tagállamok engedélyezik az érvényes EU-egyedijármű-bizonyítvánnyal rendelkező járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részének módosításáról annak érdekében, hogy meghatározza az M, N és O kategóriába tartozó járművekre vonatkozó műszaki követelményeket.

45. cikk

Nemzeti egyedijármű-jóváhagyás

(1)   A tagállamok mentességet adhatnak valamely egyedi jármű számára – függetlenül attól, hogy egyedi járműről van-e szó – azon kötelezettség alól, hogy a jármű megfeleljen e rendelet egy vagy több követelményének, vagy a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott egy vagy több követelménynek, feltéve, hogy ezek a tagállamok megfelelő alternatív követelményeket írtak elő.

(2)   A nemzeti egyedijármű-jóváhagyás iránti kérelmet a jármű tulajdonosának, a gyártónak, a gyártó képviselőjének, vagy az importőrnek kell benyújtania.

(3)   Annak megállapításához, hogy a jármű megfelel-e az (1) bekezdésben említett alternatív követelményeknek, a tagállamok nem hajthatnak végre roncsolásos vizsgálatokat, helyette a kérelmező által erre a célra biztosított valamennyi lényeges információt kell felhasználniuk e célból.

(4)   A nemzeti egyedi-járműjóváhagyás céljából a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokkal összhangban típusjóváhagyásban részesült rendszereket, alkotóelemeket és önálló műszaki egységeket.

(5)   A tagállam haladéktalanul kiállítja a nemzeti egyedijármű-bizonyítványt, ha a jármű megfelel a kérelemhez mellékelt leírásnak és a megfelelő alternatív követelményeknek.

(6)   A nemzeti egyedijármű-bizonyítványt egy harmonizált számozási rendszer szerint egyedi azonosító számmal kell ellátni, amely lehetővé teszi legalább annak a tagállamnak a beazonosítását, amelyik az EU-típusjóváhagyást kiadta, és annak beazonosítását, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek a jármű megfelel.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nemzeti egyedijármű-bizonyítványok mintájáról és számozási rendszeréről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Amíg a Bizottság el nem fogadja az említett végrehajtási jogi aktusokat, a tagállamok továbbra is meghatározhatják a nemzeti egyedijármű-bizonyítványok formátumát.

46. cikk

A nemzeti egyedijármű-jóváhagyás érvényessége

(1)   A nemzeti egyedijármű-jóváhagyás érvényessége az egyedijármű-jóváhagyást megadó tagállam területére korlátozódik.

(2)   Amennyiben egy kérelmező egy másik tagállamban kíván forgalmazni, nyilvántartásba vetetni vagy forgalomba helyezni egy nemzeti egyedijármű-jóváhagyással rendelkező járművet, kérelmére a jóváhagyást megadó tagállam a rendelkezésére bocsát nyilatkozatot azokról a műszaki követelményekről, amelyek a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáltak.

(3)   A tagállamok engedélyezik az olyan járművek forgalmazását, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését a területükön, amelyek tekintetében egy másik tagállam a 45. cikknek megfelelően nemzeti egyedijármű-jóváhagyást adott meg, kivéve, ha alapos okuk van feltételezni, hogy azok a megfelelő alternatív követelmények, amelyek a jármű jóváhagyásának alapjául szolgáltak, nem egyenértékűek a sajátjaikkal, vagy hogy a jármű nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

(4)   E cikk alkalmazandó az e rendelet szerint típusjóváhagyásban részesült, és első nyilvántartásba vételüket vagy forgalomba helyezésüket megelőzően átalakított járművekre.

47. cikk

Különös rendelkezések

(1)   A 44. és 45. cikkben előírt eljárások a több lépésben gyártott egyedi járművekre is alkalmazhatók.

(2)   A 44. és 45. cikkben előírt eljárások nem léphetnek a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás rendes menetének valamely közbenső szakaszának helyébe, valamint nem alkalmazhatók valamely jármű jóváhagyása első lépcsőjének megszerzése céljára.

X. FEJEZET

FORGALMAZÁS, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL VAGY FORGALOMBA HELYEZÉS

48. cikk

A nem kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)   Az 51., 52. és 53. cikkben foglaltak sérelme nélkül, azon járművek, amelyekre kötelező az egészjármű-típusjóváhagyás, vagy amelyekre a gyártó ilyen típusjóváhagyást szerzett, kizárólag akkor forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba vagy helyezhetők forgalomba, ha rendelkeznek a 36. és 37. cikknek megfelelően kibocsátott, érvényes megfelelőségi nyilatkozattal.

A nem teljes járművek nyilvántartásba vétele és forgalomba helyezése mindaddig megtagadható, amíg a jármű nem teljes. Nem teljes járművek nem vehetők nyilvántartásba és nem helyezhetők forgalomba a 49. cikk alkalmazásának megkerülése céljából.

(2)   Az ugyanabban az évben forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett, kis sorozatban gyártott járművek száma nem haladhatja meg az V. mellékletben meghatározott éves mennyiségi korlátokat.

49. cikk

A kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)   Az V. melléklet B. részében megadott mennyiségi korlátokra, valamint a (2) bekezdésben meghatározott korlátozott időtartamra figyelemmel, a tagállamok nyilvántartásba vehetnek olyan járműveket és engedélyezhetik azok forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyek olyan járműtípushoz tartoznak, amelynek EU-típusjóváhagyása már nem érvényes.

Az első albekezdés kizárólag olyan, az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyek gyártásuk idején érvényes EU-típusjóváhagyással rendelkeztek, és amelyeket ezen EU-típusjóváhagyás érvényességének lejárta előtt nem vettek nyilvántartásba vagy nem helyeztek forgalomba.

(2)   Az (1) bekezdés teljes járművek esetében az EU-típusjóváhagyás érvényessége lejártának napját követően csak 12 hónapig, befejezett járművek esetében pedig az említett időpontot követően csak 18 hónapig alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdéssel élni kívánó gyártónak kérelmet kell benyújtania az érintett járművek nyilvántartásba vételével vagy forgalomba helyezésével érintett minden egyes tagállam illetékes hatóságának. A kérelemben ismertetni kell mindazokat a műszaki vagy gazdasági okokat, amelyek miatt a járművek az új műszaki követelményeknek nem tudnak megfelelni.

Az érintett tagállamok – a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül – döntenek arról, hogy engedélyezik-e területükön ezeknek a járműveknek a nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, és ha igen, az ilyen járművek darabszámáról.

(4)   A tagállamok megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítják az e cikk szerinti eljárás keretében nyilvántartásba veendő vagy forgalomba helyezendő járművek számának tényleges ellenőrzését.

50. cikk

Az alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazása vagy forgalomba helyezése

(1)   Az alkotóelemek és önálló műszaki egységek – ideértve az utópiacra szántakat is – csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek a II. mellékletben felsorolt vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokban megállapított követelményeknek, és a 38. cikk szerinti jelöléssel vannak ellátva.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokra az alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre, amelyeket kifejezetten olyan járművek számára készítettek vagy terveztek, amelyekre e rendelet nem vonatkozik.

(3)   A tagállamok engedélyezhetik olyan alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését, amelyek a 39. cikk alapján mentességet kaptak, vagy amelyeket a 41., 42., 44. és 45. cikk szerinti, az adott alkotóelemet vagy önálló műszaki egységet érintő jóváhagyással ellátott járművekben kívánnak használni.

(4)   A tagállamok engedélyezhetik olyan járművekbe szánt alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését is, amelyek tekintetében e rendelet vagy a 2007/46/EK irányelv nem írt elő típusjóváhagyást az adott járművek forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének időpontjában.

(5)   A tagállamok engedélyezhetik az olyan járművekbe szánt csere-alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazását vagy forgalomba helyezését is, amelyek típusjóváhagyására a II. mellékletben felsorolt vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokban foglalt követelmények hatálybalépését megelőzően került sor, az eredeti típusjóváhagyás megadásának időpontjában alkalmazandó megfelelő jogi aktusban foglalt követelményeknek megfelelően.

XI. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

51. cikk

A feltételezhetően súlyos veszélyt jelentő vagy a követelményeknek meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek nemzeti értékelése

Amennyiben a piacfelügyeleti tevékenységeik alapján, valamint egy jóváhagyó hatóság vagy egy gyártó által benyújtott információk alapján, vagy panaszok alapján egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, vagy nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, el kell végezniük az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység értékelését az e rendeletben előírt releváns követelmények tekintetében. Az érintett gazdasági szereplőknek és az illetékes jóváhagyó hatóságoknak teljes mértékben együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, és ennek keretében továbbítaniuk kell a 31. cikkel összhangban elvégzett minden vonatkozó vizsgálat eredményét.

Az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység kockázatértékelésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alkalmazandó.

52. cikk

Nemzeti eljárások a súlyos veszélyt jelentő vagy a követelményeknek nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek kezelésére

(1)   Amennyiben az 51. cikk szerinti értékelés elvégzését követően valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága azt állapítja meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásai szempontjából, haladéktalanul fel kell szólítania az érintett gazdasági szereplőt, hogy az késedelem nélkül tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosításához, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában már ne jelentsen kockázatot.

(2)   Amennyiben az 51. cikk szerinti értékelés elvégzését követően valamely tagállam piacfelügyeleti hatósága azt állapítja meg, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg e rendeletnek, ugyanakkor nem jelent az e cikk (1) bekezdésében említett súlyos veszélyt, haladéktalanul fel kell szólítania az érintett gazdasági szereplőt, hogy észszerű időtartamon belül hozzon meg minden megfelelő korrekciós intézkedést azért, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelelősége helyreálljon. Ennek az időtartamnak arányosnak kell lennie az előírásoknak való meg nem felelés súlyosságával annak biztosítása érdekében, hogy az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység a forgalomba hozatala, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése időpontjában megfeleljen e rendelet követelményeinek.

A 13–21. cikkben előírt kötelezettségeknek megfelelően a gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghozzanak az érintett összes olyan jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett vagy forgalomba helyezett.

(3)   Amennyiben a gazdasági szereplők nem hozzák meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) vagy (2) bekezdésben említett vonatkozó időszakon belül, vagy ha a kockázat gyors fellépést igényel, a nemzeti hatóságoknak meg kell hozniuk az összes megfelelő ideiglenes korlátozó intézkedést az érintett járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve piacról való kivonása vagy visszahívása érdekében.

Az e bekezdés első albekezdésében említett korlátozó intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(4)   A Bizottság e cikk egységes alkalmazása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogad el a követelményeknek való meg nem felelés mértéke súlyosságának osztályozásáról és a nemzeti hatóságok által végrehajtandó megfelelő intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

53. cikk

Uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések

(1)   Az 52. cikk szerint korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozó tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) útján. E tagállam megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is.

A tájékoztatásban meg kell adni minden rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, azok származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerült kockázat jellegét, a meghozott nemzeti korrekciós és korlátozó intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő érveit.

(2)   Annak a tagállamnak, amelyik korrekciós vagy korlátozó intézkedést tesz, azt is jeleznie kell, hogy a kockázat vagy a meg nem felelés a következők miatt áll-e fenn:

a)

a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység nem felel meg az emberek egészségével vagy biztonságával, a környezet védelmével vagy a közérdek védelmének más, e rendeletben szabályozott vonatkozásaival kapcsolatos követelményeknek; vagy

b)

a II. mellékletben felsorolt, vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok hiányosságai.

(3)   A korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozó tagállamtól eltérő tagállamok az (1) bekezdésben említett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot bármilyen olyan korrekciós vagy korlátozó intézkedésről, amelyet elfogadtak és bármely olyan információról, amelyek a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység meg nem felelésével és az emiatt fennálló kockázattal kapcsolatban a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(4)   A tagállam intézkedését indokoltnak kell tekinteni, ha a bejelentett nemzeti intézkedéssel szemben az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított egy hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást. A többi tagállam biztosítja, hogy területükön haladéktalanul hasonló korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozzanak az érintett járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt értesítéstől számított egy hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel a bejelentett nemzeti intézkedéssel szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd az érintett tagállamokkal és gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

A bekezdés első albekezdésében említett konzultáció alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben határoz a harmonizált uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a második albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják ezeket a jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti intézkedés indokolatlan, az érintett tagállam a második albekezdésben említett bizottsági határozattal összhangban visszavonja vagy kiigazítja az intézkedést.

(6)   Amennyiben a Bizottság az általa a 9. cikknek megfelelően elvégzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket követően azt állapítja meg, hogy uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedések meghozatalára van szükség, haladéktalanul konzultál az érintett tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

Az e bekezdés első albekezdésben említett konzultáció alapján Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal határoz az uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a második albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják e jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(7)   Amennyiben a kockázat vagy a meg nem felelés a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság a következő megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot:

a)

az uniós jogi aktusok esetében a Bizottság javaslatot tesz az érintett jogi aktusok szükséges módosítása érdekében;

b)

az ENSZ-előírások esetében a felülvizsgált 1958. évi megállapodás szerinti eljárásnak megfelelően a Bizottság javaslatot tesz a vonatkozó ENSZ-előírások szükséges módosításainak tervezetére.

(8)   Amennyiben valamely korrekciós intézkedés e cikkel összhangban indokoltnak minősül vagy az (5) vagy (6) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok hatálya alá esik, ezt az intézkedést ingyenesen elérhetővé kell tenni az érintett járművek forgalmi engedélyének jogosultjai számára. Amennyiben a forgalmi engedély jogosultjának költségén végeztek javításokat a korrekciós intézkedés elfogadását megelőzően, e javítások költségét a gyártónak meg kell térítenie a korrekciós intézkedésben előírt javítások költségeinek mértékéig.

54. cikk

Nem megfelelő EU-típusjóváhagyás

(1)   Ha egy jóváhagyó hatóság úgy találja, hogy egy megadott típusjóváhagyás nem felel meg e rendeletnek, az ilyen jóváhagyás elismerését megtagadja.

(2)   A jóváhagyó hatóságnak a megtagadásról értesítenie kell azt a jóváhagyó hatóságot, amely az EU-típusjóváhagyást megadta, a többi tagállam jóváhagyó hatóságait, valamint a Bizottságot. Amennyiben az értesítést követő egy hónapon belül az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megerősíti, hogy a típusjóváhagyás nem felel meg az előírásoknak, e jóváhagyó hatóságnak vissza kell vonnia a típusjóváhagyást.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett értesítést követő egy hónapon belül az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság kifogást emel, a Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal és különösen a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósággal és az érintett gazdasági szereplővel.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett konzultáció alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben határoz arról, hogy indokolt-e az EU-típusjóváhagyás elismerésének e cikk (1) bekezdésében említett megtagadására vonatkozó döntés. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság az első albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják e jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(5)   Amennyiben a Bizottság az általa a 9. cikk szerint elvégzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket követően azt állapítja meg, hogy egy megadott típusjóváhagyás nem felel meg e rendeletnek, haladéktalanul konzultál a tagállamokkal és különösen azzal a jóváhagyó hatósággal, amelyik a típusjóváhagyást megadta, valamint az érintett gazdasági szereplővel.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációk alapján, amelyekben határoz a típusjóváhagyás elismerésének e cikk (1) bekezdésében említett megtagadásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A nem megfelelő típusjóváhagyással rendelkező, már forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek esetében az 51., 52., és 53. cikk alkalmazandó.

55. cikk

Az alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének súlyos veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatala és forgalomba helyezése

(1)   Tilos forgalomba hozni vagy forgalomba helyezni olyan alkatrészeket és tartozékokat, amelyek súlyos veszélyt jelenthetnek a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek zavartalan működésére nézve, kivéve, ha azokat valamely jóváhagyó hatóság az 56. cikkel összhangban engedélyezte.

(2)   Az ilyen engedélyek csak azokra a korlátozott számú alkatrészekre és tartozékokra alkalmazandók, amelyeket a (4) bekezdésben említett jegyzék tartalmaz.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében az e cikk (1) bekezdésében említett alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó engedélyezési követelmények meghatározásáról.

Ezek a követelmények a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokon alapulhatnak, vagy adott esetben összehasonlítást tartalmazhatnak az alkatrésznek, illetve a tartozéknak az eredeti alkatrész, illetve tartozék környezeti vagy biztonsági teljesítményéhez viszonyítva. A követelmények révén mindkét esetben biztosítani kell, hogy az alkatrészek és tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a műszaki fejlődésre és a szabályozási változásokra figyelemmel a VI. melléklet módosításáról az alkatrészek és tartozékok jegyzékének meghatározása és naprakésszé tétele révén, a következő szempontok értékelése alapján:

a)

milyen mértékben áll fenn az olyan járművek biztonságát vagy környezeti teljesítményét érintő súlyos veszély, amelyekbe a kérdéses alkatrészeket vagy tartozékokat beszerelték;

b)

a kérdéses alkatrészek vagy tartozékok 56. cikk (1) bekezdése szerinti esetleges engedélyezése milyen lehetséges következményekkel járhat a fogyasztókra és a cserealkatrész-gyártókra nézve.

(5)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik az eredeti alkatrészekre vagy tartozékokra, valamint a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokkal összhangban típusjóváhagyásban részesített rendszer részét képező alkatrészekre és tartozékokra, kivéve, ha a típusjóváhagyás az (1) bekezdésben említett súlyos veszélytől eltérő szempontokra vonatkozik.

E cikk alkalmazásában az „eredeti alkatrészek és tartozékok” kifejezés olyan alkatrészeket és tartozékokat jelent, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak.

(6)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a kizárólag versenyjárművekhez gyártott alkatrészekre és tartozékokra. A VI. mellékletben felsorolt, közúti forgalomban való használatra tervezett járművekben használatos, versenyzéshez és közúton egyaránt használt alkatrészek és tartozékok kizárólag akkor forgalmazhatók a közúti forgalomban való használatra tervezett járművek céljára, ha azok megfelelnek az e cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt követelményeknek, és azokat a Bizottság engedélyezte. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben határoz arról, hogy megadja-e ezeket az engedélyeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

56. cikk

Az alapvető fontosságú rendszerek zavartalan működésére nézve súlyos veszélyt jelentő alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó, kapcsolódó követelmények

(1)   Az alkatrész vagy tartozék gyártója kérelmezheti az 55. cikk (1) bekezdésében említett engedély megadását oly módon, hogy kérelmet nyújt be a jóváhagyó hatósághoz, csatolva a műszaki szolgálat által készített vizsgálati jegyzőkönyvet, amely tanúsítja, hogy az engedélyeztetni kívánt alkatrész vagy tartozék megfelel az 55. cikk (3) bekezdésében említett követelményeknek. A gyártó alkatrésztípusonként vagy tartozéktípusonként csak egy kérelmet nyújthat be, és csak egy jóváhagyó hatósághoz.

(2)   Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alkatrész vagy tartozék gyártójára vonatkozó adatokat, az alkatrész vagy tartozék típusát, azonosítóját és számjelét, valamint azon jármű tekintetében, amelybe az alkatrészeket vagy tartozékokat be kívánják szerelni, a gyártó nevét, a jármű típusát és adott esetben a gyártási évét és az azonosítását lehetővé tévő egyéb információt.

A jóváhagyó hatóságnak engedélyeznie kell az alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát és forgalomba helyezését, ha az e cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyv és más bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy a kérdéses alkatrész vagy tartozék megfelel az 55. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A jóváhagyó hatóság az engedélyről szóló bizonyítványt haladéktalanul kiadja a gyártónak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés harmadik albekezdésében említett engedélyezési bizonyítvány mintájáról és számozási rendszeréről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A gyártónak haladéktalanul értesítenie kell az engedélyt kiadó jóváhagyó hatóságot bármely olyan változásról, amely hatással van azokra a feltételekre, amelyek alapján az engedélyt kiadták. Az adott jóváhagyó hatóságnak határoznia kell arról, hogy felül kell-e vizsgálni az engedélyt, vagy új engedélyt kell-e kiadni, valamint arról, hogy szükség van-e további vizsgálatokra.

A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az alkatrészt vagy tartozékot azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyek szerint az engedélyt kiadták.

(4)   A jóváhagyó hatóságnak az engedély kiadását megelőzően meg kell bizonyosodnia a gyártásmegfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító intézkedések és eljárások meglétéről.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, fel kell szólítania a gyártót arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek vagy tartozékok megfeleljenek a követelményeknek. Szükség esetén vissza kell vonnia az engedélyt.

(5)   Az engedélyt kiadó jóváhagyó hatóság egy másik tagállam nemzeti hatóságának kérelmére a kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül köteles egy közös, biztonságos elektronikus adatcsere-rendszeren keresztül a mellékletekkel együtt megküldeni az utóbbi hatóságnak a kibocsátott engedély másodpéldányát. A másodpéldány biztonságos elektronikus fájlként is megküldhető.

(6)   Abban az esetben, ha egy jóváhagyó hatóság nem ért egyet egy másik tagállam által kiadott engedéllyel, egyet nem értésének indokait a Bizottság tudomására kell hoznia. A Bizottság a nézeteltérés feloldása érdekében meghozza a megfelelő intézkedéseket. A Bizottság többek között – amennyiben szükséges –, az illetékes jóváhagyó hatóságokkal folytatott konzultációt követően, végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben elrendeli az engedély visszavonását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)   Amíg az 55. cikk (4) bekezdésében említett jegyzék el nem készül, a tagállamok fenntarthatják a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek megfelelő működését érintő alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket.

XII. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

57. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-előírások

(1)   Azok az ENSZ-előírások vagy azok módosításai, amelyeket az Unió megszavazott vagy alkalmaz, és amelyeket a II. melléklet felsorol, részét képzik a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyási követelményeinek.

(2)   Ha az Unió az egészjármű-típusjóváhagyás céljából megszavazott egy ENSZ-előírást vagy annak módosításait, a Bizottság a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az említett ENSZ-előírás vagy annak módosításainak kötelezővé tétele révén e rendelet kiegészítéséről, vagy e rendelet módosításáról.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák az ENSZ-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontjait, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, és – adott esetben – az EU-típusjóváhagyás céljából meghatározzák a járművek első nyilvántartásba vételének és forgalomba helyezésének, valamint a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazásának időpontját.

58. cikk

Az ENSZ-előírások egyenértékűsége az EU-típusjóváhagyás vonatkozásában

(1)   A II. melléklet II. részében felsorolt ENSZ-előírások az azoknak megfelelő rendeleti jellegű jogi aktusokkal egyenértékűnek tekintendők, amennyiben hatályuk és tárgyuk azonos.

(2)   A tagállamok jóváhagyó hatóságainak el kell fogadniuk az (1) bekezdésben említett ENSZ-előírásokkal összhangban megadott típusjóváhagyásokat, és adott esetben az ezekhez tartozó jóváhagyási jeleket, az e rendelettel vagy a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokkal összhangban megadott megfelelő típusjóváhagyások és jóváhagyási jelek helyett.

XIII. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSA

59. cikk

A felhasználóknak szánt információk

(1)   A gyártó nem adhat meg olyan, az e rendeletben vagy a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott, a járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok típusára vonatkozó adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által megadott típusjóváhagyás adataitól.

(2)   A gyártónak a felhasználók rendelkezésére kell bocsátania minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék használatához kapcsolódó különleges feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

(3)   A (2) bekezdésben említett információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalomba hozni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni kívánják. Az információkat a használati útmutatóban is közzé kell tenni.

60. cikk

Gyártóknak szánt információ

(1)   A járművek gyártói a rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok gyártóinak rendelkezésére bocsátanak minden olyan adatot, amelyek a rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásához vagy az 55. cikk (1) bekezdése szerinti engedély megszerzéséhez szükségesek.

A járművek gyártói a rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthetnek a nyilvánosan hozzá nem férhető bármilyen információ – ideértve a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó információt is – bizalmas kezelése érdekében.

(2)   A rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok gyártói a járművek gyártóinak rendelkezésére bocsátják a típusjóváhagyásaikat érintő, a 29. cikk (3) bekezdésében említett, vagy a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusok által előírt korlátozásokra vonatkozó minden részletes információt.

XIV. FEJEZET

A JÁRMŰ OBD-INFORMÁCIÓIHOZ, VALAMINT A JAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

61. cikk

A gyártóknak a jármű OBD-információk, valamint a járműjavítási és -karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei

(1)   A gyártóknak a független gazdasági szereplők számára korlátlan, szabványosított és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést kell biztosítaniuk a jármű OBD-információihoz, a diagnosztikai és egyéb berendezésekhez vagy eszközökhöz – ideértve az alkalmazandó szoftverek teljes referenciáit és elérhető letöltéseit is –, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz. Az információkat könnyen elérhető módon, géppel olvasható és elektronikusan kezelhető adatok formájában kell közzétenni. A független gazdasági szereplőknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a gyártók és a hivatalos márkakereskedők és javítók által alkalmazott távdiagnosztikai szolgáltatásokhoz.

A gyártóknak szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a független javítók elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyek megkövetelik a jármű biztonsági rendszeréhez való hozzáférést.

(2)   Ameddig a Bizottság nem fogadja el az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy egy hasonló szabványügyi testület által készített vonatkozó szabványt, a jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat könnyen elérhető módon kell közzétenni, hogy a független gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel tudják azokat feldolgozni.

A jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat a gyártók weboldalán szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére az információkat géppel olvasható, általánosan rendelkezésre álló információs technológiai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható formátumban is meg kell adni, amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára, hogy teljesítsék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat az utópiac értékesítési láncában.

(3)   Ugyanakkor a következő esetekben elegendő, ha a gyártó a szükséges információkat akkor bocsátja rendelkezésre gyorsan és könnyen hozzáférhető módon, amikor egy független gazdasági szereplő ezt kéri:

a)

a 42. cikkben említett, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának hatálya alá tartozó járműtípusok esetében;

b)

különleges rendeltetésű járművek esetében;

c)

az O1 és O2 kategóriába tartozó olyan járműtípusok esetében, amelyeknél a diagnosztikához, illetve a járművek átprogramozásához nincs szükség diagnosztikai eszközökre vagy a fedélzeti elektronikus vezérlőegységgel vagy egységekkel való fizikai vagy vezeték nélküli kapcsolatra;

d)

a többlépcsős típusjóváhagyási eljárásoknál a típusjóváhagyás utolsó lépcsője esetében, ha az csupán olyan felépítményre vonatkozik, amely nem tartalmaz elektronikus járművezérlő rendszereket, és az alapjármű valamennyi elektronikus járművezérlő rendszere változatlan marad.

(4)   A jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre – különösen arra, hogy hogyan kell a jármű OBD-információit és a járműjavítási és -karbantartási információkat szolgáltatni – vonatkozó műszaki követelmények részleteit a X. melléklet tartalmazza.

(5)   A gyártóknak ezenkívül oktatóanyagot kell a független gazdasági szereplők, valamint a hivatalos márkakereskedők és javítók rendelkezésére bocsátaniuk.

(6)   A gyártónak biztosítania kell, hogy a jármű OBD-információi és a járműjavítási és -karbantartási információk az információs rendszer karbantartásához szükséges idő kivételével mindenkor hozzáférhetők legyenek.

A jármű OBD-információi és a járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártóknak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tenniük a weboldalaikon, mint amikor a hivatalos javítók rendelkezésére bocsátják azokat.

(7)   Az OBD-kompatibilis cserealkatrészek és szervizalkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártása és karbantartása céljából a gyártóknak megkülönböztetéstől mentesen minden érdekelt alkotóelem-, diagnosztikaieszköz- és vizsgálóberendezés-gyártó vagy -javító számára rendelkezésre kell bocsátaniuk a jármű megfelelő OBD-információkat, valamint a megfelelő járműjavítási és -karbantartási információkat.

(8)   Az alternatív üzemanyaggal működő járművekben alkalmazott gépjárműipari berendezések tervezése, gyártása és szervizelése céljából a gyártóknak a megfelelő OBD-információkat, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat megkülönböztetés nélkül az alternatív üzemanyaggal működő járművekben használt gépjárműipari berendezések minden érdekelt gyártója, beszerelője és javítója számára rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(9)   Amennyiben a jármű javítási és karbantartási adatait a járműgyártó, vagy annak nevében egy központi adatbázisban tárolják, a független javítóknak ingyenesen hozzá kell tudniuk férni az ilyen adatokhoz, illetve információkat kell tudniuk bevinni az általuk elvégzett javításról vagy karbantartásról.

(10)   E fejezet nem alkalmazandó az olyan járművekre, amelyek egyedijármű-jóváhagyással rendelkeznek.

(11)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a X. melléklet módosításáról a műszaki fejlődés és a szabályozási környezet változásainak figyelembevétele érdekében, vagy a visszaélések megelőzése érdekében a járművek OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmének naprakésszé tétele révén – ideértve a nagy kiterjedésű, vezeték nélküli hálózatok által támogatott járműjavítási- és karbantartási tevékenységeket is –, továbbá az e cikk (2) bekezdésében említett szabványok elfogadása és integrálása révén A Bizottság figyelembe veszi a jelenlegi informatikai technológiákat, a várható jármű-technológiai fejlesztéseket, a meglévő ISO-szabványokat, valamint egy nemzetközi ISO-szabvány létrejöttének lehetőségét.

62. cikk

Több típusjóváhagyás birtokosaira vonatkozó kötelezettségek

(1)   A rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásáért, vagy a jármű gyártásának bizonyos szakaszáért felelős gyártó vegyes típusjóváhagyás, lépésenkénti típusjóváhagyás vagy többlépcsős típusjóváhagyás esetén egyaránt felel az adott rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel, vagy az adott szakasszal kapcsolatos javítási és karbantartási információknak a végső gyártó és a független gazdasági szereplők részére történő rendelkezésre bocsátásáért.

(2)   Többlépcsős típusjóváhagyás esetében a végső gyártó felel azért, hogy hozzáférést biztosítson a saját gyártási lépcsőjére vagy lépcsőire vonatkozóan a jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz, továbbá a korábbi lépcsőre vagy lépcsőkre mutató hivatkozáshoz.

63. cikk

A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

(1)   A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkhoz – a 61. cikk (10) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – való hozzáférésért észszerű és arányos díjat számíthatnak fel. A díjaknak nem lehet visszatartó hatásuk az ilyen információhoz való hozzáférésre azáltal, hogy nem veszik figyelembe azt, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi azokat igénybe. A járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést ingyenesen lehetővé kell tenni a nemzeti hatóságok, a Bizottság és a műszaki szolgálatok számára.

(2)   A gyártóknak a járműjavítási és -karbantartási információkat – az olyan tranzakciós szolgáltatásokat is ide számítva, mint az átprogramozás vagy műszaki segítségnyújtás – óránkénti, napi, havi és éves alapon kell hozzáférhetővé tenniük, az igényelt hozzáférés időtartamának hossza szerint változó díj ellenében.

Az időalapú hozzáférés mellett a gyártók tranzakciónkénti hozzáférést is felkínálhatnak, amely esetében a díjak számlázása tranzakciónként, és nem az igényelt hozzáférés időtartama alapján történik.

Ha a gyártók mindkét hozzáférési rendszert felkínálják, akkor a független javítók választják ki a hozzáférési rendszert, amely vagy időalapú vagy tranzakcióalapú lehet.

64. cikk

A jármű OBD-információira és a járműjavítási és -karbantartási információkra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének igazolása

(1)   Az EU-típusjóváhagyást vagy a nemzeti típusjóváhagyást kérelmező gyártónak az adott típusjóváhagyás megadásától számított hat hónapon belül igazolnia kell a jóváhagyó hatóság felé az ennek a fejezetnek való megfelelést.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett időszakon belül a gyártó nem igazolja a megfelelőséget, a jóváhagyó hatóságnak a 65. cikknek megfelelően meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

65. cikk

A jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése

(1)   A jóváhagyó hatóság a saját kezdeményezésére, panasz alapján, vagy egy műszaki szolgálat értékelése alapján bármikor ellenőrizheti, hogy valamely gyártó megfelel-e ezen fejezetnek, valamint a X. melléklet 1. függelékében említett, a jármű OBD-információihoz, és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó gyártói tanúsítvány feltételeit.

(2)   Ha valamely jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy a gyártó nem teljesíti a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeit, akkor a vonatkozó típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében.

Ezek közé tartozhat a típusjóváhagyás visszavonása vagy felfüggesztése, bírság kiszabása, vagy a 84. cikk szerint elfogadott egyéb intézkedések.

(3)   Ha egy független gazdasági szereplő vagy a független gazdasági szereplőket képviselő szakmai szervezet panaszt nyújt be a jóváhagyó hatóságnak arra vonatkozóan, hogy a gyártó nem felel meg e fejezet rendelkezéseinek, a jóváhagyó hatóságnak vizsgálatot kell végeznie a gyártó megfelelőségének ellenőrzésére. A jóváhagyó hatóság felkéri azon jóváhagyó hatóságot, amely az egészjármű-típusjóváhagyást megadta, hogy vizsgálja ki a panaszt, majd ezt követően kérjen olyan bizonyítékot a jármű gyártójától, amely igazolja, hogy az a rendszer, amelyet a gyártó működtet, megfelel e rendeletnek. A vizsgálat eredményeiről a kérelmet követő három hónapon belül tájékoztatni kell a nemzeti jóváhagyó hatóságot és a független gazdasági szereplőt vagy az érintett szakmai szervezetet.

(4)   Az ellenőrzés során a jóváhagyó hatóság felkérhet egy műszaki szolgálatot vagy más független szakértőt annak értékelésére, hogy teljesítették-e a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségeket.

66. cikk

A járműinformációkhoz való hozzáférés fóruma

(1)   A jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés tekintetében a 692/2008/EK bizottsági rendelet (20) 13. cikkének (9) bekezdése értelmében létrehozott, járműinformációkhoz való hozzáférés fórum hatásköre kiterjed valamennyi, e rendelet hatálya alá tartozó járműre is.

A fórumnak tevékenységét az e rendelet X. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell végeznie.

(2)   A járműinformációkhoz való hozzáférés fórumának mérlegelnie kell, hogy a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés érinti-e a járműlopások visszaszorítása terén elért eredményeket, és ajánlásokat kell készítenie az ilyen információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények javítására. A járműinformációkhoz való hozzáférés fórumának különös feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak egy olyan eljárás bevezetésével kapcsolatban, amelynek révén akkreditált szervezetek hagyják jóvá és engedélyezik a független gazdasági szereplők hozzáférését a jármű biztonsági információihoz.

A Bizottság dönthet úgy, hogy a járműinformációkhoz való hozzáférés fórumának keretében folytatott megbeszéléseket és azok eredményeit bizalmasan kezeli.

XV. FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE, KIJELÖLÉSE, BEJELENTÉSE ÉS FELÜGYELETE

67. cikk

A műszaki szolgálatokért felelős típusjóváhagyó hatóság

(1)   A tagállam által a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt jóváhagyó hatóság (e fejezet alkalmazásában: típusjóváhagyó hatóság) felel a műszaki szolgálatok és adott esetben a műszaki szolgálatok alvállalkozóinak vagy leányvállalatainak értékeléséért, kijelöléséért, bejelentéséért és felügyeletéért. A típusjóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy a műszaki szolgálatoknak és adott esetben a műszaki szolgálatok alvállalkozóinak vagy leányvállalatainak értékelését és felügyeletét egy nemzeti akkreditáló testületnek kell elvégeznie, illetve ellátnia.

(2)   A típusjóváhagyó hatóságokat szakértői értékelésnek kell alávetni minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet a műszaki szolgálatok értékelésével és felügyeletével kapcsolatban végeznek.

A szakértői értékeléseknek a típusjóváhagyó hatóságok által, a 73. cikk (4) bekezdésével összhangban elvégzett, a műszaki szolgálatok tevékenységeinek teljes vagy részleges értékeléseire kell kiterjednie, ideértve a személyzet szakmai alkalmasságát, a vizsgálati és az ellenőrzési módszertan helyességét, valamint a vizsgálati eredmények helyességét is, a rendeleti jellegű jogi aktusok meghatározott, a II. melléklet I. részében felsorolt köre alapján.

Mentesülnek a szakértői értékelés alól azok a műszaki szolgálatok értékelésével és felügyeletével kapcsolatos tevékenységek, amelyek a 45. cikknek megfelelően kiadott nemzeti egyedijármű-jóváhagyásra, vagy a 42. cikknek megfelelően kiadott, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyásra vonatkoznak.

Az akkreditált műszaki szolgálatok típusjóváhagyó hatóságok általi értékelése mentesül a szakértői értékelés alól.

(3)   A típusjóváhagyó hatóságok nem esnek szakértői értékelés alá, ha az összes műszaki szolgálatukat kizárólag a műszaki szolgálatok akkreditálása alapján jelölik ki.

(4)   A típusjóváhagyó hatóság nem nyújthat tanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)   A típusjóváhagyó hatóságnak elegendő számú alkalmazottal kell rendelkeznie az e rendeletben előírt feladatok megfelelő ellátásához.

(6)   Valamennyi tagállam a Bizottság, a fórum és az ezt kérő többi tagállam rendelkezésére bocsátja a műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére, bejelentésére és felügyeletére szolgáló eljárásaira, és az ezeket az eljárásokat érintő minden változásra vonatkozó információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a mintát az e bekezdés első albekezdésében említett tagállami eljárásokra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)   Azok a jóváhagyó hatóságok, amelyek szakértői értékelés hatálya alá esnek, belső ellenőrzési eljárásokat alakítanak ki a III. melléklet 2. függelékében foglaltak szerint. Az ilyen belső ellenőrzési eljárásokat legalább évente egyszer le kell folytatni. A belső ellenőrzések gyakoriságát azonban csökkenteni lehet, ha a típusjóváhagyó hatóság alá tudja támasztani, hogy irányítási rendszerét ténylegesen létrehozta és az stabilnak bizonyult.

(8)   A jóváhagyó hatóságok szakértői értékeléseit egy, a többi tagállam két típusjóváhagyó hatóságából összeállított szakértői értékelő csoport végzi el, legalább ötévente egyszer.

A Bizottság kockázatértékelés alapján dönthet úgy, hogy részt vesz a szakértői értékelő csoportban.

A szakértői értékelést az értékelés alá eső jóváhagyó hatóság felelősségére kell elvégezni, és az magában foglal egy, a szakértői értékelő csoport által szabadon kiválasztott műszaki szolgálat telephelyén tett helyszíni látogatást.

Azokat a jóváhagyó hatóságokat, amelyek esetében a (3) bekezdésének megfelelően nem kell szakértői értékelést végezni, nem kell bevonni a szakértői értékelő csoporttal kapcsolatos egyetlen tevékenységbe sem.

(9)   A fórum észrevételeit kellően figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a szakértői értékelések tervét legalább ötéves időtartamra, megállapítja a szakértői értékelő csoport összetételére vonatkozó kritériumokat, a szakértői értékeléshez használandó módszertant, továbbá az értékelések menetrendjét, gyakoriságát és az azokhoz kapcsolódó egyéb feladatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)   A szakértői értékelések eredményét a fórumnak meg kell vizsgálnia. A Bizottság elkészíti a szakértői értékelések eredményeinek összefoglalóját és azokat nyilvánosságra hozza.

68. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)   A jóváhagyó hatóságoknak a szakterületüktől függően a következő tevékenységi kategóriák közül egyre vagy többre műszaki szolgálatokat kell kijelölniük:

a)

A. kategória: az e rendeletben és a II. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett vizsgálatokat, amelyeket a műszaki szolgálatok saját létesítményeikben végeznek el;

b)

B. kategória: az e rendeletben és a II. mellékletében felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokban említett, a gyártó vagy egy harmadik fél létesítményeiben elvégzett vizsgálatok és azok előkészületeinek felügyelete;

c)

C. kategória: a gyártó gyártásmegfelelőség ellenőrzését biztosító eljárásainak rendszeres értékelése és felügyelete;

d)

D. kategória: a gyártásmegfelelőség felügyeletét szolgáló vizsgálatok vagy ellenőrzések felügyelete vagy elvégzése.

(2)   Minden tagállam egy típusjóváhagyó hatóságot jelölhet ki műszaki szolgálatként az (1) bekezdésben említett tevékenységi kategóriák közül egy vagy több tekintetében.

(3)   A műszaki szolgálatot az adott tagállam nemzeti joga szerint kell létrehozni és annak jogi személyiséggel kell rendelkeznie, kivéve a típusjóváhagyó hatósághoz tartozó műszaki szolgálatot és a gyártó 72. cikkben említett akkreditált belső műszaki szolgálatát.

(4)   A műszaki szolgálatnak felelősségbiztosítást kell kötnie a tevékenységeire, kivéve, ha az ilyen felelősséget a nemzeti jogával összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőségértékelésért.

(5)   A 72. cikk értelmében kijelölt műszaki szolgálatoktól eltérő, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat kizárólag akkor lehet a 74. cikk alkalmazásában kijelölni és kizárólag akkor lehet a Bizottságnak bejelenteni, ha az Unió és az adott harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás rendelkezik az ilyen műszaki szolgálatok kijelölésének lehetőségéről. Ez nem akadályozhatja meg azt a műszaki szolgálatot, amelyet e cikk (3) bekezdésének megfelelően valamely tagállam nemzeti joga szerint hoztak létre, hogy harmadik országokban leányvállalatokat alapítson, feltéve, hogy ezeket a leányvállalatokat a kijelölt műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

69. cikk

A műszaki szolgálatok függetlensége

(1)   A műszaki szolgálatnak – ideértve a személyzetet is – a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott működési területen szükséges műszaki szaktudással kell végeznie azokat a tevékenységeket, amelyekre kijelölték, és függetlennek kell lennie minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntését vagy értékelési tevékenységeinek eredményeit.

(2)   A műszaki szolgálatnak olyan harmadik félnek minősülő szervezetnek vagy szervnek kell lennie, amely nem vesz részt az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tervezésében, gyártásában, beszállításában vagy karbantartásában.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervezetnek vagy szervnek tekinthető az a szervezet vagy szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő szakmai szervezethez vagy szakmai szövetséghez tartozik, feltéve, hogy függetlenségét és az összeférhetetlenség hiányát igazolja az adott tagállam típusjóváhagyó hatósága felé.

(3)   A műszaki szolgálat, annak felső szintű vezetése és a 68. cikk (1) bekezdésének megfelelően számukra kijelölt tevékenységek elvégzéséért felelős munkatársak nem lehetnek azoknak a járműveknek, rendszereknek, alkotóelemeknek vagy önálló műszaki egységeknek a tervezői, gyártói, beszállítói vagy karbantartói, amelyeket értékelnek, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Ez nem zárhatja ki a műszaki szolgálat működéséhez szükséges járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek használatát, illetve az ilyen járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek személyes célra történő használatát.

(4)   A műszaki szolgálatnak biztosítania kell, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja azon tevékenységi kategóriák bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeket számára kijelöltek.

(5)   A műszaki szolgálat személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményét minden olyan információ tekintetében, amely az e rendelet szerinti feladatai végzése során a birtokába jut, kivéve a típusjóváhagyó hatósággal – illetve adott esetben a nemzeti akkreditáló testülettel – szemben, valamint az uniós jog vagy a nemzeti jog által előírt esetekben.

70. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmassága

(1)   A műszaki szolgálatnak képesnek kell lennie minden olyan tevékenység elvégzésére, amelyre a 68. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölését kérelmezi. Igazolnia kell a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálatok értékelését és felügyeletét végző nemzeti akkreditáló testület felé, hogy teljesíti az összes alábbi feltételt:

a)

személyzete rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, a szükséges műszaki ismeretekkel, szakképzettséggel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal azon tevékenységek elvégzéséhez, amelyekre a kijelölését kérelmezi;

b)

rendelkezik azon eljárások leírásával, amelyek relevánsak azon tevékenységek elvégzése szempontjából, amelyekre vonatkozóan a kijelölését kérelmezi, megfelelően figyelembe véve az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység technológiai összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét. A műszaki szolgálatnak be kell mutatnia az említett eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)

rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek az azon tevékenységi kategóriához vagy kategóriákhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez, amelyekre vonatkozóan a kijelölését kérelmezi, továbbá rendelkezik minden szükséges felszereléssel és létesítménnyel.

(2)   A műszaki szolgálatnak azt is igazolnia kell, hogy rendelkezik az olyan vizsgálatok és ellenőrzések elvégzéséhez szükséges megfelelő készségekkel, speciális műszaki tudással és igazolt tapasztalattal, amelyek célja annak értékelése, hogy a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek megfelelnek-e ennek a rendeletnek, illetve azt is igazolnia kell, hogy megfelel a III. melléklet 1. függelékében felsorolt szabványoknak. A III. melléklet 1. függelékében felsorolt szabványok azonban nem alkalmazandók a 47. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti többlépcsős típusjóváhagyási eljárás utolsó lépcsője esetében.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek a műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó követelmények módosításáról.

71. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   A kijelölő típusjóváhagyó hatóság beleegyezésével a műszaki szolgálatok alvállalkozásba adhatnak egyes olyan tevékenységi kategóriákat, amelyekre a 68. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölték őket, vagy e tevékenységek elvégzéséhez leányvállalatokat is igénybe vehetnek.

(2)   Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a számára kijelölt tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe ezen feladatok elvégzéséhez, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 68., 69. és 70. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a típusjóváhagyó hatóságot.

(3)   A műszaki szolgálatoknak teljes felelősséget kell vállalniuk az alvállalkozóik és a leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

(4)   A műszaki szolgálatoknak a típusjóváhagyó hatóságnak elérhetővé kell tenniük az alvállalkozók vagy a leányvállalatok és az általuk elvégzett feladatok típusjóváhagyó hatóság által elvégzett értékelésére vagy a nemzeti akkreditáló testület által elvégzett akkreditálására vonatkozó, megfelelő dokumentumokat.

72. cikk

A gyártó belső műszaki szolgálata

(1)   A gyártó belső műszaki szolgálatát műszaki szolgálatként a 68. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, A. kategóriájú tevékenységekre és csak a VII. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok tekintetében lehet kijelölni. A belső műszaki szolgálatnak a gyártó cég különálló, független részét kell képeznie, és nem vehet részt az általa értékelt járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, beszállításában vagy karbantartásában.

(2)   Az (1) bekezdésben említett belső műszaki szolgálatnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)

valamely nemzeti akkreditáló testület akkreditálta és megfelel a III. melléklet 1. és 2. függelékében meghatározott követelményeknek;

b)

a belső műszaki szolgálatnak és személyzetének szervezetileg azonosíthatónak kell lennie, a gyártó azon cégén belül, amelynek részét képezi, olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják pártatlanságát, és pártatlanságát igazolják a megfelelő típusjóváhagyó hatóság és a nemzeti akkreditáló testület felé;

c)

sem a belső műszaki szolgálat, sem személyzete nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetheti a kijelölése szerinti tevékenységek végzésével kapcsolatos függetlenségét vagy feddhetetlenségét;

d)

kizárólag a gyártó azon cége számára nyújthatja szolgáltatásait, amelynek a részét képezi.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosításáról annak érdekében, hogy a rendeleti jellegű jogi aktusok és az azokban foglalt korlátozások felsorolásának naprakésszé tételével figyelembe vegye a műszaki fejlődést és a szabályozási változásokat.

73. cikk

A műszaki szolgálatok értékelése és kijelölése

(1)   A kérelmező műszaki szolgálatnak hivatalos kérelmet kell benyújtania azon tagállam típusjóváhagyó hatóságának, amelyben kijelölését kérelmezi a III. melléklet 2. függelékének 4. pontjával összhangban. A kérelemben pontosan meg kell határozni azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre a műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezi.

(2)   Mielőtt a típusjóváhagyó hatóság egy műszaki szolgálatot kijelöl, a típusjóváhagyó hatóságnak vagy a nemzeti akkreditációs testületnek értékelnie kell a műszaki szolgálatot egy értékelési ellenőrzőlista alapján, amely legalább a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeket tartalmazza. Az értékelésnek magában kell foglalnia a kérelmező műszaki szolgálat vagy adott esetben annak leányvállalata vagy alvállalkozója telephelyén végzett helyszíni ellenőrzést is, függetlenül attól, hogy a telephely az Unióban vagy azon kívül található-e.

(3)   Azokban az esetekben, amelyekben az értékelést valamely nemzeti akkreditáló testület végzi, a kérelmező műszaki szolgálat köteles benyújtani a típusjóváhagyó hatóságnak egy érvényes akkreditációs tanúsítványt, valamint a kapcsolódó értékelő jelentést, amely igazolja, hogy a műszaki szolgálat teljesíti az azon tevékenységi kategóriáira vonatkozó, a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeket, amelyekre a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezi.

(4)   Azokban az esetekben, amelyekben az értékelést a típusjóváhagyó hatóság végzi, azon tagállam típusjóváhagyó hatóságának, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezte, hivatalosan közös értékelő csoportot kell kineveznie, amely legalább két másik tagállam típusjóváhagyó hatóságának a képviselőiből és a Bizottság képviselőjéből áll.

Amennyiben a műszaki szolgálat a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kérelmezi a kijelölését, a közös értékelőcsoport egyik képviselőjének a székhely szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságához kell tartoznia, kivéve, ha ez a típusjóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy nem vesz részt a közös értékelő csoportban.

A közös értékelő csoportnak részt kell vennie a műszaki szolgálat értékelésében, így a helyszíni értékelésben is. Azon tagállam kijelölő típusjóváhagyó hatóságának, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezte, a közös értékelőcsoport számára minden szükséges segítséget meg kell adnia, és időben hozzáférést kell biztosítania minden olyan dokumentációhoz, amely a kérelmező műszaki szolgálat értékeléséhez szükséges.

(5)   Azokban az esetekben, amelyekben a típusjóváhagyó hatóság végzi el azoknak a műszaki szolgálatoknak az értékelését, amelyeket kizárólag a 45. cikk szerinti nemzeti egyedi-járműjóváhagyás célját szolgáló vizsgálatok végzésére kérelmezik a kijelölésüket, a közös értékelőcsoport létrehozásának kötelezettsége alól mentesül azon tagállam típusjóváhagyó hatósága, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezte. Azon műszaki szolgálatok, amelyek csak az alkotóelemek O1 és O2 kategóriára való helyes beépítését ellenőrzik, szintén mentesülnek az értékelés alól.

(6)   Amennyiben a műszaki szolgálat a 74. cikk (2) bekezdésének megfelelően a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamok egy vagy több típusjóváhagyó hatóságától is kérelmezi a kijelölését, az értékelést csak egyszer kell elvégezni, feltéve, hogy az adott értékelés a műszaki szolgálat kijelölésének teljes hatályára kiterjed.

(7)   A közös értékelőcsoportnak az értékelési folyamat során megállapításokat kell tennie az olyan esetekről, amelyekben a kérelmező műszaki szolgálat nem felel meg a 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben, valamint a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek. Az ilyen megállapításokat a közös értékelőcsoport megvitatja.

(8)   A közös értékelőcsoportnak a helyszíni értékelést követően jelentést kell készítenie, melyben megállapítja, hogy a kérelmező műszaki szolgálat milyen mértékben felel meg a 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben, valamint a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek.

(9)   A (8) bekezdésben említett jelentésnek ismertetnie kell minden azonosított meg nem felelést, valamint egy arra vonatkozó ajánlást, hogy a kérelmező kijelölhető-e műszaki szolgálatként.

(10)   A típusjóváhagyó hatóságnak be kell jelentenie a Bizottság számára azon képviselőinek nevét és szakterületét, akik az egyes közös értékelőcsoportokban várhatóan részt vesznek.

(11)   Azon tagállam típusjóváhagyó hatóságának, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérte, a III. melléklet 2. függelékében foglalt eljárásokkal összhangban az értékelés eredményéről szóló jelentést a Bizottságnak és – kérelemre – a többi tagállam típusjóváhagyó hatóságainak meg kell küldenie. A jelentésnek tartalmaznia kell műszaki szolgálat szakmai alkalmasságára vonatkozó igazoló dokumentumokat és azokat a meghozott intézkedéseket, amelyek révén típusjóváhagyó hatóság biztosítja a műszaki szolgálat rendszeres nyomon követését.

(12)   A többi tagállam típusjóváhagyó hatóságai és a Bizottság felülvizsgálhatják az értékelő jelentést és az igazoló dokumentumokat, kérdéseket tehetnek fel, jelezhetik aggályaikat, továbbá az értékelő jelentés és az igazoló dokumentumok kézhezvételétől számított egy hónapon belül további igazoló dokumentumokat kérhetnek.

(13)   Azon tagállam típusjóváhagyó hatóságának, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérte, a további igazoló dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekre, aggályokra és kérésekre a kézhezvételüket követő négy héten belül válaszolnia kell.

(14)   A (13) bekezdésben említett válasz kézhezvételétől számított négy héten belül a többi tagállam típusjóváhagyó hatóságai vagy a Bizottság önállóan vagy közösen ajánlásokat intézhetnek azon tagállam típusjóváhagyó hatóságához, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezte. A típusjóváhagyó hatóságnak figyelembe kell vennie ezeket az ajánlásokat a műszaki szolgálat kijelölésére vonatkozó döntése meghozatala során. Ha a típusjóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy a többi tagállam vagy a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat nem fogadja el, a döntése meghozatalát követő két héten belül meg kell indokolnia ezt.

(15)   A műszaki szolgálatok kijelölésének érvényessége öt évre korlátozódik.

(16)   Annak a típusjóváhagyó hatóságnak, amely arra törekszik, hogy a 68. cikk (2) bekezdésének megfelelően műszaki szolgálatként kerüljön kinevezésre, független ellenőrök által végzett értékelés révén, dokumentumokkal kell igazolnia az e rendeletnek való megfelelőséget. Ezek az ellenőrök lehetnek az adott szervezet tagjai, feltéve, hogy az értékelt tevékenységet végző személyzettől elkülönülő irányítás alá tartoznak, és, feltéve, hogy megfelelnek a III. melléklet 2. függelékében megállapított követelményeknek.

74. cikk

A Bizottság értesítése a műszaki szolgálatok kijelöléséről

(1)   A típusjóváhagyó hatóságoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak az általuk kijelölt minden egyes műszaki szolgálat nevét, címét – ideértve az elektronikus címet is –, a felelős személyeket és tevékenységi kategóriákat. A bejelentésben egyértelműen meg kell határozni a kijelölés hatályát, vagyis azokat a megfelelőségértékelési tevékenységeket és eljárásokat, a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek azon típusait és azokat a II. mellékletben felsorolt területeket, amelyekre vonatkozóan a műszaki szolgálatot kijelölték, továbbá minden alvállalkozót, illetve a műszaki szolgálatok leányvállalatait, és ezekben az adatokban bekövetkező bármilyen későbbi változásokat.

E bejelentést azelőtt kell megtenni, mielőtt a kijelölt műszaki szolgálat megkezdi a 68. cikk (1) bekezdésében említett bármely tevékenység végzését.

(2)   A műszaki szolgálatot a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamok egy vagy több típusjóváhagyó hatósága is kijelölheti, feltéve, hogy a típusjóváhagyó hatóság általi kijelölés teljes hatálya kiterjed a 73. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiállított akkreditációra, vagy a 73. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelésre.

(3)   A Bizottság a weboldalán közzéteszi és naprakészen tartja azoknak a kijelölt műszaki szolgálatoknak, azok alvállalkozóinak és leányvállalatainak a listáját és elérhetőségi adatait, amelyeket e cikknek megfelelően a részére bejelentettek.

75. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölésének módosítása és megújítása

(1)   Amennyiben a típusjóváhagyó hatóság megbizonyosodott arról, vagy tájékoztatást kapott arról, hogy valamely műszaki szolgálat már nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, e típusjóváhagyó hatóság köteles korlátozni, felfüggeszteni vagy adott esetben visszavonni a kijelölést, attól függően, hogy a szolgálat mennyire súlyos mértékben mulasztotta el teljesíteni ezeket a követelményeket.

A típusjóváhagyó hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállam típusjóváhagyó hatóságát a kijelölés bármilyen korlátozásáról, felfüggesztéséről, vagy visszavonásáról.

A Bizottság ennek megfelelően naprakésszé teszi a 74. cikk (3) bekezdésében említett listát.

(2)   Amennyiben a kijelölést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a műszaki szolgálat megszüntette a tevékenységét, a típusjóváhagyó hatóságnak a jóváhagyó hatóságok, illetve a piacfelügyeleti hatóságok számára hozzáférhetővé kell tennie az említett műszaki szolgálat dokumentációit, vagy továbbítania kell azokat egy másik olyan műszaki szolgálatnak, amelyet a gyártó a szóban forgó műszaki szolgálattal egyetértésben választott ki.

(3)   A típusjóváhagyó hatóságnak az (1) bekezdés második albekezdésében említett értesítést követő három hónapon belül fel kell mérnie, hogy a műszaki szolgálat meg nem felelése hatással van-e a kijelölés módosításának tárgyát képező műszaki szolgálat által kiadott ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján kiállított EU-típusbizonyítványokra, és erről tájékoztatnia kell a többi típusjóváhagyó hatóságot és a Bizottságot.

A kijelölést érintő változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül a típusjóváhagyó hatóságnak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak és a többi típusjóváhagyó hatóságnak a meg nem felelésre vonatkozó megállapításairól. Amennyiben az a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a kijelölő típusjóváhagyó hatóságnak utasítania kell az érintett típusjóváhagyó hatóságokat, hogy észszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogszerűtlenül kiállított EU-típusbizonyítványt.

(4)   Amennyiben műszaki szolgálatok kijelölésének korlátozására, felfüggesztésére, vagy visszavonására került sor, az ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján az érintett műszaki szolgálatok által kiadott EU-típusbizonyítványok érvényességét fenn kell tartani, kivéve, ha e típusjóváhagyások a 35. cikk (2) bekezdése f) pontjának megfelelően érvényüket vesztik.

(5)   A műszaki szolgálat kijelölése hatályának olyan kiterjesztését, amely a 68. cikk (1) bekezdésében említett valamely további kategória kijelölését eredményezi, a 73. cikkben említett eljárással összhangban kell felmérni.

A műszaki szolgálat kijelölésének hatálya csak akkor terjeszthető ki a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokra, ha az a III. melléklet 2. függelékében foglalt eljárásoknak megfelelően, és a 74. cikkben említett bejelentés útján történik.

(6)   A műszaki szolgálat kijelölése csak azt követően újítható meg, hogy a típusjóváhagyó hatóság meggyőződött arról, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel e rendelet követelményeinek. Az értékelést a 73. cikk szerinti eljárás keretében kell elvégezni.

76. cikk

A műszaki szolgálatok felügyelete

(1)   A kijelölő típusjóváhagyó hatóság folyamatosan felügyeli a műszaki szolgálatokat annak érdekében, hogy a 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelőség biztosított legyen.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a műszaki szolgálatok azon tevékenységeire, amelyeket az akkreditáló testületek felügyelnek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban, 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelőség biztosítása céljából.

A műszaki szolgálatok kérelemre rendelkezésre bocsátanak minden olyan információt és dokumentumot, amelyek a kijelölő típusjóváhagyó hatóság vagy a nemzeti akkreditáló testület számára szükségesek az említett követelményeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez.

A műszaki szolgálatok haladéktalanul értesítik a kijelölő típusjóváhagyó hatóságot vagy a nemzeti akkreditáló testületet minden olyan, különösen a személyzetük, létesítményeik, leányvállalataik vagy alvállalkozóik tekintetében bekövetkező változásról, amely érintheti 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelőségüket, vagy a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos azon megfelelőségértékelési feladataik elvégzésére való alkalmasságukat, amelyek tekintetében kijelölték őket.

(2)   A műszaki szolgálatoknak haladéktalanul válaszolniuk kell a típusjóváhagyó hatóságtól vagy a Bizottságtól érkező, a műszaki szolgálatok által elvégzett megfelelőségértékelésekkel kapcsolatos kérelmekre.

(3)   A kijelölő típusjóváhagyó hatóságnak biztosítania kell, hogy a műszaki szolgálat teljesítse az e cikk (2) bekezdésében megállapított kötelezettségét, kivéve, ha jogszerű oka van ettől eltérően eljárni.

Ha az adott típusjóváhagyó hatóság elismeri ezt a jogszerű okot, értesítenie kell arról a Bizottságot.

A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el e konzultáció alapján, amelyben döntést hoz a jogszerű ok megalapozottságáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A műszaki szolgálat és a kijelölő típusjóváhagyó hatóság minden olyan információ bizalmas kezelését kérheti, amelyet egy másik tagállam típusjóváhagyó hatósága vagy a Bizottság számára továbbítottak.

(4)   A kijelölő típusjóváhagyó hatóság legalább 30 havonta értékeli a felelőssége alá tartozó valamennyi műszaki szolgálat esetében, hogy a műszaki szolgálat továbbra is megfelel-e a 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek. Ennek az értékelésnek a hatóság felelőssége alá tartozó minden egyes műszaki szolgálat esetében magában kell foglalnia egy helyszíni értékelést is.

A műszaki szolgálat értékelésének lezárását követő két hónapon belül minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot felügyeleti tevékenységéről. Ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell az értékelés összefoglalását, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

77. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság az érintett tagállam típusjóváhagyó hatóságával együttműködve kivizsgál minden olyan esetet, amelyben arra hívják fel a figyelmét, hogy aggály merült fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan megfelel-e az e rendelet szerinti követelményeknek és kötelezettségeknek. A Bizottság saját kezdeményezésre is indíthat ilyen vizsgálatokat.

A Bizottság megvizsgálja a műszaki szolgálat felelősségét azokban az esetekben, amikor beigazolódott, vagy amikor megalapozottan feltételezhető, hogy egy típusjóváhagyást hamis adatok alapján adtak meg, hogy meghamisították a vizsgálati eredményeket, vagy hogy olyan adatokat, illetve műszaki előírásokat tartottak vissza, amelyek alapján a típusjóváhagyás megadását elutasították volna.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálat keretében a Bizottság konzultációt folytat a kijelölő típusjóváhagyó hatósággal. E típusjóváhagyó hatóság kérelemre köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani az érintett műszaki szolgálat teljesítményével, illetve a műszaki szolgálat függetlenségére és szakmai alkalmasságára vonatkozó követelményeknek való megfelelőségével kapcsolatos valamennyi idevágó információt.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a vizsgálata során kapott érzékeny információkat bizalmasan kezeli.

(4)   Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem felel meg, vagy már nem felel meg kijelölése követelményeinek, vagy a műszaki szolgálat felelős az (1) bekezdésben említett helyzetekért, erről tájékoztatja a kijelölő típusjóváhagyó hatóság tagállamát.

A Bizottság korlátozó intézkedések megtételére, ha szükséges, a kijelölés korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására szólítja fel a tagállamot.

Amennyiben egy tagállam nem hozza meg a szükséges korlátozó intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben dönt az érintett műszaki szolgálat kijelöléséről, felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot ezekről a végrehajtási jogi aktusokról, és ennek megfelelően naprakésszé teszi a 74. cikk (3) bekezdésében említett, közzétett információkat.

78. cikk

A műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és felügyeletére vonatkozó információcsere

(1)   A jóváhagyó hatóságoknak konzultálniuk kell egymással és a Bizottsággal azokról a kérdésekről, amelyek általános jelentőséggel bírnak az e rendeletben a műszaki szolgálatok értékelésével, kijelölésével és felügyeletével kapcsolatban előírt követelmények teljesítése tekintetében.

(2)   A típusjóváhagyó hatóságoknak legkésőbb 2020. július 5-ig értesíteniük kell egymást és a Bizottságot a 73. cikk (2) bekezdése szerint alkalmazott értékelési ellenőrzőlista mintájáról, ezt követően pedig az ezen ellenőrzőlistát érintő módosításokról mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogad egy harmonizált értékelési ellenőrzőlistát. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a harmonizált értékelési ellenőrzőlista mintájának meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Amennyiben a 73. cikk (8) bekezdésében említett értékelő jelentések a típusjóváhagyó hatóságok általános gyakorlatában eltérésekre mutatnak, a tagállamok vagy a Bizottság információcserét kérhetnek.

Az információcserét a fórum koordinálja.

79. cikk

Együttműködés a nemzeti akkreditáló testületekkel

(1)   Amennyiben egy műszaki szolgálat kijelölésére a 765/2008/EK rendelet értelmében vett akkreditálás alapján kerül sor, a nemzeti akkreditáló testületnek és a típusjóváhagyó hatóságnak teljes mértékben együtt kell működniük egymással, és a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően meg kell osztaniuk egymással a releváns információkat, így többek között a műszaki szolgálat ellenőrzése alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos váratlan eseményekkel kapcsolatos és egyéb információkat, amennyiben ezek jelentőséggel bírnak a műszaki szolgálat teljesítményének értékelése szempontjából.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatósága azt az eljáró akkreditáló testületet, amelyik egy adott műszaki szolgálat akkreditálásáért felel, folyamatosan tájékoztatja bármilyen olyan megállapításról, amely az akkreditáció tekintetében jelentőséggel bír. A nemzeti akkreditáló testületnek tájékoztatnia kell megállapításairól a műszaki szolgálat székhelye szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságát.

80. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

(1)   A műszaki szolgálatoknak a 68. cikk (1) bekezdésének megfelelően el kell látniuk azokat a tevékenységeket, amelyekre kijelölték őket.

(2)   A műszaki szolgálatoknak mindenkor:

a)

lehetővé kell tenniük a kijelölő típusjóváhagyó hatóságnak, hogy megfigyelje a műszaki szolgálat teljesítményét a típusjóváhagyási vizsgálat során; és

b)

kérelem esetén, a kijelölő típusjóváhagyó hatóságnak tájékoztatást kell adniuk azokról a tevékenységi kategóriákról, amelyekre kijelölték őket.

(3)   Ha a műszaki szolgálat úgy ítéli meg, hogy egy gyártó nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, ezt a meg nem felelést jelentenie kell a típusjóváhagyó hatóságnak, hogy a típusjóváhagyó hatóság felszólíthassa a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére. Ha ezeket a korrekciós intézkedéseket a gyártó nem teszi meg, a típusjóváhagyó hatóságnak meg kell tagadnia a típusbizonyítvány kibocsátását.

81. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)   A műszaki szolgálatoknak tájékoztatniuk kell a kijelölő típusjóváhagyó hatóságot a következőkről:

a)

minden olyan meg nem felelés, amely szükségessé teheti a típusbizonyítvány kiadásának megtagadását, illetve a típusbizonyítvány korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)

mindazon körülmények, amelyek kijelölésük hatályát vagy feltételeit érintik;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a tevékenységükre vonatkozó tájékoztatási kérelmek.

(2)   A műszaki szolgálatoknak a kijelölő típusjóváhagyó hatóság kérelmére tájékoztatást kell nyújtaniuk a kijelölésük keretében végzett tevékenységekről, és minden általuk végzett egyéb tevékenységről, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozói tevékenységeket is.

XVI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

82. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 31. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (5) bekezdésében, a 44. cikk (7) bekezdésében, az 55. cikk (3) és (4) bekezdésében, az 57. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikk (11) bekezdésében, a 70. cikk (3) bekezdésében, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. július 4-én kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 31. cikk (8) bekezdésében, a 41. cikk (5) bekezdésében, a 44. cikk (7) bekezdésében, az 55. cikk (3) és (4) bekezdésében, az 57. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikk (11) bekezdésében, a 70. cikk (3) bekezdésében, a 72. cikk (3) bekezdésében és a 85. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (8) bekezdése, a 31. cikk (8) bekezdése, a 41. cikk (5) bekezdése, a 44. cikk (7) bekezdése, az 55. cikk (3) és (4) bekezdése, az 57. cikk (2) bekezdése, a 61. cikk (11) bekezdése, a 70. cikk (3) bekezdése, a 72. cikk (3) bekezdése és a 85. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

83. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek (TCMV)” bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet gazdaság szereplők és műszaki szolgálatok általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak, visszatartó erejűnek kell lenniük. Különösen, ezeknek a szankcióknak arányosnak kell lenniük a meg nem felelés súlyosságával, valamint az adott tagállam piacán forgalmazott, meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek számával. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2020. szeptember 1-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.

(2)   A gazdasági szereplők és a műszaki szolgálatok szankcióval sújtandó jogsértéseinek legalább a következőket magukban kell foglalniuk:

a)

hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy a XI. fejezettel összhangban alkalmazott korrekciós és korlátozó intézkedések során;

b)

a típusjóváhagyás vagy a piacfelügyelet vizsgálati eredményeinek meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek a járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek visszahívásához vagy az EU-típusbizonyítvány megtagadásához, illetve visszavonásához vezethetnek;

d)

a műszaki szolgálatok meg nem felelése a kijelölésükre vonatkozó követelményeknek.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott jogsértéseken túl a gazdasági szereplők szankcióval sújtandó jogsértéseinek legalább a következőket is magában kell foglalniuk:

a)

az információkhoz való hozzáférés megtagadása;

b)

jóváhagyás-köteles járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek jóváhagyás nélkül való forgalmazása, vagy dokumentumok, megfelelőségi nyilatkozatok, jogszabályban előírt táblák vagy jóváhagyási jelek e szándékkal történő meghamisítása.

(4)   A tagállamok évente beszámolnak a Bizottságnak az általuk előző évben kiszabott szankciókról. Amennyiben egy adott évben nem szabtak ki szankciókat, a tagállamok nem kötelesek jelentést tenni a Bizottságnak.

(5)   Minden évben a Bizottság összefoglaló jelentést készít a tagállamok által kiszabott szankciókról. A jelentést – amely tartalmazhat a tagállamokhoz intézett ajánlásokat is – be kell nyújtani a fórumnak.

85. cikk

Az uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések támogatása érdekében kiszabott igazgatási bírságok

(1)   Ha a Bizottság az 53. cikk szerinti határozatot hoz, igazgatási bírságot szabhat ki az érintett gazdasági szereplőre valamely járműnek, rendszernek, alkotóelemnek vagy önálló műszaki egységnek az e rendeletben előírt követelményeknek való meg nem felelése esetén. A kiszabott igazgatási bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A bírságoknak arányosaknak kell lenniük különösen az uniós piacon nyilvántartásba vett nem megfelelő járművek számával vagy az uniós piacon forgalmazott, nem megfelelő rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek számával.

A Bizottság nem szabhat ki igazgatási bírságokat az ugyanazon jogsértések miatt a tagállamok által a 84. cikkel összhangban kiszabott szankciókkal együtt. A Bizottság által kiszabott igazgatási bírságok nem haladhatják meg a 30 000 EUR összeget nem megfelelő járművenként, rendszerenként, alkotóelemenként vagy önálló műszaki egységenként.

A Bizottság nem indíthat, nem kezdhet újra és nem folytathat e cikk értelmében eljárást gazdasági szereplők ellen e rendelet olyan megsértése miatt, amelyért az érintett gazdasági szereplőkre már szankciót szabtak ki, vagy amelyért az érintett gazdasági szereplőket nem minősítették felelősnek a 84. cikk értelmében egy olyan határozattal, amely ellen már nem lehet fellebbezni.

(2)   A Bizottság az e cikk (3) bekezdésben foglalt alapelvek alapján, a 82. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e rendelet kiegészítéséről, amelyekben meghatározza az e cikk (1) bekezdésében említett igazgatási bírságok kiszámítására, valamint beszedésére vonatkozó eljárást és módszereket.

(3)   A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában tiszteletben kell tartani a következő alapelveket:

a)

a Bizottság eljárása során tiszteletben kell tartani a megfelelő ügyintézéshez való jogot és különösen a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintéshez való jogot, tiszteletben kell tartva a bizalmas adatok kezeléséhez és a kereskedelmi titkokhoz fűződő jogos érdekeket;

b)

a Bizottságnak a megfelelő igazgatási bírság kiszámításakor a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó erő elvét kell szem előtt tartania, és adott esetben figyelembe kell vennie a jogsértés súlyosságát és hatását, az érintett gazdasági szereplő jóhiszeműségét, a gazdasági szereplő gondosságának és együttműködésének mértékét, a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát és időtartamát, valamint az ugyanazon gazdasági szereplőre korábban kivetett szankciókat;

c)

a igazgatási bírságokat fizetési határidők kitűzésével haladéktalanul be kell szedni, valamint adott esetben lehetővé kell tenni a bírság összegének több részletben és ütemben történő befizetését.

(4)   E igazgatási bírságok összegét az Unió általános költségvetésének bevételeiként kell elszámolni.

86. cikk

A 715/2007/EK rendelet módosítása

(1)   A 715/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 715/2007/EK rendelete a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról”;

2.

az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Emellett a rendelet szabályokat állapít meg a használatban lévő járművek megfelelőségre, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamára, a jármű fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszereire és az üzemanyag-fogyasztás mérésére.”;

3.

a 3. cikk 14. és 15. pontját el kell hagyni;

4.

a III. fejezetet el kell hagyni;

5.

a 13. cikk (2) bekezdésének e) pontját el kell hagyni.

(2)   A 715/2007/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 1. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

87. cikk

Az 595/2009/EK rendelet módosítása

(1)   Az 595/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 595/2009/EK rendelete a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről”;

2.

az 1. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet szabályokat állapít meg továbbá a használatban lévő járművek és motorok megfelelőségére, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamára, a járművek fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszereire, valamint az üzemanyag-fogyasztás és a CO2-kibocsátás mérésére.”;

3.

a 3. cikk 11. és 13. pontját el kell hagyni;

4.

a 6. cikket el kell hagyni;

5.

a 11. cikk (2) bekezdésének e) pontját el kell hagyni.

(2)   Az 595/2009/EK rendelet törölt rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 2. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

88. cikk

A 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezése

A 2007/46/EK irányelv 2020. szeptember 1-jétől hatályát veszti.

A 2007/46/EK irányelvre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 3. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

89. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet nem érvényteleníthet semmilyen, valamely járműre, illetve rendszerre, alkotóelemre vagy önálló műszaki egységre 2020. augusztus 31. előtt megadott egészjármű-típusjóváhagyást vagy EU-típusjóváhagyást.

(2)   A jóváhagyó hatóságoknak az e cikk (1) bekezdésében említett egészjármű-típusjóváhagyások, valamint járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyásai kiterjesztését és felülvizsgálatát a 33. és 34. cikknek megfelelően kell megadniuk.

(3)   A 2018. július 4-ig előtt kijelölt műszaki szolgálatokat a 73. cikkben említett értékelésnek kell alávetni.

A 2018. július 4-ig előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölését 2022. július 5-ig meg kell újítani, amennyiben az adott műszaki szolgálatok megfelelnek az e rendeletben előírt vonatkozó követelményeknek.

A 2018. július 4-ig előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölésének legkésőbb 2022. július 5-ig érvényét kell vesztenie.

90. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok 2025. szeptember 1-jéig értesítik a Bizottságot az e rendeletben előírt típusjóváhagyási és piacfelügyeleti eljárások alkalmazásáról.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott információk alapján a Bizottság 2026. szeptember 1-jéig értékelési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, többek között a 9. cikk szerinti megfelelőség-ellenőrzés működéséről.

91. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2020. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

2020. július 5-től azonban a nemzeti hatóságok a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják el egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyását, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2018. május 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

L. PAVLOVA


(1)  HL C 303., 2016.8.19., 86. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. április 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. május 22-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (keretirányelv) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(5)  A Tanács 97/836/EK határozata (1997. november 27.) az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”) való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 661/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról (HL L 200., 2009.7.31., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről (HL L 171., 2007.6.29., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2009.7.18., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(10)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(17)  A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(19)  A Bizottság 19/2011/EU rendelete (2011. január 11.) a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és jármű-azonosító számára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 8., 2011.1.12., 1. o.).

(20)  A Bizottság 692/2008/EK rendelete (2008. július 18.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanács rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).


MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet

Általános fogalommeghatározások, feltételek a járművek kategóriákba sorolásához, a járműtípusokhoz és a felépítménytípusokhoz

1. függelék:

Eljárás annak ellenőrzésére, hogy a jármű a terepjárók kategóriájába sorolható-e

2. függelék:

A különböző felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek

II. melléklet

A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények

I. rész

A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok

1. függelék:

A 41. cikk szerinti, a kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok

2. függelék:

A járművek 44. cikk szerinti EU-egyedijármű-jóváhagyására vonatkozó követelmények

II. rész

Az I. részben említett irányelvek és rendeletek alternatívájaként elismert ENSZ-előírások jegyzéke

III. rész

A különleges rendeltetésű járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket tartalmazó rendeleti jellegű jogi aktusok felsorolása

1. függelék:

Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik

2. függelék:

Páncélozott járművek

3. függelék:

Kerekes székkel használható járművek

4. függelék:

Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a különleges csoportot, a berendezésszállítókat és a lakókocsikat)

5. függelék:

Önjáró daruk

6. függelék:

Kivételes rakományt szállító járművek

III. melléklet

Az EU-típusjóváhagyás során követendő eljárások

1. függelék:

Azon szabványok, amelyeknek a 68. cikkben említett műszaki szolgálatoknak meg kell felelniük

2. függelék:

A műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárás

IV. melléklet

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások

V. melléklet

A kis sorozatokra és a kifutó sorozatokra vonatkozó legnagyobb darabszámok

VI. melléklet

A jármű biztonsága vagy környezetvédelmi jellemzői szempontjából alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok jegyzéke, teljesítménykövetelményei és a megfelelő vizsgálati eljárások, valamint jelölési és csomagolási előírások

VII. melléklet

Rendeleti jellegű jogi aktusok, amelyek vonatkozásában a gyártó műszaki szolgálatként kijelölhető

Függelék:

Gyártó belső műszaki szolgálatának műszaki szolgálatként való kijelölése és alvállalkozók igénybevétele

VIII. melléklet

A gyártó vagy a műszaki szolgálat által használható virtuális vizsgálati módszerek alkalmazásának feltételei

1. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerek használatának általános feltételei

2. függelék:

A virtuális vizsgálati módszerek használatának különös feltételei

3. függelék:

Validálási eljárás

IX. melléklet

A többlépcsős típusjóváhagyás során követendő eljárások

Függelék:

A gyártó kiegészítő táblájának mintája

X. melléklet

Hozzáférés a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz

1. függelék:

A jármű OBD-információi, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó gyártói bizonyítvány

2. függelék:

A jármű OBD-információi

XI. melléklet

Megfelelési táblázat


I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, FELTÉTELEK A JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSÁHOZ, A JÁRMŰTÍPUSOKHOZ ÉS A FELÉPÍTMÉNYTÍPUSOKHOZ

BEVEZETŐ RÉSZ

Fogalommeghatározások és általános rendelkezések

1.   Fogalommeghatározások

1.1.   „Ülőhely”: bármely olyan hely, amely alkalmas egy, legalább a következő méretekkel rendelkező személy ülő helyzetben történő elhelyezésére:

a)

a járművezető esetében egy 50 %-os méret-reprezentációjú felnőtt férfinek megfelelő próbabábu;

b)

minden egyéb esetben egy 5 %-os méret-reprezentációjú felnőtt nőnek megfelelő próbabábu.

1.2.   „Ülés”: a jármű felépítményével egybeépített vagy attól különálló olyan teljes, kárpitozott szerkezet, amely egy személy ülő helyzetben való elhelyezésére szolgál.

Az „ülés” kifejezés a különálló ülésekre, az üléspadokra, a lehajtható ülésekre, valamint a kivehető ülésekre egyaránt vonatkozik.

1.3.   „Áruk”: elsősorban bármilyen ingó testi tárgy.

A kifejezés magában foglalja az ömlesztett termékeket, a feldolgozóipari termékeket, a folyadékokat, az élő állatokat, a terményeket és az oszthatatlan rakományt is.

1.4.   „Legnagyobb tömeg”: a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

2.   Általános rendelkezések

2.1.   Ülőhelyek száma

2.1.1.   Az ülőhelyek számára vonatkozó követelmények a jármű közúti közlekedése során való használatra szánt ülésekre vonatkoznak.

2.1.2.   Ezek a követelmények nem alkalmazandók olyan ülésekre, amelyeket csak a jármű álló helyzetében használhatóak, és amelyek a felhasználók számára piktogrammal vagy megfelelő szöveggel egyértelműen meg vannak jelölve.

2.1.3.   Az ülőhelyek számolására a következő követelmények alkalmazandóak:

a)

minden különálló ülést egy ülőhelynek kell számolni;

b)

üléspad esetében ülőhelynek számít minden, az üléspárna szintjén mérve legalább 400 mm széles hely.

Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy a gyártó nem alkalmazhatja az 1.1. pontban említett általános rendelkezéseket;

c)

ugyanakkor, a b) pontban említett hely azonban nem számolható egy ülőhelynek, ha:

i.

az üléspad kialakítása olyan jellemzőkkel bír, – pl. rögzített konzol, ülőpárna nélküli rész vagy a névleges ülőfelületet megszakító belső kárpitelem – amelyek nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu természetes ülőhelyzetet vegyen fel;

ii.

a közvetlenül a feltételezett ülőhely előtt található padlólemez kialakítása (pl. a kardánalagút miatt) nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu lábai természetes helyzetet vegyenek fel.

2.1.4.   A 66. és 107. sz. ENSZ-előírás hatálya alá tartozó járművek esetében a 2.1.3. b) pontban említett méretet hozzá kell igazítani az egy személy számára a különféle járműosztályok tekintetében előírt minimális hely méretéhez.

2.1.5.   Ha egy kivehető ülés rögzítőelemei megtalálhatók a járműben, a kivehető ülést is bele kell számolni a jármű ülőhelyeinek számának meghatározásába.

2.1.6.   A kerekes székben helyet foglaló személy számára kialakított helyet is ülőhelynek kell tekinteni.

2.1.6.1.   Ez a rendelkezés nem érinti a 107. sz. ENSZ-előírás 8. mellékletének 3.6.1. és 3.7. szakaszában megállapított követelményeket.

2.2.   Legnagyobb tömeg

2.2.1.   Félpótkocsi vontatója esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.2.2.   Középtengelyes pótkocsit vagy merev vonórudas pótkocsit vontató gépjármű esetében a gépjármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegbe bele kell számolni a vonószerkezet által a vontatójárműre átvitt legnagyobb tömeget.

2.2.3.   Félpótkocsik, középtengelyes pótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg az a legnagyobb tömeg, amelyet egy tengely vagy egy tengelycsoport a talajra átvisz, amikor a pótkocsi össze van kapcsolva a vontatójárművel.

2.2.4.   Utánfutó-átalakító esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.3.   Speciális felszerelés

2.3.1.   Az elsősorban rögzített berendezésekkel – mint például gépekkel vagy készülékekkel – ellátott járműveket N vagy O kategóriájúnak kell tekinteni.

2.4.   Mértékegységek

2.4.1.   Eltérő rendelkezés hiányában minden mértékegységnek és az ahhoz társított jelnek meg kell felelnie a 80/181/EGK tanácsi irányelvnek (1).

3.   Jármű-kategóriákba sorolás

3.1.   A járműtípusok egyes jármű-kategóriákba sorolásáért a gyártó felel.

Ehhez az e mellékletben felsorolt valamennyi releváns feltételt teljesíteni kell.

3.2.   A jóváhagyó hatóság felkérheti a gyártót, hogy bocsásson a rendelkezésére megfelelő kiegészítő adatokat annak alátámasztására, hogy egy járműtípust a különleges csoporton belül (kód: „SG”) a különleges rendeltetésű járművek kategóriájába kell sorolni.

A. RÉSZ

Feltételek a járművek kategóriákba sorolásához

1.   Jármű-kategóriák

Az EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás, valamint az EU-egyedijármű-jóváhagyás és a nemzeti egyedijármű-jóváhagyás céljából a járműveket a 4. cikkben említett osztályozással összhangban kell kategóriákba sorolni.

Jóváhagyást csak a 4. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákra adható ki.

2.   Jármű-alkategóriák

2.1.   Terepjárók

„Terepjáró”: olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely sajátos műszaki jellemzőinek köszönhetően a szokásos közúton kívül is használható.

E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolására vonatkozó feltételek e rész 4. pontjában találhatók.

2.2.   Különleges rendeltetésű járművek

2.2.1.   A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot az S betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A különleges rendeltetésű járművek különféle típusait az 5. pont határozza meg és sorolja fel.

2.3.   Különleges rendeltetésű terepjáró

2.3.1.   olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely a 2.1. és 2.2. pontban említett sajátos műszaki jellemzőkkel rendelkezik.

E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a kategória jelzését egy S betűből álló második utótaggal kell kiegészíteni.

3.   A járművek N kategóriába való besorolásának feltételei

3.1.   Egy járműtípus N kategóriába való besorolásának alapját a járműnek a 3.2–3.6. pontban említett műszaki jellemzők képezik.

3.2.   Alapelv, hogy a járműnek az ülőhelyeket magában foglaló része (részei) teljesen el kell, hogy különüljön (különüljenek) a raktértől.

3.3.   A 3.2. pontban említett követelményektől eltérve a jármű ugyanazon részében is lehet személyeket és árukat szállítani, amennyiben a raktér olyan rögzítőeszközökkel van ellátva, amelyek megvédik az utasokat a menet közben, azaz többek között hirtelen fékezéskor, kanyarodáskor elmozduló rakománytól.

3.4.   A 3.3. pontban előírt, a rakomány rögzítésére, lekötözésére szolgáló eszközöket, továbbá a térelválasztó rendszereket, amelyeket a legfeljebb 7,5 tonna tömegű járművekhez terveztek, az ISO 27956:2009 „Közúti járművek – rakományrögzítés árukihordó teherkocsikon – előírások és vizsgálati módszerek” nemzetközi szabvány 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtervezni.

3.4.1.   A 3.4. pontban említett követelmények teljesítése a gyártó által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal is igazolható.

3.4.2.   A 3.4. pontban foglalt követelmények teljesítése helyett a gyártó azt a lehetőséget is választhatja, hogy a jóváhagyó hatóságnak meggyőző módon igazolja, hogy a felszerelt rögzítőeszközök ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint amelyet az említett szabvány előír.

3.5.   A járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg:

a)

N1 kategóriájú járművek esetében a hatot;

b)

N2 vagy N3 kategóriájú járművek esetében a nyolcat.

3.6.   A járművek kg-ban kifejezett áruszállítási kapacitásának legalább akkorának kell lennie, mint a személyszállítási kapacitásuknak.

3.6.1.   E célból valamennyi konfiguráció esetében teljesülniük kell a következő egyenleteknek, különösen ha minden ülőhely foglalt:

a)

ha N = 0:

P – M ≥ 100 kg

b)

ha 0 < N ≤ 2:

P – (M + N × 68) ≥ 150 kg;

c)

ha N > 2:

P – (M + N × 68) ≥ N × 68;

ahol a betűk a következőket jelentik:

„P”: a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

„M”: a menetkész tömeg;

„N”: a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma.

3.6.2.   A menetkész tömegbe (M) bele kell számolni azoknak a berendezéseknek a tömegét is, amelyeket az áru elhelyezése (pl. tartály, felépítmény stb.), mozgatása (pl. daru, lift stb.), illetve rögzítése (pl. rakományrögzítő eszközök) céljából szerelnek a járműre.

3.6.3.   A 3.6.1. pontban említett képletek alkalmazása során nem kell a menetkész tömegbe (M) beleszámolni azoknak a berendezéseknek a tömegét, amelyeket nem a 3.6.2. pontban említett célokra használnak (mint például kompresszor, csörlő, áramfejlesztő, táv-, illetve hírközlési berendezések stb.).

3.7.   A 3.2–3.6. pontokban említett követelményeket a járműtípuson belül minden változatnak és kivitelnek teljesítenie kell.

3.8.   A járművek N1 kategóriába való besorolásának feltételei.

3.8.1.   Minden vonatkozó feltétel teljesülése esetén a járművet az N1 kategóriába kell besorolni.

Ha egy vagy több feltétel nem teljesül, a járművet az M1 kategóriába kell sorolni.

3.8.2.   Az olyan járművek esetében, amelyeknél a vezetőtér és a rakomány egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BB” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül az e pontban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.2.1.   Egy teljes vagy részleges fal vagy térelválasztó jelenlétének ténye az üléssor és a raktér között nem jelenti azt, hogy nem kell az előírt követelményeknek megfelelni.

3.8.2.2.   A feltételek a következők:

a)

az áru rakodása egy külön e célra tervezett és kialakított hátsó ajtón, lenyitható hátsó ajtón vagy oldalsó ajtón át lehetséges;

b)

a hátsó ajtó vagy a lenyitható hátsó esetén az ajtó rakodónyílásának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

i.

abban az esetben, ha a jármű csak egy sor üléssel van felszerelve, illetve az egyetlen ülés a vezetőülés, a rakodónyílás magassága legalább 600 mm kell, hogy legyen;

ii.

abban az esetben, ha a jármű két vagy több sor üléssel van felszerelve, a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, teljes felülete pedig legalább 12 800 cm2 kell, hogy legyen;

c)

a raktérnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

„raktér”: a jármű üléssor(ok) mögött, illetve a járművezető ülése mögött elhelyezkedő része, amennyiben a járműben az egyetlen ülés a vezetőülés;

i.

a raktér felülete általában sík kell, hogy legyen;

ii.

amennyiben a jármű csak egy sor üléssel vagy egyetlen üléssel van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40 %-a kell, hogy legyen;

iii.

amennyiben a jármű két vagy több üléssorral van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 30 %-a kell, hogy legyen.

Ha a leghátsó üléssor üléseit különleges szerszámok nélkül, könnyen el lehet távolítani, a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy valamennyi ülés be van szerelve a járműbe;

iv.

a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy a legelső, illetve (az esettől függően) leghátsó sor ülései függőleges támlával az utasok általi szokásos használatnak megfelelő helyzetbe vannak állítva.

3.8.2.3.   A mérésre vonatkozó különös feltételek

3.8.2.3.1.   Fogalommeghatározások

a)   „a rakodónyílás magassága”: az ajtónyílás alsó részének legmagasabb pontját, valamint felső részének legalacsonyabb pontját érintő két vízszintes sík közötti függőleges távolság;

b)   „a rakodónyílás felülete”: a lehető legszélesebbre kitárt hátsó ajtó(k) vagy lenyitható hátsó ajtó mellett keletkező legnagyobb nyílás – a jármű középvonalára merőleges – függőleges síkon keletkező derékszögű vetületének legnagyobb felülete;

c)   „tengelytáv”: a 3.8.2.2. és 3.8.3.1. pontban megadott képletek alkalmazása céljára a következők egymástól mért távolsága:

i.

kéttengelyes jármű esetében az első tengely középvonala és a második tengely középvonala,

ii.

háromtengelyes jármű esetében az első tengely középvonala, valamint a második és a harmadik tengelytől egyenlő távolságban húzódó képzeletbeli tengely középvonala.

3.8.2.3.2.   Az ülések beállítása

a)

az üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani;

b)

ha a háttámla állítható, olyan szögbe kell dönteni, hogy a háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz törzsszöge 25° legyen;

c)

ha a háttámla nem állítható, a járműgyártó által tervezett helyzetben kell lennie;

d)

ha az ülés magassága állítható, a lehető legalacsonyabbra kell beállítani.

3.8.2.3.3.   A jármű állapota

a)

a járművet a legnagyobb tömegének megfelelő mértékben kell terhelni;

b)

a jármű kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.

3.8.2.3.4.   A 3.8.2.3.2. pont követelményei nem alkalmazandók, ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel.

3.8.2.3.5.   A raktér hosszának mérése

a)

ha a járműben nincs fal vagy térelválasztó, akkor az üléstámla tetejének leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, a csukott ajtó, illetve a csukott lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni;

b)

ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel, akkor a fal vagy a térelválasztó leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, illetve értelemszerűen a csukott ajtó vagy lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni;

c)

a hosszra vonatkozó követelményeknek legalább a raktér padlójának szintjén a jármű középvonalán áthaladó hosszanti függőleges síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

3.8.3.   Azon járművek esetében, amelyekben a vezetőtér és a rakomány nem egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BE” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül az e pontban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.3.1.   Ha a jármű felépítménye zárt típusú, a következő követelmények érvényesek:

a)

az árurakodás hátsó ajtó, lenyitható hátfali ajtó vagy panel révén, illetve egyéb módon lehetséges kell, hogy legyen;

b)

a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, felülete pedig legalább 12 800 cm2 kell, hogy legyen;

c)

a raktér legkisebb hosszának a tengelytáv legalább 40 %-ának kell lennie.

3.8.3.2.   Amennyiben a jármű raktere nyitott, csak a 3.8.3.1. pont a) és c) alpontjában foglalt rendelkezések alkalmazandók.

3.8.3.3.   A 3.8.3. pontban említett rendelkezések alkalmazásakor a 3.8.2.3.1. pontban megadott fogalommeghatározások alkalmazandók.

3.8.3.4.   A raktér hosszára vonatkozó követelményeknek azonban a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

4.   A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolására vonatkozó feltételek.

4.1.   Az M1 és N1 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha egyidejűleg megfelelnek az összes alábbi feltételeknek:

a)

legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

b)

legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

c)

önálló járműként fel tudnak menni egy legalább 25 %-os emelkedőn;

d)

az alábbi hat követelmény közül ötnek megfelelnek:

i.

a megközelítési szög legalább 25°;

ii.

az elhagyási szög legalább 20°;

iii.

a terepszög legalább 20°;

iv.

a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm;

v.

a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm;

vi.

a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2.   A legfeljebb 12 tonna legnagyobb tömegű M2, N2 vagy M3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a)

valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b)

i.

legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

ii.

legalább egy differenciálzárral vagy egy azonos hatású mechanizmussal rendelkeznek;

iii.

önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn;

c)

amennyiben legnagyobb tömegük nem haladja meg a 7,5 tonnát, az alábbi hat követelmény közül legalább ötnek, illetve ha legnagyobb tömegük több mint 7,5 tonna, legalább négynek megfelelnek:

i.

a megközelítési szög legalább 25°;

ii.

az elhagyási szög legalább 25°;

iii.

a terepszög legalább 25°;

iv.

a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v.

a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm;

vi.

a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.3.   A 12 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű M3 vagy N3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a)

valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b)

i.

legalább a tengelyek felét (illetve háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

ii.

legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

iii.

önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn;

c)

az alábbi hat követelmény közül legalább négynek megfelelnek:

i.

a megközelítési szög legalább 25°;

ii.

az elhagyási szög legalább 25°;

iii.

a terepszög legalább 25°;

iv.

a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v.

a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm;

vi.

a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4.   Az ebben a részben említett geometriai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárás leírását az 1. függelék tartalmazza.

4.5.   A 4.1. pont a) pontjában, 4.2. pont a) alpontjában, 4.2. pont b) alpontjában, 4.3. pont a) alpontjában és 4.3. pont b) alpontjában foglalt, az egyidejűleg meghajtott tengelyekre vonatkozó követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

a vonóerő átvitele valamennyi tengelyhez kizárólag mechanikus úton történik, ami nehéz terepen is biztosítja a vonóerőt; vagy

b)

az érintett tengely valamennyi kerekét egyedi hidraulikus vagy elektromos motor hajtja meg.

Amennyiben a 4.1. pont a) pontjában, 4.2. pont a) alpontjában, 4.2. pont b) alpontjában, 4.3. pont a) alpontjában és 4.3. pont b) alpontjában foglalt, a párhuzamos meghajtású tengelyekre vonatkozó követelményeknek megfelelő tengelyek meghajtása nem kizárólag mechanikus úton történik, az egyes kerekeknek nehéz terepen való működésre szánt meghajtással kell rendelkezniük. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a teljes vonóerő legalább 75 %-a továbbítható legyen az adott kerékhez, amikor a többi keréknél a tapadási feltételek nem teszik lehetővé e kerekeken keresztül a vonóerő megfelelő átadását.

A 4.5. pont b) alpontja szerinti kiegészítő hajtómű mindaddig nem teheti lehetővé a vonóerő automatikus kikapcsolását, amíg a jármű el nem éri a legnagyobb tervezési sebessége 75 %-át vagy a 65 km/h sebességet.

5.   Különleges rendeltetésű járművek

 

Megnevezés

Kód

Fogalommeghatározás

5.1.

Lakóautó

SA

Szálláshelyet magában foglaló, M kategóriájú jármű, amely legalább az alábbi felszereléseket tartalmazza:

a)

ülések és asztal;

b)

alvóhely, amely az ülésekből átalakítható is lehet;

c)

főzőalkalmatosság;

d)

tárolóhely.

Ezeket a felszereléseket a lakótérben szilárdan rögzíteni kell.

Az asztal azonban olyan kialakítású is lehet, hogy könnyen el lehessen távolítani.

5.2.

Páncélozott jármű

SB

A szállított személyek vagy áruk védelmére szolgáló, lövedékálló páncéllemezzel ellátott jármű.

5.3.

Mentőjármű

SC

Beteg vagy sérült személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely ilyen célra különleges felszereléssel rendelkezik.

5.4.

Halottszállító kocsi

SD

Elhunyt személyek szállítására szolgáló, M kategóriájú jármű, amely ilyen célra különleges felszereléssel rendelkezik.

5.5.

Kerekes székkel használható jármű

SH

Olyan M1 kategóriájú jármű, amelyet kifejezetten úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy alkalmas legyen egy vagy több, kerekes székben ülő személlyel való közúti közlekedésre.

5.6.

Lakókocsi

SE

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.2.1.3. fogalmában meghatározott, O kategóriájú jármű.

5.7.

Önjáró daru

SF

N3 kategóriájú, nem árufuvarozásra kialakított jármű, amely 400 kNm-rel egyenlő vagy annál nagyobb emelőnyomatékú daruval rendelkezik.

5.8.

Különleges csoport

SG

Azok a különleges rendeltetésű járművek, amelyek nem tartoznak az ebben a részben említett egyik meghatározásba sem.

5.9.

Utánfutó-átalakító

SJ

Olyan O kategóriájú jármű, amelyet nyeregszerkezettel szereltek fel a félpótkocsi alátámasztása céljából, hogy ez utóbbi pótkocsiként működjön.

5.10.

Kivételes rakományt szállító pótkocsi

SK

Olyan O4 kategóriájú jármű, amelyet oszthatatlan rakomány szállítására terveztek, és amelyre méretei miatt sebesség- és közlekedési korlátozások érvényesek.

Ide tartoznak a hidraulikus modulokkal rendelkező pótkocsik, függetlenül attól, hogy hány ilyen moduljuk van.

5.11.

Kivételes rakományt szállító gépjármű

SL

Olyan N3 kategóriájú közúti vontató vagy közúti nyerges vontató, amely valamennyi következő feltételnek megfelel:

a)

kettőnél több tengelye van, és legalább a tengelyek felét (háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

b)

arra tervezték, hogy O4 kategóriájú, kivételes rakományt szállító pótkocsit vontasson és toljon;

c)

motorteljesítménye legalább 350 kW; és

d)

felszerelhető kiegészítő elülső vonószerkezettel a nehéz vontatható tömegekhez.

5.12.

Berendezésszállító

SM

Olyan (a 2.3. pontban meghatározott) N kategóriájú terepjáró, amelyet úgy terveztek meg és alakítottak ki, hogy meghatározott cserélhető berendezéseket húzzon, toljon, szállítson vagy működtessen;

a)

ezeket a berendezéseket legalább két helyre lehet felszerelni;

b)

a cserélhető berendezések energiaellátásához és működtetéséhez szabványos mechanikus, hidraulikus és/vagy elektromos csatlakozóval (pl. teljesítményleadó tengellyel) rendelkezik; és

c)

megfelel az ISO 3833-1977 számú nemzetközi szabvány 3.1.4. szakaszában szereplő meghatározásnak (különleges jármű).

Ha a jármű kiegészítő rakfelülettel rendelkezik, legnagyobb hosszúsága nem haladhatja meg a következő értéket:

a)

kéttengelyes jármű esetében a jármű első és hátsó nyomtávja közül a szélesebb 1,4-szeresét; vagy

b)

kettőnél több tengelyű jármű esetében a jármű első és hátsó nyomtávja közül a szélesebb 2,0-szeresét.

6.   Megjegyzések

6.1.   A típusjóváhagyás nem adható meg az alábbiakra:

a)

az e rész 5.9. pontjában meghatározott utánfutó-átalakítóra;

b)

a C. rész 5.4. pontjában meghatározott merev vonórudas pótkocsira;

c)

olyan pótkocsira, amelyben a közúti közlekedés során személyeket lehet szállítani.

6.2.   A 6.1. pont nem sérti a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó 42. cikket.

B. RÉSZ

A járműtípusokra, változatokra és kivitelekre vonatkozó feltételek

1.   M1 kategória:

1.1.   Járműtípus

1.1.1.   Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A cég tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése.

Ugyanez alkalmazandó az olyan járművekre is, amelyek felépítményét szegecseléssel vagy hegesztéssel rögzítették egy külön keretre.

1.1.2.   Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú kocsitestek (például limuzin és kupé) gyártására használja, az érintett járműveket az 1.1.1. pont b) pontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Erről a gyártónak kell bizonyítékokat szolgáltatnia.

1.1.3.   Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

1.2.   Változat

1.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 2. pontjában található meghatározás szerint, amennyiben a gyártó az 1.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza;

b)

a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.

az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.

működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii.

belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L4, V6 vagy egyéb);

c)

a tengelyek száma;

d)

a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e)

a kormányzott tengelyek száma;

f)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes);

g)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

1.3.   Kivitel

1.3.1.   Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c)

a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d)

tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

e)

az ülőhelyek maximális száma;

f)

elhaladási zajszint;

g)

kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb);

h)

vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i)

elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j)

vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás;

A h), i) és j) pontban foglalt kritériumok alternatívájaként az ugyanazon kivitelbe sorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására szolgáló valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet (2) XXI. melléklete 6. almellékletének rendelkezéseivel összhangban egységesen kell elvégezni.

2.   M2 és M3 kategória

2.1.   Járműtípus

2.1.1.   Egy „járműtípus” azon járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

kategória;

c)

a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.

az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.

önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

d)

a szintek száma (egy- vagy kétszintes);

e)

elemek száma (merev/csuklós);

f)

a tengelyek száma;

g)

az energiaellátás módja (fedélzeti vagy külső).

2.1.2.   Egy járműtípusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

2.2.   Változat

2.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek:

a)

a felépítmény típusa, a C. rész 3. pontjában található meghatározás szerint;

b)

járműosztály vagy járműosztályok kombinációja a 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.1. szakaszában meghatározottak szerint (csak teljes és befejezett járművek esetében);

c)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

d)

a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.

az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.

működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii.

belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

e)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

2.3.   Kivitel

2.3.1.   Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

alkalmas-e a jármű pótkocsi vontatására vagy sem;

c)

belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

d)

a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

e)

tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

f)

elhaladási zajszint;

g)

kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

3.   N1 kategória:

3.1.   Járműtípus

3.1.1.   Egy „járműtípus” azon járművekből állhat, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése;

c)

nem önhordó felépítmény esetében az alvázat alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete.

3.1.2.   Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú felépítmények (pl. eltérő tengelytávokkal és tetőmagasságokkal rendelkező zárt áruszállító és tehergépkocsi) gyártására használja, az érintett járműveket a 3.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

3.1.3.   Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

3.2.   Változat

3.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 4. pontjában található meghatározás szerint (teljes és befejezett járművek esetében), amennyiben a gyártó a 3.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza;

b)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)

a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.

az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.

működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii.

belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d)

a tengelyek száma;

e)

a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

f)

a kormányzott tengelyek száma;

g)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

3.3.   Kivitel

3.3.1.   Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c)

a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d)

tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

e)

az ülőhelyek maximális száma;

f)

elhaladási zajszint;

g)

kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb);

h)

vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i)

elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j)

vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás.

k)

az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározott, innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte.

A h), i) és j) pontban foglalt kritériumok alternatívájaként az ugyanazon kivitelbe sorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására szolgáló valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

4.   N2 és N3 kategória

4.1.   Járműtípus

4.1.1.   Egy „járműtípus” azon járművekből állhat, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

kategória;

c)

az alváz kialakítása és szerkezete, amely tekintetében egy adott termékcsalád megegyezik;

d)

a tengelyek száma.

4.1.2.   Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

4.2.   Változat

4.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a C. rész 4. pontjában és a 2. függelékben említett felépítményszerkezet-koncepció vagy felépítménytípus (csak teljes és befejezett járművek esetében);

b)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)

a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében:

i.

az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii.

működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii.

belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d)

a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e)

a kormányzott tengelyek száma;

f)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

4.3.   Kivitel

4.3.1.   Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

alkalmas-e a jármű az alábbi pótkocsi vontatására, vagy sem:

i.

fékezetlen pótkocsi;

ii.

a 13. sz. ENSZ-előírás 2.12. szakaszában meghatározott ráfutó fékrendszerrel felszerelt ráfutó fékezésű pótkocsi;

iii.

a 13. sz. ENSZ-előírás 2.9. és 2.10. szakaszában meghatározott átmenő vagy félig átmenő fékezésű pótkocsi;

iv.

O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét nem növeli 44 tonnánál nagyobbra;

v.

O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét 44 tonnánál nagyobbra növeli;

c)

a motor hengerűrtartalma;

d)

a motor legnagyobb leadott teljesítménye;

e)

tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb);

f)

elhaladási zajszint;

g)

kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

5.   O1 és O2 kategória

5.1.   Járműtípus

5.1.1.   Egy „járműtípus” azon járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

kategória;

c)

a C. rész 5. pontjában meghatározott típus;

d)

a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.

az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.

önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

e)

a tengelyek száma.

5.1.2.   Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

5.2.   Változat

5.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)

a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású);

d)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

5.3.   Kivitel

5.3.1.   Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

a kerékfelfüggesztés típusa (lég-, acél- vagy gumirugós felfüggesztés, torziós rúd vagy egyéb);

c)

a vonórúd kialakítása (háromszög, cső vagy egyéb).

6.   O3 és O4 kategória

6.1.   Járműtípus

6.1.1.   Egy „járműtípusnak” azon járművekből kell állnia, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a gyártó cégneve.

A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását;

b)

a kategória;

c)

a pótkocsi típusa a C. rész 5. pontjában megadott fogalommeghatározásokhoz viszonyítva;

d)

a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i.

az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii.

önhordó felépítménnyel rendelkező pótkocsik esetében a járműfelépítményt alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete;

e)

a tengelyek száma.

6.1.2.   Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

6.2.   Változatok

6.2.1.   Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós és kialakítási jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b)

a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c)

a felfüggesztés típusa (acél-, légrugós vagy hidraulikus felfüggesztés);

d)

a következő műszaki jellemzők:

i.

meghosszabbítható-e az alváz;

ii.

rakfelület magassága (normális, alacsony rakterű, félig alacsony rakterű);

e)

több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

6.3.   Kivitelek

6.3.1.   Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek:

a)

a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg;

b)

a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 3.2. és 3.3. pontjában említett, az egy tengelycsoportot alkotó két egymás utáni tengely közötti távolság szerinti alcsoportok, illetve azok kombinációja;

c)

a tengelyek meghatározása az alábbiak szerint:

i.

felemelhető tengelyek (száma és helye);

ii.

terhelésátcsoportosító tengelyek (száma és helye);

iii.

kormányzott tengelyek (száma és helye).

7.   Minden jármű-kategóriára vonatkozó követelmények

7.1.   Ha egy jármű legnagyobb tömege vagy az ülőhelyek száma vagy mindkettő alapján több kategóriába is beletartozik, a gyártó eldöntheti, hogy melyik jármű-kategóriára vonatkozó feltételeket alkalmazza a változatok és kivitelek meghatározásához.

7.1.1.   Példák:

a)

egy „A” jármű típusjóváhagyását a legnagyobb tömege alapján az N1 és az N2 kategóriára (3,5, illetve 4,2 tonna) is meg lehet adni. Ebben az esetben az N1 kategóriára vonatkozó paramétereket az N2 kategóriájú járműre is lehet alkalmazni (és fordítva);

b)

egy „B” jármű típusjóváhagyását ülőhelyeinek száma alapján M1 és M2 kategóriájú jármű (7 + 1, illetve 10 + 1 ülőhely) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni; ebben az esetben az M1 kategóriára vonatkozó paramétereket az M2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva).

7.2.   Egy N kategóriájú jármű típusát az M1 vagy M2 kategóriára előírt rendelkezések szerint az esettől függően is jóvá lehet hagyni, ha a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás következő szakaszában egy ilyen kategóriájú járművé kívánják átalakítani.

7.2.1.   Ez csak a nem teljes járművek esetében megengedett.

Ezeket a járműveket egyedi változatkóddal kell azonosítani, amelyet az alapjármű gyártója ad ki.

7.3.   A típus, a változat és a kivitel megjelölése

7.3.1.   A gyártónak egy betűkből és/vagy római vagy arab számokból álló alfanumerikus kódot kell rendelnie minden egyes járműtípushoz, változathoz és kivitelhez.

Zárójelek és kötőjelek használata megengedett, amennyiben azok nem betűket vagy számokat helyettesítenek.

7.3.2.   A teljes kód neve: típus-változat-kivitel vagy „TVK-kód”.

7.3.3.   A kódnak világosan és egyértelműen azonosítania kell a jármű műszaki jellemzőinek egyedi kombinációját az e részben meghatározott feltételek alapján.

7.3.4.   Ugyanaz a gyártó felhasználhatja ugyanazt a kódot annak érdekében, hogy meghatározza a járműtípust, amikor a járműtípus kettő vagy több kategóriához is tartozik.

7.3.5.   Ugyanaz a gyártó azonban nem alkalmazhatja ugyanazt a kódot annak érdekében, hogy egy jármű-kategórián belül egynél több típusjóváhagyás esetében meghatározza a járműtípust.

7.4.   A TVK-kód karakterszáma

7.4.1.   A kód karakterszáma nem lépheti túl:

a)

járműtípus kódja esetében a 15 karaktert;

b)

változat kódja esetében a 25 karaktert;

c)

kivitel kódja esetében a 35 karaktert.

7.4.2.   A teljes alfanumerikus TVK-kód nem lehet hosszabb 75 karakternél.

7.4.3.   Amennyiben a teljes kódot használják, a típus, a változat és a kivitel kódja között szóközt kell hagyni.

Példa a TVK-kódra: 159AF[…szóköz]0054[…szóköz]977K(BE).

C. RÉSZ

A felépítménytípusok meghatározása

1.   Általános rendelkezések

1.1.   A felépítménytípusokat, valamint a IX. melléklet 38. pontjában említett karosszériakódot kódokkal kell jelölni.

A kódok listáját elsősorban a teljes és a befejezett járművekre kell alkalmazni.

1.2.   Az M kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 2. és 3. pontban foglaltak szerint.

1.3.   Az N és O kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 4. és 5. pontban foglaltak szerint.

1.4.   Szükség esetén (különösen a 4.1. és 4.6., illetve az 5.1–5.4. pontban említett felépítménytípusok esetében) a kódokat két számjeggyel ki kell egészíteni.

1.4.1.   A számjegyek listája a 2. függelékben található.

1.5.   A különleges rendeltetésű járművek esetében a használandó felépítménytípus a jármű-kategóriához kapcsolódik.

2.   M1 kategóriájú járművek

Hivatkozás

Kód

Megnevezés

Fogalommeghatározás

2.1.

AA

Limuzin

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.1.1.1. fogalommeghatározásának megfelelő jármű, amelynek legalább négy oldalablaka van.

2.2.

AB

Ferdehátú limuzin

A 2.1. pontban meghatározott limuzin, amelynek a hátsó része ferde.

2.3.

AC

Kombi

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.1.1.4. fogalommeghatározásának megfelelő jármű.

2.4.

AD

Kupé

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.1.1.5. fogalommeghatározásának megfelelő jármű.

2.5.

AE

Kabrió

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.1.1.6. fogalommeghatározásának megfelelő jármű.

A kabriónak azonban nincs feltétlenül ajtaja.

2.6.

AF

Többcélú jármű

Az AA–AE és az AG kód alatt meghatározottaktól különböző, egy utasterű jármű, amely személyek és poggyászuk, illetve esetenként áruk szállítására szolgál.

2.7.

AG

Kombi teherautó

Az ISO 3833:1977 nemzetközi szabvány 3.1.1.4.1. fogalommeghatározásának megfelelő jármű.

A csomagtérnek azonban teljesen el kell különülnie az utastértől.

Ezenkívül a vezető ülőhelyének referenciapontja nem kell, hogy a járművet alátámasztó felület felett legalább 750 mm-re legyen.

3.   M2 vagy M3 kategóriájú járművek

Hivatkozás

Kód

Megnevezés

Fogalommeghatározás

3.1.

CA

Egyszintes jármű

Olyan jármű, amelyben a személyszállításra kialakított helyek egy szinten, illetve úgy helyezkednek el, hogy nem alkotnak két egymás fölötti szintet.

3.2.

CB

Kétszintes jármű

A 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.6. szakaszában meghatározott jármű.

3.3.

CC

Egyszintes, csuklós jármű

A 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.3. szakaszában meghatározott, egyszintes jármű.

3.4.

CD

Kétszintes, csuklós jármű

A 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.3.1. szakaszában meghatározott jármű.

3.5.

CE

Alacsony padlós, egyszintes jármű

A 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.4. szakaszában meghatározott, egyszintes jármű.

3.6.

CF

Alacsony padlós, kétszintes jármű

A 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.4. szakaszában meghatározott, kétszintes jármű.

3.7.

CG

Csuklós, alacsony padlós, egyszintes jármű

Az e táblázat 3.3. és 3.5. pontjában megadott műszaki jellemzőket egyesítő jármű.

3.8.

CH

Csuklós, alacsony padlós, kétszintes jármű

Az e táblázat 3.4. és 3.6. pontjában megadott műszaki jellemzőket egyesítő jármű.

3.9.

CI

Nyitott tetejű egyszintes jármű

Részleges tetővel rendelkező vagy tető nélküli jármű.

3.10.

CJ

Nyitott tetejű kétszintes jármű

Olyan jármű, amely emeletének egyáltalán vagy részben nincs teteje.

3.11.

CX

Buszalváz

Olyan nem teljes jármű, amely pusztán az alvázkeretből vagy csőszerelvényből, a meghajtórendszerből és a tengelyekből áll, és amelyet a fuvarozó szükségleteinek megfelelő felépítménnyel egészítenek ki.

4.   N1, N2 vagy N3 kategóriájú járművek

Hivatkozás

Kód

Megnevezés

Fogalommeghatározás

4.1.

BA

Tehergépjármű

Olyan jármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban áruszállításra terveztek és építettek.

Pótkocsit is vontathat.

4.2.

BB

Furgon

Olyan tehergépjármű, amelyben a vezető egy térben helyezkedik el a rakománnyal;

4.3.

BC

Nyerges vontató

Olyan vontatójármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban félpótkocsik vontatására terveztek és építettek.

4.4.

BD

Közúti vontató

Olyan vontatójármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban a félpótkocsiktól különböző pótkocsik vontatására terveztek és építettek.

4.5.

BE

Pickup teherautó

Olyan, 3 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű jármű, amelynek ülőhelyei és raktere nem ugyanabban a térben helyezkednek el.

4.6.

BX

Járóképes alváz vezetőfülkével vagy motorházzal

Olyan nem teljes jármű, amely pusztán a (teljes vagy részleges) vezetőfülkéből, az alvázkeretből, a meghajtórendszerből és a tengelyekből áll, és amelyet a teherfuvarozó szükségleteinek megfelelő felépítménnyel egészítenek ki.

5.   O kategóriájú járművek

Hivatkozás

Kód

Megnevezés

Fogalommeghatározás

5.1.

DA

Félpótkocsi

Olyan pótkocsi, amelyet egy vontatóval vagy egy utánfutó-átalakítóval való összekapcsolásra terveztek és építettek, úgy, hogy a vontatójárműre vagy az utánfutó-átalakítóra jelentős függőleges terhelést fejtsen ki.

A járműszerelvény összekapcsolásához használandó berendezésnek egy királycsapból és egy nyeregszerkezetből kell állnia.

5.2.

DB

Vonórudas pótkocsi

Olyan pótkocsi, amelynek legalább két tengelye van, amelyek közül legalább egy kormányzott tengely, amely:

a)

fel van szerelve egy (a pótkocsihoz képest) függőleges elmozdulásra képes vontató berendezéssel; és

b)

a vontatójárműre kevesebb mint 100 daN statikus függőleges terhelést visz át.

5.3.

DC

Középtengelyes pótkocsi

Olyan pótkocsi, amelynek tengelye(i) az (egyenletesen megterhelt) jármű súlypontjának közelében úgy helyezkedik (helyezkednek) el, hogy a vontatójárművet csak olyan, kis mértékű statikus függőleges erővel terhelje (terheljék), amely nem lépi túl a pótkocsi legnagyobb tömegének 10 %-át, illetve kisebb, mint 1 000 daN (a kettő közül a kisebb érték számít).

5.4.

DE

Merev vonórudas pótkocsi

Egytengelyes vagy egy tengelycsoportos, a középtengelyes pótkocsi fogalmának nem megfelelő pótkocsi, amelyet vonórúddal szereltek fel, amely szerkezeténél fogva legfeljebb 4 000 daN statikus terhelést visz át a vontatójárműre.

A járműszerelvény összekapcsolásához használandó berendezés nem állhat királycsapból és nyeregszerkezetből.


(1)  A Tanács 80/181/EGK irányelve (1979. december 20.) a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 1980.2.15., 40. o.).

(2)  A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.).

1. függelék

Eljárás annak ellenőrzésére, hogy a jármű a terepjárók kategóriájába sorolható-e

1.   Általános kérdések

1.1.   A járművek terepjáróként való besorolásához az ebben a függelékben leírt eljárást kell alkalmazni.

2.   A geometriai mérések vizsgálati feltételei

2.1.   Az M1 és az N1 kategóriájú járműveknek terheletlen állapotban kell lenniük; egy 50 %-os méret-reprezentációjú felnőtt férfinek megfelelő próbabábut kell a vezetőülésre helyezni, a járművet fel kell tölteni hűtőfolyadékkal, tüzelőanyaggal, kenőanyaggal, és el kell látni szerszámokkal és egy pótkerékkel (ha a jármű ezt OEM-felszerelésként tartalmazza).

A próbabábut más, ugyanolyan tömegű eszközzel is lehet helyettesíteni.

2.2.   A 2.1. pontban említett járművektől eltérő járműveket a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegükig kell terhelni.

A tömeg tengelyek közötti eloszlása a vonatkozó feltételeknek való megfelelőség tekintetében a legrosszabb esetnek kell, hogy megfeleljen.

2.3.   A típust képviselő járművet a 2.1. és 2.2. pontban megadott állapotban kell átadni a műszaki szolgálatnak. A járműnek álló helyzetben kell lennie, a kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.

A talajnak, amelyen a méréseket végzik, a lehető legsimábbnak és a vízszintest a lehető legjobban megközelítő helyzetűnek kell lennie (legfeljebb 0,5 %-os lejtés megengedett).

3.   A megközelítési, az elhagyási és a terepszög mérése

3.1.   A megközelítési szöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.10. pontja szerint kell mérni.

3.2.   Az elhagyási szöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.11. pontja szerint kell mérni.

3.3.   A terepszöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.9. pontja szerint kell mérni.

3.4.   Az elhagyási szög mérésekor az állítható magasságú hátsó aláfutásgátlókat a felső helyzetbe lehet állítani.

3.5.   A 3.4. pontban található előírás nem jelent arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az alapjárművet eredeti berendezésként hátsó aláfutásgátlóval kell felszerelni. Az alapjármű gyártójának azonban értesíteni kell a következő szakasz gyártóját arról, hogy a járműnek teljesítenie kell az elhagyási szögre vonatkozó követelményeket, amennyiben hátsó aláfutásgátlóval szerelik fel.

4.   A szabad magasság mérése

4.1.   Szabad magasság a tengelyek között

4.1.1.   „Szabad magasság a tengelyek között”: a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legkisebb távolság.

A fogalommeghatározás alkalmazásakor az első tengelycsoport utolsó tengelye és a hátsó tengelycsoport első tengelye közötti tartományt kell figyelembe venni.

Image

4.1.2.   A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre.

4.2.   Szabad magasság egy tengely alatt

4.2.1.   „Szabad magasság egy tengely alatt”: egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolság.

Image

4.2.2.   A szabad magasság mérését szükség esetén minden tengelycsoport minden tengelyén el kell végezni.

5.   Kapaszkodóképesség

5.1.   „Kapaszkodóképesség”: a jármű azon képessége, hogy egy emelkedőn fel tud hajtani.

5.2.   Az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú, nem teljes és teljes járművek kapaszkodóképességének ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni.

5.3.   A vizsgálatot a műszaki szolgálatnak kell elvégeznie egy, a vizsgálandó járműtípust képviselő járművön.

5.4.   A gyártó kérelmére a VIII. mellékletben megadott feltételek mellett a járműtípus kapaszkodóképessége virtuális vizsgálattal is igazolható.

6.   Vizsgálati feltételek és a vizsgálat sikerét/sikertelenségét eldöntő feltételek

6.1.   Az 1230/2012/EU bizottsági rendelet (1) II. mellékletében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

6.2.   A járműnek állandó sebességgel kell felhajtania az emelkedőn, a kerekek hosszanti vagy oldalirányú megcsúszása nélkül.


(1)  A Bizottság 1230/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).

2. függelék

A különböző felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek

01.

Plató;

02.

Lenyitható oldalfal;

03.

Zárt doboz;

04.

Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal és a belső hőmérséklet fenntartására szolgáló berendezéssel;

05.

Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal, de a belső hőmérséklet fenntartására szolgáló berendezés nélkül;

06.

Elhúzható ponyvás;

07.

Cserélhető felépítmény;

08.

Konténerszállító;

09.

Emelőhoroggal felszerelt járművek;

10.

Billenőplató;

11.

Tartály;

12.

Veszélyes áruk szállítására szolgáló tartály;

13.

Élőállat-szállító;

14.

Járműszállító;

15.

Betonkeverő;

16.

Betonszivattyús jármű;

17.

Rönkszállító;

18.

Hulladékgyűjtő jármű;

19.

Utcaseprő, takarító, csatornatisztító;

20.

Kompresszor;

21.

Csónakszállító;

22.

Siklórepülő-szállító;

23.

Kiskereskedelmi vagy kiállítási célokat szolgáló járművek;

24.

Autómentő;

25.

Létrás jármű;

26.

Darus tehergépjármű (de nem az A. rész 5.7. pontjában meghatározott önjáró daru);

27.

Emelőkosaras gépjármű;

28.

Talajfúró jármű;

29.

Alacsony padlós pótkocsi;

30.

Üvegszállító;

31.

Tűzoltóautó;

99.

Olyan felépítmény, amely nem szerepel ezen a listán.


II. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK, RENDSZEREK, ALKOTÓELEMEK ÉS ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZ

A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok

Tétel

Tárgy

Rendeleti jellegű jogi aktus száma

Alkalmazandóság

Önálló műszaki egység vagy alkotóelem

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

1A

Zajszint

Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (*1)

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

2A

Könnyű gépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátása/információk elérhetősége

715/2007/EK rendelet

X (1)

X (1)

 

X (1)

X (1)

 

 

 

 

 

X

3A

Tűzveszély elleni védelem (folyékonytüzelőanyag-tartályok)

661/2009/EK rendelet

34. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

3B

Hátsó ráfutásgátló berendezések (RUPD) és beépítésük; hátsó ráfutás elleni védelem (RUP)

661/2009/EK rendelet

58. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

4A

Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja

661/2009/EK rendelet

A Bizottság 1003/2010/EU rendelete (*2)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

5A

Kormányberendezés

661/2009/EK rendelet

79. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

6A

Járműbe való bejutás és manőverezőképesség (fellépők, korlátok, kapaszkodók)

661/2009/EK rendelet

130/2012/EU bizottsági rendelet (*3)

X

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

6B

Ajtózárak és ajtórögzítő alkotóelemek

661/2009/EK rendelet

11. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

7A

Hangjelző berendezések és hangjelzések

661/2009/EK rendelet

28. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

8A

Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük

661/2009/EK rendelet

46. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

9A

Járművek és pótkocsik fékezése

661/2009/EK rendelet

13. sz. ENSZ-előírás

 

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

X (3)

 

9B

Személygépkocsik fékezése

661/2009/EK rendelet

13-H. sz. ENSZ-előírás

X (4)

 

 

X (4)

 

 

 

 

 

 

 

10A

Elektromágneses kompatibilitás

661/2009/EK rendelet

10. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

12A

Belső berendezések

661/2009/EK rendelet

21. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13A

Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme

661/2009/EK rendelet

18. sz. ENSZ-előírás

 

X (4A)

X (4A)

 

X (4A)

X (4A)

 

 

 

 

X

13B

Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme

661/2009/EK rendelet

116. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

X

14A

A vezető kormányszerkezettel szembeni védelme ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

12. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

15A

Ülések, ülésrögzítések és fejtámlák

661/2009/EK rendelet

17. sz. ENSZ-előírás

X

X (4A)

X (4A)

X

X

X

 

 

 

 

 

15B

Nagy személyszállító gépjárművek ülései

661/2009/EK rendelet

80. sz. ENSZ-előírás

 

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

16A

Kiálló részek

661/2009/EK rendelet

26. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

17A

Járműbe való bejutás és manőverezőképesség (hátrameneti fokozat)

661/2009/EK rendelet

130/2012/EU rendelet

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

17B

Sebességmérő berendezés és annak beépítése

661/2009/EK rendelet

39. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

18A

Jogszabályban előírt gyári tábla és jármű-azonosító szám

661/2009/EK rendelet

19/2011/EU rendelet

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

19A

A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok

661/2009/EK rendelet

14. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

20A

Világító- és fényjelző berendezések beépítése járművekbe

661/2009/EK rendelet

48. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

21A

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök

661/2009/EK rendelet

3. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

22A

Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

7. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

22B

Gépjárművek nappali menetjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

87. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

22C

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák

661/2009/EK rendelet

91. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

23A

Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

6. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

24A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása

661/2009/EK rendelet

4. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

25A

A gépjárművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói

661/2009/EK rendelet

31. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

25B

Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák

661/2009/EK rendelet

37. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

25C

Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók

661/2009/EK rendelet

98. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

25D

Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpaegységeibe szánt gázkisüléses fényforrások

661/2009/EK rendelet

99. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

25E

Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LED-modulokkal felszerelt fényszórói

661/2009/EK rendelet

112. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

25F

Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS)

661/2009/EK rendelet

123. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

26A

Gépjárművek első ködfényszórói

661/2009/EK rendelet

19. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

27A

Elvontató berendezés

661/2009/EK rendelet

1005/2010/EU bizottsági rendelet (*4)

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

28A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái

661/2009/EK rendelet

38. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

29A

Gépjárművek és pótkocsijaik tolatólámpái

661/2009/EK rendelet

23. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

30A

Gépjárművek várakozást jelző lámpái

661/2009/EK rendelet

77. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

31A

Biztonsági övek, utasvédő rendszerek, gyermekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek

661/2009/EK rendelet

16. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

32A

Menetirányú látótér

661/2009/EK rendelet

125. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

33A

Kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása

661/2009/EK rendelet

121. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

34A

Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések

661/2009/EK rendelet

672/2010/EU bizottsági rendelet (*5)

X

(5)

(5)

(5)

(5)

(5)

 

 

 

 

 

35A

Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek

661/2009/EK rendelet

1008/2010/EU bizottsági rendelet (*6)

X

(6)

(6)

(6)

(6)

(6)

 

 

 

 

X

36A

Fűtési rendszerek

661/2009/EK rendelet

122. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

37A

Kerékdobok

661/2009/EK rendelet

1009/2010/EU bizottsági rendelet (*7)

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

38A

A jármű ülésével egybeépített vagy különálló fejtámlák (fejtámaszok)

661/2009/EK rendelet

25. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

41A

Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI)/információkhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

X (9)

X (9)

X

X (9)

X (9)

X

 

 

 

 

X

42A

Tehergépjárművek oldalirányú védelme

661/2009/EK rendelet

73. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

 

X

X

 

 

X

X

X

43A

Felcsapódó víz elleni védőrendszerek

661/2009/EK rendelet

109/2011/EU bizottsági rendelet (*8)

 

 

 

X

X

X

X

X

X

X

X

44A

Tömegek és méretek

661/2009/EK rendelet

1230/2012/EU rendelet

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

45A

Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beépítése

661/2009/EK rendelet

43. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

46A

Gumiabroncsok felszerelése

661/2009/EK rendelet

458/2011/EU bizottsági rendelet (*9)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

46B

Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai

661/2009/EK rendelet

30. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

X

 

 

X

X

 

 

X

46C

Haszongépjárművek és pótkocsijaik (C2 és C3 osztályú) gumiabroncsai

661/2009/EK rendelet

54. sz. ENSZ-előírás

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

X

46D

Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása és gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály)

661/2009/EK rendelet

117. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

46E

Ideiglenes használatra szánt tartalékegység, defekttűrő gumiabroncsok/rendszer és abroncsnyomás-ellenőrző rendszer

661/2009/EK rendelet

64. sz. ENSZ-előírás

X (9A)

 

 

X (9A)

 

 

 

 

 

 

X

47A

Járművek sebességkorlátozása

661/2009/EK rendelet

89. sz. ENSZ-előírás

 

X

X

 

X

X

 

 

 

 

X

48A

Tömegek és méretek

661/2009/EK rendelet

1230/2012/EU rendelet

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

 

49A

Haszongépjárművek vezetőfülkéjének a hátfal síkja előtti külső kiálló részei

661/2009/EK rendelet

61. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

50A

Járműszerelvények mechanikus vonószerkezet-alkotóelemei

661/2009/EK rendelet

55. sz. ENSZ-előírás

X (10)

X (10)

X (10)

X (10)

X (10)

X (10)

X

X

X

X

X

50B

Rövid vonószerkezetek (CCD); jóváhagyott típusú rövid vonószerkezet felszerelése

661/2009/EK rendelet

102. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

 

X (10)

X (10)

 

 

X (10)

X (10)

X

51A

Egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában használt anyagok égési tulajdonságai

661/2009/EK rendelet

118. sz. ENSZ-előírás

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

52A

M2 és M3 kategóriájú járművek

661/2009/EK rendelet

107. sz. ENSZ-előírás

 

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

52B

Nagy személyszállító járművek felépítményének szilárdsága

661/2009/EK rendelet

66. sz. ENSZ-előírás

 

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

53A

Utasok védelme frontális ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

94. sz. ENSZ-előírás

X (11)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

54A

Utasok védelme oldalirányú ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

95. sz. ENSZ-előírás

X (12)

 

 

X (12)

 

 

 

 

 

 

 

56A

Veszélyes anyagok szállítására szolgáló járművek

661/2009/EK rendelet

105. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

X (13)

X (13)

X (13)

X (13)

X (13)

X (13)

X (13)

 

57A

Elülső aláfutásgátló berendezések (FUPD) és beépítésük; aláfutás elleni védelem (FUP)

661/2009/EK rendelet

93. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

 

X

X

 

 

 

 

X

58

Gyalogosvédelem

78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*10)

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

X

59

Újrafeldolgozhatóság

2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*11)

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

61

Légkondicionáló berendezések

2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*12)

X

 

 

X (14)

 

 

 

 

 

 

 

62

Hidrogénrendszer

79/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*13)

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

63

Általános biztonság

661/2009/EK rendelet

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

X (15)

 

64

Sebességváltás-jelzők

661/2009/EK rendelet

65/2012/EU bizottsági rendelet (*14)

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

65

Fejlett vészfékező rendszer

661/2009/EK rendelet

347/2012/EU bizottsági rendelet (*15)

 

X

X

 

X

X

 

 

 

 

 

66

Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer

661/2009/EK rendelet

351/2012/EU bizottsági rendelet (*16)

 

X

X

 

X

X

 

 

 

 

 

67

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) üzemelő rendszerek különleges alkotóelemei és azok beépítése a gépjárműbe

661/2009/EK rendelet

67. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

68

Jármű-riasztórendszerek (VAS)

661/2009/EK rendelet

97. sz. ENSZ-előírás

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

X

69

Elektromos biztonság

661/2009/EK rendelet

100. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

 

70

Sűrített földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkotóelemei és azok beépítése a gépjárműbe

661/2009/EK rendelet

110. sz. ENSZ-előírás

X

X

X

X

X

X

 

 

 

 

X

71

Vezetőfülke szilárdsága

661/2009/EK rendelet

29. sz. ENSZ-előírás

 

 

 

X

X

X

 

 

 

 

 

72

e-segélyhívó rendszer

(EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*17)

X

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

Magyarázó megjegyzések

X

Vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktus.

(1)

2 610 kg referenciatömeget meg nem haladó járművek esetében. A gyártó kérelme a 715/2007/EK rendelet a legfeljebb 2 840 kg referenciatömegű járművekre is alkalmazható.

(2)

Az LPG- vagy CNG-szerelvénnyel ellátott járművek esetében a 67. sz. ENSZ-előírás vagy a 110. sz. ENSZ-előírás szerinti járműtípus-jóváhagyás kötelező.

(3)

A 661/2009/EK rendelet 12. és 13. cikkének megfelelően elektronikus menetstabilizáló rendszer beszerelése kötelező.

(4)

A 661/2009/EK rendelet 12. és 13. cikkének megfelelően elektronikus menetstabilizáló rendszer beszerelése kötelező.

(4A)

A védőeszköznek, ha van ilyen a járműben, teljesítenie kell a 18. sz. ENSZ-előírás követelményeit.

(4B)

Ez a rendelet a 80. sz. ENSZ-előírás hatályán kívül eső ülésekre vonatkozik.

(5)

Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéssel.

(6)

Az ebbe a kategóriába tartozó járműveknek rendelkezniük kell megfelelő szélvédőmosó és -törlő berendezéssel.

(9)

A több mint 2 610 kg referenciatömegű, nem a 715/2007/EK rendelet alapján típusjóváhagyásban részesített járművek esetében (amire a gyártó kérelme alapján van lehetőség, feltéve, hogy a jármű referenciatömege legfeljebb 2 840 kg).

(9A)

Csak akkor alkalmazandó, ha e járműveket a 64. sz. ENSZ-előírás hatálya alá tartozó berendezéssel szerelték fel. A 661/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az M1 kategóriájú járművekbe kötelező abroncsnyomás-ellenőrző rendszert beépíteni.

(10)

Csak a vonószerkezettel (vonószerkezetekkel) felszerelt járművekre vonatkozik.

(11)

A 2,5 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegű járművekre vonatkozik.

(12)

Csak olyan járművekre vonatkozik, amelyekben a legalacsonyabb ülés vonatkoztatási pontja (R pont) legfeljebb 700 mm-rel van a talaj szintje felett.

(13)

Csak akkor alkalmazandó, ha a gyártó veszélyes áruk közúti szállítására szánt járművek típusjóváhagyását kérelmezi.

(14)

Csak az N1 kategória I. osztályába tartozó járművekre vonatkozik, a 715/2007/EK rendelet I. mellékletében leírtak szerint.

(15)

A 661/2009/EK rendeletnek való megfelelés kötelező, az e tételszám alatt történő típusjóváhagyás azonban nem tervezett, mivel a tétel a következő, különálló tételek gyűjteménye: 3A., 3B., 4A., 5A., 6A., 6B., 7A., 8A., 9A., 9B., 10A., 12A., 13A., 13B., 14A., 15A., 15B., 16A., 17A., 17B., 18A., 19A., 20A., 21A., 22A., 22B., 22C., 23A., 24A., 25A., 25B., 25C., 25D., 25E., 25F., 26A., 27A., 28A., 29A., 30A., 31A., 32A., 33A., 34A., 35A., 36A., 37A., 38A., 42A., 43A., 44A., 45A., 46A., 46B., 46C., 46D., 46E., 47A., 48A., 49A., 50A., 50B., 51A., 52A., 52B., 53A., 54A., 56A., 57A és 64–71. A kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások módosítássorozatait a 661/2009/EK rendelet IV. melléklete sorolja fel. Alternatívaként az ezt követően elfogadott módosítássorozatok alkalmazása is megengedett.

1. függelék

A 41. cikk szerinti, a kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok

1. táblázat

M1 járművek

Tétel

Tárgy

Rendeleti jellegű jogi aktus száma

Konkrét területek

Alkalmazandóság és egyedi követelmények

1A

Zajszint

540/2014/EU rendelet

 

A

2A

Könnyű gépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátása/információk elérhetősége

715/2007/EK rendelet

 

A

a)

OBD

A járművet olyan OBD-rendszerrel kell felszerelni, amely megfelel a 692/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményeknek. (Az OBD-rendszert úgy kell kialakítani, hogy legalább a motorvezérlő rendszer meghibásodását rögzítse).

Az OBD-interfésznek képesnek kell lennie a szokásos diagnosztikai eszközökkel való kommunikációra.

b)

Használatban lévő járművek megfelelősége

Nem alkalmazandó

c)

Információk elérhetősége

Elegendő, ha a gyártó a javítási és karbantartási információkhoz biztosít könnyű és gyors hozzáférést.

d)

Teljesítménymérés

(Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel)

A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább az elektronikus vezérlőegység (ECU)) azonos.

A motorteljesítmény vizsgálata görgős fékpadon is elvégezhető. Az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget számításba kell venni.

3A

Tűzveszély elleni védelem (folyékonytüzelőanyag-tartályok)

661/2009/EK rendelet

34. sz. ENSZ-előírás

a)

Folyékonytüzelőanyag-tartályok

B

b)

Beépítés a járműbe

B

3B

Hátsó ráfutásgátló berendezések (RUPD) és beépítésük; hátsó ráfutás elleni védelem (RUP)

661/2009/EK rendelet

58. sz. ENSZ-előírás

 

B

4A

Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja

661/2009/EK rendelet

1003/2010/EU rendelet

 

B

5A

Kormányberendezés

661/2009/EK rendelet

79. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Mechanikus rendszerek

A 79. sz. ENSZ-előírás 5. szakaszának rendelkezései alkalmazandók.

A 79. sz. ENSZ-előírás 6.2. szakaszában előírt valamennyi vizsgálatot el kell végezni, és a 79. sz. ENSZ-előírás 6.1. szakaszában megállapított követelményeket kell alkalmazni.

b)

Összetett elektronikus járművezérlő rendszer

A 79. sz. ENSZ-előírás 6. mellékletének valamennyi követelménye alkalmazandó.

Az ezeknek a követelményeknek való megfelelést csak műszaki szolgálatok ellenőrizhetik.

6B

Ajtózárak és ajtórögzítő alkotóelemek

661/2009/EK rendelet

11.sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Általános követelmények (a 11. sz. ENSZ-előírás 5. szakasza)

Valamennyi követelmény alkalmazandó.

b)

Teljesítménykövetelmények (a 11. sz. ENSZ-előírás 6. szakasza)

Csak a 11. sz. ENSZ-előírás 6.1.5.4. és 6.3. szakaszának követelményei alkalmazandók.

7A

Hangjelző berendezések és hangjelzések

661/2009/EK rendelet

28. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés a járműbe

B

8A

Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük

661/2009/EK rendelet

46.sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés a járműbe

B

9A

Személygépkocsik fékezése

661/2009/EK rendelet

13-H. sz. ENSZ-előírás

a)

Tervezési és vizsgálati követelmények

A

b)

Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC) és fékasszisztens-rendszer (BAS)

Az elektronikus menetstabilizáló rendszer és a fékasszisztensrendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik ezeket a járműbe, azoknak meg kell felelniük a 13-H. sz. ENSZ-előírás követelményeinek.

10A

Elektromágneses kompatibilitás

661/2009/EK rendelet

10. sz. ENSZ-előírás

 

B

12A

Belső berendezések

661/2009/EK rendelet

21. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Belső elrendezés

 

i.

Kapcsolóknak, húzógomboknak és egyebeknek, kezelőszerveknek és általános belső berendezéseknek a műszerfal síkjából való kinyúlására és lekerekítésük görbületi sugarára vonatkozó követelmények

A gyártó kérelmére a 21. sz. ENSZ-előírás 5.1–5.6. szakaszában megállapított követelményektől el lehet tekinteni.

A 21.sz. ENSZ-előírás 5.2. szakaszában megállapított követelményeket az 5.2.3.1., az 5.2.3.2. és az 5.2.4. szakasz kivételével alkalmazni kell.

ii.

Energiaelnyelési vizsgálatok a műszerfal felső részén

A műszerfal felső részén csak akkor kell az energiaelnyelési vizsgálatokat elvégezni, ha a járműben nincs legalább két elülső légzsák vagy két darab statikus, négy ponton rögzíthető heveder.

iii.

Energiaelnyelési vizsgálat az ülések hátsó részén

Nem alkalmazandó

b)

Elektromos működtetésű ablakok, tetőlemezrendszerek és válaszfalrendszerek

A 21. sz. ENSZ-előírás 5.8. szakaszának valamennyi követelménye alkalmazandó.

13B

Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme

661/2009/EK rendelet

116. sz. ENSZ-előírás

 

A

A 116. sz. ENSZ-előírás 8.3.1.1.2. szakasza helyett alkalmazhatók ugyanezen előírás 8.3.1.1.1. szakaszának rendelkezései, függetlenül az erőátviteli rendszertől.

14A

A vezető kormányszerkezettel szembeni védelme ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

12. sz. ENSZ-előírás

 

C

 

A vizsgálatok akkor kötelezőek, ha a járművön nem végezték el a 94. sz. ENSZ-előírás szerinti vizsgálato(ka)t (lásd az 53A. tételt).

15A

Ülések, ülésrögzítések és fejtámlák

661/2009/EK rendelet

17. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Általános követelmények

i.

Előírások

A 17. sz. ENSZ-előírás 5.2. szakaszában megállapított követelményeket az 5.2.3. szakasz kivételével alkalmazni kell.

ii.

Ülésháttámlák és fejtámlák szilárdsági vizsgálatai

A 17. sz. ENSZ-előírás 6.2. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók.

iii.

Kioldószerkezetek és beállítórendszerek vizsgálatai

A vizsgálatot a 17. sz. ENSZ-előírás 7. melléklete szerint kell elvégezni.

b)

Fejtámlák

i.

Előírások

A 17. sz. ENSZ-előírás 5.4., 5.5., 5.6., 5.10., 5.11. és 5.12. szakaszában megállapított követelményeket az 5.5.2. szakasz kivételével alkalmazni kell.

ii.

A fejtámlák szilárdsági vizsgálatai

A 17. sz. ENSZ-előírás 6.4. szakaszában előírt vizsgálatot kell elvégezni.

c)

Az utasok elmozdult csomagokkal szembeni védelmével kapcsolatos különleges követelmények

A gyártó kérelmére a 26. sz. ENSZ-előírás 9. mellékletében megállapított követelményektől el lehet tekinteni.

16A

Kiálló részek

661/2009/EK rendelet

26. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Általános követelmények

A 26. sz. ENSZ-előírás 5. szakaszának követelményei alkalmazandók.

b)

Különös követelmények

A 26. sz. ENSZ-előírás 6. szakaszának követelményei alkalmazandók.

17A

A járműbe való bejutás és manőverezőképesség

(hátrameneti fokozat)

661/2009/EK rendelet

130/2012/EU rendelet

 

D

17B

Sebességmérő berendezés és annak beépítése

661/2009/EK rendelet

39. sz. ENSZ-előírás

 

B

18A

Jogszabályban előírt gyári tábla, és jármű-azonosító szám VIN

661/2009/EK rendelet

19/2011/EU rendelet

 

B

19A

A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok

661/2009/EK rendelet

14. sz. ENSZ-előírás

 

B

20A

Világító- és fényjelző berendezések beépítése járművekbe

661/2009/EK rendelet

48. sz. ENSZ-előírás

 

B

Az új járműtípusokat nappali menetjelző lámpákkal kell felszerelni.

21A

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök

661/2009/EK rendelet

3. sz. ENSZ-előírás

 

X

22A

Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

7. sz. ENSZ-előírás

 

X

22B

Gépjárművek nappali menetjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

87. sz. ENSZ-előírás

 

X

22C

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák

661/2009/EK rendelet

91. sz. ENSZ-előírás

 

X

23A

Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

6. sz. ENSZ-előírás

 

X

24A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása

661/2009/EK rendelet

4. sz. ENSZ-előírás

 

X

25A

A gépjárművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói

661/2009/EK rendelet

31. sz. ENSZ-előírás

 

X

25B

Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák

661/2009/EK rendelet

37. sz. ENSZ-előírás

 

X

25C

Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók

661/2009/EK rendelet

98. sz. ENSZ-előírás

 

X

25D

Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpaegységeibe szánt gázkisüléses fényforrások

661/2009/EK rendelet

99. sz. ENSZ-előírás

 

X

25E

Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LED-modulokkal felszerelt fényszórói

661/2009/EK rendelet

112. sz. ENSZ-előírás

 

X

25F

Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS)

661/2009/EK rendelet

123. sz. ENSZ-előírás

 

X

26A

Gépjárművek első ködfényszórói

661/2009/EK rendelet

19. sz. ENSZ-előírás

 

X

27A

Elvontató berendezés

661/2009/EK rendelet

1005/2010/EU rendelet

 

B

28A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái

661/2009/EK rendelet

38. sz. ENSZ-előírás

 

X

29A

Gépjárművek és pótkocsijaik tolatólámpái

661/2009/EK rendelet

23. sz. ENSZ-előírás

 

X

30A

Gépjárművek várakozást jelző lámpái

661/2009/EK rendelet

77. sz. ENSZ-előírás

 

X

31A

Biztonsági övek, utasvédő rendszerek, gyermekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek

661/2009/EK rendelet

16. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítési követelmények

B

32A

Menetirányú látótér

661/2009/EK rendelet

125. sz. ENSZ-előírás

 

A

33A

Kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása

661/2009/EK rendelet

121. sz. ENSZ-előírás

 

A

34A

Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések

661/2009/EK rendelet

672/2010/EU rendelet

 

C

a)

A szélvédő jégmentesítése

Csak a 672/2010/EU rendelet II. mellékletének 1.1.1. pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy a meleg légáram a szélvédő egész felületét éri vagy a szélvédő a teljes felületén elektromosan fűthető.

b)

A szélvédő párátlanítása

Csak a 672/2010/EU rendelet II. mellékletének 1.2.1. pontját kell alkalmazni, feltéve, hogy a meleg légáram a szélvédő egész felületét éri vagy a szélvédő a teljes felületén elektromosan fűthető.

35A

Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek

661/2009/EK rendelet

1008/2010/EU rendelet

 

C

a)

Szélvédőtörlő berendezés

Az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 1.1–1.1.10. pontja alkalmazandó.

Csak az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 2.1.10. pontjában leírt vizsgálatot kell elvégezni.

b)

Szélvédőmosó berendezés

Az 1008/2010/EU rendelet III. mellékletének 1.2. pontja alkalmazandó, az 1.2.2., az 1.2.3. és az 1.2.5. pont kivételével.

36A

Fűtési rendszer

661/2009/EK rendelet

122. sz. ENSZ-előírás

 

C

Fűtési rendszer beépítése nem kötelező.

a)

Minden fűtési rendszer

A 122. sz. ENSZ-előírás 5.3. és 6. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók.

b)

LPG-üzemű fűtési rendszerek

A 122. sz. ENSZ-előírás 8. mellékletében megállapított követelmények alkalmazandók.

37A

Kerékdobok

661/2009/EK rendelet

1009/2010/EU rendelet

 

B

38A

A jármű ülésével egybeépített vagy különálló fejtámlák (fejtámaszok)

661/2009/EK rendelet

25. sz. ENSZ-előírás

 

X

41A

Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI)/információkhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

 

A

Az OBD-rendszerekre és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények kivételével.

Teljesítménymérés

(Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel)

A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább a motorvezérlő egység) azonos.

A motorteljesítmény vizsgálata görgős fékpadon is elvégezhető. Az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget számításba kell venni.

44A

Tömegek és méretek

661/2009/EK rendelet

1230/2012/EU rendelet

 

B

A gyártó kérelmére az 1230/2012/EU rendelet I. melléklete A. részének 5.1. pontjában leírt, a jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn történő indítási vizsgálattól el lehet tekinteni.

45A

Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beépítése

661/2009/EK rendelet

43. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

B

46A

Gumiabroncsok felszerelése

661/2009/EK rendelet

458/2011/EU rendelet

 

B

A fokozatos alkalmazás időpontjai a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott időpontok.

46B

Gépjárművek és pótkocsijaik (C1 osztályú) gumiabroncsai

661/2009/EK rendelet

30. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

46D

Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása és gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály)

661/2009/EK rendelet

117. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

46E

Ideiglenes pótkerék, defekttűrő gumiabroncsok/rendszer és abroncsnyomás-ellenőrző rendszer

661/2009/EK rendelet

64. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése

B

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése nem kötelező.

50A

Járműszerelvények mechanikus csatlakozó-alkotóelemei

661/2009/EK rendelet

55. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

B

53A

Utasok védelme frontális ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

94. sz. ENSZ-előírás

 

C

A 94. sz. ENSZ-előírás követelményei az elülső légzsákokkal felszerelt járművekre vonatkoznak. A légzsákokkal nem rendelkező járműveknek az e táblázat 14A. tételében megadott követelményeket kell teljesíteniük.

54A

Utasok védelme oldalirányú ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

95. sz. ENSZ-előírás

 

C

Vizsgálat fejidommal

A gyártónak megfelelő információkkal el kell látnia a műszaki szolgálatot a próbabábu fejének a jármű szerkezetébe, illetve az oldalsó üvegezésbe (amennyiben az rétegelt üvegből áll) történő esetleges becsapódásával kapcsolatban.

Amennyiben a becsapódás valószínűsége igazolt, a 95. sz. ENSZ-előírás 8. mellékletének 3.1. szakaszában leírt részleges vizsgálatot kell elvégezni a fejidommal, és a 95. sz. ENSZ-előírás 5.2.1.1. szakaszában meghatározott feltételnek is teljesülnie kell.

A műszaki szolgálat egyetértésével a 95. sz. ENSZ-előírás szerinti vizsgálat helyett a 21. sz. ENSZ-előírás 4. mellékletében leírt vizsgálati eljárás is alkalmazható.

58

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

a)

A járművekre vonatkozó műszaki követelmények

Nem alkalmazandó

b)

Elülső védelmi rendszerek

X

59

Újrafeldolgozhatóság

2005/64/EK irányelv

 

Nem alkalmazandó – Csak az alkatrészek újrafelhasználásáról szóló 7. cikk alkalmazandó.

61

Légkondicionáló berendezések

2006/40/EK irányelv

 

A 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, fluortartalmú üvegházhatású gázok 2016. december 31-ig megengedettek

62

Hidrogénrendszer

79/2009/EK rendelet

 

X

63

Általános biztonság

661/2009/EK rendelet

 

Lásd az e részben található, a korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusokat tartalmazó táblázat magyarázó megjegyzését (15).

64

Sebességváltás-jelzők

661/2009/EK rendelet

65/2012/EU rendelet

 

Nem alkalmazandó

67

Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal (LPG) üzemelő rendszerek különleges alkotóelemei és azok beépítése a gépjárműbe

661/2009/EK rendelet

67. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

A

68

Jármű-riasztórendszerek (VAS)

661/2009/EK rendelet

97. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

B

69

Elektromos biztonság

661/2009/EK rendelet

100. sz. ENSZ-előírás

 

B

70

Sűrített földgázzal (CNG) üzemelő rendszerek különleges alkotóelemei és azok beépítése a gépjárműbe

661/2009/EK rendelet

110. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

A

72

e-segélyhívó rendszer

(EU) 2015/758 rendelet

 

Nem alkalmazandó

Magyarázó megjegyzések

X

A rendeleti jellegű jogi aktus teljeskörű alkalmazása:

a)

típusbizonyítványt kell kiadni;

b)

az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak kell elvégeznie a 67–85. cikkben meghatározott feltételek mellett;

c)

a vizsgálati jegyzőkönyvet a III. mellékletnek megfelelően kell elkészíteni;

d)

a gyártásmegfelelőséget biztosítani kell.

A

A rendeleti jellegű jogi aktus alábbi módon történő alkalmazása:

a)

eltérő rendelkezések hiányában a rendeleti jellegű jogi aktusban megállapított minden követelményt teljesíteni kell;

b)

a típusbizonyítvány nem kötelező;

c)

az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a műszaki szolgálatnak vagy a gyártónak kell elvégeznie a 67–85. cikkben meghatározott feltételek mellett;

d)

a vizsgálati jegyzőkönyvet a III. mellékletnek megfelelően kell elkészíteni;

e)

a gyártásmegfelelőséget biztosítani kell.

B

A rendeleti jellegű jogi aktus alábbi módon történő alkalmazása:

Ugyanaz, mint az „A” betűjel esetében, azzal a kivétellel, hogy az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával maga a gyártó is elvégezheti.

C

A rendeleti jellegű jogi aktus alábbi módon történő alkalmazása:

a)

a rendeleti jellegű jogi aktusból csak a műszaki követelményeket kell betartani, függetlenül az esetleges átmeneti rendelkezésektől;

b)

a típusbizonyítvány nem kötelező;

c)

az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a műszaki szolgálat vagy a gyártó végzi (lásd „B”);

d)

a vizsgálati jegyzőkönyvet a III. mellékletnek megfelelően kell elkészíteni;

e)

a gyártásmegfelelőséget biztosítani kell.

D

Ugyanaz, mint a „B” és „C” betűjel esetében, azzal a kivétellel, hogy a gyártó által benyújtott megfelelőségi nyilatkozat is elegendő. A vizsgálati jegyzőkönyv nem kötelező.

A jóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat szükség esetén további információkat vagy igazolást kérhet.

„Nem alkalmazandó”

Nem kell alkalmazni a rendeleti jellegű jogi aktust. Az abban foglalt egy vagy több szempontnak való megfelelés azonban előírható.

A kötelezően alkalmazandó ENSZ-előírások módosítássorozatait a 661/2009/EK rendelet IV. melléklete sorolja fel. Alternatívaként az ezt követően elfogadott módosítássorozatok alkalmazása is megengedett.

2. táblázat

N1 járművek  (1)

Tétel

Tárgy

Rendeleti jellegű jogi aktus

Konkrét területek

Alkalmazandóság és egyedi követelmények

1A

Zajszint

540/2014/EU rendelet

 

A

2A

Könnyű gépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátása/információk elérhetősége

715/2007/EK rendelet

 

A

a)

OBD

A járművet olyan OBD-rendszerrel kell felszerelni, amely megfelel a 692/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított követelményeknek (az OBD-rendszert úgy kell kialakítani, hogy legalább a motorvezérlő rendszer meghibásodását rögzítse).

Az OBD-interfésznek képesnek kell lennie a szokásos diagnosztikai eszközökkel való kapcsolatra.

b)

Használatban lévő járművek megfelelősége

nem alkalmazandó

c)

Információk elérhetősége

Elegendő, ha a gyártó a járműjavítási és -karbantartási információkhoz biztosít könnyű és gyors hozzáférést.

d)

Teljesítménymérés

(Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel)

A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább az elektronikus vezérlőegység) azonos.

A motorteljesítmény vizsgálata görgős fékpadon is elvégezhető. Az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget számításba kell venni.

3A

Tűzveszély elleni védelem (folyékony tüzelőanyagok tartályai)

661/2009/EK rendelet

34. sz. ENSZ-előírás

a)

Folyékony tüzelőanyagok tartályai

B

b)

Beépítés a járműbe

B

3B

Hátsó ráfutásgátló berendezések (RUPD) és beépítésük; hátsó ráfutás elleni védelem (RUP)

661/2009/EK rendelet

58. sz. ENSZ-előírás

 

B

4A

Hátsó rendszámtáblák felszerelésének helye és rögzítésének módja

661/2009/EK rendelet

1003/2010/EU rendelet

 

B

5A

Kormányberendezés

661/2009/EK rendelet

79. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Mechanikus rendszerek

A 79.01. sz. ENSZ-előírás 5. szakaszának rendelkezései alkalmazandók.

A 79. sz. ENSZ-előírás 6.2. szakaszában előírt valamennyi vizsgálatot el kell végezni, és a 79. sz. ENSZ-előírás 6.1. szakaszában megállapított követelményeket kell alkalmazni.

b)

Összetett elektronikus járművezérlő rendszer

A 79. sz. ENSZ-előírás 6. mellékletének valamennyi követelménye alkalmazandó.

Az ezeknek a követelményeknek való megfelelést csak műszaki szolgálatok ellenőrizhetik.

6B

Ajtózárak és ajtórögzítő alkotóelemek

661/2009/EK rendelet

11. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Általános követelmények (a 11. sz. ENSZ-előírás 5. szakasza)

Minden követelményt teljesíteni kell.

b)

Teljesítménykövetelmények (a 11. sz. ENSZ-előírás 6. szakasza)

Csak a 11. sz. ENSZ-előírás 6.1.5.4. és 6.3. szakaszának követelményei alkalmazandók.

7A

Hangjelző berendezések és hangjelzések

661/2009/EK rendelet

28. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés a járműbe

B

8A

Közvetett látást biztosító eszközök és beépítésük

661/2009/EK rendelet

46. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés a járműbe

B

9A

Járművek és pótkocsik fékezése

661/2009/EK rendelet

13. sz. ENSZ-előírás

a)

Tervezési és vizsgálati követelmények

A

b)

Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC)

Elektronikus menetstabilizáló rendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik a járműbe, annak meg kell felelnie a 13. sz. ENSZ-előírás követelményeinek.

9B

Személygépkocsik fékezése

661/2009/EK rendelet

13-H. sz. ENSZ-előírás

a)

Tervezési és vizsgálati követelmények

A

b)

Elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESC) és fékasszisztens-rendszer (BAS)

Az elektronikus menetstabilizáló rendszer és a fékasszisztensrendszer beépítése nem kötelező. Ha mégis beépítik ezeket a járműbe, azoknak meg kell felelniük a 13-H. sz. ENSZ-előírás követelményeinek.

10A

Elektromágneses kompatibilitás

661/2009/EK rendelet

10. sz. ENSZ-előírás

 

B

13B

Gépjárművek jogosulatlan használat elleni védelme

661/2009/EK rendelet

116. sz. ENSZ-előírás

 

A

A 116. sz. ENSZ-előírás 8.3.1.1.2. szakasza helyett alkalmazhatók ugyanezen előírás 8.3.1.1.1. szakaszának rendelkezései, függetlenül az erőátviteli rendszertől.

14A

A vezető kormányszerkezettel szembeni védelme ütközés esetén

661/2009/EK rendelet

12. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Akadállyal szembeni ütközéses vizsgálat

Egy vizsgálat kötelező.

b)

Próbatest ütköztetése a kormánykerékhez

Légzsákkal felszerelt kormánykerék esetében ez a vizsgálat nem kötelező.

c)

Vizsgálat fejidommal

Légzsákkal felszerelt kormánykerék esetében ez a vizsgálat nem kötelező.

15A

Ülések, ülésrögzítések és fejtámlák

661/2009/EK rendelet

17. sz. ENSZ-előírás

 

B

17A

Járműbe való bejutás és manőverezőképesség

(hátrameneti fokozat)

661/2009/EK rendelet

130/2012/EU rendelet

 

D

17B

Sebességmérő berendezés és annak beépítése

661/2009/EK rendelet

39. sz. ENSZ-előírás

 

B

18A

Jogszabályban előírt gyári adattábla, és jármű-azonosító szám (VIN)

661/2009/EK rendelet

19/2011/EU rendelet

 

B

19A

A biztonsági öv rögzítési pontjai, ISOFIX rögzítési rendszerek és ISOFIX felső hevederrögzítési pontok

661/2009/EK rendelet

14. sz. ENSZ-előírás

 

B

20A

Világító- és fényjelző berendezések beépítése gépjárművekbe

661/2009/EK rendelet

48. sz. ENSZ-előírás

 

B

Az új járműtípusokat nappali menetjelző lámpákkal kell felszerelni.

21A

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt fényvisszaverő eszközök

661/2009/EK rendelet

3. sz. ENSZ-előírás

 

X

22A

Gépjárművek és pótkocsijaik első és hátsó helyzetjelző lámpái, féklámpái és méretjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

7. sz. ENSZ-előírás

 

X

22B

Gépjárművek nappali menetjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

87. sz. ENSZ-előírás

 

X

22C

Gépjárművekre és pótkocsijaikra felszerelt oldalsó helyzetjelző lámpák

661/2009/EK rendelet

91. sz. ENSZ-előírás

 

X

23A

Gépjárművek és pótkocsijaik irányjelző lámpái

661/2009/EK rendelet

6. sz. ENSZ-előírás

 

X

24A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó rendszámtábláinak megvilágítása

661/2009/EK rendelet

4. sz. ENSZ-előírás

 

X

25A

A gépjárművek európai aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, sajtolt burás fényszórói

661/2009/EK rendelet

31. sz. ENSZ-előírás

 

X

25B

Gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyott lámpaegységeibe szánt izzólámpák

661/2009/EK rendelet

37. sz. ENSZ-előírás

 

X

25C

Gázkisüléses fényforrással ellátott gépjárműfényszórók

661/2009/EK rendelet

98. sz. ENSZ-előírás

 

X

25D

Gépjárművek jóváhagyott gázkisüléses lámpaegységeibe szánt gázkisüléses fényforrások

661/2009/EK rendelet

99. sz. ENSZ-előírás

 

X

25E

Gépjárművek aszimmetrikus tompított fényt, távolsági fényt vagy mindkettőt kibocsátó, izzólámpákkal és/vagy LED-modulokkal felszerelt fényszórói

661/2009/EK rendelet

112. sz. ENSZ-előírás

 

X

25F

Gépjárművek adaptív fényszórórendszerei (AFS)

661/2009/EK rendelet

123. sz. ENSZ-előírás

 

X

26A

Gépjárművek első ködfényszórói

661/2009/EK rendelet

19. sz. ENSZ-előírás

 

X

27A

Elvontató berendezés

661/2009/EK rendelet

1005/2010/EU rendelet

 

B

28A

Gépjárművek és pótkocsijaik hátsó ködlámpái

661/2009/EK rendelet

38. sz. ENSZ-előírás

 

X

29A

Gépjárművek és pótkocsijaik tolatólámpái

661/2009/EK rendelet

23. sz. ENSZ-előírás

 

X

30A

Gépjárművek várakozást jelző lámpái

661/2009/EK rendelet

77. sz. ENSZ-előírás

 

X

31A

Biztonsági övek, utasvédő rendszerek, gyermekbiztonsági rendszerek és ISOFIX gyermekbiztonsági rendszerek

661/2009/EK rendelet

16. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítési követelmények

B

33A

Kézi működtetésű kezelőszervek, visszajelző lámpák és kijelzők elhelyezése és azonosítása

661/2009/EK rendelet

121. sz. ENSZ-előírás

 

A

34A

Szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezések

661/2009/EK rendelet

672/2010/EU rendelet

 

nem alkalmazandó

A járművet megfelelő szélvédő-jégmentesítő és -párátlanító berendezéssel kell felszerelni.

35A

Szélvédőtörlő és szélvédőmosó rendszerek

661/2009/EK rendelet

1008/2010/EU rendelet

 

nem alkalmazandó

A járművet megfelelő szélvédőmosó és szélvédőtörlő rendszerrel kell felszerelni.

36A

Fűtési rendszer

661/2009/EK rendelet

122. ENSZ-előírás

 

C

Fűtési rendszer beépítése nem kötelező.

a)

Minden fűtési rendszer

A 122. sz. ENSZ-előírás 5.3. és 6. szakaszában megállapított követelmények alkalmazandók.

b)

LPG-üzemű fűtési rendszerek

A 122. sz. ENSZ-előírás 8. mellékletében megállapított követelmények alkalmazandók.

41A

Nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI)/információkhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

 

A

Az OBD-rendszerekre és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó követelmények kivételével.

Teljesítménymérés

(Amennyiben a járműgyártó más gyártó által előállított motort használ fel)

A motorgyártó által szolgáltatott próbapadi mérési adatok is elfogadhatók, feltéve, hogy a motorvezérlő rendszer (azaz legalább az elektronikus vezérlőegység) azonos.

A motorteljesítmény vizsgálata görgős fékpadon is elvégezhető. Az erőátvitel során bekövetkező teljesítményveszteséget számításba kell venni.

43A

Felcsapódó víz elleni védelem

661/2009/EK rendelet

109/2011/EU rendelet

 

B

45A

Biztonsági üvegezésre alkalmas anyagok és azok járművekbe való beépítése

661/2009/EK rendelet

43. sz. ENSZ-előírás

a)

Alkotóelemek

X

b)

Beépítés

B

46A

Gumiabroncsok felszerelése

661/2009/EK rendelet

458/2011/EU rendelet

 

B

A fokozatos alkalmazás időpontjai a 661/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott időpontok.

46B

Gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsai (C1 osztály)

661/2009/EK rendelet

30. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

46C

Haszongépjárművek és pótkocsijaik (C2 és C3 osztály) gumiabroncsai

661/2009/EK rendelet

54. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

46D

Gumiabroncsok gördülési zaja, nedves tapadása és gördülési ellenállása (C1, C2 és C3 osztály)

661/2009/EK rendelet

117. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

46E

Ideiglenes pótkerék, defekttűrő gumiabroncsok/rendszer és abroncsnyomás-ellenőrző rendszer

661/2009/EK rendelet

64. sz. ENSZ-előírás

Alkotóelemek

X

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése

B

Abroncsnyomás-ellenőrző rendszer beépítése nem kötelező.

48A

Tömegek és méretek

661/2009/EK rendelet

1230/2012/EU rendelet

 

B

A jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn történő indítási vizsgálat

A gyártó kérelmére az 1230/2012/EU rendelet 1. melléklete A. részének 5.1. pontjában leírt, a jármű legnagyobb együttes tömegével végzett, emelkedőn történő indítási vizsgálattól el lehet tekinteni.

49A

Haszongépjárművek vezetőfülkéjének a hátfal síkja előtti külső kiálló részei

661/2009/EK rendelet

61. sz. ENSZ-előírás

 

C

a)

Általános követelmények

A 61. sz. ENSZ-előírás 5. szakaszának követelményei alkalmazandók.

b)

Különös követelmények

A 61. sz. ENSZ-előírás 6. szakaszának követelményei alkalmazandók.

50A

Járműszerelvények mechanikus összekapcsoló alkotóelemei

661/2009/EK rendelet