28.2.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/273 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. december 11.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 69. és 89. cikkére, 145. cikke (4) bekezdésére, 147. cikke (3) bekezdésére és 223. cikke (2) bekezdésére, valamint VIII. melléklete II. része D. szakaszának 5. pontjára,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 64. cikke (6) bekezdésére és 89. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3). Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének III. fejezete és II. címe II. fejezetének 2. szakasza szabályokat tartalmaz a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer és annak irányítása, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, valamint a borágazatban teljesítendő tájékoztatási követelmények tekintetében, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett területek vonatkozásában. Indokolt, hogy e jogi aktusok az 555/2008/EK (4) és a 436/2009/EK (5) bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseinek, továbbá a 606/2009/EK (6) és a 607/2009/EK (7) bizottsági rendelet egyes, a fajtaborok tanúsításával, valamint a bevételezési és kiadási nyilvántartásra vonatkozó adminisztratív szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseinek helyébe lépjenek. Az egyszerűsítés érdekében indokolt továbbá, hogy az új felhatalmazáson alapuló jogi aktusba beépüljenek az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) rendelkezései.

(2)

A jogbiztonság érdekében indokolt meghatározni egyes, ebben a rendeletben és az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendeletben (9) használt fogalmakat. Helyénvaló meghatározni a szőlőterületek és a gazdasági szereplők különböző típusait a két rendeletben rájuk vonatkozóan előírt különleges jogokkal és követelményekkel összefüggésben.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 62. cikke általános követelményként előírja a tagállamok számára, hogy a szőlőt telepíteni vagy újratelepíteni szándékozó termelők számára kérelmek alapján engedélyezzék a szőlőtelepítést. Az említett cikk (4) bekezdése értelmében ugyanakkor egyes területek mentesülnek az engedélyezési rendszer alkalmazása alól. Meg kell állapítani a szóban forgó mentesség alkalmazási feltételeire vonatkozó szabályokat. Az új rendszerrel való visszaélés megakadályozása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kísérletek vagy oltványiskolák céljaira szánt területeket csak e meghatározott célokra lehessen használni. Gondoskodni kell arról is, hogy az ilyen területeken előállított, szőlőből készült termékeket ne lehessen forgalomba hozni, kivéve, ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy nem áll fenn piaci zavarok kockázata. Célszerű engedélyezni, hogy a már folyamatban lévő szőlőtermesztési kísérletekre és a meglévő oltványiskolákra továbbra is az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépése előtt alkalmazott szabályok vonatkozzanak. Annak biztosítására, hogy a kizárólag a szőlőtermelő háztartásának fogyasztására szánt bor-, illetve szőlőtermékek előállítására szolgáló területek ne járulhassanak hozzá piaci zavarok keletkezéséhez, helyénvaló korlátozni e területek méretét, és a vonatkozó mentességet ahhoz a feltételhez kötni, hogy a szőlőtermelő nem foglalkozik kereskedelmi célú bortermeléssel. Ugyanezen okból a mentességet helyénvaló kiterjeszteni azokra a szervezetekre is, amelyek nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet. A szőlővel beültetett területet nemzeti jogszabály értelmében közérdekből végrehajtott kisajátítási intézkedés következtében elveszítő termelő által létesített szőlőterületek tekintetében – a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer általános célkitűzéseinek aláásását elkerülendő – indokolt megállapítani egy, az új terület maximális méretére vonatkozó feltételt.

(4)

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (1) és (2) bekezdése szabályokat állapít meg az új telepítések engedélyezésére vonatkozóan, továbbá a tagállamok által alkalmazható jogosultsági és elsőbbségi kritériumokat határoz meg. Egyes jogosultsági és elsőbbségi kritériumok kapcsán konkrét feltételeket kell megállapítani annak érdekében, hogy alkalmazásuk egységesen történjen, és megakadályozható legyen, hogy az engedélyt kapó termelők visszaéljenek az engedélyezési rendszerrel. Emellett indokolt fenntartani az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló rendelettel bevezetett három további kritériumot: az oltalom alatt álló földrajzi jelzések hírnevével való visszaéléssel kapcsolatos jogosultsági kritériumot; az azon termelőket előnyben részesítő elsőbbségi kritériumot, akik betartják a rendszer szabályait, és akiknek a mezőgazdasági üzeméhez nem tartoznak művelés nélkül hagyott szőlőültetvények; valamint az azokat a társadalmi célt szolgáló nonprofit szervezeteket előnyben részesítő elsőbbségi kritériumot, mely szervezetek terrorizmussal vagy más típusú bűncselekménnyel összefüggésben elkobzott földek birtokába jutottak. A fent említett jogosultsági kritérium alkalmazását annak szükségessége indokolja, hogy bizonyos földrajzi jelzések hírneve hasonló oltalmat élvezzen, mint egyes eredetmegjelöléseké, biztosítva ezáltal, hogy az új telepítések ne jelentsenek fenyegetést rájuk nézve. Az elsőbbségi kritériumok közül az első azon kérelmezők előnyben részesítésére irányul, akik esetében a vonatkozó háttér-információk tanúsítják, hogy betartják az engedélyezési rendszer szabályait, és nem kérelmezik új telepítések engedélyezését, miközben olyan, művelés alatt nem álló, szőlővel betelepített területekkel rendelkeznek, amelyekre újratelepítési engedély lenne kiadható. A másik elsőbbségi kritérium azoknak a társadalmi célt szolgáló nonprofit szervezeteknek az előnyben részesítésére irányul, amelyek terrorizmussal vagy más típusú bűncselekménnyel összefüggésben elkobzott földek birtokába jutottak; a cél ezzel az olyan földterületek társadalmi hasznosításának előmozdítása, amelyeken máskülönben adott esetben nem folyna termelés.

(5)

Az 1306/2013/EU rendelet 118. cikkének figyelembevételével és a valamely térség különböző területei közötti természeti és társadalmi-gazdasági különbségeknek, valamint az említett különböző területeken működő gazdasági szereplők eltérő növekedési stratégiáinak a kezelése érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy regionális szinten más-más módon alkalmazzák az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt jogosultsági és elsőbbségi kritériumokat, valamint a három kiegészítő jogosultsági és elsőbbségi kritériumot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez („OEM”) kapcsolható konkrét területek, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez („OFJ”) kapcsolható konkrét területek, illetve a földrajzi jelzéshez nem köthető területek tekintetében. A szóban forgó kritériumoknak valamely meghatározott térség különböző területein eltérő módon történő alkalmazását minden esetben az érintett területek közötti különbségeknek kell indokolniuk.

(6)

Annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a szabályozás kijátszásának azon eseteire, amelyekről e rendelet nem rendelkezik, a tagállamoknak – amennyiben vonatkozó tevékenységeikre nem terjed ki eleve az e rendeletben a konkrét jogosultsági és elsőbbségi kritériumok kijátszásának megelőzésére megállapított egyedi rendelkezések hatálya – intézkedéseket kell elfogadniuk annak megakadályozására, hogy az engedélyt kérelmezők kijátsszák a jogosultsági, illetve az elsőbbségi kritériumokat.

(7)

Az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy azok a termelők, akik kötelezettséget vállaltak szőlőültetvények kivágására, a kivágandó ültetvényekkel egyidejűleg újonnan telepített szőlőültetvényeket is fenntartsanak. A szabálytalanságok megelőzése érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy megfelelő eszközök – többek között a tervezett újratelepítés engedélyezéséhez megkívánt biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény – alkalmazásával gondoskodjanak róla, hogy a kivágásra vonatkozó vállalás teljesüljön. Ezenkívül egyértelműen elő kell írni, hogy amennyiben a kivágásra nem kerül sor a szóban forgó rendelkezésben meghatározott négyéves időszakon belül, a vállalás tárgyát képező területen végrehajtott szőlőtelepítést nem engedélyezettnek kell tekinteni.

(8)

Az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok elismert és reprezentatív szakmai szervezetek által kiadott ajánlás alapján korlátozhatják az újratelepítést az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelésére jogosult területeken. A korlátozásra irányuló határozatok alkalmazási körének egyértelmű megállapítása, valamint a rendszer koherenciájának biztosítása és a rendszerrel való visszaélés megakadályozása érdekében meg kell határozni, hogy milyen jogcím vagy indokok alapján adható ki ilyen határozat. Gondoskodni kell arról, hogy az újratelepítések engedélyezésének tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében rögzített automatizmus ne akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a szóban forgó rendelet 63. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és az említett cikk (3) bekezdésével összhangban bizonyos területek esetében éljenek az engedélykibocsátás korlátozásának lehetőségével. Mindazonáltal célszerű egyértelművé tenni, hogy bizonyos egyedi esetek nem tekinthetők a rendszerrel való visszaélésnek.

(9)	Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikke előírja, hogy bizonyos tagállamok kötelesek szőlőkatasztert vezetni, amelynek naprakész információkat kell tartalmaznia a termelési potenciállal kapcsolatban. E rendeletben meg kell határozni a szőlőkataszterben szerepeltetendő információk részleteit.

(10)	Az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (1) bekezdése értelmében borászati termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unió területén forgalomba hozni. Meg kell állapítani a szóban forgó kísérőokmány használatára vonatkozó szabályokat.

(11)

A tagállamokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a borászati termékek kísérőokmánnyal történő szállítására vonatkozó kötelezettség alóli mentesség hatálya nagyobb távolságokra és a műveletek szélesebb körére is kiterjeszthető, ami megkönnyítené az érintett áruk mozgását, anélkül, hogy ez megakadályozná a borászati termékek megfelelő szintű nyomonkövethetőségének biztosítását. Indokolt mentesíteni többek között a 2009 61 és a 2009 69 KN-kód alá tartozó szőlőlé és must azon szállítmányait, amelynek címzettjei borkészítéssel nem foglalkozó gazdasági szereplők, hiszen e gazdasági szereplőkre nem terjednek ki a borágazat terén illetékes hatóságok ellenőrzései, és a szóban forgó termékek nyomonkövethetősége kereskedelmi okmánnyal is biztosítható.

(12)

A 2008/118/EK tanácsi irányelv (10) harmonizált szabályokat tartalmaz bizonyos jövedéki termékek – köztük egyes alkoholtartalmú italok – vonatkozásában, és rendelkezik az ilyen termékek szállítmányait kötelezően kísérő elektronikus adminisztratív okmányról és egyéb okmányokról. Az Unión belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és a gazdasági szereplők által teljesítendő adminisztratív alakiságok egyszerűsítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a borászati termékek szállítmányait a jövedéki szabályok alkalmazása céljából kísérő okmányokat egyszersmind az 1308/2013/EU rendelet értelmében vett elismert kísérőokmányoknak is lehessen tekinteni.

(13)

A 2008/118/EK irányelv 40. cikkének figyelembevételével, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők gyorsabban teljesíthessék az adminisztratív alakiságokat, és komolyabb garanciák álljanak rendelkezésre a borászati termékek tanúsításának és nyomon követésének megbízhatósága tekintetében, a kistermelők által előállított borászati termékek és a jövedéki adó alól mentes borászati termékek szállítmányai esetében indokolt engedélyezni egy olyan, a tagállamok által kialakított, elektronikus kísérőokmányok kibocsátására szolgáló egyszerűsített információs rendszer alkalmazását, amely egy legalább a termék azonosításához és szállítási útvonalának nyomon követéséhez szükséges adatokat tartalmazó kereskedelmi okmány használatát írja elő. Mindazonáltal annak érdekében, hogy az ilyen információs rendszert jelenleg még nem alkalmazó tagállamoknak lehetőségük legyen a rendszer felállítására, célszerű átmeneti időszakról gondoskodni, amely során papíralapú és elektronikus kísérőokmányok egyaránt használhatók.

(14)	A 2008/118/EK irányelv 30. cikkét szem előtt tartva lehetővé kell tenni a tagállamok számára olyan egyszerűsített eljárások és okmányok használatát, amelyek segítségével nyomon tudják követni a borászati termékeknek a kizárólag a saját területükön történő szállítását.

(15)

A kísérőokmányok arra is szolgálhatnak, hogy tanúsítsák a borászati termékek bizonyos jellemzőit általánosságban, illetve konkrétan az évjáratot, a borszőlőfajtákat és adott esetben azt, hogy a termék oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék. Annak biztosítására, hogy valamennyi gazdasági szereplő egyenlő elbánásban részesüljön, e rendeletben indokolt megállapítani azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmányok felhasználhatók az említett tanúsítási célokra. A gazdasági szereplők által teljesítendő adminisztratív alakiságok egyszerűsítése és az illetékes hatóságokra a rutinfeladatok kapcsán háruló teher felszámolása érdekében indokolt előírni az illetékes hatóságok számára, hogy engedélyezzék a feladóknak a kísérőokmányok kitöltését és öntanúsítását a következő elemek tekintetében: a borászati termékek származása vagy eredete és jellemzői, az évjárat vagy azon szőlőfajta (szőlőfajták), amelyekből a termékek készülnek, valamint a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés.

(16)

Arra az esetre, ha a gazdasági szereplőknek harmadik országok kérésére a borászati termékek jellemzőire vonatkozó különleges tanúsítványokat kell benyújtaniuk, e rendeletnek lehetőséget kell teremtenie az exportált borászati termékekre vonatkozó tanúsítás igénybevételére, és elő kell írnia az ennek keretében kiállított tanúsítványok hitelességére és használatára vonatkozó feltételeket.

(17)

A vámjogszabályok a borászati termékek kivitelének bizonyítékaként a kísérőokmányok mellett kiegészítő okmányokat, például kiviteli árunyilatkozatot is előírnak. Ezért további eljárásokat kell meghatározni a szóban forgó okmányoknak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) foglalt szabályokkal összhangban történő kiállítására és érvényesítésére vonatkozóan.

(18)

Az ömlesztve szállított borászati termékek szállítmányai esetében nagyobb a csalárd gyakorlatok előfordulásának veszélye, mint az egyszer használatos záróeszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékeknél. Ezért az ilyen szállítmányok vonatkozásában indokolt kötelezni a berakodás helye szerinti illetékes hatóságot arra, hogy előzetes tájékoztatást adjon a kísérőokmányban szereplő adatokról, kivéve olyan információs rendszer alkalmazása esetén, amely lehetővé teszi a kirakodás helye szerinti illetékes hatóságnak, hogy megismerje a szóban forgó adatokat.

(19)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára könnyebbé váljon a harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek, illetve az Unióból exportált, majd újra behozott uniós termékek szállítmányainak szállítására vonatkozó ellenőrzések elvégzése, indokolt előírni, hogy az érintett termékek szállítmányait a szabad forgalomba bocsátást követően kísérő okmányokon szerepeljen a szabad forgalomba bocsátáshoz használt okmányokra, illetve – az Unióból származó termékek esetében – az első alkalommal történő feladás céljára kiállított kísérőokmányra vagy egyéb, a termékek eredetét igazoló elfogadott okmányra való hivatkozás.

(20)	A jogbiztonság érdekében szabályokat kell megállapítani a kísérőokmánnyal szállított termék átvételének megtagadása esetén a címzett által meghozandó intézkedések harmonizálása és annak meghatározása céljából, hogy ezt követően a termék mely kísérőokmány használatával szállítható.

(21)

Azon esetek kezelése céljából, amikor az illetékes hatóság megállapítja vagy alapos okkal feltételezi, hogy valamely feladó súlyosan megsértette a borágazatra vonatkozó uniós vagy nemzeti szabályokat a borászati termékek kísérőokmányokkal történő szállítása, illetve a termelési feltételek vagy az érintett termékek összetétele tekintetében, továbbá annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára lehetővé váljon a továbbszállítás nyomon követése vagy a szóban forgó termékek jövőbeli felhasználásával kapcsolatos döntés meghozatala, helyénvaló részletes rendelkezéseket megállapítani az illetékes hatóság által a kísérőokmányok, valamint az ilyen helyzetekben az illetékes hatóságok között folytatandó információcsere és kölcsönös segítségnyújtás tekintetében előírható eljárásra vonatkozóan.

(22)

A visszatartó erő biztosítása, illetve a jogszerűségnek a borászati termékek szállításához használt kísérőokmányokkal kapcsolatos jelentéktelen szabálysértések esetében való visszaállítása érdekében célszerű olyan szabályokat megállapítani, amelyek lehetővé teszik a szabálytalanságokat feltáró illetékes hatóság számára, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon az ilyen szállítás szabályossá tételére, illetve hogy arányos intézkedéseket hozzon a szabálytalanságok tekintetében, ideértve a szóban forgó termékek forgalmazásának betiltását is, továbbá hogy tájékoztassa a berakodás helye szerinti illetékes hatóságot.

(23)	A jogbiztonság érdekében helyénvaló szabályokat megállapítani a vis maior és a szállítás során bekövetkező, előre nem látható események eseteire abból a célból, hogy a szállító tudatában legyen annak, hogy mit kell tennie az érintett szállítási művelet szabályossá tételéhez.

(24)

Az 1308/2013/EU rendelet 90. cikke értelmében az említett cikk hatálya alá tartozó, az Unióba behozott borászati termékeket az azok származási helye szerinti ország illetékes szerve által kiállított igazolásnak és a származási hely szerinti harmadik ország által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylatnak kell kísérnie. Az Unióba való behozatalhoz szükséges dokumentumok számának csökkentése és a tagállami illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések megkönnyítése érdekében célszerű az említett igazolást és analitikai bizonylatot egyetlen okmányban, a VI-1 okmányban egyesíteni. A jogbiztonság és a kereskedelem előmozdítása céljából indokolt úgy rendelkezni, hogy a szóban forgó okmány a borászati termék jellemzőit, az évjáratot vagy a szőlőfajtá(ka)t, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést tanúsító okmánynak minősüljön.

(25)

A harmonizáció érdekében és abból a célból, hogy mind a gazdasági szereplők, mind a tagállamok adminisztratív terhei csökkenjenek, az Unióba importált borászati termékek tekintetében benyújtandó VI-1 okmányra vonatkozó követelmény alóli mentességeket össze kell hangolni a borászati termékek szállítmányait azok Unión belüli szabad forgalomba bocsátása után kísérő okmányokra alkalmazandó mentességekkel, a vámmentességeknek az 1186/2009/EK tanácsi rendeletben (12) megállapított uniós rendszerével, valamint a harmadik országokkal létesített diplomáciai kapcsolatokat szabályozó egyedi egyezményekből eredő mentességekkel.

(26)

Annak lehetővé tételére, hogy a tagállamok illetékes hatóságai – az importált termékek rendeltetési helye szerinti tagállamtól függetlenül – harmonizált eljárásokat és azonos okmánytípusokat használjanak, indokolt rendelkezésre bocsátani a VI-1 okmány és annak kivonata (a VI-2 kivonat) mintapéldányát, és meghatározni a kibocsátásuk alkalmával követendő eljárás részleteit.

(27)

Meg kell állapítani a VI-1 okmány és a VI-2 kivonat használatának szabályait, biztosítva ezáltal, hogy minden érintett fél ugyanazt az eljárást kövesse a szállítmányok szabad forgalomba bocsátásakor. A szokásos kereskedelmi gyakorlat ismeretében célszerű egyértelműen előírni, hogy a borszállítmányok több részre osztása esetén az illetékes hatóságok jogosultak felügyelni a VI-1 okmány azon kivonatainak elkészítését, amelyek az adott borszállítmány felosztásból származó új szállítmányokat kísérik.

(28)	A kereskedelem előmozdítása és a közvetett behozatal egyszerűbbé tétele érdekében helyénvaló szabályokat megállapítani azon esetek meghatározása céljából, amikor nincs szükség további analízisekre valamely borászati terméknek a származási országától eltérő harmadik országból történő behozatalához.

(29)

Az olyan különleges borok sajátosságainak figyelembevétele érdekében, mint például a likőrborok, a lepárlásra szánt szeszezett borok, valamint a földrajzi árujelzővel ellátott borok, szabályokat kell megállapítani a VI-1 okmánynak az ilyen borok szállítmányai esetében történő használatára vonatkozóan. Az exportőrökre és a hatóságokra háruló terhek mérséklése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén elegendő a VI-1 okmányt benyújtani a földrajzi árujelző tanúsítására vagy annak igazolására, hogy a likőrborokhoz, illetve a lepárlásra szánt szeszezett borokhoz hozzáadott alkohol borból származik.

(30)

Az azon harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése céljából, amelyek a csalás megelőzésére irányuló szorosabb együttműködésre vonatkozó záradékot tartalmazó megállapodást kötöttek az Unióval és jó kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn vele, helyénvaló engedélyezni az ilyen országokban működő termelőknek, hogy maguk is kiállíthassanak VI-1 okmányokat, továbbá helyénvaló az ilyen okmányokat úgy tekinteni, mint a harmadik országok illetékes szervei vagy a harmadik országok által kijelölt szervek vagy hivatalok részéről kiállított, az 1308/2013/EU rendelet 90. cikkében említett okmányokat, az Unióból származó borok esetében már engedélyezett eljáráshoz hasonlóan.

(31)

Tekintve a borágazatban alkalmazott számítógépes rendszerek fejlődését, továbbá annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a borászati termékek szállításának és ellenőrzésének nyomon követése, helyénvaló engedélyezni számítógépes rendszerek és olyan elektronikus okmányok alkalmazását is, amelyeket a harmadik országok illetékes szervei vagy – az illetékes hatóságaik felügyelete mellett – közvetlenül a harmadik országokban működő gazdasági szereplők állítanak ki. Ugyanakkor a számítógépes rendszerek használatát bizonyos minimumfeltételek betartásához kell kötni, valamint attól kell függővé tenni, hogy az Unió elismeri-e, hogy a harmadik országban létrehozott ellenőrzési rendszer kielégítő garanciákat nyújt a szóban forgó harmadik országból az Unióba importált borászati termékek jellege, származása és nyomonkövethetősége tekintetében. Ezért szükség van az említett minimumkövetelmények megállapítására. Annak érdekében, hogy a VI-2 kivonatok kiállítására szolgáló eljárások mind a gazdasági szereplők, mind az illetékes hatóságok számára egyszerűbbé és gyorsabbá váljanak, helyénvaló engedélyezni a tagállami hatóságok számára, hogy ezeket a kivonatokat számítógépes rendszerek segítségével, az általuk meghatározandó eljárások szerint állíthassák ki.

(32)

Az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdése értelmében azok a természetes, illetve jogi személyek, akik, illetve amelyek borászati termékeket tartanak, kötelesek nyilvántartást vezetni a szóban forgó termékek bevételezéséről és kiadásáról. Egyes olyan gazdasági szereplők számára azonban, akiknek a készletei vagy értékesítései nem haladnak meg egy bizonyos küszöbértéket, illetve akik kizárólag saját telephelyükön folytatnak értékesítést, e nyilvántartás vezetése aránytalanul nagy terhet jelentene. Ezért indokolt mentesíteni őket e kötelezettség alól. Indokolt előírni a tagállamok számára, hogy az átláthatóság érdekében és ellenőrzési célokra vezessenek jegyzéket a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére kötelezett gazdasági szereplőkről. Ezenkívül annak érdekében, hogy biztosított legyen a borászati termékek szállításának és tárolásának nyomonkövethetősége és felügyelete, szabályokat kell megállapítani az egyes vállalkozások által külön-külön vezetendő nyilvántartások szükségessége, a nyilvántartás vezetésének módjára vonatkozó részletek és a nyilvántartásba bejegyzendő műveletek tekintetében.

(33)

E rendeletben a gazdasági szereplők mindegyikére vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Az ellenőrzések megkönnyítése céljából azonban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő szabályokat határozzanak meg a nyilvántartásban szerepeltetendő egyes termékekre vagy műveletekre vonatkozó nyilvántartási adatok tekintetében, valamint hogy kötelezzék a gazdasági szereplőket egyes, a nyilvántartásba bejegyzendő kezelések bejelentésére. Mivel azonban e bejelentések aránytalanul nagy adminisztratív terhet róhatnak egyes gazdasági szereplőkre, indokolt korlátozni a tagállamok azon lehetőségét, hogy ilyen bejelentési követelményeket támasszanak.

(34)

A piac felügyeletéhez és irányításához szükséges piaci adatok gyűjtésének megkönnyítése és ugyanakkor az adminisztratív terhek mérséklése érdekében olyan rendelkezéseket kell megállapítani, amelyekkel biztosítható, hogy a szőlőkataszter vezetésére kötelezett tagállamokban telephellyel rendelkező, érintett gazdasági szereplők termelési és készletjelentéseket nyújtsanak be. Mindazonáltal a szőlőkataszter vezetésére nem kötelezett tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék ilyen jelentések benyújtását. Az egymást átfedő adatgyűjtések elkerülése érdekében célszerű úgy rendelkezni, hogy azok a tagállamok, amelyek olyan szőlőkatasztert vezetnek, amely évente aktualizált információkat tartalmaz minden egyes szőlőtermelő szőlővel beültetett területei tekintetében, mentesíthessék a gazdasági szereplőket a területnek a termelési jelentésben való bejelentésére vonatkozó kötelezettség alól.

(35)

A nyomonkövethetőség és a piacirányítás javítása céljából indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy kiegészítő adatokat gyűjtsenek a borkészítés céljára szánt szőlő és must termelésével kapcsolatban. E célból lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy megköveteljék szüreti jelentések benyújtását.

(36)

A nyomonkövethetőség és a piacirányítás javítása céljából lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy adatokat gyűjtsenek a szüret tényleges időpontja, valamint a termelési és a szüreti jelentések benyújtásának időpontjai között esetleg végbemenő, a leszüretelt szőlő és az abból nyert must vagy szőlőlé kezelésével vagy értékesítésével kapcsolatos műveletekről.

(37)

A jobb átláthatóság és piacirányítás érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendeletben megállapított szabályok nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy megköveteljék bővebb információk szolgáltatását. Ezenkívül lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy termelés vagy készletek hiányában mentesítsék az érintett gazdasági szereplőket a jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

(38)

Az 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének alkalmazásában egységes szabályokat kell megállapítani a belső piac tekintetében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozóan. Ezért indokolt a borászati termékek tárolásának és értékesítésének felügyeletéért felelős hatóságok rendelkezésére bocsátani az Unió-szerte alkalmazandó egységes szabályoknak megfelelő, a termelési potenciálra, a szőlőkataszterre, a kísérőokmányokra, a tanúsításra, valamint a bevételezési és kiadási nyilvántartásra vonatkozó ellenőrzések hatékony végrehajtásához szükséges eszközöket.

(39)

Az ellenőrzés, valamint a szőlőből és a borászati termékekből történő mintavétel zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása érdekében olyan rendelkezéseket kell elfogadni, amelyekkel megelőzhető, hogy az ellenőrzésnek alávetett felek akadályozzák az ellenőrzéseket, és amelyek kötelezik e feleket a mintavétel elősegítésére, valamint az e rendelet által megkövetelt információk megadására.

(40)

Abból a célból, hogy a tagállamok rendelkezzenek a bor csalárd szándékkal történő manipulálásának kockázatát kezelő hatékony eszközökkel, létrejött az 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (5) bekezdésében említett, az izotóp adatok tárolására szolgáló analitikai adatbank, amelyet a Közös Kutatóközpont keretében működő Európai Borágazati Ellenőrzési Referenciaközpont gondoz. Az izotópos elemzési referencia-módszerek alkalmazása révén eredményesen ellenőrizhető a borászati termékek alkoholtartalmának növelése, és megállapítható, hogy került-e sor víz hozzáadására vagy sem. Az izotóp adatok analitikai adatbankja – más analitikai technikákkal együtt – segítséget nyújt annak ellenőrzéséhez, hogy a borászati termékek megfelelnek-e a származás és a fajta tekintetében bejelentett információknak. E célból rendelkezéseket kell megállapítani az izotópos elemzési referencia-módszerek alkalmazására, valamint az analitikai adatbázis vezetésére és naprakészen tartására vonatkozóan.

(41)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a borágazati ellenőrzésekért felelős hatóságok munkájának eredményességét. Ezért azokban a tagállamokban, ahol több hatóság is meg van bízva borágazati ellenőrzések végzésével, az ellenőrzési műveleteket koordinálni kell az illetékes hatóságok között, és a tagállamoknak ki kell jelölniük egy szervet, amely felelős az ezek közötti és a Bizottsággal való kapcsolattartásért.

(42)	Az ellenőrzések végzésének Unió-szerte történő megkönnyítése érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok tisztviselői megfelelő vizsgálati hatáskörrel rendelkezzenek a szabályok betartásának ellenőrzéséhez.

(43)

A borászati termékek nyomonkövethetőségének és a borágazatban alkalmazandó uniós szabályok betartásának biztosítása céljából indokolt gondoskodni az ellenőrzések és az információkhoz való hozzáférés terén a borágazatban illetékes hatóságok által folytatott koordináció fenntartásáról. Annak érdekében, hogy e koordinált megközelítés teljes mértékben érvényre juthasson, indokolt a jövedékiadó-köteles borászati termékek ellenőrzésében részt vevő különböző hatóságok számára hozzáférést biztosítani az érintett termékeknek a 2008/118/EK irányelv és a 684/2009/EK rendelet alapján történő szállítására vonatkozó információkhoz. E célból helyénvaló figyelembe venni a jövedéki termékek szállításához és felügyeletéhez kapcsolódó, az 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (13) létrehozott számítógépes rendszert.

(44)

A borágazati piacok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelem egymástól való kölcsönös függése szükségessé teszi az ellenőrzésekért felelős különböző hatóságok közötti szoros együttműködést. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan működhessenek együtt a borágazat szabályainak alkalmazásában, a tagállamok illetékes hatóságai számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kapcsolatba léphessenek másik tagállamok illetékes hatóságaival. E célból meg kell állapítani a kérésre történő kölcsönös segítségnyújtás szabályait. A mintavétellel és a minták feladásával, az analízisekkel és az érzékszervi vizsgálatokkal, valamint a szakértői szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos kiadások kezelésének egyszerűsítése céljából rögzíteni kell azt az elvet, miszerint az ilyen kiadásokat azon tagállam illetékes hatóságának kell viselnie, amely a mintavételt vagy a szakértői szolgáltatásokat megrendeli.

(45)

Az illetékes hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás hatékonyságának fokozása érdekében e rendeletben elő kell írni, hogy az e rendelet alapján elvégzett ellenőrzésekből eredő megállapítások az ellenőrzés elvégzésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is bizonyító erejűnek minősüljenek.

(46)

Annak érdekében, hogy eredményesen fel lehessen lépni a csalás ellen, elkerülhető legyen a csalás komoly kockázata, és megfelelő intézkedést lehessen hozni azokban az esetekben, amikor valamely borászati termékek tekintetében gyanítható vagy megállapítást nyer az uniós szabályoknak való meg nem felelés, lehetővé kell tenni az érintett tagállamok kapcsolattartó szervei számára, hogy értesítsék egymást az ilyen esetekről. Indokolt úgy rendelkezni, hogy e célra az érintett tagállamok a Bizottság által rendelkezésre bocsátott információs rendszereket vegyék igénybe.

(47)

Az 1306/2013/EU rendelet 64. cikke igazgatási szankciók alkalmazását írja elő a jogosultsági kritériumoknak, kötelezettségvállalásoknak vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásából eredő egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés eseteire. Az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (4) bekezdése értelmében igazgatási szankciókat kell előírni az engedély nélküli telepítésekre vonatkozóan. A visszatartó erő biztosítása érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy e szankciók mértékét az érintett szőlőbirtokokon termelt borok kereskedelmi értékével arányosan állapítsák meg. Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a szóban forgó szankciók minimális értéke megfeleljen a szőlőterületek uniós szinten megállapított, hektáronkénti átlagos éves jövedelemének, amelyet a szőlőterületek egy hektárjára eső bruttó haszonkulcsban kell megadni. A szankciók mértékét e minimális értékből kiindulva a meg nem felelés időtartamától függően fokozatosan növelni kell. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy magasabb minimális szankciókat alkalmazzanak a termelőkre azokon a területeken, ahol az uniós szinten megállapított minimális érték alacsonyabb, mint az adott terület hektáronkénti becsült átlagos éves jövedelme. A szankciók minimális értékének növelését azon terület hektáronkénti becsült átlagos éves jövedelmével arányosan kell végrehajtani, ahol az engedély nélkül telepített ültetvény található.

(48)

A fogyasztók gyors és hatékony védelmének biztosítása céljából elengedhetetlen rendelkezni arról, hogy lehetséges legyen felfüggeszteni a kísérőokmányok és a tanúsítási eljárások olyan gazdasági szereplők általi használatát, akiknek a tekintetében megállapítást nyert vagy gyanítható, hogy nem felelnek meg a borászati termékek termelésére, illetve szállítására vonatkozó uniós szabályoknak, továbbá lehetőséget kell biztosítani a behozatalra vonatkozó egyszerűsített intézkedések és elektronikus eljárások alkalmazásának felfüggesztésére csalás vagy a fogyasztók egészségét étintő kockázat esetén.

(49)

E rendelet hatékony alkalmazásának és a borpiac megfelelő felügyeletének biztosítása érdekében indokolt a tagállamok által a meg nem felelés súlyosságának és – adott esetben – ismétlődő jellegének figyelembevételével alkalmazandó, visszatartó erejű szankciókat előírni azon esetekre, amikor a gazdasági szereplők nem teljesítik a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére, a jelentések benyújtására vagy az értesítések küldésére vonatkozó kötelezettségeiket.

(50)	A gazdasági szereplőkkel szembeni méltányos bánásmód biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a nyilvánvaló hibák és a kivételes körülmények eseteire.

(51)	Az 1308/2013/EU rendelet 223. cikkének megfelelően szabályokat kell megállapítani a tagállamok által a Bizottság számára küldendő értesítésekről. E célból helyénvaló meghatározni a szolgáltatandó információk jellegét és típusát, valamint közzétételének feltételeit.

(52)

A harmadik országok által kiállított, borászati termékek behozatalára vonatkozó okmányok ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt előírni a Bizottság számára, hogy állítsa össze és tegye közzé a harmadik országok által az említett okmányok kiállításával összefüggésben bejelentett illetékes szervek, kijelölt szervek vagy szervezeti egységek, valamint engedéllyel rendelkező bortermelők jegyzékét. Az egyfelől a tagállamok és a Bizottság, másfelől a tagállamok és harmadik országok közötti kommunikáció és segítségnyújtás iránti megkeresések megfelelő kezelésének előmozdítása céljából indokolt továbbá előírni a Bizottság számára, hogy az egyes harmadik országokban a Bizottsággal és az uniós tagállamokkal való kapcsolattartásra kijelölt kapcsolattartó szervek jegyzékét is tegye közzé.

(53)

A borászati termékek megfelelő minőségének biztosítása érdekében a szőlő túlpréselésére vonatkozó tilalom végrehajtása kapcsán további előírásokra van szükség. Az említett tilalom helyes alkalmazásának ellenőrzéséhez elengedhetetlen a borkészítés során keletkező melléktermékek és végső felhasználásuk megfelelő nyomon követése. E célból szabályokat kell megállapítani a melléktermékeknek a szőlő kipréselése utáni, százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma, valamint a természetes vagy jogi személyek, illetve ilyen személyek csoportjai birtokában lévő melléktermékeknek a tagállami illetékes hatóságok felügyelete mellett történő kötelező kivonására vonatkozó feltételek tekintetében. Mivel az ilyen feltételek közvetlenül kapcsolódnak a borkészítés folyamatához, indokolt őket a 606/2009/EK rendeletben meghatározott borászati eljárásokkal és alkalmazandó bortermelési korlátozásokkal együtt felsorolni. Az említett rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(54)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK rendeletnek az e rendelettel és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelettel felváltott rendelkezéseit el kell hagyni. Ugyanezen okokból a 436/2009/EK rendeletet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló rendeletet indokolt hatályon kívül helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az 1306/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)	a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer;

b)	a szőlőkataszter;

c)	az elismert kísérőokmányok, a tanúsítás és a borbehozatalra vonatkozó szabályok;

d)	a bevételezési és kiadási nyilvántartás;

e)	a kötelező bejelentések;

f)	az ellenőrzések és az izotóp adatok analitikai adatbankja;

g)	az illetékes hatóságok és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtás;

h)	a szankciók;

i)	az értesítések és a bejelentett információk közzététele.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet alkalmazásában:

a) „szőlőtermelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme az Unió területén található az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 355. cikkével összefüggésben értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint, és aki vagy amely olyan, szőlővel betelepített területtel rendelkezik, amelynek terménye borászati termékek kereskedelmi célú termelésére szolgál, vagy amely az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt területekre vonatkozó mentességben részesül;

b) „borászati termékek”: az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XII. részében felsorolt termékek, a 2209 00 11 és a 2209 00 19 KN-kód alá tartozó borecet kivételével;

c) „szőlőparcella”: az 1306/2013/EU rendelet 67. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott, szőlővel betelepített mezőgazdasági parcella, amely vagy borászati termékek kereskedelmi célú termelésére szolgál, vagy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett, kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt területekre vonatkozó mentességben részesül;

d) „művelés nélkül hagyott szőlőtermő terület”: olyan, szőlővel betelepített terület, amely több mint öt borászati év óta nem áll értékesítésre szánt termék termelésére irányuló, rendszeres művelés alatt, a tagállamok által meghatározott egyedi esetek sérelme nélkül, és amely esetében a szőlőültetvény kivágása többé nem jogosítja fel a termelőt az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke szerinti újratelepítési engedély megszerzésére;

e) „szüretelő termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely valamely szőlővel betelepített területről betakarítja a szőlőtermést annak érdekében, hogy a leszüretelt szőlőt borászati termékek harmadik felek általi előállítása céljára értékesítse, vagy kereskedelmi célból borászati termékekké dolgozza fel saját üzemében vagy dolgoztassa fel saját nevében;

f) „feldolgozó”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely bort dolgoz vagy dolgoztat fel, és ennek eredményeként bort, likőrbort, pezsgőt és gyöngyözőbort, szén-dioxid hozzáadásával készült pezsgőt és gyöngyözőbort, minőségi pezsgőt vagy illatos minőségi pezsgőt állít elő;

g) „kiskereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely üzleti tevékenységének részeként az egyes tagállamok által a kereskedelem és a forgalmazás sajátosságainak figyelembevételével meghatározandó kis mennyiségekben bort és mustot értékesít közvetlenül a fogyasztónak, nem értve azonban ide a nagy mennyiségű bor tárolására és palackozására berendezett pincészettel rendelkező, valamint az ömlesztve szállított borral vándorkereskedői tevékenységet folytató személyeket;

h) „palackozás”: a bornak mint végterméknek 60 litert meg nem haladó űrtartalmú tárolóedényekbe történő töltése kereskedelmi célból;

i) „palackozó”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely borpalackozást végez vagy saját nevében végeztet;

j) „kereskedő”: olyan, a magánfogyasztóktól és a kiskereskedőktől eltérő természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely borászati termékekből készletet tart kereskedelmi célból, vagy ilyen termékekkel kereskedik és esetleg palackozza is azokat, nem értve azonban ide a lepárlóüzemeket;

k) „borászati év”: a borágazat tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 6. cikkének d) pontja szerint megállapított gazdasági év.

(2) E rendelet IV–VIII. fejezetének – a 47. cikk kivételével –, valamint az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet IV–VII. fejezetének alkalmazásában a „termelő” fogalma alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja értendő – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjai nemzeti jog szerinti jogállására –, aki vagy amely kereskedelmi célból friss szőlőt, mustot vagy még erjedésben lévő újbort borrá vagy musttá dolgoz fel vagy dolgoztat fel saját nevében.

(3) A 10. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a „kistermelő” olyan termelőt jelent, aki – legalább három egymást követő borászati év átlagos éves termelését alapul véve – borászati évenként átlagosan 1 000 hl-nél kevesebb bort állít elő.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a „kistermelő” fogalmába nem értendők bele azok a termelők, akik friss szőlőt, mustot vagy még erjedésben lévő újbort vásárolnak abból a célból, hogy azt borrá dolgozzák fel.

II. FEJEZET

A SZŐLŐTELEPÍTÉSEKRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

3. cikk

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer hatálya alól mentesített területek

(1) Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címének III. fejezetében a szőlőtelepítésekre vonatkozóan meghatározott engedélyezési rendszer nem alkalmazandó az ugyanazon rendelet 62. cikkének (4) bekezdésében említett területeken az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott vonatkozó feltételeknek megfelelően végrehajtott telepítésre vagy újratelepítésre.

(2) A kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt területeken végrehajtandó telepítést vagy újratelepítést előzetesen be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden releváns információt az érintett területekre és a kísérlet, illetve az oltványtermesztés időszakára vonatkozóan. A szóban forgó időszakok meghosszabbítását szintén be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak.

Amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy nem áll fenn piaci zavarok kockázata, dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett időszakokban engedélyezik az érintett területeken termesztett szőlő és az ilyen szőlőből készített borászati termékek forgalmazását. A szóban forgó időszakok végén a termelő:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 64. vagy 68. cikkének megfelelően megszerzi a megfelelő engedélyt az érintett terület vonatkozásában, annak érdekében, hogy az adott területen termesztett szőlő és az abból előállított borászati termékek forgalmazhatók legyenek; vagy

b)	az 1308/2013/EU rendelet 71. cikke (1) bekezdésének megfelelően saját költségére kivágja az érintett területen lévő szőlőültetvényt.

Azon területeknek, amelyeket kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánnak, és amelyeket új telepítési jogok odaítélését követően 2016. január 1-jét megelőzően telepítettek be, az említett időpontot követően is meg kell felelniük minden, az ilyen jogok használatára vonatkozóan meghatározott feltételnek azon kísérlet időtartamának vagy azon oltványiskola termelési időszakának a végéig, amely tekintetében a jogokat odaítélték. A szóban forgó időszakok lejártát követően az első és a második albekezdésben megállapított szabályok alkalmazandók.

(3) Azon területek esetében, amelyek szőlő- és bortermékei kizárólag a szőlőtermelő háztartásának fogyasztására szolgálnak, telepítésre, illetve újratelepítésre a következő feltételek teljesülése esetén kerülhet sor:

a)	az érintett terület legfeljebb 0,1 ha;

b)	az érintett szőlőtermelő nem foglalkozik bor vagy egyéb borászati termék kereskedelmi célú termelésével.

E bekezdés alkalmazásában a tagállamok bizonyos, kereskedelmi tevékenységet nem folytató szervezeteket a szőlőtermelő háztartásával egyenértékűnek tekinthetnek.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett telepítéseket be kell jelenteni.

(4) Azon termelők, akik nemzeti jogszabály értelmében közérdekből végrehajtott kisajátítási intézkedés következtében veszítettek el bizonyos szőlővel betelepített területeket, jogosultak új terület betelepítésére, feltéve, hogy az újonnan betelepített terület nagysága a tiszta szőlőtermő területet tekintve nem haladja meg az elveszített terület 105 %-át. Az újonnan betelepített területet be kell jegyezni a szőlőkataszterbe.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett mentesség hatálya alá tartozó területeken lévő ültetvények kivágása nem vonja maga után az újratelepítésnek az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke alapján történő engedélyezését. Ugyanakkor a (4) bekezdésben említett mentesség alapján újonnan telepített ültetvények kivágása esetén engedélyezni kell az újratelepítést.

4. cikk

Az engedély megadására vonatkozó kritériumok

(1) Amennyiben a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogosultsági kritériumot alkalmazzák, az e rendelet I. mellékletének A. szakaszában foglalt szabályok alkalmazandók.

A tagállamok emellett alkalmazhatják azt a további objektív és megkülönböztetésmentes kritériumot is, miszerint a kérelem nem hordozhatja magában a konkrét oltalom alatt álló földrajzi jelzések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, amit vélelmezni kell, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását.

Az ennek a további kritériumnak az alkalmazására vonatkozó szabályokat az I. melléklet B. szakasza tartalmazza.

(2) Amennyiben a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett jogosultsági kritériumok és az e cikk (1) bekezdésében meghatározott további kritérium közül egy vagy több kritérium alkalmazása mellett döntenek, az új telepítések engedélyezésekor az érintett kritériumot vagy kritériumokat nemzeti, illetve alacsonyabb területi szinten is alkalmazhatják.

(3) Amennyiben a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elsőbbségi kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaznak, az e rendelet II. mellékletének A–H. szakaszában megállapított szabályok alkalmazandók.

A tagállamok emellett alkalmazhatják a termelő korábbi magatartásához és a terrorizmussal vagy más típusú bűncselekménnyel összefüggésben elkobzott földek birtokába jutó, társadalmi célt szolgáló nonprofit szervezetekhez kapcsolódó további, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat is. Az e további kritériumok alkalmazására vonatkozó szabályokat a II. melléklet I. szakasza tartalmazza.

(4) Amennyiben a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének a)–h) pontjában említett elsőbbségi kritériumok és az e cikk (3) bekezdésében előírt további kritériumok közül egy vagy több kritérium alkalmazása mellett döntenek, az új telepítések engedélyezésekor az érintett kritériumot vagy kritériumokat alkalmazhatják az egész tagállam szintjén egységesen, illetve – az adott tagállam különböző területei közötti eltéréseket figyelembe véve – eltérő súllyal is.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kritériumok közül egynek vagy többnek a 63. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi szintek valamelyikén, jogosultsági kritériumként történő alkalmazása a hivatkozott rendelet 64. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában kellően indokoltnak tekintendő, ha az alkalmazás célja egy olyan, a szőlőtermelési ágazatot az adott földrajzi szinten sújtó konkrét probléma megoldása, amely csak ilyen korlátozás révén orvosolható.

(6) Az I. és a II. mellékletben az egyes jogosultsági és elsőbbségi kritériumok tekintetében megállapított szabályok sérelme nélkül a tagállamok szükség esetén további intézkedéseket fogadnak el annak megakadályozására, hogy az engedélyt kérelmezők kijátsszák az említett mellékletekben szereplő jogosultsági és elsőbbségi kritériumokat.

5. cikk

A tervezett újratelepítések engedélyezése

A tagállamok az engedélynek az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint szőlőültetvény kivágására vállalkozó termelők számára történő megadását ahhoz a feltételhez köthetik, hogy az érintett termelők biztosítékot helyeznek letétbe.

Ha a termelők az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig nem hajtják végre a kivágást, az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkét kell alkalmazni a vállalás tárgyát képező, ki nem vágott szőlőültetvények területére.

6. cikk

Az újratelepítésre vonatkozó korlátozások

A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján korlátozhatják az újratelepítést, amennyiben az újratelepítendő terület olyan területen található, amely esetében az új telepítésekre vonatkozó engedélyek kiadására az 1308/2013/EU rendelet 63. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint korlátozás vonatkozik, és feltéve, hogy az ilyen döntést indokolja annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés (a továbbiakban: OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (a továbbiakban: OFJ) jelentős mértékű értékvesztésének kellően bizonyított kockázatát.

Nem áll fenn a jelentős mértékű értékvesztés első albekezdésben említett kockázata akkor, ha:

a)	az újratelepítendő ültetvény területe ugyanazon az OEM vagy OFJ hatálya alá tartozó területen található, mint a kivágott ültetvény, és az újratelepített szőlőültetvény esetében teljesülnek ugyanazok az OEM-mel vagy OFJ-vel kapcsolatos előírások, mint amelyek a kivágott szőlőültetvényre érvényesek;

b)	az újratelepítés földrajzi árujelző nélküli borok termelésére irányul, feltéve, hogy a kérelmező vállalja az e rendelet I. melléklete A. és B. szakaszának 2. pontjában az új telepítésekre vonatkozóan megállapítottakkal megegyező kötelezettségek teljesítését.

III. FEJEZET

SZŐLŐKATASZTER

7. cikk

A szőlőkataszterben szerepeltetendő minimális információk

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában azokban a tagállamokban, amelyek alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert, a szőlőkataszterben szereplő naprakész információknak minden egyes szőlőtermelő tekintetében magukban kell foglalniuk legalább az e rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott adatokat és előírásokat.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában azokban a tagállamokban, amelyek nem alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert, hanem ehelyett a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására irányuló nemzeti támogatási programokat hajtanak végre, a szőlőkataszterben szereplő naprakész információknak magukban kell foglalniuk legalább az e rendelet III. mellékletében meghatározott egyszerűsített adatokat és előírásokat.

IV. FEJEZET

A BORÁSZATI TERMÉKEK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÍSÉRŐOKMÁNYOK ÉS SZABÁLYOK

I. SZAKASZ

A BORÁSZATI TERMÉKEK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS TANÚSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÍSÉRŐOKMÁNYOK

8. cikk

Általános szabályok

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 147. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a borászati termékek szőlőtermelők, szüretelő termelők, termelők, feldolgozók, palackozók, illetve kereskedők közötti, vagy ezektől a kiskereskedőkhöz történő szállítására irányuló minden egyes műveletet kísérőokmány használatával kell végrehajtani.

Az első albekezdésben említett gazdasági szereplőknek a szállítási művelet bármely szakaszában be kell tudniuk mutatni a kísérőokmányt az illetékes hatóságoknak.

(2) Egy adott kísérőokmány csak egyetlen szállítmányhoz használható fel.

(3) A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az e cikkben említett gazdasági szereplők jegyzékét. Ha ilyen jegyzék vagy nyilvántartás más célokra már létezik, az e rendelet céljaira is felhasználható.

9. cikk

Mentességek

(1) A 8. cikktől eltérve a következő esetekben nincs szükség kísérőokmányra:

a borászati termékeknek a szőlőültetvényről a borkészítés helyszínére, ugyanazon vállalkozás két telephelye között, illetve valamely termelői csoporthoz tartozó telephelyek között történő szállításakor, feltéve, hogy nem változik a tulajdonos személye, és a szállításra borkészítés, feldolgozás, tárolás vagy palackozás céljából kerül sor, a teljes közúti távolság nem haladja meg a 70 km-t, és a szállítás kizárólag egy tagállam területén zajlik, vagy azt jóváhagyták az érintett tagállamok illetékes hatóságai;

szőlőtörköly és borseprő esetében:

i.	a lepárlóüzemig vagy az ecetgyártó üzemig történő szállításkor, amennyiben a terméket a termelő által kiállított, a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által előírt feltételeknek megfelelő szállítólevél kíséri; vagy

ii.

amennyiben a szállításra abból a célból kerül sor, hogy a terméket az illetékes hatóságok felügyelete alatt, az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában és 18. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint kivonják a borkészítési vagy a szőlő feldolgozására irányuló bármely egyéb folyamatból;

c)	a 2009 61 és a 2009 69 KN-kód alá tartozó szőlőlé és must borkészítéssel nem foglalkozó gazdasági szereplők számára történő szállításakor, amennyiben a terméket kereskedelmi okmány kíséri;

d)	a kizárólag olyan tagállamok területén termelt és szállított borászati termékek esetében, amelyekre az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (1) bekezdése alapján nem alkalmazandó a szőlőkataszter vezetésére vonatkozó kötelezettség;

a kizárólag valamely tagállam területén, 60 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú tárolóedényekben szállított borászati termékek szállításának alábbi eseteiben:

10 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben elhelyezett borászati termékek szállításakor, amennyiben a teljes mennyiség nem haladja meg:

—	az 5 litert vagy az 5 kilogrammot a sűrített szőlőmust esetében (akár finomított, akár nem),

—	a 100 litert minden egyéb termék esetében;

ii.	diplomáciai képviseleteknek, konzulátusoknak és hasonló létesítményeknek szánt bor vagy szőlőlé szállításakor, a számukra nyújtott kedvezmények határain belül;

iii.

olyan bor vagy szőlőlé szállításakor:

—	amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el, és nem értékesítésre szánnak,

—	amelyet hajók, repülőgépek fedélzetén vagy vonaton ottani fogyasztás céljára helyeznek el;

iv.	magánszemélyek által szállított és a címzett vagy a címzett családja személyes fogyasztására szánt bor, részben erjedt bor, részben erjedt szőlőmust vagy szőlőmust szállításakor, amennyiben a szállított mennyiség nem haladja meg a 30 litert;

v.	bármely tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termék szállításakor, amennyiben a teljes szállított mennyiség nem haladja meg az egy hektolitert;

vi.	kereskedelmi minták szállításakor;

vii.	illetékes hatóságnak vagy kijelölt laboratóriumnak küldött minták szállításakor.

(2) Azokban az esetekben, amikor nincs szükség kísérőokmányra, a feladóknak mindenkor képeseknek kell lenniük arra, hogy bizonyítsák az V. fejezetben előírt bevételezési és kiadási nyilvántartásba vagy a szállítási művelet megkezdésének helye szerinti tagállam által megkövetelt egyéb nyilvántartásokba bejegyzett valamennyi információ helytállóságát.

10. cikk

Elismert kísérőokmányok

(1) Az illetékes hatóságok elismerik kísérőokmányként az alábbi okmányokat, amennyiben azok megfelelnek a (2)–(5) bekezdésben és az V. mellékletben megállapított feltételeknek:

a valamely tagállamon belül vagy tagállamok között szállított borászati termékek esetében, az ezen albekezdés b) pontjában foglaltak sérelme nélkül:

a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (6) bekezdésében vagy 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett okmányok valamelyike az Unión belül a jövedéki adó felfüggesztésével szállított termékek tekintetében, feltéve, hogy az okmányban egyértelműen azonosítható módon fel van tüntetve a hivatkozott irányelv 21. cikkének (3) bekezdésében előírt egyedi adminisztratív hivatkozási kód („AHK-szám”), továbbá az okmány kiállítása a 684/2009/EK bizottsági rendeletnek (14) megfelelően történt, és – a 2008/118/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett okmány használata esetén – a feladó megfelel a szóban forgó (1) bekezdésben foglaltaknak;

ii.

az Unión belül szállított jövedéki termékek tekintetében a szállítási művelet megkezdésének helye szerinti tagállamban való szabad forgalomba bocsátást követően a 2008/118/EK irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében említett, a 3649/92/EGK bizottsági rendeletnek (15) megfelelően kiállított és használt egyszerűsített kísérőokmány;

iii.

a kistermelők által a 2008/118/EK irányelv 40. cikkének megfelelően feladott, jövedékiadó-köteles borászati termékek és a jövedéki adó alól mentes borászati termékek tekintetében az alábbi okmányok valamelyike, a feladás helye szerinti tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelően kiállítva:

—

amennyiben a tagállam alkalmaz valamilyen információs rendszert, az így kiállított elektronikus adminisztratív okmány kinyomtatott példánya vagy bármely egyéb olyan kereskedelmi okmány, amely egyértelműen beazonosítható módon feltünteti a szóban forgó rendszer által az elektronikus adminisztratív okmányhoz rendelt egyedi adminisztratív kódot („MVV-kód”), feltéve, hogy az okmány kiállítása az alkalmazandó nemzeti szabályoknak megfelelően történt,

—	amennyiben a tagállam nem alkalmaz információs rendszert, az illetékes hatóság által megadott MVV-kóddal ellátott adminisztratív okmány vagy kereskedelmi okmány, feltéve, hogy az okmánynak és egy példányának hitelessége e cikk (3) bekezdésének megfelelően igazolásra kerül;

b)	a harmadik országba vagy a 2008/118/EK irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott területek valamelyikére feladott borászati termékek esetében az a) pont i. vagy iii. alpontjában említett okmányok valamelyike.

Az első albekezdés a) pontja iii. alpontjának második franciabekezdésében említett okmányok csak 2020. december 31-ig használhatók.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett okmányoknak vagy tartalmazniuk kell az V. melléklet A. szakaszában megjelölt információkat, vagy lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára a szóban forgó információkhoz való hozzáférést.

Amennyiben a szóban forgó okmányok a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer által hozzájuk rendelt AHK-számmal vagy a feladás helye szerinti tagállam által létrehozott információs rendszer által az (1) bekezdés első albekezdése a) pontja iii. alpontjának első franciabekezdése szerint hozzájuk rendelt MVV-kóddal vannak ellátva, az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az e rendelet V. mellékletének A. szakaszában említett információkat.

(3) Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontja iii. alpontjának második franciabekezdésében említett okmányokat és azok egy példányát a feladás előtt hitelesíteni kell:

a)	a dátummal, az illetékes hatóság tisztviselőjének aláírásával és a tisztviselő által az okmányon elhelyezett bélyegzőlenyomattal; vagy

a dátummal, a feladó aláírásával és az általa az adott esettől függően az okmányon elhelyezett alábbi bélyegzőlenyomattal:

i.	az V. melléklet C. szakaszában szereplő mintának megfelelő különleges bélyegzőlenyomat;

ii.	az illetékes hatóságok által előírt bélyegző lenyomata, vagy

iii.	az illetékes hatóságok által jóváhagyott bélyegzőgép lenyomata.

A b) pontban említett különleges bélyegzőlenyomat, illetve hatóságilag előírt bélyegzőlenyomat előre rányomtatható a formanyomtatványokra, amennyiben a nyomtatást egy e célból jóváhagyott nyomda végzi el.

(4) A harmadik országból importált borászati termékek esetében az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett okmányokban hivatkozni kell a 20. cikknek megfelelően a származási országban kiállított tanúsítványra.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a kizárólag a saját területükön szállított és közvetlenül a saját területükről exportált borászati termékek tekintetében más okmányokat is elismerhetnek kísérőokmányként, beleértve az egyszerűsített eljárásként előírt számítógépes eljárás keretében kiállított okmányokat is.

11. cikk

A származás vagy az eredet, a jellemzők, az évjárat vagy a borszőlőfajta, valamint az OEM vagy az OFJ tanúsítása

(1) A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. és iii. alpontjában említett okmányok a borászati termék eredetét vagy származását, minőségét és jellemzőit, az évjáratot vagy a termék előállításához felhasznált szőlőfajtá(ka)t, valamint – adott esetben – az OEM-et vagy OFJ-t tanúsító okmánynak tekintendők. E célból a feladónak vagy a feladó nevében eljáró meghatalmazott személynek ki kell töltenie a szóban forgó okmányok 17 l. rovatát a VI. melléklet I. részében meghatározott releváns információkkal.

(2) A feladó az (1) bekezdés szerint szolgáltatandó információk pontosságát az V. fejezetnek megfelelően vezetendő bevételezési és kiadási nyilvántartás vagy a szóban forgó termék korábbi szállítmányait kísérő okmányokban szereplő tanúsított információk és az illetékes hatóságok által a VII. fejezetben foglaltakkal összhangban végrehajtott hatósági megfelelőségi ellenőrzések alapján tanúsítja.

(3) Amennyiben a tagállamok a területükön előállított borászati termékek tekintetében megkövetelik az OEM- vagy OFJ-tanúsítványnak egy e célból kijelölt ellenőrző szerv általi kiállítását, a kísérőokmánynak tartalmaznia kell az adott tanúsítványra való hivatkozást, valamint az ellenőrző szerv nevét és – adott esetben – elektronikus címét.

12. cikk

Az exportált borászati termékekre vonatkozó tanúsítás

(1) Ha a rendeltetési hely szerinti harmadik ország illetékes hatóságai megkövetelik az adott harmadik országba feladott borászati termékek 11. cikk szerinti tanúsítását, a tanúsítás az alábbi okmányok valamelyikével történhet:

a 2008/118/EK irányelv 21. cikke (6) bekezdésének megfelelően használt elektronikus adminisztratív okmány vagy bármely egyéb kereskedelmi okmány, illetve az e rendelet 10. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti okmány, feltéve, hogy a feladó vagy a feladó nevében eljáró meghatalmazott személy feltünteti az adott okmányban az e rendelet VI. mellékletének I. részében meghatározott releváns információkat;

b)	egy, az e rendelet VI. mellékletének II. részében szereplő minta és az ugyanott meghatározott vonatkozó követelmények szerint kiállított különleges kiviteli tanúsítvány.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tanúsítvány akkor minősül hitelesnek, ha a feladó vagy a feladó nevében eljáró meghatalmazott személy a dátummal és az aláírásával hitelesítette, valamint ha a feladó feltüntette a tanúsítványon az illetékes hatóság által a kísérőokmányhoz rendelt AHK-számot vagy MVV-kódot mint adminisztratív hivatkozást.

(3) A 11. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az (1) bekezdésben említett tanúsításra.

13. cikk

A kivitelt bizonyító okmányok

(1) A borászati termékeknek a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontjában említett okmányok valamelyikének használatával bonyolított szállítása esetén az Unió vámterületéről való kilépés bizonyítékát a 2008/118/EK irányelv 28. cikkében említett kiviteli elismervény képezi, amelyet a kiviteli vámhivatal állít ki az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (16) 334. cikkének megfelelően.

(2) A borászati termékeknek a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett okmányok valamelyikének használatával bonyolított szállítása esetén az Unió vámterületéről való kilépést az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 334. cikkének megfelelően kell igazolni. Ebben az esetben a feladó vagy a feladó nevében eljáró felhatalmazott személy az e rendelet V. mellékletének D. szakaszában szereplő megjegyzések valamelyikének feltüntetésével bejegyzi a kísérőokmányba a szóban forgó rendelet 331. cikkében említett, a kiviteli vámhivatal által kibocsátott kiviteli árunyilatkozatra vonatkozó hivatkozást.

(3) Azokhoz a borászati termékekhez, amelyeket a 952/2013/EU rendelet 210. cikkének d) pontjában előírt passzív feldolgozás keretében az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) VII. címének I. és V. fejezetével, valamint az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet VII. címének I. fejezetével összhangban az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamelyik tagállamába ideiglenesen visznek ki tárolási, érlelési és/vagy palackozási műveletek végrehajtása céljából, a kísérőokmányon kívül a Vámegyüttműködési Tanács 1963. december 3-i ajánlásában megállapított adatlapot is mellékelni kell. Az adatlapon a termékleírásra fenntartott rovatokban fel kell tüntetni az uniós és a nemzeti szabályoknak megfelelő leírást, valamint a szállított bormennyiségeket.

A szóban forgó információkat annak a kísérőokmánynak az eredeti példányáról kell átvezetni, amely a bort az adatlapot kibocsátó vámhivatalhoz való szállítás során kísérte. A szállítmányt előzőleg kísérő okmány típusát, dátumát és számát szintén fel kell jegyezni az adatlapra.

Az első albekezdésben említett termékeknek az Unió vámterületére történő visszaszállításakor az adatlapot az EFTA-n belüli illetékes vámhivatalnak megfelelően ki kell töltenie. Ezt az okmányt az Unión belüli rendeltetési hely szerinti vagy a szabad forgalomba bocsátást végző vámhivatalig történő szállítás tekintetében a kísérőokmánnyal egyenértékűnek kell tekinteni, feltéve, hogy az adatlap termékleírásra fenntartott rovata tartalmazza az első albekezdés szerinti információkat.

Az Unión belüli érintett vámhivatal a címzett vagy annak képviselője által átadott okmány másolatát vagy fénymásolatát lebélyegzi és e rendelet alkalmazásának céljából visszaadja.

14. cikk

Csomagolatlan borászati termékek szállítása

(1) A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontja iii. alpontjának első franciabekezdése vagy a 10. cikk (5) bekezdése szerinti számítógépes rendszer vagy információs rendszer alkalmazásának mellőzése esetén, illetve ha az ilyen rendszer nem teszi lehetővé a kirakodás helye szerinti illetékes hatóság tájékoztatását, a csomagolatlan borászati termékeket tartalmazó szállítmány feladója legkésőbb a szállítóeszköz indulásának időpontjában eljuttatja a kísérőokmány egy másolatát a berakodás helye szerint területileg illetékes hatósághoz a következő termékekre vonatkozóan:

az Unióból származó, 60 litert meghaladó mennyiségű alábbi termékek:

i.	oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borrá, illetve fajtaborrá vagy meghatározott évjáratú borrá történő feldolgozásra szánt, illetve ilyen borként való forgalmazás céljából történő palackozásra szánt bor;

ii.	részben erjedt szőlőmust;

iii.	sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

iv.	alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

szőlőlé;

vi.	sűrített szőlőlé;

az Unión kívülről származó, 60 litert meghaladó mennyiségű alábbi termékek:

i.	friss szőlő a csemegeszőlő kivételével;

ii.	szőlőmust;

iii.	sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

iv.	részben erjedt szőlőmust;

v.	alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

vi.

szőlőlé;

vii.	sűrített szőlőlé;

viii.

a 2204 KN-kód alá nem tartozó termékek készítéséhez használt likőrbor;

az alábbi termékek, a származásuktól és a szállított mennyiségtől függetlenül, a 9. cikkben említett kivételek sérelme nélkül:

borseprő;

ii.	lepárlásra vagy más módon történő ipari feldolgozásra szánt szőlőtörköly;

iii.	törkölybor;

iv.	lepárlásra szánt szeszezett bor;

v.	az 1308/2013/EU rendelet 81. cikkének alkalmazásában a tagállamok által kidolgozott osztályozásban a szüretelés helye szerinti közigazgatási egység tekintetében borszőlőfajtaként fel nem sorolt fajták szőlőjéből származó bor;

vi.	közvetlen emberi fogyasztás céljára nem kínálható vagy szállítható termékek.

A berakodás helye szerint területileg illetékes hatóságnak értesítenie kell a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot arról, hogy a szállítás megkezdődött.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a kizárólag a saját területükön szállított borászati termékek szállítmányai tekintetében eltérő határidőket is megállapíthatnak a kísérőokmányok másolatának továbbítására vonatkozóan.

15. cikk

Harmadik országból származó termékek vagy eredetileg valamely harmadik országba exportált uniós termékek szállítmányai

(1) A harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek szállítmányainak az Unió vámterületén belüli szállítása esetében a kísérőokmánynak a 20. cikkben említett VI-1 okmányon vagy egy azzal egyenértékű, a 26., illetve a 27. cikkben említett okmányon kell alapulnia, és vagy tartalmaznia kell az alábbi információkat, vagy lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára az ezen információkhoz való hozzáférést:

a)	a VI-1 okmány száma vagy a 26. és a 27. cikkben említett okmányok valamelyikére való hivatkozás;

b)	a harmadik ország azon szervének neve és címe, amely az a) pontban említett okmányt kiállította, vagy amely annak a termelő általi kiállítását engedélyezte;

c)	az a) pontban említett okmány kiállításának dátuma.

A gazdasági szereplőnek mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak kérésére bemutassa a VI-1 okmányt, egy azzal egyenértékű, a 26., illetve a 27. cikkben említett okmányt vagy a 22. cikkben említett VI-2 kivonatot.

(2) Az Unióból származó, eredetileg valamely harmadik országba vagy a 2008/118/EK irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott területek valamelyikére kivitt borászati termékek szállítmányának az Unió vámterületén belüli szállítása esetében a kísérőokmánynak vagy tartalmaznia kell az alábbi információkat, vagy lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára az ezen információkhoz való hozzáférést:

a)	az e rendelet 10. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, az első alkalommal történő feladáskor kiállított kísérőokmányra való hivatkozás;

b)	az importőr által a termék származásának igazolására benyújtott és az Unióban való szabad forgalomba bocsátáskor az illetékes hatóság által kielégítőnek ítélt egyéb igazoló okmányokra való hivatkozások.

(3) A 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer, illetve a feladás helye szerinti tagállam által létrehozott információs rendszer alkalmazása esetén az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat.

16. cikk

Az átvétel címzett általi megtagadása

Abban az esetben, ha a címzett a kísérőokmánnyal ellátva szállított termék átvételét részben vagy teljes egészében megtagadja, az okmány hátoldalára a dátummal és az aláírásával, valamint – adott esetben – a visszautasított mennyiség literben vagy kilogrammban történő feltüntetésével a következő szöveget kell írnia: „Átvétel megtagadva”.

Ebben az esetben az érintett termék ugyanazzal a kísérőokmánnyal visszaküldhető a feladónak, vagy – ismételt feladás esetén – a terméket kísérő új okmány elkészítéséig a szállító telephelyén tárolható.

17. cikk

A kísérőokmány hitelesítése súlyos szabálysértés vagy meg nem felelés esetén

(1) Ha valamely illetékes hatóság megállapítja vagy alapos okkal feltételezi, hogy egy feladó olyan borászati terméket szállít vagy szállított, amely a termelésére vonatkozó feltételek vagy az összetétele tekintetében nem felel meg az uniós rendelkezéseknek vagy az azok alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek, vagy amellyel kapcsolatban a kísérőokmányokat érintő súlyos szabálysértés történt, kötelezheti a feladót arra, hogy az adott borászati termék vonatkozásában új kísérőokmányt állítson ki és azt az illetékes hatósággal hitelesíttesse.

A hitelesítés – amennyiben az illetékes hatóság hozzájárul annak elvégzéséhez – a termék jövőbeli felhasználására vonatkozó feltételekhez vagy a termék értékesítésének tilalmához köthető. A hitelesítő okmánynak tartalmaznia kell az illetékes hatóság bélyegzőjének lenyomatát, a hatóság tisztviselőjének aláírását és a dátumot.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóság tájékoztatja a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot. Az Unión belüli szállítás esetén a kölcsönös segítségnyújtásra, illetve a meg nem felelés gyanújáról szóló értesítésre vonatkozóan a 43. és a 45. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.

18. cikk

A kísérőokmányokat érintő, a súlyos szabálysértésektől eltérő szabálysértések esetében alkalmazandó intézkedések

(1) Ha valamely illetékes hatóság megállapítja, hogy egy adott szállítmányt, amelyet az előírások szerint kísérőokmánnyal kell ellátni, ilyen okmány nélkül vagy téves, illetve hiányos adatokat tartalmazó okmánnyal szállítanak, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érintett szállítást akár a lényeges hibák kijavításával, akár új okmány kiállításával szabályossá tegye.

Az első albekezdésben említett hatóság lebélyegzi az említett rendelkezés alapján helyesbített vagy kiállított okmányokat. A szabálytalanságok kiigazítása a feltétlenül szükséges időnél tovább nem késleltetheti az érintett szállítmányt.

Amennyiben ugyanazon feladó ismételten szabálytalanságot követ el, az (1) bekezdés első albekezdésében említett hatóság tájékoztatja erről a berakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot. Az Unión belüli szállítás esetén a kölcsönös segítségnyújtásra, illetve a meg nem felelés gyanújáról szóló értesítésre vonatkozóan a 43. és a 45. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.

(2) Amennyiben a szállítási műveletek az (1) bekezdés első albekezdése szerint nem tehetők szabályossá, az ugyanazon albekezdésben említett hatóság feltartóztatja az érintett szállítmányt. A szóban forgó hatóság tájékoztatja a feladót a szállítmány feltartóztatásáról és az ennek nyomán hozott intézkedésekről. Ezen intézkedések közé tartozhat a termék értékesítésének tilalma is.

19. cikk

Vis maior és előre nem látható események

Ha vis maior vagy valamely előre nem látható esemény bekövetkezte miatt egy szállítmányt, amelyet az előírások szerint kísérőokmánnyal kell ellátni, a szállítás során meg kell osztani, vagy a szállítmány részben vagy teljes egészében elvész, a szállító az előre nem látható esemény vagy a vis maior bekövetkeztének helyéhez legközelebbi illetékes hatóságot felkéri a tényállás felvételére és arra, hogy hozza meg az érintett szállítási művelet szabályossá tételéhez szükséges intézkedéseket.

II. SZAKASZ

AZ IMPORTÁLT BORÁSZATI TERMÉKEK SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÍSÉRŐOKMÁNYOK

20. cikk

Az importált borászati termékek megfelelőségének tanúsítása

(1) A borászati termékek behozatala esetén alkalmazandó kísérőokmánynak magában kell foglalnia az 1308/2013/EU rendelet 90. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett igazolást és analitikai bizonylatot, amelyek egy egységes okmányt (a továbbiakban: VI-1 okmány) alkotnak. A VI-1 okmánynak az analitikai bizonylatot tartalmazó szakaszát azonban a nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt termékek esetében nem szükséges kitölteni.

Az 1308/2013/EU rendelet 90. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett illetékes hatóságok és kijelölt szervek vagy hivatalok az érintett harmadik országok tekintetében az e rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett illetékes hatóságok és kijelölt szervek vagy hivatalok.

(2) A VI-1 okmányt a 22–25. cikkben foglaltaknak megfelelően kell kiállítani és használni, és olyan okmánynak kell tekinteni, amely tanúsítja, hogy az importált termék:

a)	az uniós jognak vagy az Unió és valamely harmadik ország között hatályban lévő kétoldalú megállapodásnak megfelelő borászati termék jellemzőivel rendelkezik;

b)	egy meghatározott évben szüretelt szőlőből vagy a megjelölt szőlőfajtá(k)ból készült;

adott esetben megfelel a földrajzi árujelzés tekintetében a Kereskedelmi Világszervezetnek a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezményével (TRIPS), a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós jogszabályokkal vagy az Unió és a bor származási helye szerinti harmadik ország között létrejött, a földrajzi árujelzők kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodással összhangban meghatározott előírásoknak.

21. cikk

Mentességek

Az 1308/2013/EU rendelet 90. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az alábbi mentességek alkalmazandók:

nincs szükség VI-1 okmány bemutatására az alábbiak esetében:

i.	10 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címkézett, egyszer használatos záróeszközzel ellátott tárolóedényben elhelyezett termékek, amennyiben az akár több szállítmányra bontott teljes szállított mennyiség nem haladja meg az 100 litert;

ii.	az 1186/2009/EK rendelet 3. cikkének értelmében a szokásos lakóhelyüket harmadik országból az Unióba áthelyező természetes személyek személyes vagyontárgyát képező bor és szőlőlé;

iii.	az 1186/2009/EK rendelet 25. cikkének értelmében magánszemély által egy másik magánszemélynek küldeményben továbbított, küldeményenként legfeljebb 30 liter mennyiségű bor;

iv.	az 1186/2009/EK rendelet 41. cikke értelmében az utasok személyi poggyászához tartozó, utasonként legfeljebb 30 liter mennyiségű bor, szőlőmust vagy szőlőlé;

v.	az 1186/2009/EK rendelet 90. cikkében meghatározott szakmai vásárokra szánt bor és szőlőlé, feltéve, hogy a szóban forgó termékeket újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, két litert meg nem haladó űrtartalmú, címkézett tárolóedényekben helyezik el;

vi.	tudományos és műszaki kísérletek céljára importált, az v. pontban említettektől eltérő tárolóedényekben elhelyezett, legfeljebb 100 liter mennyiségű bor, szőlőmust és szőlőlé;

vii.

a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i bécsi szerződés, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i bécsi egyezmény vagy más konzuli egyezmények, illetve a különleges diplomáciai missziókról szóló 1969. december 16-i New York-i egyezmény rendelkezéseivel összhangban importált bor és szőlőlé;

viii.

a nemzetközi szállításban részt vevő hajók és repülőgépek fedélzeti árukészletének részét képező borok és szőlőlé;

ix.	az Unió területéről származó és ott palackozott, harmadik országokba exportált, majd az Unió vámterületére visszavitt és ott szabad forgalomba bocsátott bor vagy szőlőlé;

azoknak az újra fel nem használható záróeszközzel ellátott, 60 litert meg nem haladó űrtartalmú, címkézett tárolóedényekben elhelyezett boroknak az esetében, amelyek az Unió által elfogadott különleges garanciákat kínáló, a VII. melléklet IV. részének A. szakaszában felsorolt országok valamelyikéből származnak, a VI-1 okmánynak az analitikai bizonylatot tartalmazó szakaszát csak a következők tekintetében kell kitölteni:

i.	a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

ii.	az összes savtartalom;

iii.	az összes kéndioxid-tartalom.

22. cikk

A VI-1 okmány és a VI-2 kivonat kiállítására vonatkozó szabályok

(1) A VI-1 okmányt a VII. melléklet I. részében szereplő minta szerinti formanyomtatvány alapján, az ugyanazon mellékletben meghatározott technikai szabályoknak megfelelően kell kiállítani.

Az okmányt alá kell írnia az 51. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékben szereplő valamely illetékes szerv tisztviselőjének, valamint a szóban forgó jegyzékben említett valamely kijelölt szerv vagy hivatal tisztviselőjének.

A termékhez mellékelni kell a VI-1 okmány eredeti példányát és egy másolatát.

A VII. melléklet II. részében szereplő minta alapján kivonat (a továbbiakban: VI-2 kivonat) állítható ki, amely tartalmazza a VI-1 okmányban vagy – amennyiben egy VI-2 kivonat került benyújtásra – a VI-2 kivonatban feltüntetett adatokat, és amelyet valamely uniós vámhivatalnak le kell bélyegeznie. A termékhez mellékelni kell a VI-2 kivonat eredeti példányát és két másolatát.

(2) A VI-1 okmányokat és a VI-2 kivonatokat sorszámmal kell ellátni, amelyet a VI-1 okmányok esetében azon illetékes hatóság ad ki, amelynek tisztviselője az okmányt aláírja, a VI-2 kivonatok esetében pedig a kivonatot lebélyegző vámhivatal.

23. cikk

A VI-1 okmányok és a VI-2 kivonatok használata

A VI-1 okmány eredeti példányát és másolatát, illetve a VI-2 kivonat eredeti példányát és másolatait a tárgyukat képező szállítmány szabad forgalomba bocsátásához szükséges vámalakiságok elvégzésekor át kell adni azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyben az említett vámalakiságok elvégzésére sor kerül; ennek során a következőképpen kell eljárni:

a vámhatóságok a VI-1 okmány eredeti példányát és másolatát, illetve a VI-2 kivonat eredeti példányát és másolatait egyaránt hátirattal látják el, majd a VI-1 okmány eredeti példányát, illetve a VI-2 kivonat eredeti példányát és egy másolatát visszajuttatják az érintett személynek, a VI-1 okmány másolatát vagy a VI-2 kivonat másolatainak egyikét pedig legalább öt évig megőrzik;

ha valamely szállítmányt a szabad forgalomba bocsátás előtt újból fel kell adni, az új feladónak át kell adnia a szállítmányt felügyelő vámhatóságoknak az adott szállítmányra vonatkozó VI-1 okmányt és VI-2 kivonatot, illetve – amennyiben a szállítmányt egy korábban kiállított VI-2 kivonat és egy azt követően kiállított VI-2 kivonat kíséri – a szóban forgó két VI-2 kivonatot.

Amennyiben a VI-1 okmánnyal együtt VI-2 kivonat is benyújtásra kerül, a vámhatóságok meggyőződnek róla, hogy a VI-1 okmányba bejegyzett adatok megegyeznek a VI-2 kivonatba bejegyzett adatokkal. Amennyiben valamely korábban kiállított VI-2 kivonattal együtt egy azt követően kiállított VI-2 kivonat is benyújtásra kerül, a vámhatóságok meggyőződnek róla, hogy a korábban kiállított VI-2 kivonatba bejegyzett adatok megegyeznek a később kiállított VI-2 kivonatba bejegyzett adatokkal, majd lebélyegzik az utóbbit, amely ettől fogva egyenértékű lesz a korábban kiállított VI-2 kivonattal.

A vámhatóságok a VI-1 okmány, illetve a korábban kiállított VI-2 kivonat eredeti példányát és másolatát egyaránt hátirattal látják el.

A vámhatóságok a VI-1 okmány és bármely VI-2 kivonat eredeti példányát visszajuttatják az új feladónak, a másolatokat pedig legalább öt évig megőrzik.

Nem szükséges azonban VI-2 kivonatot kiállítani egy termékszállítmány harmadik országba történő újrakivitele esetén;

abban az esetben, ha egy szállítmányt a szabad forgalomba bocsátás előtt megosztanak, az érintett személy a megosztandó szállítmányra vonatkozó VI-1 okmány, illetve korábban kiállított VI-2 kivonat eredeti példányát és másolatát – a későbbiekben az egyes új szállítmányokra vonatkozóan kiállított VI-2 kivonat eredeti példányával és két másolatával együtt – átadja a szóban forgó szállítmány felügyeletét ellátó vámhatóságoknak.

A vámhatóságok meggyőződnek róla, hogy a VI-1 okmányba, illetve a korábban kiállított VI-2 kivonatba bejegyzett adatok megegyeznek a későbbiekben az egyes új szállítmányokra vonatkozóan kiállított VI-2 kivonatba bejegyzett adatokkal. Az adatok egyezése esetén a vámhatóságok az utóbbi kivonatot lebélyegzik, amely ettől fogva egyenértékű lesz a korábban kiállított VI-2 kivonattal, továbbá hátirattal látják el a VI-1 okmány, illetve a korábban kiállított VI-2 kivonat eredeti példányát és másolatát egyaránt. A később kiállított VI-2 kivonat, valamint a VI-1 okmány, illetve a korábban kiállított VI-2 kivonat eredeti példányát visszajuttatják az érintett személynek, az említett okmányok egy-egy másolatát pedig legalább öt évig megőrzik.

24. cikk

A VI-1 okmány használata közvetett behozatal esetén

Azokban az esetekben, amikor egy bort az előállításának helye szerinti harmadik országból (a továbbiakban: származási ország) egy másik harmadik országba (a továbbiakban: exportáló ország) exportáltak az Unióba történő exportálását megelőzően, az érintett borra vonatkozó VI-1 okmány az Unióba való behozatal céljára érvényesnek tekintendő, ha azt az exportáló ország illetékes szervei állították ki, az adott bor tekintetében végzett további analízisek nélkül, a származási ország illetékes szervei által kiállított VI-1 okmány vagy azzal egyenértékű okmány alapján, feltéve, hogy a bort:

a)	a származási országban palackozták és címkézték, és ezzel összefüggésben nem történik változás; vagy

b)	a származási országból ömlesztett áruként exportálták, és az exportáló országban további feldolgozás nélkül palackozták és címkézték.

Az exportáló ország illetékes szervének az adott ország VI-1 okmányában tanúsítania kell, hogy a szóban forgó bor az első bekezdésben említett borok közé tartozik és megfelel az ott meghatározott feltételeknek.

A VI-1 okmány eredeti példányát vagy hitelesített másolatát, illetve egy azzal egyenértékű, a származási országban kiállított okmányt csatolni kell az exportáló ország VI-1 okmányához.

E cikk alkalmazásában a harmadik országok illetékes szervei az 51. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékben szereplő szervek.

25. cikk

Meghatározott borokkal kapcsolatos igazolásokra vonatkozó külön szabályok

(1) Likőrborok és lepárlásra szánt szeszezett borok esetében a VI-1 okmányok érvényessége csak abban az esetben ismerhető el, ha az 51. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékben szereplő illetékes szervek valamelyike a 14. rovatba bejegyezte a következő megjegyzést:

„az ehhez a borhoz hozzáadott alkohol igazoltan boralkohol”.

(2) A VI-1 okmány felhasználható annak igazolására, hogy az importált bor a TRIPS-megállapodás, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós jogszabályok vagy az Unió és a bor származási helye szerinti harmadik ország között létrejött, a földrajzi árujelzők kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodás értelmében vett földrajzi árujelzővel rendelkezik.

Ilyen esetben a 14. rovatban fel kell tüntetni a következő megjegyzést:

„az ebben az okmányban szereplő bor igazoltan a(z) […] borvidéken készült, és a származási ország rendelkezéseinek megfelelően a 6. rovatban feltüntetett földrajzi árujelzővel van ellátva”.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett, a 14. rovatban szerepeltetendő tanúsítást ki kell egészíteni a következő információkkal:

a)	a kiállító illetékes szerv teljes neve és címe;

b)	az illetékes szerv tisztviselőjének aláírása;

c)	az illetékes szerv bélyegzőjének lenyomata.

26. cikk

Egyszerűsített eljárás

(1) Az Unió által elfogadott különleges garanciákat kínáló, a VII. melléklet IV. részének B. szakaszában felsorolt harmadik országok bortermelői által kiállított VI-1 okmányok az érintett harmadik országok tekintetében az 51. cikk (1) bekezdésében előírt jegyzékben szereplő illetékes szervek és kijelölt szervek vagy hivatalok által kiállított VI-1 okmányoknak minősülnek, feltéve, hogy a bortermelők egyéni engedélyt kaptak a szóban forgó harmadik országok illetékes szerveitől, és azok felügyelete alatt állnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett, engedéllyel rendelkező termelők VI-1 okmányokat használnak és állítanak ki, bejegyezve azokba különösen az alábbi adatokat:

a)	az 1. rovatba nevüket és címüket, valamint a VII. melléklet IV. részének B. szakaszában felsorolt harmadik országokban érvényes nyilvántartási számukat;

b)	a 9. rovatba az engedélyüket kiadó harmadik országbeli illetékes hatóság nevét és címét;

c)	a 10. rovatba legalább a 21. cikk b) pontjában előírt adatokat.

A termelők a „tisztviselő neve és beosztása” szavak áthúzása után aláírják a formanyomtatványt a 9. és 10. rovatban az e célra fenntartott helyen.

Az okmányon nem szükséges elhelyezni valamely kijelölt szerv vagy hivatal bélyegzőjének lenyomatát, és ilyen szerv vagy hivatal nevét és címét sem kell megadni.

27. cikk

Elektronikus okmány

(1) A VI-1 okmány helyett elektronikus okmány is használható a borászati termékek azon harmadik országokból történő behozatala esetében, mely országok olyan ellenőrzési rendszert alkalmaznak, amelyet az Unió a második albekezdésnek megfelelően egyenértékűnek ismer el az ugyanazon termékekre vonatkozóan az uniós jogszabályok alapján létrehozott ellenőrzési rendszerrel.

Valamely harmadik ország ellenőrzési rendszere akkor ismerhető el az Unió által ugyanazon termékekre vonatkozóan létrehozott rendszerrel egyenértékűnek, ha legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

a)	elegendő garanciát nyújt az érintett harmadik ország területén előállított vagy forgalmazott borászati termékek jellege, származása és nyomonkövethetősége tekintetében;

b)	hozzáférést biztosít az alkalmazott elektronikus rendszerben tárolt, a gazdasági szereplők, az illetékes szervek és a kijelölt szervek vagy hivatalok nyilvántartására és azonosítására vonatkozó adatokhoz;

c)	biztosítja a b) pontban említett adatok kölcsönös igazgatási együttműködés keretében való ellenőrzésének lehetőségét.

Az Unió által a második albekezdésnek megfelelően egyenértékűnek elismert ellenőrzési rendszert alkalmazó harmadik országokat fel kell venni a VII. melléklet IV. részének C. szakaszában szereplő jegyzékbe.

(2) Az (1) bekezdésben előírt elektronikus okmánynak tartalmaznia kell legalább a VI-1 okmány kiállításához szükséges információkat és az exportáló harmadik ország illetékes szervei által vagy felügyelete alatt kiadott egyedi adminisztratív hivatkozási kódot. Az említett kódot fel kell tüntetni az Unió vámterületére történő behozatalhoz szükséges kereskedelmi okmányon.

(3) Az exportáló harmadik ország az áruk szabad forgalomba bocsátásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésére mindenkor köteles hozzáférést biztosítani az elektronikus okmányhoz vagy az annak kiállításához szükséges adatokhoz. Amennyiben a releváns elektronikus rendszerekhez való hozzáférés nem biztosítható, a szóban forgó adatok papíralapú okmány formájában is igényelhetők.

(4) A 22. cikk (1) bekezdésében említett VI-2 kivonatok számítógépes rendszerek alkalmazásával is kibocsáthatók és használhatók a tagállamok illetékes hatóságai által megállapított részletes szabályoknak megfelelően. Az elektronikus VI-2 kivonat tartalmának a papíralakú kivonat tartalmával azonosnak kell lennie.

V. FEJEZET

BEVÉTELEZÉSI ÉS KIADÁSI NYILVÁNTARTÁS

28. cikk

A bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetése

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 147. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és feltéve, hogy a betárolások, a kitárolások és a készletek a pénzügyi elszámoláshoz használt kereskedelmi okmányok alapján mindenkor ellenőrizhetők, a bevételezési és kiadási nyilvántartás – ebben a fejezetben a továbbiakban: a nyilvántartás – vezetése nem kötelező a következők számára:

azok a gazdasági szereplők, akik kizárólag 10 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címkézett, egyszer használatos záróeszközzel ellátott tárolóedényben elhelyezett borászati termékeket tartanak készleten vagy kínálnak eladásra, amennyiben a teljes mennyiség nem haladja meg az 5 litert vagy az 5 kilogrammot a sűrített szőlőmust esetében (függetlenül attól, hogy finomított-e a must vagy sem), illetve a 100 litert minden egyéb termék esetében;

b)	azok a gazdasági szereplők, akik csak a telephelyeiken történő fogyasztásra árusítanak italokat.

(2) A tagállamok kötelezhetik a készleteket nem tartó kereskedőket a nyilvántartás vezetésére, és ebben az esetben megállapíthatják a vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

(3) A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják a nyilvántartás vezetésére kötelezett gazdasági szereplők jegyzékét. Amennyiben ilyen jegyzék vagy nyilvántartás más célokra már létezik, e rendelet céljaira is felhasználható.

(4) A nyilvántartást minden egyes vállalkozásra vonatkozóan egyedileg kell vezetni.

Amennyiben több, a termékeket közvetlenül a fogyasztónak értékesítő kiskereskedelmi üzlet ugyanannak a vállalkozásnak a részét képezi, és azokat egy vagy több, ugyancsak az adott vállalkozáshoz tartozó központi raktár látja el, az (1) bekezdés a) pontjának sérelme nélkül a szóban forgó központi raktárak mindegyikének vezetnie kell a nyilvántartást az általa szállított termékekről. A kiskereskedelmi üzletek számára teljesített szállításokat a nyilvántartásba kitárolásként kell bejegyezni.

(5) A nyilvántartást a termékek tárolásának helye szerinti telephelyen kell vezetni.

Ha azonban a betárolások, a kitárolások és a készletek egyéb igazoló okmányok alapján mindenkor ellenőrizhetők a termékek tárolásának tényleges helyén, az illetékes hatóságok engedélyezhetik:

a)	a nyilvántartásnak a vállalkozás bejegyzett székhelyén történő vezetését abban az esetben, ha a termékeket egyazon vállalkozás különböző raktáraiban tartják, és ezek a raktárak azonos helyi közigazgatási egységben vagy egymással közvetlenül szomszédos helyi közigazgatási egységekben találhatók;

b)	a nyilvántartásnak egy arra szakosodott cég általi vezetését.

29. cikk

A nyilvántartásba bejegyzendő műveletek

(1) A nyilvántartás vezetésére kötelezett gazdasági szereplőknek fel kell tüntetniük az általuk az 1308/2013/EU rendelet 78. cikkének (2) bekezdésében és 80. cikkében, valamint a 606/2009/EK rendelet I.A. és I.D. mellékletében említett követelményekkel és borászati eljárásokkal összhangban végrehajtott borászati eljárásokat, feldolgozási műveleteket és kezeléseket, továbbá az új borászati eljárások kísérleti alkalmazását, ideértve az érintett tagállam által a 606/2009/EK rendelet 4. cikkének megfelelően megadott engedélyre való megfelelő hivatkozást is.

(2) Amennyiben sor kerül az alábbi kezelésekkel kapcsolatos műveletek végrehajtására, azokat az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 16. és 17. cikkének megfelelően be kell jegyezni a nyilvántartásba, megadva a 30. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságok számára eljuttatott értesítésekre való megfelelő hivatkozásokat is, ha a tagállamok előírják az ilyen értesítések küldését:

a)	a bor alkoholtartalmának kiigazítása (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 40. pontja és 10. függeléke), valamint a mustok cukortartalmának csökkentése membránszeparációs művelet útján (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 49. pontja és 16. függeléke);

b)	alkoholtartalom-növelés és édesítés (az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének A. és B. szakasza; a 606/2009/EK rendelet 11. és 12. cikke, valamint I.D. és II. melléklete);

c)	savtartalom-növelés és savtompítás (az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének C. és D. szakasza; a 606/2009/EK rendelet 13. cikke, valamint I.A. mellékletének 12., 13., 46., 48. és 50. pontja);

d)	kezelés borászati használatra szánt aktív szénnel (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 9. pontja);

e)	kezelés kálium-ferrocianiddal (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 26. pontja);

f)	kezelés elektrodialízissel vagy kationcserélőkkel a borban lévő borkő kiválásának megakadályozása céljából, illetve kezelés kationcserélőkkel a savtartalom növelése céljából (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 20., 36. és 43. pontja);

g)	dimetil-dikarbonát (DMDC) hozzáadása a borhoz (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 34. pontja);

h)	tölgyfadarabok használata a bor készítése során (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 38. pontja és 9. függeléke);

i)	új borászati eljárások kísérleti célú alkalmazása (a 606/2009/EK rendelet 4. cikke);

j)	oldottgáz-kezelés a borban membránkontaktorok alkalmazásával (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 52. pontja);

k)	membrántechnológia és aktív szén együttes alkalmazásával végrehajtott kezelés (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 53. pontja);

l)	polivinil-imidazol-polivinil-pirrolidon kopolimerek felhasználása (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 54. pontja);

m)	ezüst-klorid felhasználása (a 606/2009/EK rendelet I.A. mellékletének 55. pontja).

(3) Amennyiben sor kerül az alábbi különleges műveletek végrehajtására, azokat be kell jegyezni a nyilvántartásba:

a)	összekeverés és házasítás a 606/2009/EK rendelet 7. és 8. cikke szerint;

b)	palackozás;

c)	a pezsgő valamennyi kategóriájának, a gyöngyözőbornak és a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbornak az előállítása;

d)	likőrbor előállítása;

e)	sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem) előállítása;

f)	lepárlásra szánt szeszezett bor előállítása;

g)	bármely más kategóriába tartozó termékké, például ízesített borrá történő feldolgozás.

A palackozás esetében meg kell adni a megtöltött tárolóedények számát és tartalmát.

30. cikk

Nemzeti szabályok

(1) A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a következőkkel kapcsolatos nyilvántartási adatokra vonatkozóan:

a)	a területükön forgalomba hozandó, a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, 10 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címkézett, egyszer használatos záróeszközzel ellátott tárolóedényben elhelyezett termékek;

b)	az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyes termékkategóriák;

c)	a 29. cikkben említett egyes műveletek.

A tagállamok előírhatják külön nyilvántartás vezetését, illetve a meglévő nyilvántartás kiigazítását is.

(2) Azon kötelezettség sérelme nélkül, amely szerint az alkoholtartalom kiigazítására, az alkoholtartalom-növelésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra irányuló, a 29. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett műveletekre vonatkozó adatokat minden ilyen művelet esetében be kell jegyezni a nyilvántartásba, a tagállamok megkövetelhetik az érintett műveleteket a területükön végrehajtó gazdasági szereplőktől, hogy bizonyos határidőn belül értesítsék illetékes hatóságaikat vagy szerveiket a szóban forgó műveletekről azt követően – illetve az alkoholtartalom-növelésre irányuló műveletek esetében azelőtt –, hogy azokat végrehajtják.

Az első albekezdésben említett értesítés megtétele nem kötelező azon borászati termékek esetében, amelyeket a tagállamok illetékes ellenőrző hatóságai az összes tételre kiterjedő rendszeres analitikai ellenőrzésnek vetnek alá.

VI. FEJEZET

JELENTÉSEK

31. cikk

Termelési jelentések

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (1) bekezdésével összhangban naprakész szőlőkataszter vezetésére kötelezett tagállamokban letelepedett termelőknek minden évben termelési jelentést kell benyújtaniuk a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz az általuk az adott borászati évben a szóban forgó tagállamban folytatott termelésről.

Azok a tagállamok, amelyek a bejelentők, a bejelentett termelés és az érintett szőlőparcellák közötti kapcsolatok megállapítását lehetővé tévő, évente aktualizált szőlőkatasztert hoztak létre, mentesíthetik a termelőket az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett információk bejelentésére vonatkozó kötelezettség alól. Az ilyen esetekben a tagállamok illetékes hatóságai maguk töltik ki a jelentéseket, a szőlőkataszterben szereplő adatok alapján tüntetve fel a területet.

(2) Azok a szüretelő termelők, akik egy vagy több szövetkezeti pincészethez vagy termelői csoporthoz tartoznak, illetve társult viszonyban állnak egy vagy több ilyen pincészettel vagy csoporttal, és teljes szőlőtermésüket leszállították az adott pincészeteknek vagy csoportoknak, de fenntartják a jogot, hogy saját családjuk általi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő, mentesítendők a termelési jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, feltéve, hogy az érintett szövetkezeti pincészetek vagy termelői csoportok kötelesek termelési jelentést benyújtani.

(3) Azok a tagállamok, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (1) bekezdése értelmében nem kötelesek naprakész szőlőkatasztert vezetni, előírhatják a területükön letelepedett termelők számára, hogy nyújtsák be az (1) bekezdésben említett termelési jelentést.

Ebben az esetben a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

32. cikk

Készletjelentések

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (1) bekezdésével összhangban naprakész szőlőkataszter vezetésére kötelezett tagállamokban készleteket tartó termelőknek, feldolgozóknak, palackozóknak és kereskedőknek minden évben készletjelentést kell benyújtaniuk az adott tagállam illetékes hatóságához az általuk július 31-én készleten tartott borról és mustról.

(2) Azok a tagállamok, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 145. cikkének (1) bekezdése értelmében nem kötelesek naprakész szőlőkatasztert vezetni, előírhatják a területükön letelepedett termelők, feldolgozók, palackozók és kereskedők számára, hogy nyújtsák be az (1) bekezdésben említett készletjelentést.

33. cikk

Szüreti jelentések

A tagállamok előírhatják valamennyi szüretelő termelő vagy azoknak egy objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kiválasztott része számára, hogy szüreti jelentést nyújtsanak be az illetékes hatóságoknak azon borászati évre vonatkozóan, amelyben a szüretre sor került.

34. cikk

Kezelési és értékesítési jelentések

(1) A tagállamok előírhatják, hogy azoknak a szüretelő termelőknek, termelőknek és szőlőt, szőlőlét és mustot értékesítő kereskedőknek, akik a termelési és a szüreti jelentések benyújtására vonatkozóan az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 22. és 24.cikkében meghatározott időpontokat megelőzően borkészítésre szánt borászati termékeket kezeltek vagy értékesítettek, kezelési, illetve értékesítési jelentést kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak azon borászati évre vonatkozóan, amelyben a kezelésre vagy az értékesítésre sor került.

(2) Amennyiben a tagállamok előírják az (1) bekezdés szerinti kezelési vagy értékesítési jelentés benyújtását a szüretelő termelők számára, azok a szüretelő termelők, akik egy vagy több szövetkezeti pincészethez vagy termelői csoporthoz tartoznak, illetve társult viszonyban állnak egy vagy több ilyen pincészettel vagy csoporttal, és teljes szőlőtermésüket leszállították az adott pincészeteknek vagy termelői csoportoknak, de fenntartják a jogot, hogy saját családjuk általi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő, mentesítendők a szóban forgó jelentés benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, feltéve, hogy az érintett szövetkezeti pincészetek vagy termelői csoportok kötelesek az (1) bekezdés szerinti kezelési vagy értékesítési jelentést benyújtani.

35. cikk

Közös rendelkezések

A tagállamok átfogóbb információk szolgáltatását is előírhatják a szőlőkataszter, valamint a termelési és a készletjelentések tekintetében.

A tagállamok bármely gazdasági szereplőt mentesíthetnek a 31. és a 32. cikkben előírt jelentések benyújtására vonatkozó kötelezettség alól azon borászati évek tekintetében, amelyekben nem folyt termelés vagy semennyi termék nem maradt készleten.

VII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK, ILLETÉKES HATÓSÁGOK, KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS SZANKCIÓK

I. SZAKASZ

ELLENŐRZÉSEK, ILLETÉKES HATÓSÁGOK, KAPCSOLATTARTÓ SZERVEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

36. cikk

Általános elvek

(1) A tagállamok rendelkeznek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerre, a szőlőkataszterre, a kísérőokmányokra és a kapcsolódó tanúsításra, a borbehozatalra, a bevételezési és kiadási nyilvántartásra és a kötelező bejelentésekre vonatkozó, a szóban forgó ágazat tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 90. cikkében, II. része I. címének III. fejezetében és ugyanazon része II. címe II. fejezetének 2. szakaszában, valamint az e rendeletben megállapított szabályok megfelelő alkalmazásának biztosításához szükséges ellenőrzésekről. A tagállamok gondoskodnak a hatékony és kockázatalapú hatósági ellenőrzések rendszerének létrehozásáról.

(2) Az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzéseket az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) megállapított általános elveknek megfelelően, az e rendeletben és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet VI. fejezetében foglalt rendelkezések sérelme nélkül hajtják végre.

Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke értelemszerűen alkalmazandó a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszerre.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakaszában szabályozott OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borászati termékeknek a vonatkozó termékleírásban foglalt követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos ellenőrzésekre.

37. cikk

Az ellenőrzésekre vonatkozó közös rendelkezések

(1) Az ellenőrzéseket a termelés helye szerinti tagállamban kell végezni, de ez nem zárja ki a feladás szerinti tagállamban véletlenszerűen vagy kockázatelemzés alapján végzett ellenőrzéseket.

A mintavétel útján végzett ellenőrzések esetében az ellenőrzések számát, jellegét és gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy azok reprezentatívak legyenek a tagállam teljes területére nézve és – adott esetben – megfeleljenek a borászati termékek megtermelt, értékesített vagy értékesítés céljából tartott mennyiségének.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseknek adminisztratív ellenőrzésekből és – adott esetben – helyszíni ellenőrzésekből kell állniuk.

Az adminisztratív ellenőrzéseknek szükség szerint keresztellenőrzéseket – többek között az 1306/2013/EU rendelet V. címének II. fejezetében előírt integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer adataival való összevetést – is magukban kell foglalniuk.

A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. A szükséges minimumra szorítkozó előzetes értesítés azonban küldhető, feltéve, hogy ez az ellenőrzés célját nem veszélyezteti. Ilyen értesítés – a kellően indokolt esetek vagy olyan intézkedések kivételével, amelyeknél szisztematikus helyszíni ellenőrzésekre kerül sor – legfeljebb 48 órával korábban küldhető. A helyszíni ellenőrzéseket a termelők köréből kockázatelemzés alapján vett, megfelelő százalékos arányt képviselő mintán kell elvégezni. Minden helyszíni ellenőrzésről kontrolljelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát.

(3) A szőlőkataszter tekintetében a tagállamok ellenőrzik, hogy a III. és a IV. mellékletben előírt, a szőlőtermelőkre és a termelésre vonatkozó akták szerinti strukturális helyzet megfelel-e a tényleges helyzetnek az egyes szőlőtermelők és valamennyi, a 31. cikkben meghatározott termelési jelentés benyújtására kötelezett természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyekből álló csoport vonatkozásában. Az ellenőrzés alapján az aktákat ki kell igazítani.

(4) A harmadik országokból származó borokat és borászati termékeket az Unió területére való belépésük helye szerinti tagállamban, a VI-1 okmány alapján kell ellenőrizni.

38. cikk

Az ellenőrzéseknek alávetett személyek

(1) Azok a természetes vagy jogi személyek, valamint az ilyen személyek azon csoportjai, akiknek, illetve amelyeknek a szakmai tevékenysége az e rendeletben említett ellenőrzések tárgyát képezi, az ilyen ellenőrzéseket nem akadályozhatják, sőt mindenkor kötelesek azokat elősegíteni.

(2) Azok a gazdasági szereplők, akiktől valamely illetékes hatóság tisztviselői mintákat vesznek:

a)	a mintavételt semmilyen módon nem akadályozhatják; valamint

b)	minden, az e rendelet és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet alapján megkövetelt információt kötelesek megadni az említett tisztviselőknek.

39. cikk

Az izotóp adatok analitikai adatbankja

Az Európai Borágazati Ellenőrzési Referenciaközpont a tagállamok kijelölt laboratóriumai által bejelentett adatok alapján vezeti és naprakészen tartja az izotóp adatok uniós szintű analitikai adatbankját. A szóban forgó adatokat a borászati termékek összetevőjét alkotó etanol és víz harmonizált izotópos elemzése útján kell nyerni, és azoknak a forgalmazás minden szakaszában lehetővé kell tenniük a megfelelő ellenőrzések elvégzését, összhangban az 1308/2013/EU rendelet 80. cikkének (5) bekezdése szerinti analitikai módszerekkel, valamint az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 27., 28. és 29. cikkében megállapított szabályokkal és eljárásokkal.

40. cikk

Illetékes hatóságok és kapcsolattartó szervek

A tagállamok kijelölik a 37. cikkben említett ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes hatóságokat. E hatóságoknak az említett ellenőrzések elvégzéséhez elegendő létszámú, megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal bíró személyzettel kell rendelkezniük.

Amennyiben valamely tagállam több illetékes hatóságot is kijelöl a borágazatra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére, meghatározza konkrét felelősségi körüket, és koordinálja munkájukat.

Minden tagállam kijelöl egy kapcsolattartó szervet, amely felelős a Bizottsággal, a többi tagállam kapcsolattartó szerveivel és a harmadik országokkal való kapcsolattartásért, valamint fogadja és továbbítja az igazgatási segítségnyújtás iránti kéréseket.

41. cikk

A tisztviselők hatásköre

Minden egyes tagállam megtesz minden olyan intézkedést, amellyel megkönnyíthető az illetékes hatóságai tisztviselőinek munkája. Gondoskodik arról, hogy az említett tisztviselők és adott esetben az általa e célra engedélyezett egyéb szervek tisztviselői:

a)	hozzáférést kapjanak a szőlőültetvényekhez, a borászati termékek készítésének, tárolásának és feldolgozásának helyszínéül szolgáló létesítményekhez, valamint az ilyen termékeket szállító járművekhez;

b)	hozzáférést kapjanak minden olyan kereskedelmi létesítményhez, raktárhoz és járműhöz, amelynek tulajdonosa értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából borászati termékeket vagy a borágazatban való felhasználásra alkalmas termékeket tárol;

c)	elvégezhessék a borászati termékek és az ilyen termékek előállításához felhasználható anyagok és termékek leltározását;

d)	mintát vehessenek a borászati termékekből, az ilyen termékek előállításához felhasználható anyagokból és termékekből, valamint az értékesítés, forgalmazás vagy szállítás céljából tárolt termékekből;

e)	megvizsgálhassák a számviteli adatokat és az ellenőrzéshez szükséges egyéb dokumentumokat, és azokról másolatokat, illetve kivonatokat készíthessenek;

megfelelő védelmi intézkedéseket tehessenek a borászati termékek vagy az ilyen termékek előállításához való felhasználásra szánt termékek előállításával, tárolásával, szállításával, leírásával, kiszerelésével és forgalmazásával kapcsolatban, ha okkal feltételezhető, hogy súlyosan megsértették az uniós jogszabályokat, különösen, ha hamisítás történt, vagy ha egészségkárosodás veszélye áll fenn.

42. cikk

Az ellenőrzések összehangolása és az információkhoz való hozzáférés

A 10. cikkben előírt kísérőokmányok használatával bonyolított szállításokra vonatkozó ellenőrzések tekintetében a 40. cikkben említett illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani a 2008/118/EK irányelv 21. cikkében említett számítógépes rendszerben tárolt információkhoz, valamint az említett irányelv IV. fejezetében megállapított rendelkezéseknek megfelelően szállított borászati termékek mozgatásával kapcsolatos információkhoz.

Ezenkívül az említett illetékes hatóságok számára hozzáférést kell biztosítani az első bekezdésben említettektől eltérő borászati termékek szállításának ellenőrzésére létrehozott információs rendszerekben tárolt információkhoz is.

Az első és a második bekezdésnek megfelelően szerzett információk kizárólag e rendelet alkalmazása céljából használhatók fel.

43. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1) Amikor valamely tagállam illetékes hatósága ellenőrzéseket végez az adott tagállam területén, információkat kérhet bármely, feltételezhetően közvetlenül vagy közvetve érintett másik tagállam illetékes hatóságától. Az ilyen kéréseket a 40. cikk harmadik bekezdésében előírt kapcsolattartó szerveken keresztül kell továbbítani, és a kért segítséget kellő időben meg kell adni.

A Bizottságot értesíteni kell minden olyan esetben, amikor az első albekezdésben említett ellenőrzések tárgyát képező termék harmadik országból származik, és ha az adott termék forgalmazása más tagállamok konkrét érdekeit érintheti.

A megkeresett hatóságnak meg kell adnia minden olyan információt, amelyre a megkereső hatóságnak szüksége lehet feladatai elvégzéséhez.

(2) A megkeresett hatóságnak a megkereső hatóság indokolással ellátott kérésére ellenőrzéseket kell végeznie a kérelemben ismertetett célok elérése érdekében, illetve meg kell tennie az ilyen ellenőrzések elvégzésének biztosításához szükséges lépéseket.

A megkeresett hatóságnak úgy kell eljárnia, mintha a saját nevében intézkedne.

(3) A megkereső hatóság a megkeresett hatósággal egyetértésben tisztviselőket jelölhet ki a következő feladatok ellátására:

információk szerzése a megkeresett hatóság székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának helyiségeiben az 1308/2013/EU rendelet, e rendelet és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet borászati termékek szempontjából releváns rendelkezéseinek alkalmazására és az ezzel kapcsolatos ellenőrzésekre vonatkozóan, ideértve másolatok készítését szállítási és egyéb okmányokról, valamint a nyilvántartások kivonatolását;

b)	vagy jelenlét a (2) bekezdés alapján kért ellenőrzések során, ha erről a megkeresett hatóság az ellenőrzések megkezdése előtt kellő időben tájékoztatást kap.

Az első albekezdés a) pontjában említett másolatok csak a megkeresett hatóság beleegyezésével készíthetők.

(4) A megkeresett hatóság tagállamának területén végzett ellenőrzésekért mindenkor e hatóság tisztviselői a felelősek.

(5) A megkereső hatóság tisztviselői:

a)	írásos meghatalmazással rendelkeznek, amely igazolja személyazonosságukat és hivatali beosztásukat;

a megkeresett hatóság tagállama által a saját tisztviselői ellenőrzési tevékenységére vonatkozó korlátozások sérelme nélkül rendelkeznek a következőkkel:

i.	a 41. cikk a) és b) pontjában előírt hozzáférési jogok;

ii.	a megkeresett hatóság tisztviselői által a 41. cikk c) és e) pontja alapján elvégzett ellenőrzések eredményeinek megismeréséhez való jog.

(6) A minták gyűjtésének, kezelésének és továbbításának, valamint az ellenőrzési célból végzett laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatoknak a költségeit azon tagállam illetékes hatósága viseli, amely a mintavételt kérte. E költségeket az abban a tagállamban érvényes díjszabás szerint kell kiszámítani, amelynek a területén a műveleteket végrehajtják.

44. cikk

Bizonyító erő

A valamely tagállam illetékes hatóságának tisztviselői által e szakasz alkalmazásában tett megállapításokra a többi tagállam illetékes hatóságai is hivatkozhatnak, és e megállapításokat a nemzeti illetékes hatóságok megállapításaival egyenértékűnek kell tekinteni.

45. cikk

A meg nem felelés gyanújáról szóló értesítés

Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága okkal feltételezi vagy tudomást szerez arról, hogy valamely borászati termék nem felel meg az 1308/2013/EU rendelet borászati termékekre vonatkozó rendelkezéseinek, illetve az e rendeletben és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletben megállapított szabályoknak, vagy hogy a szóban forgó terméket csalárd módon állították elő vagy forgalmazták, az adott tagállam kapcsolattartó szerve haladéktalanul értesíti minden olyan tagállam kapcsolattartó szervét, amely esetében az említett szabályoknak való meg nem felelés konkrét érdekeket érint és ebből kifolyólag közigazgatási intézkedések vagy jogi lépések megtételét teszi szükségessé.

Amennyiben valamely tagállam illetékes hatóságai megállapítják vagy gyanítják, hogy bizonyos borászati termékekkel olyan csalást követtek el, amely feltételezhetően egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve, illetve hogy bizonyos borászati termékek nem felelnek meg az 1308/2013/EU rendelet 80. vagy 90. cikkének, az adott tagállam kapcsolattartó szerve a Bizottság által létrehozott információs rendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállam kapcsolattartó szerveit, valamint – adott esetben – az érintett harmadik országok kapcsolattartó szervét.

II. SZAKASZ

SZANKCIÓK

46. cikk

Az engedély nélküli telepítések miatti szankciók és a kapcsolódó költségek visszatéríttetése

A tagállamok pénzbüntetést vetnek ki azokra a termelőkre, akik nem teljesítik az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget.

A pénzbüntetés minimális összegét a következők szerint kell megállapítani:

a)	hektáronként 6 000 EUR, ha a termelő az engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében említett, azon időponttól számított négy hónapos időszakon belül, amikor őt a szabálytalanságról értesítik;

b)	hektáronként 12 000 EUR, ha a termelő az engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását a négy hónapos időszak lejártától számított első évben végzi el;

c)	hektáronként 20 000 EUR, ha a termelő az engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását a négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően végzi el.

Amennyiben az érintett szőlőültetvények területéről befolyó éves jövedelem hektáronkénti becsült összege meghaladja a 6 000 EUR-t, a tagállamok az adott terület hektáronkénti becsült átlagos éves jövedelmével arányosan növelhetik a második albekezdésben meghatározott minimális összegeket.

Ha a tagállam saját költségére gondoskodik az engedély nélkül telepített ültetvény kivágásáról, az 1308/2013/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdése értelmében a termelőre háruló kapcsolódó költségeket objektív módon, a munkaerővel, a gépek használatával és a szállítással összefüggő költségeket, valamint az egyéb felmerülő költségeket figyelembe véve kell kiszámítani. E költségeket hozzá kell adni a kiszabandó büntetés összegéhez.

47. cikk

A kísérőokmányokkal és a VI-1 okmányokkal kapcsolatban egyes uniós szabályok be nem tartása miatt kiszabott szankciók

(1) A 10., a 11. és a 12. cikk alkalmazása felfüggeszthető a 8. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplők tekintetében, amennyiben valamely tagállam illetékes hatóságai megállapítják vagy gyanítják, hogy bizonyos borászati termékekkel olyan csalást követtek el, amely feltételezhetően egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve, illetve hogy bizonyos borászati termékek nem felelnek meg az 1308/2013/EU rendelet 80. vagy 90. cikkének.

(2) A 26. és a 27. cikk alkalmazása felfüggeszthető az importált borok tekintetében az e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tett megállapítás vagy felmerült gyanú esetében.

48. cikk

A bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére, a jelentések benyújtására, illetve az értesítések küldésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt kiszabott szankciók

(1) Azokat a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére, termelési, készlet- vagy szüreti jelentés benyújtására, illetve az illetékes hatóságoknak a 30. cikk (2) bekezdésében említett műveletekről történő értesítésére kötelezett gazdasági szereplőket, akik nem vezetnek ilyen nyilvántartást, nem nyújtanak be ilyen jelentést az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 22., 23. és 24. cikkében említett időpontokig, illetve nem küldenek ilyen értesítést a tagállamok által e rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott időpontig, közigazgatási szankciókkal kell sújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók egy meghatározott összeg megfizetését jelentik, és azokat a tagállamoknak a termékek értéke, valamint a csalásból eredő becsült pénzügyi haszon vagy gazdasági kár alapján kell megállapítaniuk és alkalmazniuk.

(3) A jelentéseknek az (1) bekezdésben említett időpontokig történő benyújtására vonatkozó kötelezettség súlyos vagy ismételt megszegése esetén az érintett gazdasági szereplő a szóban forgó pénzügyi évben vagy az azt követő pénzügyi évben nem részesülhet az 1308/2013/EU rendelet 47. és 50. cikkében előírt támogatásokból, figyelemmel az alábbiakra is:

a)	az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 22., 23. és 24. cikkében említett időpontok legfeljebb 15 munkanappal történő túllépése esetén csupán az e cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási szankciók alkalmazandók;

amennyiben az (1) bekezdésben említett jelentésekben szereplő információkat a tagállamok illetékes hatóságai hiányosnak vagy pontatlannak ítélik, és ha a hiányzó vagy pontatlan információ ismerete elengedhetetlen az 1308/2013/EU rendelet 47. és 50. cikkében előírt támogatási intézkedések megfelelő alkalmazásához, a kifizetendő támogatást arányosan csökkenteni kell az illetékes hatóság által az elkövetett kötelezettségszegés súlyosságának függvényében megállapított összeggel.

49. cikk

Rendkívüli körülmények és nyilvánvaló hibák

(1) Az e rendeletben előírt szankciók nem szabandók ki az 1306/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rendkívüli körülmények fennállása esetén.

(2) A tagállamokhoz e rendelet alapján benyújtott bármely tájékoztatás, igény vagy kérelem a benyújtás után bármikor kiigazítható, ha e kiigazítás az illetékes hatóság által felismert nyilvánvaló hibához kapcsolódik.

VIII. FEJEZET

ÉRTESÍTÉSEK

50. cikk

A közlendő információk jellege és típusa

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	az általuk az 1308/2013/EU rendelet 120. cikke (2) bekezdésének a) pontja, e rendelet és az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet alapján elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések;

b)	a hivatalos analízisek, a közigazgatási tanúsítási folyamat, valamint a nyilvántartásokra és a kísérőokmányokra vonatkozó ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes szervek neve és címe;

c)	a szőlőtelepítési engedélyek megadásáért felelős illetékes hatóságok, valamint a szőlőkataszter vezetéséért és aktualizálásáért, továbbá a termelési potenciálra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzék benyújtásáért felelős illetékes hatóságok neve és címe;

d)	a II. melléklet H. szakasza első bekezdésének 1. és 2. pontjában említett küszöbértékek;

e)	a VII. fejezet végrehajtása céljából általuk meghozott intézkedések, amennyiben az ezen intézkedésekről küldött értesítések lényegesek a tagállamok közötti együttműködés szempontjából, valamint az általuk kijelölt kapcsolattartó szerv neve és címe;

f)	az általuk a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iii. alpontjában és ugyanezen albekezdés b) pontjában említett kísérőokmányok kiállítása tekintetében alkalmazott feltételek;

g)	az 1308/2013/EU rendelet 81. cikkének és 120 cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása által érintett borszőlőfajták.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot a neki az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett illetékes hatóságok és kapcsolattartó szervek nevében és címében bekövetkező bárminemű változásról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítést az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 34. cikkének megfelelően kell megküldeni.

51. cikk

A bejelentett információk közzététele

(1) A Bizottság a harmadik országok illetékes hatóságaitól érkező értesítések alapján összeállítja és naprakészen tartja az alábbi információkat tartalmazó jegyzékeket:

a)	a termék származási országában működő, a VI-1 okmányok kibocsátásáért felelős illetékes szervek neve és címe;

b)	a VI-1 okmányok analitikai bizonylatot tartalmazó szakaszának kitöltésére a származási ország által kijelölt szervek vagy hivatalok, illetve – ha a származási országban nincs ilyen – egy, a termék származási országán kívül található, az említett célra már engedélyezett laboratórium neve és címe;

c)	azon bortermelők és feldolgozók neve, címe és hivatalos nyilvántartási száma, amelyek számára a termék származási országa engedélyezte VI-1 okmányok kiállítását;

d)	az egyes harmadik országokban kijelölt, az igazgatási segítségnyújtás iránti kérések fogadásáért és továbbításáért, valamint az adott országnak a Bizottság és a tagállamok felé történő képviseletéért felelős egyetlen kapcsolattartó szerv neve és címe.

(2) A Bizottság közzéteszi az 50. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett illetékes hatóságok nevét és címét, a termelési potenciálra vonatkozó, az 50. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett információkat, az 50. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett kapcsolattartó szervek nevét és címét, az 50. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett borszőlőfajtákat, valamint az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékeket.

IX. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Az 555/2008/EK rendelet módosításai

Az 555/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	az 1., a 21., a 22. és a 23., a 38–54., a 74., a 83–95a. és a 98–102. cikket el kell hagyni;

2.	a IX–XIII. és a XVI–XXI. mellékletet el kell hagyni.

53. cikk

A 606/2009/EK rendelet módosításai

A 606/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	a 12. és a 13. cikket el kell hagyni;

a szöveg a következő 14a. és 14b. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A melléktermékek százalékos arányban kifejezett minimális alkoholtartalmának megállapítása

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. része D. szakaszának 1. pontját figyelembe véve meghatározzák azt a százalékos arányban kifejezett minimális alkoholmennyiséget, amelyet a mellékterméknek az előállított bor alkoholtartalmához viszonyítva a bortól való elválasztását követően tartalmaznia kell. A tagállamok a szóban forgó, százalékos arányban kifejezett minimális alkoholtartalmat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján modulálhatják.

(2) Amennyiben a tagállamok által az (1) bekezdés alapján meghatározott megfelelő százalékos arányt nem sikerül elérni, az érintett termelőnek a saját maga által termelt borból le kell szállítania egy akkora mennyiséget, amely megfelel a minimális százalékos arány eléréséhez szükséges mennyiségnek.

(3) A melléktermékek alkoholtartalmának az előállított bor alkoholtartalmához viszonyítva történő meghatározása céljából a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalomnak a különböző szőlőtermő övezetekre vonatkozó szabványos értéke a következő:

a)	8,0 % az A. övezetben;

b)	8,5 % a B. övezetben;

c)	9,0 % a C. I. övezetben;

d)	9,5 % a C. II. övezetben;

e)	10,0 % a C. III. övezetben.

14b. cikk

A melléktermékek elhelyezése

(1) A termelőknek a tagállamok illetékes hatóságainak felügyelete alatt, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, illetve az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet (*2) 14. cikke (1) bekezdése b) pontjának vii. alpontjában és 18. cikkében a szállításra és a nyilvántartásra vonatkozóan megállapított követelmények figyelembevételével ki kell vonniuk a piacról a borkészítés vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozása során keletkező melléktermékeket.

(2) A kivonást késedelem nélkül, de legkésőbb a melléktermékek keletkezésének ideje szerinti borászati év végén végre kell hajtani, tiszteletben tartva az alkalmazandó uniós jogszabályokat, különös tekintettel a környezet védelmét szolgáló rendelkezésekre.

(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azok a termelők, akik a szóban forgó borászati évben telephelyükön nem termelnek 50 hektoliternél több bort vagy mustot, nem kötelesek kivonni melléktermékeiket a piacról.

(4) A termelők az elhelyezésre vonatkozó kötelezettségüket a borkészítésből vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozásából származó melléktermékek egészének vagy egy részének a tekintetében teljesíthetik a melléktermékek lepárlásra történő beszállításával is. A melléktermékek ily módon történő elhelyezését a tagállam illetékes hatóságának tanúsítania kell.

(5) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a borkészítésből vagy a szőlő bármely egyéb célból történő feldolgozásából származó melléktermékek összességének vagy egy részének lepárlásra történő beszállítását objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezővé teszik a területükön működő valamennyi termelő vagy azok egy része számára.

(*1) A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.)."

(*2) A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 60. o.).”"

54. cikk

A 607/2009/EK rendelet módosítása

A 607/2009/EK rendelet 63. cikkét el kell hagyni.

55. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 436/2009/EK rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. december 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4) A Bizottság 555/2008/EK rendelete (2008. június 27.) a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 170., 2008.6.30., 1. o.).

(5) A Bizottság 436/2009/EK rendelete (2009. május 26.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 128., 2009.5.27., 15. o.).

(6) A Bizottság 606/2009/EK rendelete (2009. július 10.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 1. o.).

(7) A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 15.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 93., 2015.4.9., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 60. oldalát).

(10) A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(12) A Tanács 1186/2009/EK rendelete (2009. november 16.) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (HL L 324., 2009.12.10., 23. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1152/2003/EK határozata (2003. június 16.) a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről (HL L 162., 2003.7.1., 5. o.).

(14) A Bizottság 684/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 197., 2009.7.29., 24. o.).

(15) A Bizottság 3649/92/EGK rendelete (1992. december 17.) a feladási tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról (HL L 369., 1992.12.18., 17. o.).

(16) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(17) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

I. MELLÉKLET

AZ 1308/2013/EU RENDELET 64. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK c) PONTJÁBAN SZEREPLŐ JOGOSULTSÁGI KRITÉRIUMRA ÉS AZ E RENDELET 4. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TOVÁBBI KRITÉRIUMRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha fennáll az alábbi feltételek valamelyike:

1.	az újonnan betelepítendő terület(ek) az érintett területhez kapcsolódó konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (a továbbiakban: OEM) ellátott borok termelésére fog(nak) szolgálni; vagy

ha az újonnan betelepítendő terület(ek) nem a szóban forgó konkrét OEM-mel ellátott borok termelésére fog(nak) szolgálni, a kérelmező kötelezettséget vállal a következőkre:

a)	az újonnan betelepített terület(ek)en termesztett szőlőt nem használja fel és nem forgalmazza OEM-mel ellátott borok termelésének céljára, amennyiben a szóban forgó terület(ek) ilyen célra használható területen belül található(k);

b)	nem vág ki és telepít újra szőlőt abból a célból, hogy az újratelepített területet a konkrét OEM-mel ellátott bor előállítására szolgáló szőlő termesztésére használható területté változtassa.

A kérelmező a 2. pontban említett kötelezettségek teljesítését a tagállam által meghatározandó korlátozott időtartamra vállalja, mely időtartam vége nem eshet 2030. december 31-nél későbbre.

B. Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett további kritérium

Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett további kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha fennáll az alábbi feltételek valamelyike:

1.	az újonnan betelepítendő terület(ek) az érintett területhez kapcsolódó konkrét oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (a továbbiakban: OFJ) ellátott borok termelésére fog(nak) szolgálni; vagy

ha az újonnan betelepítendő terület(ek) nem a szóban forgó konkrét OFJ-vel ellátott borok termelésére fog(nak) szolgálni, a kérelmező kötelezettséget vállal a következőkre:

a)	az újonnan betelepített terület(ek)en termesztett szőlőt nem használja fel és nem forgalmazza OFJ-vel ellátott borok termelésének céljára, amennyiben a szóban forgó terület(ek) ilyen célra használható területen belül található(k);

b)	nem vág ki és telepít újra szőlőt abból a célból, hogy az újratelepített területet a konkrét OFJ-vel ellátott bor előállítására szolgáló szőlő termesztésére használható területté változtassa.

II. MELLÉKLET

AZ 1308/2013/EU RENDELET 64. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK a)–h) PONTJÁBAN SZEREPLŐ ELSŐBBSÉGI KRITÉRIUMOKRA ÉS AZ E RENDELET 4. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TOVÁBBI KRITÉRIUMOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett kritérium

Jogi személyek – jogi formájuktól függetlenül – akkor tekintendők e kritériumnak megfelelőnek, ha fennáll az alábbi feltételek valamelyike:

egy olyan természetes személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal telepít szőlőültetvényt („új belépő”), tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorol a jogi személy felett az irányításra, a haszonra és a pénzügyi kockázatokra vonatkozó döntések tekintetében. Ha a jogi személy tőkéje több természetes személytől származik, vagy több természetes személy vesz részt a jogi személy irányításában, ideértve egy vagy több olyan személyt is, aki nem új belépő, akkor az új belépőnek egyedül vagy másokkal közösen képesnek kell lennie az ilyen tényleges és hosszú távú ellenőrzés gyakorlására; vagy

b)	ha egy jogi személy felett egy másik jogi személy gyakorol ellenőrzést egyedül vagy másokkal együtt, akkor az a) pontban meghatározott feltételeknek az említett másik jogi személy felett ellenőrzést gyakorló természetes személyekre vonatkozóan kell teljesülniük.

Az a) és a b) alpontban megállapított feltételek értelemszerűen alkalmazandók természetes személyek csoportjaira, tekintet nélkül az ilyen csoportok és azok tagjai számára a nemzeti jog által biztosított státuszra.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fentieket kiegészítik azzal a további feltétellel, miszerint a kérelmezőnek olyan természetes személynek kell lennie, aki a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves („fiatal termelő”).

Az 1. pontban említett jogi személyek az e pont első albekezdésében említett további feltételnek megfelelőnek tekintendők, amennyiben az 1. pont a) és b) alpontjában említett természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.

A második albekezdésben megállapított feltételek értelemszerűen alkalmazandók az 1. pont második albekezdésében említett természetes személyek csoportjaira.

A tagállamok kötelezhetik a kérelmezőket annak vállalására, hogy egy ötéves időtartamon át nem adják bérbe, illetve nem adják el más természetes vagy jogi személynek az újonnan betelepített terület(ek)et.

Ha a kérelmező jogi személy vagy természetes személyekből álló csoport, a tagállamok azt is előírhatják a kérelmező számára, hogy egy ötéves időtartamon keresztül ne ruházza át másik személyre vagy személyekre a mezőgazdasági üzem feletti tényleges és hosszú távú ellenőrzés gyakorlását az irányításra, a haszonra és a pénzügyi kockázatokra vonatkozó döntések tekintetében, kivéve, ha a szóban forgó másik személy(ek) megfelel(nek) az 1. és a 2. pontban meghatározott, az engedélyek megadásának időpontjában érvényes feltételeknek.

B. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha fennáll az alábbi feltételek valamelyike:

a kérelmező egy öt évtől hét évig terjedő minimális időtartamra kötelezettséget vállal arra, hogy az újonnan betelepítendő terület(ek) vagy az egész mezőgazdasági üzem tekintetében betartja az ökológiai termelésre vonatkozóan a 834/2007/EK tanácsi rendeletben (1) és – adott esetben – a 889/2008/EK bizottsági rendeletben (2) megállapított szabályokat. A szóban forgó időtartam vége nem eshet 2030. december 31-nél későbbre.

A tagállamok teljesítettnek tekinthetik a kritériumot, amennyiben a kérelmezők a kérelem benyújtásának időpontjában már szőlőtermelők, és a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven keresztül ténylegesen alkalmazták az ökológiai termelésre vonatkozó, az első albekezdésben említett szabályokat az adott mezőgazdasági üzem szőlővel betelepített területének egésze tekintetében;

a kérelmező egy öt évtől hét évig terjedő, de legkésőbb 2030. december 31-én lezáruló minimális időtartamra kötelezettséget vállal arra, hogy teljesíti az alábbi – az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon túlmutató – iránymutatások vagy tanúsítási rendszerek valamelyikének előírásait:

a)	az integrált növényvédelemre vonatkozó, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 14. cikkének (5) bekezdése szerint a szőlőtermelésre alkalmazható termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatások, amennyiben léteznek ilyen iránymutatások;

b)	azok az integrált termeléshez kapcsolódó nemzeti tanúsítási rendszerek, amelyek alkalmazhatók a szőlőtermelésre;

azok a nemzeti vagy regionális környezetvédelmi rendszerek, amelyek tanúsítják a talaj- és/vagy a vízminőséggel, a biológiai sokféleséggel, a tájkép megőrzésével, az éghajlatváltozás mérséklésével és/vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést és relevánsak a szőlőtermelés szempontjából.

A b) és a c) alpontban említett tanúsítási rendszerek tanúsítják, hogy a mezőgazdasági termelő által az üzemében alkalmazott gyakorlatok megfelelnek az integrált termelés tekintetében nemzeti szinten meghatározott szabályoknak vagy a c) alpontban említett célkitűzéseknek. A tanúsítást olyan, a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) II. fejezetével összhangban akkreditált tanúsító szervek végzik, amelyek megfelelnek a „Megfelelőségértékelés – Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények” vagy a „Megfelelőségértékelés – Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények” című vonatkozó harmonizált szabványnak.

A tagállamok teljesítettnek tekinthetik a kritériumot, amennyiben a kérelmezők a kérelem benyújtásának időpontjában már szőlőtermelők, és a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven keresztül ténylegesen alkalmazták az első albekezdésben említett iránymutatásokat vagy tanúsítási rendszereket az adott mezőgazdasági üzem szőlővel betelepített területének egésze tekintetében;

amennyiben a tagállamok vidékfejlesztési programja(i) tartalmaz(nak) olyan, az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 28. cikke szerinti, a kérelemben megjelölt konkrét terület szempontjából releváns agrár-környezetvédelmi, illetve éghajlattal kapcsolatos művelettípus(oka)t, amely(ek) szőlővel betelepített területekre alkalmazandó(ak), és feltéve, hogy elegendő forrás áll rendelkezésre, a kérelmező jogosult és egyben kötelezettséget is vállal arra, hogy kérelmet nyújt be a szóban forgó művelet(ek)re vonatkozóan az újonnan betelepítendő terület tekintetében, és vállalja, hogy teljesíti az adott konkrét agrár-környezetvédelmi, illetve éghajlattal kapcsolatos művelettípus(ok)ra vonatkozóan a kapcsolódó vidékfejlesztési program(ok)ban meghatározott kötelezettségeket;

a kérelemben megjelölt konkrét parcellá(k)nak lejtős, teraszos kialakítású területen kell elhelyezkednie (elhelyezkedniük).

A tagállamok azt is megkövetelhetik, hogy a termelők egy öt évtől hét évig terjedő minimális időtartamra vállalják, hogy az említett feltételeknek meg nem felelő területeken nem vágnak ki és nem telepítenek újra szőlőt. A szóban forgó időtartam vége nem eshet 2030. december 31-nél későbbre.

C. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

1.	a kérelemben megjelölt parcella (parcellák) más, szőlővel betelepített parcellá(k)ért cserébe került(ek) a kérelmező birtokába, mely cserére birtokrendezési projekt keretében került sor;

2.	a kérelemben megjelölt parcellá(ko)n nincs szőlőültetvény, vagy az ott található szőlőültetvény az említett birtokrendezési projekt végrehajtása következtében elveszített terület(ek)nél kisebb területet foglal el;

3.	az engedélykérelem tárgyát képező teljes terület nagysága nem haladja meg a korábban a kérelmező tulajdonában lévő parcellá(ko)n lévő, szőlővel betelepített terület és a kérelemben megjelölt terület nagyságának különbözetét, ha a két terület nem azonos nagyságú.

D. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a kérelemben megjelölt konkrét parcella (parcellák) az alábbi területtípusok valamelyikén található(k):

1.	szárazság által sújtott területek, ahol az éves csapadékmennyiségnek a felszín és a növényzet éves potenciális párolgásához viszonyított aránya 0,5-nél alacsonyabb értékű;

2.	olyan területek, amelyekre csekély, 30 cm-nél kisebb gyökerezési mélység jellemző;

3.	olyan területek, amelyekre az 1305/2013/EU rendelet III. mellékletében megállapított fogalommeghatározásnak és küszöbértékeknek megfelelő, kedvezőtlen talajszerkezet és kövesség jellemző;

4.	meredek, 15 %-osnál nagyobb lejtőszögű lejtőn található területek;

5.	az 500 méternél nagyobb tengerszint feletti magasságban található hegyvidéki területek, a fennsíkok kivételével;

az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében említett legkülső régióiban és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken, illetve a legfeljebb 250 km2 teljes szárazföldi területtel rendelkező és strukturális vagy társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő kis szigeteken található területek.

A tagállamok azt is megkövetelhetik, hogy a termelők egy öt évtől hét évig terjedő minimális időtartamra vállalják, hogy nem vágnak ki és nem telepítenek újra szőlőt olyan területeken, amelyek nem rendelkeznek hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal. A szóban forgó időtartam vége nem eshet 2030. december 31-nél későbbre.

A tagállamok legkésőbb 2018-ig dönthetnek úgy, hogy az e kritériumnak való megfelelés vonatkozásában az első albekezdésben felsorolt területek közül egyet vagy többet kizárnak, amennyiben nincsenek abban a helyzetben, hogy a megfelelést megbízható módon értékeljék.

E. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha az adott projekt gazdasági fenntarthatóságának megállapítása a mezőgazdasági beruházási projektek pénzügyi elemzésére szolgáló alábbi szabványos módszerek közül egy vagy több alapján történik:

1.	nettó jelenérték (Net Present Value, NPV);

2.	belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return, IRR);

3.	haszon-költség arány (Benefit-Cost Ratio, BCR);

4.	megtérülési idő (Payback Period, PP);

5.	nettó többlethaszon (Incremental Net Benefit, INB).

A módszert a kérelmező típusához igazodva kell alkalmazni.

A tagállamok ezenkívül megkövetelik a kérelmezőtől, hogy az új szőlőültetvény telepítését a kérelemben meghatározott technikai jellemzőknek megfelelően hajtsa végre.

F. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a versenyképesség növelésére vonatkozó potenciál meglétének megállapítása az alábbi megfontolások valamelyike alapján történik:

a már szőlőtermelői tevékenységet folytató termelő által újonnan betelepítendő területeken méretgazdaságosság érhető el az újonnan betelepített területre jellemző egységköltségeknek a mezőgazdasági üzem már meglévő szőlőültetvényeinek átlagához vagy a régióban rögzített átlagos értékhez képest tapasztalható jelentős csökkenése eredményeként;

a már szőlőtermelői tevékenységet folytató termelő által újonnan betelepítendő területek a piaci kereslethez való megfelelőbb alkalmazkodást vonhatják maguk után azzal összefüggésben, hogy a mezőgazdasági üzem már meglévő szőlőültetvényeire vonatkozó átlagos értékekhez, illetve a régióban tapasztalható átlagos helyzethez képest nő a termények ára, illetve gyarapodnak a piaci elhelyezési lehetőségek;

3.	az ágazatban új belépőnek minősülő szereplő által újonnan betelepítendő területek olyan mezőgazdasági üzemi termelési modell alkalmazását tehetik lehetővé, amely a régiós átlagnál magasabb jövedelmezőséget biztosít.

A tagállamok további részleteket is meghatározhatnak az 1., a 2. és a 3. pontban felsorolt megfontolások tekintetében.

A tagállamok ezenkívül megkövetelik a kérelmezőtől, hogy az új szőlőültetvény telepítését a kérelemben meghatározott technikai jellemzőknek megfelelően hajtsa végre.

G. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a betelepítendő parcella (parcellák) egy meglévő OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termék előállításának földrajzi területén belül helyezkedik (helyezkednek) el és a termesztendő szőlő OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott bor készítésére fog szolgálni, továbbá teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

1.	a betelepítendő parcella (parcellák) az ugyanabban a régióban található, valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó előírásoknak megfelelő, szőlőültetvénnyel borított egyéb parcellák átlagos helyzetéhez képest jobb talajtani és éghajlati adottságokkal rendelkezik (rendelkeznek);

a telepítendő szőlőfajta (szőlőfajták) vagy klón(ok) jobban igazodik (igazodnak) a betelepítendő parcella (parcellák) sajátos talajtani és éghajlati adottságaihoz, mint azok az egyéb fajták vagy ugyanazon fajta (fajták) azon egyéb klónjai, amelyeket a valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó előírásoknak megfelelő, hasonló talajtani és éghajlati adottságokkal rendelkező és ugyanabban a régióban elhelyezkedő, szőlőültetvénnyel borított parcellákon használtak;

3.	a telepítendő szőlőfajtá(k)nak vagy klón(ok)nak köszönhetően bővül az adott OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termék előállításának földrajzi területén található szőlőfajták köre, illetve a már meglévő szőlőfajták klónjainak skálája;

az újonnan betelepített terület(ek)en alkalmazandó szőlőművelési rendszer(ek), illetve az e terület(ek)en kialakítandó szőlőültetvény-struktúra az adott OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott termék előállítására szolgáló érintett földrajzi területen legáltalánosabban használt művelési rendszerekhez és/vagy struktúrákhoz képest jobb minőségű szőlők termesztését eredményezheti(k).

A tagállamok további részleteket is meghatározhatnak az 1–4. pontban említett feltételek tekintetében.

A tagállamok ezenkívül megkövetelik a kérelmezőtől, hogy az új szőlőültetvény telepítését a kérelemben meghatározott technikai jellemzőknek megfelelően hajtsa végre.

A tagállamok ezt az elsőbbségi kritériumot alkalmazhatják az olyan területen végrehajtandó új telepítések iránti kérelmekre, mely terület határai kijelölésre kerültek az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alá helyezésére irányuló, előzetes nemzeti eljárás tárgyát képező vagy a Bizottság általi vizsgálat szakaszában lévő kérelmet kísérő technikai dokumentációban. Ebben az esetben az 1–4. pontban felsorolt feltételek értelemszerűen alkalmazandók.

H. Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kritérium

Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a kérelmező mezőgazdasági üzemének mérete a kérelmezés időpontjában megfelel a tagállamok által nemzeti vagy regionális szinten, objektív kritériumok alapján meghatározandó küszöbértékeknek. E küszöbértékeket a következők szerint kell meghatározni:

1.	legalább 0,5 hektár a kis méretű üzemek esetében;

2.	legfeljebb 50 hektár a közepes méretű üzemek esetében.

A tagállamok ezenkívül megkövetelhetik, hogy az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesüljön:

1.	az új telepítés eredményeként nagyobb lesz a kérelmező üzemének mérete;

2.	a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában már rendelkezik olyan, szőlővel betelepített területtel, amelyre nem alkalmazhatók az 1308/2013/EU rendelet 62. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mentességek.

I. Az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett további kritériumok

I. „A termelő korábbi magatartása”

Az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett további kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a kérelmező nem rendelkezik az 1308/2013/EU rendelet 71. cikke szerinti, engedély nélkül telepített ültetvénnyel, sem az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikkében említett, telepítési jog nélkül telepített ültetvénnyel.

A tagállamok ezenkívül megkövetelhetik, hogy az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesüljön:

1.	egyetlen, az adott kérelmező számára korábban az 1308/2013/EU rendelet 64. cikkének megfelelően megadott engedély sem vesztette érvényét amiatt, hogy a kérelmező nem használta fel;

2.	a kérelmező nem mulasztotta el az I. melléklet A. és B. szakaszában, az e melléklet A., B. és D–G. szakaszában, valamint az e szakasz II. pontjában említett kötelezettségvállalások bármelyikének a teljesítését;

3.	a kérelmező nem rendelkezik olyan, szőlővel betelepített területtel, amelyen már legalább nyolc éve nem folyik termelés.

II. „Terrorizmussal vagy más típusú bűncselekménnyel összefüggésben elkobzott földek birtokába jutó, társadalmi célt szolgáló nonprofit szervezetek”

Az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett további kritérium akkor minősül teljesítettnek, ha a kérelmező jogi személy, tekintet nélkül jogi formájára, és fennállnak az alábbi feltételek:

1.	a kérelmező nonprofit szervezet, amelynek tevékenysége kizárólag társadalmi célok elérésére irányul;

2.	a kérelmező az elkobzott földet a 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 10. cikkének megfelelően kizárólag társadalmi céljainak megvalósítására használja fel.

A tagállamok kötelezhetik továbbá az e kritériumnak megfelelő kérelmezőket arra is, hogy egy, a tagállamok által meghatározandó időtartamra vállalják, hogy nem adják bérbe, illetve nem adják el más természetes vagy jogi személynek az újonnan betelepített terület(eke)t. A szóban forgó időtartam vége nem eshet 2030. december 31-nél későbbre.

(1) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(2) A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.).

III. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT, A SZŐLŐKATASZTERBEN SZEREPELTETENDŐ ÉS NAPRAKÉSZEN TARTANDÓ MINIMÁLIS INFORMÁCIÓK ÉS AZ AZOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A SZŐLŐTERMELŐRE VONATKOZÓ AKTA

1.1. Azonosítás és helymegjelölés

(1)

A szőlőtermelő azonosító adatai (az egyes kedvezményezettek azonosító adatainak nyilvántartására szolgáló, az 1306/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett egységes rendszerrel, valamint a tagállamok által vezetett nyilvántartásokkal, illetve a birtokukban lévő információkkal összeegyeztethető információk).

(2)

Mindazon szőlőparcellák jegyzéke és elhelyezkedése, amelyek nem minősülnek kizárólag művelés nélkül hagyott szőlőtermő területet magukban foglaló parcelláknak (az 1306/2013/EU rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 70. cikkének (1) bekezdésében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel összeegyeztethető azonosítás).

1.2. A szőlőparcella szőlővel betelepített területének (területeinek) jellemzői

Ezeket az információkat a szőlőtermelőre vonatkozó aktában minden egyes szőlőparcella tekintetében külön kell feltüntetni. Ha azonban a szőlőparcellák egységessége lehetővé teszi, az információk vonatkozhatnak több szomszédos parcellára vagy azok részeire is, feltéve, hogy minden egyes érintett parcella azonosítható marad.

(1)

A szőlőparcella azonosítása: a szőlőparcellák azonosítására szolgáló rendszert térképek, ingatlan-nyilvántartási dokumentumok vagy más térképészeti források alapján kell létrehozni. Ennek során a számítógépes földrajzi információs rendszereknél alkalmazott technikákat kell alkalmazni, ideértve az olyan egységes szabványokon alapuló légi vagy műholdas ortofotókat, amelyek legalább 1:5 000 léptékű térképészeti pontosságot biztosítanak (illetve 1:10 000 léptékű térképészeti pontosságot, amennyiben a szóban forgó technikák beszerzésére 2012 novembere előtt létrejött hosszú távú szerződések alapján került sor), figyelembe véve ugyanakkor a parcella határvonalait és állapotát is. Ezt a meglévő uniós előírásokkal összhangban kell rögzíteni.

(2)

A szőlőparcella területe

Azokban az esetekben, amikor a szőlőt más növénykultúrákkal együtt termesztik:

a)	az érintett parcella teljes területe;

b)	a szőlővel betelepített terület nagysága a tiszta szőlőtermelő területben kifejezve (az átszámításhoz a tagállam által meghatározott megfelelő együtthatókat kell használni).

(3)

A szőlőparcella területe vagy – adott esetben – a tiszta szőlőtermelő területben kifejezett terület a szőlővel betelepített terület(ek)re vonatkozó következő bontásban (az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja és ugyanazon rendelet IV. mellékletének I. része szerinti tájékoztatással összeegyeztethető információ; a tájékoztatás – amennyiben alkalmazására sor kerül – az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdése szerinti 1 %-os területnagyság kiszámításának alapja):

a)	OEM-mel ellátott bor előállítására használható, szőlővel betelepített terület(ek);

OFJ-vel ellátott bor előállítására használható, szőlővel betelepített terület(ek):

—	amely(ek) OEM-mel ellátott bor és OEM/OFJ nélküli bor előállításának céljára is használható(k),

—	amely(ek) kizárólag OFJ-vel ellátott bor és OEM/OFJ nélküli bor előállításának céljára használható(k);

c)	kizárólag OEM/OFJ nélküli bor előállítására használható, de valamely OEM-mel/OFJ-vel ellátott bor előállításának földrajzi területén elhelyezkedő, szőlővel betelepített terület(ek);

d)	kizárólag OEM/OFJ nélküli bor előállítására használható és az OEM-mel/OFJ-vel ellátott borok előállításának földrajzi területén kívül elhelyezkedő, szőlővel betelepített terület(ek);

e)	egyéb rendeltetésű, szőlővel betelepített terület(ek).

(4)	A termesztett borszőlőfajták, azoknak az érintett szőlőparcellán belüli becsült területe és aránya, valamint a szőlő színe (az 1337/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) összeegyeztethető információk).

(5)	A telepítés éve vagy annak hiányában az érintett szőlőparcella becsült kora (az 1337/2011/EU rendelettel összeegyeztethető információ).

(6)

Olyan, szőlővel betelepített terület, ahol az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének megfelelően szerkezetátalakításra vagy átállításra került sor (az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet IV. mellékletének IV., V. és VI. részében található táblázatok szerinti tájékoztatásokkal összeegyeztethető információ).

(7)	Olyan, szőlővel betelepített terület, ahol az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkének megfelelően zöldszüretre került sor (az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet IV. mellékletének IV., V. és VI. részében található táblázatok szerinti tájékoztatásokkal összeegyeztethető információ).

A (6) és a (7) pontban említett információknak ezenkívül ki kell terjedniük minden olyan területre, amelyen az 1308/2013/EU rendelet 46. és 47. cikkének megfelelően szerkezetátalakításra, átállításra vagy zöldszüretre került sor (az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet (2) IV. vagy IVa. melléklete, valamint VI. melléklete szerinti tájékoztatásokkal összeegyeztethető információ).

Amennyiben a szőlőtermelőre vonatkozó aktában szereplő területek mindegyikét művelés nélkül hagyják vagy a szőlőtermeléstől eltérő célra hasznosítják, az adott aktát el kell távolítani a szőlőkataszterből vagy meg kell jelölni, és a megfelelő területek nagyságára vonatkozó értékeket le kell vonni az e melléklet 1.2. pontja szerinti megfelelő értékekből.

1.3. Jelentések

Szüreti jelentés (a 33. cikkben említett szüreti jelentésekkel összeegyeztethető információk).

2. A TERMELÉSRE VONATKOZÓ AKTA

2.1. Azonosítás

A 31. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére kötelezett természetes vagy jogi személy, illetve az ilyen személyekből álló csoport azonosító adatai.

2.2. Jelentések

a)	Termelési jelentés (a 31. cikkben említett termelési jelentésekkel összeegyeztethető információk).

b)	Készletjelentés (a 32. cikkben említett készletjelentésekkel összeegyeztethető információk).

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendelete (2011. december 13.) az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2011.12.30., 7. o.).

(2) A Bizottság (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelete (2016. április 15.) a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok tekintetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása szabályainak megállapításáról (HL L 190., 2016.7.15., 23. o.).

IV. MELLÉKLET

A 7. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A SZŐLŐKATASZTERBEN SZEREPLŐ MINIMÁLIS KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS AZ AZOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. A SZŐLŐTERMELŐRE VONATKOZÓ AKTA

1.1. Azonosítás és helymegjelölés

(1)

A kérelmezett, elnyert, de még fel nem használt telepítési engedélyek, valamint a tárgyukat képező konkrét területek (az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja és a szóban forgó rendelet IV. mellékletének IV. részében foglalt táblázatok szerinti értesítésekkel összeegyeztethető információk).

(2)

Az engedélyekké történő átváltásra vonatkozóan a tagállamok által megállapított határidőig a szőlőtermelő birtokában lévő telepítési jogok típusonkénti bontásban (az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 11. cikkében és VII. mellékletének A. táblázatában említett, 2016. március 1-jéig megküldendő értesítéssel összeegyeztethető információk).

1.2. A szőlőparcellák szőlővel betelepített területének (területeinek) jellemzői

(1)

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer alkalmazása alól az alábbiak szerint mentesített terület(ek):

a)	kísérleti célokból betelepített vagy újratelepített terület(ek) (ideértve az 1308/2013/EU rendelet 81. cikkének megfelelően az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajtákkal betelepített területeket is);

b)	oltványiskola létesítése céljából betelepített vagy újratelepített terület(ek).

(2)

2015. december 31. után, engedély nélkül betelepített terület(ek) és azok az engedély nélkül betelepített területek, ahol a szőlőültetvényt kivágták (az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 33. cikke (1) bekezdésének e) pontja és ugyanazon rendelet IV. mellékletének III. része szerinti tájékoztatással összeegyeztethető információk).

(3)

2016. január 1. után, telepítési jog nélkül betelepített terület(ek) és azok a jogszerűtlenül betelepített területek, ahol a szőlőültetvényt kivágták (az 555/2008/EK rendelet 58. cikkének (2) bekezdése és az ugyanazon rendelet XIII. mellékletében szereplő 3. és 7. táblázat szerinti tájékoztatással összeegyeztethető információk).

(1) A Bizottság (EU) 2015/561 végrehajtási rendelete (2015. április 7.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról (HL L 93., 2015.4.9., 12. o.).

V. MELLÉKLET

KÍSÉRŐOKMÁNYOK

A. A KÍSÉRŐOKMÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A 10. cikk (2) bekezdésében említett információkat az alábbi táblázat 1. oszlopában meghatározott adatelemek formájában kell megadni.

A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. és iii. alpontjában említett okmányok esetében ezeket az adatelemeket a 684/2009/EK rendelet I. mellékletében szereplő táblázatok A és B oszlopában feltüntetett számok és betűk azonosítják (lásd az alábbi táblázat 2. oszlopát).

A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett okmányok esetében ezeket az adatelemeket a 3649/92/EGK rendeletben meghatározott számok és betűk azonosítják (lásd az alábbi táblázat 3. oszlopát).

Az adatelemek sorrendjét és a feltüntetésükre vonatkozó részleteket a tagállamok határozzák meg az e melléklet B. szakaszában megállapított szabályok alapján.

1.	2.	3.
Hivatkozási szám: minden szállítmányt el kell látni egy hivatkozási számmal, amellyel a szállítmány a feladó nyilvántartásában azonosítható. Ez a szám az adott esettől függően az adminisztratív okmány vagy kereskedelmi okmány formájában kiállított kísérőokmányhoz rendelt AHK-szám, MVV-kód vagy a kapcsolódó egyszerűsített kísérőokmány hivatkozási száma.	1d.	2.
Feladó: teljes név és cím, beleértve az irányítószámot és – az adott esettől függően – az adóraktári engedélyes vagy a bejegyzett feladó jövedékiadatcsere-rendszer (System of Exchange of Excise Data, a továbbiakban rövidítve: SEED) szerinti jövedéki számát.	2.	1.
Feladási hely: a feladás tényleges helye, ha az árut nem a feladó megadott címéről adják fel.	3.	1.
Címzett: teljes név és cím, beleértve az irányítószámot és – az adott esettől függően – az adóraktári engedélyes vagy a bejegyzett címzett SEED szerinti jövedéki számát.	5.	4.
Rendeltetési hely: a tényleges rendeltetési hely, ha az árut nem a címzett megadott címére szállítják.	7.	7.
A feladás helye szerinti illetékes hatóságok: a kísérőokmány kiállításának ellenőrzéséért a feladás helyén felelős illetékes hatóság neve és címe. Erre csak egy másik tagállamba irányuló feladás vagy az Unión kívülre történő kivitel esetében van szükség.	10.	A. rovat
Fuvarozó: az első szállítás megszervezéséért felelős személy neve és címe (ha nem azonos a feladóval).	15.	5.
A szállításra vonatkozó egyéb adatok: a) az igénybe vett szállítóeszköz típusa (tehergépkocsi, kisteherautó, tartálykocsi, gépkocsi, vasúti teherkocsi, vasúti tartálykocsi, repülőgép, hajó); b) rendszám, illetve hajó esetén annak neve (ezek feltüntetése nem kötelező). Abban az esetben, ha az egyik szállítóeszköz-típusról egy másikra váltanak át, a terméket berakodó fuvarozónak az okmány hátoldalán fel kell tüntetnie: – a feladás napját, – az igénybe vett szállítóeszköz típusát, és gépkocsi esetében annak rendszámát, hajó esetében annak nevét, – vezetéknevét, keresztnevét, illetve a vállalkozása nevét és címét, ideértve a postai irányítószámot is. A rendeltetési hely megváltozása esetén: a tényleges rendeltetési helyet.	16.	5.
KN-kód	17c.	9.
A termék leírása: az 1308/2013/EU rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti szabályoknak megfelelően, különös tekintettel a kötelező adatokra.	17p.	8.
Az árut tartalmazó csomagok leírása: a csomagok azonosító száma és darabszáma, a csomagokon belüli csomagolási egységek száma. A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő okmányok esetében a leírás folytatódhat az egyes példányokhoz csatolt külön lapon. Erre a célra használható egy csomagjegyzék.	17.1.	8.
Az ömlesztve szállított termékek esetében: – bor esetében a tényleges alkoholtartalom, – nem erjedt termékeknél a refrakciós mutató vagy a sűrűség, – erjedésben lévő termékeknél az összes alkoholtartalom, – a négy g/l-nél nagyobb maradékcukor-tartalmú boroknál a tényleges alkoholtartalmon túl az összes alkoholtartalom.	17 g. és 17o.	8.
Az ömlesztve szállított termékek szállítása esetén feltüntethető választható adatok: az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1–9., 15. és 16. pontjában említett borok ömlesztve történő szállítása esetén a termékleírásnak tartalmaznia kell a szóban forgó rendelet 120. cikkében meghatározott választható adatokat, feltéve, hogy azok szerepelnek a címkén, illetve tervezik azok címkén való feltüntetését.	17p.	8.
Mennyiség: – ömlesztve szállított termékeknél a nettó összmennyiség, – csomagolt termékeknél a felhasznált tárolóedények száma.	17d/f. és 17.l.	8.
Tanúsítások: az OEM, az OFJ, illetve az évjárat vagy a borszőlőfajta (borszőlőfajták) tanúsítása: lásd a 11. és a 12. cikket.	17 l.	14.
A borászati termékek kategóriája	17.2a.	8.
A szőlőtermő övezet kódja	17.2b.	8.
A borászati művelet kódja	17.2.1a.	8.
Tanúsítvány – exportellenőrzés (adott esetben)	18.	A.
A feladás napja és – abban az esetben, ha a szállítási művelet megkezdésének helye szerinti tagállam előírja – időpontja.	18.	15.
A feladás helye szerinti illetékes szerv általi láttamozás a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő okmányok esetében (amennyiben ez követelmény).	18.	15.

B. A KÍSÉRŐOKMÁNYOK KIÁLLÍTÁSÁRA ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK

1. Általános szabályok

1.1.

Amennyiben a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti okmányok a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer által hozzájuk rendelt AHK-számmal vagy a 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett, a feladás helye szerinti tagállam által létrehozott információs rendszer által hozzájuk rendelt MVV-kóddal vannak ellátva, az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az A. szakaszban szereplő információkat.

1.2.

A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontja iii. alpontjának második franciabekezdésében említett okmányok fejlécén szerepelnie kell az Unió logójának, az „Európai Unió” szavaknak, a feladás helye szerinti tagállam nevének és a feladás helye szerinti tagállamot azonosító jelnek vagy logónak.

A 10. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában, valamint a szóban forgó a) pont iii. alpontjának első franciabekezdésében említett okmányok tartalmazhatják az e pont első albekezdésében említett elemeket.

1.3.

A 10. cikk (1) bekezdésében említett okmányokban az adatokat olvashatóan és kitörölhetetlenül kell feltüntetni. Az okmány nem tartalmazhat törlést vagy felülírt szavakat.

Az okmány minden előírt másolatán fel kell tüntetni a „másolat” szót vagy egy azzal egyenértékű jelölést.

1.4.

Az egy és ugyanazon feladótól egy és ugyanazon címzetthez egyetlen szállítmány formájában történő szállításhoz egyetlen kísérőokmány is kitölthető az alábbi esetekben:

a)	ugyanazon termékkategória több tételénél; vagy

b)	különböző termékkategóriák több tételénél, feltéve, hogy azokat 60 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben helyezik el.

1.5.

A 17. cikk (1) bekezdésében említett esetben, vagy ha a szállítmányt kísérő okmányt az illetékes hatóság állítja ki, az okmány csak akkor érvényes, ha a szállítás legkésőbb – az adott esettől függően – az érvényesítés időpontját vagy a kiállítás napját követő ötödik munkanapon megkezdődik.

1.6.

Ha a termékeket ugyanannak a szállítótartálynak más-más részeiben szállítják, vagy a termékeket a fuvarozás során összekeverik, mindegyik részhez – akár külön, akár összekeverve szállítják őket – kísérőokmányt kell kiállítani. Az ilyen okmányokon – az egyes tagállamokban megállapított szabályoknak megfelelően – fel kell tüntetni a kevert termék felhasználását.

A tagállamok engedélyezhetik azonban, hogy a feladók vagy más, meghatalmazott személyek az összekeverésből származó teljes termékmennyiségre vonatkozóan egyetlen okmányt állítsanak ki. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak megfelelő utasításokat kell adnia arra nézve, hogy hogyan kell igazolni a különböző rakományok kategóriáját, származását és mennyiségét.

2. Különös szabályok

2.1. A termék leírására vonatkozó adatok

A termék típusa

A termék típusát olyan, az uniós szabályoknak megfelelő kifejezés alkalmazásával kell feltüntetni, amely a termék legpontosabb leírását adja, például: OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott bor/OEM vagy OFJ nélküli bor/OEM/OFJ nélküli fajtabor/OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott bor előállítására szánt szőlőmust/meghatározott évben szüretelt szőlőből készült, OEM/OFJ nélküli bor.

Ömlesztve történő szállítás

Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1–9., 15. és 16. pontjában említett borok ömlesztve történő szállítása esetén a termékleírásnak tartalmaznia kell a szóban forgó rendelet 120. cikkében meghatározott választható adatokat, feltéve, hogy azok szerepelnek a címkén, illetve tervezik azok címkén való feltüntetését.

Alkoholtartalom és sűrűség

A termékek ömlesztve, illetve 60 literes vagy annál kisebb névleges űrtartalmú, címke nélküli tárolóedényekben történő szállítása esetén:

i.	a bor – kivéve a még erjedésben lévő újbort – tényleges alkoholtartalmát vagy a még erjedésben lévő újbor és a részben erjedt szőlőmust összes alkoholtartalmát térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

ii.	a szőlőmust refrakciós mutatóját az Unió által elismert mérési módszerrel kell meghatározni. Ezt a térfogatszázalékban megállapított potenciális alkoholtartalommal kell kifejezni. Ez az adat helyettesíthető a sűrűség g/cm3-ben kifejezett értékével;

iii.	az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust sűrűségét g/cm3-ben, a termék tényleges alkoholtartalmát pedig térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

iv.	a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a sűrített szőlőlé cukortartalmát az összes cukortartalom literenkénti és kilogrammonkénti, grammban megadott értékével kell kifejezni;

v.	a szőlőtörköly és a borseprő tényleges alkoholtartalma ugyancsak feltüntethető (a feltüntetés nem kötelező), ezen adat kifejezése a tiszta alkohol decitonnánkénti literjében történik.

Ezeket az adatokat az Unió által elismert, az elemzési módszerekre vonatkozó szabályokban található átszámítási táblázatok alkalmazásával kell megadni.

Tűréshatárok

Az egyes borászati termékekre vonatkozó határértékeket megállapító uniós rendelkezések sérelme nélkül a következő tűréshatárok alkalmazhatók:

i.	az összes, illetve a tényleges alkoholtartalom tekintetében ± 0,2 térfogat-százalékos tűréshatár;

ii.	a sűrűség tekintetében ± hategységnyi tűréshatár a negyedik tizedesjegyig számolva (± 0,0006);

iii.	a cukortartalom tekintetében ± 3 %.

A termékek ömlesztve történő szállítására vonatkozó egyéb adatok:

i.	Szőlőtermő övezet Azon szőlőtermő övezetet, ahonnan a szállított termék származik, az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének I. függelékével összhangban, az alábbi rövidítéseket alkalmazva kell feltüntetni: A., B., C. I., C. II., C. III. a) és C. III. b).

ii.

Végrehajtott műveletek

A következő, zárójelben megadandó számok alkalmazásával meg kell jelölni azokat a műveleteket, amelyeket a szállított termék tekintetében elvégeztek:

a terméket az alábbi műveletek egyikének sem vetették alá;

a termék alkoholtartalmát növelték;

a termék savtartalmát növelték;

a termék savtartalmát csökkentették;

a terméket édesítették;

a lepárlásra szánt termékhez boralkoholt adtak;

a termékhez a leírásban megadottól eltérő földrajzi egységről származó terméket adtak hozzá;

a termékhez a leírásban megadottól eltérő szőlőfajtából nyert terméket adtak hozzá;

a termékhez a leírásban megadottól eltérő évben szüretelt terméket adtak hozzá;

a terméket tölgyfadarabok felhasználásával állították elő;

10.

a termék új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásával készült;

11.

a termék alkoholtartalmát kiigazították;

12.

egyéb műveletek (kérjük, adja meg). Példák:

a)	a B. övezetből származó olyan bor esetében, amelyhez boralkoholt adtak, a jelölés B. (5);

b)	a C. III. b) övezetből származó olyan szőlőmust esetében, amelynek savtartalmát növelték, a jelölés C. III. b) (2).

A szőlőtermő övezetre és a végrehajtott műveletekre vonatkozó jelölések kiegészítik a termék leírásához kapcsolódó jelöléseket, és ezekkel azonos mezőben szerepelnek.

2.2. A nettó mennyiségre vonatkozó jelöléseket

a)	a tonnában vagy kilogrammban mért szőlő, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőlé, szőlőtörköly és borseprő esetében a „t” vagy a „kg” szimbólum használatával kell megadni;

b)	az egyéb, hektoliterben vagy literben mért termékeknél a „hl” vagy a „l” szimbólum használatával kell megadni.

Az ömlesztve szállított termékek mennyisége esetében a nettó összmennyiség feltüntetésénél 1,5 %-os tűréshatár alkalmazható.

C. A 10. CIKK (3) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSE b) PONTJÁNAK i. ALPONTJÁBAN EMLÍTETT KÜLÖNLEGES BÉLYEGZŐLENYOMAT

A tagállam jelképe

Területileg illetékes hatóság

Hitelesítés

D. A 13. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGJEGYZÉSEK

Bolgárul	:	Изнесено: Декларация за износ № … от [дата]
Horvátul	:	Izvezeno: Izvozna deklaracija br. … [datum]
Csehül	:	Vyvezeno: Vývozní prohlášení č. … ze dne [datum]
Dánul	:	Udførsel: Udførselsangivelse-nr.: … af [dato]
Hollandul	:	Uitgevoerd: Uitvoeraangifte nr. … van [datum]
Angolul	:	Exported: Export declaration No … of [date]
Észtül	:	Eksporditud: Ekspordideklaratsiooni nr …, … [kuupäev]
Finnül	:	Viety: Vienti-ilmoitus nro …, … [päiväys]
Franciául	:	Exporté: Déclaration d'exportation no … du [date]
Németül	:	Ausgeführt: Ausfuhranmeldung Nr. … vom [Datum]
Görögül	:	Εξαχθέν: Δήλωση εξαγωγής αριθ. … της [ημερομηνία]
Magyarul	:	Exportálva: Exportnyilatkozat-sz.: …, [dátum]
Olaszul	:	Esportato: Dichiarazione di esportazione n. … del [data]
Lettül	:	Eksportēts: [datums] Eksporta deklarācija Nr. …
Litvánul	:	Eksportuota: Eksporto deklaracija Nr. …, [data]
Máltaiul	:	Esportat: Dikjarazzjoni tal-esportazzjoni nru … ta' [data]
Lengyelül	:	Wywieziono: Zgłoszenie eksportowe nr … z dnia [data]
Portugálul	:	Exportado: Declaração de exportação n.o … de [data]
Románul	:	Exportat: Declarație de export nr. … din [data]
Szlovákul	:	Vyvezené: Vývozné vyhlásenie č. … zo dňa [dátum]
Szlovénül	:	Izvoženo: Izvozna deklaracija št. … z dne [datum]
Spanyolul	:	Exportado: Declaración de exportación no … de [fecha]
Svédül	:	Exporterad: Export deklaration nr … av den [datum].

VI. MELLÉKLET

A BORÁSZATI TERMÉKEK SZÁRMAZÁSÁRA VAGY EREDETÉRE ÉS JELLEMZŐIRE, AZ ÉVJÁRATRA, ILLETVE A TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLT SZŐLŐFAJTÁ(K)RA, TOVÁBBÁ AZ UNIÓS BOROK OEM-JÉRE VAGY OFJ-JÉRE VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(A 11. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése)

I. RÉSZ

A 11. cikk (1) bekezdésében, illetve a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett releváns információk

A kísérőokmány 17 l. rovatában, illetve a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (6) bekezdésével vagy e rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban használt kereskedelmi okmányon feltüntetendő információk

Alulírott mint az itt felsorolt termékekért felelős személy tanúsítom, hogy e termékeket [tagállam neve/az Európai Unió]-ban/-ben állították elő és palackozták, valamint hogy:

a szóban forgó termékek megfelelnek a címkézésre és a kiszerelésre vonatkozó követelményeknek a következők tekintetében:

a)	az Unió által a 607/2009/EK rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott „E-Bacchus nyilvántartásba” […, …] számon bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ);

b)	az évjárat, az 1308/2013/EU rendelet 120. cikkében előírt szabályoknak megfelelően;

c)	a borszőlőfajta (borszőlőfajták) („fajtaborok”), az 1308/2013/EU rendelet 81. és 120. cikkében előírt szabályoknak megfelelően;

2.	valamennyi termék megfelel a termékek előállítására és közvetlen emberi fogyasztás céljából történő szabad forgalomba bocsátására vonatkozó, az uniós jogban foglalt rendelkezéseknek;

3.	a termékek jóváhagyott termelési módszerek alkalmazásával készültek, és nem kifejezetten kivitel céljából; valamint

4.	a termékek eredetiek és alkalmasak az Unión belüli emberi fogyasztásra.

Aláírás és dátum

A termelő/feldolgozó neve és beosztása

Az illetékes hatóság által kiadott adminisztratív hivatkozás

„AHK-szám” vagy „MVV-kód”

II. RÉSZ

A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett különleges kiviteli tanúsítvány

A. FORMANYOMTATVÁNY-MINTA

BORKIVITELI TANÚSÍTVÁNY

Az Európai Unióból …-ba/-be exportált borokhoz

Ez az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének megfelelően kiállított, több célt szolgáló tanúsítvány a következő okmányok szerepét töltheti be:

származási bizonyítvány, egészségügyi bizonyítvány és eredetiségigazolás

Európai Unió

Feladó:

2a.	Azonosítás:

Exportőr:

Aa.	Azonosítás:

3.	A feladás helye:

A1.	Telephely:

5.	A szállítóeszköz azonosítása (jellege):

6.	Hivatkozás:

Importőr:

Ba.	Rendeltetési hely:

17p.

Leírás

17df.

Mennyiség (liter)

Részletek

17 l.

Tanúsítás:

Alulírott mint az ezen okmányban említett, kivitelre szánt termékekért felelős személy tanúsítom, hogy az alábbi információk helytállóak:

A fent felsorolt termékek előállítása és palackozása az Európai Unióban/…-ban/-ben történt.

Valamennyi termék megfelel a termékek előállítására és közvetlen emberi fogyasztás céljából történő szabad forgalomba bocsátására vonatkozó, az uniós jogban foglalt rendelkezéseknek.

A termékek szokásos és jóváhagyott termelési módszerek alkalmazásával készültek, és nem kifejezetten kivitel céljából, továbbá

a termékek eredetiek és alkalmasak az Európai Unión belüli emberi fogyasztásra.

A fent felsorolt termékek előállítása és palackozása az alábbiakkal ellátott borokra vonatkozó uniós szabályok szerint történt:

☐	az EU által a 607/2009/EK rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott „E-Bacchus nyilvántartásba” bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)

☐	az évjárat megjelölése az 1308/2013/EU rendelet 120. cikkében előírt szabályoknak megfelelően

☐	a borszőlőfajta (borszőlőfajták) megjelölése („fajtaborok” esetében) az 1308/2013/EU rendelet 81. és 120. cikkében előírt szabályoknak megfelelően.

Kiegészítő tanúsítás (nem kötelező)

A tagállam logója

10.

Az ellenőrző hatóságok megerősítik, hogy az e tanúsítványban leírt borászati termékek feladója szerepel a(z) … nyilvántartásában és e hatóság illetékességi körébe tartozik, ami azon kötelezettséget vonja maga után, hogy valamennyi borászati terméknek szerepelnie kell az illetékes hatóság nyilvántartásában, és e hatóság felügyelete és ellenőrzése alatt kell állnia.

18.

Aláírás

Dátum:

18a.	Az illetékes hatóságok által kiadott egyedi adminisztratív hivatkozás

Név és beosztás

(az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának i. és iii. alpontja)

AHK/MVV

A fenti adatok helytállóságát tanúsító feladó vagy képviselője

(az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (2) bekezdése)

B. A KÜLÖNLEGES KIVITELI TANÚSÍTVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítványban közlendő információkat az alábbi táblázat 1. oszlopában meghatározott adatelemek formájában kell megadni.

Ezeket az adatelemeket az alábbi táblázat 2. oszlopában feltüntetett számok és betűk azonosítják:

Feladó: teljes név és cím, beleértve az irányítószámot is

Azonosítás: a jövedékiadatcsere-rendszer (System of Exchange of Excise Data, a továbbiakban rövidítve: SEED) szerinti jövedéki szám vagy az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében előírt jegyzék vagy nyilvántartás szerinti számra való hivatkozás

Feladási hely: a feladás tényleges helye, ha az árut nem a feladó megadott címéről adják fel

Exportőr: teljes név és cím

Telephely: a feladás tényleges helye, ha az árut nem az exportőr megadott címéről adják fel

A1.

A szállítóeszköz azonosítása: konténer, hajó, repülőgép stb.

Hivatkozás: a szállítóeszköz neve és azonosítója

Importőr: teljes név és cím

Rendeltetési hely: a tényleges rendeltetési hely, ha az árut nem az importőr megadott címére szállítják

Ba.

A feladás helye szerinti tagállam logója, valamint a feladónak a feladás helyén történő ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság neve, címe és kapcsolattartó pontja

Nem kötelező különleges követelmények: az ellenőrző hatóságok azon megerősítő nyilatkozata, miszerint „Bevezetésre került a termékek megfelelőségét vizsgáló belső minőség-ellenőrzés.”

10.

A termék leírása: az 1308/2013/EU rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti szabályoknak megfelelően, különös tekintettel a kötelező adatokra. A leírás részletei az e rovatban említett külön okmányokban is megadhatók.

17p.

Mennyiség: – ömlesztve szállított termékeknél a nettó összmennyiség, – csomagolt termékeknél a felhasznált tárolóedények száma

17d/f.

Tanúsítás:

A származás vagy az eredet, valamint az uniós jog szerint és a szokásos és jóváhagyott termelési módszerek (borászati eljárások, technológiai segédanyagok és adalékanyagok) alkalmazásával történő termelést és közvetlen emberi fogyasztás céljából megvalósuló szabad forgalomba bocsátást szabályozó rendelkezéseknek való megfelelés tanúsítása;

Az OEM vagy OFJ tanúsítása, az évjárat vagy a borszőlőfajta (borszőlőfajták) tanúsítása az 1308/2013/EU rendeletnek megfelelően.

Kiegészítő tanúsítás (nem kötelező): a feladó az alábbi nem kötelező megjegyzésekkel egészítheti ki a tanúsítványt:

—	Vállalkozásom minőségbiztosítási rendszert alkalmaz.

—	A fent említett termékek előállítása és értékesítése az uniós és a nemzeti jog alapján engedélyezett az EU-ban.

—	A termékekből véletlenszerű mintavétel útján vett minták hatósági laboratóriumokban végzett ellenőrzések tárgyát képezik.

—	Harmadik fél által végzett analízis alapján e termékek esetében a cézium-134 és a cézium 137 izotóp tekintetében mért radioaktivitás [nem haladja meg a … Bq/kg értéket]/[… Bq/kg] (lásd a dokumentációt a mellékelt vizsgálati jelentésekkel).

—	Egyéb tanúsítás

17 l.

Az aláíró személy aláírása, neve és beosztása, valamint az aláírás dátuma

18.

Hivatkozási szám: minden tanúsítványt el kell látni egy hivatkozási számmal, amellyel az a feladó nyilvántartásában azonosítható. Ez a szám az adott esettől függően az adminisztratív okmány vagy kereskedelmi okmány formájában kiállított kísérőokmányhoz rendelt AHK-szám vagy MVV-kód.

18a.

VII. MELLÉKLET

A VI-1 OKMÁNYRA ÉS A VI-2 KIVONATKOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZ

A VI-1 okmány 22. cikkben említett mintája

1.	Exportőr (név és cím)

KIBOCSÁTÓ HARMADIK ORSZÁG:

VI 1

Sorszám:

OKMÁNY BOR, SZŐLŐLÉ VAGY SZŐLŐMUST EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ

2.	Címzett (név és cím)

3.	Vámbélyegző (csak az EU-n belüli hivatalos használatra)

4.	Szállítóeszköz és szállítási adatok

5.	A kirakodás helye (ha eltér a 2. rovatban feltüntetett helytől)

6.	Az importált termék leírása

7.	Mennyiség l-ben/hl-ben/kg-ban (1)

8.	Tárolóedények száma

9.	TANÚSÍTVÁNY

A fent leírt termék (2) ☐ közvetlen emberi fogyasztásra szánt termék/☐ nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt termék, megfelel a szőlőből készült termékek uniós fogalommeghatározásainak vagy kategóriáinak, valamint (2) ☐ az OIV által ajánlott és közzétett/☐ az Unió által jóváhagyott borászati eljárások alkalmazásával készült.

Az illetékes szerv teljes neve és címe:

Hely és dátum:

Bélyegző:

A tisztviselő aláírása, neve és beosztása:

10.	ANALITIKAI BIZONYLAT (a fent leírt termék analitikai jellemzőinek ismertetése)

SZŐLŐMUST ÉS SZŐLŐLÉ ESETÉBEN

—

Sűrűség:

BOR ÉS RÉSZBEN ERJEDT SZŐLŐMUST ESETÉBEN

—	Összes alkoholtartalom:

—	Tényleges alkoholtartalom:

MINDEN TERMÉKNÉL

—	Teljes szárazanyag-tartalom:

—	Teljes kén-dioxid-tartalom:

—	Teljes savtartalom:

—	Illósavtartalom:

—	Citromsavtartalom:

A kijelölt szerv vagy hivatal (laboratórium) teljes neve és címe:

Bélyegző:

Hely és dátum:

A tisztviselő aláírása, neve és beosztása:

Hozzárendelés (szabad forgalomba bocsátás és kivonatok kiállítása)

Mennyiség

11.	A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámokmány és a kivonat száma és kelte

12.	A címzett teljes neve és címe (kivonat)

13.	Az illetékes hatóság bélyegzője

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

14.	Egyéb megjegyzések

II. RÉSZ

A VI-2 kivonat 22. cikkben említett mintája

EURÓPAI UNIÓ

KIBOCSÁTÓ TAGÁLLAM:

1.	Feladó (név és cím)

VI 2

Sorszám:

A BOR, SZŐLŐLÉ VAGY SZŐLŐMUST EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ KIÁLLÍTOTT OKMÁNY KIVONATA

2.	Címzett (név és cím)

3.	A VI-1 okmány kivonata

4.	A VI-2 kivonat kivonata

Száma:

Kiadta (a harmadik ország neve):

Lebélyegezte (az uniós vámhivatal teljes neve és címe):

Dátum:

5.	Az importált termék leírása

6.	Mennyiség l-ben/hl-ben/kg-ban (3)

7.	Tárolóedények száma

8.	ÁRUFELADÓI NYILATKOZAT (4)

A 3. rovatban említett VI-1 okmány ☐/a 4. rovatban említett kivonat ☐ a fent leírt termékre vonatkozik és a következőkből áll:

☐ TANÚSÍTVÁNY arról, hogy a fent leírt termék ☐ közvetlen emberi fogyasztásra szánt termék/☐ nem közvetlen emberi fogyasztásra szánt termék, megfelel a szőlőből készült termékek uniós fogalommeghatározásainak vagy kategóriáinak, valamint (4) ☐ az OIV által ajánlott/☐ az Unió által jóváhagyott borászati eljárások alkalmazásával készült.

☐ ANALITIKAI BIZONYLAT, amely igazolja, hogy a szóban forgó termék a következő analitikai jellemzőkkel rendelkezik:

SZŐLŐMUST ÉS SZŐLŐLÉ ESETÉBEN

—

Sűrűség:

BOR ÉS RÉSZBEN ERJEDT SZŐLŐMUST ESETÉBEN

—	Összes alkoholtartalom:

—	Tényleges alkoholtartalom:

MINDEN TERMÉKNÉL

—	Teljes szárazanyag-tartalom:

—	Teljes kén-dioxid-tartalom:

—	Teljes savtartalom:

—	Illósavtartalom:

—	Citromsavtartalom:

☐ az illetékes szerv általi HITELESÍTÉS (4), amely tanúsítja a következőket:

—	az ebben az okmányban szereplő bor igazoltan a(z) […] borvidéken készült, és a származási ország rendelkezéseinek megfelelően az 5. rovatban feltüntetett földrajzi jelzést kapta.

—	Az ehhez a borhoz hozzáadott alkohol igazoltan boralkohol.

Aláírás:

9.	VÁMHATÓSÁGI BEJEGYZÉSEK

A vámhivatal tanúsítja a nyilatkozat hitelességét.

Hely és dátum:

Aláírás:

Bélyegző:

Az érintett vámhivatal teljes neve és címe:

Hozzárendelés (szabad forgalomba bocsátás és kivonatok kiállítása)

Mennyiség

10.	A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámokmány és a kivonat száma és kelte

11.	A címzett teljes neve és címe (kivonat)

12.	Az illetékes hatóság bélyegzője

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

Rendelkezésre álló

Hozzárendelt

13.	Egyéb megjegyzések

III. RÉSZ

A VI-1 okmány és a VI-2 kivonatok kitöltésére vonatkozó utasítások

A VI-1 okmányt és a VI-2 kivonatokat írógéppel vagy kézírással, illetve hivatalos szerv által jóváhagyott, ezekkel egyenértékű technikai eszközzel kell kitölteni. Kézírás esetén a kivonatokat tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni. Bejegyzést nem szabad törölni vagy felülírni. Valamennyi módosítást a hibás rész áthúzásával és – szükség szerint – a megfelelő szöveg beírásával kell elvégezni. A kitöltő minden ilyen változtatást aláírásával hitelesít, és – az adott esetnek megfelelően – az illetékes szerv, a kijelölt laboratórium vagy a vámhatóság lebélyegzi azt.

A. A VI-1 okmány és a VI-2 kivonatok nyomtatása

A formanyomtatvány méretének hozzávetőlegesen 210 × 297 mm-esnek kell lennie.

Az okmányt, illetve a kivonatokat az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell kinyomtatni. A VI-2 kivonatok esetében a kivonatok nyelvét annak a tagállamnak az illetékes hatósága határozza meg, ahol a kivonatokat le kell bélyegezni.

B. A VI-1 okmány és a VI-2 kivonatok kiállítása

Az okmányt és a kivonatokat a nyomtatás szerinti nyelven kell kitölteni.

Minden egyes okmányt és kivonatot sorszámmal kell ellátni, amelyet:

a)	a VI-1 okmány esetében a „Tanúsítvány” című részt kitöltő illetékes szerv ad ki;

b)	a VI-2 kivonatok esetében az azokat lebélyegző vámhivatal ad ki.

C. Tartalom

1. rovat

Exportőr: teljes név és cím az érintett harmadik országban

2. rovat

Címzett: teljes név és cím az EU-ban

4. rovat

(VI-1 okmány) Szállítóeszköz és szállítási adatok:

—	Csak az EU-ba való belépés helyéig történő szállításra vonatkozik

—	Határozza meg a szállítás módját (hajó, légi stb.); határozza meg a hajó nevét stb.

6. rovat

(a VI-2 kivonat 5. rovata) Az importált termék leírása:

—	kereskedelmi megnevezés (ahogy a címkén szerepel, mint például a termelő és a borvidék neve, a márkanév stb.),

—	a származási ország neve,

—	a földrajzi árujelző neve, amennyiben a bor el van látva ilyennel,

—	térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalom,

—	a termék színe (csupán a következők egyikét jelölje meg: „vörös”, „rozé”, „rózsaszín” vagy „fehér”),

—	a Kombinált Nómenklatúra-kód.

IV. RÉSZ

A 21. cikk b) pontjában, a 26. cikkben és a 27. cikkben említett harmadik országok jegyzéke

A 21. cikk b) pontjában említett harmadik országok jegyzéke:

—	Ausztrália

—

Chile

A 26. cikkben említett harmadik országok jegyzéke:

—	Ausztrália

—

Chile

—	Amerikai Egyesült Államok

C.	A 27. cikkben említett harmadik országok jegyzéke: —.

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(2) Tegyen „X”-et a megfelelő négyzetbe.

(3) A nem kívánt rész törlendő.

(4) Tegyen „X”-et a megfelelő négyzetbe.