17.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 45/3


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/231 RENDELETE

(2018. január 26.)

a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2018/2)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az Európai Központi Banknak (EKB) – a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az EKB-val szembeni – többek között a monetáris és pénzügyi statisztikák területén fennálló – adatszolgáltatási kötelezettségek céljára a nyugdíjpénztárak az adatszolgáltatói kör részét képezik. A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói kör keretein belül jelölje ki a tényleges adatszolgáltatói kört, valamint feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek alól.

(2)

A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények előírásának célja, hogy az EKB megfelelő statisztikai adatokkal rendelkezzen a nyugdíjpénztárak alszektorának pénzügyi tevékenységeiről azon – egy gazdasági területnek tekintett – tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok). A nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés a rendszeres és eseti elemzési igények kielégítése, a monetáris és pénzügyi elemzés végzése során az EKB támogatása, valamint a KBER-nek a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulása érdekében szükséges.

(3)

Az NKB-knak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a tényleges adatszolgáltatói körhöz tartozó nyugdíjpénztáraktól tágabb statisztikai adatszolgáltatási keret részeként gyűjtsék és ellenőrizzék a szükséges adatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az EKB statisztikai követelményeinek teljesítését. Ilyen esetekben biztosítani kell az átláthatóságot oly módon, hogy az adatszolgáltatókat tájékoztatják az adatgyűjtés különböző statisztikai céljairól. A nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási terhének minimalizálása érdekében az NKB-knak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelményeiket összekapcsolják az 1011/2012/EU európai központi banki rendelet (EKB/2012/24) (3) szerinti adatszolgáltatási követelményeikkel.

(4)

A nyugdíjpénztárak adatszolgáltatásai terhének minimalizálása érdekében továbbá az NKB-knak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szükséges információkat – a helyi együttműködési megállapodásokkal összhangban – az ilyen adatokat már gyűjtő érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül gyűjtsék.

(5)

Az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010), amelyet az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alakított ki, előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol az adott egység rezidens.

(6)

Az e rendelet alapján történő statisztikai adatgyűjtésre alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat.

(7)

Annak elismerése mellett, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket azokra a tagállamokra, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A KBER Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenniük arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(8)

Noha e rendelet címzettjei elsődlegesen a nyugdíjpénztárak, előfordulhat, hogy a nyugdíjpénztárak eszközeire vonatkozó teljes körű információk nem érhetők el közvetlenül a nyugdíjpénztáraktól, ezért az érintett NKB a tényleges adatszolgáltatói körbe nyugdíjkezelőket is bevonhat.

(9)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tesznek eleget az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek.

(10)

2022-ig a Kormányzótanácsnak értékelnie kell az alábbiak előnyeit és költségeit: a) az eszközökre vonatkozó adatok adatszolgáltatók általi továbbítása határidejének lerövidítése az azon negyedév végét követő öt hétre, amelyre az adatok vonatkoznak; és b) a statisztikai adatszolgáltatási követelmények kiterjesztése oly módon, hogy azok magukban foglalják a nyugdíjpénztárak általi hitelenkénti adatszolgáltatást, figyelembe véve az ezen ágazat általi hitelezés növekvő gazdasági jelentőségét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „nyugdíjpénztár” (az ESA 2010 S.129 alszektora): azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet biztosítanak, továbbá biztosíthatnak haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is.

Nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe:

a)

az 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) (5) 1. cikkében meghatározott befektetési alapok;

b)

az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) (6) 1. cikkében meghatározott, értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok;

c)

az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (7) 1. cikkében meghatározott monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k);

d)

az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) (8) 1. cikkében meghatározott biztosítók;

e)

a nem autonóm nyugdíjpénztárak, amelyek nem gazdasági egységek, és az őket létrehozó gazdasági egység részét képezik;

f)

az ESA 2010 2.117. pontjában meghatározott társadalombiztosítási alapok;

2.   „adatszolgáltatók”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal;

3.   „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározottakkal. E rendelet alkalmazásában, amennyiben egy jogalany nem rendelkezik fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek joga szerint azt bejegyezték. Amennyiben az egység nem rendelkezik jogi személyiséggel, azt, hogy melyik terület rezidense, jogi székhelye, vagyis azon ország alapján kell meghatározni, amelynek jogrendszere az egység létrehozását és fennállását szabályozza;

4.   „érintett NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a nyugdíjpénztár és/vagy a nyugdíjkezelő rezidens;

5.   „érintett illetékes nemzeti hatóság”: azon euroövezeti tagállam illetékes nemzeti hatósága, amelyben a nyugdíjpénztár és/vagy a nyugdíjkezelő rezidens;

6.   „nyugdíjkezelő”: jelentése azonos az ESA 2010 5.185. pontjában meghatározottakkal;

7.   „értékpapíronkénti adatok”: az egyes értékpapírokra lebontott adatok;

8.   „tételes adatok”: az egyes eszközökre vagy forrásokra lebontott adatok;

9.   „aggregált adatok”: az egyes eszközökre vagy forrásokra le nem bontott adatok;

10.   „pénzügyi tranzakció”: a pénzügyi eszközök vagy források létrejöttéből, megszüntetéséből vagy tulajdonjogának megváltozásából eredő tranzakció, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően;

11.   „átértékelési kiigazítások”: az eszközök és források értékelésének azon változásai, amelyek az eszközök és források árának változásából és/vagy az árfolyamok által a külföldi devizában denominált eszközök és források euróban kifejezett értékére gyakorolt hatásokból erednek, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az euroövezeti tagállamokban rezidens nyugdíjpénztárakból áll.

(2)   A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó nyugdíjpénztárak teljes körű statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 7. cikk alapján megadott bármely eltérés alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az I. melléklet 3. részének megfelelően a nyugdíjpénztárak eszközeiről és forrásiról szóló információk összegyűjtése céljából az érintett NKB dönthet úgy, hogy a tényleges adatszolgáltatói kör a tagállamában rezidens egyes nyugdíjkezelőket is magában foglal. Ebben az esetben az adott NKB eltérést engedélyezhet a tényleges adatszolgáltatói körben szereplő nyugdíjkezelőhöz kapcsolódó nyugdíjpénztárak részére, feltéve, hogy az I. melléklet 3. részével összhangban szükséges statisztikai adatokat az adott nyugdíjkezelőtől vagy más elérhető forrásból gyűjtik. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy az eltérést – az EKB-val egyetértésben – a következő naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint megadják vagy visszavonják.

3. cikk

A nyugdíjpénztárak statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az EKB Igazgatósága az e rendelet szerinti tényleges adatszolgáltatói kört alkotó nyugdíjpénztárakról és nyugdíjkezelőkről statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet. A jegyzék alapulhat a nemzeti hatóságok által a nyugdíjpénztárakról jelenleg készített jegyzékeken (amennyiben ilyen jegyzékek rendelkezésre állnak), kiegészítve azon egyéb nyugdíjpénztárakkal és nyugdíjkezelőkkel, amelyek a nyugdíjpénztár, illetve nyugdíjkezelő 1. cikkben szereplő meghatározása alá tartoznak.

(2)   Az NKB-k és az EKB megfelelő formátumban elérhetővé teszik e jegyzéket és az esetleges frissítéseket, így többek között elektronikus úton, az interneten keresztül, vagy – az érintett adatszolgáltatók kérésére – nyomtatott formában.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett jegyzék legutolsó elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz szankciót azon adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tettek megfelelően eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   Az adatszolgáltatók az érintett NKB részére – akár közvetlenül, akár a helyi együttműködési megállapodások alapján az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül – az I. és II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltatnak a következőkről:

a)

negyedévente a nyugdíjpénztárak eszközeinek negyedév végi állományadatai, valamint az 5. cikkel összhangban adott esetben az eszközökre vonatkozó negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók;

b)

évente legalább a nyugdíjpénztárak forrásainak év végi állományadatai, valamint az 5. cikkel összhangban adott esetben a forrásokra vonatkozó éves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók;

c)

évente a nyugdíjrendszerek tagjainak számára vonatkozó év végi adatok aktív tagok, halasztott tagok és nyugdíjba vonult tagok szerinti bontásban.

(2)   Az NKB-k az adatszolgáltatók által a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján évente szolgáltatott adatok alapján a nyugdíjpénztárak forrásaira vonatkozó negyedéves becsléseket vezetnek le.

(3)   Az NKB-k tájékoztatják az adatszolgáltatókat az adataik gyűjtésének különböző céljairól.

(4)   A nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási terhének minimalizálása érdekében az NKB-k jogosultak arra, hogy az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelményeiket összekapcsolják az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) szerinti adatszolgáltatási követelményeikkel.

(5)   Amennyiben az érintett NKB a 2. cikk (3) bekezdése alapján nem döntött úgy, hogy a tényleges adatszolgáltatói körbe bevon valamely nyugdíjkezelőt, a 4. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján jelentendő adatokkal rendelkező adott nyugdíjkezelő ezeket az adatokat megfelelő időben a nyugdíjpénztár rendelkezésére bocsátja annak érdekében, hogy az a 8. cikknek megfelelően eleget tudjon tenni statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Amennyiben a nyugdíjpénztár amiatt nem tesz eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek, hogy a nyugdíjkezelő nem bocsátotta ezeket az adatokat a nyugdíjpénztár rendelkezésére, az NKB-nak úgy kell döntenie, hogy a nyugdíjkezelőt a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően bevonja a tényleges adatszolgáltatói körbe.

5. cikk

Átértékelési kiigazítások és pénzügyi tranzakciók

(1)   Az átértékelési kiigazításokra és a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó információk megszerzése a következőképpen történik.

a)

Az aggregált alapon jelentett információk tekintetében az adatszolgáltatók átértékelési kiigazításokat vagy pénzügyi tranzakciókat jelentenek, az érintett NKB utasításainak megfelelően.

b)

Az NKB-k vagy az értékpapíronkénti adatokból vezetnek le az értékpapír-tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket, vagy az adatszolgáltatóktól értékpapíronként közvetlenül gyűjtik az ilyen tranzakciókra vonatkozó adatokat. Az NKB-k a tételes adatok gyűjtése során hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében is.

c)

A nyugdíjpénztárak által kibocsátott nyugdíjjogosultságok esetében a pénzügyi tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket:

i.

az adatszolgáltatók vezetik le, az érintett NKB – euroövezeti szinten adott esetben meghatározott közös bevett gyakorlatokon alapuló – útmutatásának megfelelően; vagy

ii.

az érintett NKB vezeti le a nyugdíjpénztárak által szolgáltatott adatok alapján.

(2)   Az átértékelési kiigazítások és a pénzügyi tranzakciók összeállítására vonatkozó további útmutatást a II. melléklet tartalmazza.

6. cikk

Számviteli szabályok

(1)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a nyugdíjpénztárak által az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljára követendő számviteli szabályokat a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) végrehajtó vonatkozó nemzeti jogszabály vagy az NKB-k utasításai alapján a nyugdíjpénztárakra alkalmazandó bármely más nemzeti vagy nemzetközi standard határozza meg.

(2)   A hitelek fennálló tőkeösszegéből ki kell zárni a vonatkozó számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket, és azokat külön kell jelenteni.

(3)   Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokra az összes pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni.

7. cikk

Eltérések

(1)   A kis nyugdíjpénztárak részére eltérések adhatók az alábbiak szerint:

a)

Az NKB-k a teljes eszközállományt tekintve legkisebb nyugdíjpénztáraknak eltérést adhatnak, feltéve, hogy a negyedéves összevont mérleghez hozzájáruló nyugdíjpénztárak az érintett euroövezeti tagállamban rezidens nyugdíjpénztárak teljes eszközállományának legalább 85 %-át teszik ki.

b)

A 13. cikk fenntartásával az NKB-k a legkisebb nyugdíjpénztáraknak eltérést adhatnak, amennyiben a legutóbbi éves adatszolgáltatás alapján, illetve az első adatszolgáltatás esetében a 2018-ra vonatkozóan jelentett, az érintett NKB-nál vagy az illetékes nemzeti hatóságnál rendelkezésre álló adatok alapján a nyugdíjpénztár negyedéves aggregált teljes eszközállománya kevesebb mint 25 millió euro, vagy a tagjainak száma 100-nál kevesebb. Az érintett NKB biztosítja, hogy a negyedéves összevont mérleghez hozzájáruló nyugdíjpénztárak az érintett euroövezeti tagállamban rezidens nyugdíjpénztárak teljes eszközállományának legalább 80 %-át teszik ki.

c)

Az a) vagy a b) pont alapján a 4. cikk szerinti adatszolgáltatási követelmények tekintetében eltérésben részesülő nyugdíjpénztárak ugyanakkor a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatszolgáltatási követelményeknek évente eleget tesznek, feltéve, hogy az éves összevont mérleghez hozzájáruló nyugdíjpénztárak az érintett euroövezeti tagállamban rezidens nyugdíjpénztárak teljes eszközállományának legalább 95 %-át teszik ki.

d)

Az a) vagy a b) pont alapján eltérésben részesülő nyugdíjpénztárak évente adatot szolgáltatnak legalább a teljes eszközállományról, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedések, befektetési jegyek/egységek és egyéb követelések/tartozások szerinti bontásban.

e)

Az NKB-k évente kellő időben ellenőrzik az a)–c) pontban rögzített feltételek teljesülését annak érdekében, hogy az eltérést az egymást követő második naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint megadják vagy visszavonják.

(2)   A nyugdíjpénztárak dönthetnek úgy, hogy nem élnek az eltéréssel, és ehelyett teljesítik a 4. cikkben meghatározott, teljeskörű statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Amennyiben valamely nyugdíjpénztár így dönt, az eltérés esetleges igénybevétele előtt be kell szereznie az érintett NKB jóváhagyását.

8. cikk

Határidők

(1)   Az adatszolgáltatók az előírt negyedéves adatokat legkésőbb azon negyedév végét követő tíz héttel, amely negyedévre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente egy héttel rövidül, és 2022-re vonatkozóan hét hetet tesz majd ki.

(2)   Az adatszolgáltatók az előírt éves adatokat legkésőbb azon év végét követő 20 héttel, amely évre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente két héttel rövidül, és 2022-re vonatkozóan 14 hetet tesz majd ki.

9. cikk

Minimumelőírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   Az adatszolgáltatók eleget tesznek a rájuk vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek, az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályokkal összhangban.

(2)   Az NKB-k meghatározzák és végrehajtják a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az előírt statisztikai információk szolgáltatását és lehetővé tegyék az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

10. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségeik teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az érintett NKB-t, közvetlenül vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándékát nyilvánosságra hozzák, azonban kellő időben annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

11. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet alapján szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve ezen információk ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-k e jogosultságot különösen akkor gyakorolják, ha a tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó valamely intézmény nem tesz eleget az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályoknak.

12. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   Az első adatszolgáltatás az eszközökre vonatkozó, 2019. harmadik negyedévére vonatkozó negyedéves adatokkal, valamint a forrásokra és a tagokra vonatkozó, 2019-re vonatkozó éves adatokkal kezdődik. Ezeket az adatokat a 8. cikknek megfelelően kell jelenteni.

(2)   A 7. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett nyugdíjpénztárak az említett rendelkezéseknek megfelelően 2019 végéig az eszközökről szóló, 2018-ra vonatkozó éves adatokat jelentenek.

(3)   A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2019-re vonatkozóan a nyugdíjpénztárak forrásairól szóló negyedéves becslések levezetése érdekében az NKB-k az adott NKB-nál vagy az illetékes nemzeti hatóságnál rendelkezésre álló, a forrásokra vonatkozó 2018-as éves adatokat használják fel.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

Amennyiben egy NKB a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján eltérést engedélyez, az érintett NKB biztosítja, hogy az első adatszolgáltatáskor, de legkésőbb azon időpontig, ameddig az adatszolgáltatóknak a 8. cikk alapján 2022-re vonatkozóan negyedéves és éves adatokat kell továbbítaniuk, az összevont negyedéves mérleghez hozzájáruló nyugdíjpénztárak az érintett euroövezeti tagállamban rezidens nyugdíjpénztárak teljes eszközállományának legalább 75 %-át tegyék ki.

14. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2018. január 26-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  2017. szeptember 26-án elfogadott vélemény.

(3)  Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapír állományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-béli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(7)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete (2014. november 28.) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.).


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények

1.

A tényleges adatszolgáltatói körnek negyedévente a következő statisztikai adatokat kell szolgáltatnia:

a)

értékpapíronkénti adatok az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében;

b)

az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok, értékpapíronként vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban;

c)

az értékpapírokon kívüli eszközökre vonatkozó adatok, tételesen vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban.

2.

Az aggregált adatokat állományként és – az érintett nemzeti központi bank (NKB) utasításaival összhangban – az alábbiak alapján kell jelenteni: a) ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések; vagy b) pénzügyi tranzakciók.

3.

Ezenkívül az euroövezeti tagállamban rezidens nyugdíjpénztáraknak évente a forrásokra vonatkozó adatokat kell szolgáltatniuk a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően.

4.

Az érintett NKB részére értékpapíronkénti alapon szolgáltatandó adatokat az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében a 2.1. táblázat, az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok esetében a 2.2. táblázat tartalmazza. Az aggregált negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok, valamint az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések vagy pénzügyi tranzakciók esetében az 1a. és 1c. táblázat tartalmazza. Az aggregált éves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok, valamint az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések vagy pénzügyi tranzakciók esetében az 1b. táblázat tartalmazza. A nyugdíjrendszerek tagjainak számára vonatkozóan szolgáltatandó éves adatokat a 3. táblázat határozza meg.

2. RÉSZ

A nyugdíjpénztárak tartalékai

1.

A nyugdíjpénztárak tartalékai tekintetében, amennyiben az adatok közvetlenül nem azonosíthatók, az adatszolgáltatók az alábbiakban felsorolt éves adatszolgáltatási követelmények céljára az érintett NKB – euroövezeti szinten adott esetben meghatározott közös bevált gyakorlatokon alapuló – útmutatásaival összhangban becsléseket vezetnek le:

nyugdíjjogosultságok, befizetésekkel meghatározott és szolgáltatással meghatározott rendszerek szerinti bontásban,

átértékelési kiigazítások (az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat is beleértve) vagy pénzügyi tranzakciók valamennyi előírt bontásra vonatkozóan, az 1b. táblázatban foglaltaknak megfelelően.

2.

Az NKB-k az adatszolgáltatók által évente szolgáltatott adatok alapján negyedéves becsléseket vezetnek le.

3. RÉSZ

Adatszolgáltatási táblázatok

1a. táblázat

ESZKÖZÖK

Állományok és átértékelési kiigazítások (az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat is beleértve) vagy pénzügyi tranzakciók

Negyedévente szolgáltatandó adatok

 

Összesen

Belföldi/Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (összesen)

Külföld (összesen)

 

MPI-k (S.121 + 122)

Nem MPI-k - Összesen

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126), captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

ESZKÖZÖK (összesen)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21, F.22 és F.29)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből átruházható betétek (ESA 2010: F.22)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Hitelek (ESA 2010: F.4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PPA-k befektetési jegyei/egységei (ESA 2010: F.521)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem PPA-k befektetési jegyei/egységei (ESA 2010: F.522)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből kötvényalapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből részvényalapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből vegyes alapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből ingatlanalapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből fedezeti alapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb alapok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Nyugdíjpénztárak tartalékai (ESA 2010: F.6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből nyugdíjpénztárak nyugdíjkezelőkkel szembeni követelései (ESA 2010: F.64)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből viszontbiztosítási megtérülések (F.61)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Egyéb követelések/tartozások (ESA 2010: F.8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Nem pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


1b. táblázat

FORRÁSOK

Állományok és átértékelési kiigazítások (az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat is beleértve) vagy pénzügyi tranzakciók

Évente  (1) szolgáltatandó adatok

 

Összesen

Belföldi/Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok (összesen)

Külföld (összesen)

 

MPI-k (S.121 + 122)

Nem MPI-k - Összesen

 

Kormányzat (S.13)

Egyéb rezidensek

Összesen

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126), captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (4)

FORRÁSOK (összesen)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Kapott hitelek (ESA 2010: F.4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.5, F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Technikai tartalékok (ESA 2010: F.6)  (2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.1.

Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből befizetésekkel meghatározott rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből szolgáltatással meghatározott rendszerek (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.2.

Nyugdíjpénztárak nyugdíjkezelőkkel szembeni követelései (ESA 2010: F.64)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.3.

Nem nyugdíjjellegű ellátásra való jogosultságok (ESA 2010: F.65)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.71)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15.

Egyéb követelések/tartozások (ESA 2010: F.8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

16.

Nettó vagyon (ESA 2010: B.90)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1c. táblázat

ORSZÁGOK SZERINTI BONTÁS

Állományok és átértékelési kiigazítások (az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat is beleértve) vagy pénzügyi tranzakciók

Az eszközökre vonatkozó adatokat negyedévente, a forrásokra vonatkozó adatokat évente  (5) kell szolgáltatni

 

Egyéb euroövezeti rezidensek (kivéve belföld)

 

BE

DE

EE

IE

EL

ES

FR

IT

CY

LV

LT

LU

MT

NL

AT

PT

SI

SK

FI

ESZKÖZÖK (összesen)

Készpénz és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb rezidensek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb rezidensek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK (összesen)

Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63)  (6)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Nem résztvevő tagállamok

 

BG

CZ

DK

HR

HU

PL

RO

SE

UK

ESZKÖZÖK (összesen)

Készpénz és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb rezidensek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kormányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb rezidensek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F.512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK (összesen)

Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63)  (7)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

EU-n kívüli főbb szerződő felek

 

Brazília

Kanada

Kína

Hong Kong

India

Japán

Oroszország

Svájc

US

EU intézmények

Egyéb nemzetközi szervezetek

Offshore pénzügyi központok (csoportként)

ESZKÖZÖK (összesen)

Készpénz és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdei részvények (ESA 2010: F.511)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (ESA 2010: F. 512)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből egyéb tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.519)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési jegyek/egységek (ESA 2010: F.52)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK (összesen)

Nyugdíjjogosultságok (ESA 2010: F.63)  (8)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. táblázat

Előírt értékpapíronkénti adatok

A 2.1. és a 2.2. táblázatban szereplő mezők adatait a (II. melléklet 1. részének A. táblázatában meghatározott) „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”, „tulajdoni részesedések” és „befektetési jegyek/egységek” kategóriákba sorolt minden egyes értékpapír esetében jelenteni kell. A 2.1. táblázat azon értékpapírokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek ISIN-kóddal, a 2.2. táblázat pedig az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra.

2.1. táblázat: Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok állományai

A mezőkre vonatkozó adatokat minden egyes értékpapír esetében az alábbi szabályoknak megfelelően kell jelenteni:

1.

Az 1. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező). Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

3.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a)

5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b)

4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

5.

Az érintett NKB biztosítani fogja, hogy a szolgáltatott adatok alapján a lefedettség az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok 95 %-át tegye ki, azonban az NKB nem köteles növelni az adatszolgáltatói kört a teljes eszközállományt tekintve, amennyiben a 7. cikk alapján eltéréseket engedélyezett.

Mező

Cím

1

ISIN-kód

2

Egységek száma vagy aggregált nominális összeg

3

Ár

3b

Jegyzés alapja

4

Teljes összeg piaci értéken

5

Pénzügyi tranzakciók

6

Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (források)

7

Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (források)

8

Értékpapír nyilvántartásának pénzneme

9

Egyéb volumenváltozások névértéken

10

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

11

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

2.2. táblázat: Az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok állományai

A mezőkre vonatkozó adatokat az alábbiak szerint kell jelenteni: vagy a) minden egyes értékpapírra; vagy b) tetszőleges számú értékpapírt egyetlen tételként aggregálva.

Az a) lehetőség esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1.

Az 1., 12., 13., 14., 15. és 17. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező).

3.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a)

5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b)

4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4.

Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

5.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 3b., 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

A b) lehetőség esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1.

A 4., 12., 13., 14. és 15. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Az 5., vagy a 10. és 16. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

3.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

Mező

Cím

1

Értékpapír-azonosító kód

2

Egységek száma vagy aggregált névérték

3

Ár

3b

Jegyzés alapja

4

Teljes összeg piaci értéken

5

Pénzügyi tranzakciók

6

Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (források)

7

Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (források)

8

Értékpapír nyilvántartásának pénzneme

9

Egyéb volumenváltozások névértéken

10

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

11

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

12

Instrumentum:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

Tulajdoni részesedések (F.51)

ebből tőzsdei részvények (F.511)

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (F.512)

ebből egyéb tulajdoni részesedések (F.519)

Befektetési jegyek/egységek (F.52)

ebből pénzpiaci alapok (PPA-k) befektetési jegyei/egységei (F.521)

ebből nem PPA-k befektetési jegyei/egységei (F.522)

13

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátási időpontja és lejárati időpontja. Ehelyett megadható a következő lejárati sávok szerinti bontás: eredeti futamidő legfeljebb egy év, egy és két év között, két évnél hosszabb, és hátralévő futamidő legfeljebb egy év, egy és két év között, két és öt év között, öt évnél hosszabb.

14

Kibocsátó szektora vagy alszektora:

Központi bank (S.121)

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével; kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek; valamint captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 + S.126 + S.127)

Biztosítók (S.128)

Nyugdíjpénztárak (S.129)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Kormányzat (S.13)

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (9)

15

Kibocsátó országa

16

Átértékelési kiigazítások

17

Részvényfelosztás időpontja (10) és részvényfelosztási tényező (11)

3. táblázat

A nyugdíjrendszerek tagjainak száma

Évente szolgáltatandó adatok - Év végi adatok

 

Összesen

 

Ebből: aktív tagok

Ebből: halasztott tagok

Ebből: nyugdíjba vonult tagok

Tagok száma

 

 

 

 


(1)  NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések

(2)  A technikai tartalékok összesen magában foglalhatja az életbiztosítást

(3)  A befizetésekkel meghatározott képzett (spekulatív) és a hibrid rendszerek a szolgáltatással meghatározott rendszerek közé sorolandók

(4)  A jogosultságok csak a háztartások (S.14) esetében relevánsak

(5)  NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések

(6)  NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések

(7)  NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések

(8)  NKB-k által szolgáltatandó negyedéves becslések

(9)  Az érintett NKB előírhatja, hogy a tényleges adatszolgáltatók külön azonosítsák a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) alszektort.

(10)  A felosztás időpontja az az időpont, amikor a legutóbbi részvényfelosztásra vagy részvényösszevonásra sor került. A részvényfelosztás olyan művelet, amelynek során a létező részvényeket felosztják, ezáltal csökkentve a részvényárat és ugyanolyan arányban növelve a piacon elérhető részvények számát. A részvényösszevonás növeli a részvényárat és ugyanolyan arányban csökkenti a piacon elérhető részvények számát.

(11)  A felosztási tényező oly módon kerül kiszámításra, hogy részvények felosztás utáni számát elosztják a részvények felosztás előtti számával.


II. MELLÉKLET

LEÍRÁSOK

1. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák leírása

1.

Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti kategóriáikba. Sem a táblázatban szereplő egyes pénzügyi instrumentumok felsorolása, sem megfelelő leírásaik nem tekintendők kimerítőnek. A leírások a számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) hivatkoznak, amelyet az 549/2013/EU rendelet alakított ki.

2.

Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az eredeti futamidőre, vagyis a kibocsátáskori futamidőre vonatkozik, ami a pénzügyi instrumentum azon rögzített élettartama, amely előtt nem váltható vissza, mint például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, mint például bizonyos típusú betétek.

3.

A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható az egyik egységről a másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott pénzügyi eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi instrumentummal lehet kereskedni, az átruházható instrumentumokat szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, azonban a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

A. táblázat

Az instrumentumkategóriák leírása a nyugdíjpénztárak eszközei és forrásai körében

ESZKÖZÖK

Instrumentumkategória

Főbb jellemzők leírása

1.

Készpénz és betétek

Forgalomban levő és fizetőeszközként használt euro- és külföldi bankjegyek és érmék állománya, amelyet a nyugdíjpénztárak a monetáris pénzügyi intézményeknél (MPI-k) történő betételhelyezésre használnak. Ez magában foglalhatja az egynapos betéteket, a lekötött betéteket, a felmondással visszaváltható betéteket, valamint a fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követeléseket (ez csak akkor alkalmazandó, ha a szerződő fél betétgyűjtő vállalat (ESA 2010, 5.130. pont)).

1.1.

Átruházható betétek

Az átruházható betétek olyan betétek, amelyek általánosan használt fizetési eszközök útján, például átutalással és beszedéssel, vagy adott esetben hitelkártyával vagy betéti kártyával, elektronikuspénz-műveletekkel, csekkel vagy más hasonló módon más gazdasági szereplők részére történő fizetés érdekében közvetlenül átruházhatók, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül. Nem sorolandók az átruházható betétek közé azok a betétek, amelyek csak készpénzfelvételre használhatók és/vagy azok a betétek, amelyekből csak ugyanazon tulajdonos másik számláján keresztül lehet pénzeszközöket felvenni vagy átutalni.

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi instrumentumok, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek. Ezekkel ellenirányú ügylet is köthető a piacon, és tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azokat kibocsátó intézményben.

Ebbe a kategóriába tartoznak:

az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon vagy napokon, illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár,

azok a hitelek, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, azaz a kereskedés tárgyát képező hitelek, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedésre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz árazása, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a hiteleket a 3. „Hitelek” kategóriába kell sorolni (lásd még: „kereskedés tárgyát képező hitelek” ugyanebben a kategóriában),

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló alárendelt adósság (lásd még: „hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke” a 3. „Hitelek” kategóriában).

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített értékpapírok az eredeti tulajdonos mérlegében maradnak (és nem rögzítendők az ideiglenes megszerző mérlegében), amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Amennyiben az ideiglenes megszerző értékesíti a kapott értékpapírokat, ezt az értékesítést az értékpapírokkal végzett közvetlen tranzakciókként kell nyilvántartani, és az ideiglenes megszerző mérlegében az értékpapír-portfólió alatt negatív pozícióként kell rögzíteni.

3.

Hitelek

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a kategória a nyugdíjpénztárak által a hitelfelvevőknek kölcsönadott pénzeszközökből és a nyugdíjpénztárak által megszerzett hitelekből áll, amelyeket nem átruházható dokumentumok igazolnak, vagy amelyet nem igazolnak dokumentumok.

Ez az alábbi tételeket tartalmazza:

nem átruházható értékpapírok állományai: hitelviszonyt megtestesítő, olyan értékpapírok állományai, amelyek nem átruházhatók, és amelyekkel másodlagos piacokon nem lehet kereskedni,

kereskedés tárgyát képező hitelek: a de facto átruházhatóvá vált hiteleket a „Hitelek” kategóriába kell besorolni, amennyiben nincs bizonyíték a másodlagos piaci kereskedésre. Ellenkező esetben ezeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként (2. kategória) kell besorolni,

hitelek formájában fennálló alárendelt kölcsöntőke: a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok a kibocsátó intézménnyel szembeni járulékos követelést biztosítanak, amelyet csak az összes magasabb státusú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami a tulajdoni részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai célokra az alárendelt kölcsöntőkét az instrumentum jellegétől függően „hitelekként” vagy „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként” kell besorolni. Amennyiben a nyugdíjpénztár által tartott, valamennyi formában fennálló alárendelt kölcsönt statisztikai célokra egyetlen adatként azonosítják, ezt az adatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriába kell besorolni annak alapján, hogy az alárendelt kölcsön túlnyomó részben hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, nem pedig hitelek formájában áll fenn,

fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követelések (ez csak akkor alkalmazandó, ha a szerződő fél nem betétgyűjtő vállalat (ESA 2010, 5.130. pont)): az adatszolgáltatók által meghatározott áron, ugyanazon vagy hasonló értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő újbóli értékesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett vásárolt értékpapírokért kifizetett készpénz ellentételezője, vagy készpénzfedezet mellett történő értékpapír-kölcsönvétel ellentételezője.

Ez a kategória nem tartalmazza a nyugdíjpénztárak által elhelyezett betétek formájában fennálló eszközöket (azok az 1. kategóriába tartoznak).

4.

Tulajdoni részesedések

Vállalatokban vagy kvázivállalatokban fennálló tulajdonjogot megtestesítő pénzügyi eszközök. Az ilyen pénzügyi eszközök általában feljogosítják a tulajdonosaikat arra, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből, valamint felszámolás esetén nettó eszközeiből.

Ez a kategória a tőzsdei és a tőzsdén nem jegyzett részvényeket, valamint egyéb tulajdoni részesedéseket foglalja magában.

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokat a 2. „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriának megfelelően kell kezelni.

4.1.

Tőzsdei részvények

Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. A tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos piac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik.

4.2.

Tőzsdén nem jegyzett részvények

A tőzsdén nem jegyzett részvények olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.

4.3.

Egyéb tulajdoni részesedések

Az egyéb tulajdoni részesedések közé a tulajdoni részesedések mindazon formái tartoznak, amelyek nem tőzsdén jegyzett részvények és nem is tőzsdén nem jegyzett részvények.

5.

Befektetési jegyek/egységek

Ez a kategória a pénzpiaci alapok (PPA-k) és a nem pénzpiaci befektetési alapok (vagyis a PPA-kon kívüli befektetési alapok) által kibocsátott jegyek vagy egységek állományait foglalja magában.

5.1.

PPA-k befektetési jegyei/egységei

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 2. cikkében meghatározott PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek vagy egységek állományai.

5.2.

Nem PPA-k befektetési jegyei/egységei

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkében meghatározott, PPA-któl különböző befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek vagy egységek állományai.

6.

Nyugdíjpénztárak tartalékai

Ebbe a kategóriába tartoznak:

a nyugdíjpénztáraknak a nyugdíjkezelőkkel szembeni, az ESA 2010 5.186. és 17.78. pontjában meghatározott követelései,

a nyugdíjpénztáraknak a viszontbiztosító társaságokkal szembeni, nyugdíjtartalékokkal összefüggő pénzügyi követelései (viszontbiztosítási megtérülések).

7.

Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén magukkal a konkrét pénzügyi kockázatokkal lehet kereskedni a pénzügyi piacokon.

Ebbe a kategóriába tartoznak:

az opciók,

az opciós utalványok (warrantok),

a határidős tőzsdei ügyletek,

a tőzsdén kívüli határidős ügyletek,

a csereügyletek (swapok),

a hitelderivatívák.

A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó alapon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értékű egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értékű szerződéseket pedig a mérleg forrásoldalán kell nyilvántartani.

A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.

Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a származtatott pénzügyi eszközöket nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor e pozíciókat kell jelenteni.

Ez a kategória nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyeket a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni.

8.

Egyéb követelések/tartozások

Ez a mérleg eszközoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Az NKB-k előírhatják az e kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését, így például az alábbiakat:

az esedékes osztalékok,

betétek után járó felhalmozott kamatok,

hitelek után járó felhalmozott kamatok,

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után járó felhalmozott kamatok,

az esedékes, felhalmozott bérleti díjak,

a nyugdíjpénztár főtevékenységéhez nem kapcsolódó esedékes összegek.

9.

Nem pénzügyi eszközök

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök a pénzügyi eszközök kivételével.

Ez a kategória a lakásokat, egyéb épületeket és építményeket, gépeket és gépi berendezéseket, értéktárgyakat, valamint a szellemi tulajdont képező termékeket, például számítógépes szoftvereket és adatbázisokat tartalmazza.


FORRÁSOK

Instrumentumkategória

Főbb jellemzők leírása

10.

Kapott hitelek

Azon összegek, amelyekkel a nyugdíjpénztár a hitelezőknek tartozik, az átruházható értékpapírok kibocsátásából eredő összegek kivételével. Ez a kategória az alábbiakat foglalja magában:

hitelek: a nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, amelyeket vagy nem átruházható dokumentumok igazolnak, vagy amelyet nem igazolnak dokumentumok;

készpénzfedezet melletti repoügyletek és repo típusú ügyletek: a nyugdíjpénztár által meghatározott áron, ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő visszavásárlására vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett értékesített értékpapírokért kapott készpénz ellentételezője. A nyugdíjpénztár által harmadik félre (az ideiglenes megszerzőre) átruházott értékpapírokért kapott összegeket ide kell sorolni, amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Ezt azt jelenti, hogy az ügylet alatt továbbra is a nyugdíjpénztár viseli az alapul szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatokat és élvezi a hasznokat;

értékpapír-kölcsönzésért kapott készpénzfedezet: a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzési ügylet formájában ideiglenesen harmadik félre átruházott értékpapírokért kapott összegek;

az arany fedezet ellenében történő ideiglenes átruházásával járó ügyletek keretében kapott készpénzfedezet.

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

A nyugdíjpénztár által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházható instrumentumok, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy amelyekkel ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.

12.

Tulajdoni részesedések

Lásd a 4. kategóriát.

13.

Technikai tartalékok

A nyugdíjpénztár által a szerződői jövőbeli nyugdíjkövetelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

13.1.

ebből nyugdíjjogosultságok

A nyugdíjpénztár által a nyugdíjrendszerei jövőbeli követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

Nyugdíjjogosultságok, ebből befizetésekkel meghatározott rendszerek

A nyugdíjpénztár által a befizetésekkel meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli nyugdíjkövetelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

A befizetésekkel meghatározott rendszerben a kifizetett juttatások a nyugdíjrendszer által megszerzett eszközök teljesítményétől függnek. A befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszer esetében a kötelezettséget az alap eszközeinek folyó piaci értéke képezi.

Nyugdíjjogosultságok, ebből szolgáltatással meghatározott rendszerek

A nyugdíjpénztár által a szolgáltatással meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli nyugdíjkövetelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben a rendszerben részt vevő munkavállalóknak ígért nyugdíjjuttatások szintjét egy előzetesen megállapított képlettel határozzák meg. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer kötelezettsége megegyezik az ígért nyugdíjak jelenértékével.

A befizetésekkel meghatározott képzett (spekulatív) és a hibrid rendszerek a szolgáltatással meghatározott rendszerek közé sorolhatók (ESA 2010, 17.59. pont). A befizetésekkel meghatározott képzett (spekulatív) rendszer a befizetésekkel meghatározott rendszerhez hasonló, de garantál egy fizetendő minimálösszeget. A hibrid rendszerek olyan rendszerek, amelyekben mind szolgáltatással meghatározott, mind pedig befizetésekkel meghatározott elemek vannak. Egy rendszer akkor sorolható a „hibrid” rendszerek közé, ha mind szolgáltatásokkal, mind befizetésekkel meghatározott ellátásokat magában foglal, vagy ha képzett (spekulatív), befizetésekkel fedezett rendszert testesít meg, miközben szolgáltatásokkal meghatározott vagy befizetésekkel meghatározott ellátásokat is magában foglal.

13.2.

A nyugdíjpénztárak követelései a nyugdíjkezelőkkel szemben

Lásd a 6. kategóriát.

13.3.

Nem nyugdíj jellegű juttatásra való jogosultságok

Ez a nettó járulékoknak a juttatásokhoz képesti többlete, amely a biztosítási rendszer kedvezményezettekkel szembeni kötelezettségének a növekedését jelenti (meghatározva az ESA 2010, 5.187. pontban).

14.

Származtatott pénzügyi eszközök

Lásd a 7. kategóriát.

15.

Egyéb követelések/tartozások

Ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Az NKB-k előírhatják az e kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését, így például az alábbiakat:

nem a nyugdíjpénztár főtevékenységéhez kapcsolódó fizetendő összegek, vagyis a beszállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási járulékok stb.;

harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket, vagyis nyugdíjakat, osztalékokat stb. képviselő céltartalékok;

készpénzfedezet nélküli értékpapír-kölcsönzésből eredő nettó pozíciók;

értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő nettó összegek;

hitelek után fizetendő, felhalmozott kamattartozás.

16.

Nettó vagyon

Ez a mérleg egyenlegező tétele (B.90) (ESA 2010, 7.02. pont). A mérlegben elszámolt eszközök és kötelezettségek állományának értékét a megfelelő áron kell meghatározni, amely általában az abban az időpontban érvényes piaci árat jelenti, amelyre a mérleg vonatkozik. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben azonban a rendszerben részt vevő munkavállalóknak ígért nyugdíjjuttatások szintjét egy előzetesen megállapított képlettel határozzák meg. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer kötelezettsége megegyezik az ígért nyugdíjak jelenértékével, így a szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben a nettó vagyon lehet nullától különböző érték.

A befizetésekkel meghatározott rendszerben a kifizetett juttatások a nyugdíjrendszer által megszerzett eszközök teljesítményétől függnek. A befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszer esetében a kötelezettséget az alap eszközeinek folyó piaci értéke képezi. Az ilyen alapok nettó vagyonának értéke mindig nulla.

2. RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

B. táblázat

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

Mező

Leírás

Értékpapír-azonosító kód

Valamely értékpapírt egyedi módon azonosító kód, az NKB utasításainak megfelelően (például NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL). Ezt a kódot mindig következetesen kell használni.

Egységek száma vagy aggregált nominális összeg

Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregált nominális összeg, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek, a felhalmozott kamatok nélkül.

Ár

Egy értékpapír egységenkénti piaci ára, illetve az aggregált nominális összeg százaléka, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamat jelentését is kérhetik.

Jegyzés alapja

Azt mutatja, hogy az értékpapírt százalékként vagy egységekben jegyzik.

Teljes összeg

Az értékpapír teljes piaci értéke. Amennyiben az értékpapírokkal egységben kereskednek, ez az összeg megegyezik az értékpapírok száma és egységenkénti ára szorzatával. Amennyiben az értékpapírokkal egységek helyett összegben kereskednek, ez az összeg megegyezik az aggregált nominális összeg és a nominális összeg százalékában kifejezett ár szorzatával.

Az NKB-knak a felhalmozott kamat jelentését főszabály szerint e pozíció alatt, vagy külön kell előírniuk. Az NKB-k ugyanakkor mérlegelési jogkörükben a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó adatokat is kérhetnek.

Pénzügyi tranzakciók

Egy értékpapír vétele mínusz eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátása mínusz visszavásárlásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege, ügyleti értéken, euróban nyilvántartva.

Vásárolt értékpapírok (eszközök) vagy kibocsátott értékpapírok (források)

Egy értékpapír vételének (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Értékesített értékpapírok (eszközök) vagy visszaváltott értékpapírok (források)

Egy értékpapír eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy visszavásárlásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme

Az értékpapír árának és/vagy fennmaradó összegének kifejezésére használt pénznem ISO- vagy azzal egyenértékű kódja.

Egyéb volumenváltozások névértéken

A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, névértéken a névleges pénznemben/egységben vagy euróban.

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, piaci értéken, euróban.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

A befektetés funkciója a fizetésimérleg-statisztikákban (1) használt besorolása szerint.

Kibocsátó országa

A kibocsátó rezidens országa. A befektetési jegyek/egységek esetében a kibocsátó országa arra a helyre utal, ahol a befektetési alap rezidens, nem arra, ahol az alapkezelő.

3. RÉSZ

A nyugdíjrendszerek tagjainak számára vonatkozó leírások

C. táblázat

A nyugdíjrendszerek tagjainak számára vonatkozó leírások

Kategória

Leírás

1.

A nyugdíjrendszerek tagjainak száma (összesen)

A nyugdíjrendszerek tagjainak száma összesen. Ez az összeg az aktív tagok, a halasztott tagok és a nyugdíjba vonult tagok összegével egyenlő.

Lásd a 2., 3. és 4. kategóriát.

2.

ebből aktív tagok

A nyugdíjrendszer aktív tagjainak száma.

Az aktív tag a nyugdíjrendszer olyan tagja, aki járulékot fizet (és/vagy akinek nevében járulékot fizetnek), és aki eszközöket halmoz fel vagy a múltban eszközöket halmozott fel, és még nem vonult nyugdíjba.

3.

ebből halasztott tagok

A nyugdíjrendszer halasztott tagjainak száma.

A halasztott tag a nyugdíjrendszer olyan tagja, aki már nem fizet járulékot, illetve szerez juttatásokat a rendszertől, azonban még nem kezdett el nyugdíjazási juttatásokat kapni az adott rendszertől.

4.

ebből nyugdíjba vonult tagok

A nyugdíjrendszer nyugdíjba vonult tagjainak száma.

A nyugdíjba vonult tag a nyugdíjrendszer olyan tagja, aki már nem fizet járulékot, illetve szerez juttatásokat a rendszertől, és már elkezdett nyugdíjazási juttatásokat kapni a rendszertől.

4. RÉSZ

Leírások szektor szerint

A szektorok szerinti besorolás alapjául az ESA 2010 szolgál. A D. táblázat e szektorok részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-knak e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti besorolásaikba. Az euroövezeti tagállamokban rezidens szerződő felek szektoruk szerint kerülnek azonosításra, az Európai Központi Bank (EKB) által vezetett statisztikai célú jegyzékekkel, valamint a szerződő felek statisztikai célú besorolására vonatkozóan az EKB „Monetary financial institutions and markets statistics sector manual: Guidance for the statistical classification of customers” (A monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyve: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához) című dokumentumában rögzített útmutatással összhangban.

D. táblázat

Leírások szektor szerint

Szektor

Leírás

1.

MPI-k

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikkében meghatározott MPI-k. Ez a szektor magában foglalja az NKB-ket (S.121), az uniós jog meghatározása szerinti hitelintézeteket, a PPA-kat, a más pénzügyi intézményeket, amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása az MPI-ktől különböző szervezetektől, valamint a legalábbis közgazdasági értelemben saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés, valamint az olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés (S.122).

2.

Kormányzat

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113. pont).

3.

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

Az „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy a betéteket lényegében helyettesítő eszköz), illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez. Az 1075/2013/EU rendeletben (EKB/2013/40) meghatározott pénzügyi közvetítő vállalatok ebbe az alszektorba tartoznak (ESA 2010, 2.86–2.94. pont).

A „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek” alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor tartalmazza továbbá azokat a vállalatközpontokat, amelyek leányvállalatai mind vagy többségükben pénzügyi vállalatok (ESA 2010, 2.95–2.97. pont).

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy forrásainak nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor magában foglalja az olyan holdingtársaságokat, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98. és 2.99. pont).

4.

Nem pénzpiaci befektetési alapok

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkében meghatározott befektetési alapok. Ez az alszektor magában foglalja a PPA-k kivételével mindazokat a kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek pénzügyi és/vagy nem pénzügyi eszközökbe fektetnek be, amennyiben céljuk a nyilvánosságtól gyűjtött tőke befektetése (S.124).

5.

Biztosítók

Az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) 1. cikkében meghatározott biztosítók (S.128).

6.

Nyugdíjpénztárak

Az e rendelet 1. cikkében meghatározott nyugdíjpénztárak (S.129).

6.1.

Nyugdíjkezelők

Az e rendelet 1. cikkében meghatározott nyugdíjkezelők.

7.

Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Ez a szektor magában foglal nem pénzügyi kvázivállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.50. pont).

8.

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A „háztartások” szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt, mint fogyasztókat, másrészt, mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat. A háztartások szektor tartalmazza azokat az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozásokat és társas vállalkozásokat, amelyek piaci termelők, és nem kvázivállalatokként kezelendők (ESA 2010, 2.118–2.128. pont).

A „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129. és 2.130. pont).

5. RÉSZ

A pénzügyi tranzakciók és az átértékelési kiigazítások leírása

1.

A „pénzügyi tranzakciók” a pénzügyi eszközök vagy források létrejöttéből, megszüntetéséből vagy tulajdonjogának megváltozásából eredő tranzakciók. Ezeket a tranzakciókat az időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok pozíciója közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik az (ár- és árfolyamváltozások miatti) „átértékelési kiigazítások” és az „átsorolások és egyéb kiigazítások” miatti változások hatásait. Az EKB-nak a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok összeállítása céljából statisztikai információkra van szüksége az „átsorolások és egyéb kiigazításokkal” és az „ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelésekkel” járó kiigazítások formájában.

2.

Az „átértékelési kiigazítások” az eszközök és források értékelésének azon változásai, amelyek az eszközök és források árának változásából és/vagy az árfolyamok által a külföldi devizában denominált eszközök és források euróban kifejezett értékére gyakorolt hatásokból erednek. Az eszközök/források árváltozása miatt átértékelések tekintetében tett kiigazítások az eszközök/források értékében bekövetkező azon változásokra utalnak, amelyeket az eszközök/források nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. Az átértékelések magukban foglalják az időszak végi állományok értékében időközben a nyilvántartási érték változásai miatt bekövetkezett változásokat, azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget. Az euróval szembeni, az időszak végi adatszolgáltatási időpontok között jelentkező árfolyamváltozások változásokat idéznek elő a devizaeszközök/-források értékében azok euróban való kifejezésekor. Mivel ezek a változások eszköztartási nyereséget/veszteséget képviselnek, és nem pénzügyi tranzakciókból erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni a tranzakciós adatokból. Az átértékelési kiigazítások alapelvként szintén magukban foglalják az eszközök/források körében végzett tranzakciókból származó értékelési változásokat (azaz a realizált nyereségre/veszteségre); mindazonáltal ebben a tekintetben eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.

3.

A „leírások/leértékelések” a mérlegben nyilvántartott hitel értékének abban az esetben történő csökkenésére utalnak, amennyiben a hitelt értéktelen eszköznek tekintik (leírás) vagy úgy tekintik, hogy a hitelt nem fogják teljes egészében visszafizetni (leértékelés). A hitelek harmadik fél részére történő eladásakor vagy átruházásakor végzett leírásait/leértékeléseit szintén jelenteni kell, amennyiben ezek megállapíthatók.


(1)  Az Európai Központi Bank EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.).


III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓI KÖR ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése érdekében.

1.

Az adattovábbításra vonatkozó minimumszabályok:

a)

az adatszolgáltatást időben és az érintett nemzeti központi bank (NKB) által előírt határidőkön belül kell teljesíteni;

b)

a statisztikai jelentések formájának és formátumának meg kell felelnie az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az érintett NKB felé;

d)

be kell tartani az érintett NKB részére történő adattovábbításra vonatkozó technikai előírásokat;

e)

ha az érintett NKB előírja, az értékpapíronkénti adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltató köteles a hibás vagy nem nyilvános értékpapír-azonosító kóddal rendelkező értékpapírok azonosításához szükséges további információk szolgáltatására (például a kibocsátó neve, a kibocsátás napja).

2.

A pontosságra vonatkozó minimumszabályok:

a)

a statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (például a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b)

az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy információkat szolgáltassanak az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folytonossági és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-nak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az érintett NKB által az adatok technikai továbbítására vonatkozóan megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

3.

A koncepcionális megfelelés minimumszabályai:

a)

a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

az e meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A revíziókra vonatkozó minimumszabályok:

Követni kell az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott revíziós politikát és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.