10.9.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 320/107


A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2018. július 13.)

Szlovákia 2018. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovákia 2018. évi stabilitási programját

(2018/C 320/24)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács a 2018. március 22-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott, amelyet az Európai Tanács a 2018. március 22-i ülésén jóváhagyott. A Tanács 2018. május 14-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (3) (a továbbiakban: az euroövezetre vonatkozó ajánlás).

(2)

Mivel Szlovákia pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságainak szoros összefonódására, Szlovákiának gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euroövezetre vonatkozó ajánlást, melyet különösen az alábbi 1. ajánlás tükröz.

(3)

A Szlovákiára vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. A Bizottság az országjelentésben értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (4) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében Szlovákia által elért eredményeket.

(4)

Szlovákia 2018. április 25-én benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)

Az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(6)

Szlovákia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi stabilitási programja értelmében a kormány arra törekszik, hogy 2018-ban 0,8 %-ra javítsa a GDP-arányos államháztartási hiányt, 2021-re pedig fokozatosan 0,0 %-os szintet érjen el. A középtávú költségvetési cél – a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális hiány – várhatóan 2020-ra teljesül. A 2018. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság-ráta a 2018-as 49,3 %-os értékről 2021-re várhatóan 43,3 %-ra csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Ugyanakkor a 2019-től kezdődő időszakra kitűzött hiánycélok elérésének támogatásához szükséges intézkedések nincsenek teljesen kidolgozva. A költségvetés magában foglal egy költségvetési tartalékoknak nevezett, nem meghatározott kiadási kategóriát, amely nem elhanyagolható hányadot képvisel (a GDP 0,7 %-a), és ad hoc műveletekhez használható fel, csökkentve ezáltal a költségvetés végrehajtásának kiszámíthatóságát.

(7)

A Tanács 2017. július 11-i ajánlásai szerint Szlovákiának biztosítania kell, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (6) nominális növekedési rátája 2018-ban ne haladja meg a 2,9 %-ot, ami a GDP 0,5 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács ugyanakkor megállapította, hogy a 2018. évi költségvetésiterv-javaslat értékelése és ezt követően a 2018. évi költségvetési eredmények értékelése során megfelelően figyelembe kell venni egy olyan költségvetési irányvonal megvalósítására vonatkozó célt, amely hozzájárul mind a folyamatban lévő gazdaságélénkülés megerősítéséhez, mind pedig az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához. Miután a Bizottság értékelte a szlovákiai fellendülés erősségét, kellő figyelmet fordítva Szlovákia fenntarthatósági kihívásaira, e tekintetben további elemeket nem kell figyelembe venni. A Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2018-ban jelentős lesz az eltérés ettől az ajánlástól.

(8)

2019-ben, tekintettel a GDP 1,2 %-át kitevő, előre vetített szlovákiai kibocsátási résre, a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem haladhatja meg a 4,1 %-ot, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott követelménymátrix által előírt, a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális kiigazítással. Változatlan szakpolitikai irányvonalat feltételezve a 2018-as és a 2019-es összesített eltérés miatt fennáll a kockázata annak, hogy Szlovákia 2019-ben jelentősen eltér az előírt követelménytől. A Tanács összességében úgy véli, hogy 2018-tól meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében.

(9)

Szlovákia államháztartása hosszú távon továbbra is kockázatokkal szembesül. Az egészségügyi kiadások továbbra is kockázatot jelentenek az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából, mivel a szlovákiai egészségügyi ellátás költséghatékonyságának növelése továbbra is kihívást jelent. Hosszú távon az egészségügyi közkiadások az előrejelzések szerint a GDP 1,2 százalékával nőnek, ami meghaladja a becsült uniós 0,9 százalékos átlagot. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága fokozatosan javult, főként a nyugdíjkorhatár automatikus növekedése miatt, ami hosszú távon csökkentette az elöregedéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését.

(10)

Bár történtek lépések az egészségügyi rendszer költséghatékonyságának javítása érdekében, különösen a „pénzért értéket” kiadási felülvizsgálat révén, az erőforrások felhasználásának racionalizálásában továbbra is jelentős potenciál rejlik. A szolgáltatások racionalizálását, a jobb kórházi erőforrás-gazdálkodást és a hatékonyabb ellátási rendszert lehetővé tevő, széles körű egészségügyi reformterv tekintetében nem történt előrelépés. A kórházi szolgáltatások igénybevétele továbbra is magas, a krónikus betegségek esetében magas a kórházi ápolás aránya, a kórházakban uniós átlag feletti az elbocsátási arány, a kórházi ágyak kihasználtsági aránya pedig viszonylag alacsony. Miközben az alapellátási ágazat megerősítése enyhítheti a kórházakra nehezedő nagy terhet, a rendszer a háziorvosok hiánya miatt is szenved, amit tovább súlyosbít egyenlőtlen földrajzi eloszlásuk. A háziorvosi állomány korösszetétele szintén aggodalomra ad okot a jövőbeli ellátás tekintetében. Végül az egészségügyi rendszer költséghatékonyságának fokozására irányuló számos rendelkezés, mint például a diagnózishoz kapcsolódó csoportos fizetési rendszer teljes körű bevezetése, valamint az e-egészségügyi rendszer hatékony működőképessé tétele még mindig a fejlesztési szakaszban van. E rendelkezések tekintetében valószínűleg további késedelmek és végrehajtási kihívások fognak jelentkezni a jövőben.

(11)

A gyors gazdasági növekedés következtében a költségvetési bevételek növekednek, valamint folyamatban vannak az adózási fegyelem javítására és Szlovákia magas héabevétel-kiesésének csökkentésére irányuló erőfeszítések. Míg a kutatást és fejlesztést elősegítő fiskális ösztönzők növekedtek, az ingatlanadó továbbra is gyenge bevételi forrást jelent. A kiadások felülvizsgálatára irányuló gördülő program az állami kiadások valamennyi kulcsfontosságú területe tekintetében hatékony és szigorú eszköznek bizonyul az államháztartási kiadások költséghatékonyságának javítására.

(12)

A munkaerőpiac pozitív fejlődése folytatódik, amit a növekvő foglalkoztatás és a munkanélküliség minden eddiginél alacsonyabb szintje jellemez. Mindazonáltal a tartós munkanélküliség szintje továbbra is az egyik legmagasabb az Unióban, ami különösen a hátrányos helyzetű csoportokat, mint például az alacsony képzettségűeket, a fiatalokat és a marginalizált romákat érinti. A munkaerőpiaci feltételek javulása következtében a gazdaság egyes ágazataiban már megmutatkozott a szakképzett munkaerő hiánya. A munkaerőpiacon markáns regionális különbségek mutatkoznak, a magasabb munkanélküliség Kelet-Szlovákiában összpontosul, míg a munkaerőhiány az ország nyugati részére koncentrálódik. Szlovákia megkezdte a tartósan munkanélküli személyek integrációjára vonatkozó cselekvési tervének végrehajtását, amelyet az Európai Szociális Alap támogat. A terv mindenekelőtt személyre szabott szolgáltatásokat, szociális tanácsadást és új alapvető profilalkotási rendszert vezet be. A végrehajtás azonban még nem eredményezett jelentős strukturális javulást. Az állami foglalkoztatási szolgálatok ügyforgalma enyhítése tekintetében továbbra is hiányosságok mutatkoznak a magánpartnerekkel és a nem kormányzati szervezetekkel kialakított együttműködés terén, míg a személyre szabott tanácsadás korai szakaszban van. Emellett a tartósan munkanélküli személyek hozzávetőleges szegmentálása nem segíti elő az aktivizálási intézkedések érvényesítését. A képzési és átképzési programokat megerősítették, de azok még mindig elégtelenek, és továbbra is korlátozott a tartósan munkanélküliek és a hátrányos helyzetű csoportok megszólítása. Emellett a felnőttek tanulásban való részvétele még mindig nagyon alacsony és a hátrányos helyzetű csoportok számára a második esélyt nyújtó oktatás is kevéssé fejlett. A munkanélküli ellátásra való jogosultság feltételei szigorúak, a munkanélküli ellátás pedig rövid időtartamra szól. Ez alacsony lefedettséget eredményez a munkanélküli ellátásban részesülő, rövid távon munkanélküliek körében.

(13)

A nemek közötti foglalkoztatottsági különbség és a nemek közötti bérszakadék jóval meghaladja az uniós átlagot. A szülőképes korú nők alacsony foglalkoztatási rátája azt tükrözi, hogy a férfiak ritkán veszik igénybe a hosszú szülői szabadságot, a rugalmas munkaidő-beosztás kevéssé alkalmazott, és hogy a gyermekgondozási létesítmények kevésbé megfizethetők és hozzáférhetők. Különösen alacsony a gyermekgondozásban részt vevő, háromévesnél fiatalabb gyermekek száma.

(14)

Az oktatási rendszer nem járul hozzá kellőképpen Szlovákia társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és minden szinten alulfinanszírozott. Sürgető kihívást jelent az oktatási eredmények minősége, a romák inkluzív többségi oktatásban való részvétele, valamint a társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű tanulók oktatásba és képzésbe történő hatékony integrációja. Az oktatási eredmények és az alapvető készségek szintje a nemzetközi szabványok szerint továbbra is gyenge, és nagyban függ a diákok társadalmi-gazdasági hátterétől. A korai iskolaelhagyók aránya alacsony, azonban növekszik, és a lemorzsolódás mértéke tekintetében jelentősek a regionális különbségek. Annak ellenére, hogy a tervek szerint a tanári fizetések 2020-ig évente 6 %-kal emelkednek, a tanári szakma még mindig nem vonzó, részben a korlátozott alapképzés és szakmai fejlődési lehetőségek miatt. A roma tanulók inkluzív többségi oktatásban való részvételének növelését célzó intézkedések végrehajtása rendkívül gyenge a nem megfelelő pénzügyi támogatás és felügyelet, valamint a tanárok interkulturális kérdésekkel kapcsolatos képzésének elégtelensége miatt.

(15)

A közigazgatásra továbbra is teherként nehezednek a gyenge minisztériumközi együttműködésből és a közszolgálat nem megfelelő politikai semlegességéből eredő hatékonysági problémák és szűk keresztmetszetek. A közszolgálati törvény végrehajtása, ha lassan is, de megkezdődött, mindazonáltal a humánerőforrás-gazdálkodás javítására gyakorolt hatása még nem látható. Az uniós források kezelése tekintetében az igazgatási kapacitás és hatékonyság továbbra is korlátozott, és továbbra is magas a – részben a politikai ciklushoz kapcsolódó – személyzeti fluktuáció. Erre azonban megoldást nyújt a miniszterelnök-helyettesi hivatal koordináló szerepének megerősítése, amely stabilizáló tényezőként hat a folytonosságra és az intézményi szakértelemre a végrehajtó szervezeteken belül.

(16)

Az európai strukturális és beruházási alapok kulcsszerepet játszanak Szlovákiában a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás javításával kapcsolatos fontos kihívások kezelésében. Szlovákia 2017-ben 26 millió EUR összegű kutatási és innovációs finanszírozást veszített el, főként a kiválasztási kritériumok alkalmazásának és az értékelők kiválasztásának problémái miatt, amit az elvégzett ellenőrzések is megerősítettek. Ha nem hoznak intézkedéseket a végrehajtás felgyorsítása érdekében, magas annak a kockázata, hogy a forrásallokáció egy másik része elvész. Míg a projektkiválasztási arány mára meghaladta a jelenlegi programozási időszakra előirányzott teljes összeg felét, a helyszíni végrehajtás eredményeként csak az allokáció 11 %-át fizették ki a kedvezményezetteknek.

(17)

A közigazgatás alacsony hatékonysága más ágazatokra is kiterjed, ideértve az energiaágazatot és a környezetvédelmet is. Az újrafeldolgozási arány nagyon alacsony és a levegő minősége továbbra is viszonylag gyenge. A fenntartható erdőgazdálkodás egyre nagyobb kihívást jelent. Az energiaágazatot a túlszabályozás sújtja, az energiapolitika pedig nem áll teljes mértékben összhangban az Unió éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel.

(18)

Szlovákia fontos lépéseket tett a jól működő közbeszerzési rendszer megvalósítása felé. Erőfeszítések történtek a minőségre vonatkozó odaítélési kritériumok bevezetésére. A közbeszerzési eljárások lefolytatásához szükséges kötelező elektronikus eszközöket 2018 októberétől kell alkalmazni. Az ország átfogó, bár nem optimális hatékonyságú előzetes ellenőrzéseket végzett az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozott valamennyi projekt tekintetében. Mindazonáltal a belső ellenőrzések, az átláthatóság, a digitalizálás, a professzionalizálás, valamint a stratégiai és környezeti szempontból fenntartható közbeszerzés területén még nem sikerült kielégítő teljesítményt elérni. Ez tükröződik Szlovákia versenyellenes gyakorlatokkal kapcsolatos pontszámaiban, amelyek némi javulás ellenére bizonyos mértékig az uniós átlag felett maradnak. Ráadásul még mindig csak korlátozott jelei vannak a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségnek. A vállalkozások több mint fele úgy érzékeli, hogy a nemzeti hatóságok által irányított közbeszerzések terén széles körű a korrupció.

(19)

A korrupció, az összetett adminisztratív eljárások, a túlzott és gyorsan változó üzleti szabályozás, valamint a számos szabályozó szerv irányításával kapcsolatos aggályok súlyosan befolyásolják Szlovákia üzleti környezetének minőségét. Míg Szlovákia néhány területen a nemzetközi összehasonlításban kissé háttérbe szorult, számos intézkedést azonosított az üzleti környezet minőségének javítására és a beruházások fellendítésére. Szlovákia megerősítette a szabályozás hatásvizsgálatára vonatkozó keretét is, amelynek használatát az elmúlt években kiterjesztette. Végezetül nemrégiben elfogadták a minőségi jogalkotásra vonatkozó, RIA 2020 (Regulatory Impact Assessment; szabályozási hatásvizsgálat) elnevezésű új stratégiát. Az üzleti szolgáltatások ágazatában továbbra is az uniós átlagnál szigorúbb korlátozások vannak érvényben az építészek, mérnökök, adótanácsadók, ügyvédek, szabadalmi ügynökök, ingatlanügynökök és idegenvezetők esetében. A Bizottság a 2017. január 10-i, a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformajánlásokra vonatkozó közleményében ajánlásokat fogalmazott meg a szabályozási akadályok megszüntetésével kapcsolatban. Szlovákia azonban nem számolt be előrelépésről a szóban forgó korlátozások megszüntetését illetően.

(20)

Összességében nem történt előrelépés a korrupció elleni küzdelem fokozása terén. A korrupcióérzékelés továbbra is magas, és az ilyen bűncselekményekre vonatkozó büntetőeljárások száma tovább csökkent. A korrupció megítélése tovább romlott egy oknyomozó újságíró meggyilkolása, valamint az általa feltárt magas szintű korrupciós ügyek széles köre miatt. A magas szintű büntetőügyek aránya rendkívül alacsony. A rendőrség és az ügyészi kar elszámoltathatóságának hiánya nem megoldott, és akadályozza a korrupció elleni küzdelmet és a kényes korrupciós ügyek kivizsgálását.

(21)

A hatékonyság bizonyos javulása ellenére továbbra is kihívást jelent Szlovákia számára az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának javítása, beleértve a függetlenséget is. Továbbra is aggályok merülnek fel a bírói kar függetlenségével kapcsolatban, beleértve a bírák kinevezési eljárásait a bírói kar valamennyi szintjén.

(22)

Bár az innováció fellendítése ösztönözheti a versenyképességet és elősegítheti a tudásalapú gazdaságra való átállást, Szlovákia innovációs kapacitása továbbra is mérsékelt, az üzleti kutatás és fejlesztés intenzitása pedig igen alacsony (2016-ban a GDP 0,40 %-a). Jóllehet Szlovákia csúcstechnológiát és közepesen fejlett technológiát előállító gyártási ágazata nagy méretű, az erőfölényben lévő multinacionális vállalatok eddig csak korlátozott érdeklődést mutattak a kutatási és fejlesztési tevékenységek végrehajtása terén, a házon belüli innovációs tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások aránya pedig Szlovákiában 2016-ban (13,9 %) jóval alacsonyabb volt, mint az Unió egészében (28,8 %).

(23)

Az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásának köszönhetően 2009 és 2015 között jelentősen nőttek a kutatási és innovációs célú állami beruházások. E beruházások teljes potenciálját a szlovák kutatási környezet hiányosságai miatt nem sikerült kiaknázni. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök-helyettesi hivatal szerepe a kutatás, fejlesztés és innováció koordinációja vonatkozásában megerősödött, az e területen folytatott szakpolitika átfogó irányítása gyenge. A reformok rendszeres elhalasztását eredményezi a rendszer széttagoltsága és a gyenge irányítási keret, amely – a gyakran rosszul koordinált – számos minisztérium és végrehajtó ügynökség között oszlik meg. Csak lassan haladnak a tudástranszfer ösztönzésére, az ipari kutatási kapacitások megerősítésére, valamint a vállalkozások és a tudományos körök közötti együttműködés javítására irányuló intézkedések.

(24)

A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a szlovák gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi stabilitási programot, a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovákiának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak Szlovákia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(25)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Szlovákia 2018-ban és 2019-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.

Biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg a 4,1 %-ot, ami a GDP 0,5 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Hajtsa végre az egészségügyi rendszer költséghatékonyságának növelését célzó intézkedéseket és dolgozzon ki hatékonyabb egészségügyi munkaerő-stratégiát.

2.

Erősítse meg az aktivizálási és továbbképzési intézkedéseket, beleértve a minőségi képzést és a hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott személyre szabott szolgáltatásokat, különösen a tartósan munkanélküli személyekre vonatkozó cselekvési terv végrehajtása révén. Ösztönözze a nők foglalkoztatását, különösen a megfizethető, minőségi gyermekgondozás kiterjesztése révén. Javítsa az oktatás minőségét és inkluzív jellegét, többek között azáltal, hogy a gyermekkortól kezdve növeli a roma gyermekek részvételét a többségi oktatásban.

3.

Növelje a minőségre és az életciklus-költségre vonatkozó kritériumok alkalmazását a közbeszerzési műveletek során. Kezelje a korrupciót, többek között a meglévő jogszabályok végrehajtásának biztosítása, valamint a rendőrségi és ügyészi szintű elszámoltathatóság növelése révén. Javítsa az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát, különösen a bírói kinevezési eljárások függetlenségének megőrzése révén. Csökkentse az állami kutatási rendszer széttagoltságát és ösztönözze az üzleti innovációt, többek között a kis- és középvállalkozások tekintetében.

Kelt Brüsszelben, 2018. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. LÖGER


(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 1176/2011/EU rendelete a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)  HL C 179., 2018.5.25., 1. o.

(4)  HL C 261., 2017.8.9., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(6)  A nettó elsődleges államháztartási kiadás a teljes államháztartási kiadás, a következők kivételével: kamatkiadások, az uniós programokra fordított azon kiadások, amelyeket teljes mértékben ellentételeznek az uniós alapokból származó bevételek, valamint a munkanélküli ellátásra fordított kiadások nem diszkrecionális változásai. A hazai finanszírozású bruttó állóeszköz-felhalmozás meghatározása négyéves időszakra való simítással történt. A diszkrecionális bevételi intézkedéseket, illetve a törvényben előírt bevételnövelést figyelembe veszik, a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott egyszeri intézkedéseket pedig nettósítják.

(7)  Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.