23.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1840 HATÁROZATA

(2018. augusztus 10.)

SA.33229 (2018/N-4) (korábbi 2017/C-3) számú állami támogatás – Szlovénia – A Nova Ljubljanska Banka d.d. szerkezetátalakítására vonatkozó kötelezettségvállalások módosítása

(az értesítés a C(2018) 5537. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a fent említett rendelkezéseknek (1) megfelelően, valamint tekintettel az általuk tett észrevételekre,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2011. március 7-i határozatában (a továbbiakban: az első megmentési határozat) (2) a Bizottság hat hónapos időszakra, szerkezetátalakítási terv benyújtását feltételül szabva engedélyezte a Nova Ljubljanska Banka d.d. (a továbbiakban: NLB) 250 millió EUR értékű feltőkésítését, amelyet a szlovén hatóságok 2011. január 14-én jelentettek be a Bizottságnak.

(2)

2012. július 2-i határozatával (3) (a továbbiakban: a második megmentési és az eljárást megindító határozat) a Bizottság jóváhagyta az NLB második feltőkésítését, és ezzel egyidejűleg részletes vizsgálatot indított a benyújtott szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatos aggodalmak miatt. A Bizottság kétségbe vonta, hogy a terv alapján az NLB vissza tudja-e állítani életképességét, valamint a teherviselés és a verseny indokolatlan torzulását kezelő intézkedések megfelelősége szempontjából sem találta megfelelőnek a tervet.

(3)

2013. december 18-i 2014/535/EU határozatában (a továbbiakban: 2013. évi határozat) (4) a Bizottság a szerkezetátalakítási terv módosítása és a Szlovénia által benyújtott kötelezettségvállalások jegyzéke alapján jóváhagyta az NLB részére nyújtott állami támogatást. A kötelezettségvállalások egyike szerint Szlovénia 2017. december 31-ig köteles értékesíteni az NLB-ben fennálló 75 % mínusz egy részvény (75 %-1) részesedését vagy az NLB hat balkáni leányvállalatát.

(4)

2017. április 13-án Szlovénia kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze az NLB-részvények második részlete – az NLB-n belüli legfeljebb 25 % mínusz egy részvény (25 %-1) részesedés – értékesítésének elhalasztását, és módosított kötelezettségvállalásokat nyújtott be a Bizottságnak. 2017. május 11-én a Bizottság megállapította, hogy ezek a módosított kötelezettségvállalások továbbra is biztosítják az NLB részére nyújtott támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét (a továbbiakban: 2017. évi módosítási határozat). (5)

(5)

2017. június 8-án (6) a szlovén hatóságok felfüggesztették az NLB részvényeinek értékesítését, és erről a szlovén pénzügyminiszter 2017. június 9-én telefonon értesítette a Bizottságot.

(6)

2017 őszén számos kapcsolatfelvételre került sor a Bizottság és Szlovénia között. Szlovénia emellett több, nem hivatalos dokumentumot is küldött a Bizottságnak. (7)2017. december 21-én Szlovénia hivatalos értesítést küldött a Bizottságnak a kötelezettségvállalások további módosításáról.

(7)

2018. január 26-i levelében (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat) a Bizottság tájékoztatta a szlovén hatóságokat azon döntéséről, hogy az újabb módosított kötelezettségvállalások alapján az NLB-nek nyújtott támogatások összeegyeztethetőségének jóváhagyása iránti kérelem tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti eljárást.

(8)

2018. március 2-án Szlovénia benyújtotta az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételeit.

(9)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában2018. április 6-án közzétett, az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozattal minden érdekelt felet felszólítottak észrevételeik megtételére. A közzétételt követő egy hónapon belül a Bizottság négy féltől kapott észrevételeket, amelyeket 2018. május 16-án és 18-án továbbítottak a szlovén hatóságoknak. 2018. június 15-én Szlovénia válaszként benyújtotta az észrevételekhez fűzött megjegyzéseit.

(10)

2018. március 26-án, 2018. április 4-én, 2018. május 30-án, 2018. június 21-én, 2018. június 29-én és 2018. július 9-én Szlovénia újabb nem hivatalos dokumentumokat nyújtott be, amelyek javasolt kötelezettségvállalási csoportokat tartalmaztak.

(11)

2018. július 13-i levelében Szlovénia az állami támogatásra vonatkozó új kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: módosított kötelezettségvállalások) – többek között az NLB-ben fennálló 75 %-1 részesedés értékesítésére vonatkozóan új határidőket – nyújtott be a Bizottságnak. A jogbiztonság érdekében Szlovénia 2018. július 25-én bejelentett egy támogatási intézkedésnek nem minősülő, javasolt intézkedést, amely alapján Szlovénia ellentételezné az NLB-t a devizabetétekkel kapcsolatos bírósági eljárások esetleges következményeivel szemben, amely ügyek előzményei a Jugoszlávia felbomlása előtt időszakra nyúlnak vissza.

(12)

2018. július 16-i levélben Szlovénia kivételesen elfogadta, hogy lemond az EUMSZ 342. cikk (8) szerinti, az 1. rendelet (9) 3. cikkével összefüggésben értelmezett jogairól, és hozzájárult ahhoz, hogy e határozat elfogadására és az erről szóló értesítésre angol nyelven kerüljön sor.

2.   A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

2.1.   A kedvezményezett ismertetése

(13)

Az NLB Szlovénia legnagyobb bankja, amelynek piaci részesedése – az összes értéke alapján számítva – 23 %. (10) A 2013. évi határozat (11)-(22) preambulumbekezdése részletesen ismerteti az NLB-t. A részvényesi szerkezetét tekintve, a 2012. és a 2013. évi állami feltőkésítés óta az NLB 100 %-os állami tulajdonban álló társaság. (11)

(14)

Az NLB részére nyújtott állami támogatás eredményeként az NLB elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 16,6 % volt 2018 március végén. Az NLB növelte a nyereségességét is, és 2017 végi beszámolója szerint 225 millió EUR nettó nyereséget ért el, ami 14,4 %-os tőkearányos jövedelmezőségnek felel meg. A 1. táblázat ismerteti az NLB legfontosabb pénzügyi adatait: (12)

1 táblázat

Az NLB legfontosabb konszolidált pénzügyi adatai:

 

2018.3.31.

2017.12.31.

2016.12.31.

Eszközök összesen (millió EUR-ban)

12 425

12 238

12 039

Kockázattal súlyozott eszközök (millió EUR-ban)

8 634

8 547  (13)

7 862

Adózás utáni nettó nyereség (millió EUR-ban)

58

225

110

Nemteljesítő hitelek/teljes hitelösszeg arány (%)

8,8

9,2

13,8

Elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (%)

16,6

15,9

17,0

Hitel/betét arány (%)

69,8

70,8

74,2

Tőkearányos jövedelmezőség (%)

13,5

14,4

7,4

(15)

Kereskedelmi jelenlétét tekintve az NLB jelenleg – 2018 március végén – a 2013. évi 143 bankfióknál kevesebb, 108 bankfiókkal rendelkezik Szlovéniában. Az NLB Szlovénián kívül több külföldi leányvállalattal rendelkezik számos balkáni országban, amelyek eszközeinek értéke összesen 3 800 millió EUR és 95 millió EUR adózás utáni nyereséget értek el (14) (2017. év végi adatok). A 2. táblázat további információkat tartalmaz az NLB balkáni leányvállalatairól:

2 táblázat

A balkáni leányvállalatok legfontosabb pénzügyi adatai

 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

1. boszniai leány-vállalat

2. boszniai leányvállalat

Koszovó

Montenegró

Szerbia

Az NLB részesedése (%)

87

100

97

81

100

100

Piaci részesedés (%)

16,4

18,9

5,3

15,7

11,0

1,2

Adózás utáni nyereség (millió EUR-ban)

40

23,7

8,3

14,2

5,4

3,7

Eszközök összesen (millió EUR-ban)

1 236

670

531

584

457

371

(16)

Az NLB továbbra is 50 %-os részesedéssel rendelkezik a belga KBC Group NV vállalattal közös vállalkozásban, az NLB Vita d.d., Ljubljana (a továbbiakban: NLB Vita) biztosítótársaságban. 2017. év végi beszámolója szerint az NLB Vita összes eszközének értéke 2017-ben 446 millió EUR-t (15) tett ki, és a társaság 7 millió EUR adózás utáni nyereséget ért el.

(17)

2017. december 31-én az NLB megindította a lízingtevékenységgel foglalkozó ljubljanai leányvállalata felszámolását. (16) Az NLB felügyelőbizottsága 2017. november 29-én (17) 1,5 millió EUR kezdő befizetett tőkével jóváhagyta egy új, gépjárműlízinggel foglalkozó lízingcég létrehozását. 2018 februárjában az NLB leállította az új lízingcég létrehozásának folyamatát.

2.2.   Az NLB javára nyújtott állami támogatási intézkedések

(18)

A 2013. évi határozattal és a Szlovénia által benyújtott kötelezettségvállalások alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította a következő, az NLB javára nyújtott állami támogatási intézkedéseket:

a)

az első megmentési határozattal ideiglenesen jóváhagyott, 250 millió EUR összegű első feltőkésítést;

b)

a második megmentési és az eljárást megindító határozattal ideiglenesen jóváhagyott, 383 millió EUR összegű második feltőkésítést;

c)

az 1 558 millió EUR összegű állami feltőkésítést; valamint

d)

az értékvesztett eszközök egy állami tulajdonú banknak történő átruházását, ez 130 millió EUR támogatást jelent. (18)

Az NLB összesen 2 321 millió EUR állami támogatást kapott, amely egyenértékű a kockázattal súlyozott eszközök 2012. decemberi értékének 20 %-ával.

(19)

A 2013. évi határozat és a 2017. évi módosítási határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalásokat az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat 2.3. és 2.4. pontja ismerteti részletesen. A 75 %-1 NLB-részesedés értékesítése tekintetében Szlovénia a 2017. évi módosító határozat keretében kötelezettséget vállalt a következőkre (a továbbiakban: értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás):

„… [az állami részesedés és a külföldi leányvállalatok csökkentése]

Szlovénia az NLB-n belüli részesedését 25 % plusz egy részvényre (a továbbiakban: blokkoló kisebbség) csökkenti a következők szerint:

a)

legalább 50 %-át legkésőbb 2017. december 31-ig.

Amennyiben Szlovénia nem kötött a) kötelező adásvételi megállapodás(oka)t az NLB-n belüli részesedése legalább 50 %-ának értékesítésére vonatkozóan, Szlovénia és az NLB kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy a könyv szerinti érték 75 %-ánál nem alacsonyabb minimumáron értékesítse az NLB részesedéseit a (balkáni) bankleányvállalataiban.

b)

amennyiben Szlovénia a 14. a) ponttal összhangban értékesítette az NLB-n belüli részesedésének legalább 50 %-át, 2018. december 31-ig tovább csökkenti részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre.

Amennyiben Szlovénia nem kötött a) kötelező adásvételi megállapodás(oka)t 2018. december 31-ig az NLB-n belüli, a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedésének értékesítésére vonatkozóan, Szlovénia kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy […] értékesítse Szlovéniának az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedés eléréséig (*1).

(*1)  Szakmai titoktartási kötelezettség alá esik”"

(20)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat 2.5. pontja részletesen ismerteti a felfüggesztett értékesítési folyamatot.

2.3.   Az eljárás megindítása mellett szóló okok

(21)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság hivatalos vizsgálatot indított, miután egyértelművé vált, hogy Szlovénia megsértette az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás – a (19) preambulumbekezdésben foglalt – határidejét. A Bizottság a vizsgálat alapján megállapította a Szlovénia által az NLB-nak nyújtott támogatás jogellenességét.

(22)

A 2017. december 21-én bejelentett módosított kötelezettségvállalásokat illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezek egyenértékűek a 2013. évi határozat és a 2017. évi módosító határozat alapjául szolgáló kötelezettségvállalásokkal. A Bizottság kétségbe vonta, hogy a módosított kötelezettségvállalások alapján a támogatási intézkedések összeegyeztethetők a belső piaccal.

(23)

Az NLB életképességét illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az NLB által 2012-ben és 2013-ban tapasztalt nehézségek a napi működésre gyakorolt állami befolyáshoz kapcsolódtak, és hogy a 2013. évi határozat részeként alapvetően az NLB tulajdonosváltása alapján vizsgálták az NLB életképességét. Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság tulajdonosváltás hiányában erősen megkérdőjelezte az NLB hosszú távú életképességét.

(24)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az NLB értékesítésének elhalasztása de facto meghosszabbítja a szerkezetátalakítási időszakot. A Bizottság kifejtette, hogy ebből logikusan az következtetik, hogy a szerkezetátalakítási időszakhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások ugyanúgy meghosszabbodnak mindaddig, amíg be nem fejeződik az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítése.

(25)

Végül, a Bizottságnak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a módosított kötelezettségvállalások elegendő kompenzációt nyújtanak-e az értékesítési folyamat késedelme miatt.

3.   HARMADIK FELEKNEK AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2018. ÉVI HATÁROZATRA TETT ÉSZREVÉTELEI, VALAMINT A SZLOVÉN HATÓSÁGOK EZEN ÉSZREVÉTELEKHEZ FŰZÖTT MEGJEGYZÉSEI

(26)

Ez a rész a harmadik feleknek az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételeit, valamint a szlovén hatóságok ezen észrevételekhez fűzött megjegyzéseit ismerteti.

3.1.   Harmadik feleknek az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételei

(27)

A Bizottság az alábbi négy érdekelt féltől kapott észrevételeket:

a)

az első fél – egy magánszemély, aki korábban rendelkezett NLB-részvényekkel – azzal érvelt, hogy az NLB-részvények eladására vonatkozó határidő további meghosszabbításának elutasítása nem összeegyeztethető a Bizottság határozathozatali gyakorlatával. (19) Az első fél szerint a Bizottságnak a lehető legkisebbre kell csökkentenie az adófizetők költségeit a bankok megmentésével kapcsolatban, valamint, hogy a határidő 2019-ig történő meghosszabbítása nemcsak Szlovénia és az adófizetők, hanem a Bizottság érdekeit is szolgálja.

b)

a második fél, a szlovén intézmények működésével érintett állampolgárok által létrehozott szövetség szerint a 2013. évi határozatban jóváhagyott intézkedések nem torzítják a versenyt a belső piacon, ezért nem minősülnek állami támogatásnak. A szövetség úgy vélte, hogy még abban az esetben is, ha állami támogatásnak minősülnének az intézkedések, akkor azok a 2013. évi határozatban foglalt, 2013-ban lezajlott hitelezői feltőkésítés miatt mindenképpen összeegyeztethetők lennének a belső piaccal. Továbbá a második fél szerint a vállalatirányítási kötelezettség kivételével az NLB végrehajtotta a 2013. évi határozat valamennyi kötelezettségvállalását. A második fél hivatkozott az NLB nagy nyereségességére is, és véleménye szerint az NLB működése teljes mértékben függetlenné vált a szlovén hatóságoktól. Azt állította, hogy minden további kötelezettségvállalás gyengítené az NLB hosszú távú életképességi kilátásait. A második fél megjegyezte, hogy nem az NLB az egyetlen szlovén bank, amely pénzügyi nehézségekkel küzd, valamint, hogy a KBC az NLB részvényeseként nem segített az NLB-nek elkerülni a pénzügyi gondokat. Ezért a második fél arra a következtetésre jutott, hogy az NLB tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása nem szükséges feltétele az NLB életképességének. A második fél azt is megállapította, hogy a kötelezettségvállalásokat ki kell igazítani, hogy figyelembe vegye a tagállamok és az Unió gazdasági és politikai helyzetében bekövetkezett változásokat. Következésképpen, a második fél álláspontja szerint a Bizottságnak figyelembe kell vennie azt a tényt is, hogy Szlovénia súlyos pénzügyi válsággal küzdött, amikor úgy döntött, hogy állami támogatást nyújt az NLB, és amikor benyújtotta a kötelezettségvállalásokat;

c)

a harmadik fél, egy szlovén állampolgár szerint a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét a 2013. évi határozat elfogadásakor. Továbbá a harmadik fél úgy ítélte meg, hogy a Bizottság szilárd jogalap hiányában döntött az NLB-ről.

d)

a negyedik fél, a Ljubljanska Banka d.d. külföldi fióktelepének devizabetétese, elsősorban az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletének (20) végrehajtásával kapcsolatban tett észrevételt, és az ítéletnek a devizabetétek visszafizetésével kapcsolatos részére hivatkozott.

3.2.   Szlovénia megjegyzései az érdekelt felek által az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételekre

(28)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra tett észrevételekre vonatkozó 2018. június 15-i válaszában Szlovénia úgy vélte, hogy az észrevételek többsége a szlovén hatóságok régebbi döntéseire és a 2013. évi határozatra vonatkozik. Szlovénia hangsúlyozta, hogy 2013-ban nem csak az NLB felelős tulajdonosaként járt el, hanem az ország pénzügyi stabilitásának védelme érdekében is. Szlovénia kijelentette, hogy kellő gondossággal és a rendszerszintű zavarok kockázatának minimálisra csökkentésére irányuló szándékkal járt el.

(29)

A devizabetétekkel kapcsolatos perekre vonatkozó – a (27) preambulumbekezdés d) pontjában szereplő – észrevételeket illetően Szlovénia úgy vélte, hogy ezek az észrevételek nem képezték az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat tárgyát.

(30)

Azon érvet illetően, hogy minden további intézkedés csak gyengítené az NLB hosszú távú életképességi kilátásait, Szlovénia úgy vélte, hogy a Bizottság kötelezettségvállalásokra vonatkozó értékelésének a 2013. évi határozatban foglalt értékelésen kell alapulnia, vagyis, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalásnak meg kell akadályozni az NLB tulajdonosaként az állam befolyását. Szlovénia szerint a kereskedelmi jellegű további kompenzációs intézkedések nem járulnának hozzá ehhez a célkitűzéshez.

(31)

Szlovénia hangsúlyozta, hogy jelenleg nem vesz részt az NLB napi működésében.

4.   SZLOVÉNIA ÉSZREVÉTELEI

(32)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatra adott válaszában Szlovénia kifejtette, hogy az NLB-nek nyújtott támogatási intézkedések továbbra is összeegyeztethetők a belső piaccal a Szlovénia által 2017. december 21-én benyújtott módosított kötelezettségvállalások alapján. Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB-nek mint a támogatás kedvezményezettjének életképessége továbbra is biztosított marad, és a kötelezettségvállalások együttesen továbbra is egyenértékűek a tehermegosztás és a kompenzációs intézkedések tekintetében.

(33)

Szlovénia szerint a 2013. évi határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az NLB végrehajtott számos intézkedést, amelyek célkitűzései a következők voltak:

a)

az NLB vállalatirányítási keretének megerősítése;

b)

az NLB árképzési politikáinak és kockázatkezelési keretének megerősítése;

c)

az NLB üzleti tevékenységében a kevésbé kockázatos tevékenységek arányának növelése;

d)

az NLB mérlegfőösszeg-struktúrájának rendezése; valamint

e)

az NLB hosszú távú nyereségességének helyreállítása.

(34)

Szlovénia úgy vélte, hogy ezen intézkedések eredményeként az NLB visszatért a hosszú távú életképesség pályájára, mivel fedezni tudja valamennyi költségét, és továbbra is megfelelő tőkearányos jövedelmezőséget tud elérni.

(35)

Szlovénia elismerte, hogy a szerkezetátalakítási közlemény (21) 15. pontja értelmében a szerkezetátalakításnak a lehető leggyorsabban le kell zajlania. Szlovénia azonban hangsúlyozta, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás késedelmes végrehajtásának oka az NLB-vel szembeni indult, devizabetétekkel kapcsolatos horvátországi perek, (22) amelyek Szlovénia ellenőrzési körén kívül esnek. Emellett Szlovénia jelezte, hogy hiteles ütemtervet fog kidolgozni az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés 2019 végéig történő értékesítésére, amely terv alapján a részesedés nagy részét már 2018-ban értékesíteni kell.

(36)

Szlovénia elfogadta, hogy meg kell hosszabbítani az NLB megbízható vállalatirányításával kapcsolatos jelenlegi kötelezettségvállalásokat, véleménye szerint azonban eseti alapon kell értékelni a verseny indokolatlan torzulásával kapcsolatos jelenlegi kötelezettségvállalások meghosszabbításának szükségességét. Ennek az elemzésnek figyelembe kell vennie a 2013 óta megváltozott piaci feltételeket. Ezenkívül Szlovénia szerint a kötelezettségvállalások nem gátolhatják az NLB életképességét, hanem segíteniük kell annak helyreállításában. E tekintetben Szlovénia úgy ítélte meg, hogy amennyiben az NLB-n belüli részesedés értékesítése nem valósulna meg határidőben, a balkáni leányvállalatok elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás – amelyet Szlovénia a 2013. évi határozattal összefüggésben vállalt – nem minősül kompenzációs intézkedésnek, mivel nem kapcsolódik a piac torzulásához, és nem támogatja vagy segíti elő az NLB életképességét.

(37)

A Bizottság azon észrevételét illetően, hogy az NLB még nem bocsátott ki új alárendelt kölcsönt, (23) Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB egyik külföldi leányvállalata (az NLB Banka Skopje) 2015 júniusában 10 millió EUR összegben értékesített új alárendelt kölcsönt […]. Továbbá Szlovénia hangsúlyozta, hogy az NLB teljesítette a szabályozási tőkekövetelményeket, és továbbra is rendelkezik a potenciális stresszhelyzetek kezeléséhez szükséges tőketöbblettel. Ezért Szlovénia úgy ítélte meg, hogy az NLB további alárendelt instrumentumok kibocsátására történő kötelezése – likviditási többletére is tekintettel – nem járul hozzá az NLB hosszú távú életképességéhez.

(38)

A Bizottság azon észrevételét illetően, hogy az NLB továbbra is nagy nemteljesítő hitelállománnyal rendelkezik, (24) Szlovénia álláspontja szerint kizárólag ezen érv alapján nem vonható kétségbe az NLB hosszú távú életképessége. Szlovénia továbbá hangsúlyozta, hogy az NLB a kockázatkezelési eljárásainak javulása következtében 2013 decembere óta jelentősen (70 %-kal) csökkentette a nemteljesítő hitelállományát.

(39)

A Bizottság azon állítását illetően hogy Szlovénia nem bizonyította meggyőzően, hogy hatékonyan foglalkozott az NLB vállalatirányítási problémáival, (25) Szlovénia szerint ez a nyilatkozat nem tükrözi pontosan az NLB-nek ezen a területen elért eredményeit. Szlovénia úgy ítélte meg, hogy több, mint öt éve az NLB napi működését megfelelő teljesítménnyel és tapasztalattal rendelkező nemzetközi csapat irányítja, amely a szlovén államtól teljesen független. Szlovénia a következő intézkedésekre is felhívta a figyelmet annak bemutatása érdekében, hogyan javult jelentősen az NLB vállalatirányítási struktúrája:

a)

Szlovénia létrehozta a szlovén állami vagyonkezelő szervet az összes állami vagyon megfelelő kezelése érdekében.

b)

A szlovén jogalkotó elfogadta az állami vagyonkezelésről szóló törvényt, és meghatározta a szlovén állami vagyonkezelő szerv felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására és kinevezésére vonatkozó feltételeket.

c)

Az NLB olyan kétszintű vállalatirányítási rendszert vezetett be, amelyben a felügyelőbizottság által felügyelt igazgatótanács felelős a napi működéséért.

(40)

Szlovénia megjegyezte, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás határidejének elmulasztása nem befolyásolta az NLB javára nyújtott állami támogatások összegét, a támogatás feltételeit és körülményeit, valamint az NLB saját hozzájárulását és a teherviselést. Ezzel összefüggésben Szlovénia úgy vélte, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítésének elmulasztása nem befolyásolja a belső piacon a verseny indokolatlan torzulásának korlátozásához szükséges intézkedéseket.

(41)

Szlovénia továbbá úgy ítélte meg, hogy a 2013. évi határozat és az abban foglalt kötelezettségvállalások kizárólag a 2013-ban nyújtott állami támogatási intézkedésekhez kapcsolódnak, és álláspontja szerint a Bizottság a 2011. március 7-i, illetve a 2012. július 2-i határozatával már engedélyezte a két korábbi állami feltőkésítést.

(42)

Szlovénia azt is megjegyezte, hogy nem szükséges vagy indokolt az életképességre, a teherviselésre vagy a belső piacon a verseny indokolatlan torzulásának korlátozására vonatkozó bármilyen további intézkedés. Szlovénia szerint ezek a további intézkedések megsértenék az arányosság uniós alapelvét, és ellentétesek lennének a Bizottság határozathozatali gyakorlatával.

(43)

Szlovénia megerősítette, hogy létre kíván hozni az úgynevezett jogutódlási alap (26) által finanszírozott mechanizmust annak érdekében, hogy ellentételezze az NLB-t a Horvátországban folyamatban lévő perek jogkövetkezményei miatt. (27) Ebből a célból Szlovénia elfogadott egy törvényt a Szlovén Köztársasának az NLB-ben való tőkebefektetése védelmére. (28)2018. július 25-i beadványában Szlovénia hangsúlyozta, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a NLB-vel szembeni lehetséges pénzügyi következmények semlegesítésére vagy mérséklésére annak érdekében, hogy sikeresen lezárja az NLB- belüli 75 %-1 részesedés értékesítését oly módon, hogy a lehető legnagyobb értéket biztosítsa a szlovén adófizetők számára. Szlovénia úgy véli, hogy ez a mechanizmus enyhítené a horvát pereknek az NLB eladási árára gyakorolt hatását, az értékesítési eljárás keretében valósulna meg, és így nem minősülne az EUMSZ 107. cikk szerinti állami támogatásnak.

(44)

Szlovénia a pénzügyi tanácsadója által készített jelentésben kiegészítő információkat közölt annak igazolására, hogy a folyamatban lévő peres eljárás következményei elleni védelmet biztosító kompenzációs mechanizmust egy magáneladó is felajánlotta volna. A jelentés a horvát devizabetétekkel kapcsolatos perekre tekintettel két forgatókönyv alapján indikatív értékelést tartalmaz az NLB-n belüli részesedés sikeres értékesítésének valószínűségéről: az egyik forgatókönyv tartalmazza a mechanizmust (és a későbbiekben a mechanizmus alapján bekövetkező lehetséges kifizetéseket), a másik forgatókönyv pedig nem tartalmazza ezt a mechanizmust. Lényegében a jelentés a közelmúltban hozott horvát bírósági döntések alapján azt jelezte, hogy a befektetők gyakorlatilag a maximális kitettség 100 %-ára fogják beárazni a horvát perekkel szembeni kitettséget. Ezenkívül az EKB felügyeleti minőségében az osztalékfizetéssel kapcsolatos korlátozásokat állapított meg a folyamatban lévő perek miatt (az esetleges osztalékfizetésekhez az EKB előzetes hozzájárulása szükséges). Ezért a mechanizmus nélkül az NLB osztalékfizetési képessége gyengébb lenne, és ez minden valószínűség szerint csökkentené a potenciális befektetők számát. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a befektetők érdeklődésének csökkenése és az NLB cash flow-jával kapcsolatos kockázat növekedése (a perek és az osztalékfizetések elhalasztása következtében) együttesen azzal a hatással járna, hogy a befektetők magasabb tőkearányos jövedelmezőséget követelnének a teljeskörű jegyzéssel járó első nyilvános részvénykibocsátás biztosítása érdekében. A kötelezettség eladási ára […] (29) és a kevesebb befektető […] (30) miatti magasabb tőkearányos jövedelmezőség követelményének együttes negatív hatása […] összeget tenne ki. A jelentés azt állapította meg, hogy ez a szám meghaladja a perek következtében kockáztatott összegnek az NLB által becsült maximális névértékét […]. A jelentés ezért alátámasztja azt az álláspontot, hogy az NLB eladási árának támogatása érdekében a horvát perekkel kapcsolatos kompenzációs mechanizmus létrehozása végső soron magasabb nettó bevételt eredményez Szlovénia számára.

5.   A SZLOVÉNIA ÁLTAL BENYÚJTOTT MÓDOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JEGYZÉKE

(45)

2018. július 13-án a szlovén hatóságok állami támogatásra vonatkozó új kötelezettségvállalásokat nyújtottak be.

(46)

Szlovénia kérte az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás módosítását oly módon, hogy az NLB-n belüli részesedése az alábbiak szerint csökkenjen a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre:

1.

legalább 50 % plusz egy részvény (50 % + 1) értékesítése 2018. december 31-ig

2.

a blokkoló kisebbséget meghaladó részvények értékesítése 2019. december 31-ig.

(47)

A módosított kötelezettségvállalások javasolt jegyzékén Szlovénia különböző lehetséges forgatókönyveket vázolt fel az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítésével kapcsolatban. Ezek a forgatókönyvek különböző kötelezettségvállalási csoportokat (lásd a (50)–(52) preambulumbekezdéseket) és kötelezettségvállalási határidőket tartalmaznak, amelyeket a 3. táblázat ismertet.

(48)

Szlovénia arra hivatkozik, hogy amennyiben Szlovénia nem köt kötelező adásvételi megállapodást az NLB-n belüli részesedésének értékesítésére vonatkozóan a (46) preambulumbekezdésben meghatározott módosított kötelezettségvállalásnak megfelelően és az ott megállapított határidőig, Szlovénia kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy […] értékesítse Szlovéniának az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre(*).

(49)

Szlovénia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kedvező piaci feltételek esetén 2018. december 31-ig az 50 % + 1 részesedésnél nagyobb, akár a teljes 75 %-1 részesedést értékesíti.

(50)

A 2013. évi határozat részeként benyújtott kötelezettségvállalások tekintetében Szlovénia a következő jelenlegi kötelezettségvállalások (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 1. csoportja) módosítására és meghosszabbítására tesz javaslatot:

a)

a 2013. évi módosított kötelezettségvállalások 9.6. pontjával összhangban a felügyelőbizottságon és annak bizottságain belüli helyeket és szavazatokat független szakértőknek ítéli oly módon, hogy a helyek 100 %-át független szakértők töltik be (a korábbi háromnegyed helyett).

b)

a 2013. évi kötelezettségvállalások 9.10. pontjával összhangban biztosítja, hogy minden állami tulajdonú bank független döntési hatáskörrel rendelkező önálló gazdasági egység legyen.

c)

a 2013. évi kötelezettségvállalások 11. pontjával összhangban biztosítja, hogy a szlovén állami tulajdonú vállalatok semmiféleképpen ne részesüljenek az állami tulajdonban nem álló vállalatoknál kedvezőbb elbánásban (megkülönböztetésmentesség).

d)

betartja a 2013. évi kötelezettségvállalások 12.4. pontjában foglalt felvásárlási tilalmat.

(51)

Ezenkívül a jelenlegi kötelezettségvállalások mindaddig meghosszabbodnak, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 2. csoportja):

a)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 2. pontjában foglalt költségcsökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalás módosítása oly módon, hogy a csoportszintű működési költségek (az egyszeri rendkívüli, nem visszatérő költségek kivételével) évente legfeljebb […] EUR összeget tehetnek ki.

b)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 4. pontjában foglalt, a fő tevékenységi területen kívül működő leányvállalatok elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás módosítása oly módon, hogy az NLB nem folytat újból olyan üzleti tevékenységet, amelyet értékesítenie kellett.

c)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 12.1. pontjában foglalt, a reklámozásra és az agresszív kereskedelmi stratégiákra vonatkozó tilalom.

d)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 12.2. pontjában foglalt tőke-visszafizetési mechanizmus és osztalékfizetési tilalom módosítása oly módon, hogy a könyvvizsgált évzáró beszámolók alapján az NLB legalább a nettó jövedelmének megfelelő összeget fizeti ki a részvényeseinek az európai vagy szlovén jogszabályokban előírt korlátozásoktól függően, és feltéve, hogy bizonyos minimális tőkekövetelmények teljesülnek.

e)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 18. pontjában foglalt, az ellenőrző megbízottra vonatkozó kötelezettségvállalás alkalmazása 2019 végéig.

f)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 19. pontjában foglalt, az elidegenítésért felelős vagyonkezelőre vonatkozó kötelezettségvállalás.

(52)

A 2013. évi kötelezettségvállalások 10.1.–10.6. pontjával összhangban tőkearányos jövedelmezőségre, valamint a kockázatkezelésre és a hitelezési politikákra vonatkozó egyéb kötelezettségvállalás tekintetében Szlovénia javasolja ezen kötelezettségvállalás meghosszabbítását az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig, valamint a kötelezettségvállalás módosítását oly módon, hogy az új hitelek árának meghatározása akkor lesz megfelelő, ha az új hitel hozzájárul […] hitelenkénti vagy ügyfélkapcsolatonkénti adózás előtti pozitív tőkearányos jövedelmezőség eléréséhez. Ha azonban Szlovénia […]-ig nem csökkenti az NLB-ben lévő részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, a tőkearányos jövedelmezőségre vonatkozó kötelezettségvállalás […]-tól/től újból alkalmazandó, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedés eléréséig.

(53)

Szlovénia az értékesítési folyamat késedelme miatt az alábbi további kompenzációs intézkedéseket (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások 3. csoportja) nyújtja be:

a)

Az NLB a Bizottság jóváhagyása esetén legkésőbb […]-ig 2. szintű instrumentumot bocsát ki Szlovéniától független befektetők számára, kivéve, ha a piacon súlyos zavarok következnek be.

b)

Az NLB […]-ig bezár [10-20] fiókot.

(54)

Ezenkívül Szlovénia azt állítja, hogy amennyiben legkésőbb 2018. december 31-ig nem csökkenti az NLB-ben lévő részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, az NLB […]-ig értékesíti az NLB Vita biztosító leányvállalatában meglévő részesedését.

3 táblázat

A forgatókönyvekben szereplő kötelezettségvállalások és határidők

Forgatókönyv

Kötelezettségvállalások 1. csoportja

Kötelezettségvállalások 2. csoportja

Kötelezettségvállalások 3. csoportja

NLB Vita

Tőkearányos jövedelme-zőség (valamint kockázat-kezelés és hitelezési politikák)

Szlovénia 2018. december 31-ig értékesíti az NLB-n belüli 75 %-1 részesedést

2018. december 31-ig, a felvásárlási tilalom kivételével (2019. december 31-ig)

2018.12.31.-ig, az ellenőrző megbízottra vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével (2019. december 31-ig)

2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig

[10-20] fiók bezárása […]-ig

nem alkalmazandó

Az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig

Szlovénia az NLB-n belüli 50 % + 1 részesedést 2018. december 31-ig, a blokkoló kisebbséget meghaladó részvényeket 2019. december 31-ig értékesíti

2019. december 31-ig

Az NLB-n belüli 75 % - 1%-1 részesedés értékesítéséig, az ellenőrző megbízottra vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével (2019. december 31-ig).

2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig

[10-20] fiók bezárása […]-ig

Értékesítés […] előtt

Az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig és […]-tól/től az NLB-n belül 75 %-1 részesedés értékesítéséig

Szlovénia 2018. december 31-ig nem értékesíti az 50 % + 1 részesedést, az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek kell értékesíteni a részvényeket a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedés eléréséig

2018. december 31-ig, a felvásárlási tilalom kivételével (2019. december 31-ig)

2018. december 31-ig, az ellenőrző megbízottra vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével (2019. december 31-ig)

2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig

[10-20] fiók bezárása […]-ig

Értékesítés […] előtt

Az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig és […]-tól/től az NLB-n belül 75 %-1 részesedés értékesítéséig

Szlovénia 2018.12.31.-ig értékesíti az 50 % + 1 részesedést, de a blokkoló kisebbséget meghaladó részvényeket nem értékesíti 2019. december 31-ig

2019. december 31-ig

Az NLB-n belüli 75 % - 1 részesedés értékesítéséig, az ellenőrző megbízottra vonatkozó kötelezettségvállalás kivételével (2019. december 31-ig)

2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig

[10-20] fiók bezárása […]-ig

Értékesítés […] előtt

Az NLB-n belüli legalább 50 % + 1 részesedés értékesítéséig és […]-tól/től az NLB-n belül 75 %-1 részesedés értékesítéséig

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

6.1.   Az állami támogatás megléte

(55)

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megfelelően az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti versenyt.

(56)

A Bizottság a 2013. évi határozatban már megállapította, hogy a (18) preambulumbekezdésben ismertetett intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Ez az értékelés változatlanul érvényes. (31)

(57)

A Bizottság az (58)–(62) preambulumbekezdésben megvizsgálja, hogy azok a feltételek, amelyek együttes teljesülése esetén az intézkedés állami támogatásnak minősül, teljesülnek-e a (43) preambulumbekezdésben ismertetett kompenzációs mechanizmus (a továbbiakban: kompenzációs mechanizmus) esetében. Mivel az állami támogatásra vonatkozó kritériumok konjunktív jellegűek, az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, ha az állami támogatásra vonatkozó kritériumok legalább egyike nem teljesül.

(58)

A Bizottság értékeli, hogy a Szlovénia által bevezetni kívánt kompenzációs mechanizmus előnyben részesíti-e az NLB-t. A Bizottság ehhez a piacgazdasági szereplő tesztet alkalmazza, amely különböző gazdasági ügyletekre alkalmazható. A Bizottság megjegyzi, hogy eszközök értékesítésével összefüggésben biztosítják a kompenzációs mechanizmust, ezért a Bizottságnak a magáneladó kritériumát kell alkalmaznia. Ennek alapján a Bizottság értékeli, hogy egy hipotetikus magáneladó is felajánlaná-e ugyanazt a kompenzációs mechanizmust ugyanazon értékesítési folyamatban.

(59)

Először is a Bizottság megjegyzi, hogy a kompenzációs mechanizmus régóta folyamatban lévő bírósági ügyekhez kapcsolódik, amelyek vonatkozásában a befektetők nem feltétlenül rendelkeznek széles körű értékelési tapasztalattal. (32) A horvát bíróságok a közelmúltban az NLB-t elmarasztaló ítéleteket hoztak, amely felhívta a befektetők figyelmét ezekre az ügyekre. (33) A jogvita a Jugoszlávia felbomlása előtti időszakra nyúlik vissza, és nem kapcsolódik az NLB közelmúltbeli működéséhez és tevékenységeihez. Az a felmerülő lehetőség, hogy az NLB és a Ljubljanska banka d.d. egyetemlegesen felelős a követelések megtérítéséért, tovább nehezíti a követelés értékelését, mivel nehezebben értékelhető a követelésnek csak az NLB-re gyakorolt hatása. A Bizottság úgy véli, hogy ezek az értékelési nehézségek információs aszimmetriát eredményezhetnek. A fentiekre tekintettel érthető, hogy – ilyen mechanizmus hiányában – a befektetők az ár megállapításakor maximalista jelleggel veszik figyelembe ezt a kérdést. Mivel a befektetők az árat a lehető legrosszabb forgatókönyv figyelembevételével állapítanák meg, a mechanizmus segítségével a szlovén hatóságok meg tudnák tartani a kedvezőbb bírósági ítéletek előnyeit.

(60)

Másodszor a Bizottság figyelembe veszi a Szlovénia által benyújtott jelentésben szereplő információkat, amelyek a befektetők visszajelzései alapján megállapítják, hogy ilyen kompenzációs mechanizmus hiányában bizonyos befektetők nem fognak jegyezni az első nyilvános részvénykibocsátás keretében, amely kedvezőtlen hatást gyakorolna az eladási árra. (34) A jelentés e tekintetben elsősorban az osztalékfizető befektetések iránt érdeklődő befektetőket emeli ki. Ebben az összefüggésben a Bizottság figyelembe veszi továbbá, hogy […] az EKB felügyeleti minőségében már megállapított osztalékfizetéssel kapcsolatos korlátozásokat a folyamatban lévő perek miatt. Ennek eredményeképpen az NLB nem fizethet osztalékot […]. (35) Következésképpen a jelentés hangsúlyozza, hogy a mechanizmus hiánya kedvezőtlen hatást gyakorol a[z] […] eladási árra, (36) és a kompenzációs mechanizmus hiánya még az első nyilvános részvénykibocsátás megvalósítását is veszélyeztetné. (37)

(61)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Bizottság által ellenőrzött észszerű feltevéseken alapuló jelentés szerint a horvát perekkel kapcsolatban a befektetők negatív és maximalista álláspontja ([…]) és az osztalékközpontú befektetők érdeklődésének csökkenése együttesen ([…]) jelentős mértékben meghaladja a szlovén államnak a mechanizmus szerinti becsült költségeit (legfeljebb […], de kedvezőbb bírósági ítéletek esetén alacsonyabb). A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mechanizmus pozitív hatással lesz az NLB értékesítéséből származó nettó bevételre.

(62)

A Bizottság a (58)–(61) preambulumbekezdésben kifejtett értékelés alapján elismeri, hogy a horvát bíróság perek sajátos körülményei között egy magáneladó is biztosítaná ezt a kompenzációs mechanizmust az értékesítési eljárás keretében, ezért Szlovénia nem nyújt előnyt az NLB-nek. Mivel az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak együttesen kell teljesülni, és mivel az előnyben részesítés feltétele nem teljesül, a kompenzációs mechanizmus bevezetésével nem valósul meg további állami támogatás.

6.2.   Az összeegyeztethetőség értékelése

(63)

Szlovéniának és a többi félnek e határozat 3. és 4. pontjában foglalt észrevételei kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy ezek közül számos észrevétel a 2013. évi határozathoz kapcsolódik. A Bizottság emlékeztet arra, hogy csak az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban felvetett kérdéseket vizsgálja, és sem az állami támogatás fennállásának akkori vizsgálata, sem a Szlovénia által 2013-ban tett kötelezettségvállalások alapján a támogatás összeegyeztethetősége tekintetében nem értékeli újból a 2013. évi határozatot. A Bizottság különösen nem vizsgálja újból azt a megállapítását, hogy az NLB hosszú távú életképessége alapvetően azon a kötelezettségvállaláson alapul, hogy Szlovénia a részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre csökkenti. Az NLB tulajdonosi szerkezetének megváltoztatására vonatkozó követelmény valóban biztosította, hogy az NLB irányítása a társaság minden szintjén az érték maximalizálására irányul, és nem követ rövid vagy hosszú távú politikai célkitűzéseket.

(64)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a többi érdekelt fél alábbi észrevételei az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban szereplő aggályokra és előzetes megállapításokra vonatkoznak:

a)

az első fél hivatkozása az állami támogatásokkal kapcsolatos egyéb ügyekre, amelyekben a Bizottság engedélyezte az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás meghosszabbítását, (38) valamint az az érv, amely szerint a határidő 2019-ig történő meghosszabbítása összességében előnyös Szlovénia és a szlovén adófizetők számára.

b)

az első fél azon érve, hogy a további kötelezettségvállalások csak gyengítenék az NLB hosszú távú életképességi kilátásait.

(65)

A többi üggyel való összehasonlítást illetően a Bizottság emlékeztet arra, hogy minden esetben a támogatások odaítélésekor alkalmazandó bizottsági közlemények (39) alapján vizsgálja a támogatás összeegyeztethetőségét. A Bizottság arra is emlékeztet, hogy ebben az esetben az NLB-n belüli részesedés értékesítése az NLB életképességének biztosításához volt szükséges, és egy átfogó szerkezetátalakítási támogatás vizsgálatának részét képezte, míg a többi ügyben az eszközök értékesítésére likviditási támogatás vizsgálatának keretében került sor.

(66)

A Bizottság megjegyzi, hogy semmilyen kifejezett ok vagy kötelezettségvállalási példa nem áll rendelkezésre azokkal a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, amelyek állítólag kedvezőtlen hatást gyakorolnak az NLB életképességére. Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (55) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság megvizsgálja, hogy az új kötelezettségvállalások megőrzik-e a 2013. évi határozat és a 2017. évi módosító határozat közötti eredeti egyensúlyt, valamint, hogy a módosított kötelezettségvállalások nem befolyásolják-e hátrányosan az NLB életképességét, ugyanakkor egyenértékűek maradnak a tehermegosztás és a kompenzációs intézkedések tekintetében.

(67)

mivel Szlovénia 2018. július 13-án módosított kötelezettségvállalásokat jelentett be, a Bizottság megvizsgálja, hogy az új kötelezettségvállalások egyenértékűek-e a 2013. évi határozatban és a 2017. évi módosító határozatban eredetileg tett kötelezettségvállalásokkal. A Bizottság nem vizsgálja újból a 2017. december 21-én benyújtott kötelezettségvállalásokat, amelyeket az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozattal összefüggésében értékelt.

(68)

A szerkezetátalakítási határozat főszabály szerint (40) akkor módosítható, ha a módosítás nem tartalmaz további támogatást, és a módosítás olyan új kötelezettségvállalásokon alapul, amelyek egyenértékűek az eredetileg tett kötelezettségvállalásokkal. Ilyen helyzetben a létező támogatási intézkedések csak akkor maradnának a belső piaccal összeegyeztethetők az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha az eredeti határozat általános egyensúlya megmarad. A módosított kötelezettségvállalások az eredeti egyensúly megőrzése érdekében nem ronthatják a támogatás kedvezményezettjének életképességét, és a kötelezettségvállalásoknak együttesen tehermegosztás és kompenzációs intézkedés tekintetében egyenértékűnek kell lenniük, figyelembe véve a szerkezetátalakítási közleményben megfogalmazott követelményeket.

(69)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (41) emlékeztet arra, hogy a 2013. évi határozat életképességgel kapcsolatos része alapvetően az NLB tulajdonosi szerkezetének az NLB hosszú távú életképességének biztosítása érdekében történő megváltoztatásán alapult. 2013-ban a szlovén hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megszüntetik az állami befolyást az NLB napi működésében. Szlovénia most azt a javaslatot teszi, hogy az NLB-n belüli 50 % + 1 részesedést 2018. december 31-ig, a blokkoló kisebbséget meghaladó részvényeket pedig 2019. december 31-ig értékesíti.

(70)

A Bizottság ismételten megerősítheti az NLB hosszú távú életképességét, ha az értékesítésre vonatkozó módosított ütemtervet szigorúan betartják. Ebben az összefüggésben a Bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy a módosított kötelezettségvállalások bizonyos mértékig kapcsolódnak az értékesítési eljáráshoz, és ezáltal a gyorsabb értékesítési eljáráshoz megfelelő ösztönzőket határoznak meg. A Bizottság például megjegyzi, hogy ha a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedést értékesítik 2019. december 31-ig, bizonyos kötelezettségvállalások már korábbi időpontban megszűnnek. (42) Ez biztosítja, hogy Szlovénia a lehető legrövidebb időn belül értékesíti a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedését. A Bizottság megállapítja, hogy a módosított ütemterv az új szlovén kötelezettségvállalásokkal együttesen biztosítja, hogy az NLB értékesítése és a szerkezetátalakítási időszak lezárása ne húzódjon el indokolatlanul. (43)

(71)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatában (44) egyéb észrevételeket is tett arra vonatkozóan, hogy az életképesség helyreállítása szempontjából nem megfelelő az előrehaladás, például nem bocsátottak ki új alárendelt kölcsönöket, a nemteljesítő hitelek aránya magas, és felvetette a felügyelőbizottsági tagok kinevezésével kapcsolatos vállalatirányítási kérdéseket is. (45) A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia a 2018. július 13-i bejelentésében kötelezettséget vállal arra, hogy az NLB […]-ig 2. szintű instrumentumot bocsát ki, és a felügyelőbizottság tagjaivá kizárólag független szakértőket nevez ki. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a kötelezettségvállalások kedvezően járulnak hozzá az NLB életképességéhez. A Bizottság tudomásul veszi továbbá, hogy a teljes hitelállományon belül a nemteljesítő hitelek aránya (46) 2018 első negyedévében 8,8 %-ra csökkent (a 2017. december végi 9,2 %-os arányhoz képest).

(72)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (47) a Bizottság kétségeit fejezte ki Szlovénia azon eredeti javaslatának hatékonyságával kapcsolatban is, hogy kompenzációs intézkedésként hitbizományost nevezzenek ki. Mivel Szlovénia a legújabb értesítésében már nem tette ezt a kötelezettségvállalást, nincs szükség arra, hogy a Bizottság e határozatban következtetéseket vonjon le a hitbizományos hatékonyságáról.

(73)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (48) a Bizottság előzetesen megállapította, hogy az NLB értékesítésének elhalasztása de facto meghosszabbítja a szerkezetátalakítási időszakot. Mivel számos kötelezettségvállalás egyértelműen kapcsolódott a szerkezetátalakítási időszakhoz (lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (25) preambulumbekezdését), a Bizottság jelezte, hogy az értékesítési határidő meghosszabbításával egyidejűleg meg kell hosszabbítani a többi szerkezetátalakítási kötelezettségvállalást is. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia most azt javasolja, hogy szinte az összes jelenlegi kötelezettségvállalást hosszabbítsak meg az értékesítési folyamat befejezéséig. A 2013. évi határozat legfontosabb kötelezettségvállalása, amelyet nem teljesen hosszabbítanak meg addig, amíg a részesedés nem csökken a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, a[z] […] kötelezettségvállalás. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a jelenlegi kötelezettségvállalások meghosszabbítása mellett további kompenzációs kötelezettségvállalásokat is tesz Szlovénia.

(74)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban (49) a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Szlovénia tovább tudja-e javítani az NLB életképességét anélkül, hogy például hitbizományos helyett egy teljeskörű felhatalmazással rendelkező elidegenítésért felelős vagyonkezelőt nevez ki. A Bizottságnak azzal kapcsolatban is voltak kételyei, (50) hogy a balkáni leányvállalatok értékesítésére irányuló alternatív kötelezettségvállalás megszüntetése nem gyengíti-e a meglévő kötelezettségvállalásokat. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia most azt javasolta, hogy kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek Szlovénia NLB-n belüli, blokkoló kisebbséget meghaladó részesedésének értékesítésére, amennyiben Szlovénia nem teljesíti az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást. A Bizottság úgy véli, hogy az elidegenítésért felelős vagyonkezelő megbízása megszünteti az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés értékesítésével kapcsolatos aggályokkal, ezáltal erősíti az értékesítésre vonatkozó kötelezettségvállalás hitelességét és javítja az NLB életképességét.

(75)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Szlovéniának nem kell-e további szerkezetátalakítási intézkedéseket megfontolni az NLB tekintetében: például egyes leányvállalatok eladását és/vagy egyéb magatartási jellegű intézkedéseket az NLB-n belüli részesedés értékesítése és a szerkezetátalakítási folyamat elhúzódásának kompenzálása érdekében. Mivel az NLB hosszabb távon anélkül fog működni a piacon, hogy teljes mértékben biztosítaná hosszú távú életképességét, ez torzíthatja a versenyt. A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia további három kötelezettségvállalást javasolt: (51) 2. szintű instrumentum kibocsátása […]-ig, további [10-20] fiók bezárása és az NLB NLB Vita-n belüli részesedésének értékesítése (ez utóbbira csak abban az esetben kerül sor, ha Szlovénia 2018 végéig nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre). Minél hosszabb az az időtartam, amikor nincs teljes mértékben biztosítva az NLB hosszú távú életképessége, annál több kompenzációs intézkedésre van szükség annak biztosítására, hogy a kötelezettségvállalások együttesen egyenértékűek legyenek a kompenzációs intézkedések tekintetében. A Bizottság úgy véli, hogy Szlovénia által bezárni javasolt fiókok száma jelentős (az NLB Szlovéniában működő fiókjainak számához viszonyítva) (52), és ezáltal az NLB kereskedelmi jelenléte Szlovéniában kevésbé lesz jelentős. (53) A Bizottság kedvezően értékeli továbbá az NLB Vita értékesítésének hatását mind a verseny, (54) mind a teherviselés tekintetében, anélkül, hogy az NLB életképességét szükségtelenül sértené. (55) A Bizottság arra a végső következtetésre jutott, hogy a kompenzációs intézkedések megfelelőek az NLB-n belüli 75 %-1 részesedés késedelmes értékesítésének és a meghosszabbított szerkezetátalakítási folyamat kompenzálására.

(76)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az új lízingtársaság létrehozása, amely a korábbi lízingtársaságnak a 2013. évi határozat alapjául szolgáló, állami támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalások következtében történő felszámolása után rövid időn belül kerülne sor, nem sért-e a fő tevékenységi területen kívül működő leányvállalatok értékesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A Bizottság megjegyzi, hogy az NLB időközben visszavonta a társaság létrehozását, amely eloszlatja ezt a kétséget.

(77)

Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (56) annak tisztázására is felhívta Szlovéniát, hogy a legutóbbi kötelezettségvállalások módosítják-e a 2017. évi módosító határozat alapjául szolgáló egyéb kötelezettségvállalásokat (különösen a felvásárlási tilalom tekintetében). A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia a legutóbbi bejelentésében (57) egyértelművé tette, hogy a felvásárlási tilalom továbbra is alkalmazandó 2019. december 31-ig.

7.   KÖVETKEZTETÉS

(78)

A 2018. július 13-án bejelentett új kötelezettségvállalások fenti vizsgálata eloszlatta a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozatban szereplő kötelezettségvállalások egyenértékűségével kapcsolatos kételyeit, és a 2013. évi határozatban és a 2017. évi módosító határozatban foglalt megállapításokat nem érintik. Ezért az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (58) 9. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság megállapítja, hogy az NLB-nek nyújtott állami támogatás az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal.

(79)

Továbbá az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Horvátországban folyamatban lévő perek jogkövetkezményei tekintetében az NLB kompenzálására irányuló mechanizmus nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak.

(80)

A Bizottság megjegyzi, hogy Szlovénia kivételesen elfogadta, hogy e határozat szövegét csak angol nyelven kapja meg.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szlovénia által az SA.33229 (2012/C) (korábbi 2011/N) és az SA.33229 (2017/N-2) határozat alapján benyújtott kötelezettségvállalásoknak a Szlovénia által bejelentett és az e határozat mellékletében meghatározott kötelezettségvállalásokkal történő felváltása az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

A Horvátországban folyamatban lévő perek jogkövetkezményei tekintetében az NLB ellentételezésére irányuló kompenzációs mechanizmus nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovén Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2018. augusztus 10-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  A Bizottság határozata az SA.33229 (2018/C) (korábbi 2017/N-3) sz. ügyben (az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat) – Szlovénia – A Nova Ljubljanska Banka d.d. szerkezetátalakítására vonatkozó kötelezettségvállalások módosítása (HL C 121., 2018.4.6., 15. o.).

(2)  A Bizottság határozata az SA.32261 (2011/N) sz. ügyben – Szlovénia – Az NLB javára nyújtott feltőkésítési mentőintézkedés, HL C 189., 2011.6.29., 2. o.

(3)  A Bizottság határozata az SA.34937 (2012/C) (korábbi 2012/N) és az SA.33229 (2012/C) (korábbi 2011/N) sz. ügyben – Szlovénia – Az NLB második feltőkésítése és az NLB szerkezetátalakítása (HL C 361., 2012.11.22., 18. o.).

(4)  A Bizottság 2014/535/EU határozata (2013. december 18.) a szlovéniai NLB szerkezetátalakítása útján Szlovénia által a Nova Ljubljanska banka d.d. javára végrehajtani tervezett SA.33229 (2012/C) – (korábbi 2011/N) számú állami támogatásról (HL L 246., 2014.8.21., 28. o.).

(5)  A Bizottság határozata az SA.33229 (2017/N-2) sz. ügyben – Szlovénia – Az NLB szerkezetátalakításáról szóló határozat módosítása (HL C 254., 2017.7.11., 2. o.).

(6)  Lásd az alábbi sajtóközleményt:http://www.vlada.si/en/media_room/government_press_releases/press_release/article/138_regular_government_session_government_rejects_minimum_offer_price_for_nlb_59951/

(7)  Az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (5), (6) és (7) preambulumbekezdése ismerteti.

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 202., 2016.6.7., 47. o.)

(9)  1. rendelet(1958. április 15.) az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385/58. o.).

(10)  Az NLB-csoport bemutatása, 2018. első negyedévi eredmények, 4. oldal.

(11)  Az NLB tulajdonosi szerkezete többször változott az elmúlt évek során. 2002-ben a belga KBC bank megszerezte az NLB 34 %-át. 2006-ban a KBC nem tudta növelni részesedését az NLB-ben, ezért a KBC úgy döntött, hogy a meglévő részesedését nem tekinti stratégiai jellegűnek, hanem azt pénzügyi részvételi kategóriába sorolta. A KBC 2013-ban az NLB-ben fennálló valamennyi részesedését értékesítette. A szlovén állam 2013 végétől ismét az NLB 100 %-os tulajdonosává vált, ezzel gyakorlatilag visszavonta az NLB 2001/2002. évi (részleges) privatizációját.

(12)  Az 1. táblázatban szereplő pénzügyi adatok az NLB-nek az alábbi weboldalakon elérhető összevont pénzügyi beszámolóin alapulnak: https://www.nlb.si/nlb/nlb-portal/eng/investor-relations/financial-reports/prezentacija-nlb-final-2017.pdf és https://www.nlb.si/nlb/nlb-portal/eng/investor-relations/financial-reports/prezentacija-nlb-1q2018-final.pdf

(13)  A kockázattal súlyozott eszközök 2017-ben nőttek. Ennek okai a lakossággal szembeni kitettség növekedése az NLB devizapozíciójának konszolidált szinten történő kezelésének helyesbítése miatt, valamint az euróövezeten kívüli országokban működő leányvállalatokba történő tőkebefektetések kezelése.

(14)  Forrásadatok: lásd a (11) lábjegyzetben található linket.

(15)  A saját források nélkül fedezett alapok eszközei szerint számítva.

(16)  Nem az NLB fő tevékenységi területen működő leányvállalatai közé sorolták az NLB lízingtevékenységgel foglalkozó szlovén leányvállalatát, amelyet értékesíteni kell a 2013. évi határozat elfogadásának alapját képező kötelezettségvállalások részeként.

(17)  Az ellenőrző megbízott 2018. június 14-i jelentése alapján.

(18)  Az értékvesztett eszközök eladási ára (617 millió EUR) és piaci értéke (486 millió EUR) közötti különbség.

(19)  Ez a fél négy olasz áthidaló intézmény és a Novobanco állami támogatásával kapcsolatban hozott bizottsági határozatokra hivatkozott. Lásd a Bizottság határozatait az alábbi ügyekben: SA.43976 (2015/N) sz. ügy – Portugália – A Banco Espirito Santo S.A. (Novo Banco S.A.) 2014. évi szanálásának módosítása, (HL C 390., 2016.10.21., 5. o.) és SA.39543 (2015/N), SA. 41134 (2015/N), SA. 41925 (2015/N) és SA. 43547 (2015/N) sz. ügyek – Olaszország – A Banca delle Marche S.p.A, Banca Popolare dell'Etruria e del Lazio Soc. Coop., Cassa di Risparmio de Ferrara S.p.A. és Cassa di Risparmio della Provincia di Chieti S.p.A. szanálásának második módosítása (HL C 61., 2018.2.16., 1. o.).

(20)  Ališić és társai kontra Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=001-145575).

(21)  A Bizottság közleménye a pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.).

(22)  A peres ügyek horvát betétesek – a Ljubljanska banka d.d., Ljubljana zágrábi fióktelepe ügyfeleinek – devizabetétjeivel kapcsolatban folyamatban lévő horvát bírósági ügyekhez kapcsolódnak, amelyek előzményei a Jugoszlávia felbomlása előtt időszakra nyúlnak vissza. 2017 óta három, az NLB ellen indult bírósági ügyet bíráltak el a horvát bíróságok másodfokon, és döntésük szerint a bank a kamat és a perköltség mellett a tőkét is köteles visszatéríteni. Emellett 2018 májusában a horvát alkotmánybíróság elutasította az NLB-nek egy 2015-ben elvesztett ügyben benyújtott fellebbezését.

(23)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (58) preambulumbekezdését.

(24)  Ugyanott.

(25)  Ugyanott.

(26)  A Szlovén Köztársaság jogutódlási alapja a jogutódlással kapcsolatos kérdésekről szóló megállapodás végrehajtása és e tekintetben a volt Jugoszlávia tulajdonának, jogainak és kötelezettségeinek megosztására irányuló eljárásban a Szlovén Köztársaság jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, valamint a volt Jugoszlávia jogutódlásával kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtása érdekében létrehozott állami alap.

(27)  A peres ügyek horvát betétesek – a Ljubljanska banka d.d. zágrábi fióktelepének ügyfelei – részére Jugoszlávia felbomlását követően kifizetett devizabetétekkel kapcsolatban folyamatban lévő horvát bírósági ügyekhez kapcsolódnak. A legutóbbi bírósági döntések egy része megállapította az NLB és a Ljubljanska banka d.d., Ljubljana egyetemleges felelősségét.

(28)  52/2018. sz. törvény, amely 2018. július 27-én került közzétételre a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában, 52/2018. sz. https://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs/vsebina/2018-01-2645/zakon-za-zascito-vrednosti-kapitalske-nalozbe-republike-slovenije-v-novi-ljubljanski-banki-d-d--ljubljana-zvknnlb

(29)  A[z] […] a folyamatban lévő perekben követelt fennálló tőkeösszeg ([…]) után járó ~[…] felhalmozott kamaton alapul); a kamatszámítás a bírósági döntések kamatszámításán alapul.

(30)  A[z] […] a[z] […] magasabb tőkearányos jövedelmezőség követelményének felel meg, amelyet az NLB üzleti terve alapján várhatóan kifizetésre kerülő osztalék diszkontálására használnak az első nyilvános részvénykibocsátás keretében tett részvényár hatásának kiszámítása érdekében.

(31)  Szlovénia azon észrevételét illetően (lásd a (41) preambulumbekezdést), hogy a kötelezettségvállalások csak a 2013. évi feltőkésítéshez kapcsolódnak, a Bizottság megjegyzi, hogy az első két feltőkésítést a megmentési határozatokban ideiglenesen hagyta jóvá, és a feltőkésítéseket a szerkezetátalakítási tervre és a benyújtott kötelezettségvállalásokra tekintettel kizárólag szerkezetátalakítási támogatásként hagyta jóvá a 2013. évi határozatban. Ezért a benyújtott kötelezettségvállalások az első két feltőkésítésre is vonatkoznak.

(32)  A társaság szokásos tevékenységeihez sokkal inkább kapcsolódó jogi követelésekkel, mint például a termékfelelősséghez vagy a megtévesztő értékesítéshez kapcsolódó követelésekkel ellentétben.

(33)  Lásd a 21. lábjegyzetet.

(34)  A Bizottság megállapította a 2017. évi módosító határozat (28) és (29) preambulumbekezdésében, hogy az ügylet jelentős mértékű a befektetői kereslethez képest. A Bizottság kifejezetten megjegyezte, hogy az NLB első nyilvános részvénykibocsátása jelentősen nagyobb lesz, mint a közép-kelet-európai piacon a közelmúltban végbement ügyletek nagysága. Ezen túlmenően Szlovénia nincs megfelelően jelen a tőzsdeindexekben, ami azt jelenti, hogy a befektetők részéről kevésbé merül fel az a természetes igény, hogy nyomon kövessenek vagy referenciaértékként alkalmazzanak egy indexet. A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jutott a 2017. évi módosító határozatban, hogy indokolt fokozatosabban értékesíteni a részvényeket. A több befektető kiesése miatti alacsonyabb kereslet tovább csökkenti az első nyilvános részvénykibocsátás során megállapított lehetséges árat.

(35)  Lásd még az NLB 31. közgyűléséről szóló alábbi sajtóközleményt: https://www.nlb.si/investor-news-27-06-2018

(36)  A pénzügyi tanácsadó feltételezése szerint a befektetők […]-val/vel növelik a befektetéshez megkövetelt tőkearányos jövedelmezőséget, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna az NLB-részvények […] árára.

(37)  A Bizottság emlékeztet arra, amint azt a (44) preambulumbekezdés kifejti, hogy a horvát ügy hatása az értékelésre abszolút értékben jelentős.

(38)  Lásd e határozat (27)(a) preambulumbekezdését.

(39)  A Bizottság közleménye – Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása (a továbbiakban a bankokról szóló 2008. évi közlemény) (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.); A Bizottság közleménye – A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok (a továbbiakban: feltőkésítési közlemény) (HL C 10., 2009.1.15., 2. o.); a Bizottság közleménye az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló közlemény) (HL C 72., 2009.3.26., 1. o.); a Bizottság közleménye – A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (a továbbiakban: szerkezetátalakítási közlemény) (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.); a Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2011. január 1-jétől történő alkalmazásáról (a továbbiakban: a 2010. évi meghosszabbítási közlemény) (HL C 329., 2010.12.7., 7. o.); valamint a Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (a továbbiakban: a 2011. évi meghosszabbítási közlemény) (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(40)  A Bizottság egyes ügyekben kivételesen elfogadta a meglévő kötelezettségvállalások módosítását, például: A Bizottság (EU) 2018/119 határozata (2017. szeptember 18.) SA.47702. (2017/C) (korábbi 2017/N) számú állami támogatás – Egyesült Királyság – A Royal Bank of Scotland Rainbow üzletágának elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalását felváltó alternatív intézkedéscsomag (HL L 28., 2018.1.31., 49. o.).

(41)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (57) preambulumbekezdését.

(42)  Nevezetesen a[z] […], a[z] […] és a[z] […] értékesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás.

(43)  A szerkezetátalakításról szóló közlemény 15. pontja tartalmazza a kifejezett előírást.

(44)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (58) preambulumbekezdését.

(45)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (36) preambulumbekezdését.

(46)  Lásd az 1. táblázatot.

(47)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (59)-(62) preambulumbekezdését.

(48)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdését.

(49)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (63) preambulumbekezdését.

(50)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (65) preambulumbekezdését.

(51)  Lásd e határozat (53) és (54) preambulumbekezdését.

(52)  Lásd e határozat (15) preambulumbekezdését.

(53)  Lásd még a szerkezetátalakításról szóló közlemény 35. pontját.

(54)  Lásd e határozat (15) és (16) preambulumbekezdését: az NLB Vita kisebb azoknál a külföldi leányvállalatoknál, amelyeket az NLB-nek az értékesítésre vonatkozó eredeti kötelezettségvállalás szerint értékesítenie kell (figyelemmel arra is, hogy az NLB Vita 50 %-ban közös vállalat). Az NLB Vita viszonylag kis mértékben járul hozzá az NLB nettó összbevételéhez, és az NLB életképességét nem fogja hátrányosan befolyásolni.

(55)  Lásd még a szerkezetátalakításról szóló közlemény 35. pontját.

(56)  Lásd az eljárás megindításáról szóló 2018. évi határozat (66) preambulumbekezdését.

(57)  Lásd e határozat (50) preambulumbekezdését.

(58)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).


MELLÉKLET

A 2017. ÉVI MÓDOSÍTÓ HATÁROZAT 14 KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSÁT FELVÁLTÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

(14)

[Az állami részesedés csökkentése] – Szlovénia az NLB d.d.-n belüli részesedését 25 % plusz egy részvényre (a továbbiakban: blokkoló kisebbség) csökkenti a következők szerint:

 

legalább 50 % plusz egy részvény értékesítése 2018. december 31-ig Szlovénia nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kedvező piaci feltételek esetén az 50 % plusz egy részvénynél több, akár a 75 % mínusz egy részvényt értékesíti 2018. december 31-ig.

 

Amennyiben Szlovénia nem köt a) kötelező adásvételi megállapodás(oka)t 2018. december 31-ig az NLB d.d.-n belüli, a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedésének értékesítésére vonatkozóan e14.a) ponttal összhangban, Szlovénia kizárólagos megbízást ad (a 2013. évi határozat 19. pontja szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy […] csökkentse Szlovéniának az NLB d.d.-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre. Amennyiben a 14.a) pontban foglaltak szerint az elidegenítésért felelős vagyonkezelő megbízást kap Szlovénia NLB d.d.-n belüli részesedésének a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre történő csökkentésére, a 14.1. és a 14.2. pontban meghatározott kötelezettségvállalások – a 14.1.4 és a 14.2.6. kötelezettségvállalások kivételével – 2018. december 31-től nem alkalmazandók. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha Szlovénia az NLB d.d-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre csökkenti 2018. december 31-ig.

 

a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedés értékesítése 2019. december 31-ig.

 

Amennyiben Szlovénia nem köt a) kötelező adásvételi megállapodás(oka)t 2019. december 31-ig az NLB d.d.-n belüli, a blokkoló kisebbséget meghaladó részesedésének értékesítésére vonatkozóan e 14.b) ponttal összhangban, Szlovénia kizárólagos megbízást ad (a 2013. évi határozat 19. pontja szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy […] csökkentse Szlovéniának az NLB d.d.-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre.

 

Szlovénia a fenti pontokkal összhangban, az állami tulajdonban lévő vagyon kezelésére vonatkozó stratégiáról szóló rendelet rendelkezései alapján átlátható, nyílt és versenyeztetési eljárásban értékesíti az NLB d.d.-n belüli részesedését a Szlovén Köztársaságtól független befektető(k) számára.

 

A 14.a) vagy 14.b) pont szerinti feladatok ellátása során az elidegenítésért felelős vagyonkezelő az előző bekezdéssel összhangban és kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el.

 

Amennyiben Szlovénia 2018 végéig nem csökkenti az NLB-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre, az NLB d.d. […]-ig értékesíti az NLB Vita biztosító leányvállalatát.

 

Amennyiben Szlovénia legkésőbb 2018. december 31-ig értékesít legalább 50 % plusz egy részvényt az NLB-n belüli részesedéséből, a 14.1. pont szerinti kötelezettségvállalásokat 2019. december 31-ig kell alkalmazni és teljesíteni. A 14.2. pont szerinti kötelezettségvállalásokat – a 14.2.1. és a 14.2.6. kötelezettségvállalás kivételével – mindaddig alkalmazni és teljesíteni kell, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB d.d.-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre. A 14.2.1. pont szerinti kötelezettségvállalást alkalmazni és teljesíteni kell az állami részesedés nagy részének (legalább 50 % + 1) értékesítéséig és […]-tól/től, amíg Szlovénia nem csökkenti az NLB d.d.-n belüli részesedését a blokkoló kisebbségnek megfelelő részesedésre.

(14.1)

Szlovénia a következőket vállalja:

(14.1.1)

a felügyelőbizottságon és annak bizottságain belüli helyeket és szavazatokat független szakértőknek, vagyis olyan személyeknek ítéli, akik:

 

nem állnak és a kinevezésük előtti 24 hónapban nem álltak a szlovén állami vagyonkezelő szerv, állami hatóság, állami szerv, állami alap, a Szlovén Köztársaság által alapított közintézmény vagy gazdasági közintézmény alkalmazásában,

 

nem állnak és a kinevezésük előtti 24 hónapban nem álltak más olyan közjogi szervezet alkalmazásában, amely az állami költségvetés közvetett felhasználója, vagy más olyan szervezet alkalmazásában, amelynek működése felett a Szlovén Köztársaság, a szlovén állami vagyonkezelő szerv vagy a Kapitalska družba pokojninskega in invalidskega zavarovanja d.d. a gazdasági társaságokról szóló törvény (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 65/09. sz., egységes szerkezetbe foglalt hivatalos szöveg és a későbbi módosítások) szerinti meghatározó befolyást gyakorol,

 

nem töltenek be és a kinevezésük előtti 24 hónapban nem töltöttek be vezetői vagy irányítói feladatkört valamely szlovén politikai párton belül.

(14.1.2)

a 2013. évi kötelezettségvállalások 9.10. pontjával összhangban biztosítja, hogy minden állami tulajdonú bank független döntési hatáskörrel rendelkező önálló gazdasági egység legyen,

(14.1.3)

a 2013. évi kötelezettségvállalások 11. pontjával összhangban biztosítja, hogy a szlovén állami tulajdonú vállalatok semmiféleképpen nem részesülnek az állami tulajdonban nem álló vállalatoknál kedvezőbb elbánásban (megkülönböztetésmentesség),

(14.1.4)

a 2013. évi kötelezettségvállalások 12.4. pontjával összhangban biztosítja, hogy az NLB nem szerez részesedést más vállalkozásokban.

(14.2)

Szlovénia emellett a következő 2013. évi kötelezettségvállalásokat teszi (eredeti formájukban, a következő tartalmi módosításokkal):

(14.2.1)

[Kockázatkezelés és hitelezési politikák] Az NLB felülvizsgálja kockázatkezelési eljárásait és ennek keretében az NLB d.d. és a banki főtevékenységében érintett leányvállalatai teljesítik a következőket:

(14.2.1.1)

minden új hitel árát (ahol az új hitel a meglévő ügyletekhez nem kapcsolódó új üzleti tevékenység) megfelelő belső árképzési eszköz (például a jelenlegi „Kreditni Kalkulator” és annak későbbi verziói) vagy (a lakossági tömegpiaci szegmensen belüli és a kkv-k felé fennálló kitettségek esetében) megfelelő belső árképzési iránymutatások alkalmazásával határozzák meg. Az új hitelek árának meghatározása akkor lesz megfelelő, ha az új hitel hozzájárul a[z] […] hitelenkénti vagy ügyfélkapcsolatonkénti adózás előtti tőkearányos jövedelmezőség eléréséhez. Az ügyfélkapcsolatonkénti tőkearányos jövedelmezőség kiszámításakor figyelembe vehetők az azonos ügyfélhez tartozó kamatjövedelmek, díjak és más kombinált termékek.

E számítás során az egy ügyfélhez tartozó (e határozat elfogadását követően nyújtott) hitelek volumen szerint súlyozott átlaga, valamint az említett ügyféllel fenntartott kapcsolat jövedelmezőségéhez hozzájáruló más díjköteles üzleti tevékenységek vagy bankügyletek is figyelembe vehetők, mivel egy új hitel alacsonyabb megtérülést eredményezhet, ha azt más díjköteles üzleti tevékenységekből vagy bankügyletekből származó bevétellel ellentételezik. Az új hitelekről hiteldokumentáció készül, amelyben szerepel az adott hitelre vagy az ugyanazon ügyfélhez tartozó más aktív kitettségekre – többek között díjköteles üzleti tevékenységekre vagy bankügyletekre – vonatkozó, a megállapodást megelőzően számított tőkearányos jövedelmezőség összege. A lakossági tömegpiaci és a kkv-khoz kapcsolódó ügyletek esetében a megállapodást megelőzően számított tőkearányos jövedelmezőség helyettesíthető annak ellenőrzésével, hogy az ügylet összhangban áll a belső árképzési iránymutatásokkal, valamint arra vonatkozó központi igazolással, hogy az árképzési iránymutatások […] tőkearányos jövedelmezőséget biztosítanak.

Az árképzéstől való, alacsonyabb árat eredményező eltérést minden esetben dokumentálni kell. A dokumentációban szerepelnie kell az eltérés részletes üzleti szempontú indokolásának, amit benyújtanak az ellenőrző megbízottnak. Az eltérés teljes összege nem haladhatja meg a 14.2.1.6. pontban meghatározott összegeket.

A fenti árképzési rendszer hatályán kívül eső hitelügyletek: A vállalathoz kapcsolódó felekkel (azaz a vállalatcsoport tagjaival és alkalmazottakkal) kötött ügyletek, hitelkiváltási ügyek (90 napot meghaladó fizetési késedelemmel rendelkező D, E és C minősítésű ügyfelek esetében), valamint minden pénzpiaci ügylet.

(14.2.1.2)

a hitelminősítési folyamatot úgy módosítják, hogy bármely vállalati ügyféllel szembeni új hitelkitettség vállalását megelőzően figyelembe vegyenek egy olyan pénzügyikimutatás-elemzést, illetve hitelminősítést, amelyben legalább olyan adósság- és teljesítménymutatók értékei szerepelnek, mint a tőkearányos jövedelmezőség, az EBIT (kamat- és adófizetés előtti eredmény)/kamatfedezet arány, az adósság/EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) arány, az adósság/(adósság+tőke) arány stb. Minden olyan ügyfél minősítését évente újra el kell végezni, aki felé az NLB d.d. kitettsége meghaladja az 1 millió EUR-t;

(14.2.1.3)

minden hitelkiváltási határozatot, azaz a 10 000 EUR-t meghaladó kitettséget képviselő, nem teljesítő vállalati ügyfelekkel kötött új hitelügyeletet dokumentálnak, a dokumentációban pedig feltüntetnek egy alternatív megoldásokkal, például fedezet felhasználásával vagy a szerződés megszüntetésével való összehasonlítást, ezzel igazolva, hogy a bank által választott megoldás a legmagasabb nettó jelenértéket biztosítja a számára. Legalább […] tőkearányos jövedelmezőség lehetőségének hiányában a hitelkiváltási határozatok biztosítják, hogy a bank legalább 12 havonta megszüntethesse a szerződést. Amennyiben az NLB d.d. nem rendelkezik kizárólagos jogosultsággal hitelkiváltási megállapodások elfogadására, előterjesztésére vagy jóváhagyására, illetve hitelkiváltási határozatok meghozatalára, jogait a fenti elveknek megfelelően gyakorolja. Az újabb hitelkiváltási határozatok jegyzékét rendszeresen (legalább félévente) eljuttatják az ellenőrző megbízottnak. A hitelkiváltási határozatok dokumentációját kérésre benyújtják az ellenőrző megbízottnak.

(14.2.1.4)

gondoskodnak arról, hogy a kkv-knak és vállalati ügyfeleknek nyújtott hiteleket jóváhagyó hitelügyintézők belső képzésen vegyenek részt, amelynek keretében megismerkednek a hitelminősítési folyamattal és a széles körben elterjedt árképzési módszerekkel;

(14.2.1.5)

gondoskodnak az ügyfél-minősítési folyamat teljeskörűen belső minősítéseken alapuló, a Szlovén Központi Bank által jóváhagyott rendszerének kialakításáról;

(14.2.1.6)

amennyiben az ellenőrző megbízott megállapítja, hogy az NLB az e pontban foglalt valamely kötelezettségvállalásnak nem tesz eleget, az NLB d.d. korrekciós tervet nyújt be az ellenőrző megbízott részére, amelyben felsorolja, hogy milyen intézkedéseket hozott, illetve tervez annak érdekében, hogy a következő negyedévben elkerülje a nemteljesítést. A tervet kellő időben kell benyújtani ahhoz, hogy az ellenőrző megbízott beszámolhasson arról a Bizottságnak szóló következő félévi jelentésében. Amennyiben a korrekciós terv nem biztosítja a kívánt eredmények és célok elérését, az NLB d.d. a kötelezettségvállalások teljesítése elmulasztásának bejelentését követő negyedévtől kezdődően tizenkét hónapig azon jelentéstételi időszak új hitelezési volumenének 66 %-ára csökkenti a jelentéstételi időszakonkénti új hitelezési volument, amelyben elmulasztotta a kötelezettségek teljesítését. Ez a kitétel a 14.2.1.1., 14.2.1.2. illetve 14.2.1.3. pontban szereplő egyes kötelezettségvállalások egyedi megsértése esetén nem alkalmazandó, feltéve, hogy az ellenőrző megbízott további vizsgálata feltárja, hogy az ilyen jogsértés elszigetelt hibának vagy mulasztásnak tekinthető, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy ez a mulasztás érintené az ügyletek […]-t meghaladó összes ügyfelenkénti volumenét.

(14.2.2)

[Költségcsökkentés] A 2013. évi kötelezettségvállalások 2. pontjában foglalt kötelezettségvállalás azzal a módosítással, hogy a csoportszintű működési költségek (az egyszeri rendkívüli, nem visszatérő költségek, azaz a szerkezetátalakítási kiadások kivételével) évente legfeljebb […] EUR összeget tehetnek ki.

(14.2.3)

[A fő tevékenységi területen kívül működő leányvállalatok elidegenítése] A 2013. évi kötelezettségvállalások 4. pontjában foglalt kötelezettségvállalás azzal a módosítással, hogy az NLB d.d. nem folytat újból olyan üzleti tevékenységet, amelyet értékesítenie kellett.

(14.2.4)

[A reklámozásra és az agresszív kereskedelmi stratégiákra vonatkozó tilalom]A 2013. évi kötelezettségvállalások 12.1. pontjában foglalt kötelezettségvállalás,

(14.2.5)

[Tőke-visszafizetési mechanizmus és osztalékfizetési tilalom] A 2013. évi kötelezettségvállalások 12.2. pontjában foglalt kötelezettségvállalás azzal a módosítással, hogy a könyvvizsgált évzáró beszámolók alapján az NLB d.d. minden pénzügyi év tekintetében osztalékkifizetés formájában kifizeti részvényeseinek legalább az adott pénzügyi év nettó jövedelmének megfelelő összeget az európai vagy szlovén jogszabályokban előírt korlátozásoktól függően, és feltéve, hogy a legalább 100 bázispontnak megfelelő tőketartalékkal növelt, konszolidált szinten alkalmazandó (valamennyi alkalmazandó kombinált tartalékkövetelmény és tőkére vonatkozó iránymutatás által növelt) minimális tőkekövetelmény teljesül.

(14.2.6)

[Ellenőrző megbízott] A 2013. évi kötelezettségvállalások 18. pontjában foglalt kötelezettségvállalás,

(14.2.7)

[Elidegenítésért felelős vagyonkezelő] A 2013. évi kötelezettségvállalások 19. pontjában foglalt kötelezettségvállalás.

(14.3)

Szlovénia a következő kiegészítő kompenzációs intézkedéseket is vállalja az értékesítésre vonatkozó eredeti kötelezettségvállalással egyenértékű kompenzációs intézkedések biztosítása céljából:

(14.3.1)

Az NLB tovább erősíti kötelezettségeinek szerkezetét azáltal, hogy […]-ig 2. szintű instrumentumot bocsát ki Szlovéniától teljesen független befektetők számára, kivéve, ha a piacon súlyos zavarok következnek be.

A kivételhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges: E kötelezettségvállalás ellenére az NLB nem köteles kibocsátani 2. szintű instrumentumot a Bizottság jóváhagyása esetén sem súlyos piaci zavarok esetén.

(14.3.2)

Az NLB d.d. […]-ig bezár [10-20] fiókot.

A fentebb meghatározott kötelezettségvállalások érvényességére vonatkozó rendelkezések ellenére a 14.3. pont szerinti kötelezettségvállalásokat a 14.3.1. és a 14.3.2. pontban foglaltak szerint kell alkalmazni és teljesíteni a 14.a) és a 14.b) pont szerinti esetben is.

(14.4)

Az alábbi határozatokban szereplő valamennyi kötelezettségvállalás:

 

a Bizottság 2013. december 18-i határozata az SA.33229 (2012/C) sz. ügyben, a 18. és 19. pontban foglalt kötelezettségvállalás kivételével, valamint

 

a Bizottság 2017. május 11-i határozata az SA.33229 (2017/N-2) sz. ügyben – Az NLB szerkezetátalakításáról szóló határozat módosítása,

 

2017. december 31-ig alkalmazandó.