MELLÉKLET

Az (EU) 2016/2284 irányelv 6. cikke szerinti nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programok egységes formátuma

1. A MEZŐK LEÍRÁSA

Az egységes programformátumban (K) jelzéssel ellátott valamennyi mező kitöltése kötelező, az (O) jelzéssel ellátott mezők kitöltése pedig opcionális.

2. EGYSÉGES FORMÁTUM

2.1. A program címe, kapcsolattartási adatok és weboldalak

2.1.1. A program címe, kapcsolattartási adatok és weboldalak (K)

A program címe
Dátum
Tagállam
A program összeállításáért felelős illetékes hatóság neve
A felelős egység telefonszáma
A felelős egység e-mail-címe
A közzétett programot tartalmazó weboldal címe
A programra vonatkozó konzultáció(ka)t tartalmazó weboldal(ak) címe

2.2. Összefoglaló (O)

A (lehetőleg maximum 10 oldal terjedelmű) összefoglalót különálló dokumentumként is be lehet nyújtani. A dokumentumban a 2.3–2.8. szakaszok tartalmát kell röviden összefoglalni. Amennyiben lehetséges, ajánlott ábrákat is alkalmazni az összefoglaló szemléltetésére.

2.2.1. A nemzeti levegőminőségi és szennyezéscsökkentési szakpolitikai keret

Szakpolitikai prioritások és azok kapcsolata más releváns szakpolitikai területek prioritásaival
A nemzeti, regionális és helyi hatóságokra ruházott feladatkörök

2.2.2. A jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén a kibocsátáscsökkentés és a levegőminőség javítása terén 2005 óta elért előrelépések

Az elért kibocsátáscsökkentés
A levegőminőségi célkitűzések terén elért előrelépés
A belföldi kibocsátási források határokon átnyúló, jelenlegi hatása

2.2.3. A 2030-ig várható fejlődés, feltételezve, hogy a már elfogadott szakpolitikák és intézkedések nem változnak

Várható kibocsátások és kibocsátáscsökkentések (az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint)
A levegőminőség javítása terén elért várható hatás (az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint)
Bizonytalanságok

2.2.4. A 2020-ra és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szintek teljesítése céljából megvizsgált szakpolitikai opciók

A megvizsgált szakpolitikai opciók fő csoportjai

2.2.5. Az elfogadásra kiválasztott szakpolitikák és intézkedések összefoglalása ágazatonként, ideértve elfogadásuk, végrehajtásuk és felülvizsgálatuk ütemtervét, továbbá az ezekért felelős illetékes hatóságokat

Érintett ágazat	Szakpolitikák és intézkedések
Érintett ágazat	Kiválasztott szakpolitikák és intézkedések	A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések végrehajtásának ütemterve	A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések végrehajtásáért és érvényesítéséért felelős illetékes hatóság(ok) (típusa és neve)	A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések felülvizsgálatának ütemterve
Energiaellátás
Energiafogyasztás
Közlekedés
Ipari folyamatok
Mezőgazdaság
Hulladékgazdálkodás/hulladék
Több ágazat
Egyéb (meghatározandó)

2.2.6. Koherencia

Annak értékelése, hogy a kiválasztott szakpolitikák és intézkedések miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival való koherenciát

2.2.7. A (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerinti) szakpolitikák és intézkedések által a kibocsátáscsökkentésre, a tagállam és a szomszédos tagállamok levegőminőségére, valamint a környezetre gyakorolt várható együttes hatások és a hozzájuk kapcsolódó bizonytalanságok

A kibocsátási kötelezettségek várható teljesítése (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv)
Rugalmassági rendelkezések alkalmazása (adott esetben)
A levegőminőség várható javulása (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv)
A környezetre gyakorolt várható hatások (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv)
Módszerek és bizonytalanságok

2.3. A nemzeti levegőminőségi és szennyezéscsökkentési szakpolitikai keret

2.3.1. Szakpolitikai prioritások és azok kapcsolata más releváns szakpolitikai területek prioritásaival

Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a 2005-ös bázisévhez viszonyítva (%-ban) (K)	SO2	NOx	Metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC)	NH3	Finom szálló por (PM2,5)
2020–2029 (K)
2030-tól (K)
Levegőminőségi prioritások: az uniós vagy nemzeti levegőminőségi célkitűzésekhez kapcsolódó nemzeti szakpolitikai prioritások (beleértve a határ- és célértékeket, valamint az expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettségeket) (K) Hivatkozásként az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott levegőminőségi célkitűzéseket is meg lehet adni.
A vonatkozó éghajlatváltozási és energiapolitikai prioritások (K)
A releváns szakpolitikai területek (többek között a mezőgazdaság, az ipar és a közlekedés) vonatkozó szakpolitikai prioritásai (K)

2.3.2. A nemzeti, regionális és helyi hatóságokra ruházott feladatkörök

Az érintett hatóságok listája (K)

A hatóság típusa (pl. környezetvédelmi felügyelőség, regionális környezetvédelmi ügynökség, önkormányzat) (K)

Adott esetben a hatóság neve (pl. XXX Minisztérium, XXX Nemzeti Ügynökség, XXX Regionális Iroda)

A hatóságokra ruházott, levegőminőséggel és levegőszennyezéssel kapcsolatos feladatkörök leírása (K)

Kérjük, válassza ki a legmegfelelőbb lehetőséget:

—	szakpolitikai döntéshozatal

—	végrehajtás

—	érvényesítés

—	jelentéstétel és megfigyelés

—	koordináció

—	egyéb feladatkör (kérjük, nevezze meg)

A hatóság felelősségi körébe tartozó forráságazatok (O)

Nemzeti hatóságok (K)

Regionális hatóságok (K)

Helyi hatóságok (K)

Szükség szerint további sorok is hozzáadhatók

2.4. A kibocsátáscsökkentést és a levegő minőségének javítását célzó jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén tett előrelépések és a nemzeti és uniós kötelezettségeknek való megfelelés mértéke 2005-höz viszonyítva

2.4.1. A jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén a kibocsátáscsökkentés terén elért előrelépések és a nemzeti és uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségeknek való megfelelés mértéke

A jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén a kibocsátáscsökkentés terén elért előrelépések bemutatása és a nemzeti és uniós kibocsátáscsökkentési jogszabályoknak való megfelelés mértéke (K)
Teljes hivatkozás (fejezet- és oldalszám) a nyilvánosan elérhető, igazoló adatbázisokra (pl. korábbi emissziókataszter-jelentésekre) (K)
A szennyező anyagok és/vagy fő ágazatok szerinti kibocsátáscsökkentést szemléltető ábrák (O)

2.4.2. A jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén a levegőminőség javítása terén elért előrelépések és a nemzeti és uniós levegőminőségi kötelezettségeknek való megfelelés mértéke

A jelenlegi szakpolitikák és intézkedések révén a levegőminőség javítása terén elért előrelépések leírása és a nemzeti és uniós levegőminőségi kötelezettségeknek való megfelelés mértékének bemutatása, legalább a következők megadásával: az összes levegőminőségi övezetből az uniós levegőminőségi célkitűzéseknek megfelelő/meg nem felelő levegőminőségi övezetek száma az NO2, a PM10, a PM2,5 és az O3, valamint bármely más olyan szennyező anyag tekintetében, amely esetében túllépés jellemző (K)
Teljes hivatkozás (fejezet- és oldalszám) a nyilvánosan elérhető, igazoló adatbázisokra (pl. levegőminőségi tervek, szennyező források felosztása) (K)
A jelenlegi környezeti levegőkoncentrációkat szemléltető térképek és hisztogramok (legalább az NO2, a PM10, a PM2,5 és az O3, valamint bármely más, problémát jelentő szennyező anyag tekintetében), amelyek bemutatják többek között az összes levegőminőségi övezetből az uniós levegőminőségi célkitűzéseknek megfelelő/meg nem felelő levegőminőségi övezetek számát a bázisévben és a jelentéstételi évben (O)
Amennyiben egy vagy több levegőminőségi övezetben problémákat állapítanak meg, annak leírása, hogy milyen előrelépést értek el a bejelentett legmagasabb koncentrációk csökkentése terén (O)

2.4.3. A nemzeti kibocsátási források határokon átnyúló, jelenlegi hatása

Adott esetben a belföldi kibocsátási források határokon átnyúló, jelenlegi hatásának leírása (K)

Az előrelépések mennyiségi vagy minőségi szempontból is bemutathatók.

Ha nem állapítottak meg problémákat, akkor ezt kell rögzíteni.

Amennyiben mennyiségi adatokat használnak az értékelés eredményeinek bemutatására, az említett értékeléshez használt adatok és módszerek leírása (O)

2.5. A várható fejlődés, feltételezve, hogy a már elfogadott politikák és intézkedések nem változnak

2.5.1. Várható kibocsátások és kibocsátáscsökkentések (az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint)

Szennyező anyagok (K)	Összes kibocsátás (kt), az x-2 vagy x-3 évre vonatkozó kataszterekkel összhangban (az évet meg kell adni) (K):				A várható kibocsátáscsökkentés aránya (%) 2005-höz viszonyítva (K)			Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a 2020–2029 közötti időszakra (%) (K)	Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a 2030-tól kezdődő időszakra (%) (K)
Szennyező anyagok (K)	Bázisév: 2005	2020	2025	2030	2020	2025	2030
SO2
NOx
NMVOC
NH3
PM2,5
Az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerinti, a 2020-ra, 2025-re és 2030 utánra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó előrejelzésekhez kapcsolódó bizonytalanságok bemutatása (O)
A kibocsátás-előrejelzések dátuma (K)

Amennyiben az előrejelzés azt mutatja, hogy az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint nem fogják teljesíteni a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket, akkor a 2.6. szakaszban be kell mutatni a megfelelés érdekében megvizsgált további szakpolitikákat és intézkedéseket.

2.5.2. A levegőminőség javítása terén elért várható hatás (az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint), ideértve a megfelelés várható mértékét is

2.5.2.1. A levegőminőség várható javulásának minőségi leírása (K)

Minőségi leírás a levegőminőség várható javulásáról és az NO2, a PM10, a PM2,5 és az O3, illetve bármely problémát jelentő szennyező anyag tekintetében az uniós levegőminőségi célkitűzéseknek való megfelelés várható mértékének alakulásáról 2020-ra, 2025-re és 2030-ra vonatkozóan (az intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint) (K)

Teljes hivatkozás (fejezet- és oldalszám) a nyilvánosan elérhető, igazoló adatbázisokra (pl. levegőminőségi tervek, szennyező források felosztása), melyek bemutatják a várható javulást és a megfelelés mértékének várható alakulását (K)

2.5.2.2. A levegőminőség várható javulásának mennyiségi leírása (K)

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelv szerinti értékek	A nem megfelelő levegőminőségi övezetek előrejelzett száma				A megfelelő levegőminőségi övezetek előrejelzett száma				A levegőminőségi övezetek teljes száma
	Bázisév (kérjük, adja meg):	2020	2025	2030	Bázisév (kérjük, adja meg):	2020	2025	2030	Bázisév (kérjük, adja meg):	2020	2025	2030
PM2,5 (1 év)
NO2 (1 év)
PM10 (1 év)
O3 (max. 8 órás átlag)
Egyéb (kérjük, adja meg)

2.6. A 2020-ra és 2030-ra meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettségek és a 2025-re meghatározott köztes kibocsátási szintek teljesítése céljából megvizsgált szakpolitikai opciók

Az e szakaszban megadandó információkat az EEA által e célból kidolgozott, „Policies and Measures Tool” (PaM Tool, a szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó eszköz) segítségével kell bejelenteni.

2.6.1. A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése céljából megvizsgált szakpolitikák és intézkedések részletei (a szakpolitikák és intézkedések szintjén történő jelentéstétel)

Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az azokból álló csomagok neve és rövid leírása (K)

Az érintett szennyező anyag(ok) (kérjük, válassza ki a megfelelőt)

SO2, NOx, NMVOC, NH3, PM2,5, (K); korom mint a PM2,5 összetevője, egyéb (pl. higany, dioxinok, üvegházhatású gáz) (O) (kérjük, az egyéb lehetőség megjelölése esetén fejtse ki a választ)

Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az azokból álló csomagok célkitűzései (*) (K)

A szakpolitikák és intézkedések típusa(i) (^) (K)

Az elsődlegesen érintett ágazat és adott esetben a további érintett ágazatok (†) (K)

Végrehajtási időszak (K a végrehajtásra kiválasztott intézkedések esetében)

A végrehajtásért felelős hatóság(ok) (K a végrehajtásra kiválasztott intézkedések esetében)

Kérjük, adott esetben hivatkozzon a 2.3.2. táblázatban felsorolt hatóságokra.

Az elemzéshez használt módszerek részletes bemutatása (pl. az egyes modellek vagy módszerek, az alapul szolgáló adatok) (K)

A várható kibocsátáscsökkentések mennyiségi meghatározása (az egyes szakpolitikákra és intézkedésekre vagy az azokból álló csomagokra vonatkozóan) (kt, éves mennyiség vagy tartomány, az intézkedéseket feltételező forgatókönyvhöz viszonyítva) (K)

A bizonytalanságok minőségi bemutatása (K, ha rendelkezésre áll)

Kezdete

Vége

Típus

Név

2020

2025

2030

Szükség szerint további sorok is hozzáadhatók

A (*), (^) és (†) jellel megjelölt mezőket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU rendelettel és a 749/2014/EU végrehajtási rendelettel összhangban lévő, előre meghatározott válaszlehetőségekkel kell kitölteni.

A (*) jellel megjelölt mezőket az alábbi előre meghatározott válaszlehetőségekkel kell kitölteni (egynél több célkitűzés is kiválasztható, valamint az „egyéb” lehetőség alatt további célkitűzések megadására is van lehetőség) (K):

Energiaellátás:

—	a megújuló energia arányának növelése;

—	alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés;

—	a nem megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése;

—	a veszteségek csökkentése;

—	a hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban;

—	kibocsátáscsökkentő technológiák alkalmazása;

—	egyéb energiaellátási célok.

Energiafogyasztás:

—	az épületek energiahatékonyságának növelése;

—	a készülékek energiahatékonyságának növelése;

—	a szolgáltatási/tercier ágazat energiahatékonyságának növelése;

—	az ipari végfelhasználói ágazat energiahatékonyságának növelése;

—	keresletszabályozás/keresletcsökkentés;

—	egyéb energiafogyasztási célok.

Közlekedés:

—	szennyezéscsökkentési technológiák alkalmazása a járműveken, hajókon és repülőgépeken;

—	a járművek, hajók és repülőgépek hatékonyságának javítása;

—	modális váltás a tömegközlekedésre vagy a nem motorizált közlekedési eszközökre;

—	alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a járművek, hajók és repülőgépek esetében (beleértve az elektromos meghajtást is);

—	keresletszabályozás/keresletcsökkentés;

—	a fogyasztói attitűd javítása;

—	jobb közlekedési infrastruktúra;

—	egyéb közlekedési célok.

Ipari folyamatok:

—	kibocsátáscsökkentő technológiák alkalmazása;

—	az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása;

—	ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok.

Hulladékgazdálkodás/hulladék:

—	keresletszabályozás/keresletcsökkentés;

—	fokozottabb mértékű újrafeldolgozás;

—	jobb hulladékkezelési technológiák;

—	hatékonyabb hulladéklerakó-üzemeltetés;

—	energiahasznosítással járó hulladékégetés;

—	a szennyvízgazdálkodási rendszerek javítása;

—	a lerakott hulladékmennyiség csökkentése;

—	egyéb hulladékgazdálkodási célok.

Mezőgazdaság:

—	a műtrágyák/trágyák alacsony kibocsátású alkalmazása a szántó- és gyepterületeken;

—	a szántóföldi gazdálkodást javító egyéb intézkedések;

—	az állattenyésztés és az állattartási létesítmények fejlesztése;

—	az állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése;

—	egyéb mezőgazdasági célok.

Több ágazatra kiterjedő célok:

—	keretpolitika;

—	több ágazatot átfogó politika;

—	egyéb, több ágazatra kiterjedő célok.

Egyéb:

—	a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célokat.

A (^) jellel megjelölt mezőket az alábbi előre meghatározott válaszlehetőségekkel kell kitölteni (egynél több szakpolitika és intézkedés is kiválasztható, valamint az „egyéb” lehetőség alatt további szakpolitikák és intézkedések megadására is van lehetőség) (K):

—	forrásoldali szennyezéscsökkentés;

—	gazdasági eszközök;

—	fiskális eszközök;

—	önkéntes/tárgyalásos megállapodások;

—	tájékoztatás;

—	szabályozás;

—

oktatás;

—

kutatás;

—

tervezés;

—	egyéb (kérjük, adja meg).

A (†) jellel megjelölt mezőket az alábbi előre meghatározott válaszlehetőségekkel kell kitölteni (egynél több ágazat is kiválasztható, valamint az „egyéb” lehetőség alatt további ágazatok megadására is van lehetőség) (K):

—	energiaellátás (tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint energia- és villamosenergia-termelés);

—	energiafogyasztás (tüzelőanyagok és villamos energia végfelhasználók, pl. háztartások, szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság általi fogyasztása);

—	közlekedés;

—	ipari eljárások (anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása);

—	mezőgazdaság;

—	hulladékgazdálkodás/hulladék;

—	több ágazat;

—	egyéb ágazatok (kérjük, részletezze válaszát).

2.6.2. A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése céljából megvizsgált egyes szakpolitikák vagy intézkedések vagy az azokból álló csomagok hatása a levegőminőségre és a környezetre (K, amennyiben rendelkezésre áll)

Amennyiben rendelkezésre áll, a levegőminőségre (hivatkozni lehet a WHO által ajánlott levegőminőségi célkitűzésekre is) és a környezetre gyakorolt hatás

2.6.3. A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése céljából megvizsgált egyes szakpolitikák vagy intézkedések vagy az azokból álló csomagok becsült költségei és hasznai (O)

2.6.4. Az (EU) 2016/2284 irányelv III. mellékletének 2. része szerinti, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítésére szolgáló és a mezőgazdasági ágazatot megcélzó intézkedésekkel kapcsolatos további részletek

A szakpolitika/intézkedés szerepel a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban?

Igen/nem (K)

Ha igen:

—	a program mely szakaszában/oldalán?

(K)

Pontosan végrehajtották a szakpolitikát/intézkedést? Igen/nem (K)

Ha nem, milyen módosításokat alkalmaztak? (K)

A. Intézkedések az ammóniakibocsátások csökkentésére (K)

A tagállamoknak az ammóniakibocsátások csökkentésével kapcsolatos helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozóan nemzeti szinten útmutatót kell összeállítaniuk az ENSZ-EGB ammóniakibocsátás-csökkentést célzó helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó 2014-es keretszabályzatát figyelembe véve, legalább a következőkre kiterjedően:

a)	nitrogéngazdálkodás a teljes nitrogénciklus figyelembevételével;

b)	takarmányozási stratégiák;

c)	alacsony kibocsátású trágyakijuttatási eljárások;

d)	alacsony kibocsátású trágyatárolási rendszerek;

e)	alacsony kibocsátású állattartási technológiák;

f)	az ásványi műtrágya használatakor keletkező ammóniakibocsátás csökkentésének lehetőségei.

Az ENSZ-EGB nitrogénmérlegekkel kapcsolatos iránymutatásai alapján a tagállamok nemzeti nitrogénmérleget készíthetnek a mezőgazdasági eredetű reakcióképes nitrogén (többek között ammónia, dinitrogén-oxid, ammónium, nitrátok és nitritek) összesített csökkenésében bekövetkező változások megfigyelésére.

A tagállamoknak be kell tiltaniuk az ammóniumkarbonát-műtrágyák alkalmazását, és az alábbi eljárások alkalmazásával csökkenthetik a műtrágyákból származó ammóniakibocsátást:

a)	a karbamid-alapú műtrágyák helyettesítése ammóniumnitrát-alapú műtrágyákkal;

b)	ahol továbbra is karbamid-alapú műtrágyákat használnak, olyan módszerek alkalmazása, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referencia-módszerhez képest bizonyítottan legalább 30 %-kal csökkentik;

a műtrágyák szerves trágyákkal való felváltásának előmozdítása, valamint ahol továbbra is műtrágyákat alkalmaznak, a műtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően történő kijuttatása, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét.

A tagállamok az alábbi eljárások alkalmazásával csökkenthetik az állati trágyából származó ammóniakibocsátást:

a szántóföldön és gyepen alkalmazott istállótrágyából, illetve trágyaszeparátum szilárd fázisából, valamint hígtrágyából származó kibocsátások csökkentése olyan módszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referencia-módszerhez képest bizonyítottan legalább 30 %-kal csökkentik, valamint:

i.	a szilárd és hígtrágyának a kezelendő növénykultúra vagy gyep előrelátható nitrogén- és foszforigényeinek megfelelően történő kijuttatása, figyelembe véve egyszersmind a talajban meglévő tápanyagtartalmat és a más trágyákból származó tápanyagok jelenlétét;

ii.	a szilárd és hígtrágya kijuttatásának mellőzése, ha a kezelendő földterület vízzel telítődött, elárasztott, fagyos vagy hóval borított;

iii.	a hígtrágyának vontatott tömlő, vontatott csoroszlya alkalmazásával vagy sekély, illetve mély injektálás révén való kijuttatása a gyepre;

iv.	a szántóföldre kijuttatott szilárd és hígtrágya beledolgozása a talajba a kijuttatás utáni négy órán belül;

az állatok tartási helyén kívüli trágyatárolókból származó kibocsátások csökkentése a következő eljárások alkalmazásával:

olyan alacsony kibocsátású rendszerek és technikák alkalmazása, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referencia-módszerhez képest a 2022. január 1-je után épített hígtrágya-tárolók esetében bizonyítottan legalább 60 %-kal, a meglévő hígtrágya-tárolók esetében pedig legalább 40 %-kal csökkentik;

ii.	az istállótrágya és a trágyaszeparátum szilárd fázisának tárolására szolgáló tárolók lefedése;

iii.	annak biztosítása, hogy a gazdaságok elegendő trágyatároló-kapacitással rendelkezzenek ahhoz, hogy trágya csak a növénykultúra növekedése szempontjából megfelelő időszakban kerüljön kiszórásra;

c)	az állatok tartási helyéről származó kibocsátások csökkentése olyan rendszerek alkalmazásával, amelyek az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referencia-módszerhez képest bizonyítottan legalább 20 %-kal csökkentik;

d)	a trágyából származó kibocsátások csökkentése olyan, alacsony fehérjetartalmú takarmányozás alkalmazásával, amely az ammóniakibocsátások szintjét az Ammóniakibocsátás-csökkentési útmutató szerinti referencia-módszerhez képest bizonyítottan legalább 10 %-kal csökkenti.

B. Kibocsátáscsökkentési intézkedések a szálló por (PM2,5) és a korom tekintetében (K)

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó II. mellékletének sérelme nélkül a tagállamok megtilthatják a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok és hulladékok, valamint az erdészeti biomassza-maradványok szabadban való égetését. A tagállamok kötelesek felügyelni és betartatni az első bekezdésben említett tilalmat. A tiltás alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha az a futótüzek terjedésének megakadályozásával, a kártevők elleni védekezéssel vagy a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos megelőző programok céljait szolgálja.

A tagállamok nemzeti mezőgazdasági gyakorlati útmutatást állíthatnak össze a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok megfelelő kezelésére vonatkozóan, a következő eljárásokat alapul véve:

a)	a talajszerkezet javítása a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozásával;

b)	a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok talajba dolgozási technikájának fejlesztése;

c)	a mezőgazdasági betakarításból származó növényi maradványok alternatív hasznosítása;

d)	a talaj tápanyagtartalmának és szerkezetének javítása a trágyának az optimális növényfejlődéshez szükséges módon történő talajba dolgozásával, mellőzve a trágya (istállótrágya, mélyalmos trágya) elégetését.

C. A kis gazdaságokra gyakorolt hatások figyelembevétele (K)

Az A. és B. pont szerinti intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kis- és mikrogazdaságokra gyakorolt hatások teljeskörű figyelembevételét. A tagállamok például mentesíthetik őket a szóban forgó intézkedések alól, ha ez az alkalmazandó csökkentési kötelezettség szempontjából lehetséges és célszerű. (K)

2.7. Az elfogadásra kiválasztott szakpolitikák ágazatonként, ideértve elfogadásuk, végrehajtásuk és felülvizsgálatuk ütemtervét, továbbá az ezekért felelős illetékes hatóságokat

2.7.1. Az elfogadásra kiválasztott egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az azokból álló csomagok és a felelős illetékes hatóságok

Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az azokból álló csomagok neve és rövid leírása (K) Kérjük, adott esetben hivatkozzon a 2.6.1. táblázatban felsorolt intézkedésekre.	Az elfogadás jelenleg tervezett éve (K)	Az egyes szakpolitikákkal és intézkedésekkel vagy az azokból álló csomagokkal kapcsolatban lefolytatott konzultáció(k)ból származó releváns észrevételek (O)	A végrehajtás jelenleg tervezett ütemterve (K)		A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések végrehajtásának nyomon követésére kiválasztott időközi célok és mutatók (O)		A felülvizsgálat jelenleg tervezett ütemterve (amennyiben eltér a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési program négyévenkénti, általános naprakésszé tételétől) (K)	Az egyes szakpolitikákért és intézkedésekért vagy az azokból álló csomagokért felelős illetékes hatóságok (K) Kérjük, adott esetben hivatkozzon a 2.3.2. táblázatban felsorolt hatóságokra.
			Kezdő év	Záró év	Időközi célértékek	Mutatók


Szükség szerint további sorok is hozzáadhatók

2.7.2. Az intézkedések kiválasztásának magyarázata és annak értékelése, hogy a kiválasztott szakpolitikák és intézkedések miként biztosítják a más releváns szakpolitikai területek terveivel és programjaival való koherenciát

Annak ismertetése, hogy a 2.6.1. szakaszban felsorolt, megvizsgált intézkedések közül miként választották ki a végső intézkedések körét (O)
A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések koherenciája a nemzeti és adott esetben a szomszédos tagállamokban érvényben lévő levegőminőségi célkitűzésekkel (K)
A kiválasztott szakpolitikák és intézkedések koherenciája a nemzeti vagy uniós jogszabályokban meghatározott követelményeken alapuló, releváns tervekkel és programokkal (pl. a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel) (K)

2.8. A (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerinti) szakpolitikák és intézkedések által a kibocsátáscsökkentésre, a levegőminőségre, valamint a környezetre gyakorolt várható együttes hatások és a hozzájuk kapcsolódó bizonytalanságok (adott esetben)

2.8.1. A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek várható teljesítése (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv)

Szennyező anyagok (K)	Összes kibocsátás (kt), az x-2 vagy x-3 évre vonatkozó kataszterekkel összhangban (az évet meg kell adni) (K):				Az elért kibocsátáscsökkentés aránya (%) 2005-höz viszonyítva (K)			Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a 2020–2029 közötti időszakra (%) (K)	Nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségek a 2030-tól kezdődő időszakra (%) (K)
Szennyező anyagok (K)	Bázisév: 2005	2020	2025	2030	2020	2025	2030
SO2
NOx
NMVOC
NH3
PM2,5
A kibocsátás-előrejelzések dátuma (K)

2.8.2. Nem lineáris kibocsátáscsökkentési pálya

Amennyiben nem lineáris kibocsátáscsökkentési pályát alkalmaznak, annak bemutatása, hogy az műszaki vagy gazdasági szempontból hatékonyabb (mivel az alternatív intézkedések aránytalanul nagy költségekkel járnának), hogy nem veszélyezteti a kibocsátáscsökkentés tekintetében 2030-ra vállalt kötelezettségeket, és hogy 2025-től egyre inkább megközelíti a lineáris kibocsátáscsökkentési pályát (K, adott esetben)

Kérjük, adott esetben hivatkozzon a 2.6.3. táblázatban felsorolt költségekre.

2.8.3. Rugalmassági rendelkezések

Rugalmassági rendelkezések használata esetén azok alkalmazásának bemutatása (K)

2.8.4. A levegőminőség várható javulása (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv)

A. A nem megfelelő és a megfelelő levegőminőségi övezetek előrejelzett száma (O)

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelv szerinti értékek

A nem megfelelő levegőminőségi övezetek előrejelzett száma

A megfelelő levegőminőségi övezetek előrejelzett száma

A levegőminőségi övezetek teljes száma

Bázisév (kérjük, adja meg):

2020

2025

2030

Bázisév (kérjük, adja meg):

2020

2025

2030

Bázisév (kérjük, adja meg):

2020

2025

2030

PM2,5 (1 év)

NO2 (1 év)

PM10 (1 év)

O3 (max. 8 órás átlag)

Egyéb (kérjük, adja meg)

B. A levegőminőségi határértékek és az átlagos expozíciós mutatók maximális túllépése (O)

A környezeti levegő minőségéről szóló irányelv szerinti értékek

A levegőminőségi határértékek várható maximális túllépése valamennyi övezetre vonatkozóan

Az átlagos expozíciós mutató várható értéke (csak a PM2,5-re vonatkozóan) (1 év)

Bázisév (kérjük, adja meg):

2020

2025

2030

Bázisév (kérjük, adja meg):

2020

2025

2030

PM2,5 (1 év)

NO2 (1 év)

NO2 (1 óra)

PM10 (1 év)

PM10 (24 óra)

O3 (max. 8 órás átlag)

Egyéb (kérjük, adja meg)

C. A levegő minőségének és a megfelelés mértékének várható javulását szemléltető ábrák (O)

A környezeti levegőkoncentrációk várható alakulását szemléltető térképek és hisztogramok (legalább az NO2, a PM10, a PM2,5 és az O3, valamint bármely más, problémát jelentő szennyező anyag tekintetében), amelyek bemutatják többek között az összes levegőminőségi övezetből az uniós levegőminőségi célkitűzéseknek 2020-ban, 2025-ben és 2030-ban megfelelő/meg nem felelő levegőminőségi övezetek számát, a várható maximális túllépéseket nemzeti szinten és az átlagos expozíciós mutató várható értékét

D. A levegő minőségének és a megfelelés mértékének várható javulása minőségi szempontból (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv) (amennyiben a fenti táblázatok nem tartalmaznak mennyiségi adatokat) (O)

A levegő minőségének és a megfelelés mértékének várható javulása minőségi szempontból (a további intézkedéseket feltételező forgatókönyv szerint)

Az éves határértékek tekintetében az előrejelzéseket valamennyi övezetre vonatkozóan a maximális koncentrációkhoz viszonyítva kell megadni. A napi és óránkénti határértékek tekintetében az előrejelzéseket valamennyi övezetre vonatkozóan a rögzített túllépések maximális számához viszonyítva kell megadni.

2.8.5. A környezetre gyakorolt várható hatások (további intézkedéseket feltételező forgatókönyv) (O)

	A környezetre gyakorolt hatások értékelésére használt bázisév (kérjük, adja meg):	2020	2025	2030	Leírás
A tagállam azon területe (%), amely a kritikus terhelési küszöbérték túllépése miatt savasodásnak van kitéve
A tagállam azon területe (%), amely a kritikus terhelési küszöbérték túllépése miatt eutrofizációnak van kitéve
A tagállam azon területe (%), amely a kritikus terhelési küszöbérték túllépése miatt ózonnak van kitéve

A mutatóknak összhangban kell lenniük a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményben az ökoszisztémák savasodásnak, eutrofizációnak és ózonnak való kitettségére vonatkozóan használt mutatókkal https://www.rivm.nl/media/documenten/cce/manual/Manual_UBA_Texte.pdf.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.)

Az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az azokból álló csomagok neve és rövid leírása

A szennyező anyag-csökkentés tonnánkénti költsége (EUR)

Abszolút éves költség (EUR)

Abszolút éves haszon

Költség-haszon arány

Az árak tekintetében alapul vett év

A költség-haszon becslés minőségi leírása

Szükség szerint további sorok is hozzáadhatók