(1)

2016. november 2-án a Bizottsághoz kérelem érkezett Csehországtól (a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikke (1) bekezdése alapján (a továbbiakban: Kérelem).

(2)

A Kérelem az alábbi tevékenységekre vonatkozik:

(3)

A Kérelemhez csatolták Csehország nemzeti versenyhivatalának 2016. szeptember 30-án kelt levelét, valamint a hivatal 2017. június 14-én kelt kiegészítő levelét is (a továbbiakban: „versenyhivatali állásfoglalás”).

(4)

A cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztérium állásfoglalást kért a nemzeti versenyhivataltól a csehországi kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázellátásnak a 2014/25/EU irányelv hatálya alóli mentessége iránti kérelemmel kapcsolatban, a versenyhivatal erre válaszul fogalmazta meg 2016. szeptember 30-án kelt levelét, amelyben megjegyezte, hogy „nincs elég idő arra, hogy ágazati vizsgálatot végezzünk ezeken a területeken, ami lehetővé tenné, hogy feltérképezzük a kérdéses piacok helyzetét, és így választ adjunk” a minisztérium kérdésére. A versenyhivatal végül a következő véleményt fogalmazta meg a levélben: „úgy véljük, hogy a csehországi végső fogyasztókat célzó földgáz- és villamosenergia-piac mentesítése a 34. cikk betartása alól nem gyakorolna negatív hatást a gazdasági versenyre ezeken a piacokon. A hivatal (2) ezt a következtetést az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján hozta meg. Ezért a hivatal fenntartja a jogot, hogy felülvizsgálja állásfoglalását, amennyiben a kérdéses piacokon strukturális vagy más fontos változás következik be, vagy ha a hivatalnak átadott adatok alapjául szolgáló információkat helyesbítik.”

(5)

A nemzeti versenyhivatal 2017. június 14-én kelt kiegészítő levele „Csehország által benyújtott további dokumentumokon […], valamint egy független piacműködtetői engedéllyel rendelkező szereplő (OTE) és a releváns piacokon tevékenykedő egyes vállalkozások (köztük a ČEZ csoport (ČEZ) és a Pražská plynárenská) által benyújtott adatokon” alapult. A kiegészítő levél különösen az Európai Bizottság által a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-piaccal kapcsolatban megfogalmazott aggályokra reagált, többek között a magas piaci koncentrációra, az alacsony szolgáltatóváltási arányra, valamint a ČEZ csoport vertikális integrációjára. A kiegészítő levél arra a megállapításra jutott, hogy semmi nem akadályozza meg, hogy a Kérelem hatálya alá tartozó piacok mentesüljenek az irányelv alkalmazása alól.

(6)

A Kérelemhez egy tanácsadói jelentést (3) is mellékeltek (a továbbiakban: „CRA-jelentés”).

(7)

Az Európai Bizottság 2017. január 31-én, 2017. március 24-én, 2017. március 27-én, 2017. április 21-én, 2017. június 1-jén, 2017. június 28-án és 2017. december 21-én további információkat kért a kérelmezőtől, a kérelmező 2017. február 16-án, 2017. március 28-án, 2017. március 31-én, 2017. május 3-án, 2017. május 10-én, 2017. június 9-én, 2017. augusztus 1-jén és 2018. április 12-én reagált ezekre a kérésekre. A kérelmező kérésére az Európai Bizottság 2017. január 31-én, 2017. február 28-án, 2017. március 29-én, 2017. május 30-án és 2017. június 9-én találkozott a kérelmező képviselőivel. A kérelmező 2017. január 27-én kiegészítő információkat is benyújtott.

(8)

A 2014/25/EU irányelv a kiskereskedelmi földgáz- és villamosenergia-ellátással kapcsolatos tevékenységek folytatásához szükséges szerződések odaítélésére alkalmazandó, kivéve, ha a tevékenységet az irányelv 34. cikke alapján mentesítették.

(9)

A 2014/25/EU irányelv előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozik ezen irányelv hatálya alá, ha a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján, az érintett ágazat egyedi jellemzőinek figyelembevételével kell értékelni.

(10)

A piacra való belépés akkor minősül szabadnak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete tartalmazza. A villamosenergia-ágazatra vonatkozóan ez a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4). A földgázágazatra vonatkozóan ez a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5).

(11)

Csehország az energiapiacokon zajló üzleti tevékenység folytatásának feltételeiről és állami adminisztrációjáról szóló 458/2000 Coll sz. törvénnyel (a továbbiakban: „az energiáról szóló törvény”) (6) átültette a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvet nemzeti jogrendjébe.

(12)

2017. december 7-én az Európai Bizottság hivatalos értesítést küldött Csehország Külügyminisztériumának (a 2017/2152. számú kötelezettségszegési eljárásra való hivatkozással) a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv cseh jogrendbe való nem megfelelő átültetéséről. Mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, a piacra való korlátlan belépésre vonatkozó vélelem a kötelezettségszegési eljárás alá vont tényezőkre nem terjed ki, az Európai Bizottság 2017. december 21-én kelt e-mailjében arra kérte a kérelmezőt, hogy ossza meg meglátásait a kérdésben, és a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően magyarázza el, hogy miért nem korlátozott de facto és de jure a piachoz való hozzáférés.

(13)

A kérelmező 2018. április 12-én kelt válaszában elmagyarázta, hogy a piachoz való hozzáférés de facto nem korlátozott. A kérelmező az alábbi főbb érveket hozta fel: a piacra lépés alacsony költsége, a piacra lépést korlátozó tényezők hiánya, a villamos energia és a földgáz kereskedelmi értékesítésére vonatkozóan kiadott engedélyek nagy száma (7), valamint a kiskereskedelmi földgáz- és villamosenergia-ellátással jelenleg is foglalkozó kiskereskedelmi szolgáltatók nagy száma (8). A kérelmező emellett azt is elmagyarázta, hogy az uniós jogszabály hivatalos értesítésben említett rendelkezéseinek nemzeti jogrendbe való átültetési módja de jure sem korlátozza a kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázpiacra való belépést. A kérelmező arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott konkrét problémák nem a piachoz való hozzáférésre vonatkoztak vagy csak potenciálisan kapcsolódnak ehhez a területhez.

(14)

A szabad piaci hozzáférés de facto meglétének kérdésében az Európai Bizottság egyetért a kérelmező által megfogalmazott érvekkel, különös tekintettel a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás piacain és földgázellátás piacán országos szinten aktív szereplők nagy számára, ami azt jelzi, hogy a piaci hozzáférés de facto nincs korlátozva.

(15)

A piaci hozzáférés de jure korlátozottságának kérdésében az Európai Bizottság alaposan megfontolta a kérelmező magyarázatát a hivatalos értesítésben megfogalmazott aggályok nemzeti jogrendben való megoldásáról. Az Európai Bizottság megvizsgálta a magyarázatot a 2014/25/EU irányelvben lefektetett követelmények tükrében, azaz felmérte, hogy a nemzeti jogrendbe beépített rendelkezések és az ezekkel kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott aggályok alapján a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében megfogalmazott értelemben fennállhat-e a piachoz való hozzáférés de jure korlátozottsága. A kérelmező érveinek megfontolását követően az Európai Bizottság egyetért a kérelmező magyarázatának alapjául szolgáló érvvel, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott konkrét problémák nem kapcsolódnak közvetlenül a piachoz való hozzáféréshez. Az Európai Bizottság ezenfelül figyelembe vette a kérelmező azon érvét is, amely szerint a cseh jogrendszer egészét is figyelembe kell venni, különös tekintettel arra a kötelezettségre, hogy a nemzeti jogban szereplő rendelkezéseket olyan módon kell értelmezni, amely megfelel az uniós jogszabályok előírásainak. Ezért nem megfeledkezve a kötelezettségszegési eljárásban azonosított, továbbra is fennálló aggályokról, és a kötelezettségszegési eljárás sérelme nélkül, a jelen határozat és a 2014/25/EU irányelvvel kapcsolatos eljárás tekintetében az Európai Bizottság megállapítja, hogy a piachoz való hozzáférésre vonatkozóan nincsenek de jure korlátozások Csehországban.

(16)

Az előzőekben foglalt megállapítások alapján az Európai Bizottság úgy határoz, hogy a jelen esetben teljesül a piachoz való korlátlan hozzáférésnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésében hivatkozott feltétele.

(17)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni.

(18)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (9) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak. Ezt a Törvényszék egy közelmúltbeli ítéletében megerősítette (10).

(19)

Szem előtt kell tartani, hogy e határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(20)

Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az érintett piacokon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Ezért amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, normál esetben versenynyomást gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre (11).

(21)

Ahogy azt az Európai Bizottság a múltban már megállapította (12), a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás magában foglalja egyrészt a villamos energia végső fogyasztóknak, azaz háztartási és kis méretű ipari és kereskedelmi fogyasztóknak (vagyis olyan fogyasztóknak, akikre nem alkalmaznak folyamatos mérést, és akik a kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak (13)) történő értékesítését, másrészt a nagy méretű ipari és kereskedelmi fogyasztóknak (vagyis olyan fogyasztóknak, akikre „félórás mérést” alkalmaznak, és általában nagy- és közepes feszültségű hálózatokhoz csatlakoznak (14)) való értékesítését.

(22)

Döntéshozatali gyakorlatában a cseh nemzeti versenyhivatal (15) is fontolóra vette a kiskereskedelmi piac különböző végső fogyasztói kategóriák szerinti szegmentálását, de végül nyitva hagyta a definíciót.

(23)

A kérelmező három kategóriába sorolja a fogyasztókat.

(24)

Tekintettel a (21)–(23) preambulumbekezdésben felsorolt tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – a jelen határozat keretei között, a csehországi kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás szempontjából az érintett termékpiacok a következők: (a) nagyfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása (folyamatos mérés alapján fizető nagy méretű ipari és kereskedelmi fogyasztók, ideértve a (23) preambulumbekezdés (c) albekezdésében meghatározott harmadik kategóriába tartozó fogyasztókat is) és (b) kisfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása (nem folyamatos mérés alapján fizető háztartások és kis méretű kereskedelmi fogyasztók).

(25)

A kiskereskedelmi földgázellátás területén az Európai Bizottság megkülönbözteti a földgáz kisfogyasztók számára történő értékesítését és a földgáz nagyfogyasztók számára történő értékesítését, ez utóbbi kategória a nagy méretű ipari fogyasztókat és az erőműveket foglalja magában (20).

(26)

A csehországi kiskereskedelmi földgázpiacról szóló M.4238 E.ON/PP sz. határozatában (21) az Európai Bizottság nyitva hagyta a definíciót, mivel a kérdéses tranzakció más definíció alatt sem vezetett versennyel kapcsolatos aggályokhoz.

(27)

Döntéshozatali gyakorlatában a cseh nemzeti versenyhivatal (22) is fontolóra vette a kiskereskedelmi földgázpiac különböző végső fogyasztói kategóriák szerinti szegmentálását, de végül nyitva hagyta a definíciót.

(28)

A kérelmező is megkülönbözteti a nagy- és a kisfogyasztókat a földgáz értékesítése terén. Nagy méretű földgázfogyasztónak (23) számítanak azok a kereskedelmi fogyasztók, akik (i) automatikus folyamatos mérés alá esnek, távoli (A) vagy havi (B) leolvasás mellett, és fogyasztásuk eléri az évi 4,2 GWh-t, vagy (ii) nem időintervallumokra lebontott mérés alá esnek, havi leolvasás mellett, és éves fogyasztásuk 0,63 és 4,2 GWh között van. Ezek a fogyasztók általában egyedi ajánlatot kapnak a szolgáltatóktól. Kis méretű fogyasztónak tekintjük azokat a kereskedelmi és háztartási fogyasztókat, akik nem időintervallumokra bontott mérés alá esnek, fogyasztásuk leolvasása nem havi rendszerességgel történik, és éves fogyasztásuk nem éri el a 0,63 GWh-t. Ezek a fogyasztók általában szabvány ajánlatokat kapnak. A két kategória körülbelül fele-fele arányban osztozik a teljes gázfogyasztáson.

(29)

Tekintettel a (25)–(28) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül – az érintett termékpiacok a következők: (a) nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása; (b) kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása.

(30)

Az Európai Bizottság korábban megállapította (24), hogy a nagyfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás országos kiterjedésű, míg a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás terén szűkebb, regionális piacokat lehet körülhatárolni. A csehországi kiskereskedelmi piacra vonatkozó M. 4238 E.ON/PP határozat (25) keretében végzett piacelemzés megállapította, hogy a villamos energia kiskereskedelmi piaca legalább országos léptékű. A földrajzi piac tényleges kiterjedéséről azonban nem született végleges megállapítás. A cseh nemzeti versenyhivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás országos hatókörű (26).

(31)

A kérelmező szerint jelenleg körülbelül 65 aktív szolgáltató van jelen a piacon, akik több mint 100 átadás-átvételi pontot működtetnek, és országos szinten nagy és kis méretű kereskedelmi fogyasztókat, valamint háztartásokat egyaránt képesek ellátni. Ez arra utalhat, hogy a kiskereskedelmi értékesítési piacok országos kiterjedésűek.

(32)

Csehországban három elosztási terület határozható meg, amelyek az elosztásért felelős vállalatok tulajdoni viszonyainak megfelelően különülnek el egymástól (27). Mivel a három regionális disztribútor jelentős piaci részesedést tudhat magáénak saját elosztási területén, elmondhatjuk, hogy a cseh piacot erős regionalitás jellemzi. A legnagyobb elosztó a ČEZ csoport és leányvállalata, a ČEZ Distribuce, a vállalatcsoport az ország nyolc villamosenergia-elosztó hálózatából ötöt birtokol, amelyek körülbelül a Csehországban fogyasztott összes villamos energia […] részét fedik le; ezzel szemben az E.ON elosztási területe […] részét, a PRE elosztási területe pedig mindössze […] részét teszi ki az összes villamosenergia-fogyasztásnak, míg a fennmaradó részt a helyi elosztózóna adja (28). Összesen az átadás-átvételi pontok körülbelül […] %-a található a ČEZ Distribuce vállalathoz tartozó területen. Ezek közül nem mindegyiket a ČEZ Prodej (a ČEZ csoport kiskereskedelmi ellátásért felelős tagja) szolgálja ki; saját elosztási területén azonban a ČEZ Prodej látja el a kis méretű kereskedelmi fogyasztók és a háztartások nagy többségét ([…] %-át) (29).

(33)

Országos szinten a ČEZ Prodej […] millió háztartási átadás-átvételi pontot szolgál ki, ami az átadás-átvételi pontok tekintetében […] %-os piaci részesedést jelent.

(34)

Az a tény, hogy a PRE saját területén körülbelül […] %-kal többet számít fel az átalánydíj energiakomponenséért, egy újabb tényező, amely alátámaszthatja, hogy a három elosztási területen nem egységes versenyfeltételek érvényesülnek. A kérelmező azzal indokolja az ár terén való eltérést, hogy a PRE saját területén kívül egy alacsony díjakkal működő leányvállalatot működtet (Yello Energy), ugyanakkor azt állítja, hogy a ČEZ Prodej és az E.ON azonos árat kér az átalánydíj energiakomponenséért a három területen (30).

(35)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül; és tekintettel a tényre, hogy országos szinten nagyszámú kiskereskedelmi vállalat működik, a csehországi kiskereskedelmi, végső fogyasztókat célzó villamosenergia-ellátás földrajzi hatóköre mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében országosnak tekinthető. Ez azonban nem zárja ki az erős regionális elemek jelenlétét.

(36)

Az Európai Bizottság korábbi megállapítása szerint a kiskereskedelmi földgázellátás piacai (ideértve a kisfogyasztók ellátását is) országos kiterjedésűek (31).

(37)

A csehországi kiskereskedelmi piacról szóló M.4238 E.ON/PP sz. határozatában (32) az Európai Bizottság nyitva hagyta a definíciót, mivel a kérdéses tranzakció más definíció alatt sem vezetett versennyel kapcsolatos aggályokhoz.

(38)

Földrajzi szempontból a cseh nemzeti versenyhivatal korábbi gyakorlatában (33) a kiskereskedelmi földgázellátás releváns termékpiacait országos kiterjedésűnek értékelte.

(39)

A legújabb információk szerint jelenleg nagyszámú aktív szolgáltató (34) tevékenykedik a csehországi kiskereskedelmi földgázpiacon. A kérelmező szerint ezek a szolgáltatók nagy- és kisfogyasztókat egyaránt képesek országos szinten ellátni.

(40)

Ahogy a villamos energia esetében, Csehországban a földgáz terén is három elosztási terület határozható meg, amelyek az elosztásért felelős vállalatok tulajdoni viszonyainak megfelelően különülnek el egymástól (35). A földgáz háztartásoknak történő kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozóan az Európai Bizottság a villamosenergia-piacon tapasztalthoz hasonló helyzetet állapított meg az inkumbens földgázelosztók egyes elosztási területekre jellemző piaci részesedésére vonatkozóan. 2015-ben a piaci részesedések megközelítőleg a következőképpen alakultak: […] % (RWE), […] % (PP) és […] % (E.ON) (36). Országos szinten, a nagyfogyasztók földgázellátása terén azonban már jobban megoszlik e vállalatok piaci részesedése (37).

(41)

A gázárak energiakomponense nincs szabályozva, ezt a három elosztási területen működő helyi elosztó vállalatok határozzák meg. A kérelmező elemzéséből kiderül, hogy a PP és az RWE azonos árképzéssel állapítja meg a teljes gázár energiakomponensét a három elosztási területen, míg az E.ON azonos árakat alkalmaz a PP és az RWE területén, és némileg (kevesebb mint […] %-kal) alacsonyabb árakat alkalmaz saját területén (38). Ennek fényében a kérelmező úgy véli, hogy a földgáz kiskereskedelmi értékesítésének piaca országos kiterjedésű.

(42)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének értékelése céljából – a többi uniós jogszabály sérelme nélkül; és tekintettel a tényre, hogy országos szinten nagyszámú kiskereskedelmi vállalat működik, a csehországi végső fogyasztókat célzó kiskereskedelmi földgázellátás földrajzi piaca mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében országosnak tekinthető. Ez azonban, ahogy azt a villamos energia esetében is említettük, nem zárja ki az erős regionális elemek jelenlétét.

(43)

Az Európai Bizottság más határozatokat is elfogadott (39) a kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázellátást érintő közbeszerzési szabályok alóli mentességek alkalmazhatóságára vonatkozóan. Ezekben a határozatokban az Európai Bizottság különösen az alábbi tényezőkre alapozta megállapításait: a piaci résztvevők általános száma, a legnagyobb szereplők összesített piaci részesedése, a végső fogyasztók szolgáltatóváltási aránya, a nagykereskedelmi piacok likviditása és az árak szabályozottsága.

(44)

Elsőként fontos rámutatni, hogy ahhoz, hogy egy szolgáltató megbízható, hosszú távú, hatékony versenykényszert gyakoroló szereplője legyen a cseh kiskereskedelmi piacnak, elengedhetetlen, hogy hozzáférése legyen versenyképes villamosenergia-forrásokhoz, akár saját termelési kapacitás, akár olyan likvid nagykereskedelmi piacok révén, amelyeken beszerezheti az összes szükséges nagykereskedelmi terméket Csehországban vagy behozatal útján külföldről. Ellenkező esetben a kiskereskedőknek vertikálisan integrált versenytársaiktól kell beszerezniük a villamos energiát, ami azt jelenti, hogy folyamatosan a fejük fölött lebeg az árprés veszélye, ami pedig jelentősen korlátozza az általuk a vertikálisan integrált szolgáltatókra (amilyen például a ČEZ) kifejthető versenykényszer mértékét.

(45)

Ha tehát szeretnénk felmérni, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, figyelembe kell vennünk a villamosenergia-termelés és nagykereskedelmi villamosenergia-ellátás beszállítói piacán fennálló versenyfeltételeket, valamint az ott működő szolgáltatók pozícióját is (40).

(46)

2017 júniusában 65 aktív szolgáltató több mint 100 átadás-átvételi pont ellátásáról gondoskodott a ČEZ csoport, az E.ON és a PRE három elosztási területén. A ČEZ Prodej a legnagyobb szolgáltató mind a nagy-, mind a kisfogyasztók esetében, a dobogó többi helyét az E.ON és a PRE foglalja el. A többi versenytárs jóval kisebb piaci részesedést tudhat magáénak a végső fogyasztók ellátása terén.

(47)

Korábbi határozataiban (41) az Európai Bizottság többek között arra alapozott, hogy a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás piacán a három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedésének mértéke hasznos mutató a piaci koncentráció és a verseny általános helyzetének felméréséhez. Mivel nem minden piaci szereplőre érvényesek a közbeszerzési szabályok, az elemzés főként azon konkrét piaci szereplők piaci helyzetére és versenykényszerére összpontosít, amelyekre vonatkoznak a közbeszerzési szabályok (ezek lényegében a ČEZ Prodej és a PP). Amikor azonban szükséges ismernünk a ČEZ Prodej és a PP működési környezetéül szolgáló piacon uralkodó viszonyokat, az elemzésbe más szolgáltatókat is bevonunk (lásd még a (20) preambulumbekezdést). Emellett relevánsnak tekinthetjük a piaci koncentráció más mutatóit is.

(48)

A ČEZ Prodej […] arányban látja el a nagyfogyasztókat, ez mennyiségre lebontva körülbelül […] TWh az összes […] TWh-ból (42). A vállalat nagyfogyasztókra vonatkozó piaci részesedése stabilnak volt mondható a 2012–2015-ös időszakban ([…] %) (43), ez az arány azonban 2016-ra […] %-ra csökkent (44). Az Európai Bizottság rámutat, hogy ez a csökkenés abban az évben történt, amikor a ČEZ csoport által üzemeltetett több atomerőműben is kiesések történtek, ami körülbelül […] arányban érintette a cégcsoport atomenergia-termelési kapacitását; ez is bizonyítja, hogy a versenyképes villamosenergia-forrásokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú tényező a kiskereskedelmi piacokon versenyezni kívánó szolgáltatók számára. Ezenfelül nem zárható ki, hogy egy vagy több régióban nagyobb lenne a ČEZ Prodej […] %-os piaci részesedése a nagyfogyasztók piacán, ha a részesedést nem országos, hanem regionális földrajzi piac szerint számítanák. Az Európai Bizottság kérte, hogy a kérelmező küldje el a ČEZ Prodej hálózatához csatlakozó nagyfogyasztókra vonatkozó helyi piaci részesedés számadatait, ez azonban nem történt meg.

(49)

A 2014–2016-os időszakban szintén stabil részesedést tudhatott magáénak a nagyfogyasztók piacán mind az E.ON, a körülbelül […] %-os, mind a PRE, a mintegy […] %-os eredményével.

(50)

Országos szinten a három legnagyobb piaci szereplő (a ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE) nagyfogyasztókra vetített összesített piaci részesedése körülbelül 60 % (45) (a HHI (46) értéke ezen a piacon 1 847 (47)). A nagyfogyasztókat kiszolgáló többi szolgáltató (Bohemia Energy, CENTROPOL, RWE, Veolia Komodity, Lumius, EP Energy Trading, Slovenské elektrárne, Amper Market) piaci részesedése mind […] % alatt marad.

(51)

Ha a leszállított villamosenergia-mennyiséget vesszük alapul, országos szinten a ČEZ Prodej a kisfogyasztók […] %-át látja el (48); a ČEZ csoport elosztási területén azonban nagyobb a felhasznált energiamennyiség mértéke, […] TWh-t a […] TWh-ból kisfogyasztók használtak fel (49). A ČEZ Prodej e fogyasztói csoportra vonatkozó piaci részesedése stabilnak volt mondható a 2012–2015-ös időszakban ([…] %) (50). Az Európai Bizottság azonban szeretné hangsúlyozni, hogy a cseh nemzeti versenyhivatal állásfoglalása szerint a ČEZ Prodej piaci részesedése az elmúlt 6 évben csökkent (51).

(52)

Helyi szinten az inkumbens szolgáltatók magas piaci részesedéssel bírnak a kisfogyasztók körében: 2014 és 2015 között a ČEZ Prodej és az E.ON […] %-os piaci részesedést tudhatott magáénak saját elosztási területén, míg a PRE piaci részesedése […] % volt a prágai régióban. A három legnagyobb szolgáltató elhanyagolható jelenléttel bírt a többi szolgáltató elosztási területén ([…] %) (52). Ez megerősíti, hogy a piac erőteljes regionális jellemzőkkel bír.

(53)

A 2014–2016-os időszakban szintén stabil részesedést tudhatott magáénak a kisfogyasztók piacán mind az E.ON, a körülbelül […] %-os, mind a PRE, a mintegy […] %-os eredményével. Országos szinten a három legnagyobb piaci szereplő (a ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE) kisfogyasztókra vetített összesített piaci részesedése körülbelül 74 % (53) (a HHI értéke ezen a piacon 2 664) (54). A kisfogyasztók e piacán a nagyokat leginkább megközelítő versenytárs a Bohemia Energy, […] %-kal.

(54)

A hatékony verseny meglétének vizsgálatakor érdemes figyelembe venni a szolgáltatót váltó fogyasztók számát is. A szolgáltatóváltás két típusa határozható meg: külső szolgáltatóváltás, amikor a fogyasztó egy másik szolgáltatóra vált, és belső szolgáltatóváltás, amikor a fogyasztó meglévő szolgáltatójánál vált másik díjszabásra vagy szerződésre. Egy korábbi határozatában (55) az Európai Bizottság elsősorban a külső szolgáltatóváltást elemezte.

(55)

A kérelmező állítása szerint a nagyfogyasztók körében viszonylag magas a külső szolgáltatóváltás aránya. A külső szolgáltatóváltás aránya azonban a 2010-es 30 %-hoz képest 2015-re 16 %-ra csökkent a nagyfogyasztók körében; erre a hat évre vetítve a külső szolgáltatóváltás átlagos aránya 22 % volt (56). Összehasonlításképp: a külső szolgáltatóváltás átlagos aránya Csehországban magasabb, mint Németországban (körülbelül 11 %) (57), de alacsonyabb, mint Olaszországban (mintegy 32 %) (58). A kérelmező tájékoztatása szerint a villamosenergia-szolgáltató váltása nem jár plusz költségekkel; a közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra bekötött fogyasztók pályázatokon keresztül szerzik be a szükséges villamos energiát, vagy közvetlenül az energiatőzsdén vásárolják azt, ami megmagyarázza, hogy miért váltanak nagyobb arányban szolgáltatót, mint a kisfogyasztók (lásd az (56)–(59) preambulumbekezdést) (59).

(56)

A kérelmező tájékoztatása szerint a kisfogyasztók esetében azért alacsony a külső szolgáltatóváltási arány, mivel állítólag magas a fogyasztók elégedettsége és/vagy gyakori a meglévő szerződések újratárgyalása a szolgáltatóval. A kisfogyasztók esetében 2015-ben mintegy 4,6 % volt a külső szolgáltatóváltási arány (azaz ugyanannyi, mint 2010-ben); erre a hat évre vetítve a külső szolgáltatóváltási arány átlaga 5 % volt (60). A kérelmező tájékoztatása szerint a kisfogyasztók számára is viszonylag egyszerűen megvalósítható egy másik villamosenergia-szolgáltatóra való átállás. A kérelmező által a fogyasztók körében végzett felmérés szerint a három elosztási területen a kisfogyasztók akkor váltanának villamosenergia-szolgáltatót, ha „5–10 %-os áremelkedés következne be” (61).

(57)

A nemzeti versenyhivatal állásfoglalásában szerepel, hogy a ČEZ Prodej megbízásából készült fogyasztói felmérés megállapította, hogy a fogyasztók rendkívül érzékenyek az árak változásaira, és magas körükben a szolgáltatóváltási hajlandóság (62). A nemzeti versenyhivatal állásfoglalása ezenfelül rámutatott, hogy „a szolgáltatók a közelmúltban versenyképes, ügyfélmegtartást célzó, jelentős kedvezményeket kínáló ajánlatokkal keresték meg fogyasztóikat”, ami azzal járt, hogy a ČEZ Prodej adatai szerint „a ČEZ Prodej számos olyan fogyasztója, aki az ilyen ajánlatok nélkül átszerződött volna egy másik szolgáltatóhoz, inkább a ČEZ Prodej által kínált előnyösebb díjszabást választotta” (63). A nemzeti versenyhivatal állásfoglalásában arra is rámutatott, hogy ha a külső szolgáltatóváltási arányhoz hozzáadjuk a ČEZ Prodejnél mért belső szolgáltatóváltási arányt, a háztartásokra vonatkozóan […] %-os összesített szolgáltatóváltási arányt kapunk.

(58)

Az Európai Bizottság azonban rámutat, hogy a legújabb nyilvánosan elérhető információk szerint (64) a háztartások belső szolgáltatóváltási aránya viszonylag alacsony Csehországban. A háztartási fogyasztók villamos energiára vonatkozó belső szolgáltatóváltási arányának hároméves átlaga mindössze 2 %, míg ugyanezen fogyasztóknál a külső szolgáltatóváltási arány ötéves átlaga 6 % (65).

(59)

Az Európai Bizottság ezenfelül szeretne rámutatni, hogy a cseh nemzeti szabályozó hatóság (ERO) is felhívta rá a figyelmet, hogy a villamos energia kiskereskedelmi piacán alkalmazott egyes automatikusan megújuló határozott idejű szerződéseknél nem egyértelműek a szerződési feltételek, ami megnehezítheti, hogy a fogyasztók megállapítsák, hogy mikor és milyen feltételek mellett mondhatják fel szerződésüket (66). Az ERO által kiadott legfrissebb elérhető jelentésben (2016) (67) is szerepel ez a megjegyzés az automatikusan megújuló határozott idejű szerződésekre vonatkozóan.

(60)

A tényleges verseny meglétét jól jelzi a nagykereskedelmi piac likviditása is, mivel a releváns nagykereskedelmi termékekre (például alapterhelési, csúcsterhelési termékekre, különböző időtartamokra vonatkozó egyórás blokkokra) irányuló megfelelő mértékű kereslet és kínálat beszerzési és fedezeti lehetőségeket kínál a saját energiatermelési kapacitással nem rendelkező szolgáltatók számára, valamint lehetővé teszi, hogy ezek a szolgáltatók is belépjenek a kiskereskedelmi piacra, és versenybe szálljanak a vertikálisan integrált, saját energiatermelési lehetőségekkel bíró szolgáltatókkal.

(61)

2016-ban a ČEZ csoport állította elő a Csehországban termelt villamos energia […] %-át (68). A második legnagyobb villamosenergia-termelő (az Elektrárna Počerady a.s.) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak, míg a következő három termelő (a Sokolovská Uhelná a.s., az Elektrárna Dětmarovice a.s. és a Severní Energetická a.s (69).) mind […] % alatt van (70). A következő hat energiatermelő vállalat részesedése a 3 %-ot sem éri el, míg a fennmaradó részt (amelybe a megtermelt villamos energia 17 %-a tartozik) számos kisebb nap- és szélerőmű és mezőgazdasági vállalat állítja elő. Az E.ON, a PRE és a többi, kisebb kiskereskedelmi szolgáltató (például a Bohemia Energy vagy a CENTROPOL) nem rendelkezik energiatermelő létesítményekkel Csehországban.

(62)

Mindezek alapján továbbra is a ČEZ csoport marad a legnagyobb villamosenergia-termelő vállalat Csehországban. Az energiatermelés terén tapasztalható magas piaci részesedése annak köszönhető, hogy ez a vállalat kiváltságos hozzáféréssel rendelkezik Csehország legolcsóbb energiatermelési forrásaihoz (atomenergia, lignit, szén).

(63)

Az atomenergia-termelés terén meg kell említeni, hogy a ČEZ csoport 2016 és 2017 között több atomreaktorában kiesésekkel szembesült […].

(64)

Csehország hosszú távú energiastratégiai terve (71) szerint 2050-re az atomenergia fogja fedezni az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy felét (ma körülbelül egyharmadát fedezi). A cseh hatóságok azt tervezik, hogy 2035-től kezdve fokozatosan leállítják a Dukovany erőmű négy blokkját, és közben új reaktorokat építenek a két meglévő erőműhöz (Dukovany és Temelin), ennek megvalósítása érdekében vagy az állam felvásárolja a ČEZ csoport atomenergiával foglalkozó részlegét, vagy a ČEZ csoport maga finanszírozza az új reaktorokat. E forgatókönyv szerint a reaktorok teljes újraindításával és az energiatermelési kapacitás jövő évre előrejelzett növekedésével (72) a ČEZ csoport részesedése az energiatermelési piacból vélhetően vissza fog térni a korábbi szintekre.

(65)

Nagykereskedelmi szinten a villamos energiát vagy házon belül, a vertikálisan integrált, energiatermelést és kiskereskedelmi értékesítést is végző vállalkozások különböző cégei között (ilyenek például a ČEZ csoport gazdálkodó egységei) vagy különböző csatornákon keresztül értékesítik: tisztán kétoldalú (tőzsdén kívüli) vagy közvetítői megállapodások segítségével; a Power Exchange Central Europe, a.s. („PXE”) vagy a Czech Moravian Commodity Exchange Kladno („CMCEK”) által irányított határidős piacokon (73); és a csehországi villamosenergia- és földgázpiac szereplője, az OTE a.s. nevű vállalat által irányított azonnali piacokon. A villamosenergia-kereskedők a kétoldalú megállapodások és a tőzsdei termékek (köztük az OTE platformján és a külföldi tőzsdéken (74) vásárolt termékek) bármilyen kombinációját megvásárolhatják és értékesíthetik (75).

(66)

A PXE tőzsde nagykereskedelmi árai hagyományosan az EEX tőzsde áraihoz igazodnak. A kérelmező tájékoztatása szerint a ČEZProdej (76) nem élvez versenyelőnyt a villamos energiát a PXE tőzsdéről beszerző többi kiskereskedővel szemben, mivel […] (77). Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek az árnak az alapját egy olyan szerződés képezi, amelyet két, azonos vállalatcsoporthoz tartozó cég kötött egymással, így az ár bármikor megváltozhat, és nincs hatása a ČEZ csoport összesített nyereségére.

(67)

A csehországi nagykereskedelmi piacokon (azonnali és határidős, közvetített és tőzsdei piacokon) 2016-ban gazdát cserélt energiamennyiség ([…] TWh) nagyjából […] részét tette ki az éves villamosenergia-fogyasztás mennyiségének (78). 2016-ban a közvetítői platformokon (például a Trayporton) a tőzsdén kívüli kereskedelem mennyisége elérte a(z) […] TWh-t (az összesen […] TWh-nyi kereskedett mennyiségből), ami kis mértékű növekedést jelent 2008-hoz képest ([…] TWh) (79). Összehasonlításképp: a német nagykereskedelmi piac volumene a villamosenergia-lehívás teljes mennyiségének tízszerese volt (80). Csehországban a legnagyobb energiatőzsdén (PXE (81)) is alacsony maradt a határidős kereskedelem volumene (82), míg a belföldi kereskedelmi helyszíneken, mint például a CMCEK (83), még alacsonyabb mennyiségeket (2–3 TWh-t) értékesítettek. A másnapi és a napon belüli piacokon (OTE-Spot), amelyek szintén szükségesek ahhoz, hogy a kiskereskedők be tudják szerezni az általuk igényelt nagykereskedelmi termékeket, 2008-hoz képest nőtt ugyan a kereskedelem volumene, de az továbbra is rendkívül alacsony (84). Végül pedig, mivel a közvetlen (tőzsdén kívüli) kétoldalú értékesítésekről nincsenek adataink, az Európai Bizottság nem tudja felmérni, hogy ezen a területen van-e elég lehetőség ahhoz, hogy az új szereplők sikeresen tudjanak versenyezni a piacon (85).

(68)

Az import terén a kérelmező tájékoztatása szerint „bőséges rendszer-összeköttetési kapacitás áll rendelkezésre a cseh-német határon” (86). A csehországi átvitelirendszer-üzemeltető jelentése szerint (87) azonban a nem tervezett, több GW-ot kitevő áramlás (úgynevezett „hurokáramlás”) miatt több kritikus helyzet is kialakult a cseh átviteli rendszerben. A csehországi átvitelirendszer-üzemeltető szerint a hurokáramlás komoly problémát jelent a hálózat stabilitására nézve (88), ami korlátozó tényezőként hat a cseh határon és különösen a cseh-német határon keresztül zajló kereskedelemre. A kérelmező által benyújtott számadatok (89) tanúsága szerint a német határon keresztül elérhető kereskedelmi importmennyiség a 2014 és 2016 közötti időszakban jelentősen csökkent (90).

(69)

Ráadásul a szomszédos országokból import céljára rendelkezésre álló kapacitás a cseh piacon hagyományosan alacsony nagykereskedelmi árak miatt csökkenhet. Ez jellemezte a 2012 és 2016 közötti időszakot is, amikor a Csehország határainak túloldalán fekvő országokhoz viszonyított másnapi árkülönbség a legtöbb országgal szemben negatív értéket mutatott: – 3,9 EUR/MWh volt Lengyelország felé; – 0,4 EUR/MWh Ausztria felé; – 0,6 EUR/MWh Szlovákia felé, és kizárólag Németország felé volt némileg pozitív (0,4 EUR/MWh) (91).

(70)

A fentiek ellenére a kérelmező tájékoztatása szerint 2016-ban körülbelül 8,6 TWh-nyi importkapacitást használhattak fel a piaci szereplők, míg 7,9 TWh-t, azaz „a teljes villamosenergia-fogyasztás körülbelül 13 %-át” importálták a ČEZ csoport atomerőműveiben bekövetkezett váratlan kimaradások miatt (92). Valószínűleg ez a kivételes körülmény magyarázza, hogy 2016-ban ilyen mértékű kapacitást importáltak és bocsátottak a piaci szereplők rendelkezésére. Ezt támasztja alá, hogy a ČEZ csoport számításai szerint a kimaradások nélkül további […] TWh-nyi energiát tudott volna előállítani. A helyzet azonban azóta javult, egyes reaktorokat már újraindítottak, és tervben van a többi reaktor mielőbbi üzembe állítása is. Ennek eredményeként várható, hogy a jövőben folyamatosan csökkenni fog az importált villamos energia volumene, mivel az alacsony határköltségekkel előállítható atomenergia-termelés növekedése vélhetően le fogja nyomni a villamosenergia-árakat Csehországban.

(71)

A végső fogyasztóknak értékesített villamos energia ára két komponensből tevődik össze (93): az első, amely a végleges, teljes ár 45 %-át teszi ki, a rögzített költségekből áll, amelyeket a villamosenergia-elosztásért, a kiegészítő szolgáltatásokért, a rendszer használatáért stb. kell fizetni; a második, a végleges, teljes ár 37 %-át kitevő rész maga a villamos energia díja, amely tartalmazza a kiskereskedelmi értékesítő árrését is (94). Ez a második komponens nincs szabályozva (95).

(72)

A végső fogyasztóknál (kis- és nagyfogyasztóknál) jelentkező villamosenergia-árak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (96). A kérelmező rámutat, hogy a végső fogyasztók által fizetett árak a 2007 és 2015 közötti időszakban konzisztensen alacsonyabbak voltak, mint a németországi árak.

(73)

A kérelmező rámutat továbbá, hogy a cseh energiakomponens ára a nagy méretű ipari fogyasztók esetében (97) több mint 40 %-kal csökkent 2012 második fele és 2015 második fele között, amikor 24 %-kal volt alacsonyabb (0,0300–0,0400 EUR/kWh) a németországi energiakomponens áránál (0,0400–0,0500 EUR/kWh). A háztartások tekintetében (98) a kérelmező megjegyzi, hogy 2009 második felét követően a csehországi energiakomponens ára folyamatos esésnek indult, és 2015 második felére közel 0,0400 EUR/kWh-ra csökkent, ami 49 %-kal alacsonyabb a németországi energiakomponens áránál (0,0700–0,0800 EUR/kWh) (99).

(74)

A kérelmező ezeken az Eurostat-adatokon alapuló számok alapján megállapítja, hogy „a csehországi piacon élénkebb a verseny, mint a németországi piacon, amely az Európai Bizottság által a közelmúltban meghozott, a németországi kiskereskedelmi piacnak mentességet adó határozat szerint közvetlen módon ki van téve a versenynek”. (100) Ezt a megállapítást azonban nem támasztják alá bizonyítékok, különösen a cseh és a német piacokon végzett ár-összehasonlítások terén. A közgazdasági elméletek szerint adott körülmények között (például bizonyos határköltségszintek és keresleti rugalmasság mellett) az erősen koncentrált piacokon alacsonyabb árak alakulhatnak ki, mint a kevésbé koncentrált piacokon (101). Ami még fontosabb: az ár-összehasonlítás a választott összehasonlítási egység miatt ilyen előnyös Csehországra nézve. Tény, hogy abszolút értékben mérve a németországi árak magasabbak voltak a csehországi áraknál, ugyanakkor vásárlóerő-egységben mérve a németországi árak voltak az alacsonyabbak; ha ezt a mértékegységet vesszük alapul, 2015-ben a csehországi árak voltak a magasabbak (102).

(75)

Ezenfelül különösen a háztartási árak tekintetében az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) a nemzeti szabályozóktól kapott adatok alapján rámutatott, hogy „a háztartási energiaárak adatai terén vannak szabálytalanságra utaló jelek. Ezért az eredményeket ajánlatos fenntartással kezelni.” (103).

(76)

Az ERO legfrissebb adatai szerint 2016-ban 98 olyan aktív kereskedő működött Csehországban, amely a földgáz fogyasztóknak való értékesítésével foglalkozott (104). A kiskereskedelmi földgázellátás piacára való belépés összköltsége (105) alacsony, vélhetően képezi a piacra lépés akadályát.

(77)

Korábbi határozataiban (106) az Európai Bizottság többek között arra alapozott, hogy a kiskereskedelmi földgázellátás piacán a három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedésének mértéke hasznos mutató a piaci koncentráció és a verseny általános helyzetének felméréséhez. Mivel nem minden piaci szereplőre érvényesek a közbeszerzési szabályok, az elemzés főként azon konkrét piaci szereplők piaci helyzetére és versenykényszerére összpontosít, amelyekre vonatkoznak a közbeszerzési szabályok (ezek lényegében a ČEZ Prodej és a PP). Amikor azonban szükséges ismernünk a ČEZ Prodej és a PP működési környezetéül szolgáló piacon uralkodó viszonyokat, az elemzésbe más szolgáltatókat is bevonunk (lásd még a (20) preambulumbekezdést). Emellett relevánsnak tekinthetjük a piaci koncentráció más mutatóit is.

(78)

A legfrissebb számadatok szerint (107) a fogyasztóknak értékesített mennyiséget tekintve a három legnagyobb gázszolgáltató az RWE (ma már Innogy Energie, s.r.o.), amely közel […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak, valamint a PP és az E.ON egyaránt […] %-os piaci részesedéssel. A ČEZ Prodej ezen a piacon is aktív […] %-os piaci részesedéssel (108).

(79)

A kérelmező által benyújtott 2016-os adatok szerint a nagyfogyasztók terén is az RWE a legnagyobb szolgáltató […] %-os piaci részesedéssel, őt követi a ČEZ Prodej, amely […] %-os és az E.ON, amely […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. Az Európai Bizottság rámutat, hogy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében szereplő definíció szerint csak a PP és a ČEZ Prodej tekinthető közszolgáltató ajánlatkérőnek, ezért a közbeszerzési szabályok hatálya is csak erre a két vállalatra terjed ki.

(80)

A csehországi gázpiacon működő három legnagyobb, nagyfogyasztókat kiszolgáló kiskereskedelmi szereplő összesített piaci részesedése 51 %. A HHI-index értéke ezen a piacon 1 341 (109).

(81)

A kérelmező által benyújtott 2016-os adatok szerint a kisfogyasztók terén a három legnagyobb szolgáltató az RWE […] %-os piaci részesedéssel, őt követi a PP, amely […] %-os és az E.ON, amely […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak (110). A ČEZ Prodej ezen a piacon is aktív […] %-os piaci részesedéssel (ezzel a negyedik legnagyobb szolgáltató). Az Európai Bizottság rámutat, hogy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében szereplő definíció szerint csak a PP és a ČEZ Prodej tekinthető közszolgáltató ajánlatkérőnek, ezért a közbeszerzési szabályok hatálya is csak erre a két vállalatra terjed ki.

(82)

A csehországi gázpiacon működő három legnagyobb, kisfogyasztókat kiszolgáló kiskereskedelmi szereplő összesített piaci részesedése 69 % (111). A HHI-index értéke ezen a piacon 2 024 (112).

(83)

Az ERO 2016-os nemzeti jelentése négy fogyasztói kategóriára bontva közli a szolgáltatóváltásra vonatkozó adatokat (113): „nagy igényű fogyasztók”, „közepes igényű fogyasztók”, „kis igényű fogyasztók” és „háztartások”.

(84)

Az első két kategóriát („nagy igényű fogyasztók” és „közepes igényű fogyasztók”) nagyjából megfeleltethetjük a jelen határozat kontextusában használt „nagyfogyasztók” kategóriával. 2016-ban a nagy igényű fogyasztók körében 38 %, míg a közepes igényű fogyasztók körében 29 % volt a szolgáltatóváltás aránya. E két kategóriában az elmúlt öt évben is folyamatosan magas volt a szolgáltatóváltás aránya.

(85)

A második két kategóriát („kis igényű fogyasztók” és „háztartások”) nagyjából megfeleltethetjük a jelen határozat kontextusában használt „kis méretű kereskedelmi fogyasztók és háztartások” kategóriával.

(86)

2016-ban a „kis igényű fogyasztók” kategóriájában 14 %-os, míg a „háztartások” kategóriában 6,6 %-os szolgáltatóváltási arányt rögzítettek. A „kis igényű fogyasztók” kategóriájában a 2011 és 2016 közötti időszakban is 10 % felett volt a szolgáltatóváltási arány. A „háztartások” kategóriába tartozó fogyasztók szolgáltatóváltási aránya 2011-től kezdve csökkent (amikor ez a szám körülbelül 13 % volt (114)), azonban 2016-ban ismét nőtt.

(87)

A nagykereskedelmi földgázpiac szereplői hosszú távú szerződésekkel, árutőzsdéken vagy más kereskedőktől vásárolhatnak földgázt. A nagykereskedelmi árak alakulását jórészt ma is az orosz és norvég gáztermelőkkel kötött hosszú távú szerződések határozzák meg. A hosszú távú szerződések tartama általában rendkívül hosszú, akár 30 év is lehet. Korábban bizonyos változtatásokat hajtottak végre az ezekben a szerződésekben használt gázárszámítási képletekben, de magukat a hosszú távú szerződéseket nem mondták fel (116). Az Eurostat adatai szerint 2016-ban összesen 36 szervezet importált földgázt Csehországba (117).

(88)

Az ERO tájékoztatása szerint a kizárólagos piacműködtetői engedéllyel rendelkező cseh vállalat, az OTE, a.s. 2010 óta működtet azonnali gázpiacot. A gázpiaci szabályok módosítása miatt a piacműködtető által szervezett másnapi gázpiac megszűnt. Ezzel szemben létrehoztak egy napon belüli földgázpiaci platformot. Az ERO tájékoztatása szerint ez a piac 2016-ban is rendkívül vonzó volt a földgázpiaci szereplők számára (118).

(89)

A nagykereskedelmi piacon a tőzsdeplatformokon kívül és a kétoldalú, tőzsdén kívüli kereskedés keretei között nagyobb volumenek cserélnek gazdát. A tőzsdén kívüli kereskedés előnye, hogy rugalmasan bonyolítható, azaz anélkül, hogy korlátozott szerződésekre kellene támaszkodni. A tőzsdén kívüli kereskedésben jelentős szerepet játszik a közvetítői felületeken keresztül történő közvetítés. A tőzsdén kívüli kereskedés 2012 óta egyre fontosabb szerepet tölt be. Csehországban 2016-ban a közvetítői felületeken keresztül lebonyolított földgáz-kereskedelmi tranzakciók 88 TWh-nyi mennyiséget fedtek le (a tőzsdeplatformokon értékesített mennyiséggel együtt 93 TWh-nyit). A határidős szerződések mennyisége a 2014-es 0,7 TWh-ról 2015-ben 3 TWh-ra nőtt.

(90)

Csehország 2016-os összesített földgázfogyasztása körülbelül 88 TWh volt. A fogyasztás 2015-höz képest 8,5 %-kal nőtt. A nagykereskedelmi volumen és a fogyasztás aránya 1 felett maradt (119).

(91)

Az (87)–(90) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezők alapján az Európai Bizottság megállapítja, hogy a csehországi nagykereskedelmi piac kellő mértékben likvid ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatók megfelelő versenyfeltételek mellett (akár a nagykereskedelmi piacokról, akár import révén) hozzájussanak a nagykereskedelmi piacon értékesített földgázhoz. A csehországi nagykereskedelmi piac likviditása nem zárja ki azt, hogy a kiskereskedelmi földgázellátás közvetlen versenynek legyen kitéve.

(92)

A végső fogyasztóknak értékesített földgáz ára két fő komponensből tevődik össze (az adók nélkül) (120). Az első, amely az ár 22 %-át teszi ki, a szabályozás hatálya alá eső részeket fedezi (továbbítás, elosztás stb.). A második (amely az ár 78 %-át teszi ki) fedi le a tulajdonképpeni árucikk árát, amely tartalmazza a kiskereskedelmi értékesítő árrését is. A második komponens nincs szabályozva (121).

(93)

A nagyfogyasztóknál jelentkező földgázárak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (122).

(94)

A kisfogyasztóknál jelentkező földgázárak adókkal együtt és adók nélkül is alacsonyabbak az EU-28 átlagánál (122).

(95)

A csehországi kiskereskedelmi villamosenergia-piacokon strukturálisan korlátozza a versenyt, hogy a kiskereskedők (a ČEZ Prodej kivételével) nem rendelkeznek elegendő saját villamosenergia-termelési kapacitással, sem megfelelő likviditású nagykereskedelmi piacokhoz való hozzáféréssel (sem Csehországban, sem külföldön). Ez azt eredményezi, hogy ezek a kiskereskedők nem tudnak egyenlő feltételekkel versenyezni a ČEZ Prodej vállalattal, amely vertikálisan integrálva van a legnagyobb helyi elosztóval és a legnagyobb villamosenergia-termelővel.

(96)

A nagyfogyasztók terén a három legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltató vállalat összesített piaci részesedése magasnak mondható (60 %), ráadásul a legnagyobb piaci szereplő (ČEZ Prodej) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. A második és a harmadik legnagyobb piaci szereplő, az E.ON és a PRE piaci részesedése […] % és […] % (ebben a sorrendben), és ezekre a szolgáltatókra nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. E vállalatok el nem hanyagolható piaci részesedésük ellenére csak korlátozott mértékben tudnak versenykényszert gyakorolni a ČEZ Prodejre. A villamos energia nagykereskedelmi piacához való hozzáférés nem megfelelő: Csehország messze legnagyobb villamosenergia-termelője a ČEZ csoport, a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitása korlátozott, ezért a nagykereskedelmi villamosenergia-piac likviditása a ČEZ csoport tevékenységétől függ. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy a többi vállalat csak korlátozott mértékben tud megfelelő versenyfeltételek mellett villamosenergia-termékeket (alapterhelési és más termékeket) beszerezni, és ebből kifolyólag strukturálisan korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy versenyezzenek a ČEZ Prodej vállalattal. Ugyanezekből az okokból a kisebb piaci szereplők is csak korlátozottan tudnak versenyezni a három legnagyobb szolgáltatóval.

(97)

A ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE piaci pozícióját erősítik a piac erős regionális elemei is, míg a három elosztási területen uralkodó nem egységes versenyfeltételek megnehezítik a versenytársak számára, hogy saját elosztási területükön versenyre szorítsák a három szolgáltatót. Végül a szolgáltatóváltás aránya ugyan magasabb, mint a kisfogyasztóknál, de az utóbbi években csökkenni kezdett.

(98)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt nem teljesítettnek kell tekinteni a nagyfogyasztók kiskereskedelmi villamosenergia-ellátása terén Csehországban.

(99)

A kisfogyasztók terén a három legnagyobb kiskereskedelmi szolgáltató vállalat összesített piaci részesedése magas (74 %), ráadásul a legnagyobb piaci szereplő (ČEZ Prodej) […] %-os piaci részesedést tudhat magáénak. A második és a harmadik legnagyobb piaci szereplő, az E.ON és a PRE piaci részesedése […] % és […] % (123) (ebben a sorrendben), és ezekre a szolgáltatókra nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. E vállalatok el nem hanyagolható piaci részesedésük ellenére csak korlátozott mértékben tudnak versenykényszert gyakorolni a ČEZ Prodejre. A villamos energia nagykereskedelmi piacához való hozzáférés nem megfelelő: Csehország messze legnagyobb villamosenergia-termelője a ČEZ csoport, a villamosenergia-hálózatok rendszerösszekötő kapacitása korlátozott, ezért a nagykereskedelmi villamosenergia-piac likviditása a ČEZ csoport tevékenységétől függ. Ez a helyzet ahhoz vezet, hogy a többi vállalat csak korlátozott mértékben tud megfelelő versenyfeltételek mellett villamosenergia-termékeket (alapterhelési és más termékeket) beszerezni, és ebből kifolyólag strukturálisan korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy versenyezzenek a ČEZ Prodej vállalattal. Ugyanezekből az okokból a kisebb piaci szereplők is csak korlátozottan tudnak versenyezni a három legnagyobb szolgáltatóval.

(100)

A ČEZ Prodej, az E.ON és a PRE piaci pozícióját erősítik a piac erős regionális elemei és a három elosztási területen uralkodó nem egységes versenyfeltételek, ami megnehezíti a versenytársak számára, hogy saját elosztási területükön versenyre szorítsák a három szolgáltatót. Végül a szolgáltatóváltás aránya is alacsonynak mondható, és a fentiekben ismertetett okokból kijelenthető, hogy az alacsony kiskereskedelmi árak nem bizonyítják a versenynek való közvetlen kitettséget.

(101)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt nem teljesítettnek kell tekinteni a kisfogyasztókat célzó kiskereskedelmi villamosenergia-ellátás terén Csehországban.

(102)

A nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának csehországi helyzetét a következőképp lehet összefoglalni: számos országos szinten aktív szolgáltató van jelen a piacon; a kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozó három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedése nem túlzottan magas (51 %); az első és a harmadik legnagyobb piaci szereplőre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok; a szolgáltatóváltás aránya kielégítő, nincs érvényben végső fogyasztókra vonatkozó árszabályozás és a nagykereskedelmi piac likviditása nem akadályozza a kiskereskedelmi földgázellátás versenynek való közvetlen kitettségét.

(103)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a nagyfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának terén Csehországban.

(104)

A kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátásának csehországi helyzetét a következőképp lehet összefoglalni: számos országos szinten aktív szolgáltató van jelen a piacon; a kiskereskedelmi értékesítéssel foglalkozó három legnagyobb vállalat összesített piaci részesedése magasnak mondható (69 %), azonban az első és a harmadik legnagyobb piaci szereplőre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok; a szolgáltatóváltási arány kielégítő; nincs érvényben végső fogyasztókra vonatkozó árszabályozás és a nagykereskedelmi piac likviditása nem akadályozza a kiskereskedelmi földgázellátás versenynek való közvetlen kitettségét.

(105)

Tekintettel a fentiekben megvizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a kisfogyasztók kiskereskedelmi földgázellátása terén Csehországban.

(106)

E határozat alapját a 2016 novembere és 2018 áprilisa közötti időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi, ahogyan az a kérelmező által benyújtott információkból és az ERO országos jelentéseiből kiderül. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(107)

mivel a kiskereskedelmi villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások (124) továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő közbeszerzési szerződéseket a szóban forgó irányelv 6. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés elsődleges célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az elsődleges cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(108)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,