23.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2177 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. november 22.)

a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2012/34/EU irányelvnek a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és az azokon belül nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető szabályai, például a hozzáférési jogokra vonatkozó rendelkezések, a kérelmek kezelésére vonatkozó alapvető eljárási szabályok és az információk közzétételére vonatkozó követelmények az összes kiszolgáló létesítményre alkalmazandók. A 2012/34/EU irányelv ezenkívül különböző szabályokat határoz meg a kiszolgáló létesítményekben nyújtott különböző típusú szolgáltatásokra vonatkozóan. Ezeket a különbségeket e rendeletnek is tükröznie kell.

Figyelembe véve a 2012/34/EU irányelv célját és hatályát, a kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések érvénye csak a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó szolgáltatásokra terjed ki.

(2)

A kisebb jelentőségű kiszolgáló létesítmények üzemeltetői aránytalan terhelésének elkerülése érdekében célszerű biztosítani az igazgatási szervek számára annak lehetőségét, hogy mentesítsék a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőit e rendelet néhány vagy összes rendelkezése alól (bizonyos rendelkezések kivételével, amelyek a kiszolgáló létesítmények leírásának közzétételére vonatkozó követelményt írnak elő), amennyiben az adott igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy a létesítmény a piac működése szempontjából nem bír stratégiai jelentőséggel. Az igazgatási szervnek abban az esetben is jogosultnak kell lennie ilyen mentességek nyújtására, ha a kiszolgáló létesítmények érintett piacát egymással versenyző hasonló szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők sokfélesége jellemzi, vagy ha az adott igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy e rendelet egyes rendelkezései kedvezőtlen hatással lehetnek a kiszolgáló létesítmények piacának működésére. Ez a helyzet állhat fenn például akkor, ha egy vállalkozó vasúti társaság szolgáltatásokat nyújt egy másik vállalkozó vasúti társaságnak annak érdekében, hogy e társaságnak támogatást nyújtson távoli térségekben olyan együttműködés részeként, amelyre a társaság számára potenciálisan egyébként felmerülő gazdasági költségek miatt van szükség.

Az igazgatási szerveknek a mentességi kérelmeket egyedileg, eseti alapon kell értékelniük. Amennyiben valamely, az adott kiszolgáló létesítményhez vagy a vasúthoz kapcsolódó érintett szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó panasz nyomán az igazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy a körülmények olyan módon változtak, hogy egy korábban megadott mentesség kedvezőtlen hatást gyakorol a vasúti szállítási szolgáltatások piacára, az igazgatási szervnek felül kell vizsgálnia a mentességet, és adott esetben visszavonhatja azt.

Az igazgatási szerveknek biztosítaniuk kell a mentességek következetes alkalmazását valamennyi tagállamban; a 2. cikk alkalmazásának időpontjáig közös elveket kell kidolgozniuk a mentességi rendelkezések alkalmazására vonatkozóan. Szükség esetén a Bizottság a 2012/34/EU irányelv 57. cikkének (8) bekezdésével összhangban intézkedéseket fogadhat el ezen elvek meghatározása céljából.

Az e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása alól mentesített kiszolgáló létesítmények üzemeltetői továbbra is a 2012/34/EU irányelvben meghatározott, a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó egyéb szabályok hatálya alá tartoznak.

(3)

Az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) létrehozza a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszert. E rendeletnek, amely meghatározza a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői és a kérelmezők által követendő eljárások és kritériumok részleteit, a vasúti tevékenységekhez kapcsolódó tengeri és belvízi kikötői létesítményekre is alkalmazandónak kell lennie.

Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) meghatározza a karbantartásért felelős szervezet kötelezettségeit. Ez a rendelet nem sértheti a szóban forgó irányelv rendelkezéseit.

(4)

A kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek és a díjakra vonatkozó információknak az átláthatósága előfeltételét képezi annak, hogy a kérelmezők megkülönböztetésmentesen férhessenek hozzá a kiszolgáló létesítményekhez és az azokban nyújtott szolgáltatásokhoz. Az egyes kérelmezőkkel külön-külön, eltérő elvek alkalmazásával tárgyalt rejtett árkedvezmények aláásnák a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés elvét. A kiszolgáló létesítmények leírásában szereplő, a kedvezményrendszerek elveire vonatkozó információknak ugyanakkor figyelembe kell venniük az üzleti titoktartásra vonatkozó követelményeket.

(5)

A 2012/34/EU irányelv előírja a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői számára, hogy nyújtsanak megkülönböztetésmentes hozzáférést az említett létesítményekhez és az azokban nyújtott szolgáltatásokhoz. Az irányelv azokra az esetekre alkalmazandó, amelyekben saját részre történő szolgáltatásnyújtás, valamint kiszolgáló létesítmény üzemeltetője általi szolgáltatásnyújtás valósul meg. Amennyiben a piac torzulásának vagy a piac nemkívánatos fejlődésének javítása érdekében szükséges, az igazgatási szerv számára lehetővé kell tenni, hogy a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjétől a létesítmény megnyitását saját részre történő szolgáltatásnyújtás céljára kérje, feltéve, hogy ez jogilag és műszakilag megvalósítható, és nem veszélyezteti az üzembiztonságot.

(6)

Amennyiben a kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés érdekében magántulajdonú csatlakozóvágányon vagy mellékvágányon keresztül kell áthaladni, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének tájékoztatást kell nyújtania a magántulajdonú csatlakozóvágányt és mellékvágányt illetően. E tájékoztatásnak lehetővé kell tennie a kérelmező számára annak megértését, hogy kihez fordulhat annak érdekében, hogy hozzáférést kérjen a szóban forgó vonalhoz a 2012/34/EU irányelv 10. cikkével összhangban.

(7)

A pályahálózat-működtetőknek elő kell segíteniük a kiszolgáló létesítményekre vonatkozó információk összegyűjtését és a kiszolgálólétesítmény-üzemeltetők adminisztratív terheinek csökkentését azáltal, hogy egy sablont bocsátanak rendelkezésre könnyen hozzáférhető módon, például internetes oldalukon. Ezt a sablont a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőivel egyeztetve a vasúti ágazatnak és az igazgatási szerveknek kell kidolgozniuk. A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői kötelesek átadni a pályahálózat-működtetőknek valamennyi vonatkozó információt, összhangban a 2012/34/EU irányelv 31. cikkének (10) bekezdésével és IV. mellékletének 6. pontjával. A fő pályahálózat-működtető – amely részére a kiszolgáló létesítmény leírását rendelkezésre kell bocsátani (amennyiben az a pályahálózat-működtető, amelynek hálózatához az érintett létesítmény kapcsolódik, mentesül a hálózati üzletszabályzat közzétételének kötelezettsége alól) – a tagállam által a 2012/34/EU irányelv 7f. cikkében említett hálózatban való részvétel céljából kijelölt pályahálózat-működtető.

(8)

A kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés feltételeivel, a kiszolgáló létesítményen belüli kapacitás felosztásával és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások létesítményen belül történő nyújtásával kapcsolatos döntésekért más-más jogalany felelhet. Ilyen esetekben valamennyi érintett jogalany a 2012/34/EU irányelv értelmében vett kiszolgálólétesítmény-üzemeltetőnek tekintendő. Ezenkívül minden egyes érintett jogalanynak meg kell felelnie e rendelet követelményeinek azon rész tekintetében, amelyért felelős. Amennyiben a létesítményt több jogalany tulajdonolja, kezeli és üzemelteti, csak azok a jogalanyok tekintendők a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőinek, amelyek ténylegesen felelősek az információ nyújtásáért, valamint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmek elbírálásáért.

(9)

A jelenlegi gyakorlat szerint sok esetben a kiszolgáló létesítményekhez szállíttatók és szállítmányozók kérnek hozzáférést. Gyakran azonban a kérelmező által kijelölt vállalkozó vasúti társaságnak nincs szerződéses jogviszonya a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőjével. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy nemcsak vállalkozó vasúti társaságok, hanem más kérelmezők is jogosultak lehetnek arra, hogy az e rendeletben meghatározottfeltételekkel hozzáférést kérjenek a kiszolgáló létesítményekhez, amennyiben a nemzeti jog rendelkezik ilyen lehetőségről. E kiszolgáló létesítmények üzemeltetőinek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, függetlenül attól, hogy valamely vállalkozó vasúti társasággal vagy más olyan kérelmezővel állnak-e szerződéses kapcsolatban, amely a nemzeti jognak megfelelően jogosult kapacitást kérni a kiszolgáló létesítményekben.

(10)

A menetvonalaknak és a kiszolgáló létesítmények kapacitásának kiosztását gyakran eltérő jogalanyok végzik. Fontos tehát, hogy ezek a jogalanyok kommunikáljanak egymással, biztosítva, hogy a menetrend szerinti menetvonalak és a kiszolgáló létesítmények menetrend szerinti résidői a vonatközlekedés zökkenőmentessége és hatékonysága érdekében össze legyenek hangolva. Ugyanennek kell vonatkoznia azokra a helyzetekre is, amikor egy létesítményben a kérelmező olyan vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokat kér, amelyeket különböző szolgáltatók nyújtanak. Az infrastruktúra-kapacitáshoz közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatások esetében ilyen együttműködésre nem volna szükség.

(11)

A figyelemmel követéssel, valamint a becsült érkezési és indulási időkkel kapcsolatos adatoknak a szállítási szolgáltatásokat megrendelő jogalanyok, vállalkozó vasúti társaságok és vasúti terminálok közötti cseréje várhatóan hozzájárul a szolgáltatások jobb minőségéhez és a logisztikai lánc költséghatékonyságához.

(12)

A kiszolgáló létesítmények hozzáférhető kapacitására vonatkozó meglévő indikatív valós idejű információk közös internetes portálon történő rendelkezésre bocsátásának követelményét az arról szóló tájékoztatással lehetne teljesíteni, hogy a létesítmény kapacitása kimerült, korlátozott vagy bármely típusú kérés teljesítésére elegendő. Olyan szolgáltatások esetében, mint a karbantartás – amely során a járművet hosszabb időre ki kell vonni az üzemeltetésből –, ezekre az információkra esetleg nincs is szükség. A maximális üzemeltetési kapacitás alacsonyabb lehet a maximális elméleti kapacitásnál. Ennek oka, hogy a megbízható szolgáltatásnyújtáshoz megfelelő többletidőre lehet szükség, például olyan helyzetekben, amikor a vonat késve érkezik a létesítménybe, vagy amikor zavarok lépnek fel az üzemeltetésben. A kapacitási adatnak a rendelkezésre álló üzemeltetési kapacitásra kell vonatkoznia.

(13)

A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői nem kötelezhetik a kérelmezőket arra, hogy olyan szolgáltatásokat vásároljanak a létesítményben, amelyre nincs szükségük. Ez az elv azonban nem jelentheti azt, hogy a kérelmező a létesítmény üzemeltetőjétől megkövetelheti, hogy az helyiségeiben engedélyezze a saját részre történő szolgáltatásnyújtást, amennyiben az üzemeltető az adott szolgáltatást a 2012/34/EU irányelvnek és e rendeletnek megfelelően nyújtja.

(14)

Ha egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetője olyan kérést kap, amely ellentétben áll egy másik kéréssel vagy egy már kiosztott kapacitással, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének első lépésként meg kell vizsgálnia, hogy lehetséges-e az újabb kérés teljesítése más résidőre vonatkozó javaslattétellel, a kiosztott résidő módosításával (amennyiben az érintett kérelmező hozzájárul ehhez), vagy olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a létesítmény kapacitásának növelését. Az üzemeltető nem lehet kötelezhető olyan intézkedések meghozatalára, mint például a nyitvatartási idő megváltoztatása vagy a kapacitásnövelő beruházást igényelő intézkedések. Ha azonban a kérelmező garanciát vállal a felmerülő beruházási költségek vagy további üzemeltetési költségek fedezésére, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének figyelembe kell vennie ezt a lehetőséget is.

(15)

Amennyiben a koordinációs eljárás nem teszi lehetővé az egymásnak ellentmondó kérések egyeztetését, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője elsőbbségi kritériumokat alkalmazhat az egymásnak ellentmondó kérések elbírálására. E kritériumokat, melyeknek megkülönböztetésmenteseknek és átláthatóknak kell lenniük, közzé kell tenni a kiszolgáló létesítmény igazgatási szerv által felülvizsgált leírásában.

(16)

A működőképes alternatíva fogalma különböző elemeket foglal magában, ideértve különösen olyan fizikai és műszaki jellemzőket, mint a létesítmény helye, a közúti, vasúti, vízi vagy tömegközlekedési eszközökkel való elérés, a nyomtáv, a pálya hossza és a villamosítás; olyan üzemeltetési jellemzőket, mint például a nyitvatartási idő, a létesítményben és annak környékén rendelkezésre álló kapacitás, a járművezető-képzési követelmények, a kínált szolgáltatások köre és típusa; a szállítási szolgáltatások vonzerejét és versenyképességét, például az útvonaltervezés, a más közlekedési módokhoz való csatlakozások és a szállítási idő; valamint olyan gazdasági szempontokat, mint például az üzemeltetési költségekre gyakorolt hatás és a tervezett szolgáltatások nyereségessége.

(17)

Egy kiszolgáló létesítmény kiépítéséhez jelentős beruházásokra van szükség, ugyanakkor a vasút hálózati jellegéből fakadóan a létesítményeket nem lehet tetszőleges helyre telepíteni; ezért a kiszolgáló létesítmények többségét nem lehet egyszerűen lemásolni. Amennyiben a létesítményhez való hozzáférésre vonatkozó kéréseket a koordinációs eljárást követően sem lehetett teljesíteni, és a létesítmény már a túlterheltség határán áll, az igazgatási szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőit felszólítsák arra, hogy a létesítmény használatának optimalizálása érdekében intézkedéseket vezessenek be. A kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének meg kell határoznia az e cél eléréséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. Ez lehet például pénzügyi szankció, amellyel azokat a kérelmezőket sújtják, amelyek nem vették igénybe az odaítélt hozzáférési jogokat, vagy lehet a kérelmezők felszólítása a kiszolgáló létesítményhez vagy a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférési jogról való lemondásra, ha ismételten és szándékosan nem vették igénybe ezek a jogokat, illetve ha zavart okoztak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésében vagy más kérelmező számára.

(18)

A meglévő létesítmények lehető legjobb kihasználása érdekében a legalább két éve használaton kívül lévő létesítmények üzemeltetését bérbeadás vagy lízing céljára meg kell hirdetni, ha egy vállalkozó vasúti társaság igazolt szükségletei alapján érdeklődését fejezi ki egy ilyen létesítmény használata iránt. Az ilyen létesítmény üzemeltetésében érdekelt bármely gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie arra, hogy részt vegyen a pályázati eljárásokban, és ajánlatot tegyen a létesítmény üzemeltetésének átvételére. A pályázati eljárást azonban nem kell elindítani, ha arra irányuló hivatalos eljárás van folyamatban, hogy a helyszín vasúttal összefüggő használatra történő kijelölését visszavonják és a létesítményt a kiszolgáló létesítményként való használattól eltérő célból átalakítsák.

(19)

Ez a rendelet új szabályokat határoz meg a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői számára. A szóban forgó üzemeltetőknek időre van szükségük ahhoz, hogy a meglévő belső eljárásokat kiigazítsák az e rendelet valamennyi követelményének való teljeskörű megfelelés biztosítása érdekében. Ezért ezt a rendeletet csak 2019. június 1-jétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kiszolgáló létesítményeknek a 4. cikkel összhangban megkövetelt leírását, illetve a vonatkozó információkkal kapcsolatos linket első ízben 2020 decemberében kell az üzemi menetrendhez elkészíteni és a hálózati üzletszabályzatban feltüntetni.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes európai vasúti térség bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2., 3. és 4. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítményekben nyújtandó szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében követendő eljárás és alkalmazandó kritériumok részleteit.

Amennyiben e rendelet rendelkezései a kérelmezőkre hivatkoznak, akkor azokat a vállalkozó vasúti társaságokra való hivatkozásként kell értelmezni. Amennyiben a nemzeti jog a vállalkozó vasúti társaságoktól eltérő kérelmezőket is feljogosítja arra, hogy hozzáférést kérjenek a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, e rendelet vonatkozó rendelkezései a nemzeti joggal összhangban a szóban forgó kérelmezőkre is alkalmazandók.

2. cikk

Mentességek

(1)   A (2) bekezdésben említett kiszolgáló létesítmények üzemeltetői mentességet kérhetnek e rendelet néhány vagy összes rendelkezésének alkalmazása alól a 4. cikk (2) bekezdésének a)–d) és m) pontja, valamint az 5. cikk kivételével.

Azon kiszolgáló létesítmények üzemeltetői, amelyeket a kulturális örökség részét képező vasúti társaságok kizárólag saját céljaikra használnak, mentességet kérhetnek e rendelet összes rendelkezésének alkalmazása alól.

Az ilyen kérelmeket az igazgatási szervhez kell benyújtani, és alaposan meg kell indokolni.

(2)   Az igazgatási szervek dönthetnek úgy, hogy mentességet biztosítanak azon üzemeltetőknek, amelyek a következő kiszolgáló létesítményeket üzemeltetik vagy szolgáltatásokat nyújtják:

—

olyan kiszolgáló létesítmények vagy szolgáltatások, amelyek a vasúti szállítási szolgáltatások piacának működése szempontjából nem bírnak stratégiai jelentőséggel, különös tekintettel a létesítmény használatának szintjére, a potenciálisan érintett forgalom típusára és volumenére, valamint a létesítményben kínált szolgáltatások típusára,

—

olyan kiszolgáló létesítmények vagy szolgáltatások, amelyeket számos, hasonló szolgáltatásokat nyújtó versenytársat felvonultató piaci versenykörnyezetben üzemeltetnek, illetve nyújtanak,

—

olyan kiszolgáló létesítmények vagy szolgáltatások, amelyek esetében e rendelet alkalmazása kedvezőtlen hatással lehet a kiszolgáló létesítmények piacának működésére.

(3)   Az igazgatási szervek a (2) bekezdésben említett mentességről szóló határozatot a határozat elfogadását követő két héten belül közzéteszik honlapjukon.

(4)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett mentesség megadására vonatkozó kritériumok már nem teljesülnek, az igazgatási szerv visszavonja a mentességet.

(5)   Az igazgatási szervek közös döntéshozatali elveket dolgoznak ki és tesznek közzé a (2) bekezdésben említett kritériumok alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „alapszolgáltatás”: a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt bármely kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatás;

2.   „vasúthoz kapcsolódó szolgáltatás”: a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2., 3. és 4. pontjában felsorolt alap-, kiegészítő, illetve mellékszolgáltatás;

3.   „kiszolgáló létesítmény leírása”: olyan dokumentum, amely meghatározza a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükséges részletes információkat;

4.   „kiszolgáló létesítmény kapacitása”: a kiszolgáló létesítmény adott időszakon belüli használatának és a szolgáltatás adott időszakon belüli nyújtásának lehetősége, figyelembe véve a kiszolgáló létesítményhez való hozzáféréshez és annak elhagyásához szükséges időt;

5.   „koordinációs eljárás”: olyan eljárás, amelynek keretében a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és a kérelmezők igyekeznek megoldani azokat a helyzeteket, amelyekben a kiszolgáló létesítményhez vagy a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos igények a kiszolgáló létesítmény ugyanazon kapacitását érintik és egymással ellentmondásban vannak;

6.   „összekapcsolt kiszolgáló létesítmények”: olyan egymáshoz közel elhelyezkedő kiszolgáló létesítmények, amelyek esetében az egyik eléréséhez át kell haladni a másikon;

7.   „ellenőrző szerv”: olyan testület vagy cég, amely közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetője felett, valamint aktív tevékenységet folytat és erőfölénnyel rendelkezik a nemzeti vasúti szállítási szolgáltatások azon piacain, amelyek keretében a létesítményt használják, vagy közvetlen vagy közvetett ellenőrzés gyakorol egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és egy ilyen pozícióval rendelkező vállalkozó vasúti társaság felett;

8.   „saját részre történő szolgáltatásnyújtás”: olyan helyzet, amikor egy vállalkozó vasúti társaság maga nyújt vasúthoz kapcsolódó szolgáltatást a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének helységeiben, feltéve, hogy a létesítményhez való hozzáférés és annak a vállalkozó vasúti társaság általi, saját részre történő szolgáltatásnyújtás céljára való használata jogilag és műszakilag megvalósítható, nem veszélyezteti az üzembiztonságot, és az érintett kiszolgáló létesítmény üzemeltetője felkínálja ezt a lehetőséget;

9.   „átalakítás”: olyan hivatalos eljárás, amelynek során a kiszolgáló létesítmény célja a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásától eltérő célra módosul;

10.   „eseti kérés”: egy kiszolgáló létesítményhez vagy egy vasúthoz kapcsolódó szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó kérés, amely egy, a 2012/34/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdésében említett, egyes menetvonalakat illető eseti kéréshez kapcsolódik;

11.   „késedelmes kérés”: egy kiszolgáló létesítményhez vagy egy vasúthoz kapcsolódó szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó kérés, amelyet a szóban forgó létesítmény üzemeltetője által a kérések benyújtására meghatározott határidő lejárta után nyújtottak be.

4. cikk

A kiszolgáló létesítmények leírása

(1)   A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői elkészítik a kiszolgáló létesítmény leírását azon kiszolgáló létesítmények és azon szolgáltatások tekintetében, amelyekért felelősek.

(2)   A kiszolgáló létesítmény leírásának legalább a következő információkat kell tartalmaznia abban a mértékben, ahogy azt e rendelet előírja:

a)

valamennyi olyan épület jegyzéke, amelyben vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, beleértve az elhelyezkedésükre és a nyitvatartási idejükre vonatkozó információkat is;

b)

a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének legfontosabb elérhetőségi adatai;

c)

a kiszolgáló létesítmény műszaki jellemzőinek leírása, például mellék- vagy tolató- és rendezővágányok, a be- és kirakodáshoz, a mosáshoz, a karbantartáshoz szükséges műszaki berendezések és a rendelkezésre álló tárolási kapacitás; olyan magántulajdonú csatlakozóvágányokra és mellékvágányokra vonatkozó információk, amelyek nem képezik a vasúti infrastruktúra részét, de szükségesek a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtásához nélkülözhetetlen kiszolgáló létesítményekhez való hozzáféréshez;

d)

a létesítményben nyújtott valamennyi vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásnak, valamint azok típusának (alap-, kiegészítő vagy mellékszolgáltatás) leírása;

e)

a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások saját részre történő nyújtásának lehetősége és feltételei;

f)

a kiszolgáló létesítményhez vagy az abban nyújtott szolgáltatásokhoz vagy mindkettőhöz való hozzáférés kérésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás, ideértve a kérések benyújtásának határidejét, valamint a kérések kezelésére vonatkozó határidőket;

g)

az egynél több üzemeltető által üzemeltetett kiszolgáló létesítmények, illetve az egynél több üzemeltető által nyújtott vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások esetében annak megadása, hogy a létesítményekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez külön kérést kell-e benyújtani;

h)

a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérés minimális tartalmára és formátumára vonatkozó tájékoztatás, vagy az ilyen kérésre vonatkozó sablon;

i)

a hozzáférési szerződések mintái, valamint az általános feltételek legalább azon kiszolgáló létesítmények és vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások esetében, amelyeket az üzemeltetők valamely ellenőrző szerv közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt üzemeltetnek, illetve nyújtanak;

j)

adott esetben az üzemeltető informatikai rendszereinek használati feltételeire vonatkozó információk, amennyiben a kérelmezőknek ilyen rendszereket kell használniuk, valamint az érzékeny és a kereskedelmi adatok védelemére vonatkozó szabályok;

k)

a 10. cikkben említett koordinációs eljárás és szabályozási intézkedések, valamint a 11. cikkben említett elsőbbségi kritériumok leírása;

l)

a kiszolgáló létesítmény műszaki jellemzőiben beálló olyan változásokra és az olyan ideiglenes kapacitáskorlátozásokra vonatkozó tájékoztatás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, beleértve a tervezett munkálatokat is;

m)

a kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés díjaira, valamint az azon belül nyújtott egyes vasúti szolgáltatások használati díjaira vonatkozó tájékoztatás;

n)

a kérelmezőknek ajánlott kedvezményrendszerek elveire vonatkozó információk, az üzleti titoktartásra vonatkozó követelmények tiszteletben tartása mellett.

5. cikk

A kiszolgáló létesítmények leírásának közzététele

(1)   A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői díjmentesen nyilvánosan elérhetővé teszik a kiszolgáló létesítmények leírását az alábbi módok valamelyikén:

a)

internetes oldalukon vagy közös internetes portáljukon történő közzététellel, és a megfelelő linknek a pályahálózat-működtetők rendelkezésére bocsátásával, amely linket fel kell venni a hálózati üzletszabályzatba;

b)

a releváns és közzétételre kész információknak a pályahálózat-működtetők rendelkezésére bocsátásával, amely információkat fel kell venni a hálózati üzletszabályzatba.

Amennyiben az a pályahálózat-működtető, amelynek hálózatához a létesítmény kapcsolódik, a 2012/34/EU irányelv 2. cikke (3) vagy (4) bekezdése alapján mentesül a hálózati üzletszabályzat i közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles a fő pályahálózat-működtető rendelkezésére bocsátani a megfelelő linket vagy a közzétételre kész információt.

(2)   A pályahálózat-működtetők a 2012/34/EU irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett időpontig történő közzététel céljából a hálózati üzletszabályzatban vagy internetes oldalukon meghatározzák a hálózati üzletszabályzatban közzéteendő információ vagy link rendelkezésre bocsátására vonatkozó határidőt.

A pályahálózat-működtetők 2018. június 30-ig rendelkezésre bocsátják a vasúti ágazat által az igazgatási szervekkel együttműködésben kialakítandó közös sablont, amelyet a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői az információk benyújtására felhasználhatnak. A sablont szükség szerint felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni.

(3)   A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői szükség szerint naprakész állapotban tartják a kiszolgáló létesítmények leírását. Kellő időben tájékoztatják a létesítmény leírásában bekövetkezett lényeges változásokról azokat a kérelmezőket, amelyek már hozzáférést kértek a kiszolgáló létesítményhez vagy az azon belül nyújtott egy vagy több szolgáltatáshoz.

(4)   Abban az esetben, ha a kiszolgáló létesítményt egynél több üzemeltető üzemelteti, vagy ha a létesítményben elérhető szolgáltatásokat egynél több szolgáltató nyújtja, akkor ezek az üzemeltetők vagy szolgáltatók egyeztetnek egymással annak érdekében, hogy:

a)

kiszolgáló létesítményük leírását egy helyen hozzáférhetővé tegyék; vagy

b)

a kiszolgáló létesítmény leírásában valamennyi olyan kiszolgálólétesítmény-üzemeltetőt megadják, amely a létesítményhez vagy az abban nyújtott vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérést érintő döntésért felelősséget visel.

Amennyiben ez az egyeztetés nem sikeres, az igazgatási szerv határozatot fogadhat el, amelyben a kiszolgálólétesítmény-üzemeltetők egyikét kijelöli az első albekezdésben előírt követelmény teljesítésére. A vonatkozó költségeket meg kell osztani valamennyi érintett kiszolgálólétesítmény-üzemeltető között.

(5)   Az (1) bekezdésben és a 4. cikkben említett kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy az arányos legyen az érintett kiszolgáló létesítmény méretével, műszaki jellemzőivel és jelentőségével.

6. cikk

Kiegészítő információk

(1)   Az igazgatási szerv előírhatja a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői számára annak megindoklását, hogy miért minősítenek egy vasúthoz kapcsolódó szolgáltatást alap-, kiegészítő vagy mellékszolgáltatásnak.

(2)   Kérelmezői kérésére a 2012/34/EU irányelv II. melléklete 2. a)–g) pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetői indikatív információkat szolgáltatnak a létesítményben rendelkezésre álló szolgáltatási kapacitásra vonatkozóan.

(3)   Amennyiben az észszerű gazdasági erőfeszítés árán műszakilag lehetséges, a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői az e cikk (2) bekezdésében említett információkat és a 4. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett tájékoztatást valós időben elérhetővé teszik egy közös internetes portál segítségével.

7. cikk

Együttműködés a kiszolgáló létesítmények kapacitásának elosztása és használata terén

(1)   A kérelmezők a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kéréseiket a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői által meghatározott határidők betartásával nyújtják be. E határidők meghatározása során a következetlenségek megelőzése érdekében a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetői adott esetben kellő figyelmet fordítanak a pályahálózat-működtetők által a menetrendkészítés tekintetében megállapított ütemezésre és elsőbbségi kritériumokra.

(2)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetői és a pályahálózat-működtetők együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az infrastruktúra-kapacitásnak és a kiszolgáló létesítmények kapacitásának az elosztása szükség esetén következetes legyen. Az együttműködési kötelezettség az összekapcsolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetőire is vonatkozik. Kérésre az érintett kérelmezők részt vehetnek ebben az együttműködésben. A kérelmezők kérhetik továbbá az olyan magántulajdonú csatlakozóvágányokhoz és mellékvágányokhoz való hozzáférés biztosításáért felelős szervezetek együttműködésbe való bevonását is, amelyekre szükség van a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlen kiszolgáló létesítményekhez való hozzáféréshez.

Amennyiben egy kérelmező olyan, a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 3. és 4. pontjában felsorolt kiegészítő vagy mellékszolgáltatások nyújtását igényli, amelyeket a létesítményhez való hozzáférésért felelős üzemeltetőtől eltérő egy vagy több kiszolgálólétesítmény-üzemeltető kínál a létesítményben, a kérelmező kérheti a szóban forgó szolgáltatásokat nyújtó valamennyi kiszolgálólétesítmény-üzemeltető együttműködésben való részvételét.

A pályahálózat-működtető általi menetrendkészítés lezárulta előtt a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kéréseket nem lehet elutasítani azzal az indokkal, hogy a kért menetvonal még nem került kiosztásra. A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetőinek és az érintett pályahálózat-működtetőknek azonban törekedniük kell döntéseik következetességére.

(3)   Adott esetben a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőinek, a pályahálózat-működtetőknek és a kérelmezőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosítsák a kiszolgáló létesítményekből induló és oda érkező vonatok hatékony üzemeltetését. Vasúti árufuvarozási terminálokat, köztük a tengeri vagy belvízi kikötőkben lévő terminálokat használó vonatok esetében ez az együttműködés magában foglalja a vonatok figyelemmel követésével, valamint késve érkezés és üzemzavarok esetén – amennyiben rendelkezésre állnak – a becsült érkezési és indulási időkkel kapcsolatos információk cseréjét.

(4)   Az igazgatási szerv kérésére a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői írásban igazolják a megelőző három évre vonatkozóan, hogy az együttműködési követelményeket e cikkel összhangban teljesítették.

8. cikk

A kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérés

(1)   A kérelmezők a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére irányuló kérést terjeszthetnek elő.

(2)   A kérelmezők kérésükben megadják azt a kiszolgáló létesítményt vagy azon vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekhez hozzáférést kértek, vagy mindkettőt. A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a létesítményhez való hozzáférés vagy a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának feltételéül nem szabhatják olyan egyéb szolgáltatás megvásárlását, amely az igényelt szolgáltatáshoz nem kapcsolódik.

(3)   A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője indokolatlan késedelem nélkül visszaigazolja a kérés átvételét. Amennyiben a kérés nem tartalmazza a kiszolgáló létesítmény leírásával összhangban előírt és a határozathozatalhoz szükséges összes információt, az érintett kiszolgálólétesítmény-üzemeltető tájékoztatja erről a kérelmezőt, és észszerű határidőt állapít meg a hiányzó információk benyújtására. Amennyiben a fenti határidőn belül nem nyújtják be ezeket az információkat, a kérést el lehet utasítani.

9. cikk

A kérés megválaszolása

(1)   Valamennyi szükséges információ beérkezését követően a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője az igazgatási szerv által a 2012/34/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban meghatározott észszerű határidőn belül válaszol a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre és az azon belül kínált szolgáltatások nyújtására vonatkozó kérésekre. A kiszolgáló létesítmények és/vagy a szolgáltatások különböző típusaira vonatkozóan különböző határidőket lehet megállapítani.

(2)   Amennyiben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítményhez való hozzáférésre vonatkozó ajánlattal válaszolt, ez az ajánlat az általa meghatározott, a kérelmező üzleti igényeit figyelembe vevő észszerű időtartamig érvényben marad.

(3)   Az igazgatási szervek – a 2012/34/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében – a kérelmezők által benyújtott kérések megválaszolására vonatkozó, a 2012/34/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő határidőket az e végrehajtási rendelet szabályainak hatálya alá tartozó első hálózati üzletszabályzat közzétételénél korábbi időpontban határozzák meg.

(4)   A II. melléklet 2. a)–d) és 2. f)–i) pontjában felsorolt kiszolgáló létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó eseti kérések esetében a határidőknek a 2012/34/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő megállapításakor az igazgatási szervek figyelembe veszik a 2012/34/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőket. Amennyiben az igazgatási szervek nem határoznak meg határidőt az ilyen eseti kérésekre, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője az irányelv 48. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül válaszol a kérésre.

Amennyiben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője éves határidőt határozott meg a II. melléklet 2. a)–d) és 2. f)–i) pontjában felsorolt kiszolgáló létesítményekhez és vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérések benyújtása tekintetében, az igazgatási szerv a késedelmes kérések megválaszolására vonatkozó határidők meghatározásakor figyelembe veszi a pályahálózat-működtetők által az ilyen kérések feldolgozására alkalmazott határidőket.

A II. melléklet 2. e) pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények és vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások esetében a határidő számítása csak azt követően kezdődhet, hogy a járműveknek a szóban forgó létesítményekkel és berendezésekkel való műszaki összeegyeztethetőségét értékelték, és erről a kérelmezőt értesítették.

(5)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 3. és 4. pontjában felsorolt kiegészítő és mellékszolgáltatásokat nyújtó kiszolgáló létesítmények üzemeltetői az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó kérésekre az igazgatási szerv által meghatározott határidőn belül, vagy ha ilyen határidőt nem határoztak meg, észszerű időn belül válaszolnak. Amennyiben a kérelmező eseti kérést nyújt be egyetlen kiszolgáló létesítményben nyújtott több vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozóan, és jelzi, hogy kizárólag azok egyidejű elosztását tudná használni, a szóban forgó kérésekre a (4) bekezdésben említett észszerű határidőn belül valamennyi érintett kiszolgálólétesítmény-üzemeltető köteles válaszolni, ideértve a II. melléklet 3., illetve 4. pontjában felsorolt kiegészítő és mellékszolgáltatások nyújtóit is.

A II. melléklet 4. e) pontjában felsorolt vasúthoz kapcsolódó szolgáltatások esetében a határidő számítása csak azt követően kezdődhet, hogy a járműveknek a létesítményekkel és berendezésekkel való műszaki összeegyeztethetőségét értékelték, és erről a kérelmezőt értesítették.

(6)   Az érintett kérelmező beleegyezésével a (3), (4) és (5) bekezdésben említett határidők meghosszabbíthatók.

(7)   A vasúti infrastruktúrához és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga nem ruházható át más kérelmezőkre.

(8)   Amennyiben a kérelmező nem kíván élni a kiszolgáló létesítményhez vagy a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatáshoz való hozzáférésnek a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által biztosított jogával, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett üzemeltetőt.

10. cikk

Koordinációs eljárás

(1)   Amennyiben a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény üzemeltetője olyan, a kiszolgáló létesítményhez vagy a szolgáltatáshoz való hozzáférés iránti kérést kap, amely ellentmondásban áll egy másik kéréssel vagy érinti a kiszolgáló létesítmény már kiosztott kapacitását, az érintett kérelmezőkkel folytatott megbeszélések és koordináció útján megkísérli valamennyi kérés lehető legoptimálisabb módon való összeegyeztetését. Ebben a koordinációban részt vesznek a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 3. és 4. pontjában felsorolt kiegészítő és mellékszolgáltatások nyújtói is, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat a létesítményben kínálják, és valamely kérelmező kéri azokat. A már megadott hozzáférési jogok bármilyen módosítása az érintett kérelmező beleegyezésétől függ.

(2)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmények üzemeltetői nem utasíthatnak el a kiszolgáló létesítményükhöz vagy a szolgáltatásukhoz való hozzáférésre irányuló kéréseket, és nem ajánlhatnak fel a kérelmezőnek működőképes alternatívákat, ha a kérelmező igényeinek megfelelő kapacitás a kiszolgáló létesítményben rendelkezésre áll, vagy a koordinációs eljárás során, illetve azt követően várhatóan rendelkezésre fog állni.

(3)   A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői különböző opciókat vesznek figyelembe annak érdekében, hogy teljesíthessék a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre vagy az azon belüli szolgáltatások nyújtására irányuló, egymásnak ellentmondó kéréseket. Ezeknek az opcióknak szükség esetén intézkedéseket kell tartalmazniuk a létesítményben rendelkezésre álló kapacitás maximalizálása érdekében, amennyiben az nem igényel további forrásokba vagy létesítményekbe való beruházást. Ezen intézkedések többek között a következők lehetnek:

—

javaslat alternatív ütemtervre,

—

a nyitvatartási idő vagy a műszakbeosztás módosítása, ha lehetséges,

—

a létesítményhez való hozzáférés engedélyezése saját részre történő szolgáltatásnyújtás céljából.

(4)   A kérelmezők és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői közösen kérhetik az igazgatási szervet, hogy megfigyelőként vegyen részt a koordinációs eljárásban.

(5)   Amennyiben a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférésre vonatkozó kérés a koordinációs eljárást követően sem teljesíthető, és a kiszolgáló létesítmény a túlterheltség határán áll, az igazgatási szerv felkérheti a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét, hogy hozzon intézkedéseket a létesítményhez való hozzáférésre irányuló további kérések teljesítésének lehetővé tétele érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek átláthatóaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük.

11. cikk

Elsőbbségi kritériumok

A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői elsőbbségi kritériumokat határozhatnak meg a kapacitás elosztására a kiszolgáló létesítményhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre irányuló, egymásnak ellentmondó kérések esetében, amennyiben ezek a kérések a koordinációs eljárást követően sem teljesíthetők.

Ezeket az elsőbbségi kritériumokat, melyeknek megkülönböztetésmenteseknek és objektíveknek kell lenniük, a 4. cikk (2) bekezdésének k) pontjával összhangban közzé kell tenni a kiszolgáló létesítmény leírásában. A szóban forgó kritériumokat a létesítmény céljának, az érintett vasúti szállítási szolgáltatások céljának és jellegének, valamint a rendelkezésre álló kapacitás hatékony kihasználása céljának figyelembevételével kell megállapítani.

Az elsőbbségi kritériumok megállapítása során figyelembe vehetők a következő szempontok is:

—

meglévő szerződések,

—

a kért kapacitás felhasználásának szándéka és képessége, beleértve a kiosztott kapacitás egészének vagy egy részének felhasználásával kapcsolatos korábbi mulasztásokat, ha voltak ilyenek, valamint ezek okait,

—

a kért szolgáltatásokhoz kapcsolódó, már kiosztott menetvonalak,

—

a menetvonalak kiosztásának elsőbbségi kritériumai,

—

a kérések időben történő benyújtása.

12. cikk

Működőképes alternatívák

(1)   Amennyiben a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérést a koordinációs eljárást követően sem lehet teljesíteni, a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény üzemeltetője indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett kérelmezőt és – kérésére – az igazgatási szervet. A tagállamok előírhatják, hogy az igazgatási szerv külön kérés nélkül is tájékoztatást kapjon.

(2)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és a kérelmező – amennyiben kérése nem teljesíthető – közösen értékeli, hogy vannak-e olyan működőképes alternatívák, amelyek lehetővé teszik az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatás azonos vagy alternatív útvonalakon, gazdaságilag elfogadható feltételek mellett történő nyújtását. A kérelmezőnek nem kell nyilvánosságra hoznia üzleti stratégiáját.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmények egyéb leírásai, a közös internetes portálon az 5. cikkel összhangban közzétett információk és a kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján felvázolja a lehetséges alternatívákat, beleértve adott esetben a más tagállamokban megvalósíthatókat is. A lehetséges alternatívákra vonatkozó javaslat esetében figyelembe kell venni legalább a következő kritériumokat, mégpedig olyan mértékig, amennyire azokat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője meg tudja ítélni:

—

az alternatív kiszolgáló létesítmény üzemeltetési jellemzőinek helyettesíthetősége,

—

az alternatív kiszolgáló létesítmény fizikai és műszaki jellemzőinek helyettesíthetősége,

—

a kérelmező által tervezett vasúti szállítási szolgáltatás vonzerejére és versenyképességére gyakorolt egyértelmű hatás,

—

a kérelmező becsült többletköltsége.

A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője tiszteletben tartja a kérelmező által szolgáltatott információkkal kapcsolatos üzleti titoktartásra vonatkozó előírást.

(4)   Amennyiben a javasolt alternatíva kapacitására vonatkozó adat nyilvánosan nem áll rendelkezésre, a kérelmező köteles ellenőrizni azt.

A kérelmező értékelést végez arra nézve, hogy a javasolt alternatíva révén képes lesz-e a tervezett szállítási szolgáltatás gazdaságilag elfogadható feltételek mellett történő nyújtására. A kérelmező a közösen megállapított határidőn belül tájékoztatja az értékelés eredményéről a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét.

(5)   A kérelmező kérheti a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét, hogy ne vázolja fel a működőképes alternatívákat, és ne kezdjen bele a közös értékelésbe.

13. cikk

A hozzáférés elutasítása

(1)   Amennyiben a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és a kérelmező arra a következtetésre jut, hogy nincs működőképes alternatíva, és a koordinációs eljárást követően sem lehet teljesíteni a létesítményhez vagy az azon belül nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférésre irányuló kérést, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője megtagadhatja a kérést.

Amennyiben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és a kérelmező egy működőképes alternatívában sem tud megegyezni, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője megtagadhatja a kérést, felvázolva azokat az alternatívákat, amelyeket megvalósíthatónak ítél.

A kérelmező a 2012/34/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdésének megfelelően panaszt tehet az igazgatási szervnél.

(2)   Amennyiben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője és a kérelmező közösen azonosítottak be működőképes alternatívákat, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője megtagadhatja a kérést.

(3)   A 2012/34/EU irányelv 13. cikkének (3) bekezdésében említett kiszolgáló létesítmény üzemeltetői írásban megindokolják a kérelmezőnek, hogy miért nem teljesülhetett a kérés a koordinációs eljárást követően sem, és hogy a rendelkezésre álló információk alapján miért vélik úgy, hogy a javasolt alternatívák megfelelnek a kérelmező igényeinek és megvalósíthatók.

(4)   A kérést elutasító kiszolgálólétesítmény-üzemeltető – kérésükre – ismerteti az igazgatási szervvel és a kérelmezővel az elutasítás okait, bemutatva a megvizsgált alternatívákat és a koordinációs eljárás eredményét is.

(5)   A 12. cikk (5) bekezdésében említett esetekben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés nélkül is elutasíthatja a kérést.

(6)   Amennyiben a kérelmező ismételten nem fizeti meg a már megadott és felhasznált hozzáférési jogokat, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője pénzügyi garanciákat kérhet annak érdekében, hogy biztosítsa a jövőbeni bevételekkel és a létesítmény hasznosításával kapcsolatos jogos elvárásait. Az ilyen garanciákra vonatkozó információkat közzé kell tenni a kiszolgáló létesítmény leírásában.

14. cikk

Panaszok

Amennyiben a kérelmező a 2012/34/EU irányelv 13. cikkének (5) bekezdése alapján panaszt tesz az igazgatási szervnél, az igazgatási szerv az általa esetlegesen hozott bármely olyan határozat hatásának értékelése során, amellyel a kérelmező számára megfelelő kapacitásrészt kíván biztosítani, figyelembe veszi legalább a következő elemeket, amennyiben azok relevánsak:

—

szerződéses kötelezettségek, valamint az érintett kiszolgáló létesítmény más felhasználói üzleti modelljének megvalósíthatósága,

—

a kiszolgáló létesítmény más érintett felhasználók számára már kiosztott kapacitásának teljes volumene,

—

a más érintett felhasználók által a létesítménybe tett beruházások,

—

működőképes alternatívák rendelkezésre állása más érintett felhasználók igényeinek kielégítésére, beleértve – nemzetközi vasúti szolgáltatások esetében – a más tagállamokban fellelhető alternatív megoldásokat is,

—

a kiszolgáló létesítmény üzemeltetői üzleti modelljének megvalósíthatósága,

—

a kapcsolódó infrastruktúrához való hozzáférési jogok.

15. cikk

Nem használt létesítmények

(1)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt azon kiszolgáló létesítmények, amelyek legalább két egymást követő éven keresztül nem voltak használatban, szándéknyilatkozat, lízing- vagy bérleti szerződés tárgyát képezik. A nem használt létesítményekre vonatkozó információkat az 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kétéves időszak az azt követő napon kezdődik, amelyen az érintett kiszolgáló létesítményben utoljára nyújtottak a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatást.

(3)   A 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt, legalább két egymást követő éven át nem használt kiszolgáló létesítmény használatában érdekelt kérelmező írásos szándéknyilatkozatot tesz az érintett létesítmény üzemeltetőjének, és erről tájékoztatja az igazgatási szervet. Ebben a szándéknyilatkozatban ismertetni kell az érintett vállalkozó vasúti társaság igényeit. A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője dönthet úgy, hogy az üzemeltetést olyan módon kezdi újra, amely megfelel a vállalkozó vasúti társaság ismertetett igényeinek.

(4)   Amennyiben a szóban forgó kiszolgáló létesítményt nem a tulajdonosa üzemelteti, a létesítmény üzemeltetője az annak beérkezését követő 10 napon belül tájékoztatja a tulajdonost a szándéknyilatkozatról. A létesítmény tulajdonosa közzéteszi, hogy a létesítmény teljes egészében vagy részben lízing vagy bérbeadás céljára rendelkezésre áll, kivéve, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a szándéknyilatkozatot követően úgy határoz, hogy újrakezdi az üzemeltetést.

(5)   E közzététel előtt a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa lehetővé teszi a kiszolgáló létesítmények üzemeltetője számára, hogy négy héten belül tegye meg a közzététellel kapcsolatos észrevételeit. Az üzemeltető kifogást emelhet a közzététel ellen az azt igazoló dokumentáció benyújtásával, hogy a szándéknyilatkozat megtétele előtt átalakítási munkálatok kezdődtek, és azok továbbra is tartanak.

(6)   A tulajdonosnak tájékoztatnia kell az igazgatási szervet az átalakítási munkálatokról, amely a munkálatok hihetőségének felmérése érdekében dokumentumokat kérhet az üzemeltetőtől.

Amennyiben e felmérés eredménye nem kielégítő, az igazgatási szerv előírja, hogy a létesítmény üzemeltetését teljes egészében vagy részben bérbeadás vagy lízing céljára meg kell hirdetni.

(7)   Az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény tulajdonosa internetes portálján közzéteszi az érintett kiszolgáló létesítmény lízingeléséről vagy bérbeadásáról szóló hirdetményt, és erről tájékoztatja az igazgatási szervet, valamint azt a pályahálózat-működtetőt, amelynek hálózatához a létesítmény kapcsolódik. A közzétételnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy az érdekelt vállalkozások ajánlatot nyújthassanak be a létesítmény egészének vagy egy részének üzemeltetésére vonatkozóan. Ezeknek az információknak magukban kell foglalniuk különösen az alábbiakat:

a)

a kiválasztási eljárás részletei, amely eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azt célt, hogy biztosítva legyen a létesítmény kapacitásának optimális kihasználása;

b)

a kiválasztás kritériumai;

c)

a kiszolgáló létesítmény műszaki berendezéseinek főbb jellemzői;

d)

az ajánlattételi cím és határidő, amely a hirdetmény közzétételétől számított legalább 30 nap.

(8)   A (7) bekezdésben említett információkat az érintett pályahálózat-működtető is közzéteszi internetes oldalán.

(9)   Az alkalmazandó közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a 2012/34/EU irányelv II. mellékletének 2. pontjában felsorolt kiszolgáló létesítmény tulajdonosa kiválasztja a sikeres jelöltet, és indokolatlan késedelem nélkül észszerű ajánlatot tesz.

(10)   A tagállamok alkalmazhatják a kiszolgáló létesítmények leszerelésének szabályozási ellenőrzésére vonatkozó meglévő eljárásokat. Ebben az esetben az igazgatási szerv mentességet adhat e cikk rendelkezéseinek alkalmazása alól.

16. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2024. június 1-jéig értékeli e rendelet alkalmazását, és az értékelés eredménye alapján szükség esetén felülvizsgálja a rendeletet.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. június 1-jétől kell alkalmazni.

A 2. cikket azonban 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 32. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.).