9.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 291/72


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1988 RENDELETE

(2017. november 3.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 4 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2016. szeptember 12-én az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard együttes alkalmazása (Az IFRS 4 standard módosításai) címmel közzétette az IFRS 4 standard módosításait. Az IFRS 4 standard módosításainak célja az IFRS 9 standard és a biztosítási szerződésekről szóló, az IFRS 4 standardot felváltó új standard (IFRS 17) különböző hatálybalépési napjaiból eredő átmeneti számviteli következmények kezelése.

(3)

Az IFRS 9 standard célja a pénzügyi eszközökre vonatkozó pénzügyi beszámolás javítása az e területen a pénzügyi válság során felmerült problémák kezelésével. Mindenekelőtt az IFRS 9 megfelel a G20-csoport által előírt azon célnak, hogy a pénzügyi eszközök várható veszteségeinek megjelenítésére vonatkozóan nagyobb mértékben előretekintő modellt kell alkalmazni.

(4)

Az IFRS 4 standard módosításai lehetővé teszik a túlnyomóan biztosítási tevékenységet végző gazdálkodó egységek számára, hogy az IFRS 9 hatálybalépési napját 2021. január 1-jéig elhalasszák. Az ilyen halasztás azzal a hatással jár, hogy az érintett gazdálkodó egységek továbbra is a hatályos IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard alapján készíthetnek beszámolót. Az IFRS 4 standard módosításai emellett lehetővé teszik a biztosítási szerződéseket kibocsátó gazdálkodó egységek számára, hogy eltávolítsák az eredményből az IFRS 17 alkalmazása előtt az IFRS 9 alkalmazása során esetlegesen felmerülő további számviteli meg nem felelések és átmeneti volatilitás egy részét.

(5)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultációt követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az IFRS 4 standard módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges kritériumoknak.

(6)

A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy az IFRS 4 standard módosításainak hatóköre nem elég széles ahhoz, hogy az összes jelentős biztosító igényeit lefedje az Unióban. Mindenekelőtt a pénzügyi konglomerátumon belüli biztosítási ágazat nem lenne jogosult az IFRS 9 alkalmazásának elhalasztására, ami által versenyhátrányba kerülhet. Ezért a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó pénzügyi konglomerátumok biztosítási ágazata számára engedélyezni kell az IFRS 9 alkalmazásának 2021. január 1-jéig történő elhalasztását.

(7)

Az IFRS 9 alkalmazásának a konglomerátumon belüli biztosítási ágazat általi elhalasztása két különböző számviteli standard alkalmazását jelentené egyetlen pénzügyi konglomerátumon belül, ami megteremti a számviteli arbitrázs lehetőségét, valamint előfordulhat, hogy megnehezíti a befektetők számára a konszolidált pénzügyi kimutatás megértését. Ezért az ilyen halasztást bizonyos feltételekhez kell kötni. Annak megakadályozására, hogy a csoport ágazatok között pénzügyi instrumentumokat adjon át a kedvezőbb számviteli kezelés érdekében, átmeneti tilalmat kell alkalmazni a valós érték változását az eredményben megjelenítve, valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoktól eltérő pénzügyi instrumentumok átadására. Indokolt, hogy kizárólagpénzügyi instrumentumok olyan átadása tartozzon az átadási tilalom hatálya alá, amely megfelel az átadó gazdálkodó egység számláiról való kivezetés feltételeinek. A csoporthoz tartozó gazdálkodó egység által kibocsátott pénzügyi instrumentumok nem tartozhatnak az említett tilalom hatálya alá, mivel a csoporton belüli birtokolt pénzügyi instrumentumokat kiszűrik a konglomerátum konszolidált pénzügyi beszámolójában.

(8)

Az IFRS 9 alkalmazásának elhalasztására vonatkozó megközelítés összhangban van az IFRS 4 standarddal, amely lehetővé teszi a biztosítói csoportok számára, hogy úgy vonják be a konszolidációba a leányvállatokat, hogy a biztosítási kötelezettségeknek a leányvállalatok helyi, általánosan elfogadott számviteli politikájából eredő értékelése nem felel meg a csoport többi része által alkalmazott számviteli politikának. Jóllehet a nem egységes számviteli politikák alkalmazása csökkentheti a pénzügyi kimutatások érthetőségét, a pénzügyi kimutatások felhasználói már ismerik az IAS 39 szerinti pénzügyi beszámolást, és a halasztás csak korlátozott időtartamra szól. A halasztás alkalmazásának feltételei várhatóan enyhítik az ezzel kapcsolatos aggályokat is.

(9)

Az IFRS 9 standard alkalmazásának a pénzügyi konglomerátumon belüli biztosítás ágazat esetében történő elhalasztását időben korlátozni kell, mivel fontos, hogy az IFRS 9 által bevezetett javítások a lehető leghamarabb hatályba lépjenek, az IFRS 17 alkalmazásának hatálybalépése pedig 2021. január 1. lesz.

(10)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 4 Biztosítási szerződések nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott pénzügyi konglomerátum dönthet úgy, hogy az említett irányelv 2. cikke 8. pontjának b) alpontja szerinti biztosítási ágazatban működő egyetlen vállalkozása sem alkalmazza az IFRS 9 standardot a konszolidált pénzügyi kimutatásaiban azon pénzügyi évek vonatkozásában, amelyeknek kezdőnapja megelőzi 2021. január 1-jét, amennyiben az összes következő feltétel teljesül:

a)

nem kerül sor olyan pénzügyi instrumentumoknak a pénzügyi konglomerátum biztosítási ágazata és bármely egyéb ágazata közötti átadására 2017. november 29. után, amelyek eltérnek az átadásban részt vevő mindkét ágazat által a valós érték változását az eredményben megjelenítve valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumoktól;

b)

a pénzügyi konglomerátum megjelöli a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, hogy a csoporthoz tartozó mely biztosítók alkalmazzák az IAS 39 standardot;

c)

az IFRS 7 standardban előírt közzétételeket az IAS 39 standardot alkalmazó biztosítási ágazatra és a csoport IFRS 9-et alkalmazó többi részére vonatkozóan külön-külön bocsátják rendelkezésre.

3. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

(2)   Mindazonáltal egy pénzügyi konglomerátum dönthet úgy, hogy az 1. cikkben említett módosításokat a 2. cikkben meghatározott feltételekre figyelemmel a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmazza.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).


MELLÉKLET

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard IFRS 4 Biztosítási szerződések standarddal való alkalmazása

(Az IFRS 4 standard módosításai)

Az IFRS 4 Biztosítási szerződések standard módosításai

A 3. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

3.

A jelen IFRS nem vonatkozik a biztosítók egyéb elszámolásaira, például a biztosítók által tartott pénzügyi eszközök és a biztosítók által kibocsátott pénzügyi kötelezettségek elszámolására (lásd az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás, az IFRS 7 és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standardot), kivéve hogy:

a)

a 20A. bekezdés megengedi, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő biztosítók átmeneti felmentéssel éljenek az IFRS 9 standard alkalmazása alól;

b)

a 35B. bekezdés megengedi, hogy a biztosítók a megjelölt pénzügyi eszközökre az átfedési megközelítést alkalmazzák; és

c)

a 45. bekezdés megengedi, hogy a biztosítók bizonyos körülmények között pénzügyi eszközeik egy részét vagy egészét úgy sorolják át, hogy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltek legyenek.

A 5. bekezdés módosul.

5.

A könnyebb hivatkozás kedvéért, a jelen IFRS a biztosítási szerződést kibocsátó bármely gazdálkodó egységet biztosítónak nevez, függetlenül attól, hogy a kibocsátót jogi vagy szabályozói célokra biztosítónak kell-e tekinteni. A 3. bekezdés (a)–(b) pontjában, továbbá a 20A–20Q., a 35B–35N., a 39B–39M. és a 46–49. bekezdésben a biztosítókra való hivatkozás a diszkrecionális részesedési jellemzővel bíró pénzügyi instrumentumok kibocsátójára való hivatkozásként is értendő.

A standard a 20. a 20K. és a 20N. bekezdés alatt új címekkel egészül ki. A standard a 20A–20Q. új bekezdéssel egészül ki.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Átmeneti felmentés az IFRS 9 standard alól

20A.

Az IFRS 9 standard a pénzügyi instrumentumok elszámolásával foglalkozik, és a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra hatályos. Mindazonáltal a jelen IFRS olyan átmeneti felmentést ad a 20B. bekezdésben foglalt kritériumoknak megfelelő biztosító számára, amely megengedi, de nem írja elő, hogy a biztosító a 2021. január 1-je előtt kezdődő éves időszakok tekintetében az IFRS 9 standard helyett az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardot alkalmazza. Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel élő biztosító:

a)

alkalmazza az IFRS 9 azon követelményeit, amelyek a jelen IFRS 39B–39J. bekezdésében előírt közzétételekhez szükségesek; és

b)

pénzügyi instrumentumaira a jelen IFRS 20A–20Q., 39B–39J. és 46–47. bekezdésében leírt kivételekkel az összes többi alkalmazandó IFRS-t alkalmazza.

20B.

Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel a biztosító akkor, és csak akkor élhet, ha:

a)

korábban nem alkalmazta az IFRS 9 standard egyik változatát sem  (1) , legfeljebb csak az IFRS 9 standard 5.7.1. bekezdésének (c) pontjában, továbbá 5.7.7–5.7.9., 7.2.14. és B5.7.5–B5.7.20. bekezdésében szereplő, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi kötelezettségek nyereségének és veszteségének bemutatására vonatkozó követelményeket; és

b)

tevékenységei a 2016. április 1-jét közvetlenül megelőző éves beszámoló-fordulónapon vagy a 20G. bekezdésben meghatározott későbbi éves beszámoló-fordulónapon a 20D. bekezdésnek megfelelően túlnyomóan biztosítással kapcsolatosak.

20C.

Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel élő biztosító dönthet úgy, hogy csak az IFRS 9 standard 5.7.1. bekezdésének (c) pontjában, 5.7.7–5.7.9., 7.2.14. és B5.7.5–B5.7.20. bekezdésében szereplő, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi kötelezettségek nyereségének és veszteségének bemutatására vonatkozó követelményeket alkalmazza. Ha a biztosító az említett követelmények alkalmazása mellett dönt, akkor alkalmaznia kell az IFRS 9 standard releváns átmeneti rendelkezéseit is, közzé kell tennie, hogy alkalmazta az említett követelményeket, és folyamatosan szerepeltetnie kell az (IFRS 9 (2010) standard által módosított) IFRS 7 standard 10–11. bekezdésében meghatározott kapcsolódó közzétételeket.

20D.

A biztosító tevékenységei akkor, és csak akkor túlnyomóan biztosítással kapcsolatosak, ha:

a)

a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződésekből eredő kötelezettségeinek könyv szerinti értéke – amely magában foglalja a biztosítási szerződésből a jelen standard 7–12. bekezdése alapján leválasztott bármely betéti komponenst vagy beágyazott származékos terméket is – az összes kötelezettségei könyv szerinti értékéhez viszonyítva jelentős; és

b)

biztosítással kapcsolatos kötelezettségei (lásd a 20E. bekezdést) teljes könyv szerinti értékének az összes kötelezettségei teljes könyv szerinti értékéhez viszonyított százalékos aránya:

i.

meghaladja a 90 százalékot; vagy

ii.

legfeljebb 90 százalék, de meghaladja a 80 százalékot, és a biztosító nem végez biztosítással nem kapcsolatos jelentős tevékenységet (lásd a 20F. bekezdést).

20E.

A 20D. bekezdés (b) pontjának alkalmazásában a következők minősülnek biztosítással kapcsolatos kötelezettségeknek:

a)

a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződésekből eredő kötelezettségek, a 20D. bekezdés (a) pontjában ismertetettek szerint;

b)

az IAS 39 standard alapján az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem származékos befektetési szerződésből eredő kötelezettségek (ideértve azokat az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölteket is, amelyekre a biztosító a nyereség és a veszteség bemutatása céljából az IFRS 9 standard követelményeit alkalmazta (lásd a 20B. bekezdés (a) pontját és a 20C. bekezdést)); és

c)

azon kötelezettségek, amelyek felmerülésének oka, hogy a biztosító megköti az (a) és a (b) pont szerinti szerződéseket, vagy teljesíti az azokból eredő kötelmeket. Az ilyen kötelezettségekre példaként hozhatók fel az említett szerződésekből és az említett szerződéseket fedező eszközökből eredő kockázatok mérséklésére használt származékos termékek, a releváns adókötelezettségek – például az említett szerződésekből eredő kötelezettségek utáni adóköteles átmeneti különbözetre vonatkozó halasztott adókötelezettség –, és a biztosító szavatoló tőkéjének részét képező kibocsátott adósságinstrumentumok.

20F.

A biztosítónak annak értékelésekor, hogy a 20D. bekezdés (b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában biztosítással nem kapcsolatos jelentős tevékenységet végez-e, a következőket kell figyelembe vennie:

a)

csak azokat a tevékenységeket, amelyekből bevételekre tehet szert, és amelyek miatt ráfordításai merülhetnek fel; és

b)

kvantitatív vagy kvalitatív tényezőket (vagy mindkét fajta tényezőt), ideértve az olyan nyilvánosan elérhető információkat, mint például a pénzügyi kimutatások felhasználói által a biztosítóra alkalmazott iparági besorolás.

20G.

A 20B. bekezdés (b) pontja előírja, hogy a gazdálkodó egység értékelje, hogy a 2016. április 1-jét közvetlenül megelőző éves beszámoló-fordulónapon megfelel-e az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek. Ezen időpontot követően:

a)

a korábban az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek megfelelő gazdálkodó egységnek akkor kell és csak akkor szabad újraértékelnie, hogy tevékenységei egy későbbi éves beszámoló-fordulónapon túlnyomóan biztosítással kapcsolatosak-e, ha az azon a napon végződő éves időszakban a 20H–20I. bekezdésben ismertetettek szerint változás következett be tevékenységeiben;

b)

az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek korábban nem megfelelő gazdálkodó egység akkor és csak akkor értékelheti újra, hogy tevékenységei egy 2018. december 31. előtti későbbi éves beszámoló-fordulónapon túlnyomóan biztosítással kapcsolatosak-e, ha az azon a napon végződő éves időszakban a 20H–20I. bekezdésben ismertetettek szerint változás következett be tevékenységeiben.

20H.

A 20G. bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó egység tevékenységeiben bekövetkezett változásnak az a változás minősül, amely:

a)

külső vagy belső változások eredményeként a gazdálkodó egység felső vezetése által kerül meghatározásra;

b)

a gazdálkodó egység működésére nézve jelentős; és

c)

külső felek számára bizonyítható.

Ennek megfelelően ilyen változás csak akkor következik be, amikor a gazdálkodó egység elkezdi vagy megszünteti valamely működése szempontjából jelentős tevékenység végzését, vagy jelentősen megváltoztatja valamely tevékenységének nagyságrendjét; ez az eset áll fenn például, ha a gazdálkodó egység megszerez, elidegenít vagy megszüntet egy üzletágat.

20I.

A gazdálkodó egység tevékenységeiben bekövetkezett változás, amelyet a 20H. bekezdés ismertet, várhatóan igen ritka. A 20G. bekezdés alkalmazásában a következők nem minősülnek a gazdálkodó egység tevékenységeiben bekövetkezett változásnak:

a)

a gazdálkodó egység finanszírozási struktúrájában bekövetkezett olyan változás, amely önmagában nem befolyásolja azokat a tevékenységeket, amelyekből a gazdálkodó egység bevételekre tesz szert, és amelyek miatt ráfordításai merülnek fel;

b)

egy üzletágnak a gazdálkodó egység által tervezett értékesítése, még akkor sem, ha az érintett eszközöket és kötelezettségeket az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standardot alkalmazva értékesítésre tartottnak sorolják be. Egy üzletág értékesítésére vonatkozó terv megváltoztathatja a gazdálkodó egység tevékenységeit, és a jövőben okot adhat az újraértékelésre, de még nem befolyásolja a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített kötelezettségeket.

20J.

Ha a gazdálkodó egység az újraértékelést követően már nem felel meg az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek (lásd a 20G. bekezdés (a) pontját), akkor a gazdálkodó egység a továbbiakban csak a közvetlenül az újraértékelés után elkezdődött éves időszak végéig élhet az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel. A 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra azonban a gazdálkodó egységnek az IFRS 9 standardot kell alkalmaznia. Például, ha a gazdálkodó egység a 20G. bekezdés (a) pontját alkalmazva megállapítja, hogy 2018. december 31-én (éves időszaka végén) már nem felel meg az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek, akkor a gazdálkodó egység a továbbiakban csak 2019. december 31-ig élhet az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel.

20K.

Az a biztosító, amely korábban az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés alkalmazása mellett döntött, bármely későbbi éves időszak kezdetén visszavonhatatlanul dönthet az IFRS 9 standard alkalmazása mellett.

Első alkalmazók

20L.

Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard fogalma szerinti első alkalmazó akkor és csak akkor élhet a 20A. bekezdésben ismertetett, IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel, ha megfelel a 20B. bekezdésben ismertetett feltételeknek. A 20B. bekezdés (b) pontjának alkalmazásában az IFRS-ek alkalmazásával az első alkalmazónak az említett bekezdésben előírt napra meghatározott könyv szerinti értékeket kell használnia.

20M.

Az IFRS 1 standard az első alkalmazókra alkalmazandó követelményeket és mentességeket tartalmaz. E követelmények és mentességek (például az IFRS 1 standard D16–D17. bekezdésében foglaltak) nem hatálytalanítják a jelen IFRS 20A–20Q. és 39B–39J. bekezdésében foglalt követelményeket. Például az IFRS 1 standardban foglalt követelmények és mentességek nem hatálytalanítják azt a követelményt, hogy az első alkalmazónak az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés alkalmazásához teljesítenie kell a 20L. bekezdésben meghatározott feltételeket.

20N.

Az első alkalmazónak a 39B–39J. bekezdésben előírt információk közzétételekor alkalmaznia kell az IFRS 1 standardban foglalt azon követelményeket és mentességeket, amelyek az említett közzétételekhez szükséges értékelések elvégzése szempontjából relevánsak.

Átmeneti felmentés az IAS 28 standard egyes követelményei alól

20O.

Az IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standard 35–36. bekezdésének előírása szerint a gazdálkodó egységnek a tőkemódszer alkalmazásakor egységes számviteli politikákat kell alkalmaznia. A 2021. január 1-je előtt kezdődő éves időszakok tekintetében azonban a gazdálkodó egység számára megengedett, de nem előírás, hogy a következőknek megfelelően megtartsa a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás által alkalmazott releváns számviteli politikákat:

a)

a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 9 standardot, a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás viszont az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel él; vagy

b)

a gazdálkodó egység az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel él, a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás viszont alkalmazza az IFRS 9 standardot.

20P.

Amennyiben a gazdálkodó egység a tőkemódszerrel számolja el a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő befektetését, úgy:

a)

ha erre a társult vállalkozásra vagy közös vállalkozásra tőkemódszert alkalmazó (és a gazdálkodó egység által ezzel kapcsolatban tett módosításokat tükröző) pénzügyi kimutatásokban korábban az IFRS 9 standardot alkalmazták, akkor továbbra is az IFRS 9 standardot kell alkalmazni;

b)

ha erre a társult vállalkozásra vagy közös vállalkozásra tőkemódszert alkalmazó (és a gazdálkodó egység által ezzel kapcsolatban tett módosításokat tükröző) pénzügyi kimutatásokban korábban az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel éltek, akkor a későbbiekben alkalmazható az IFRS 9 standard.

20Q.

A gazdálkodó egység a 20O. bekezdést és a 20P. bekezdés (b) pontját külön-külön alkalmazhatja az egyes társult vállalkozásokra vagy közös vállalkozásokra.

A standard kiegészül a 35A–35N., a 39B–39M. és a 46–49. bekezdéssel. A standard a 35A., a 35K., a 35M., a 39A., a 39J., a 45. és a 47. bekezdés alatt új címekkel egészül ki.

Diszkrecionális részesedési jellemzők a pénzügyi instrumentumokban

35A.

A 20A., a 20L. és a 20O. bekezdés szerinti átmeneti felmentésekkel és a 35B. bekezdés szerinti átfedési megközelítéssel a diszkrecionális részesedési jellemzőkkel bíró pénzügyi instrumentumok kibocsátója is élhet. Ennek megfelelően a 3. bekezdés (a)–(b) pontjában, továbbá a 20A–20Q., a 35B–35N., a 39B–39M. és a 46–49. bekezdésben a biztosítókra való hivatkozás a diszkrecionális részesedési jellemzővel bíró pénzügyi instrumentumok kibocsátójára is értendő.

BEMUTATÁS

Az átfedési megközelítés

35B.

A biztosítók számára megengedett, de nem előírás, hogy a megjelölt pénzügyi eszközök tekintetében átfedési megközelítést alkalmazzanak. Az átfedési megközelítést alkalmazó biztosítónak:

a)

az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között át kell sorolnia egy olyan összeget, amely a megjelölt pénzügyi eszközökre egy olyan eredményt eredményez a beszámolási időszak végén, amely megegyezik azzal, amely akkor lett volna, ha a biztosító az IAS 39 standardot alkalmazta volna a megjelölt pénzügyi eszközökre. Ennek megfelelően az átsorolandó összeg a következők különbsége:

i.

a megjelölt pénzügyi eszközökre az eredményben az IFRS 9 standard alkalmazásával bemutatott összeg; és

ii.

azon összeg, amelyet a megjelölt pénzügyi eszközökre az eredményben bemutattak volna, ha a biztosító az IAS 39 standardot alkalmazta volna;

b)

a pénzügyi instrumentumaira a jelen IFRS 35B–35N., 39K–39M. és 48-49. bekezdésében ismertetett kivételekkel az összes többi alkalmazandó IFRS-t alkalmaznia kell.

35C.

A biztosító csak az IFRS 9 standard első alkalmazásakor dönthet a 35B. bekezdésben ismertetett átfedési megközelítés alkalmazása mellett, ideértve azt az esetet is, amikor az IFRS 9 standardot úgy alkalmazza először, hogy korábban:

a)

a 20A. bekezdésben ismertetett, IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel élt; vagy

b)

csak az IFRS 9 standard 5.7.1. bekezdésének (c) pontjában, továbbá 5.7.7–5.7.9., 7.2.14. és B5.7.5–B5.7.20. bekezdésében szereplő, az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi kötelezettségek nyereségének és veszteségének bemutatására vonatkozó követelményeket alkalmazta.

35D.

A biztosító az átfedési megközelítés alkalmazásával az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között átsorolt összeget a következőképpen mutatja be:

a)

az eredményben külön soron; és

b)

az egyéb átfogó jövedelemben az egyéb átfogó jövedelem külön komponenseként.

35E.

Egy pénzügyi eszköz akkor és csak akkor alkalmas az átfedési megközelítés céljából való megjelölésre, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)

a pénzügyi eszközt az IFRS 9 standardot alkalmazva az eredménnyel szemben valós értéken értékelik, de az IAS 39 standardot alkalmazva nem lett volna teljes egészében az eredménnyel szemben valós értéken értékelve; és

b)

a pénzügyi eszközt nem olyan tevékenységgel kapcsolatban tartják, amely nem a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződésekkel kapcsolatos. Az átfedési megközelítés céljából nem alkalmas pénzügyi eszközök közé tartoznak például a banki tevékenységekkel kapcsolatban tartott eszközök vagy a jelen IFRS hatókörén kívül eső, befektetési szerződésekkel kapcsolatos alapokban tartott pénzügyi eszközök.

35F.

A biztosító akkor jelölhet meg egy alkalmas pénzügyi eszközt az átfedési megközelítés céljából, amikor az átfedési megközelítés alkalmazása mellett dönt (lásd a 35C. bekezdést). A későbbiekben akkor és csak akkor jelölhet meg egy alkalmas pénzügyi eszközt az átfedési megközelítés céljából, amikor:

a)

az eszközt kezdetben megjelenítik; vagy

b)

az eszköz újonnan megfelel a 35E. bekezdés (b) pontjában foglalt feltételnek, amelynek korábban nem felelt meg.

35G.

A biztosító az átfedési megközelítés céljából alkalmas pénzügyi eszközöket a 35F. bekezdést alkalmazva egyenként jelölheti meg.

35H.

Ha releváns, az átfedési megközelítésnek a 35F. bekezdés (b) pontja alapján újonnan megjelölt pénzügyi eszközre való alkalmazása céljából:

a)

az amortizált bekerülési értéknek megfelelő új könyv szerinti értéknek a megjelölés időpontjában érvényes valós értéknek kell lennie; és

b)

az effektív kamatlábat a megjelölés időpontjában érvényes valós érték alapján kell meghatározni.

35I.

A gazdálkodó egységnek a megjelölt pénzügyi eszközre mindaddig folytatnia kell az átfedési megközelítés alkalmazását, amíg a pénzügyi eszközt ki nem vezeti. A gazdálkodó egység ugyanakkor:

a)

köteles visszavonni a pénzügyi eszköz megjelölését abban az esetben, ha az már nem felel meg a 35E. bekezdés (b) pontjában foglalt feltételnek. Egy pénzügyi eszköz például akkor nem felel már meg az említett feltételnek, ha azt a gazdálkodó egység úgy sorolja át, hogy azt a banki tevékenységeihez kapcsolódóan tartja, vagy ha a gazdálkodó egység megszűnik biztosítónak lenni;

b)

az összes megjelölt pénzügyi eszközre vonatkozóan bármely éves időszak kezdetén abbahagyhatja az átfedési megközelítés alkalmazását. Az átfedési megközelítés alkalmazásának abbahagyása mellett döntő gazdálkodó egységnek az IAS 8 standardot kell alkalmaznia a számviteli politika változásának elszámolására.

35J.

Ha a gazdálkodó egység a 35I. bekezdés (a) pontját alkalmazva visszavonja a pénzügyi eszköz megjelölését, akkor az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos bármely egyenleget átsorolás miatti módosításként (lásd az IAS 1 standardot) a halmozott egyéb átfogó jövedelemből át kell sorolnia az eredménybe.

35K.

Ha a gazdálkodó egység a 35I. bekezdés (b) pontját alkalmazva, vagy amiatt, hogy megszűnik biztosítónak lenni, abbahagyja az átfedési megközelítés alkalmazását, akkor a későbbiekben nem alkalmazhatja az átfedési megközelítést. Az a biztosító, amely az átfedési megközelítés alkalmazása mellett döntött (lásd a 35C. bekezdést), de amelynek nincs alkalmas pénzügyi eszköze (lásd a 35E. bekezdést), a későbbiekben alkalmazhatja az átfedési megközelítést, amint lesz arra alkalmas pénzügyi eszköze.

Kapcsolat egyéb követelményekkel

35L.

A jelen IFRS 30. bekezdése megengedi a néha „árnyékelszámolásnak” nevezett gyakorlat alkalmazását. Ha a biztosító alkalmazza az átfedési megközelítést, akkor az árnyékelszámolás alkalmazható.

35M.

Egy összegnek az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem közötti, a 35B. bekezdés alkalmazásával való átsorolásának járulékos hatása lehet, hogy az egyéb átfogó jövedelem más összegeket, például nyereségadókat is tartalmaz. A biztosítónak az ilyen járulékos hatások meghatározására a vonatkozó IFRS standardokat, például az IAS 12 Nyereségadók standardot kell alkalmaznia.

Első alkalmazó

35N.

Ha az első alkalmazó az átfedési megközelítés alkalmazása mellett dönt, akkor kell és csak akkor lehet újramegállapítania az összehasonlító információkat, hogy azok tükrözzék az átfedési megközelítést, ha az összehasonlító információkat az IFRS 9 standardnak való megfelelés céljából állapítja meg újra (lásd az IFRS 1 standard E1–E2. bekezdését).

KÖZZÉTÉTEL

Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentésre vonatkozó közzétételek

39B.

Az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés alkalmazása mellett döntő biztosítónak olyan információkat kell közzétennie, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy:

a)

megértsék, hogy a biztosító miként felel meg az átmeneti felmentés feltételeinek; és

b)

összehasonlítsák az átmeneti felmentést alkalmazó biztosítókat az IFRS 9 standardot alkalmazó gazdálkodó egységekkel.

39C.

A 39B. bekezdés (a) pontjának való megfelelés érdekében a biztosítónak közzé kell tennie azt a tényt, hogy alkalmazza az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentést, és azt, hogy a 20B. bekezdés (b) pontjában meghatározott időpontban hogyan állapította meg, hogy megfelel az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek, beleértve a következőket:

a)

ha a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződésekből eredő kötelezettségei (vagyis a 20E. bekezdés (a) pontjában említett kötelezettségek) könyv szerinti értéke az összes kötelezettségei teljes könyv szerinti értékének legfeljebb 90 százalékát tette ki: azon, biztosítással kapcsolatos kötelezettségek jellege és könyv szerinti értékei, amelyek nem a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződésekből eredő kötelezettségek (vagyis a 20E. bekezdés (b) és (c) pontjában említett kötelezettségek);

b)

ha a biztosítással kapcsolatos kötelezettségei teljes könyv szerinti értékének az összes kötelezettségei teljes könyv szerinti értékéhez viszonyított százalékos aránya legfeljebb 90 százalék volt, de meghaladta a 80 százalékot: hogyan állapította meg a biztosító, hogy nem végzett biztosítással nem kapcsolatos jelentős tevékenységet, ideértve azt is, hogy milyen információkat vett figyelembe; és

c)

ha a biztosító az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek a 20G. bekezdés (b) pontja alkalmazásával való újraértékelés alapján felelt meg:

i.

az újraértékelés oka;

ii.

a tevékenységeiben bekövetkezett releváns változás időpontja; és

iii.

a tevékenységeiben bekövetkezett változás részletes magyarázata, és ezen változásnak a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásának kvalitatív bemutatása.

39D.

Ha a gazdálkodó egység a 20G. bekezdés (a) pontját alkalmazva megállapítja, hogy tevékenységei már nem túlnyomóan biztosítással kapcsolatosak, akkor az IFRS 9 standard alkalmazásának megkezdése előtt minden beszámolási időszakban közzé kell tennie a következő információkat:

a)

hogy már nem felel meg az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentés feltételeinek;

b)

a tevékenységeiben bekövetkezett releváns változás időpontja; és

c)

a tevékenységeiben bekövetkezett változás részletes magyarázata, és ezen változásnak a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatásának kvalitatív bemutatása.

39E.

A 39B. bekezdés (b) pontjának való megfelelés érdekében a biztosítónak a pénzügyi eszközök következő két csoportja tekintetében külön-külön közzé kell tennie a beszámolási időszak végén érvényes valós értéket és a valós érték ezen időszakban bekövetkezett változásának összegét:

a)

azok a pénzügyi eszközök, amelyek szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (vagyis az IFRS 9 standard 4.1.2. bekezdésének (b) pontjában és 4.1.2A. bekezdésének (b) pontjában foglalt feltételnek megfelelő pénzügyi eszközök), ide nem értve bármely olyan pénzügyi eszközt, amely megfelel az IFRS 9 standardban foglalt „kereskedési céllal tartott” fogalomnak, vagy amelynek kezelését és teljesítményértékelését valósérték-alapon végzik (lásd az IFRS 9 standard B4.1.6. bekezdését);

b)

a 39E. bekezdés (a) pontjában meghatározottakon kívüli minden egyéb pénzügyi eszköz; vagyis bármely olyan pénzügyi eszköz:

i.

amelynek szerződéses feltételei meghatározott időpontokban nem eredményeznek olyan cash flow-kat, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései;

ii.

amely megfelel az IFRS 9 standardban foglalt „kereskedési céllal tartott” fogalomnak; vagy

iii.

amelynek kezelését és teljesítményértékelését valósérték-alapon végzik.

39F.

A 39E. bekezdésben említett információk közzétételekor a biztosító:

a)

a pénzügyi eszköz IAS 39 standard alkalmazásával megállapított könyv szerinti értékét a valós érték észszerű közelítésének tekintheti, ha az IFRS 7 standard 29. bekezdésének (a) pontját alkalmazva nem kell közzétennie annak valós értékét (például a rövid lejáratú vevőkövetelések esetében); és

b)

figyelembe kell vennie a részletesség ahhoz szükséges szintjét, amely lehetővé teszi a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy megértsék a pénzügyi eszközök jellemzőit.

39G.

A 39B. bekezdés (b) pontjának való megfelelés érdekében a biztosítónak információkat kell közzétennie a 39E. bekezdés (a) pontjában ismertetett pénzügyi eszközökben rejlő hitelkockázati kitettségről, ideértve a jelentős hitelkockázat-koncentrációt is. A biztosítónak legalább a következő információkat közzé kell tennie az említett pénzügyi eszközökről a beszámolási időszak vége vonatkozásában:

a)

az IAS 39 standard alkalmazásával meghatározott könyv szerinti értékek, az IFRS 7 standardban meghatározott hitelkockázat-minősítési fokozatok szerinti bontásban (amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés elszámolása miatti kiigazítás előtt);

b)

a valós érték és az IAS 39 standard alkalmazásával meghatározott könyv szerinti érték a 39E. bekezdés (a) pontjában ismertetett azon pénzügyi eszközök esetében, amelyek hitelkockázata a beszámolási időszak végén nem alacsony (amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés elszámolása miatti kiigazítás előtt). E közzététel alkalmazásában az IFRS 9 standard B5.5.22. bekezdése írja elő az annak értékeléséhez releváns követelményeket, hogy a pénzügyi instrumentum hitelkockázata alacsonynak tekintett-e.

39H.

A 39B. bekezdés (b) pontjának való megfelelés érdekében a biztosítónak információkat kell közzétennie arról, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználója hol szerezhet be csoporton belüli gazdálkodó egységhez kapcsolódó olyan nyilvánosan elérhető, IFRS 9 standard szerinti információkat, amelyeket a releváns időszak tekintetében nem bocsátanak rendelkezésre a csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban. Az említett IFRS 9 standard szerinti információk például beszerezhetők a csoporton belüli olyan gazdálkodó egység nyilvánosan elérhető különálló vagy egyedi pénzügyi kimutatásaiból, amely az IFRS 9 standardot alkalmazta.

39I.

Ha a gazdálkodó egység az IAS 28 standard egyes követelményei alóli, a 20O. bekezdésben foglalt felmentés alkalmazása mellett döntött, akkor közzé kell tennie ezt a tényt.

39J.

Ha a gazdálkodó egység a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő befektetésének tőkemódszerrel való elszámolásakor az IFRS 9 standard alóli átmeneti felmentéssel élt (lásd például a 20O. bekezdés (a) pontját), akkor az IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele standardban előírt információkon kívül közzé kell tennie a következőket:

a)

a 39B–39H. bekezdésben ismertetett információk minden egyes olyan társult vállalkozás vagy közös vállalkozás tekintetében, amely a gazdálkodó egység számára lényeges. A közzétett összegeknek a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban szereplő, a gazdálkodó egység által a tőkemódszer alkalmazása során tett módosításokat tükröző összegeknek kell lenniük (lásd az IFRS 12 standard B14. bekezdésének (a) pontját), és nem a gazdálkodó egység ezen összegekből való részesedésének;

b)

a 39B–39H. bekezdésben ismertetett kvantitatív információk összesítve az egyedileg nem lényeges társult vállalkozásokra vagy közös vállalkozásokra. Az összesített összegek esetében:

i.

a gazdálkodó egység említett összegekben való részesedését kell közzétenni; és

ii.

a társult vállalkozásokra vonatkozó összesített összeget a közös vállalkozásokra vonatkozó összesített összegtől elkülönítve kell közzétenni.

Az átfedési megközelítésre vonatkozó közzétételek

39K.

Az átfedési megközelítést alkalmazó biztosítónak olyan információkat kell közzétennie, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy megértsék:

a)

a beszámolási időszak során az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között átsorolt teljes összeg kiszámításának módját; és

b)

az említett átsorolásnak a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását.

39L.

A 39K. bekezdésnek való megfelelés érdekében a biztosítónak közzé kell tennie:

a)

azt a tényt, hogy az átfedési megközelítést alkalmazza;

b)

azon pénzügyi eszközök beszámolási időszak végi könyv szerinti értékét, amelyekre az átfedési megközelítést alkalmazza, pénzügyi eszközcsoport szerinti bontásban;

c)

a pénzügyi eszközök átfedési megközelítés céljából való megjelölésének alapját, ideértve azon megjelölt pénzügyi eszközök magyarázatát is, amelyeket a jelen IFRS hatókörébe tartozó szerződéseket kibocsátó jogi személyen kívül tartanak;

d)

a beszámolási időszak során az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között átsorolt teljes összeg oly módon történő magyarázatát, amely lehetővé teszi a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy megértsék azt, hogy az összeget hogyan keletkeztetik, ideértve a következők bemutatását:

i.

az eredményben a megjelölt pénzügyi eszközök tekintetében az IFRS 9 standard alkalmazásával bemutatott összeg; és

ii.

azon összeg, amelyet az eredményben a megjelölt pénzügyi eszközök tekintetében akkor mutattak volna be, ha a biztosító az IAS 39 standardot alkalmazta volna;

e)

a 35B. és a 35M. bekezdésben ismertetett átsorolás hatása az eredmény minden egyes érintett tételsorára; és

f)

ha a biztosító a beszámolási időszak során megváltoztatta a pénzügyi eszközök megjelölését:

i.

az újonnan megjelölt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan a beszámolási időszak során az átfedési megközelítés alkalmazásával az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között átsorolt összeget (lásd a 35F. bekezdés (b) pontját);

ii.

azt az összeget, amelyet a beszámolási időszak során az átfedési megközelítés alkalmazásával az eredmény és az egyéb átfogó jövedelem között soroltak volna át, ha nem került volna sor a pénzügyi eszközök megjelölésének visszavonására (lásd a 35I. bekezdés (a) pontját); és

iii.

a beszámolási időszak során a halmozott egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe átsorolt összeget azon pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek megjelölését visszavonták (lásd a 35J. bekezdést).

39M.

Ha a gazdálkodó egység a társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő befektetésének tőkemódszerrel való elszámolásakor az átfedési megközelítést alkalmazta, akkor az IFRS 12 standardban előírt információkon kívül közzé kell tennie a következőket:

a)

a 39K–39L. bekezdésben ismertetett információk minden egyes olyan társult vállalkozás vagy közös vállalkozás tekintetében, amely a gazdálkodó egység számára lényeges. A közzétett összegeknek a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban szereplő, a gazdálkodó egység által a tőkemódszer alkalmazása során tett módosításokat tükröző összegeknek kell lenniük (lásd az IFRS 12 standard B14. bekezdésének (a) pontját), és nem a gazdálkodó egység ezen összegekből való részesedésének;

b)

a 39K. bekezdésben, továbbá a 39L. bekezdés (a)–(d) és (f) pontjában ismertetett kvantitatív információk, továbbá a 35B. bekezdésben ismertetett átsorolásnak az eredményre és az egyéb átfogó jövedelemre gyakorolt hatása összesítve az egyedileg nem lényeges társult vállalkozásokra vagy közös vállalkozásokra. Az összesített összegek esetében:

i.

a gazdálkodó egység említett összegekben való részesedését kell közzétenni; és

ii.

a társult vállalkozásokra vonatkozó összesített összeget a közös vállalkozásokra vonatkozó összesített összegtől elkülönítve kell közzétenni.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

Az IFRS 4 standard IFRS 9 standarddal való alkalmazása

Átmeneti felmentés az IFRS 9 standard alól

46.

A 2016 szeptemberében kibocsátott, Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard IFRS 4 Biztosítási szerződések standarddal való alkalmazása (Az IFRS 4 standard módosításai) módosította a 3. és az 5. bekezdést, hozzáadta a 20A–20Q., a 35A. és a 39B–39J. bekezdést, továbbá a 20., a 20K., a 20N. és a 39A. bekezdés utáni címeket. A gazdálkodó egységnek azokat a módosításokat, amelyek meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítók számára megengedik, hogy átmeneti felmentéssel éljenek az IFRS 9 standard alkalmazása alól, a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia.

47.

A gazdálkodó egységnek a 39B–39J. bekezdésben előírt információk közzétételekor alkalmaznia kell az IFRS 9 standard azon átmeneti rendelkezéseit, amelyek az említett közzétételekhez szükséges értékelések elvégzése szempontjából relevánsak. E célból az első alkalmazás időpontjának a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első éves időszak kezdetét kell tekinteni.

Az átfedési megközelítés

48.

A 2016 szeptemberében kibocsátott, Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard és az IFRS 4 Biztosítási szerződések standarddal való alkalmazása (Az IFRS 4 standard módosításai) módosította a 3. és az 5. bekezdést, és hozzáadta a 35A–35N. és a 39K–39M. bekezdést, továbbá a 35A., a 35 K., a 35M. és a 39J. bekezdés utáni címeket. A gazdálkodó egységnek azokat a módosításokat, amelyek a biztosítók számára megengedik, hogy a megjelölt pénzügyi eszközökre az átfedési megközelítést alkalmazzák, az IFRS 9 standard első alkalmazásakor kell alkalmaznia (lásd a 35C. bekezdést).

49.

Az átfedési megközelítés alkalmazása mellett döntő gazdálkodó egységnek:

a)

az említett megközelítést az IFRS 9 standardra való áttéréskor visszamenőleges hatállyal kell alkalmaznia a megjelölt pénzügyi eszközökre. Ennek megfelelően például a gazdálkodó egységnek a halmozott egyéb átfogó jövedelem nyitóegyenlegének módosításaként meg kell jelenítenie a megjelölt pénzügyi eszközök IFRS 9 standard alkalmazásával meghatározott valós értéke és IAS 39 standard alkalmazásával meghatározott könyv szerinti értéke közötti különbséget;

b)

akkor kell, és csak akkor szabad újra megállapítania az összehasonlító információkat, hogy azok az az átfedési megközelítést tükrözzék, ha a gazdálkodó egység az összehasonlító információkat az IFRS 9 standardot alkalmazva állapítja meg újra.


(1)  A Testület 2009-ben, 2010-ben, 2013-ban és 2014-ben bocsátotta ki az IFRS 9 standard egymást követő változatait.