9.11.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 291/63 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1987 RENDELETE
(2017. október 31.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 15 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. |
(2) |
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2016. április 12-én közzétette az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait. A módosítások célja, hogy tisztázzon egyes követelményeket, és további átmeneti mentességeket biztosítson a standardot alkalmazó társaságoknak. |
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 15 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges kritériumoknak. |
(4) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2017. október 31-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).
MELLÉKLET
Pontosítások az
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz
Módosítások az
IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz
A 26., a 27. és a 29. bekezdés módosul. A 28. és a 30. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.
Különálló áruk vagy szolgáltatások
26. |
Ígért áruk vagy szolgáltatások a szerződéstől függően többek között az alábbiakat foglalhatják magukban:
|
27. |
A vevőnek ígért áru vagy szolgáltatás különálló, ha teljesül a következő két feltétel:
|
28. |
A vevő az árut vagy szolgáltatást a 27. bekezdés (a) pontjának megfelelően hasznosítani tudja, ha az áru vagy szolgáltatás felhasználható, elfogyasztható, hulladékárnál nagyobb összegért értékesíthető vagy gazdasági hasznot keletkeztető más módon tartható. Egyes áruk vagy szolgáltatások esetében a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában tudja hasznosítani. Más áruk vagy szolgáltatások esetében a vevő az árut vagy szolgáltatást csak más, könnyen elérhető erőforrásokkal együtt tudja hasznosítani. Könnyen elérhető erőforrás lehet (a gazdálkodó egység vagy más gazdálkodó egység által) elkülönülten értékesített áru vagy szolgáltatás, vagy pedig olyan erőforrás, amelyet a vevő már megszerzett a gazdálkodó egységtől (ideértve azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyeket a gazdálkodó egység a szerződésnek megfelelően már átadott a vevőnek), illetve más ügyletek vagy események kapcsán. Arról, hogy a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában vagy más, könnyen elérhető erőforrásokkal együtt tudja hasznosítani, különböző tényezők szolgáltathatnak bizonyítékot. Az például, hogy a gazdálkodó egység rendszeresen elkülönülten értékesít egy árut vagy szolgáltatást, jelzi, hogy a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában vagy más, könnyen elérhető erőforrásokkal tudja hasznosítani. |
29. |
Annak értékelése során, hogy a gazdálkodó egységnek az áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó ígéretei a 27. bekezdés (b) pontjának megfelelően elkülönülten azonosíthatók, a cél annak meghatározása, hogy az ígéret jellege, a szerződéssel összefüggésben, az adott áruk és szolgáltatások mindegyikének külön történő átadására, vagy inkább az ígért árukat vagy szolgáltatásokat inputként felhasználó kombinált elemre vagy elemekre vonatkozik. Azon tényezők, amelyek jelzik, hogy áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó kettő vagy több ígéret nem elkülönülten azonosítható, többek között, de nem kizárólagosan, az alábbiakat foglalják magukban:
|
30. |
Ha az ígért áru vagy szolgáltatás nem különálló, a gazdálkodó egységnek azt egészen addig kombinálnia kell más ígért árukkal vagy szolgáltatásokkal, amíg azonosítani nem tud egy különálló áru- vagy szolgáltatáscsomagot. Egyes esetekben ez azt eredményezheti, hogy a gazdálkodó egységnek a szerződésben ígért összes árut vagy szolgáltatást egyetlen teljesítési kötelemként kell elszámolnia. |
A B. függelékben módosul a B1., B34–B38., B52–B53. és B58. bekezdés, és a B. függelék kiegészül a B34A., B35A., B35B., B37A., B59A., B63A. és B63B. bekezdéssel. A B57. bekezdés törlésre kerül. A B54–B56., B59. és B60–B63. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.
B. függelék
Alkalmazási útmutató
…
B1 |
Az alkalmazási útmutató az alábbi témaköröket tárgyalja:
|
Főkötelezetti és ügynöki viszony
B34 |
Ha az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való nyújtásában egy másik fél is részt vesz, a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia, hogy az általa tett ígéret jellege szerint olyan teljesítési kötelem-e, amely alapján saját magának kell elvégeznie a meghatározott áruk vagy szolgáltatások nyújtását (vagyis, hogy a gazdálkodó egység főkötelezett-e), vagy pedig olyan teljesítési kötelem, amely alapján a másik felet kell megbíznia a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások nyújtásával (vagyis, hogy a gazdálkodó egység ügynök-e). A gazdálkodó egység határozza meg, hogy a vevőnek ígért egyes meghatározott áru vagy szolgáltatások esetében főkötelezett vagy ügynök-e. A meghatározott áru vagy szolgáltatás a vevő számára biztosítandó különálló áru vagy szolgáltatás (vagy különálló áru- vagy szolgáltatáscsomag) (lásd 27-30. bekezdés). Ha egy vevői szerződésben egynél több meghatározott áru vagy szolgáltatás található, a gazdálkodó egység lehet egyes meghatározott áruk vagy szolgáltatások esetében főkötelezett, mások esetében pedig ügynök. |
B34A |
Az ígérete jellegének meghatározásához (a B34 bekezdésben leírtak szerint) a gazdálkodó egység:
|
B35 |
A gazdálkodó egység főkötelezett, ha az áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása előtt ellenőrzést gyakorol a meghatározott áru vagy szolgáltatás felett. A gazdálkodó egység azonban nem szükségszerűen gyakorol ellenőrzést egy meghatározott áru felett, ha az adott áru tulajdonjogát csak pillanatnyilag szerzi meg a tulajdonjog vevőnek való átadása előtt. A főkötelezettként eljáró gazdálkodó egység a meghatározott áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó teljesítési kötelmet önmaga is kielégítheti, vagy egy másik felet (például alvállalkozót) is megbízhat azzal, hogy a teljesítési kötelem egy részét vagy egészét a nevében kielégítse. |
B35A |
Ha az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való nyújtásában egy másik fél is részt vesz, a főkötelezettként eljáró gazdálkodó egység gyakorol ellenőrzést az alábbiak bármelyike felett:
|
B35B |
A szerződésben főkötelezettként eljáró gazdálkodó egységnek a teljesítési kötelem kielégítésekor bevételként azon bruttó ellenérték összegét kell megjelenítenie, amelyre az átadott meghatározott árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez. |
B36 |
A gazdálkodó egység ügynök, ha teljesítési kötelme kimerül a meghatározott áru vagy szolgáltatás másik fél általi nyújtására vonatkozó közvetítésben. Az ügynök gazdálkodó egység nem gyakorol ellenőrzést a másik fél által nyújtott meghatározott áru vagy szolgáltatás felett, mielőtt az árut vagy szolgáltatást a vevőnek átadják. A szerződésben ügynökként eljáró gazdálkodó egységnek a teljesítési kötelem kielégítésekor bevételként azon díj vagy jutalék összegét kell megjelenítenie, amelyre a másik fél által nyújtandó meghatározott áruk vagy szolgáltatások közvetítéséért várakozása szerint jogosultságot szerez. A gazdálkodó egység díja vagy jutaléka lehet az a nettó ellenértékösszeg, amelyet a gazdálkodó egység a másik fél által nyújtandó árukért vagy szolgáltatásokért kapott ellenértéknek a másik fél számára való megfizetése után megtart. |
B37 |
Azon jelek, amelyek arra utalnak, hogy a gazdálkodó egység ellenőrzést gyakorol a meghatározott áru vagy szolgáltatás felett, mielőtt azt a vevőnek átadják(és ennélfogva főkötelezett (lásd a B35. bekezdést)), többek között, de nem kizárólagosan az alábbiakat foglalják magukban:
|
B37A |
A B37. bekezdésben bemutatott jelek az ellenőrzés értékelése során többé vagy kevésbé relevánsak lehetnek, a meghatározott áru vagy szolgáltatás jellegétől és a szerződés feltételeitől függően. A különböző szerződések esetében továbbá más-más jelek szolgálhatnak meggyőzőbb bizonyítékkal. |
B38 |
Ha egy másik gazdálkodó egység oly módon veszi át a gazdálkodó egység szerződéses teljesítési kötelmeit és szerződéses jogait, hogy a gazdálkodó egység már nem köteles kielégíteni a meghatározott áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadására vonatkozó teljesítési kötelmet (vagyis már nem főkötelezettként jár el), akkor a gazdálkodó egység az adott teljesítési kötelem kapcsán nem jeleníthet meg bevételt. A gazdálkodó egységnek ehelyett azt kell értékelnie, hogy a másik fél számára való szerződéskötéssel kapcsolatos teljesítési kötelem kielégítése kapcsán kell-e megjelenítenie bevételt (vagyis, hogy ügynökként jár-e el). … |
Licencadás
B52 |
A licenc jogot biztosít a vevőnek a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához. A szellemi tulajdon licencei többek között, de nem kizárólag az alábbiak licenceit foglalhatják magukban:
|
B53 |
A gazdálkodó egység a licenc (vagy licencek) adására vonatkozó ígéret mellett egyéb áruk vagy szolgáltatások átadására is ígéretet tehet a vevőnek. Az ilyen ígéreteket a szerződés kifejezetten rögzítheti, vagy következhetnek a gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatából, közzétett politikáiból vagy konkrét nyilatkozataiból (lásd a 24. bekezdést). Ha a vevői szerződés az egyéb ígért áruk vagy szolgáltatások mellett licenc (vagy licencek) adására vonatkozó ígéretet is tartalmaz, a gazdálkodó egység – csakúgy, mint más típusú szerződések esetében – a 22–30. bekezdést alkalmazza a szerződés teljesítési kötelmeinek azonosítására. |
B54 |
Ha a licencadási ígéret a 26–30. bekezdés szerinti értelemben nem minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól különállónak, akkor azt a gazdálkodó egységnek az árukkal vagy szolgáltatásokkal együtt, egyetlen teljesítési kötelemként kell elszámolnia. A szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól nem különálló licencekre többek között az alábbi példák adhatók:
|
B55 |
Ha a licenc nem különálló, akkor a gazdálkodó egységnek a 31–38. bekezdést kell alkalmaznia annak megállapítása céljából, hogy a teljesítési kötelem (amely az ígért licencet is tartalmazza) folyamatosan vagy konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem-e. |
B56 |
Ha a licencadási ígéret a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól különállónak minősül, és ezért elkülönült teljesítési kötelem, akkor a gazdálkodó egységnek meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. Ennek meghatározásakor a gazdálkodó egységnek azt kell figyelembe vennie, hogy a vevőnek adott licencadási ígéret jellege szerint arra irányul-e, hogy a vevő számára biztosítsa a következők valamelyikét:
|
A gazdálkodó egység által tett ígéret jellegének meghatározása
B57 |
[Törölve] |
B58 |
A gazdálkodó egység licencadási ígérete jellege szerint arra irányul, hogy az alábbi összes feltétel teljesülésével hozzáférési jogot biztosítson a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához:
|
B59 |
Azok a tényezők, amelyek alapján a vevő észszerűen várhatná azt, hogy a gazdálkodó egység olyan tevékenységeket fog végezni, amelyek jelentősen befolyásolják a szellemi tulajdont, magukban foglalják a gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatát, közzétett politikáit vagy konkrét nyilatkozatait. Noha nem döntő tényező, a vevő annak alapján is észszerűen várhatná azt, hogy a gazdálkodó egység ilyen tevékenységeket fog végezni, ha a gazdálkodó egységet és a vevőt közös gazdasági érdek (például árbevétel-alapú jogdíj) köti össze azon szellemi tulajdon kapcsán, amelyhez a vevő jogokat szerzett. |
B59A |
A gazdálkodó egység tevékenységei jelentősen érintik a szellemi tulajdont, amelyre a vevő jogosultsággal rendelkezik, a következők valamelyikének fennállása esetén:
Ennek megfelelően, ha a szellemi tulajdon, amelyre a vevő jogosult, jelentős önálló funkcióval rendelkezik, az adott szellemi tulajdonból származó haszon jelentős része ebből a funkcióból fakad. Következésképpen, a vevő azon képességére, hogy hasznot szerezzen az adott szellemi tulajdonból nincs jelentős hatással a gazdálkodó egység tevékenysége, kivéve, ha e tevékenységek jelentősen módosítják a szellemi tulajdon formáját vagy funkcióját. A szellemi tulajdon azon típusai, amelyek gyakran rendelkeznek jelentős önálló funkcióval többek között az alábbiak: szoftverek, biológiai vegyületek vagy gyógyszerképletek, valamint elkészült médiatartalmak (például filmek, televíziós műsorok és zenei felvételek). |
B60 |
Ha teljesülnek a B58. bekezdés feltételei, akkor a gazdálkodó egységnek a licencadási ígéretet folyamatosan kielégített teljesítési kötelemként kell elszámolnia, mivel a vevő a teljesítés bekövetkeztével egyidejűleg megkapja és elfogyasztja a gazdálkodó egység általi, a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés biztosítására irányuló teljesítésből származó hasznot (lásd a 35. bekezdés (a) pontját). A gazdálkodó egységnek a 39–45. bekezdést kell alkalmaznia azon megfelelő módszer kiválasztásához, amellyel értékelni tudja a hozzáférés biztosítására irányuló adott teljesítési kötelem hiánytalan kielégítése felé való előrehaladást. |
B61 |
Ha nem teljesülnek a B58. bekezdés feltételei, akkor a gazdálkodó egység ígérete jellege szerint arra irányul, hogy a gazdálkodó egység licencadás időpontjában létező (formájú és funkciójú) szellemi tulajdonához biztosítson használati jogot a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy a vevő a licenc átadásának időpontjában képes a licenc hasznosítására és a licencből származó fennmaradó hasznok lényegében egészének megszerzésére. A gazdálkodó egységnek a szellemi tulajdonához való használati jog biztosítására irányuló ígéretet konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelemként kell elszámolnia. A gazdálkodó egységnek a 38. bekezdést kell alkalmaznia annak a konkrét időpontnak a meghatározásához, amikor sor kerül a licenc vevőnek való átadására. A gazdálkodó egység szellemi tulajdonához használati jogot biztosító licenc kapcsán azonban nem jeleníthető meg bevétel azon időszak kezdete előtt, amelyben a vevő képes a licenc hasznosítására és hasznai megszerzésére. Például ha egy szoftverlicenc időtartama még azelőtt megkezdődik, hogy a gazdálkodó egység a vevőnek átadná (vagy más módon rendelkezésére bocsátaná) a szoftver közvetlen használatához szükséges kódot, akkor a gazdálkodó egység nem jeleníthet meg bevételt azelőtt, hogy az említett kódot átadná (vagy más módon rendelkezésre bocsátaná). |
B62 |
A gazdálkodó egységnek az alábbi tényezőket figyelmen kívül kell hagynia annak meghatározásakor, hogy a licenc hozzáférési vagy használati jogot biztosít-e a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához:
|
Árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjak
B63 |
Az 56–59. bekezdés követelményei ellenére a gazdálkodó egységnek a szellemi tulajdon licencéért ígért árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíj kapcsán csak akkor kell bevételt megjelenítenie, amikor (vagy amint) a következő két esemény közül a későbbi bekövetkezik:
|
B63A |
A B63. bekezdésben említett, árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjra vonatkozó követelmény akkor alkalmazandó, ha a jogdíj csak a szellemi tulajdon licencére vonatkozik, vagy a szellemi tulajdon licence a túlsúlyban lévő elem a jogdíj alapját képező elemek között (például a szellemi tulajdon licence túlsúlyban lévő elem a jogdíj tekintetében, ha a gazdálkodó egység észszerűen elvárja, hogy a vevő jelentősen több értéket tulajdonítson a licencnek, mint a jogdíj alá tartozó egyéb áruknak vagy szolgáltatásoknak). |
B63B |
Ha a B63A. bekezdésben foglalt követelmény teljesül, az árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjból származó bevétel teljes mértékben elszámolható a B63. bekezdéssel összhangban. Ha a B63A. bekezdésben foglalt követelmény nem teljesül, az 50-59. bekezdésben említett, változó ellenérték követelményeket kell alkalmazni az árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjra. |
A C. függelékben a C2., C5. és a C7. bekezdés módosul, és a függelék kiegészül a C1B., C7A. és C8A. bekezdéssel. A C3. és C6. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
…
C1B |
A 2016 áprilisában kiadott, Pontosítások az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz dokumentum által módosított bekezdések: 26, 27, 29, B1, B34–B38, B52–B53, B58, C2, C5 és C7, törölt bekezdés: B57 és hozzáadott bekezdések: B34A, B35A, B35B, B37A, B59A, B63A, B63B, C7A és C8A. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt. |
ÁTTÉRÉS
C2 |
A C3–C8A. bekezdésben foglalt áttérési követelmények alkalmazásában:
|
C3 |
A gazdálkodó egységnek a jelen standardot az alábbi két módszer egyikével kell alkalmaznia:
… |
C5 |
A gazdálkodó egység a jelen standardot a C3. bekezdés (a) pontjának megfelelően visszamenőlegesen alkalmazva az alábbi gyakorlati megoldások közül egyet vagy többet is választhat:
|
C6 |
A gazdálkodó egységnek az általa alkalmazott, C5. bekezdés szerinti gyakorlati megoldásokat a bemutatott beszámolási időszakok mindegyikére következetesen kell alkalmaznia. A gazdálkodó egységnek emellett közzé kell tennie a következő információkat:
|
C7 |
Ha a gazdálkodó egység a C3. bekezdés (b) pontjának megfelelően a jelen standard visszamenőleges alkalmazása mellett dönt, akkor a jelen standard első alkalmazásának halmozott hatását a felhalmozott eredmény (vagy a saját tőke más megfelelő komponense) nyitóegyenlegének kiigazításaként meg kell jelenítenie az első alkalmazás időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak tekintetében. A gazdálkodó egység ezen áttérési módszer keretében választhatja, hogy a jelen standardot csak az első alkalmazás időpontjában (december 31-i évzárást alkalmazó gazdálkodó egység esetében például 2018. január 1-jén) még nem teljesített szerződésekre alkalmazza visszamenőlegesen. |
C7A |
A C3. bekezdés b) pontjával összhangban ezt a standardot visszamenőlegesen alkalmazó gazdálkodó egység alkalmazhatja a C5. bekezdés c) pontjában bemutatott gyakorlati megoldást is az alábbiakra:
Ha a gazdálkodó egység e gyakorlati megoldást alkalmazza, a gazdálkodó egységnek a megoldást következetesen minden szerződésre alkalmaznia kell, és közzé kell tennie a C6. bekezdésben előírt információkat. … |
C8A |
A gazdálkodó egységnek a Pontosítások az IFRS 15 standardhoz dokumentumot (lásd C1B. bekezdés) visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standarddal összhangban. A módosítások visszamenőleges alkalmazásával a gazdálkodó egységnek úgy kell alkalmaznia a módosításokat, mintha azok az első alkalmazás időpontjában az IFRS 15 standard részét képezték volna. Következésképpen, a gazdálkodó egység nem alkalmazza a módosításokat azokra a beszámolási időszakokra vagy szerződésekre, amelyekre az IFRS 15 standard követelményei a C2-C8. bekezdésekkel összhangban nem alkalmazandóak. Például, ha a gazdálkodó egység a C3. bekezdés b) pontjával összhangban az IFRS 15 standardot csak az első alkalmazás időpontjában még nem teljesített szerződésekre alkalmazza, akkor a gazdálkodó egység nem tünteti fel újra a teljesített szerződéseket az IFRS 15 standard első alkalmazásának időpontjában e módosítások hatására vonatkozóan. |