14.9.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/14


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1542 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. június 8.)

az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira (infrastrukturális vállalatok) vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (Szolvencia II.) és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 111. cikke (1) bekezdésének b), c) és m) pontjára,

mivel:

(1)

Az európai beruházási terv a beruházások útjában álló akadályok elhárítására összpontosít; láthatóságot és technikai segítséget biztosít a beruházási projekteknek, valamint lehetővé teszi az új és a már rendelkezésre álló pénzügyi források intelligensebb felhasználását. Az európai beruházási terv harmadik pillérének előterében kifejezetten a beruházások útjában álló akadályok lebontása és – az európai beruházások vonzerejének fokozása érdekében – a szabályozás nagyobb kiszámíthatósága áll.

(2)

A tőkepiaci unió egyik célja az Európában rendelkezésre álló tőke mozgósítása és – többek között – új munkahelyeket létrehozó, bővülő infrastrukturális projektek felé való terelése. A biztosítók, különösen az életbiztosítók, Európa legnagyobb intézményi befektetői közé tartoznak, és képesek arra, hogy tőke- és hitelfinanszírozást biztosítsanak a hosszú távú infrastrukturális projektek számára.

(3)

2016. április 2-án hatályba lépett az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2) módosító (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), amely a kockázat kalibrálása tekintetében külön eszközosztályba sorolta az infrastrukturális projekteket.

(4)

Az infrastrukturális vállalatok új eszközosztályának kritériumaira és kalibrálására vonatkozóan a Bizottság az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságtól (EIOPA) kért és kapott további szakvéleményt. Szakvéleményében az EIOPA az (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendeletben bevezetett infrastrukturális befektetések elismerhetőségi kritériumai tekintetében is javasolt néhány módosítást.

(5)

Az adott vállalatcsoporthoz tartozó több jogi személy részvételével megvalósuló strukturált projektfinanszírozási helyzetek lefedése érdekében az infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egység fogalmát ki kell terjeszteni oly módon, hogy az az egyedi gazdasági egységeken kívül a vállalatcsoportokra is vonatkozzon. A jövedelmük jelentős részét infrastrukturális tevékenységekből szerző gazdasági egységek lefedése érdekében módosítani kell a jövedelmi kritérium szövegét. Az infrastrukturális gazdasági egység jövedelemforrásainak értékeléséhez a legutóbbi pénzügyi év adatait (amennyiben rendelkezésre állnak) vagy pénzügyi ajánlatot – például kötvénykibocsátási tájékoztatót vagy hitelkérelem részét képező pénzügyi előrejelzést – kell használni. Az infrastrukturális eszközök fogalommeghatározásába az érintett infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységek elismerhetősége érdekében be kell vonni a fizikai eszközöket.

(6)

Azon infrastrukturális projektekkel foglalkozó gazdasági egységek elismerhetőségének teljes kizárását elkerülendő, amelyek jogi vagy tulajdonosi okokból nem képesek valamennyi eszközre vonatkozóan biztosítékot nyújtani a hitelezők számára, azokat a mechanizmusokat is figyelembe kell venni, amelyek a hitelezők számára nyújtott biztosítékok egyéb megoldásait teszik lehetővé.

(7)

Figyelembe véve azokat a helyzeteket, amikor a nemzeti jog nem biztosítja a hitelnyújtók részére a tőkebefektetés lehetőségét a nemteljesítést megelőzően, a hitelnyújtók részére biztosítandó tőkebefektetés lehetőségére vonatkozó követelményt az egyéb biztosítéknyújtási megoldások körébe kell sorolni.

(8)

Amennyiben a meglévő hitelnyújtók egyetértése – például eladósodási felső határ rögzítése formájában – implicit módon megjelenik a vonatkozó dokumentumokban, az elismerhető infrastrukturális befektetések tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a meglévő infrastrukturális gazdasági egység vagy vállalatcsoport újabb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsásson ki.

(9)

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított kalibrálásnak a vonatkozó kockázattal arányosnak kell lennie.

(10)

Az elismerhető infrastrukturális projektekbe irányuló befektetések jelenlegi kezelésének módosítására vonatkozó EIOPA-szakvélemény alapján módosítani kell az infrastrukturális projektekre vonatkozó meglévő rendelkezéseket.

(11)

Az EIOPA szakvéleménye és egyéb adatok alapján kijelenthető, hogy az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések biztonságosabbak lehetnek, mint a nem infrastrukturális befektetések. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletben új kockázati kalibrálást kell meghatározni az elismerhető infrastrukturális vállalatokba irányuló hitelalapú befektetések vonatkozásában, e befektetések nem infrastrukturális befektetésektől való megkülönböztetése érdekében.

(12)

A megfelelő fogalommmeghatározásoknak és elismerhetőségi kritériumoknak biztosítaniuk kell a prudens befektetői magatartást a biztosítók körében. E fogalommeghatározásoknak és elismerhetőségi kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy csak a biztonságosabb befektetésekre vonatkozhassanak alacsonyabbra kalibrált tőkekövetelmények.

(13)

Azok az infrastrukturális gazdasági egységek, amelyek alapvető infrastrukturális eszközöket vagy más infrastruktúra-vállalkozások számára szolgáltatásokat biztosítanak, nem minden esetben képesek diverzifikálni bevételeiket. Ebben a helyzetben a bevételek kiszámíthatóságának értékelése során lehetővé kell tenni a szállítástól nem függő fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződések figyelembevételét.

(14)

A befektetési kockázatkezelés részeként elvégzett stressztesztek során figyelembe kell venni a nem infrastrukturális tevékenységekből származó kockázatokat. Mindazonáltal a befektetési kockázatok prudens értékelése érdekében a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségének meghatározásakor az e tevékenységekből származó bevételek nem vehetők figyelembe.

(15)

Az új elismerhető infrastrukturális vállalati eszközosztály bevezetését követően az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet egyéb, a biztosítók prudens befektetési döntéseihez nélkülözhetetlen rendelkezéseit – például a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó képletet és a megfelelő átvilágításra vonatkozó követelményeket – megfelelően ki kell igazítani.

(16)

Ezért az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

A hosszú távú infrastrukturális eszközosztályba való befektetések azonnali lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy ez a rendelet mielőbb, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben az 55a. és 55b. pont helyébe a következő szöveg lép:

„55a.   »infrastrukturális eszközök«: fizikai eszközök, struktúrák vagy létesítmények, rendszerek és hálózatok, amelyek alapvető közszolgáltatásokat biztosítanak vagy támogatnak;

55b.   »infrastrukturális gazdasági egység«: olyan gazdasági egység vagy vállalatcsoport, amelynek bevételei – a gazdasági egység vagy vállalatcsoport legutóbbi dokumentált pénzügyi évének adatai vagy pénzügyi ajánlat alapján igazolhatóan – jelentős részben infrastrukturális eszközök tulajdonlásából, finanszírozásából, fejlesztéséből vagy működtetéséből származnak;”.

2.

A 164a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet alkalmazásában az elismerhető infrastrukturális befektetés olyan infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt befektetést jelent, amely teljesíti a következő kritériumokat:

a)

az infrastrukturális eszközök által generált pénzáramlás lehetővé teszi valamennyi pénzügyi kötelezettség teljesítését tartósan fennálló, a projektkockázat szempontjából releváns stresszhelyzetben;

b)

az infrastrukturális gazdasági egység által a hitelnyújtók és a tőkebefektetők számára generált pénzáramlás előre kiszámítható;

c)

az infrastrukturális eszközök és az infrastrukturális gazdasági egység olyan szerződéses keret hatálya alá tartoznak, amely magas szintű védelmet biztosít a hitelnyújtóknak és a tőkebefektetőknek, többek között a következők tekintetében:

a)

a szerződéses keret rendelkezik a hitelnyújtók és a tőkebefektetők olyan veszteségekkel szembeni hatékony védelméről, amelyek a projekt olyan fél általi felmondásából fakadnak, akivel megállapodást kötöttek az infrastrukturális projekt által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások megvásárlásáról, kivéve, ha teljesül a következő feltételek egyike:

i.

az infrastrukturális gazdasági egység bevételei nagyszámú felhasználó kifizetéseiből származnak; vagy

ii.

a bevételek a megtérülési rátára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak;

b)

az infrastrukturális gazdasági egység elegendő tartalékkal vagy egyéb pénzügyi eszközzel rendelkezik a függő kötelezettségek és a projekt működőtőke-követelményeinek fedezéséhez;

Ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a szerződéses keretnek tartalmaznia kell továbbá a következőket:

i.

a hitelnyújtók rendelkeznek az alkalmazandó jogszabályok által megengedett biztosítékokkal vagy ilyen biztosíték hasznával valamennyi, a projekt működtetése szempontjából kritikus eszköz és szerződés vonatkozásában;

ii.

a projektből származó nettó pénzeszközök kötelező kifizetések utáni, a hiteltörlesztési kötelezettségek teljesítésétől eltérő célra történő felhasználása korlátozott;

iii.

azon tevékenységek korlátozása, amelyek a hitelnyújtók számára hátrányosak lehetnek, így többek között az infrastrukturális gazdasági egység nem bocsáthat ki újabb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a meglévő hitelnyújtók velük egyeztetett formában történő hozzájárulása nélkül, kivéve, ha az új kibocsátást a meglévő hiteldokumentációban engedélyezik;

A második albekezdés i. pontjától eltérően egyéb biztosítéki mechanizmus is alkalmazható, ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, és a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy a hitelnyújtók befektetései döntő többségének hatékony védelméhez vagy visszafizettetéséhez nincs feltétlenül szükség valamennyi eszközre és szerződésre kiterjedő biztosítékra. Ebben az esetben az egyéb biztosítéki mechanizmusok magukba foglalják legalább a következők egyikét:

i.

részvényen létesített zálogjog;

ii.

szerződésátruházás;

iii.

bankszámla feletti zálogjog;

iv.

pénzáramlás feletti kontroll;

v.

engedményezésre vonatkozó rendelkezések;

d)

ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a biztosító vagy viszontbiztosító bizonyítani tudja a felügyeletet ellátó hatóság felé, hogy képes lejáratig tartani a befektetést;

e)

ha a befektetés olyan kötvény vagy hitel formájában valósul meg, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés, a befektetési instrumentum és más pari passu instrumentum előbbre sorolt, mint az összes többi követelés, kivéve a jogszabályi kötelezettség alapján előírt követeléseket és a likviditásikeret-szolgáltatók, a vagyonkezelők és a származtatott ügyletekben részt vevő szerződő felek követeléseit;

f)

ha a befektetés olyan részvény, kötvény vagy hitel formájában valósul meg, amelyre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés, teljesülnek a következő kritériumok:

i.

i. az infrastrukturális eszközök és az infrastrukturális gazdasági egység az EGT vagy az OECD tagországainak területén belül helyezkednek el;

ii.

ha az infrastrukturális projekt építési szakaszban van, a tőkebefektetőnek – vagy ha egynél több tőkebefektető van, a tőkebefektetők csoportjának – a következő kritériumokat kell teljesítenie:

a tőkebefektető a korábbiakban sikeresen felügyelt infrastrukturális projekteket, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik;

a tőkebefektető nemteljesítési kockázata alacsony, illetőleg csekély a kockázata annak, hogy nemteljesítése esetén az infrastrukturális gazdasági egységet jelentős veszteség éri;

a tőkebefektető ösztönzést kap a befektetők érdekeinek védelmére;

iii.

létesítési kockázatok esetén az infrastrukturális gazdasági egység garantálja a projektnek az elfogadott specifikációnak, költségvetésnek és teljesítési határidőnek megfelelő befejezését;

iv.

amennyiben a működési kockázat jelentős, azt megfelelően kezelik;

v.

az infrastrukturális gazdasági egység tesztelt technológiát és tervezést alkalmaz;

vi.

az infrastrukturális gazdasági egység tőkeszerkezete lehetővé teszi hiteleinek törlesztését;

vii.

az infrastrukturális gazdasági egység refinanszírozási kockázata alacsony;

viii.

az infrastrukturális gazdasági egység csak kockázatcsökkentési célból vesz igénybe származtatott eszközöket.”.

3.

A szöveg a következő 164b. cikkel egészül ki:

„164b. cikk

Elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések

E rendelet alkalmazásában az elismerhető infrastrukturális vállalati befektetés olyan infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt befektetést jelent, amely teljesíti a következő kritériumokat:

(1)

az infrastrukturális gazdasági egység bevételei jelentős részben az EGT vagy az OECD tagországainak területén belül található infrastrukturális eszközök tulajdonlásából, finanszírozásából, fejlesztéséből vagy működtetéséből származnak;

(2)

az infrastrukturális eszközökből származó bevételek teljesítik a 164a. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek egyikét;

(3)

amennyiben az infrastrukturális gazdasági egység bevételei nem nagyszámú felhasználótól származnak, az a fél, akivel megállapodást kötöttek az infrastrukturális gazdasági egység által előállított áru vagy szolgáltatás megvásárlására, a 164a. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt szervezetek egyike;

(4)

a bevételek a tevékenységek, a helyszín vagy a fizetésre kötelezettek tekintetében diverzifikáltak, kivéve, ha a bevételek a 164a. cikk (1) bekezdése c) pontjának a) ii. alpontja értelmében megtérülési rátára vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak, vagy szállítástól nem függő fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződés hatálya alá tartoznak, vagy a bevételek alapja a rendelkezésre állás;

(5)

ha a befektetés kötvény vagy hitel formájában valósul meg, a biztosító vagy viszontbiztosító bizonyítani tudja a felügyeletet ellátó hatóság felé, hogy képes lejáratig tartani a befektetést;

(6)

ha az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés;

a)

az infrastrukturális vállalat tőkeszerkezete a releváns pénzügyi mutatók elemzésén alapuló konzervatív feltételezések alapján lehetővé teszi számára összes adósságának visszafizetését;

b)

az infrastrukturális gazdálkodó egység legalább három éve aktív, vagy – felvásárolt gazdálkodó egység esetében – a felvásárolt gazdálkodó egység legalább három éve működik;

(7)

ha az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan rendelkezésre áll kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés, a hitelminőségi besorolás 0 és 3 között van.”.

4.

A 168. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2009/138/EK irányelv 105. cikke (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett részvénykockázati részmodul egy-egy kockázati részmodult tartalmaz az 1-es és a 2-es típusú részvénykitettségekhez, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségekhez, valamint az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségekhez.”;

b)

a cikk a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b)   Az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek olyan, az infrastrukturális gazdasági egységben eszközölt tőkebefektetésekből állnak, amelyek teljesítik a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A részvénykockázat tőkekövetelménye a következőképpen számítandó ki:

Formula

ahol:

a)

SCRequ1 az 1-es típusú részvénykitettségek tőkekövetelménye;

b)

SCRequ2 az 2-es típusú részvénykitettségek tőkekövetelménye;

c)

SCRquinf az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségek tőkekövetelménye;

d)

SCRquinfc az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye.”;

d)

a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 3. cikkének b) pontjában említett minősített szociális vállalkozási alapnak minősülő kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében;

b)

a 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 3. cikkének b) pontjában említett minősített kockázatitőke-alapnak minősülő kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében;

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.)."

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).”;"

ii.

a c) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

olyan alapokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amelyeknél az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve az alternatív befektetési alapon belüli összes kitettség esetében alkalmazható;”;

iii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az (EU) 2015/760 rendelet szerinti európai hosszú távú befektetési alapként engedélyezett kollektív befektetési vállalkozásokban tartott, az elismerhető infrastrukturális részvénykitettségektől és az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségektől eltérő részvénykitettségek, amennyiben az e rendelet 84. cikkében meghatározott áttekintés elve a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében alkalmazható, illetve az említett alapok befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben az áttekintés elve nem alkalmazható a kollektív befektetési vállalkozáson belüli összes kitettség esetében.”.

5.

A 169. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e rendelet 168. cikkében említett elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna:

a)

a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásokban eszközölt elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %-os azonnali csökkenés, amennyiben az adott befektetések stratégiai jellegűek;

b)

az a) pontban említettektől eltérő elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező azonnali csökkenés, amely az e rendelet 172. cikkében említett szimmetrikus kiigazítás 36 %-ának és 92 %-ának összegével egyenlő.”.

6.

A 170. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító megkapta a felügyeleti jóváhagyást a 2009/138/EK irányelv 304. cikkében szereplő rendelkezések alkalmazására, az elismerhető infrastrukturális vállalati részvénykitettségek tőkekövetelménye egyenlő az alapvető szavatoló tőkében jelentkező olyan veszteséggel, amely az alábbiakból adódna:

a)

a 2009/138/EK irányelv 304. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett tevékenység szerinti elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %-os azonnali csökkenés;

b)

a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásokban eszközölt elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező 22 %-os azonnali csökkenés, amennyiben az adott befektetések stratégiai jellegűek;

c)

az a) vagy b) pontban említettektől eltérő elismerhető infrastrukturális vállalati tőkebefektetések értékében bekövetkező azonnali csökkenés, amely az e rendelet 172. cikkében említett szimmetrikus kiigazítás 36 %-ának és 92 %-ának összegével egyenlő.”.

7.

A 171. cikk bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 169. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdésének a) pontja, valamint a 170. cikk (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a stratégiai jellegű tőkebefektetések olyan tőkebefektetéseket jelentenek, amelyeknél a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító igazolja a következőket:”.

8.

A 180. cikk a következő (14), (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(14)   A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (15) bekezdésben meghatározott kritériumokat, a stressi kockázati tényezőt kell hozzárendelni, a kitettség hitelminőségi besorolásától és futamidejétől függően, az alábbi táblázatnak megfelelően:

Hitelminőségi besorolás

0

1

2

3

Futamidő

(duri)

stressi

ai

bi

ai

bi

ai

bi

ai

bi

max. 5

bi · duri

0,68 %

0,83 %

1,05 %

1,88 %

5 felett, max. 10

ai + bi · (duri – 5)

3,38 %

0,38 %

4,13 %

0,45 %

5,25 %

0,53 %

9,38 %

1,13 %

10 felett, max. 15

ai + bi · (duri – 10)

5,25 %

0,38 %

6,38 %

0,38 %

7,88 %

0,38 %

15,0 %

0,75 %

15 felett, max. 20

ai + bi · (duri – 15)

7,13 %

0,38 %

8,25 %

0,38 %

9,75 %

0,38 %

18,75 %

0,75 %

20 felett

min[ai + bi · (duri – 20);1]

9,0 %

0,38 %

10,13 %

0,38 %

11,63 %

0,38 %

22,50 %

0,38 %

(15)   Azon kitettségekre vonatkozó kritériumok, amelyekhez a (14) bekezdés szerinti kockázati tényezőt rendelik hozzá, a következők:

a)

a kitettség a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat teljesítő elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéshez kapcsolódik;

b)

a kitettség nem olyan eszköz, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

hozzárendelt egy, a 2009/138/EU irányelv 77b. cikkének (2) bekezdése szerinti illeszkedési kiigazítási portfólióhoz;

hitelminőségi besorolása 0 és 2 között van;

c)

az infrastrukturális gazdasági egységre vonatkozóan rendelkezésre áll kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés;

d)

a kitettség hitelminőségi besorolása 0 és 3 között van.

(16)   A kötvény vagy hitel formájában meglévő azon kitettségekhez, amelyek teljesítik a (15) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumokat, de nem teljesítik a (15) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumokat, a 3-as hitelminőségi besorolásnak és a kitettség futamidejének megfelelő, a (14) bekezdésben meghatározott táblázat szerinti stressi kockázati tényezőt kell hozzárendelni.”.

9.

A 181. cikkben a b) pont második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hozzárendelt portfólióban található azon eszközök esetében, amelyekhez nem áll rendelkezésre kijelölt külső hitelminősítő intézet hitelminősítése, valamint olyan elismerhető infrastrukturális eszközök és olyan elismerhető infrastrukturális vállalati eszközök esetében, amelyek 3-as hitelminőségi besorolást kaptak, a csökkentő tényező 100 %.”.

10.

A 261a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„261a. cikk

Az elismerhető infrastrukturális befektetések vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetések kockázatkezelése

(1)   A biztosító és viszontbiztosító az elismerhető infrastrukturális eszközbe vagy elismerhető infrastrukturális vállalati eszközbe történő befektetést megelőzően megfelelő átvilágítást végez, amelybe beletartozik a következők mindegyike:

a)

annak dokumentált értékelése, hogy az infrastrukturális gazdasági egység teljesíti-e a 164a. cikkben vagy a 164b. cikkben meghatározott kritériumokat, mely értékelés olyan személyek által végrehajtott validálási folyamat tárgya volt, akik függetlenek a kritériumok értékeléséért felelős személyek befolyásától, és nem merül fel esetleges összeférhetetlenségük az említett személyekkel;

b)

annak megerősítése, hogy az infrastrukturális gazdasági egység pénzáramlásaira vonatkozó bármely pénzügyi modell olyan személyek által végrehajtott validálási folyamat tárgya volt, akik függetlenek a pénzügyi modell kidolgozásáért felelős személyek befolyásától, és nem merül fel esetleges összeférhetetlenségük az említett személyekkel.

(2)   Az elismerhető infrastrukturális befektetéssel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéssel rendelkező biztosító és viszontbiztosító rendszeresen végrehajtja a pénzáramlások és az infrastrukturális gazdasági egységet támogató biztosíték ellenőrzését és stressztesztelését. Minden stressztesztnek arányosnak kell lennie az infrastrukturális projekttel járó kockázat jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(3)   A stresszteszt során figyelembe kell venni a nem infrastrukturális tevékenységekből eredő kockázatokat, de nem vehetők figyelembe az ilyen tevékenységekből származó bevételek annak meghatározásakor, hogy az infrastrukturális gazdasági egység képes-e pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére.

(4)   Amennyiben a biztosító vagy viszontbiztosító jelentős mértékű elismerhető infrastrukturális befektetéssel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetéssel rendelkezik, a 2009/138/EK irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli eljárások megállapításakor rendelkeznie kell az említett befektetéseknek az építési szakaszban történő aktív ellenőrzéséről és arról, hogy amennyiben szanálásra kerül sor, maximalizálják az említett befektetésekből fedezendő összegeket.

(5)   A kötvény vagy hitel formájában megvalósuló elismerhető infrastrukturális befektetésekkel vagy elismerhető infrastrukturális vállalati befektetésekkel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító úgy alakítja ki eszköz-forrás gazdálkodását, hogy folyamatos jelleggel biztosítsa a befektetés lejáratig történő tartását.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 8-án.

a Bizottság részéről

elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/467 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. szeptember 30.) az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a biztosítók és viszontbiztosítók által tartott eszközök egyes kategóriáira vonatkozó szabályozói tőkekövetelmény számítása tekintetében történő módosításáról (HL L 85., 2016.4.1., 6. o.).