4.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/168


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1188 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. július 3.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

A Tanács dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a 451/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(2)

Szubvencióellenes vizsgálat lefolytatását követően a Tanács a 452/2011/EU végrehajtási rendelet (3) útján végleges kiegyenlítő vámot is kivetett a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(3)

A dömpingellenes intézkedések formája a külön megnevezett exportőröktől származó behozatal esetében egy 8 % és 35,1 % közötti értékvám volt, 27,1 %-os maradvány vámtétellel.

(4)

A Gold East Paper Co. Ltd és a Gold Huasheng Paper Co. Ltd (a továbbiakban együtt: APP-csoport) kínai gyártók 2011. augusztus 8-án egy-egy kérelmet nyújtottak be a 451/2011/EU és a 452/2011/EU végrehajtási rendelet őket érintő rendelkezéseinek megsemmisítése iránt. (4) A Törvényszék harmadik tanácsa 2014. szeptember 11-én mindkét keresetet elutasította.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(5)

A Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(6)

A kérelmet öt uniós gyártó (Arctic Paper Grycksbo AB, Burgo Group SpA, Fedrigoni SpA, Lecta Group és Sappi Europe SA) (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújtotta be, amelyek termelése az egyes bevont finompapírok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(7)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(8)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, egy, 2016. május 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

Párhuzamos vizsgálatok

(9)

A Bizottság egy 2016. május 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy az 597/2009/EK tanácsi rendelet (8) 18. cikke szerint megindítja a Kínából származó egyes bevont finompapírok Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

1.4.   Vizsgálat

Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(10)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

Az érintett felek

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(12)

A Bizottság azt is bejelentette, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében vett, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) az Amerikai Egyesült Államokat (a továbbiakban: USA) tervezi figyelembe venni, ugyanazt az országot, amely az eredeti vizsgálatban is analóg országként szerepelt. Ennek megfelelően a Bizottság az USA-beli hatóságokat és gyártót tájékoztatta az eljárás megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(13)

A Bizottság ezen túlmenően Brazília, India, Indonézia, Japán, Korea, Norvégia és Svájc hatóságait is értesítette a vizsgálat megindításáról, és tájékoztatást kért a bevont finompapír ezen országokbeli gyártásáról és értékesítéséről. A Bizottság ezt követően egy analóg országra vonatkozó kérdőívet tartalmazó levelet küldött az ezen országokban bevont finompapírt előállító összes ismert gyártónak, amelyben együttműködésüket kérte a felülvizsgálat kapcsán.

(14)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden érdekelt felet meghallgatott, aki ezt kérte.

Mintavétel

a)   Mintavétel a Kínában működő exportáló gyártók körében

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(16)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő mind a 36 ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében a mintavétel céljából kért információkat egyetlen kínai exportáló gyártó biztosította. (9) A 2016. június 8-i meghallgatáson az exportáló gyártók ugyanezen csoportja ugyanakkor úgy tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván választ adni a kérdőívre. Ezt a csoport összetett felépítésével, valamint azzal magyarázta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem bonyolított exportértékesítéseket az uniós piacra. Minden ismert érintett exportáló gyártó és a kínai hatóságok is tájékoztatást kaptak az együttműködés hiányának következményeiről, és hogy a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tények alapján is megteheti ténymegállapításait.

b)   Mintavétel az uniós gyártók körében

(18)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív eladási és termelési volumen alapján, a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve választotta ki. Az előzetes minta az uniós gyártók három csoportjából állt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az ideiglenesen a mintában szereplő uniós gyártók egyike tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog tudni választ adni a kérdőívre. A Bizottság egy további pontosítást is kapott, amely szerint a mintában szereplő két másik fél esetében több gyártóból álló csoportokról van szó. A Bizottság ennek megfelelően módosította a mintát oly módon, hogy a nem együttműködő gyártót az értékesítési és termelési volumen szempontjából a következő legnagyobb gyártóra cserélte fel, valamint az ideiglenesen a mintában szereplő gyártók másik két csoportján belül kiválasztotta a legnagyobb gyártókat. Miután a módosított mintára vonatkozóan nem érkezett be semmilyen észrevétel, a Bizottság megerősített a módosított mintát. A végleges minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés több mint 30 %-ának felelt meg, és ezért az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak minősült.

c)   Mintavétel a független importőrök körében

(19)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(20)

A Bizottság öt potenciális importőrrel vette fel a kapcsolatot, de egyik sem válaszolt a mintavételi űrlapra.

Analóg ország

(21)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy lehetséges analóg országként az USA-t tervezi figyelembe venni, és felkérte a feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan. Az eredeti vizsgálatban megfelelő analóg országként az USA-t alkalmazták.

(22)

A Bizottság felkérte a hasonló termék USA-beli, brazíliai, indiai, indonéziai, japán, norvégiai, dél-koreai és svájci gyártóit, hogy adjanak információkat. Egy USA-beli gyártó működött együtt a vizsgálatban azzal, hogy válaszolt a kérdőívre.

(23)

A vizsgálat kiderítette, hogy az USA-ban a bevont finompapír piaca versenypiac, amelyen a kereslet mintegy 50 %-át helyi termelésből, a többit pedig harmadik országokból történő behozatallal elégítik ki. Noha Kínával és Indonéziával szemben dömpingellenes vámok vannak hatályban, más gyártó országok szabadon exportálhatnak az USA-ba.

(24)

Ezért – mint az eredeti vizsgálatban – a következtetés most is az, hogy az USA az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg ország.

Kérdőívek

(25)

A Bizottság nem küldött kérdőívet a (17) preambulumbekezdésben említett, nem együttműködő kínai exportáló gyártónak, mivel már kijelentette, hogy nem fog válaszolni.

(26)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak és az analóg ország összes ismert gyártójának.

(27)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártótól és az analóg ország (az USA) egy gyártójától kapott választ a kérdőívre.

Ellenőrző látogatások

(28)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben a dömping, a kár és az uniós érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

a)

Uniós gyártók:

Burgo Group S.p.A., Altavilla Vicentina, Olaszország,

Condat (Lecta Group), Barcelona, Spanyolország,

Sappi Europe SA, Brüsszel, Belgium, a Sappi Austria Produktions GmbH&Co KG, Gratkorn, Ausztria részéről;

b)

Gyártó az analóg országban:

S.D. Warren Company d/b/a Sappi Fine Paper North America, Boston, Massachusetts, USA.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(29)

Az érintett termék a jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 KN-kód (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) alá tartozó, Kínából származó bizonyos bevont finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(30)

Az érintett termék nem foglalja magában:

a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercseket. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a feltépődési szilárdság meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék [elektromos modell] alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban („cross-direction”, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban („machine direction”, MD) való méréskor,

a többrétegű papírt és a többrétegű kartont.

2.2.   A hasonló termék

(31)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

az érintett termék,

az exportáló gyártók által előállított és Kína belföldi piacán értékesített termék,

a kiválasztott gyártó által az analóg ország USA-ban gyártott és értékesített termék,

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(32)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Előzetes megjegyzések

(33)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(34)

A (17) és a (25) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ebből adódóan a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia.

(35)

A kínai hatóságokat és az ismert kínai exportáló gyártókat értesítették az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról, és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére. A kínai exportáló gyártó azt válaszolta, hogy részben együtt kíván működni a vizsgálatban, és észrevételeket kíván benyújtani a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan.

(36)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban tett alábbi ténymegállapítások alapjául így az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgáltak, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben, az érdekelt felek beadványaiban és a rendelkezésre álló statisztikákban szereplő adatok.

3.2.   Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

(37)

A statisztikai adatok szerint a felülvizsgálati időszakban csak elhanyagolható mennyiségű bevont finompapírt hoztak be az Unióba Kínából (kevesebb mint 400 tonna). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e mennyiségek nem reprezentatívak, mivel az érintett termék teljes uniós behozatalának kevesebb mint 1 %-át teszik ki.

(38)

Ezért a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló kínai behozatal alapján nem lehetett érdemi elemzést végezni a dömpinggel kapcsolatban. A vizsgálat ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét vizsgálta.

3.3.   A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó bizonyíték

(39)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a más célpiacok esetében alkalmazott kínai exportárak, a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje a Kínából származó behozatal tekintetében.

3.3.1.   Harmadik országokba irányuló kivitel

(40)

mivel az érintett termék Kínából az Unióba irányuló behozatalának nem reprezentatív volumene (lásd a (37) preambulumbekezdést), ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bevont finompapír Kínából harmadik országokba történő értékesítésének adatait kell felhasználni annak értékeléséhez, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén mi lesz az Unióba irányuló exportárak valószínűsíthető jövőbeli szintje. A dömpingszámításokat a harmadik országbeli vevőknek történő értékesítések árainak felhasználásával végezték el, a kérelmező által biztosított számlák alapján, a (45) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

a)   Rendes érték

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes érték megállapítása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték alapján történt. E célból, mint a (21)–(24) preambulumbekezdés kifejti, az USA-t használták fel analóg országként.

(42)

Az APP-csoport azt állította, hogy a Bizottságnak 2016. december 11. után a piacgazdasági módszertant kell alkalmaznia, és a rendes értéket a kínai belföldi árak alapján kell kiszámítania, ahelyett, hogy az USA-t használná fel analóg országként.

(43)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy nincs mérlegelési szabadsága az alaprendelet hatályos szabályainak alkalmazása kérdésében. Ezt az állítást ezért elutasították.

b)   Exportár

(44)

Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az exportár alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgáltak.

(45)

Az exportár megállapítása érdekében különböző információforrások tanulmányozására került sor. Annak értékelése érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mi lesz az Unióba irányuló exportárak valószínűsíthető jövőbeli szintje, a legmegfelelőbb alapnak a kínai exportáló gyártók Unióhoz közel található harmadik országoknak – azaz Egyiptomnak, Oroszországnak és Törökországnak – adott számláit találták, amelyeket a kérelmező biztosított, és amelyek alapján súlyozott átlagot számítottak.

c)   Összehasonlítás és kiigazítások

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították a bevont finompapír exportárának súlyozott átlagával, mindkét esetben a gyártelepi árak alapján.

(47)

Amennyiben azt a tisztességes összehasonlítás elve megkövetelte, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és az exportárat az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításra került sor a fuvarozási és szállítási költségekkel.

d)   Dömpingkülönbözet

(48)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagát hasonlította össze az exportár súlyozott átlagával.

(49)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözet az uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 58 % volt.

3.3.2.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(50)

Tekintettel az együttműködés hiányára, a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítására a rendelkezésre álló tények és különösen a kérelmező által benyújtott adatok – többek között egy ágazati információkat biztosító független szolgáltatótól származó adatok – alapján került sor, összhangban az alaprendelet 18. cikkével.

(51)

A felülvizsgálati időszakban a bevont famentes papír termelési kapacitása Kínában 7 629 000 tonnát tett ki (10), amelyből 40 % a bevont finompapír gyártása. (11) A felülvizsgálati időszak alatt Kínában a bevont famentes papír gyártása terén 85 %-os volt a kapacitáskihasználás, (12) ami 1 167 000 tonna szabad kapacitást eredményezett. Ez a bevont finompapír teljes uniós felhasználása 32 %-ának felel meg. Azt a feltételezést alapul véve, hogy e kapacitás csupán 40 %-át használnák fel bevont finompapír gyártására, megállapítást nyert, hogy az érintett termék kínai szabad kapacitása a teljes uniós felhasználás körülbelül 13 %-a.

(52)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az egyéb bevont famentes termékek gyártásáról a gyártók egyszerűen át tudnak állni az érintett termék gyártására. (13) Ha a kínai gyártók átállnának a bevont finompapírra, ez a termelési kapacitás 3 877 000 tonnás növekedését eredményezné, ami a (3 589 694 tonnában megállapított) uniós összfelhasználás több mint 100 %-a.

(53)

Jóllehet a bevont famentes papír szabad kapacitásának a szintje várhatóan kismértékben, 4 %-kal fog csökkenni, 2021-ig a kínai belső kereslet több mint 10 %-os csökkenésére lehet számítani. (14)

(54)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy bevont finompapírt állítsanak elő az Unióba való exportra. A Bizottság azt is megállapította, hogy ez az exportpotenciál a kínai belső kereslet várható visszaesése miatt is növekedhet.

3.3.3.   Az uniós piac vonzereje

(55)

A vizsgálat szerint a bevont finompapír iránti uniós kereslet továbbra is jelentős. Jóllehet az uniós felhasználás csökkent a figyelembe vett időszakban, az Unió piaca továbbra is a világ legnagyobb piaca, és a globális kereslet 25–30 %-át teszi ki.

(56)

A rendelkezésre álló tények alapján az Unióhoz közeli harmadik országoknak felszámított kínai exportárak a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 7 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. Ez az árkülönbség jelentős, tekintve, hogy a bevont finompapír piaca kompetitív és rendkívül árérzékeny piac.

(57)

Továbbá, az előrejelzések szerint Kínában csökkenni fog a belső kereslet, ami arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók részéről erőteljes a kínai kapacitásfelesleget felvevő más piacok iránti igény. Az USA piaca, amely a bevont finompapír másik fontos piaca, továbbra sem vonzó Kína számára, mert az USA-ban dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések vannak hatályban Kínával szemben az érintett termék vonatkozásában.

(58)

E tekintetben a kínai kormány azt állította, hogy a Kínából származó behozatal alacsony szintje azt bizonyítja, hogy az uniós piac egyáltalán nem vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Közölte továbbá, hogy a kínai exportstatisztikák szerint Kína 2015-ben több bevont finompapírt exportált három másik országba (India, Japán, Thaiföld) és nem uniós európai országokba, ami azt bizonyítja, hogy ezek az országok, amelyek nem alkalmaznak piacvédelmi intézkedéseket, vonzóbbak. A kínai kormány azt is közölte, hogy Kína jelenleg 14, különböző kereskedelmi partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes fele, és további hasonló megállapodásokról folytat tárgyalásokat. Ez állítása szerint a bevont finompapír érintett partnerországokba irányuló kivitelének növekedéséhez fog vezetni.

(59)

Ami a szabadkereskedelmi megállapodások hatását illeti, az állítást általában a kínai termékek tekintetében fogalmazták meg, és az nem tartalmazott semmilyen bizonyítékot az érintett termék vonatkozásában. Az állításról megállapították, hogy túlságosan tág, és nélkülözi a meggyőző bizonyítékokat. Mindenesetre, mint a (62) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság rendelkezésére álló információk az ellenkező irányba mutatnak.

(60)

Ami azt illeti, a bevont finompapír Unióba való kínai kivitele az eredeti intézkedések 2010-es bevezetését követően közel nullára esett vissza, ami arra utal, hogy az uniós piac éppen ezen intézkedések miatt veszítette el a vonzerejét a kínai kivitel számára. Az intézkedések megszüntetése ismét vonzóvá tenné az Unió piacát. Ezért ezeket az állításokat elutasítják.

(61)

Az APP-csoport elismerte, hogy az európai piac a bevont finompapír hagyományosan fontos piaca, de azt állította, hogy annak jelentősége a kereslet folyamatos zsugorodása miatt csökken, miközben a kereslet ezzel egyidejűleg más országokban vagy állandó maradt, vagy nőtt az elmúlt néhány évben. Azt is közölte, hogy az uniós piac vonzerejének hiányát bizonyítja a más országokból származó behozatalnak az intézkedések bevezetése óta bekövetkezett csökkenése, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított bevont finompapír nagymértékű exportja is.

(62)

Annak ellenére, hogy az Unióban csökken a bevont finompapír felhasználása, az uniós piac még mindig a világ legnagyobb bevontfinompapír-piaca. A rendelkezésre álló információk arra engednek következtetni, hogy az uniós piac – legalábbis a közeljövőben – a bevont finompapír legnagyobb globális piaca marad. (15) A rendelkezésre álló tények alapján a bevont finompapír iránti kereslet Kínában az előrejelzések szerint csökkenni fog, és a más piacokon adott esetben mutatkozó lehetséges növekedés nem lesz elegendő ahhoz, hogy csökkentse az uniós piac vonzerejét, azok uniós piachoz képest kis mérete miatt. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a Kínán kívül más országokból az Unióba irányuló behozatal volumene és piaci részesedése valóban nagyobb volt, mint a jelenlegi vizsgálat figyelembe vett időszakában. A bevont finompapír harmadik országokból érkező behozatala azonban az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt túlnyomórészt a Svájcból származó bevontfinompapír-behozatalt foglalta magában, ahol az egyik uniós gyártó egy bevont finompapírt előállító vállalat tulajdonosa. A jelenlegi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ez a gyártó 2011-ben leállította a bevont finompapír gyártását, következésképpen a Svájcból származó behozatal csaknem teljesen megszűnt. A harmadik országokból érkező behozatal csökkenésének tehát nincs semmi köze az uniós piac vonzerejének az állítólagos hiányához, és az állítást a Bizottság elutasítja.

(63)

Továbbá, az uniós ágazat kivitelének viszonylag nagy mértéke nem ássa alá azt a következtetést, hogy az uniós piac vonzó, mivel az Unión kívül elért átlagárak, ahol az uniós gazdasági ágazatnak a bevont finompapír Kínából származó dömpingelt kivitelével kellett versenyeznie, a figyelembe vett időszak nagy részében elmaradtak az Unióban elért átlagáraktól. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(64)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető, hogy a Kínából származó kivitel az uniós piacot venné célba.

3.3.4.   A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(65)

Mint a (48) és a (49) preambulumbekezdés említi, az Unióhoz közeli harmadik országoknak felszámított kínai exportáraknak az analóg ország piacán fennálló árral való összehasonlítása határozottan alátámasztja a dömping valószínű megismétlődésére vonatkozó ténymegállapítást.

(66)

Ezen túlmenően, tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitásra és szabad kapacitásra, valamint az uniós piac kivitel számára jelentett vonzerejére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően azt eredményezné, hogy nőne a Kínából származó bevont finompapír dömpingáron történő exportja az Unióba.

4.   A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(67)

A felülvizsgálati időszak alatt a hasonló terméket 10 ismert gyártó gyártotta. Ezek között csoportok is vannak, amelyeknek több papírgyár van a tulajdonában. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(68)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártást körülbelül 4 606 000 tonnában állapították meg. A felülvizsgálati kérelmet támogató vállalatok a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés több mint 70 %-át képviselték. A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 30 %-át képviselték.

(69)

A kérelmező által szolgáltatott makrogazdasági adatokat az Euro-Graph (16) biztosította, és ezeket az adatokat megfelelően ellenőrizték.

4.2.   Uniós felhasználás

(70)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált értékesítési volumenének, valamint a harmadik országokból érkező behozatal volumenének az összeadásával, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis segítségével állapította meg.

(71)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (tonna)

3 972 818

3 643 010

3 626 277

3 589 694

Index (2012 = 100)

100

92

91

90

Forrás: Euro-Graph és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.

(72)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 10 %-kal csökkent. 2013-ban 8 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott. A felülvizsgálati időszak alatti becsült uniós felhasználás 21 %-kal alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat során az akkori vizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított felhasználás (4 572 057 tonna). A felhasználás csökkenése a nyomdai papír iránti kereslet általános csökkenését tükrözi, ami főként a digitális média gyors növekedésével magyarázható, amely egyre inkább átveszi a hagyományos nyomtatott média helyét.

4.3.   Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(73)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Az érintett országból érkező behozatal volumene (tonna)

701

905

452

389

Index (2012 = 100)

100

129

64

55

Piaci részesedés (%)

0,02

0,02

0,01

0,01

Index (2012 = 100)

100

141

71

61

Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.

(74)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal mennyisége elhanyagolható volt.

4.3.2.   Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(75)

A bevont finompapír Kínából az Unióba való behozatalának elhanyagolható volumene és az e néhány értékesítéshez kapcsolódó ár nem kellő megbízhatósága miatt (lásd a (37) preambulumbekezdést) az uniós behozatali statisztikákat nem lehetett a Kínából származó behozatal áraira vonatkozóan következtetések levonására felhasználni. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek helyett a Kínából származó bevont finompapír más országokba irányuló értékesítéseire vonatkozó adatokat kell összehasonlítási alapként felhasználni annak megállapítása céljából, hogy milyen lett volna az alákínálás, ha a kínai vállalatok ilyen árakon értékesítettek volna az Unióban.

(76)

A Bizottság úgy határozta meg a felülvizsgálati időszak alatti elméleti áralákínálási szintet, hogy összehasonlította az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árat, valamint az Unióhoz közel található országoknak felszámított, uniós határparitáson érvényes CIF-árra átszámított és az importköltségek figyelembevétele érdekében kiigazított súlyozott átlagos kínai exportárat. Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a más országoknak felszámított kínai exportárak alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgáltak, mint már kifejtésre került (lásd a (40), a (44) és a (45) preambulumbekezdést). Az árak összehasonlítása azt mutatta, hogy ha a kínai gyártók a felülvizsgálati időszak alatt ezeken az árakon értékesítettek volna az Unió számára, a kínai exportárak 5,4 %-kal kínáltak volna az uniós gazdasági ágazat árai alá.

4.4.   Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(77)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt Kínán kívül más harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint e behozatalok átlagárai szempontjából. A táblázat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó adatokon alapul.

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Volumen (tonna)

35 864

29 264

50 958

45 282

Index (2012 = 100)

100

82

142

126

Piaci részesedés (%)

0,9

0,8

1,4

1,3

Átlagár (EUR/tonna)

952

964

827

889

Index (2012 = 100)

100

101

87

93

Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.

(78)

A Kínán kívül más harmadik országokból származó, az Unióba irányuló behozatal teljes volumene a teljes figyelembe vett időszak során csekély volt, és teljes piaci részesedése 1 % körül mozgott. E behozatal átlagárai meghaladták az uniós gazdasági ágazat átlagárait. A felülvizsgálati időszak alatt egyetlen harmadik ország sem rendelkezett külön-külön 0,4 %-ot meghaladó piaci részesedéssel.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(79)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Miként az a (18) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság az uniós gazdasági ágazat tekintetében mintavételt alkalmazott.

(80)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos makrogazdasági mutatókat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben megadott adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adategyüttesről megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(81)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, az értékesítés volumene, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(82)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(83)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

5 211 487

4 833 511

4 737 310

4 606 000

Index (2012 = 100)

100

93

91

88

Termelési kapacitás (tonna)

5 889 216

5 636 892

5 380 258

4 988 000

Index (2012 = 100)

100

96

91

85

Kapacitáskihasználás (%)

88,5

85,7

88,0

92,3

Index (2012 = 100)

100

97

100

104

Forrás: Euro-Graph.

(84)

A figyelembe vett időszak során a termelés 12 %-kal csökkent. 2013-ban 7 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott.

(85)

Az uniós gyártók már a figyelembe vett időszak előtt szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tettek a strukturális kapacitásfelesleg kezelése céljából, és ezek az erőfeszítések a figyelembe vett időszak alatt is folytatódtak. Bizonyos gyárak bezárásának és más gyárak bevont finompapírtól eltérő papírtermékek gyártásához való átalakításának együttes eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat 2012 és a felülvizsgálati időszak között hozzávetőlegesen 901 216 tonnával, azaz 15 %-kal csökkentette bevontfinompapír-termelési kapacitását.

(86)

A termelési kapacitás folyamatos csökkentése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt viszonylag stabilan tartsa a kapacitáskihasználást, sőt, a felülvizsgálati időszak alatt 92,3 % elérését, ami a 2012-es értéknél négy százalékponttal magasabb.

(87)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kapacitáskihasználás magas szintje a befektetett tárgyi eszközök nagysága és az ez által az átlagos gyártási költségekre gyakorolt hatás következtében a papíripar hosszú távú életképességének fontos tényezője.

4.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(88)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Az uniós piacon bonyolított teljes értékesítési volumen (tonna)

3 936 253

3 612 841

3 574 868

3 544 023

Index (2012 = 100)

100

92

91

90

Piaci részesedés (%)

99,1

99,2

98,6

98,7

Index (2012 = 100)

100

100

99

100

Forrás: Euro-Graph.

(89)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen 10 %-kal csökkent az uniós piacon. 2013-ban 8 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott.

(90)

mivel a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor bevont finompapír behozatalára, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabilan 99 % körül maradt.

4.5.2.3.   Növekedés

(91)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban nem nőtt a termelés és az értékesítés. Ellenkezőleg, e gazdasági mutatók szorosan követték az uniós felhasználás csökkenő trendjét.

4.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(92)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenérték – FTE)

9 808

8 896

7 782

7 418

Index (2012 = 100)

100

91

79

76

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

531

543

609

621

Index (2012 = 100)

100

102

115

117

Forrás: Euro-Graph.

(93)

A figyelembe vett időszakban az alkalmazottak száma 24 %-kal csökkent, és minden évben sor került csökkenésre. Ez az uniós gazdasági ágazat által a strukturális kapacitásfelesleggel kapcsolatos problémák megoldása érdekében tett hosszabb távú szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tükrözi, mint azt a (85) preambulumbekezdés kifejti.

(94)

A munkaerő e jelentős leépítésének az eredményeképpen az egy foglalkoztatottra jutó (tonnában kifejezett) éves termelésben mérve jelentősen – a figyelembe vett időszak alatt 17 %-kal nőtt – nőtt a termelékenység.

4.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(95)

A figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem hoztak be bevont finompapírt Kínából, ezért megállapítható, hogy a dömpingkülönbözet nagysága semmilyen hatást nem gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amely jó úton haladt a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés felé.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(96)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árai a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak az uniós piacon (EUR/tonna)

723

709

688

680

Index (2012 = 100)

100

98

95

94

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

672

664

609

631

Index (2012 = 100)

100

99

91

94

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(97)

Az uniós gazdasági ágazat eladási egységára a független uniós vevőknek történő értékesítéskor a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Az árak trendje kis időbeli eltolódással követte a termelési költségek trendjét.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége szintén 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban; a legjelentősebb csökkenés a 2013–2014-es időszakban volt megfigyelhető (mínusz 8 %).

4.5.3.2.   Munkaerőköltségek

(99)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/alkalmazott)

68 405

65 812

67 716

70 973

Index (2012 = 100)

100

96

99

104

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(100)

2013-ban az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2012-höz képest 4 %-kal csökkent, majd stabilizálódott, és a felülvizsgálati időszak alatt a 2012-es értéket 4 %-kal meghaladó szintet ért el.

4.5.3.3.   Készletek

(101)

A készletszintek a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

112 957

122 545

119 642

122 264

Index (2012 = 100)

100

108

106

108

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve (%)

7

8

8

8

Index (2012 = 100)

100

114

115

114

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(102)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletei a 2012–2013-as időszakban 8 %-kal nőttek, majd a figyelembe vett időszak hátralévő részében viszonylag állandók maradtak. A csökkenő termelési volumen a megfigyelt időszak alatt a zárókészletek összességében 14 %-os növekedését eredményezte a termelés százalékában kifejezve.

4.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(103)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

A független vevőknek történő uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

0,7

– 0,4

5,0

2,3

Index (2012 = 100)

100

– 58

693

319

Pénzforgalom (EUR)

58 381 268

51 220 769

102 223 699

75 644 423

Index (2012 = 100)

100

88

175

130

Beruházások (EUR)

20 414 097

23 120 553

18 603 022

17 369 221

Index (2012 = 100)

100

113

91

85

Beruházások megtérülése (%)

1,8

– 6,7

9,6

9,1

Index (2012 = 100)

100

– 380

546

518

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(104)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a bevont finompapír független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat körülbelül 0,7 %-ról 2,3 %-ra növelte a jövedelmezőségét. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat az ágazat nyereségcélját 8 %-ban állapította meg. (17) 2014 volt a legjobb év, amelyben az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége elérte az 5 %-ot, főként a nyersanyagok, különösen a cellulóz alacsonyabb költsége miatt, de a szerkezetátalakítási törekvések pozitív hatásainak és a hatékonyság növekedésének köszönhetően is. A felülvizsgálati időszak alatt a jövedelmezőséget negatívan érintette a brit font euróhoz képest romló átváltási árfolyama.

(105)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom pozitív volt, és trendje nagymértékben a jövedelmezőség alakulását tükrözte; a legjobb év 2014 volt.

(106)

Tekintettel a bevont finompapír Unióban és külföldön egyaránt csökkenő keresletére, a megfigyelt időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem ruházott be új kapacitásba, és a beruházások szintje összességében 15 %-kal csökkent. A megvalósított beruházások a karbantartásra, a tőkepótlásra, az energiahatékonyság javítására és a környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést célzó intézkedésekre összpontosultak.

(107)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ennek a figyelembe vett időszak alatti alakulását mind a nettó eszközérték csökkenése, mind a jövedelmezőség alakulása befolyásolta, ami megmagyarázza a 2013-as negatív eredményeket, majd a sokkal jobb 2014-es és a felülvizsgálati időszak alatti eredményeket.

(108)

Tekintettel az adósság költségére, az uniós gazdasági ágazat viszonylag gyenge jövedelmezőségére és a bevont finompapír folyamatosan csökkenő keresletére, az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képessége az eredeti vizsgálathoz képest javult, de továbbra is korlátozott.

4.5.4.   Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(109)

A figyelembe vett időszak alatt a kármutatók vegyes képet mutattak. Míg a pénzügyi teljesítményre vonatkozó mutatók, így a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése javult, a mennyiségi mutatók, így a termelési és értékesítési volumen, tovább csökkentek.

(110)

A pénzügyi teljesítményre vonatkozó mutatók javulását a nyersanyagárak 2014-es csökkenése, valamint az uniós gyártók által a termelési kapacitás csökkentése és a hatékonyság növelése céljából tett szerkezetátalakítási erőfeszítések alapozták meg. A termelési és az értékesítési volumen negatív trendje a bevont finompapír iránti, Unión belül és külföldön egyaránt folyamatosan csökkenő kereslet következménye, ami szükségessé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa a szerkezetátalakítást, ideértve bizonyos papírgyárak bezárását, valamint más papírgyárak más típusú papírok gyártására való átállítását.

(111)

A bevont finompapír keresletének a következő 5–10 évben várható további csökkenése alátámasztja azt a következtetést, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is problémás lesz, és tovább kell majd csökkenteni a termelést és a termelési kapacitást.

(112)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálattal bevezetett intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, amely visszaszerezte piaci részesedését, a bevont finompapír árát a költségeket fedező szint fölé tudta emelni, és finanszírozni tudta szerkezetátalakítási tevékenységeit.

(113)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében. Mindazonáltal, tekintettel a bevont finompapír folyamatosan csökkenő keresletére és az ehhez kapcsolódó magas szerkezetátalakítási költségekre, amelyek mindegyike jelentősen kihatott az ágazat jövedelmezőségére, az ágazat sérülékeny helyzetben van.

4.6.   A kár megismétlődésének valószínűsége

(114)

A (65) és a (66) preambulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének eredményeképpen megismétlődne a dömping, és növekedne a Kínából származó bevont finompapír dömpingáron történő exportja az Unióba.

(115)

A Bizottság a (76) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a bevont finompapír Unióhoz közeli piacokra irányuló kínai kiviteléhez tartozó árak alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban felszámított árak. A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg alákínálnának az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott árainak.

(116)

Ezen túlmenően, mint a (62) preambulumbekezdés említi, az uniós piac a világ legnagyobb bevontfinompapír-piaca. Teljes mérete és a nagy bevontfinompapír-vásárlók jelenléte valóban nagyon vonzóvá teszi az uniós piacot a kínai bevontfinompapír-gyártók számára, mert ezek a nagy szállítások lehetővé tennék számukra a (jelenleg szabad) termelési kapacitás nagyobb részének kihasználását, ami viszont csökkentené a termelési egységköltségeket. Ennek megfelelően az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, tekintve a Kínában rendelkezésre álló szabad termelési kapacitás kihasználásával járó gazdasági előnyöket (lásd az (50)–(54) preambulumbekezdést), valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók dömpingáron kínálnák a bevont finompapírt az uniós piacon, nyomás alá helyezve ezzel az uniós gazdasági ágazat árait és jövedelmezőségét.

(117)

A vizsgálat rámutatott az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzetére (lásd a (113) preambulumbekezdést).

(118)

A vizsgálat az eredeti vizsgálatnak azt a ténymegállapítását is megerősítette, hogy a nagy kapacitásihasználás fontos tényező a papírgyártók hosszú távú életképességében, mert a gyártási folyamat tőkeintenzív. Az, hogy a figyelembe vett időszak alatt nem érkezett dömpingelt behozatal, lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a költségeket fedező szint fölé emelje a bevont finompapír árát, finanszírozza a szerkezetátalakítást, és növelje termelési kapacitásainak kihasználtságát. A dömpingelt behozatal és az ebből eredő árnyomás megismétlődése visszafordítaná ezeket a pozitív fejleményeket, mivel megfosztaná az uniós gazdasági ágazatot a bevont finompapír iránti csökkenő világpiaci kereslethez való alkalmazkodást célzó szerkezetátalakítási törekvések finanszírozásához szükséges pénzforgalomtól. Aláásná egyúttal a múltbeli szerkezetátalakítási erőfeszítések kedvező hatásait is, és valamennyi kármutató romlásához vezetne.

(119)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó bevontfinompapír-behozatalra kivetett dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a kár megismétlődését eredményezné.

5.   UNIÓS ÉRDEK

(120)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(121)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hatályos intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülést, a bevont finompapír árainak a költségeket fedező szintek felett tartását és pénzügyi teljesítményének javítását. Ezek a pozitív trendek viszont lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megbirkózzon a bevont finompapír iránti kereslet folyamatos visszaeséséből fakadó problémákkal, és olyan hosszú távú szerkezetátalakítási terveket hajtson végre, amelyek egyes papírgyárak bezárását és más papírgyárak más típusú papírok gyártására való átállítását foglalják magukban.

(122)

A Kínából származó dömpingelt behozatalból eredő árnyomás nélkül az uniós gazdasági ágazat képes lesz a költségeket fedező szint felett tartani a bevont finompapír árait, előállítani a szerkezetátalakítási erőfeszítéseinek finanszírozásához szükséges jövedelmet, és alkalmazkodni a bevont finompapír folyamatosan csökkenő kereslete okozta problémákhoz.

(123)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

5.2.   A független importőrök/kereskedők érdekei

(124)

Egyetlen importőr/kereskedő sem működött együtt a vizsgálatban. Annak alapján, hogy a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor bevont finompapír behozatalára Kínából, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék behozatala nem képvisel az importőrök/kereskedők üzleti tevékenységén belül jelentős arányt, és semmilyen tényező nem mutat arra, hogy az intézkedések fenntartása aránytalanul érintené őket.

5.3.   A felhasználók érdeke

(125)

Egyetlen egyéni felhasználó sem működött együtt a vizsgálatban. A Bizottsághoz írásbeli beadvány érkezett egy nyomdaipari szövetségtől (Intergraf), amelyet három másik szövetség is támogatott (BPIF, Gratkom és Bundesverband Druck und Medien).

(126)

A beadvány kifejtette, hogy az Unió nyomdaiparát súlyosan érinti a digitális média papír alapú média kárára bekövetkező térhódítása, valamint a nyomtatott termékek tömeges – különösen Kínából származó – behozatala. Az állítás arra utalt, hogy a dömpingellenes intézkedések aláássák az Unió nyomdáinak versenyképességét, amelyhez a papírhoz való vámmentes hozzáférésre van szükség. A tömeges behozatalra vonatkozó állítással kapcsolatban benyújtott egyetlen bizonyíték a Kínából származó nyomdai termékek teljes behozatalára vonatkozó becslés volt, amely olyan nyomdaipari termékek nagy választékát is magában foglalja, amelyeket nem bevont finompapírra nyomtattak. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudta értékelni, hogy a Kínából behozott termékek mely részét nyomtatták bevont finompapírra, és mely részét nyomtatták más típusú papírra.

(127)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a bevont finompapírra nyomtatott termékek többsége „időérzékeny” termék, például folyóirat, prospektus, reklámlevél és hirdetés, amely a szállításhoz szükséges idő miatt kevésbé alkalmas arra, hogy Kínából hozzák be. A kérelmező által e felülvizsgálat során benyújtott információk megerősítették, hogy az eredeti vizsgálat ténymegállapításai még mindig helytállók.

(128)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jóllehet valószínű, hogy egyes nyomdai anyagokat a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok miatt az Unión kívül nyomtatnak bevont finompapírra, ez korlátozott hatást gyakorol az Unió nyomdaiparának gazdasági helyzetére.

5.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(129)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

6.   KÖVETKEZTETÉS ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

(130)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően tizenegy napon belül benyújtsák észrevételeiket. Egyedül a kérelmező tett észrevételeket, amelyekben támogatta a Bizottság ténymegállapításait és a hatályban levő dömpingellenes intézkedések fenntartására vonatkozó javaslatát.

(131)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára a 451/2011/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(132)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 KN-kód (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) alá tartozó, következőképpen meghatározott termékre: bevont finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb.

A végleges dömpingellenes vám nem terjed ki a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsekre. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a feltépődési szilárdság meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék [elektromos modell] alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban („cross-direction”, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban („machine direction”, MD) való méréskor. A végleges dömpingellenes vám nem terjed ki a többrétegű papírra és a többrétegű kartonra sem.

(2)   A nettó uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti árra alkalmazandó vámtétel az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében a következő:

Vállalat

Vámtétel (%)

TARIC-kiegészítő kód

Gold East Paper (Jiangsu) Co., Ltd, Zhenjiang City, Jiangsu Province, Kína; Gold Huasheng Paper (Suzhou Industrial Park) Co., Ltd, Suzhou City, Jiangsu Province, Kína

8

B001

Shangdong Chenming Paper Holdings Limited, Shouguang City, Shandong Province, Kína; Shouguang Chenming Art Paper Co., Ltd, Shouguang City, Shandong Province, Kína

35,1

B013

Minden más vállalat

27,1

B999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Tanács 451/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 6.) a Kínai Népköztársaságból származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 128., 2011.5.14., 1. o.).

(3)  A Tanács 452/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 6.) a Kínai Népköztársaságból származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó végleges szubvencióellenes vám kivetéséről (HL L 128., 2011.5.14., 18. o.).

(4)  T-443/11. sz. ügy és T-444/11. sz. ügy.

(5)  HL C 280., 2015.8.25., 7. o.

(6)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 172., 2016.5.13., 9. o.).

(7)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 172., 2016.5.13., 19. o.).

(8)  A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.). A rendeletet az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/1037 rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.) kodifikálta.

(9)  A Sinar Mas-csoport, amelynek tagjai a következők: a Gold East Paper Co., Ltd; a Gold Huasheng Paper co., Ltd és a Hainan Jinhai Pulp and Paper Co., Ltd.

(10)  A RISI(http://www.risiinfo.com) adatai alapján, amelyeket a kérelmező biztosított.

(11)  A kérelem alapján.

(12)  A RISI adatai alapján.

(13)  A kérelem alapján.

(14)  A RISI adatai alapján.

(15)  A RISI adatai alapján, amelyeket a kérelmező biztosított.

(16)  A Grafikaipapír-gyártók Európai Szövetsége (Euro-Graph) 2012-ben alakult meg a CEPIPRINT (Nyomdaipapír-gyártók Európai szövetsége) és a CEPIFINE (Finompapírgyártók Európai Szövetsége) összeolvadásával, és tagjainak sorába tartozik az összes uniós bevontfinompapír-gyártó.

(17)  A 451/2011/EU végrehajtási rendelet (158) preambulumbekezdése.