a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minőségjelentésekre vonatkozó előírások és azok szerkezete, valamint az adattovábbítás technikai formátumának tekintetében történő végrehajtásáról, és az 1151/2010/EU rendelet módosításáról

tekintettel a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére és 6. cikke (3) bekezdésére,

E rendelet meghatározza a tagállamok által a Bizottsághoz (Eurostathoz) továbbított, a 2021-es referenciaévre vonatkozó nép- és lakásszámlálási adatok minőségéről szóló tagállami jelentésre vonatkozó előírásokat és a jelentés szerkezetét, valamint az adattovábbításhoz megfelelő technikai formátumot.

E rendelet alkalmazásában a 763/2008/EK rendeletben, valamint az (EU) 2017/543 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) és az (EU) 2017/712 rendeletben meghatározott fogalommeghatározások és technikai leírások alkalmazandók.

1. „statisztikai egység”: a megfigyelés alapegysége, azaz egy természetes személy, egy háztartás, család, lakóegység vagy hagyományos lakás;

2. „egyedi megszámlálás”: olyan módszer, amely során minden statisztikai egységre vonatkozó információt úgy gyűjtöttek, hogy jellegüket külön-külön lehessen rögzíteni és más jellegekkel kombinálva osztályozni;

3. „egyidejűség”: a népszámlálás során szerzett információk ugyanarra az időpontra vonatkoznak (referencia-időpont);

4. „földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljeskörűség”: az összes statisztikai egységre benyújtott adat földrajzilag jól meghatározott területen belülről származik. Amikor a statisztikai egységek személyek, a „földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljeskörűség” azt jelenti, hogy az összes benyújtott adat azokra a személyekre vonatkozik, akiknek szokásos tartózkodási helye a meghatározott területen belül van (teljes népesség);

5. „kisterületi adatok hozzáférhetősége”: kis területű földrajzi térségekre, valamint statisztikai egységek kis csoportjára vonatkozó adatok hozzáférhetősége;

6. „meghatározott rendszeresség”: a népszámlálások rendszeres, minden évtized elején való lefolytatása, beleértve a regiszterek folytonosságát is;

7. „adatforrás”: statisztikai egységekre és/vagy ezekhez kapcsolódó eseményekre vonatkozó adatrekord-készlet, amely egy meghatározott célsokaságra vonatkozó egy vagy több meghatározott jellemző tekintetében a népszámlálási adatok előállításának közvetlen alapját képezi;

8. „célsokaság”: egy jól meghatározott földrajzi területen a referencia-időszakban adott összes statisztikai egység készlete, amelyek egy vagy több meghatározott jellemző tekintetében válaszokat tud adni. A célsokaság minden egyes érvényes statisztikai egységet pontosan egyszer tartalmaz.

9. „becsült célsokaság”: a célsokaság tekintetében rendelkezésre álló legjobb becslés. A becsült célsokaság egyenlő a népszámlálás alá eső népesség kiegészítve a nem kellő lefedettséggel és levonva a túlzott lefedettséget;

10. „népszámlálási sokaság”: statisztikai egységkészlet, amelyet a népszámlálás eredményei ténylegesen leképeznek egy meghatározott célsokaságra vonatkozó egy vagy több meghatározott jellemző tekintetében. A népszámlálási sokaságra vonatkozó adatrekordok a meghatározott célsokaságra vonatkozó adatforrásban rögzített adatrekordok, beleértve az összes rögzített rekordot, de kivéve az összes törölt rekordot. Amennyiben egy adatforrás – módszertani elvek miatt – a becsült célsokaságban a statisztikai egységeknek csak egy mintájából áll, akkor a népszámlálási sokaság a statisztikai egységek kiegészítő készletét tartalmazza a mintában szereplő statisztikai egységeken kívül.

11. „statisztikai egységek kiegészítő készlete”: statisztikai egységkészlet, amely egy becsült célsokasághoz tartozik, de amely tekintetében az adatforrás az alkalmazott mintavételi módszer miatt nem tartalmaz adatrekordokat;

12. „lefedettség-értékelés”: a meghatározott célsokaság és népszámlálási sokaság közötti különbséget felmérő tanulmány;

13. „megszámlálás utáni felmérés”: lefedettség- és tartalomértékelés céljából nem sokkal a számlálás után végzett felmérés;

14. „nem kellő lefedettség”: az egy meghatározott célsokasághoz tartozó, de az annak megfelelő népszámlálási sokaságba bele nem tartozó összes statisztikai egység készlete;

15. „túlzott lefedettség”: az egy meghatározott célsokaságra vonatkozó jelentéshez használt népszámlálási sokaságba beleszámított, de az adott célsokaságba nem tartozó összes statisztikai egység készlete;

16. „rekordimputálás”: egy mesterséges, de valószínű adatrekord hozzárendelése pontosan egy földrajzi területhez, azon a legrészletesebb földrajzi szinten, amelyen a népszámlálási adatokat előállítják, valamint ezen adatrekord imputálása egy adatforrásba;

17. „rekordtörlés”: egy olyan adatrekord törlése vagy figyelmen kívül hagyása, amelyet rögzítettek egy meghatározott célsokaságról szóló jelentéshez használt, de az adott célsokaság bármely statisztikai egységére érvényes információt nem tartalmazó adatforrásban;

18. „tételimputálás”: mesterséges, de valószínű információ beillesztése egy adatforrásban már rögzített, de ezen információt nem tartalmazó, vagy valószínűtlennek tartott értéket tartalmazó adatrekordba;

19. „kérdőíven alapuló adatok”: eredetileg válaszadóktól, egy meghatározott időpontra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott kérdőívekből nyert adatok;

20. „rekordok összekapcsolása”: különböző adatforrásokból származó információk egyesítése az egyedi statisztikai egységekre vonatkozó rekordok összehasonlítása, és a megegyező statisztikai egységekre vonatkozó információk egyesítése révén;

21. „egyedi azonosító”: adatforrásokban vagy statisztikai egységek bármilyen jegyzékén szereplő adatrekordokban előforduló változó vagy változók halmaza, amelyet arra használnak, hogy

22. „regiszter”: statisztikai egységekre vonatkozó információkat tároló adattár, amelyet a statisztikai egységeket érintő események során közvetlenül frissítenek;

23. „regiszteren alapuló adatok”: regiszterben rögzített vagy onnan származó adatok;

24. „regiszterek összehangolása”: olyan rekordösszekapcsolás, amelynél minden összehangolt adatforrás szerepel regiszterben;

25. „adatnyerés”: az a folyamat, amelynek során népszámlálási információkat keresnek vissza egy regiszterben szereplő, egyedi statisztikai egységekkel kapcsolatos információkészletből;

26. „kódolás”: az információnak olyan kódokká történő átalakítása, amelyek egy osztályozási rendszerben osztályokat képviselnek;

27. „rögzítés”: az a folyamat, melynek során a begyűjtött adatokat további feldolgozásra alkalmas formátumba alakítanak át;

28. „rekordszerkesztés”: a folyamat, melynek során az adatrekordokat elfogadhatóvá tételük érdekében ellenőrzik és módosítják úgy, hogy ezzel egy időben megőrzik e rekordok fő részeit;

29. „háztartás generálása”: magánháztartás azonosítása az (EU) 2017/543 végrehajtási rendelet mellékletében, a „Háztartás összetétele” jellemző alatt meghatározott háztartás/lakás fogalmának megfelelően;

30. „család generálása”: egy család azonosítása azon információ alapján, hogy a személyek ugyanabban a háztartásban élnek-e, azonban úgy, hogy a személyek közötti családi kapcsolatokra vonatkozó információk hiányosak vagy nem állnak rendelkezésre; A „család” kifejezés az (EU) 2017/543 végrehajtási rendelet mellékletében a „Családi állapot” jellemzőben „családmag”-ként van meghatározva.

31. „egység meghiúsulása”: eredménytelen adatgyűjtés a népszámlálási sokaság egyik statisztikai egységétől;

32. „a felfedhetőség elleni védelem”: azok a módszerek és eljárások, amelyeket annak érdekében alkalmaznak, hogy minimálisra csökkentsék az egyedi statisztikai egységekre vonatkozó információk nyilvánossá válásának kockázatát, miközben a lehető legtöbb statisztikai információt teszik közzé;

33. „becslés”: statisztikai értékek és becslések kiszámítása, amely során a rendelkezésre álló adatokra matematikai képletet és/vagy algoritmust alkalmaznak;

34. „adatszerkezeti meghatározás”: olyan adatkészlettel társított szerkezeti metaadatok, amelyek információt tartalmaznak arról, hogy hogyan rendelődnek a jellemzők egy hiperkocka méreteihez, dimenzióihoz, tulajdonságaihoz, valamint az adatábrázolásra, illetve a kapcsolódó deskriptív metaadatokra vonatkozó bontások és információk.

A tagállamok, hivatkozással a 2021-es referenciaévre vonatkozó nép- és lakásszámlálásukra, valamint az (EU) 2017/712 rendelet értelmében a Bizottsághoz (Eurostathoz) továbbított adatokra és metaadatokra, 2024. március 31-ig továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak) a háttérinformációkat, továbbá az e rendelet mellékletben meghatározott minőséggel kapcsolatos adatokat és metaadatokat.

A tagállamok jelentenek minden adatforrást, amelyet a 763/2008/EK rendelet követelményeinek teljesítéséhez használnak fel, különösen a következők érdekében:

(1) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kérésére hozzáférést biztosítanak számára az (EU) 2017/712 rendelet értelmében továbbított adatok és metaadatok minőségének értékeléséhez releváns információkhoz.

(2) Az (1) bekezdés teljesítésekor a tagállamok nem kötelesek a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátani mikro- és a bizalmas adatokat.

A 2021-es referenciaévre vonatkozó adatok és metaadatok továbbításához alkalmazandó technikai formátum a statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány (Statistical Data and Metadata eXchange – SDMX) formátum, amely a Census Hub- közbeiktatásával kerül alkalmazásra. A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatszerkezeti meghatározásokkal és a kapcsolódó technikai leírásokkal összhangban továbbítják az előírt adatokat. A Bizottság (Eurostat) által kért későbbi adattovábbításhoz a tagállamok 2035. január 1-jéig tárolják az előírt adatokat és metaadatokat.

Az 1151/2010/EU rendelet 6. cikkének harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A Bizottság (EU) 2017/712 rendelete (2017. április 20.) a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozóan a referenciaév, valamint a statisztikai adatok és metaadatok programjának megállapításáról (HL L 105., 2017.4.21., 1. o.).

(3) A Bizottság 1151/2010/EU rendelete (2010. december 8.) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minőségi jelentésre vonatkozó előírások és annak szerkezete, valamint az adattovábbítás technikai formátumának tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 324., 2010.12.9., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2017/543 végrehajtási rendelete (2017. március 22.) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő megállapításáról (HL L 78., 2017.3.23., 13. o.).

MELLÉKLET

Az adattovábbításra vonatkozó minőségjelentések tartalma és szerkezete

A tagállamokban a 2021-es referenciaévre folytatott nép- és lakásszámlálásokra vonatkozó szöveges és számszerű metaadat-információk szerkezete a következő részekből áll:

1. ÁTTEKINTÉS

1.1. Jogi keret

1.2. Felelős szervezetek

2. ADATFORRÁSOK

2.1. Az adatforrások osztályozása a 763/2008/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján

2.2. A 2021-es népszámláláshoz használt adatforrások jegyzéke

2.3. „Adatforrások x Jellemzők” mátrix

2.4. Az adatforrások megfelelősége: milyen mértékben felelnek meg az alapvető jellemzőknek (a 763/2008/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése).

2.4.1. Egyedi megszámlálás

2.4.2. Egyidejűség;

2.4.3. Földrajzilag jól meghatározott területen belüli teljeskörűség;

2.4.4. Kisterületi adatok hozzáférhetősége;

2.4.5. Meghatározott rendszeresség.

3. A NÉPSZÁMLÁLÁS ÉLETCIKLUSA

3.1. Referencia-időpont

Az (EU) 2017/712 bizottsági rendelet 3. cikkével összhangban a tagállamok megadják a referencia időpontot a Bizottságnak (Eurostat).

3.2. Az adatgyűjtés előkészítése és elvégzése

3.2.1. Kérdőíven alapuló adatok

—	kérdőívek kidolgozása és tesztelése (beleértve minden végleges kérdőív másolatát),

—	címjegyzékek előkészítése, adatfelvétel előkészítése, feltérképezés, nyilvánosság,

—	adatgyűjtés (beleértve az adatfelvételt is),

—	jogi kötelezettség információk gyűjtésére, ösztönző eszközök hiteles információszolgáltatáshoz, vagy lehetséges okok hamis információk szolgáltatására.

3.2.2. Regiszteren alapuló adatok

—	új regiszterek létrehozása a 2011-es évtől (adott esetben),

—	a már létező regiszterek átdolgozása a 2011-es évtől (beleértve a regiszterek tartalmának megváltoztatását, a népszámlálási sokaság kiigazítását, a meghatározások és/vagy technikai leírások kiigazítását) (adott esetben),

—

a regiszterek karbantartása (minden regiszter esetében, amelyet használnak a 2021-es népszámláláshoz), beleértve a következőket:

—	a regiszter tartalma (statisztikai egységek és a statisztikai egységekre vonatkozó információ, bármilyen rekordszerkesztés és/vagy tétel- és rekordimputálás a regiszterben),

—	adminisztratív kötelezettségek,

—	jogi kötelezettség információk nyilvántartásba vétele, ösztönző eszközök hiteles információszolgáltatáshoz, és lehetséges okok hamis információk szolgáltatására

—	jelentési késedelmek, különösen jogi/hivatalos késedelmek, adatbejegyzési késedelmek, késedelmes jelentés,

—	bejegyzés elmulasztására, bejegyzés törlésének mellőzésére, többszörös bejegyzésre vonatkozó értékelés és engedélyezés,

—	bármely nagyobb regiszter-felülvizsgálat vagy adatrekord-frissítést, amely érinti a 2021-es népszámlálási adatokat, a regiszter-felülvizsgálatok rendszerességét,

—	használat, beleértve a „regiszter nem népszámlálási, statisztikai célú használatát” és a „regiszter nem népszámlálási, nem statisztikai (pl. adminisztratív) célú használatát”,

—	a regiszterek összehangolása és összekapcsolása (ideértve a rekordkapcsoláshoz használt egyedi azonosító(k)at),

—	adatnyerés.

3.2.3. Mintavétellel gyűjtött adatok

Azokra a jellemzőkre vonatkozóan, amelyekre mintavétellel gyűjtöttek információt, a metaadatok a következő egyéb leírásokat tartalmazzák:

—	mintavételi terv,

—	a becslésekhez, modellekhez vagy imputálásokhoz használt módszertan,

—	lehetséges részrehajlás a becslésben az alkalmazott módszertan miatt,

—	a standard hiba kiszámítására alkalmazott képletek és algoritmusok.

3.2.4. Kombinált módszerekkel gyűjtött adatok (egynél több adatforráson alapuló adatok)

Azokra a jellemzőkre vonatkozóan, amelyekre kombinált módszerekkel gyűjtöttek információt, a metaadatok a következőket is tartalmazzák:

—	a módszerek leírása (az adatforrások típusai és hogy hogyan kombinálták a különböző forrásokból származó információkat, az alkalmazott különböző források és módszerek hogyan egészítették ki és támogatták egymást, és adott esetben a népesség melyik részét melyik forrás fedte le),

—	és a kombinált módszerek alkalmazására vonatkozó egyéb minőségi kérdések.

3.3. Feldolgozás és értékelés

3.3.1. Adatfeldolgozás (idetartozik a rögzítés, kódolás, a változó(k) azonosítása, rekordszerkesztés, rekordimputálás, rekordtörlés, becslés, rekordkapcsolás ezen belül a rekordkapcsoláshoz használt változó(k) azonosítását, a háztartás és család generálását, az egység meghiúsulásának megállapítását vagy korlátozását célzó intézkedések;

3.3.2. A lefedettség-értékelési tevékenységek, a válaszadás-hiány kezelésének módja, megszámlálás utáni felmérés(ek) (adott esetben), végső adathitelesítés: a nem kellő lefedettség és a túlzott lefedettség kiértékelése, beleértve a nem kellő lefedettségre és a túlzott lefedettségére vonatkozó becslések minőségére vonatkozó információkat.

3.4. Közzététel (közzétételi csatornák, statisztikai bizalmasság biztosítása, ebbe beleértve a felfedhetőség elleni védelmet)

3.5. Költséghatékonyságot biztosító intézkedések

4. AZ ADATMINŐSÉG ÉRTÉKELÉSE

4.1. Összehasonlíthatóság

A tagállamoknak jelentést kell készíteniük az egyes előírt fogalmaktól és meghatározástól való bármilyen tagállami eltérésről vagy gyakorlatról, amely hátrányosan befolyásolhatja az adatok uniós szintű összehasonlíthatóságát.

Az (EU) 2017/543 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében szereplő fogalommeghatározás pontosabb megközelítése érdekében a „Jelenlegi gazdasági aktivitás” jellemzőre vonatkozóan a tagállamok jelentik az adatok kiigazítására használt becslési módszereket. A tagállamok a jelentésben kitérnek arra, hogy a felhasznált adatforrások és a becslési módszerek milyen mértékben térnek el az említett rendeletben szereplő „Jelenlegi gazdasági aktivitás” meghatározásától.

4.2. Időszerűség és időbeli pontosság

A következő információkat országos szinten kell szolgáltatni:

—	a Bizottsághoz (Eurostathoz) történt adattovábbítás időpontja(i), hiperkockákra bontva,

—	a továbbított adatok nagyobb felülvizsgálatának/felülvizsgálatainak időpontja(i), hiperkockákra bontva,

—	a metaadatok továbbításának időpontja(i).

A 2024. április 1-jén vagy azután végzett nagyobb felülvizsgálatok esetében a tagállamok a minden nagyobb felülvizsgálatot követő egy héten belül külön-külön jelentik az időponto(ka)t a Bizottságnak (Eurostatnak).

4.3. Koherencia

A tagállamok jelentik az (EU) 2017/712 bizottsági rendeletben meghatározott különböző adatkészletekben továbbított adatok közötti jelentős eltéréseket.

4.4. Lefedettség és pontosság

A lefedettség jelölésére a következő abszolút értékeket kell megadni a személyek tagállami szintű számlálására és nemek és tág korcsoportok szerinti bontásban az (EU) 2017/543 bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő meghatározás szerint:

a)	népszámlálási sokaság;

b)	az összes rekordimputálás száma;

c)	az összes rekordtörlés száma;

d)	a nem kellő lefedettség (becslés);

e)	a túlzott lefedettség (becslés);

f)	becsült célsokaság.

A pontosság értékeléséhez a következő abszolút értékeket kell megadni a személyek tagállami szintű számlálására és nemek és tág korcsoportok szerinti bontásban az (EU) 2017/543 bizottsági végrehajtási rendeletben szereplő meghatározás szerint:

a)	népszámlálási sokaság;

b)	a jellemzőre vonatkozó, hagyományos népszámlálásból származó, megfigyelt adatrekordok száma;

c)	a jellemzőre vonatkozó, adminisztratív regiszterekből származó, megfigyelt adatrekordok száma;

d)	a jellemzőre vonatkozó, mintavételes felmérésekből származó, megfigyelt adatrekordok száma;

e)	a jellemzőre vonatkozó, különféle adatforrásból származó, megfigyelt adatrekordok száma;

f)	a jellemzőre vonatkozó statisztikai egységek kiegészítő készlete (a minták esetében);

g)	a jellemzőre vonatkozó imputált megfigyelések száma;

h)	a jellemzőre vonatkozó hiányos rekordok száma.

A pontosság értékeléséhez szükséges fenti abszolút értékeket az alábbi népszámlálási jellemzőkre vonatkozóan kell megadni:

a)	Jogi értelemben vett családi állapot (LMS);

b)	Családi állás (FST);

c)	Háztartási állás (HST);

d)	Jelenlegi gazdasági aktivitás (CAS)

e)	Foglalkozás (OCC);

f)	Nemzetgazdasági ág (IND);

g)	Foglalkozási viszony (SIE);

h)	A munkahely települése (LPW);

i)	Iskolai végzettség (EDU);

j)	Születési hely/ország (POB);

k)	Állampolgárság (COC);

l)	Az országba való érkezés éve 2010 után (YAT);

m)	Az országba való érkezés éve 1980 után (YAT);

n)	Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően (ROY);

o)	Lakhatási formák (HAR).

4.5. Teljesség

A tagállamok jelentést tesznek az adatoknak a 763/2008/EK rendelet követelményei tekintetében történő teljességéről. A tagállamok magyarázatokat adnak a nép- és lakásszámlálás olyan jellemzőire vagy azok bontásaira, amelyekre vonatkozóan nem szolgáltattak adatokat.

4.6. Relevancia

Az alábbiakra vonatkozó információkat uniós szinten kell megadni:

a)	a felhasználók igényeinek meghatározására és kielégítésére irányuló intézkedések;

b)	az adatnyerés mértékének nyomon követése.