19.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 130/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/821 RENDELETE

(2017. május 17.)

a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekben található természetes ásványkincsek – bár a fejlődés szempontjából óriási lehetőségek rejlenek bennük – vitát gerjeszthetnek, amennyiben a belőlük származó bevételt a fejlesztésre, jó kormányzásra és jogállamiságra irányuló erőfeszítéseket aláásó erőszakos konfliktusok kirobbantására vagy fenntartására fordítják. Ezeken a területeken a konfliktusok és az ásványok illegális kitermelése közötti kapcsolódás megszakítása kritikus elem a béke, a fejlődés és a stabilitás garantálásában.

(2)

A kormányok és a nemzetközi szervezetek a gazdasági élet szereplőivel és a civil társadalmi szervezetekkel karöltve kívánnak választ találni az erőforrásokban gazdag térségekben a fegyveres csoportok és biztonsági erők finanszírozásának megakadályozására való törekvés jelentette kihívásra, beleértve a női szervezeteket is, amelyek élen járnak abban, hogy felhívják a figyelmet az e csoportok és erők által kikényszerített kizsákmányoló feltételekre, valamint a helyi lakosság feletti hatalom gyakorlása érdekében alkalmazott szexuális erőszakra és bántalmazásra.

(3)

Az erőforrásokban gazdag, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben általánosak az emberi jogi visszaélések, és ezen belül a gyermekmunka, a szexuális erőszak, emberek eltűnése, a kényszerű kitelepítések, valamint a rituális vagy kulturális jelentőséggel bíró területek elpusztítása.

(4)

Az Unió aktív szerepet vállal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik kezdeményezésében, amelynek célja a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítása, amelynek eredményeképpen kormányzati támogatást élvező, számos érdekelt fél bevonásával zajló folyamat jött létre, amely a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD útmutatás (a továbbiakban: az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása) – ideértve annak összes mellékletét és kiegészítését – elfogadásához vezetett. Az OECD miniszteri tanácsának 2011. májusi ülése az említett útmutatás alkalmazásának aktív előmozdítását szorgalmazta.

(5)

A felelősségteljes beszerzés fogalma szerepel az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó, frissített iránymutatásában (2), és összhangban áll az üzleti tevékenység és emberi jogok tekintetében irányadó ENSZ-alapelvekkel (3) is. E dokumentumok célja, hogy előmozdítsák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlatokat azokban az esetekben, amikor a vállalkozások konfliktusok vagy instabilitás által sújtott térségekből folytatnak beszerzéseket. A legmagasabb nemzetközi szinten az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1952 (2010) sz. határozata kifejezetten a Kongói Demokratikus Köztársaságra (KDK) és az azzal szomszédos közép-afrikai országokra összpontosított, felszólítva a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc betartására. E határozat nyomán az ENSZ KDK-val foglalkozó szakértői csoportja szintén az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának való megfelelésre hívott fel.

(6)

A többoldalú kezdeményezések mellett az afrikai Nagy-tavak régió állam- és kormányfői 2010. december 15-én Lusakában politikai elkötelezettséget vállaltak a régió természeti erőforrásainak illegális kiaknázása elleni küzdelem mellett, továbbá jóváhagytak többek között egy, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásán alapuló regionális tanúsítási mechanizmust.

(7)

E rendelet a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványokkal folytatott kereskedelem ellenőrzése révén egyik módja annak, hogy felszámolják a fegyveres csoportok finanszírozását. Az Unió kül- és fejlesztési politikai fellépése szintén hozzájárul a helyi korrupció elleni küzdelemhez, a határok megerősítéséhez, valamint a visszaélésekre való figyelemfelhíváshoz nyújtott segítség érdekében a helyi lakosság és képviselőik ismereteinek bővítéséhez.

(8)

A 2008. november 4-i, „Nyersanyag-politikai kezdeményezés – az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás kritikus szükségleteinek kielégítése” című közleményében a Bizottság megállapította, hogy a nyersanyagokhoz való megbízható és torzítatlan hozzáférés fontos tényező az Unió versenyképessége szempontjából. Az említett bizottsági közleményben szereplő, nyersanyag-politikai kezdeményezés olyan integrált stratégia, amelynek célja, hogy választ nyújtson a nem energetikai célú és nem mezőgazdasági nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos különböző kihívásokra. E kezdeményezés felismeri és előmozdítja a pénzügyek és az ellátási lánc átláthatóságát, és ösztönzi a vállalati társadalmi felelősségvállalás normáinak alkalmazását.

(9)

2010. október 7-i, 2011. március 8-i, 2011. július 5-i és 2014. február 26-i állásfoglalásaiban az Európai Parlament felkérte az Uniót egy, az Egyesült Államok konfliktusövezetből származó ásványokról szóló jogszabályához, azaz a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd–Frank-törvény 1502. szakaszához hasonló jogszabály meghozatalára. A Bizottság a 2011. február 2-i, „Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal kapcsolatos szembenézés” című, valamint a 2012. január 27-i, „Kereskedelem, növekedés és fejlődés – A leginkább rászoruló országokra szabott kereskedelmi és beruházási politika kialakítása” című közleményeiben bejelentette, hogy szándékában áll megvizsgálni, miként javítható az ellátási lánc átláthatósága, ideértve a kellő gondossággal kapcsolatos szempontokat is. A Bizottság az utóbbi közleményben – az OECD miniszteri tanácsának 2011. májusi ülésén vállalt elkötelezettségével összhangban – síkra szállt az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásának, valamint az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának fokozott támogatása és alkalmazása mellett, az OECD-tagok körén kívül is.

(10)

Uniós polgárok és civil társadalmi szereplők felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós gazdasági szereplőket nem vonják felelősségre a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványok illegális kitermeléséhez és kereskedelméhez fűződő esetleges kapcsolatuk miatt. A fogyasztási cikkekben esetlegesen előforduló ilyen ásványok kapcsolódást teremtenek a fogyasztók és Unión kívüli konfliktusok között. Ekképpen a fogyasztók közvetve összefüggésbe kerülnek olyan konfliktusokkal, amelyek súlyos hatást gyakorolnak az emberi jogokra, különösen a nők jogaira, mivel a fegyveres csoportok a tömeges nemi erőszakot gyakran tudatos stratégiaként alkalmazzák a helyi lakosság megfélemlítésére és ellenőrzésére, hogy megvédjék saját érdekeiket. Ennek okán uniós állampolgárok – különösen petíciók révén – kérelmezték, hogy a Bizottság terjesszen olyan jogalkotási javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elé, amely alapján az ENSZ és az OECD által megállapított, irányadó útmutatásoknak megfelelően a gazdasági szereplők felelősségre vonhatók.

(11)

E rendelet összefüggésében –az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában foglaltak értelmében– a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc egy olyan folyamatos, proaktív és reaktív folyamat, amelynek révén a gazdasági szereplők figyelemmel kísérik és nyilvántartják vételeiket és eladásaikat annak érdekében, hogy ne járuljanak hozzá konfliktusokhoz vagy azok kedvezőtlen hatásaihoz.

(12)

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében a gazdasági szereplők által követett gyakorlatok harmadik fél általi ellenőrzése hitelességet garantál, ami a downstream gazdasági szereplők javára szolgál, és hozzájárul az upstream vállalatok kellő gondossággal kapcsolatos gyakorlatainak javításához.

(13)

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra jellemző, a gazdasági szereplők által alkalmazott szakpolitikákról és gyakorlatokról szóló nyilvános jelentések biztosítják a szükséges átláthatóságot a gazdasági szereplők intézkedéseivel szembeni közbizalom kialakításához.

(14)

Az uniós importőrök egyéni felelőssége, hogy teljesítsék a kellő gondosság elvének e rendelet szerinti kötelezettségeit. Számos olyan, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncot szolgáló rendszer (a továbbiakban: a kellő gondosságra vonatkozó rendszerek) létezik és jöhet létre a jövőben, amelyek hozzájárulhatnak e rendelet céljainak eléréséhez. Már léteznek olyan, kellő gondosságra vonatkozó rendszerek, amelyek célja a konfliktusok és az ón, tantál, volfrám és arany beszerzése közötti kapcsolat megszakítása. Ezek a rendszerek az ásványok felelősségteljes beszerzését garantáló rendszerekkel rendelkező, független harmadik fél által folytatott ellenőrzéseket vesznek igénybe a kohók és finomítók tanúsítására. Lehetővé kell tenni ezen rendszerek elismerését a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott uniós rendszerben (a továbbiakban: uniós rendszer). Az ilyen rendszereknek az e rendelet követelményeivel egyenértékűként való elismerésére vonatkozó módszertant és kritériumokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusba kell foglalni, hogy lehetővé váljon az e rendszerek tagjaiként működő gazdasági szereplők számára az e rendeletnek való megfelelés, valamint a kettős ellenőrzés elkerülése. Az ilyen rendszerek részét kell, hogy képezzék a kellő gondosság átfogó elvei, biztosítaniuk kell, hogy a követelmények igazodjanak az OECD kellő gondosságról szóló útmutatásában meghatározott különös ajánlásokhoz, és meg kell felelniük olyan eljárási követelményeknek, mint az érdekelt felek bevonása, a panaszkezelési mechanizmusok és a válaszkészség.

(15)

A nyilvános konzultációk során az uniós gazdasági szereplők kifejezésre juttatták az ásványok felelősségteljes beszerzéséhez fűződő érdeküket, és olyan létező kellő gondosságra vonatkozó rendszerekről számoltak be, amelyek kialakításakor a vállalati társadalmi felelősségvállalás célkitűzéseit, az ügyfelek kéréseit vagy az ellátás biztonságát tartották szem előtt. Ugyanakkor az uniós gazdasági szereplők a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc megvalósításával kapcsolatban számtalan nehézségről és gyakorlati kihívásról is beszámoltak, amelyek a nagyszámú – gyakran nem kellően tájékozott vagy etikailag közömbös – gazdasági szereplőt magában foglaló, kiterjedt és összetett globális ellátási láncokból erednek. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a felelősségteljes beszerzés és a harmadik fél által végzett ellenőrzés költségét, ezen beszerzések és ellenőrzések adminisztratív következményeit és azok versenyképességre gyakorolt lehetséges hatását, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében, és megállapításairól be kell számolnia az Európai Parlament és a Tanács számára. E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kellő technikai és pénzügyi segítségben részesüljenek, és elő kell segítenie az információcserét. Ennek megfelelően indokolt, hogy az Unióban letelepedett, ásványokat és fémeket behozó mikro-, kis- és középvállalkozások az 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott COSME programból támogatásban részesüljenek.

(16)

A kohók és a finomítók jelentős állomások az ásványok globális ellátási láncában, mivel jellemzően ezek jelentik az utolsó szakaszt, amelyben a kellő gondosság hatékonyan biztosítható az ásványok származási helyével és a felügyeleti lánccal kapcsolatos információk gyűjtése, nyilvánosságra hozatala és ellenőrzése révén. Ezen átalakítási szakaszt követően gyakran lehetetlennek minősül az ásványok származási helyét visszamenőlegesen azonosítani. Ugyanez érvényes az újrahasznosított fémekre, amelyek az átalakítási folyamat során még több lépésen mentek át. A globális felelősségteljes kohók és finomítók uniós jegyzéke ebből adódóan átláthatóságot és bizonyosságot biztosítana a downstream gazdasági szereplők számára a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlatok tekintetében. Az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával összhangban az upstream gazdasági szereplőknek – például kohóknak és finomítóknak – független harmadik fél által végzett, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlataikra vonatkozó ellenőrzésen kell átesniük, többek között a globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzékébe történő felvételük érdekében is.

(17)

Alapvető fontosságú, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, ásványokat és fémeket behozó uniós importőrök teljesítsék annak rendelkezéseit, ideértve az ásványokat és azok koncentrátumait behozó és feldolgozó uniós kohókat és finomítókat is.

(18)

Az uniós rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében – annak biztosítása mellett, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó és az Unióba behozott ásványok és fémek túlnyomó többségére vonatkozzanak a rendelet rendelkezései – e rendelet nem alkalmazandó olyan helyzetekben, amikor az uniós importőrök által behozott éves mennyiség az egyes ásványok vagy fémek tekintetében az e rendelet I. mellékletében felsorolt mennyiségi küszöbérték alatt marad.

(19)

Az uniós rendszer megfelelő működésének biztosítása és az e rendelet keretében esetlegesen elismerésre kerülő kellő gondosságra vonatkozó rendszerek értékelésének elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének az ásványok és fémek mennyiségi küszöbértékének megállapítása és módosítása révén történő módosítására vonatkozóan, illetve az említett értékelés során alkalmazott módszertan és kritériumok meghatározására vonatkozóan, elismerve ezzel kapcsolatban az OECD munkáját. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein.

(20)

Az illetékes tagállami hatóságok felelősek az e rendelet hatálya alá tartozó, ásványokat és fémeket behozó uniós importőrök egységes megfelelésének biztosításáért, megfelelő utólagos ellenőrzések elvégzése révén. Az ilyen ellenőrzésekről készült nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni. A tagállamok számára elő kell írni az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szabályok megállapítását.

(21)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A kellő gondosságra vonatkozó rendszerek egyenértékűként történő elismerésével, a hiányosságok esetén az egyenértékűség visszavonásával, valamint a globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzékének megállapításával kapcsolatos végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. Az említett végrehajtási jogi aktusok jellegére tekintettel, mivel a Bizottság mérlegelési jogköre korlátozott, és az említett jogi aktusok egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén meghatározandó módszertanon és kritériumokon kell, hogy alapuljanak, az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására a tanácsadó bizottsági eljárás a megfelelő eljárás.

(22)

E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezni kell egy átmeneti időszakról, amely lehetővé teszi többek között az illetékes tagállami hatóságok létrehozatalát, a kellő gondosságra vonatkozó rendszerek Bizottság általi elismerését, és azt, hogy a gazdasági szereplők megismerhessék az e rendeletből fakadó kötelezettségeiket.

(23)

A Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének rendszeresen felül kell vizsgálniuk pénzügyi támogatásukat és politikai kötelezettségvállalásaikat azokkal a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekkel kapcsolatban, ahol ónt, tantált, volfrámot és aranyat bányásznak, különösen az afrikai Nagy-tavak régióban, hogy biztosított legyen a szakpolitikák koherenciája, valamint ösztönzést és megerősítést kapjon a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság és az etikus bányászat elveinek tiszteletben tartása.

(24)

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára rendszeresen jelentést kell, hogy készítsen az e rendelet által létrehozott uniós rendszer hatásairól. A Bizottság 2023. január 1-jéig, majd azt követően háromévenként felül kell, hogy vizsgálja az uniós rendszer működését és hatékonyságát, valamint a rendszer által helyi szinten kifejtett, illetve az uniós gazdasági szereplőkre, köztük a kkv-kre gyakorolt hatást a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó – e rendelet hatálya alá tartozó – ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítását illetően, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéseket – szükség esetén – megfelelő jogalkotási javaslatok kísérhetik, amelyek további kötelező intézkedéseket tartalmazhatnak.

(25)

„A konfliktusok által érintett és magas kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzése: Az integrált uniós megközelítés kialakítása felé” című, 2014. március 5-i közös közleményükben (a továbbiakban: a 2014. március 5-i közös közlemény) a Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kötelezettséget vállaltak arra, hogy e rendelettel párhuzamosan olyan kísérő intézkedéseket hajtanak végre, amelyek a felelősségteljes beszerzésre irányuló olyan integrált uniós megközelítést eredményeznek, amely amellett, hogy eléri a gazdasági szereplők magas szintű részvételét az e rendeletben előírt uniós rendszerben, biztosítja egy globális, koherens és átfogó megközelítés alkalmazását a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből történő felelősségteljes beszerzés előmozdítása érdekében.

(26)

Az ásványok és fémek kereskedelméből származó haszon fegyveres konfliktusok támogatására való felhasználásának kellő gondosság és átláthatóság révén történő megakadályozása ösztönözni fogja a jó kormányzást és a fenntartható gazdasági fejlődést. E rendelet ezért az elsősorban az Unió közös kereskedelempolitikája alá tartozó terület mellett adott esetben az Unió fejlesztési együttműködési politikája alá tartozó területekre is kiterjed,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet létrehoz egy, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazandó uniós rendszert (a továbbiakban: uniós rendszer) annak érdekében, hogy korlátozza a fegyveres csoportok és biztonsági erők ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany kereskedelméből adódó lehetőségeit. E rendelet célja, hogy szolgálja az átláthatóságot és bizonyosságot a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerzést folytató uniós importőrök, kohók és finomítók ellátási gyakorlatai tekintetében.

(2)   Ez a rendelet megállapítja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket az I. mellékletben foglalt, ónt, tantált, volfrámot vagy aranyat tartalmazó vagy abból álló ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök tekintetében.

(3)   Ez a rendeletet nem alkalmazandó az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrökre, amennyiben az egyes érintett ásványokból vagy fémekből általuk behozott éves mennyiség nem éri el az I. mellékletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket.

A mennyiségi küszöbértékek szintjének megállapítása úgy történik, hogy az biztosítsa, hogy az Unióba behozott minden egyes ásvány és fém túlnyomó többségére, de legalább 95 %-ára – a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódoknak megfelelő bontásban – vonatkozzanak az uniós importőrök e rendeletben foglalt kötelezettségei.

(4)   A Bizottság a 18. és 19. cikknek megfelelően – amennyiben az kivitelezhető – 2020. április 1-jéig, de legkésőbb 2020. július 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet módosítására a tantál- vagy nióbiumérc (dúsított is), az aranyérc (dúsított is), az ón-oxidok és -hidroxidok, valamint a tantál-karbidok és -tantalátok mennyiségi küszöbértékeinek meghatározása révén.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2021. január 1-jét követően háromévenként a 18. és 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt hatályos küszöbértékek módosítására vonatkozóan.

(6)   A 7. cikk (4) bekezdésének kivételével e rendelet nem alkalmazandó az újrahasznosított fémekre.

(7)   E rendelet nem alkalmazandó a készletekre, amennyiben az uniós importőr bizonyítani tudja, hogy azok jelenlegi formájukban igazolhatóan 2013. február 1. előtt keletkeztek.

(8)   E rendeletet alkalmazni kell a 2. cikk t) pontja szerinti melléktermékként kinyert, az I. mellékletben említett ásványokra és fémekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „ásványok”: az I. melléklet A. részében felsoroltak szerint a következők:

—

az ónt, tantált vagy volfrámot tartalmazó ércek és koncentrátumok, valamint

—

az arany;

b)   „fémek”: ónt, tantált, volfrámot vagy aranyat tartalmazó, vagy ezekből álló fémek, az I. melléklet B. részében felsoroltak szerint;

c)   „ásványok ellátási lánca”: az ásványok kitermelési helyétől a késztermékben történő felhasználásukig tartó folyamatban a szállításban és feldolgozásban érintett tevékenységek, szervezetek, szereplők, technológiák, információk, erőforrások és szolgáltatások rendszere;

d)   „a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc”: az ónt, tantált, volfrámot és ezek érceit, valamint aranyat behozó uniós importőrök irányítási rendszerekhez, kockázatkezeléshez, független harmadik fél által folytatott ellenőrzésekhez és nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó kötelezettségei, amelyek célja, hogy az importőrök azonosítsák és kezeljék a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekhez fűződő tényleges és lehetséges kockázatokat a beszerzési tevékenységeikkel összefüggő kedvezőtlen hatások megelőzése vagy mérséklése érdekében;

e)   „a felügyeleti lánc vagy az ellátási lánc nyomkövethetőségi rendszere”: az ellátási láncon áthaladó ásványok és fémek megőrzését ellátó, egymást követő gazdasági szereplők nyilvántartása;

f)   „konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek”: fegyveres konfliktus vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzet jellemezte térségek, valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok, a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés – jellemezte térségek;

g)   „fegyveres csoportok és biztonsági erők”: az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében említett csoportok;

h)   „kohó és finomító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kohászati kitermelést hajt végre, amely különböző feldolgozási szakaszokat foglal magában annak érdekében, hogy ásványból fémet állítsanak elő;

i)   „globális felelősségteljes kohók és finomítók”: olyan, az Unió területén vagy azon kívül található kohók és finomítók, amelyek úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek;

j)   „upstream”: az ásványok ellátási láncának a kitermelési helyüktől a kohókig és finomítókig tartó szakasza, ez utóbbiakat is beleértve;

k)   „downstream”: a fémek ellátási láncának a kohókat és finomítókat követő szakasztól a késztermékig tartó szakasza;

l)   „uniós importőr”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ásványokat vagy fémeket jelent be szabad forgalomba bocsátásra a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 201. cikke értelmében, vagy bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nevében e bejelentést teszik, ahogy az a Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (8) B. mellékletének megfelelően a 3/15 és a 3/16 adatelemekben szerepel;

m)   „a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc rendszere” vagy „a kellő gondosságra vonatkozó rendszer”: a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos önkéntes eljárások, eszközök és mechanizmusok, köztük független harmadik fél által folytatott ellenőrzések kombinációja, amelyet a kormányok, ipari szövetségek vagy az érdekelt szervezetek csoportosulásai dolgoznak ki és felügyelnek;

n)   „illetékes tagállami hatóságok”: a tagállamok által a 10. cikknek megfelelően kijelölt hatóságok, amelyek szakértelemmel rendelkeznek a nyersanyagok, az ipari folyamatok és az ellenőrzés vonatkozásában;

o)   „az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása”: az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról (második kiadás, OECD 2013), ideértve annak összes mellékletét és kiegészítését;

p)   „panaszkezelési mechanizmus”: korai kockázattudatosítási előrejelző mechanizmus, amely lehetővé teszi bármely érdekelt fél, köztük a visszaélést jelentő személyek számára, hogy aggodalmát fejezze ki a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben az ásványok kitermelésének, kereskedelmének és kezelésének, valamint az ilyen térségekből történő kivitelének körülményeivel kapcsolatosan;

q)   „az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modell”: az ellátási láncra alkalmazott olyan szakpolitika, amely megfelel az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, amely ismerteti a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben az ásványok kitermelésével, kereskedelmével és kezelésével, valamint az ilyen térségekből történő kivitelével kapcsolatosan adott esetben felmerülő jelentős kedvezőtlen hatások kockázatait;

r)   „kockázatkezelési terv”: az uniós importőr írásbeli válasza az ellátási láncban azonosított kockázatokra, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának III. melléklete alapján;

s)   „újrahasznosított fémek”: visszanyert végfelhasználói vagy fogyasztói felhasználás utáni termékek, illetve a termékgyártás során keletkezett selejtből feldolgozott fémek; ideértve a felesleges, elavult, hibás és selejt fémeket, amelyek alkalmasak az ón, a tantál, a volfrám vagy arany gyártása során való újrahasznosításra. E fogalommeghatározás alkalmazásában a részben feldolgozott és a feldolgozatlan ásványok, illetve valamely más érc melléktermékei nem minősülnek újrahasznosított fémnek;

t)   „melléktermék”: az e rendelet hatálya alá eső ásvány vagy fém, amelyet olyan, az e rendelet hatályán kívül eső ásvány vagy fém feldolgozása során nyertek ki, és amelyhez nem lehetett volna hozzájutni az e rendelet hatályán kívül eső elsődleges ásvány vagy fém feldolgozása nélkül;

u)   „igazolható dátum”: a termékeken lévő fizikai dátumpecsétek vagy leltárnyilvántartások vizsgálatával igazolható dátum.

3. cikk

Az uniós importőrök megfelelése a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos kötelezettségeknek

(1)   Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök teljesítik a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében e rendeletben foglalt kötelezettségeket, és megőrzik a kötelezettségeik teljesítését igazoló dokumentumokat, többek között a független harmadik fél által végrehajtott ellenőrzések eredményeit.

(2)   Az illetékes tagállami hatóságok feladata a megfelelő utólagos ellenőrzések lefolytatása a 11. cikknek megfelelően.

(3)   A 8. cikk (1) bekezdése alapján az érdekelt felek kérelmezhetik a Bizottságtól a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszerek elismerését, hogy megkönnyítsék az uniós importőrök számára a 4–7. cikkben foglalt vonatkozó követelményeknek való megfelelést.

4. cikk

Az irányítási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek

Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök:

a)

elfogadják szakpolitikájukat az esetlegesen konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek ellátási láncára vonatkozóan, és e szakpolitikáról egyértelműen naprakész információkat kommunikálnak a beszállítók és a nyilvánosság felé;

b)

az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájukba beépítik azokat a normákat, amelyeknek megfelelően a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncot működtetni kell, összhangban azokkal a normákkal, amelyeket az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében foglalt, ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modell rögzít;

c)

belső irányítási rendszereiket úgy alakítják ki, hogy azok támogassák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncot azáltal, hogy azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy, a felső vezetést megbízzák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc folyamatainak felügyeletével, és e rendszerek nyilvántartásait legalább öt évig megőrzik;

d)

oly módon erősítik kapcsolataikat a beszállítókkal, hogy a velük kötött szerződéseikbe és megállapodásaikba a kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatás II. mellékletének megfelelően beépítik az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájukat;

e)

panaszkezelési mechanizmust hoznak létre, amely korai kockázattudatosítási előrejelző rendszerként szolgál, vagy e mechanizmusról más gazdasági szereplőkkel vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások révén gondoskodnak, vagy azáltal, hogy megkönnyítik egy külső szakértő vagy szerv – például ombudsman – igénybevételének lehetőségét;

f)

az ásványok tekintetében a felügyeleti láncra vagy az ellátási láncra vonatkozó nyomkövethetőségi rendszert működtetnek, amely dokumentációval alátámasztva az alábbi információkkal szolgál:

i.

az ásvány megnevezése, beleértve annak kereskedelmi nevét és a fajtáját;

ii.

az uniós importőr beszállítójának neve és címe;

iii.

az ásványok származási országa;

iv.

amennyiben rendelkezésre áll, a kitermelés mennyiségben vagy tömegben kifejezett mennyisége és időpontja;

v.

amennyiben az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy ha az uniós importőr megbizonyosodott arról, hogy az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában felsorolt egyéb, az ellátási láncra vonatkozó kockázat áll fenn, további információk az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában foglalt, upstream gazdasági szereplőknek szóló különös ajánlásokkal összhangban, így például a bányák, ahonnan az ásványok származnak, helyszínek, ahol az ásványokat konszolidálják, kereskedelembe vonják és feldolgozzák, valamint a kifizetett adók, díjak és jogdíjak;

g)

a fémek tekintetében a felügyeleti láncra vagy az ellátási láncra vonatkozó nyomkövethetőségi rendszert hoznak létre, amely dokumentációval alátámasztva az alábbi információkkal szolgál:

i.

a fém megnevezése, beleértve annak kereskedelmi nevét és a fajtáját;

ii.

az uniós importőr beszállítójának neve és címe;

iii.

az uniós importőr ellátási láncában szereplő kohók és finomítók neve és címe;

iv.

amennyiben rendelkezésre áll, a kohók vagy finomítók harmadik fél által készített ellenőrzési jelentéseinek nyilvántartása vagy a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékok;

v.

amennyiben a iv. pontban említett nyilvántartás nem áll rendelkezésre:

—

a kohók és finomítók ellátási láncának részét képező ásványok származási országa,

—

amennyiben konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok képezik valamely fém alapját, vagy ha az uniós importőr megbizonyosodott arról, hogy az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában felsorolt egyéb, az ellátási láncra vonatkozó kockázat áll fenn, további információk az említett útmutatásban rögzített, downstream gazdasági szereplőknek szóló különös ajánlásokkal összhangban;

h)

a melléktermékek tekintetében dokumentációval alátámasztott információkat nyújtanak e melléktermékek származási helyétől kezdődően, vagyis attól a helytől kezdődően, amikor a mellékterméket először különítették el az e rendelet hatályán kívül eső elsődleges ásványtól vagy fémtől.

5. cikk

Kockázatkezelési kötelezettségek

(1)   Az ásványokat behozó uniós importőrök:

a)

az ásványok ellátási láncában a 4. cikk alapján rendelkezésre bocsátott információk alapján az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájuk normáival összevetve azonosítják és értékelik a kedvezőtlen hatások kockázatait, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, valamint az útmutatásban foglalt, kellő gondosságra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően;

b)

az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégiát hajtanak végre, amelynek célja a kedvezőtlen hatások megelőzése vagy mérséklése az alábbiak révén:

i.

jelentést tesznek az ellátási lánc kockázatértékelésének eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetés számára, azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy;

ii.

az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, valamint az útmutatásban foglalt, kellő gondosságra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően kockázatkezelő intézkedéseket fogadnak el, figyelembe véve befolyásolási képességüket, továbbá azon képességüket, hogy szükség esetén lépéseket tegyenek az azon beszállítókra való nyomásgyakorlás érdekében, akik a leghatékonyabban előzhetik meg vagy csökkenthetik az azonosított kockázatot, az alábbi lehetőségek valamelyike révén:

—

fenntartják a kereskedelmet, miközben ezzel egyidejűleg mérhető kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesznek,

—

ideiglenesen felfüggesztik a kereskedelmet, miközben folyamatos, mérhető kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesznek, vagy

—

sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően megszakítják a kapcsolatot a beszállítóval;

iii.

végrehajtják a kockázatkezelési tervet; figyelemmel kísérik és nyomon követik a kockázatcsökkentő intézkedések eredményességét; jelentést tesznek az e célból kijelölt felső vezetés felé, azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy; valamint sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően fontolóra veszik a kapcsolat felfüggesztését vagy megszakítását a beszállítóval;

iv.

további tény- és kockázatértékelést folytatnak a kockázatcsökkentést igénylő esetekben, illetve a körülmények megváltozását követően.

(2)   Amennyiben az ásványokat behozó uniós importőr kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesz, miközben fenntartja a kereskedelmet vagy azt ideiglenesen felfüggeszti, az importőrnek konzultálni kell a beszállítókkal és az érintett felekkel, beleértve a helyi és központi közigazgatási szerveket, nemzetközi vagy civil társadalmi szervezeteket és az érintett harmadik feleket, és e felekkel a kockázatkezelési terven belül mérhető kockázatcsökkentésre irányuló stratégiában kell megállapodnia.

(3)   Az ásványokat behozó uniós importőröknek a kockázatkezelési terven belüli, konfliktusokra és nagy kockázatokra érzékeny kockázatcsökkentő stratégiák kidolgozása érdekében az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása III. mellékletében említett intézkedésekre és mutatókra kell támaszkodniuk, továbbá mérniük kell a fokozatos javulást.

(4)   A fémet behozó uniós importőröknek azonosítaniuk kell és fel kell mérniük az ellátási láncukban felmerülő kockázatokat az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, illetve az útmutatásban foglalt különös ajánlásoknak megfelelően, az említett lánc részét képező kohók és finomítók tekintetében harmadik fél által végzett ellenőrzési jelentések alapján, illetve adott esetben felmérve azt, hogy milyen gyakorlatot követnek a kellő gondosság elve tekintetében az említett kohók és finomítók. Ezek az ellenőrzési jelentések meg kell, hogy feleljenek az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének. Az ellátási láncuk részét képező kohókról és finomítókról harmadik fél által készített ilyen ellenőrzési jelentések hiányában a fémeket behozó uniós importőröknek saját kockázatkezelési rendszerük részeként azonosítaniuk kell és fel kell mérniük az ellátási láncukra jellemző kockázatokat. Ilyen esetben a fémeket behozó uniós importőröknek e rendelet 6. cikkének megfelelően, független harmadik fél által kell ellenőriztetniük a saját ellátási láncukon belül a kellő gondosság elvének alkalmazását.

(5)   Azokban az esetekben, amikor azok nem természetes személyek, a fémeket behozó uniós importőröknek jelentésben kell beszámolniuk a (4) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetésük számára, illetve végre kell hajtaniuk egy, a hátrányos hatások megelőzését vagy csökkentését célzó reagálási stratégiát, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, illetve az útmutatásban foglalt különös ajánlásoknak megfelelően.

6. cikk

A harmadik fél által folytatott ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1)   Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök független harmadik fél bevonásával folytatnak ellenőrzéseket (a továbbiakban: harmadik fél által folytatott ellenőrzés).

A harmadik fél által folytatott ellenőrzés:

a)

az ásványok vagy fémek tekintetében az ellenőrzés hatókörébe vonja az uniós importőrnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc végrehajtásához alkalmazott valamennyi tevékenységét, folyamatát és rendszerét, beleértve az uniós importőr irányítási rendszerét, kockázatkezelését és nyilvánosságra hozatali gyakorlatát, a 4., 5., illetve 7. cikkel összhangban;

b)

célja annak megállapítása, hogy az uniós importőr kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlata összhangban van-e a 4., 5. és 7. cikkel;

c)

ajánlásokat fogalmaz meg az uniós importőr részére arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatná a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlatát; valamint

d)

az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában foglaltaknak megfelelően tiszteletben tartja a függetlenség, kompetencia és elszámoltathatóság ellenőrzési alapelveit.

(2)   A fémeket behozó uniós importőrök mentesülnek az (1) bekezdés szerinti, harmadik fél általi ellenőrzés elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben érdemi bizonyítékot bocsátanak rendelkezésre – ideértve a harmadik fél által készített ellenőrzési jelentéseket is – arra vonatkozóan, hogy az ellátási láncukhoz tartozó valamennyi kohó és finomító megfelel e rendeletnek.

Az érdemi bizonyíték követelménye teljesültnek tekintendő, ha a fémeket behozó uniós importőrök bizonyítják, hogy kizárólag a Bizottság által a 9. cikk alapján jegyzékbe vett kohók és finomítókból szerzik be a fémeket.

7. cikk

Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek

(1)   Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök az illetékes tagállami hatóságok rendelkezésére kell, hogy bocsássák a harmadik fél által a 6. cikkel összhangban folytatott ellenőrzésekről készült jelentéseket, vagy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott – a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert – rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékokat.

(2)   Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök a velük közvetlen kapcsolatban lévő downstream vevők rendelkezésére kell, hogy bocsássák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc keretében megszerzett és megőrzött összes információt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.

(3)   A ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök a lehető legszélesebb körben – többek között az interneten is –, évente nyilvánosan jelentést tesznek a kellő gondosság elvének megfelelő, saját ellátási láncukban a felelősségteljes beszerzés érdekében alkalmazott szakpolitikájukról és gyakorlatukról. Az említett jelentésnek tartalmaznia az általuk a 4. cikk szerinti irányítási rendszerükkel és az 5. cikk szerinti kockázatkezelésükkel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtása terén tett lépéseket, valamint a harmadik fél által végzett ellenőrzéseknek az ellenőrzést végző fél nevét is tartalmazó összefoglaló jelentését, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.

(4)   Amennyiben az uniós importőr ésszerűen meg tudja állapítani, hogy a fémek kizárólag újrafeldolgozásból vagy hulladékból származnak, úgy az üzleti titokra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra kellő figyelemmel:

a)

nyilvánosságra hozza megállapítását; valamint

b)

kellő részletességgel ismerteti az ellátási láncra vonatkozó kellő gondosság elvének megfelelően hozott intézkedéseit, amelyeket e megállapítás során gyakorolt.

8. cikk

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszerek elismerése

(1)   A kellő gondosságra vonatkozó rendszereket működtető kormányok, ipari szövetségek és az érdekelt szervezetek csoportosulásai (a továbbiakban: rendszertulajdonosok) kérelmezhetik a Bizottságtól az általuk kifejlesztett és felügyelt, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek elismerését. E kérelmet helytálló bizonyítékokkal és információkkal kell alátámasztani.

(2)   A Bizottság a 19. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek olyan módszertant és kritériumokat határoznak meg, amelynek köszönhetően a Bizottság értékelni tudja, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek megkönnyítik-e a gazdasági szereplők számára az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést, és amelyeknek köszönhetően a Bizottság rendszereket ismerhet el.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdés alapján benyújtott információk és bizonyítékok alapján, illetve a (2) bekezdés alapján meghatározott módszertan és kritériumok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer révén – ha az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőr azt ténylegesen végrehajtotta – az illető importőr meg tud felelni e rendeletnek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amellyel elismeri az adott rendszer egyenértékűségét e rendelet követelményeivel. E végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt adott esetben konzultálni kell az OECD titkárságával.

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer elismeréséről való döntés során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott rendszer hatálya alá tartozó, egymástól eltérő ipari gyakorlatokat és tekintettel kell lennie a rendszer keretében a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosítása érdekében alkalmazott, kockázatalapú megközelítésre és módszerre, valamint annak jegyzékbe vett eredményeire. E jegyzékbe vett eredményeket a rendszer tulajdonosának közzé kell tennie.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság emellett adott esetben rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek továbbra is megfelelnek-e azoknak a kritériumoknak, amelyek a (3) bekezdés alapján elfogadott, az egyenértékűség elismerését kimondó határozathoz vezettek.

(5)   Az olyan, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer tulajdonosa, amelynek egyenértékűségét a (3) bekezdésnek megfelelően ismerték el, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot e rendszer változásairól vagy aktualizálásáról.

(6)   Amennyiben bizonyíték van arra, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően elismert valamely rendszert végrehajtó gazdasági szereplők ismételten vagy jelentős mértékben elmulasztották az e rendeletben foglalt követelmények teljesítését, a Bizottság az elismert rendszer tulajdonosával konzultálva megvizsgálja, hogy a szóban forgó esetek a rendszer hiányosságait jelzik-e.

(7)   Amennyiben a Bizottság megállapítja az e rendeletnek való meg nem felelést vagy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek hiányosságait, megfelelő időszakot engedélyezhet a rendszer tulajdonosának a korrekciós intézkedésekre.

Amennyiben a rendszer tulajdonosa elmulasztja vagy megtagadja a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát, és amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett mulasztás vagy a hiányosságok veszélyeztetik a rendszert végrehajtó uniós importőr e rendeletnek való megfelelési képességét, vagy amennyiben a rendszert végrehajtó gazdasági szereplők ismételt vagy jelentős mértékű mulasztásai a rendszer hiányosságaira vezethetők vissza, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében, amellyel visszavonja a rendszer elismerését.

(8)   A Bizottság létrehozza és folyamatosan frissíti a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek nyilvántartását. Ezt a nyilvántartást nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

9. cikk

A globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzéke

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek révén megállapítja vagy módosítja a globális felelősségteljes kohók és finomítók nevének és címének jegyzékét.

A jegyzék összeállítása során figyelembe kell venni egyrészről azon globális felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek hatálya alá tartoznak, másrészről a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott információkat.

(2)   A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy – különösen a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos, a 8. cikk alapján elismert rendszerek tulajdonosai által szolgáltatott információkra támaszkodva – az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben azonosítsa azokat a felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek – legalább részben – konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből folytatnak beszerzést.

(3)   A Bizottság a II. mellékletben szereplő minta használatával, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében állapítja meg vagy módosítja a jegyzéket. A jegyzék elfogadása előtt adott esetben konzultálni kell az OECD Titkárságával.

(4)   A Bizottság a 8. cikk, illetve a 17. cikk (1) bekezdése alapján hozzá beérkező információk alapján végrehajtási jogi aktus révén törli azon kohók és finomítók nevét és címét a jegyzékből, amelyeket már nem ismernek el felelősségteljes kohóként vagy finomítóként. E végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság időben frissíti és nyilvánosságra hozza – többek között az interneten is – a globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzékében található információkat.

10. cikk

Illetékes tagállami hatóságok

(1)   Minden tagállam kijelöl egy vagy több hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért.

A tagállamok 2017. december 9-ig tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkező bármely változásról.

(2)   A Bizottság nyilvánosságra hozza – többek között az interneten is – az illetékes hatóságok jegyzékét a III. mellékletben található minta használatával. Az említett jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

(3)   Az illetékes tagállami hatóságok felelőssége az egész Unióban biztosítani e rendelet hatékony és egységes végrehajtását.

11. cikk

Az uniós importőrök utólagos ellenőrzése

(1)   Az illetékes tagállami hatóságok felelőssége megfelelő utólagos ellenőrzéseket végezni annak biztosítása érdekében, hogy az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök megfelelnek a 4–7. cikkben foglalt kötelezettségeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján kell elvégezni, illetve minden olyan esetben, amikor az illetékes hatóság releváns információ birtokába jut – beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is – valamely uniós importőr e rendeletnek való megfelelésére vonatkozóan.

(3)   Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések többek között a következőkre terjednek ki:

a)

annak vizsgálata, hogy az uniós importőr végrehajtja-e a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségeket, beleértve az irányítási rendszerrel, a kockázatkezeléssel, a független harmadik fél által folytatott ellenőrzéssel és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos kötelezettségeket;

b)

az a) pontban említett kötelezettségeknek való megfelelést alátámasztó dokumentáció és nyilvántartások vizsgálata;

c)

az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek vizsgálata a 6. cikkben foglalt hatállyal, céllal és alapelvekkel összhangban.

Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések keretében többek között helyszíni ellenőrzéseket is kell végezni, az uniós importőr létesítményeiben is.

(4)   Az uniós importőrök minden szükséges segítséget megadnak az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések elvégzésének elősegítéséhez, különösen a létesítményekbe való bejutás, valamint a dokumentációba és a nyilvántartásokba való betekintés tekintetében.

(5)   Az illetékes tagállami hatóságokra háruló feladatok egyértelmű meghatározása és fellépésük egységessége érdekében a Bizottság nem kötelező iránymutatásokat készít kézikönyv formájában, ebben részletezve az illetékes tagállami hatóságok által az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések elvégzése során követendő lépéseket. Az említett iránymutatások adott esetben dokumentummintákat tartalmaznak, amelyek megkönnyítik e rendelet végrehajtását.

12. cikk

Az uniós importőrök utólagos ellenőrzéseinek nyilvántartása

Az illetékes tagállami hatóságok nyilvántartást vezetnek a 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzésekről, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményeit, valamint a korrekciós intézkedésre vonatkozó, a 16. cikk (3) bekezdése szerint kibocsátott felszólításokról.

A 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzésekről készült nyilvántartást legalább öt éven át meg kell őrizni.

13. cikk

Együttműködés és információcsere

(1)   Az illetékes tagállami hatóságok, közöttük saját vámhatóságaikkal, információt cserélnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó és az elvégzett utólagos ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekről.

(2)   Az illetékes tagállami hatóságok információt cserélnek a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal a 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzések révén feltárt hiányosságokról, valamint a 16. cikknek megfelelően a jogsértés esetén alkalmazandó szabályokról.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés során az adatvédelem tekintetében teljes mértékben tiszteletben kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (9) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10), valamint a bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tekintetében a 952/2013/EU rendeletet.

14. cikk

Iránymutatások

(1)   A gazdasági szereplők, különösen a kkv-k gyakorlatai tekintetében az egyértelműség és bizonyosság, valamint az egységesség megteremtése érdekében a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal és az OECD-vel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat állít össze kézikönyv formájában a gazdasági szereplők számára, amely kifejti, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a kritériumok a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosítása érdekében. Az említett kézikönyv a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek e rendelet 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározásán alapul, és figyelembe veszi az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatását ezen a területen, ideértve az ellátási láncot érintő azon kockázatokat, amelyek az említett útmutatás releváns kiegészítéseiben foglaltak szerint figyelmeztető jelzésnek tekintendők.

(2)   A Bizottság külső szakértelmet vesz igénybe, amely tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket bocsát rendelkezésre a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Az említett jegyzék az (1) bekezdésben említett kézikönyv külső szakértők általi elemzésén és többek között a tudományos közösségtől és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerektől származó, rendelkezésre álló egyéb információkon alapul. Az említett jegyzékben nem szereplő beszerzési területekről beszerzést folytató uniós importőrök szintén felelnek az e rendelet szerinti kellő gondosság gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért.

15. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

16. cikk

A jogsértés esetén alkalmazandó szabályok

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szabályokat.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot azok minden későbbi módosításáról.

(3)   E rendelet megsértése esetén az illetékes tagállami hatóságok felszólítást bocsátanak ki az uniós importőr által meghozandó korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

17. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)   A tagállamok minden évben június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról, és különösen a 16. cikk (3) bekezdése alapján az illetékes hatóságaik által kibocsátott, korrekciós intézkedésre vonatkozó felszólításokról, valamint a 7. cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott, a harmadik felek által folytatott ellenőrzésről készült jelentéseket.

(2)   A Bizottság 2023. január 1-jéig, majd azt követően háromévenként felülvizsgálja e rendelet működését és hatékonyságát. Ez a felülvizsgálat figyelembe veszi az e rendelet helyben érzékelhető hatását, beleértve az e rendelet hatálya alá eső, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítására és költségeire, továbbá az e rendelet által az uniós gazdasági szereplőkre, többek között a kkv-kra gyakorolt hatást, valamint figyelembe veszi a 2014. március 5-i közös közleményben vázolt kísérő intézkedéseket. A Bizottság a felülvizsgálatról szóló jelentést megvitatja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Ez a felülvizsgálat magában foglalja azon uniós downstream gazdasági szereplők arányának független felmérését, akiknek vagy amelyeknek ellátási láncában szerepel ón, tantál, volfrám vagy arany, és akik a kellő gondosság elvének megfelelő rendszert működtetnek. A felülvizsgálat értékeli ezeknek a kellő gondosság elvének megfelelő rendszereknek a megfelelőségét és végrehajtását, valamint az uniós rendszernek a helyben érzékelhető hatását, illetve annak szükségességét, hogy további kötelező jellegű intézkedések szülessenek annak biztosításához, hogy a teljes uniós piac elegendő áttételes hatást gyakoroljon a felelősségteljes globális ásványellátási láncra.

(3)   A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításai alapján a Bizottság mérlegeli, hogy az illetékes tagállami hatóságoknak legyen-e hatásköre szankciók kiszabására az uniós importőrökkel szemben abban az esetben, ha ez utóbbiak huzamosan elmulasztanák az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését. A Bizottság adott esetben e tekintetben jogalkotási javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé.

18. cikk

A küszöbértékek kiszámításának módszertana

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a váminformációk alapján – amelyeket a Bizottság kérésére a tagállamok bocsátanak rendelkezésre a saját területükön évente behozott mennyiségekről uniós importőrönként, az I. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra szerinti kódonként – a Bizottság kiválasztja azt a legmagasabb éves, uniós importőrönkénti behozott mennyiséget, amely az adott Kombinált Nómenklatúra szerinti kód alatt megfelel a teljes uniós behozott mennyiség 95 % százalékának, és ezt a mennyiséget kell az I. mellékletbe új küszöbértékként beilleszteni. Ennek során a Bizottságnak a tagállamok által a megelőző két évre vonatkozóan, az egyes uniós importőrök tekintetében szolgáltatott behozatali információra kell támaszkodnia.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017. június 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Az 1. cikk (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 1. cikk (4) és (5) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A (3) bekezdésben említett rendelkezések kivételével ezt a rendeletet 2017. július 9-től kell alkalmazni.

(3)   Az 1. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését, a 4–7. cikket, a 8. cikk (6) és (7) bekezdését, a 10. cikk (3) bekezdését, a 11. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdését, a 12. és 13. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését és a 17. cikket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2017. május 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA

(1)  Az Európai Parlament 2017. március 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. április 3-i határozata.

(2)  Az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatása, OECD, 2011.

(3)  Üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011. július 6-i 17/4. számú állásfoglalásában (A/HRC/RES/17/4) támogatott.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

(5)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/821 rendelet hatálya alá tartozó ásványok és fémek jegyzéke a Kombinált Nómenklatúra besorolása szerint

A. rész: Ásványok

Megnevezés

KN-kód

TARIC-alszám

Mennyiségi küszöbérték (kg)

Ónérc, dúsított is

2609 00 00

 

5 000

Volfrámérc, dúsított is

2611 00 00

 

250 000

Tantál- vagy nióbiumérc, dúsított is

ex 2615 90 00

10

az 1. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk alkalmazandó

Aranyérc, dúsított is

ex 2616 90 00

10

az 1. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk alkalmazandó

Arany, megmunkálatlanul vagy félgyártmány vagy 99,5 %-nál alacsonyabb aranykoncentrációt tartalmazó por alakban, amely még nem esett át a finomítási szakaszon

ex 7108  (*1)

 

100

B. rész: Fémek

Megnevezés

KN-kód

TARIC-alszám

Mennyiségi küszöbérték (kg)

Volfrám-oxidok és -hidroxidok

2825 90 40

 

100 000

Ón-oxidok és -hidroxidok

ex 2825 90 85

10

az 1. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk alkalmazandó

Ón-klorid

2827 39 10

 

10 000

Volframátok

2841 80 00

 

100 000

Tantál

ex 2841 90 85

30

az 1. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk alkalmazandó

Volfrám-karbid

2849 90 30

 

10 000

Tantál-karbid

ex 2849 90 50

10

az 1. cikk (4) bekezdése és a 18. cikk alkalmazandó

Arany, megmunkálatlanul vagy félgyártmány vagy 99,5 %-os, illetve annál magasabb aranykoncentrációt tartalmazó por alakban, amely már átesett a finomítási szakaszon

ex 7108  (*2)

 

100

Ferrovolfrám és ferroszilíciumos volfrám

7202 80 00

 

25 000

Megmunkálatlan ón

8001

 

100 000

Ónrúd, -profil és -huzal

8003 00 00

 

1 400

Más áru ónból

8007 00

 

2 100

Volfrámpor

8101 10 00

 

2 500

Megmunkálatlan volfrám, beleértve a zsugorított rudat is

8101 94 00

 

500

Volfrámhuzal

8101 96 00

 

250

Volfrámrúd, a zsugorított rúd kivételével, profil, lap, lemez, szalag és fólia; más

8101 99

 

350

Megmunkálatlan tantál, beleértve a zsugorított rudat is; por

8103 20 00

 

2 500

Tantálrúd, a zsugorított rúd kivételével, profil, huzal, lap, lemez, szalag és fólia; más

8103 90

 

150

(*1)  E küszöbérték módosítása céljára a 18. cikkben megadott módszer és kritériumok alkalmazásával elért importmennyiséget kell az I. mellékletben szereplő mindkét korábbi 7108-as vámtarifasor küszöbértékeként beállítani.

(*2)  E küszöbérték módosítása céljára a 18. cikkben megadott módszer és kritériumok alkalmazásával elért importmennyiséget kell az I. mellékletben szereplő mindkét korábbi 7108-as vámtarifasor küszöbértékeként beállítani.

II. MELLÉKLET

A globális felelősségteljes kohók és finomítók 9. cikkben említett jegyzékének mintája

A. oszlop:

A kohók és finomítók neve ábécésorrendben

B. oszlop:

A kohó vagy finomító címe

C. oszlop:

* jelölés, amennyiben a kohó vagy finomító konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből szerez be fémeket


A.

B.

C.

III. MELLÉKLET

Az illetékes tagállami hatóságok 10. cikkben említett jegyzékének mintája

A. oszlop:

Tagállamok megnevezése ábécésorrendben

B. oszlop:

Az illetékes hatóság megnevezése

C. oszlop:

Az illetékes hatóság címe


A.

B.

C.