29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/747 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. december 17.)

a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az előzetes hozzájárulások kiszámítására vonatkozó feltételek és a rendkívüli utólagos hozzájárulások befizetésének részleges vagy teljes elhalasztását lehetővé tevő körülmények és feltételek tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 69. cikke (5) bekezdésére és 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Egységes Szanálási Alap (a továbbiakban: az Alap) a 806/2014/EU rendelet alapján jött létre az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (2) szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban és az egységes szanálási mechanizmusban részt vevő tagállamok egységes szanálásfinanszírozási eszközeként.

(2)

A 806/2014/EU rendelet 67. cikke létrehozza az Alapot, és meghatározza azokat a célokat, amelyekre az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) az Alapot felhasználhatja.

(3)

A 806/2014/EU rendelet 76. cikkével összhangban az Alap csak akkor alkalmazható szanálási eljárások céljára, ha ezt a Testület az Alap rendeltetésével összhangban a szanálási eszközök hatékony alkalmazása érdekében szükségesnek tartja. Az Alapnak ezért megfelelő pénzügyi forrásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szanálási eszközök hatékony alkalmazása céljából szükség esetén be tudjon avatkozni, és az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül tudja megóvni a pénzügyi stabilitást, lehetővé téve mindezek révén a szanálási keretrendszer hatékony működését.

(4)

A 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Testületet arra, hogy a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (2) bekezdése alapján kiszámítsa a részt vevő tagállamok területén engedélyezett intézmények által befizetendő egyéni előzetes hozzájárulások összegét, és meghatározza, hogy ezeket az éves hozzájárulásokat a részt vevő összes tagállam területén engedélyezett valamennyi intézmény biztosított betéteinek százalékos arányában kifejezett egységes célszint alapján kell megállapítani.

(5)

A 806/2014/EU rendelet 67. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Testületnek ezért gondoskodnia kell arról, hogy a 2016. január 1-jétől vagy a 806/2014/EU rendelet 99. cikkének (6) bekezdése értelmében az említett rendelet 69. cikke (1) bekezdése alkalmazásának kezdő időpontjától induló, nyolc évig tartó kezdeti időszak végére az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközök elérjék legalább a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett célszintet.

(6)

A 806/2014/EU rendelet 67. és 69. cikkével összhangban a Testületnek a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett átmeneti időszak alatt biztosítania kell, hogy az Alapba befizetett hozzájárulásokat időben a lehető legegyenletesebben osszák el a célszint eléréséig, továbbá rendelkeznie kell a kezdeti időszak legfeljebb négy évvel történő meghosszabbításáról, amennyiben az Alap kumulatív kifizetései meghaladják a célszint 50 %-át, és teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek. Ezért a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdésének megfelelően beszedett éves hozzájárulások meghaladhatják a célszint 12,5 %-át. Amennyiben a kezdeti időszakot követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a célszint alá csökkennek, a Testületnek rendes előzetes hozzájárulásokat kell beszednie a célszint eléréséig. Amennyiben a célszint első elérését követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkennek, a Testületnek úgy kell meghatároznia az említett hozzájárulásokat, hogy a célszintet hat éven belül el lehessen érni. Ezért a célszint hat éven belüli elérése érdekében a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdése második mondatának megfelelően beszedett éves hozzájárulások meghaladhatják a célszint 12,5 %-át.

(7)

A 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdésével összhangban az előzetes hozzájárulások meghatározása során figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azt, hogy a prociklikus hozzájárulások milyen hatást gyakorolhatnak a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére.

(8)

Alacsonyabb előzetes hozzájárulások megállapítása esetén figyelembe kell venni, hogy ez később magasabb hozzájárulást tesz majd szükségessé, mivel a célszintet el kell érni az adott határidőre.

(9)

Az előzetes hozzájárulások szintjének változásait vagy a kezdeti időszak meghosszabbításait a részt vevő tagállamok minden intézménye tekintetében egyformán érvényesíteni kell a hozzájárulások intézmények közötti újraelosztásának elkerülése érdekében.

(10)

A 806/2014/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdése alapján a Testület részlegesen vagy teljesen haladékot adhat egy intézménynek a rendkívüli utólagos hozzájárulások megfizetésére, amennyiben arra az intézmény pénzügyi helyzetének megóvása érdekében szükség van. Annak mérlegelése során, hogy szükség van-e haladékra az intézmény pénzügyi helyzetének megóvásához, a Testületnek értékelnie kell a rendkívüli utólagos hozzájárulásnak az intézmény fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatását.

(11)

A 806/2014/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében meghatározott haladék feltételeinek való intézményi megfelelés Testület általi értékelésének megkönnyítése érdekében a Testület valamely intézmény kérésére is elhalaszthatja a rendkívüli utólagos hozzájárulások befizetését. Az érintett intézménynek a Testület által az értékeléshez szükségesnek ítélt minden információt be kell nyújtania. Az értesítési követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében a Testületnek a nemzeti illetékes hatóságok számára rendelkezésre álló minden információt figyelembe kell vennie.

(12)

Amikor a Testület a rendkívüli utólagos hozzájárulásnak az intézmény fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatását értékeli, elemeznie kell a befizetésnek az intézmény tőke- és likviditási helyzetére gyakorolt hatását. Az elemzés során az intézmény mérlegében a befizetendő összegnek megfelelő, az esedékesség időpontjában felmerülő veszteséget kell feltételezni, és megfelelő időkeretre vonatkozóan ki kell számítani az intézmény tőkemegfelelési mutatóinak e veszteséget követő becsült értékét. Feltételezni kell emellett a befizetendő összegnek megfelelő, az esedékesség időpontjában felmerülő kiadást, és fel kell mérni az ezzel járó likviditási kockázatot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következőket meghatározó szabályokat állapít meg:

1.

az Alapba befizetendő hozzájárulások a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (2) bekezdése szerinti időbeli elosztására vonatkozó feltételek;

2.

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett kezdeti időszakot a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghosszabbító időszak hosszának megállapítására vonatkozó feltételek;

3.

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (4) bekezdése szerinti éves hozzájárulások megállapítására vonatkozó feltételek;

4.

a rendkívüli utólagos hozzájárulások befizetésének a 806/2014/EU rendelet 71. cikke (2) bekezdése szerinti részleges vagy teljes elhalasztását lehetővé tevő körülmények és feltételek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.   „kezdeti időszak”: a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett időszak;

2.   „halasztási időszak”: legfeljebb hat hónapos időszak.

II. FEJEZET

AZ ELŐZETES HOZZÁJÁRULÁSOKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

3. cikk

Az előzetes hozzájárulásoknak a kezdeti időszak alatt történő időbeli elosztására vonatkozó feltételek

(1)   Az üzleti ciklus fázisának és a pénzügyi hozzájárulások által a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére gyakorolt várható hatásnak a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (2) bekezdése szerinti értékelése során a Testület legalább a közvetkező mutatókat figyelembe veszi:

a)

a mellékletben meghatározott, az üzleti ciklus fázisának azonosításához használandó makrogazdasági mutatók;

b)

a mellékletben meghatározott, a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetének azonosításához használandó mutatók.

(2)   A Testület által figyelembe vett mutatókat minden részt vevő tagállamra vonatkozóan együttesen kell meghatározni.

(3)   A Testületnek a hozzájárulások időbeli elosztására vonatkozó döntéseit az Alaphoz hozzájáruló minden intézményre egyenlően kell alkalmazni.

(4)   Bármely adott hozzájárulási időszakban az éves hozzájárulások szintje csak akkor lehet alacsonyabb a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdése és 70. cikkének (2) bekezdése szerint számított éves hozzájárulások átlagos értékénél, ha a Testület meggyőződött arról, hogy konzervatív előrejelzések alapján a célszint a kezdeti időszak végére elérhető.

4. cikk

A kezdeti időszakot meghosszabbító időszak hosszának megállapítására vonatkozó feltételek

(1)   A 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett kezdeti időszakot a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghosszabbító időszak hosszának megállapítása során a Testület legalább a következő feltételeket figyelembe veszi:

a)

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett célszint eléréséhez minimálisan szükséges évek száma, figyelemmel arra is, hogy az éves hozzájárulások nem haladhatják meg a kezdeti időszakban befizetett átlagos éves hozzájárulások kétszeresét;

b)

az üzleti ciklus fázisa és a prociklikus hozzájárulásoknak a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére gyakorolt várható hatása, a 3. cikk (1) bekezdésében említett mutatók alapján;

c)

az Európai Rendszerkockázati Testülettel folytatott konzultációt követően a Testület várakozásai szerint az Alap által a következő négyéves időszakban teljesítendő további kifizetések.

(2)   A Testület semmilyen körülmények között nem hosszabbíthatja meg a kezdeti időszakot több mint négy évvel.

5. cikk

A kezdeti időszakot követő éves hozzájárulások megállapítására vonatkozó feltételek

A 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (4) bekezdésében említett hozzájárulások kiszámítása során a Testület a 3. cikk (1) bekezdésében említett mutatók alapján figyelembe veszi az üzleti ciklus fázisát és a prociklikus hozzájárulásoknak a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére gyakorolt várható hatását.

III. FEJEZET

AZ UTÓLAGOS HOZZÁJÁRULÁSOK ELHALASZTÁSA

6. cikk

A rendkívüli utólagos hozzájárulások elhalasztása

(1)   A 806/2014/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdése alapján a Testület saját kezdeményezésre a nemzeti szanálási hatósággal való egyeztetést követően, vagy a nemzeti szanálási hatóság javaslata alapján részlegesen vagy teljesen haladékot ad egy intézménynek a rendkívüli utólagos hozzájárulások megfizetésére, amennyiben arra az intézmény pénzügyi helyzetének megóvása érdekében szükség van.

(2)   A rendkívüli utólagos hozzájárulások megfizetésére vonatkozó haladékot a Testület az intézmény kérésére is biztosíthatja. Ebben az esetben a kérelmező intézménynek minden olyan információt közölnie kell, amelyet a Testület szükségesnek ítél a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetésének az intézmény pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása értékeléséhez. Annak megállapítása során, hogy az intézmény megfelel-e a halasztás (4) bekezdésben említett feltételeinek, a Testület a nemzeti illetékes hatóságok rendelkezésére álló minden információt figyelembe vesz.

(3)   Annak mérlegelése során, hogy az intézmény megfelel-e a halasztás feltételeinek, a Testület értékeli a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetésének az intézmény fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatását. Amennyiben az intézmény egy csoport része, az értékelés a csoport egészének fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatást is figyelembe veszi.

(4)   A Testület abban az esetben adhat haladékot a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetésére, ha arra a megállapításra jut, hogy a befizetés a következők valamelyikét eredményezi:

a)

az intézményre vonatkozó, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 92. cikkében megállapított minimális szavatolótőke-követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során;

b)

az intézményre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 412. cikkének (1) bekezdésében megállapított és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 4. cikkében részletezett minimális likviditásfedezeti követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során;

c)

az intézményre vonatkozó, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 105. cikkében megállapított egyedi likviditási követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során.

(5)   A Testület a halasztási időszakot az intézmény vagy a csoport pénzügyi helyzetét veszélyeztető kockázatok elkerüléséhez szükséges időszakra korlátozza. A Testület a halasztási időszak során rendszeresen ellenőrzi, hogy a (4) bekezdésben említett halasztási feltételek továbbra is fennállnak-e.

(6)   A Testület az intézmény kérésére megújíthatja a halasztási időszakot, amennyiben megállapítja, hogy a (4) bekezdésben említett halasztási feltételek továbbra is fennállnak. A megújítás időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

7. cikk

A halasztás fizetőképességre gyakorolt hatásának értékelése

(1)   A Testület vagy a nemzeti szanálási hatóság értékeli a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetésének az intézmény szavatolótőke-helyzetére gyakorolt hatását. Az értékelésnek ki kell terjednie annak elemzésére, hogy a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetése milyen hatást gyakorol az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimális szavatolótőke-követelmények intézmény általi teljesítésére.

(2)   Az értékelés céljára az utólagos rendkívüli hozzájárulásokat le kell vonni az intézmény szavatoló tőkéjéből.

(3)   Az (1) bekezdésben említett elemzésnek legalább a szavatolótőke-követelmény tekintetében a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) 3. cikkében meghatározott adatszolgáltatási időpontig terjedő időszakot le kell fednie.

8. cikk

A halasztás likviditásra gyakorolt hatásának értékelése

(1)   A Testület vagy a nemzeti szanálási hatóság értékeli a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetésének az intézmény likviditási helyzetére gyakorolt hatását. Az értékelésnek ki kell terjednie annak elemzésére, hogy a rendkívüli utólagos hozzájárulás befizetése milyen hatást gyakorol az 575/2013/EU rendelet 412. cikkének (1) bekezdésében meghatározott és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkében részletezett likviditásfedezeti követelmény intézmény általi teljesítésére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett elemzés céljára a Testület a rendkívüli utólagos hozzájárulás esedékessége időpontjában befizetendő összeg 100 %-ának megfelelő likviditáskiáramlással növeli az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerinti nettó likviditáskiáramlás értékét.

(3)   A Testület egyúttal értékeli a (2) bekezdés szerint megállapított kiáramlásnak a 2013/36/EU irányelv 105. cikke szerinti egyedi likviditási követelmények teljesítésére gyakorolt hatását.

(4)   Az (1) bekezdésben említett elemzésnek legalább a likviditásfedezeti követelmény tekintetében a 680/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott adatszolgáltatási időpontig terjedő időszakot le kell fednie.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

(2)  A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

MELLÉKLET

Az üzleti ciklus fázisának azonosításához használandó makrogazdasági mutatók

Az Európai Bizottság GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzése és gazdasági hangulatindexe.

Az EKB euróövezeti makrogazdasági előrejelzésének GDP-növekedésre vonatkozó mutatója.

A hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetének azonosításához használandó mutatók

1.

A magánszektorbeli hitelkiáramlás a GDP %-ában és a pénzügyi ágazat teljes kötelezettségállományának változása a makrogazdasági egyensúlyhiányok Európai Bizottság által összeállított eredménytáblájából.

2.

Az Európai Rendszerkockázati Testület kockázati jelzőrendszerének kompozit rendszerszintű stresszmutatója és a részt vevő tagállamok két vagy több nagy bankcsoportja egyidejű csődjének valószínűségét jelző mutatója.

3.

Az Európai Rendszerkockázati Testület kockázati jelzőrendszerének a lakossági lakáshitel-feltételek változásait és a nem pénzügyi vállalati hitelfeltételek változásait mérő mutatója.

4.

Az Európai Bankhatóság kockázati jelzőrendszerének a részt vevő tagállamok nagy bankcsoportjai nyereségességét mérő mutatói (pl. ROE és nettó kamatbevétel/összes működési bevétel).

5.

Az Európai Bankhatóság kockázati jelzőrendszerének a részt vevő tagállamok nagy bankcsoportjai fizetőképességét mérő mutatói (pl. T1 tőke/immateriális javak nélküli mérlegfőösszeg, valamint értékvesztett és késedelmes hitelek/összes hitel).