31.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/229

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/583 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. július 14.)

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (8) bekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésére, 11. cikke (4) bekezdésére, 21. cikke (5) bekezdésére és 22. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nagyfokú átláthatóság elengedhetetlen ahhoz, hogy a befektetők kellően tájékozottak legyenek a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek, a kibocsátási egységek és a származtatott termékek tekintetében kötött tényleges és lehetséges ügyletek valódi szintjéről, függetlenül attól, hogy az ügyleteket szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerekben, szervezett kereskedési rendszerekben, rendszeres internalizálóknál vagy e rendszereken kívül kötik-e. A nagyfokú átláthatóságnak a kereskedési helyszínek közötti egyenlő feltételeket is biztosítania kell annak érdekében, hogy az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó árfeltárási folyamatot ne akadályozza a likviditás töredezettsége, vagyis a befektetők mozgásterét ne korlátozzák.

(2)

Ugyanakkor fontos annak felismerése is, hogy – bizonyos körülmények között – a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség vagy a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek elhalasztása szükséges ahhoz, hogy az ügyletek közzétételére és, ezáltal, a kockázati pozíciók közzétételére vonatkozó kötelezettségek nem kívánt következményeként jelentkező alacsony likviditást el lehessen kerülni. Indokolt tehát pontosan meghatározni azokat a körülményeket, amikor a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség megadása vagy a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek elhalasztásának engedélyezése indokolt.

(3)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggenek egymással, mivel a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök vonatkozásában folytatott kereskedésre vonatkozó, a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményeket határozzák meg. Annak érdekében, hogy biztosítható legyen ezen, egy időben hatályba léptetendő rendelkezések koherenciája és annak elősegítésére, hogy az érdekelt felek és különösen a rendelkezések betartására kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, célszerű ezeket a szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(4)

Amennyiben az illetékes hatóságok mentességet adnak a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól vagy engedélyezik a kereskedés utáni átláthatósági követelmények elhalasztását, valamennyi szabályozott piacot, multilaterális kereskedési rendszert, szervezett kereskedési rendszert és a kereskedési helyszínen kívül működő befektetési vállalkozásokat egyenrangúakként, megkülönböztetésmentesen kell kezelniük.

(5)

Indokolt korlátozott számú szakkifejezés pontos meghatározása. Erre az e rendelet rendelkezéseinek Unión belüli egységes alkalmazása és ezen keresztül az Unió pénzügyi piacai egységes szabálykönyvének létrehozása érdekében van szükség. A meghatározások célja a nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre vonatkozó átláthatósági kötelezettségek meghatározása és szigorúan az e rendelet megértéséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk.

(6)

Az e rendelet hatálya alá eső tőzsdén kereskedett árukat (ETC) és tőzsdén kereskedett adósságinstrumentumokat (ETN) hitelviszonyt megtestesítő eszközöknek kell tekinteni jogi szerkezetük miatt. Mivel a tőzsdén kereskedett alapokéhoz (ETF) hasonló módon kereskednek velük, hasonló átláthatósági rendszernek kell érvényesülnie rájuk is, mint a tőzsdén kereskedett alapokra.

(7)

A 600/2014/EU rendeletnek megfelelően, sok, likvid piaccal nem rendelkező eszközt kell a kereskedés előtti átláthatóság alól mentesülő eszköznek tekinteni. Ez a követelmény vonatkozik azokra az elszámolási kötelezettség alá vont származtatott termékekre is, amelyek nem tartoznak kereskedési kötelezettség hatálya alá, továbbá a nem likvid kötvényekre, származtatott termékekre, strukturált termékekre és kibocsátási egységekre.

(8)

A jegyzéskérési rendszert üzemeltető kereskedési helyszín a kötelező érvényű ajánlati és kínálati árakat, a szándék érdemi jelzését és az árak mértékét köteles legkésőbb akkor nyilvánosságra hozni, amikor a jegyzést kérő – a rendszer szabályai szerint – meg tudja kötni az ügyletet. Ennek célja, hogy a jegyzést kérőnek elsőként ajánlatot tevő tagok vagy résztvevők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

(9)

A likvid fedezett kötvények többsége jelzáloglevél, amelyet magánszemélyeknek lakásvásárláshoz nyújtott hitel érdekében bocsátottak ki; a jelzáloglevelek átlagos értéke közvetlenül a kölcsön összegéhez igazodik. A fedezett kötvények piacán a likviditásszolgáltatók biztosítják, hogy a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyleteket kötő szakmai befektetők és a szokásos piaci nagyságrendnél kisebb ügyleteket kötő lakástulajdonosok „egymásra találjanak”. E funkció megzavarásának elkerülése és a lakástulajdonosokra gyakorolt lehetséges káros következmény kialakulásának megakadályozása érdekében, a fenti eszközre jellemző azon nagyságrendet, amelyet meghaladó nagyságrend esetén a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség megadható a likviditásszolgáltatóknak, olyan ügyletnagyságrendre kell beállítani, amelynél az ügyletek 40 százaléka kisebb nagyságrendű, mivel ez a nagyságrend minősül az átlagos lakásárat tükrözőnek.

(10)

Valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban közzéteendő információkat a technikailag lehetséges legnagyobb gyorsasággal kell közzétenni, a rendszerek hatékonyságának ésszerű szintjét és a rendszereknek az érintett piacműködtetőnél, a jóváhagyott közzétételi mechanizmusnál (APA) vagy a befektetési vállalkozásoknál felmerülő ésszerű költségét feltételezve. A tájékoztatást az előírt határidőt megközelítve csak olyan kivételes esetekben szabad közzétenni, amikor a rendelkezésre álló rendszerek nem teszik lehetővé a rövidebb időn belüli közzétételt.

(11)

A befektetési vállalkozásoknak a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek részleteit jóváhagyott közzétételi mechanizmus segítségével kell közzétenniük. Ezt a rendeletet, amely rögzíti, hogyan kell a befektetési vállalkozásoknak ügyleteiket jelenteniük a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok részére, a Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendeletével (2) együtt kell alkalmazni.

(12)

A 600/2014/EU rendelet rögzíti két befektetési vállalkozás vagy rendszeres internalizáló között, kötvény, strukturált pénzügyi termék, kibocsátási egység és származtatott termék vonatkozásában kötött, nem a folyó piaci értékeléssel meghatározott ügyletek, például pénzügyi eszköz fedezetként történő átruházása, kereskedés utáni közzétételére vonatkozó kötelezettség alkalmazása meghatározásának lehetőségét. Ezek az ügyletek nem befolyásolják az árfeltárási folyamatot, nem jelentenek a befektetők tisztán látását zavaró kockázatot és nem akadályozzák az ügyfélmegbízások legjobb teljesítését sem, ezért ez a rendelet azokat a folyó piaci értékeléstől eltérő tényezők által meghatározott ügyleteket definiálja, amelyeket nem kell nyilvánosságra hozni.

(13)

A befektetési vállalkozások gyakran bonyolítanak le – saját számlára vagy ügyfelek nevében – származtatott termékekkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel olyan ügyleteket, amelyek több, egymással összefüggő, kapcsolódó tranzakciót foglalnak magukban. Az ilyen ügyletcsomag segítségével a befektetési vállalkozások és ügyfeleik jobban tudják kezelni kockázataikat; az ügyletcsomag elemeinek ára a csomag általános kockázati profilját, nem az egyes elemek aktuális piaci árát tükrözi. Az ügyletcsomagnak több formája van, például fizikai teljesítéstől függő ügylet, kereskedési helyszíneken végrehajtott kereskedési stratégiák vagy egyedi igények szerint kialakított ügyletcsomagok; ezért az alkalmazandó átláthatósági rendszer kialakításakor figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat. Indokolt tehát – e rendelet alkalmazásában – meghatározni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek halasztása az ügyletcsomagokra alkalmazható. Ez a rendszer nem alkalmazható pénzügyi eszköz fedezésére szokásos üzletmenet során kötött ügyletekre.

(14)

Az fizikai teljesítéstől függő ügyletek a pénzügyi piacok szerves részét alkotják. Segítségükkel a piaci szereplők szervezik és végrehajtják azokat a tőzsdén kereskedett származtatott termékekre kötött ügyleteket, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a mögöttes árupiacon végrehajtott ügylethez. Széles körben alkalmazzák őket és az ügyletekben több szereplő vesz részt, például mezőgazdasági termelők, árutermelők, gyártók és feldolgozók. Fizikai teljesítéstől függő ügyletre jellemzően akkor kerül sor, amikor egy fizikailag létező eszköz eladója le akarja zárni az eszközre vonatkozó fedezeti pozícióját a fizikailag létező eszköz vevőjével, aki rendelkezik a megfelelő fedezeti ügylettel az adott származtatott szerződés szerint. Éppen ezért elősegítik az immár feleslegessé vált fedezeti pozíció hatékony lezárását.

(15)

A kereskedési helyszínen kívül kötött ügyletek esetében, ha az ügylet mindkét résztvevője az Európai Unióban letelepedett befektetési vállalkozás, tisztázni kell – annak érdekében, hogy az ügyletek közzétételének megkettőzése elkerülhető legyen –, melyik befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet. Ezért az ügylet közzétételének kötelezettsége mindig az értékesítő befektetési vállalkozást terheli, kivéve, ha csak az egyik partner rendszeres internalizáló és ő a vevő.

(16)

Ha csak az egyik partner az adott pénzügyi eszköz rendszeres internalizálója és ő az eszköz vevője is, az ő feladata az ügylet közzététele, mivel az ügyfelei ezt várnák tőle, továbbá jobb helyzetben van ahhoz, hogy a jelentésmezőt kitöltse, megemlítve rendszeres internalizálói státusát. Annak érdekében, hogy az ügyletet csak egy alkalommal tegyék közzé, a rendszeres internalizálónak tájékoztatnia kell a másik felet, hogy ő hozza nyilvánosságra az ügyletet.

(17)

Fontos, hogy a back-to-back kereskedésként (azaz különböző ügyfelek megbízásait azok párosításával, egyeztetett alapon) lebonyolított ügyletek közzétételéhez a jelenlegi standardok érvényesüljenek annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egyetlen kereskedés többszörös kereskedésként történő közzététele, továbbá, hogy jogbiztonságot teremtsünk azzal kapcsolatban, melyik befektetési vállalkozás feladata az ügylet közzététele. Ezért két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen fél közbeiktatásával nyilvántartásba vett ügyletpárt egy ügyletként kell nyilvánosságra hozni.

(18)

A 600/2014/EU rendelet lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok kiegészítő információk közzétételét írják elő, amikor halasztással érintett információ közzétételére kerül sor, illetve, hogy meghosszabbított időtartamra engedélyezzék a halasztást. Annak érdekében, hogy ezeket a rendelkezéseket az EU-ban mindenhol egységesen alkalmazzák, meg kell fogalmazni azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az illetékes hatóságok további halasztást engedélyezzenek.

(19)

Sok, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszköz, különösen a származtatott termékek kereskedése rendszertelen és változó jellegű, amelynek kereskedési sémái rendszeresen változnak. Ezért nem lenne megfelelő a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök statikus meghatározása, továbbá, ha a kereskedés előtti és utáni kötelezettségek megállapítására használt különféle küszöbértékeknek statikus meghatározását adnánk anélkül, hogy a likviditási státust és küszöbértéket a kereskedési mintákban bekövetkezett változásokhoz lehetne igazítani. Indokolt tehát a likviditás értékeléséhez, továbbá a kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség és a kereskedés utáni átláthatóság elhalasztásának alkalmazására használt küszöbértékek kiszámításához szükséges módszertant és paramétereket bizonyos időközönként részletesen rögzíteni.

(20)

A kereskedés előtti átláthatóság alóli mentesség és a kereskedés utáni átláthatóság elhalasztásának egységes alkalmazása érdekében egységes szabályokat kell kialakítani azoknak az adatoknak a tartalmára és közlési gyakoriságára vonatkozóan, amelyeket az illetékes hatóságok a kereskedési helyszínektől, a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól és összesítettadat-szolgáltatóktól (CTP) átláthatósági célból, kérhetnek. Ugyancsak meg kell határozni az egyes küszöbértékek számításának módszertanát és egységes szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy az információkat az egész Unióban közzé lehessen tenni. A nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközökre érvényes átláthatósági rendszer meghatározása érdekében végzett számításokhoz szükséges egyedi módszertanra és adatokra vonatkozó szabályokat a Bizottság (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt kell alkalmazni (3), amely általánosabban határozza meg – az átláthatósági és egyéb számítások elvégzése érdekében – a kereskedési helyszínek, APA-k és a CTP-k részére eljuttatott adatkérések tartalmát és gyakoriságát.

(21)

A kötvények esetében – tőzsdén kereskedett áruk (ETC-k) és a tőzsdén kereskedett adósságinstrumentumok (ETN-ek) kivételével – a 100 000 EUR érték alatti ügyleteket figyelmen kívül kell hagyni a kereskedés előtti és utáni átláthatósági küszöb számításakor, mivel ezek kisbefektetői nagyságrendűnek tekintendő ügyletek. Az új átláthatósági rendszernek minden esetben a kisbefektetői nagyságrendű ügyletek javát kell szolgálnia; az átláthatóság alóli mentességet vagy az átláthatóság elhalasztását indokolttá tevő valamennyi küszöbértéket e szint felett kell megállapítani.

(22)

A 600/2014/EU rendeletben rögzített átláthatósági kötelezettség alóli mentesség célja, hogy – a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az Európai Unióról szóló szerződés mellékletét képező alapokmányában („az alapokmány”) és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezésekben rögzített elsődleges feladatok elvégzése során az időben és bizalmasan végrehajtott ügyletekre hagyatkozó eurorendszerben végrehajtott műveletek hatékonyságát ne veszélyeztesse az e kereskedésekre vonatkozó információk közzététele. Elengedhetetlen, hogy a központi bankok ellenőrizni tudják, kell-e, s ha igen, mikor és hogyan kell intézkedéseikről információt közölniük annak érdekében, hogy a tervezett piaci hatás a lehető legnagyobb, a nem kívánatos hatás a legkisebb legyen. Ennek érdekében jogbiztonságot kell teremteni a KBER tagjai és partnereik részére az átláthatósági követelmények alóli mentesség hatókörét illetően.

(23)

A KBER elsődleges feladatai közé tartozik – a Szerződés, az alapokmány és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmében – a devizapolitika megvalósítása, ami devizatartalék képzését és kezelését jelenti annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges – elegendő likvid forrás álljon rendelkezésére a devizaműveletek végrehajtásához. Az átláthatósági követelményeknek a devizatartalék-kezelési műveletekre történő alkalmazása nem kívánatos üzenetet küldhetne a piacnak, ami sérthetné az eurorendszer és a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjai devizapolitikáját. Hasonló megfontolások vonatkozhatnak eseti alapon a monetáris és pénzügyi stabilitási politika megvalósítása során végzett devizatartalék-kezelési műveletekre is.

(24)

Az ügyletek átláthatóságára vonatkozó követelmények alóli mentesség nem alkalmazható azokra az ügyletekre, ahol a partner KBER-tag, a KBER-tagok által befektetési műveleteik során kötött ügyletek tekintetében. Idetartoznak, az alapokmány 24. cikkének megfelelően, az igazgatási célú vagy a KBER-tagok személyzete részére lebonyolított műveletek, ideértve a nyugdíjalap-kezelői minőségben lebonyolított kereskedéseket.

(25)

Az átláthatósági kötelezettség kizárólag rendkívüli körülmények között, objektív és mérhető tényezők alapján függeszthető fel ideiglenesen, akkor, amikor a likviditás jelentősen csökken valamely pénzügyieszköz-osztályban. Különbséget kell tenni az eredetileg likvid piaccal rendelkezőként meghatározott, illetve likvid piaccal nem rendelkezőként meghatározott eszközosztályok között, mivel további, relatív értékét tekintve jelentős csökkenés valószínűsége egy eleve nem likvidként azonosított eszközosztályban sokkal nagyobb. Ezért a likvid piaccal nem rendelkezőkként besorolt eszközökre vonatkozóan kizárólag akkor lehet az átláthatósági követelmények alól mentességet adni, ha magasabb arányú, a relatív küszöbre vonatkozó csökkenés következett be.

(26)

A 600/2014/EU rendelettel kialakított, kereskedés előtti és utáni átláthatósági rendszert megfelelően a piachoz kell igazítani és egységesen kell alkalmazni az egész Unióban. Emiatt nélkülözhetetlen az elvégzendő számítások, köztük a számítások módszertanának és időszakának, részletes rögzítése. E tekintetben, a piactorzító hatások elkerülése érdekében, az e rendeletben meghatározott számítási időszakoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszer érintett küszöbértékeit megfelelő időközönként aktualizálják, hogy azok a fennálló piaci feltételeket tükrözzék. Ugyancsak indokolt a számítások eredményének központi közzétételéről rendelkezni annak érdekében, hogy felhasználóbarát módon és egyetlen helyen álljanak valamennyi pénzügyi piaci szereplő és illetékes hatóság rendelkezésére az Unióban. Ennek érdekében az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell számításaik eredményéről az ESMA-t, az ESMA-nak pedig közzé kell tennie azokat a honlapján.

(27)

Az új átláthatósági követelmények zökkenőmentes bevezetése érdekében indokolt az átláthatósági rendelkezések szakaszos bevezetése. A „kereskedések átlagos napi száma” elnevezésű, a likvid piaccal rendelkező kötvények azonosítására alkalmazott likviditási küszöböt fokozatosan módosítani kell.

(28)

Az ESMA-nak a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának időpontját követő minden év július 30-ig évente be kell nyújtania a Bizottságnak egy értékelést a 600/2014/EU rendelet 8. és 9. cikke szerinti kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségeket meghatározó likviditási küszöbértékről és adott esetben be kell nyújtania egy felülvizsgált szabályozástechnikai standardtervezetet a likviditási küszöbérték ennek megfelelő módosításához.

(29)

Hasonlóképpen fokozatosan ki kell igazítani az eszközre jellemző nagyságrend meghatározására alkalmazott kereskedési percentiliseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök mentességet kapjanak kereskedés előtti átláthatósági kötelezettség alól.

(30)

Ennek érdekében az ESMA-nak évente be kell nyújtania a Bizottságnak egy, a mentességi küszöbértékről készített értékelést, és adott esetben módosított szabályozástechnikai standardot a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre alkalmazandó mentességi küszöbérték kiigazítása céljából.

(31)

Az átláthatósági számításokhoz referenciaadatokra van szükség annak érdekében, hogy meghatározhatóak legyenek azok az eszköz-alosztályok, ahová az egyes pénzügyi eszközök tartoznak. Ehhez elő kell írni, hogy a kereskedési helyszínek az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) előírt adatokon kívül további adatokat szolgáltassanak.

(32)

Mivel nem álltak rendelkezésre a teljes piac átfogó mennyiségi elemzéséhez szükséges adatok, minőségi értékelést kellett végezni annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközöket a származtatott devizaügyletekkel összefüggésben. Ennek eredményeként mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre jobb minőségű adat, a származtatott devizaügyleteket e rendelet alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközöknek kell tekinteni.

(33)

Az új átláthatósági szabályok eredményes bevezetése érdekében a piaci szereplőknek a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdeti időpontja előtt kellő idővel adatokat kell szolgáltatniuk a likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök, továbbá a szokásos piaci nagyságrendet vagy a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó megbízások nagyságrendjének számításához és közzétételéhez.

(34)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos dátumtól kell alkalmazni. Annak érdekében azonban, hogy az új átláthatósági szabályozási rendszer hatékonyan működhessen, e rendelet bizonyos rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésétől kell alkalmazni.

(35)

Ez a rendelet az EBH által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(36)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

Az „ügyletcsomag” az alábbiak egyikét jelenti:

a)

származtatott ügylet vagy egyéb pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet, amely azonos mennyiségű mögöttes fizikai eszközre vonatkozó ügylet egyidejű végrehajtásától függ (fizikai teljesítéstől függő ügylet (EFP));

b)

olyan ügylet, amely pénzügyi eszközre vonatkozó, két vagy több alkotóelem-ügylet végrehajtását vonja maga után, továbbá

i.

két vagy több partner között jön létre;

ii.

amely ügyletnek minden eleme jelentős, az összes többi elemhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi kockázatot hordoz;

iii.

minden elemének végrehajtása egyidejű és az összes többi elem végrehajtásától függ;

2.

„jegyzéskérési kereskedési rendszer”: olyan kereskedési rendszer, amelyre az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

a tag vagy résztvevő a jegyzés(eke)t egy vagy több tag vagy résztvevő által benyújtott jegyzéskérésre válaszul biztosítja;

b)

a jegyzést kizárólag a kérést benyújtó tag vagy piaci résztvevő hajthatja végre;

c)

a kérést benyújtó tag vagy résztvevő a kérésére biztosított jegyzés(ek) elfogadásával hajthatja végre az ügyletet.

3.

„telefonos kereskedési rendszer”: olyan kereskedési rendszer, amelyben a tagok közötti ügyleteket hangalapú módszerrel tárgyalják le.

II. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT PIACOKRA, A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZEREKRE ÉS A SZERVEZETT KERESKEDÉSI RENDSZEREKRE VONATKOZÓ, KERESKEDÉS ELŐTTI ÁTLÁTHATÓSÁG

2. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdése)

A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetőknek és befektetési vállalkozásoknak nyilvánosságra kell hozniuk a vételi és eladási árfolyamok sávját, valamint az ilyen árfolyamok melletti kereskedési szándék mértékét az általuk működtetett kereskedési rendszerek típusa szerint, illetve az I. mellékletben rögzített információs követelményeknek megfelelően.

3. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízások

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Egy ügylet nagyságrendje akkor haladja meg a szokásos piaci nagyságrendet, ha a megbízás nyilvántartásba vételekor vagy bármely módosítását követően ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális megbízási nagyságrend.

4. cikk

A közzétételükig a kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt megbízások típusa és minimális nagyságrendje

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

(1)   A közzétételéig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízás olyan típusú megbízás, amely:

a)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvben való közzétételre szánt, és a rendszer protokollja által előre meghatározott objektív feltételektől függ;

b)

a kereskedési helyszín által vezetett ajánlati könyvbe történő felvételét megelőzően nem léphet más kereskedési szándékkal kölcsönhatásba;

c)

az ajánlati könyvben történő közzététele után – az ilyen típusú megbízásokra a közzététel időpontjában alkalmazandó szabályok szerint – kölcsönhatásba lép más megbízásokkal.

(2)   A közzétételükig egy kereskedési helyszín megbízáskezelési rendszerében tárolt, a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alól mentesíthető megbízások olyan megbízások, amelyek nagyságrendje nyilvántartásukba vételükkor és bármely módosítást követően az alábbiak egyike:

a)

tartalékmegbízás esetén 10 000 EUR vagy annál nagyobb értékű megbízás;

b)

bármely egyéb megbízás esetén a rendszer üzemeltetője által, annak szabályai és protokolljai szerint előre meghatározott legkisebb értékesíthető mennyiséggel megegyező vagy azt meghaladó nagyságrend.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett tartalékmegbízás olyan limitáras megbízásnak tekintendő, amely egy, a mennyiség egy részére vonatkozó közzétett megbízásból és egy, a fennmaradó mennyiségre vonatkozó nem megjelenített megbízásból áll, ahol a nem megjelenített mennyiség kizárólag azt követően teljesíthető, hogy az – újonnan megjelenített megbízásként – bekerül az ajánlati könyvbe.

5. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

(1)   A szándék érdemi jelzése meghaladja a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet, ha az – az érintett megbízás nyilvántartásba vételekor vagy bármely módosításakor – ugyanakkora vagy nagyobb, mint a szándék érdemi jelzésének minimális nagyságrendje, amelyet a 13. cikkben foglalt módszertan szerint kell meghatározni.

(2)   Az olyan érdemi szándékjelzések, amelyek nagyságrendje nagyobb az adott pénzügyi eszközre jellemző, az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott nagyságrendnél, de kisebb a szóban forgó, a 3. cikkben foglaltak szerint meghatározott, a szokásos piaci nagyságrendnél nagyobb nagyságrendnél, akkor minősül azt az árat megközelítőnek, amelyet a kereskedési tevékenységet folytatni kívánó felek ajánlanak, ha a kereskedési helyszín nyilvánossá teszi az alábbiak bármelyikét:

a)

a legjobb elérhető ár;

b)

az árak egyszerű átlaga;

c)

a szándék érdemi jelzésének/jelzéseinek nagysága, ideje és száma alapján súlyozott átlagár.

(3)   A kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a kereskedés előtti árak nyilvántartásba vételekor és aktualizálásakor kötelesek nyilvánosságra hozni a kereskedés előtti árak számításához alkalmazott módszertant és az árak közlésének időpontját.

6. cikk

Likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök osztályai

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

A pénzügyi eszközt vagy pénzügyieszköz-osztályt likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszköznek vagy pénzügyieszköz-osztálynak kell tekinteni, amennyiben azt – a 13. cikkben meghatározott módszertannak megfelelően – ekként határozták meg.

III. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEKRE ÉS A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEN KÍVÜL KERESKEDŐ BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ, KERESKEDÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁG

7. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági kötelezettségek

(A 600/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, valamint 21. cikkének (1) és (5) bekezdése)

(1)   A kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások kötelesek a II. melléklet 1. és 2. táblázatában található adatokat – az ügyletekre történő hivatkozással – nyilvánosságra hozni és a II. melléklet 3. táblázatában felsorolt jelölést alkalmazni.

(2)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést visszavonnak, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások olyan új kereskedési jelentést hoznak nyilvánosságra, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és a II. melléklet 3. táblázatában előírt törlési jelzést.

(3)   Amennyiben egy korábban közzétett kereskedési jelentést módosítanak, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások és a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások a következő információkat hozzák nyilvánosságra:

a)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét és a II. melléklet 3. táblázatában előírt törlési jelzést;

b)

egy új kereskedési jelentést, amely tartalmazza az eredeti kereskedési jelentés valamennyi részletét az összes szükséges javított adattal és a II. melléklet 3. táblázatában előírt módosítási jelzést.

(4)   A kereskedés utáni információkat a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban kell közzétenni, de mindenképpen

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának első három évében az adott ügylet lebonyolítását követő 15 percen belül;

b)

ezt követően az adott ügylet lebonyolítását követő 5 percen belül.

(5)   Amennyiben egy ügylet két befektetési vállalkozás között a kereskedési helyszínek szabályain kívül – saját számlára vagy ügyfél nevében – jön létre, úgy az ügyletet csak az a befektetési vállalkozás hozza nyilvánosságra egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, amely az érintett pénzügyi eszközt értékesíti.

(6)   Az (5) bekezdéstől eltérve amennyiben az ügyletben részt vevő befektetési vállalkozások közül csak az egyik fél rendszeres internalizáló a szóban forgó pénzügyi eszköz tekintetében és ez a fél a vevő, úgy csak ez a vállalkozás hozza nyilvánosságra az ügyletet egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül, értesítve az eladót a megtett intézkedésről.

(7)   A felek minden ésszerű lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az ügyletet egy ügyletként tegyék közzé. E célból két, azonos időben és azonos árfolyamon, egyetlen közvetítő fél által párosított kereskedés egy ügyletnek minősül.

(8)   Az ügyletcsomagokhoz kapcsolódó információknak – valamennyi összetevő tekintetében – a valós időhöz lehető legközelebb eső időpontban kell rendelkezésre állniuk, tekintettel arra, hogy az árakat adott pénzügyi eszközökhöz szükséges kapcsolni, továbbá tartalmazniuk kell a II. melléklet 3. táblázatában meghatározott ügyletcsomag-jelölést, illetve a fizikai teljesítéstől függő ügylet jelölését. Ha az ügyletcsomagra alkalmazható a 8. cikk szerinti halasztott közzététel, valamennyi alkotóelemről információt kell közölni azt követően, hogy az ügylet halasztott közzétételi időszaka lejárt.

8. cikk

Az ügyletek halasztott közzététele

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) és (3) bekezdése és 21. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság a 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezi az ügyletek részleteinek halasztott közzétételét, a kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások, valamint a kereskedési helyszínt üzemeltető piacműködtetők és befektetési vállalkozások – legkésőbb az ügylet napját követő második üzleti napon, helyi idő szerint 19 óráig – valamennyi ügylet adatait nyilvánosságra hozzák, feltéve, hogy az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

a)

a 9. cikk szerinti szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet;

b)

a 13. cikkben ismertetett módszertan szerinti likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközre vagy pénzügyieszköz-osztályra vonatkozóan lebonyolított ügylet;

c)

az ügyletre a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontja értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítás”-tól eltérő alapon saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás és egy másik partner között kerül sor, a 10. cikkben meghatározott eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó nagyságrendben;

d)

az ügylet ügyletcsomag, amennyiben teljesíti a következő kritériumok egyikét:

i.

alkotóelemei közül egy vagy több olyan pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet, amelynek nincs likvid piaca;

ii.

alkotóelemei közül egy vagy több olyan, pénzügyi eszközökre kötött ügylet, amely a 9. cikk szerinti szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet;

iii.

az ügyletre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontja értelmében vett „saját kitettség nélküli ügyletpárosítás”-tól eltérő alapon saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás és egy másik partner között kerül sor, és alkotóelemei közül egy vagy több olyan, pénzügyi eszközök vonatkozásában kötött ügylet, amelynek nagyságrendje meghaladja a 10. cikkben meghatározott eszközre jellemző nagyságrendet.

(2)   Amikor az (1) bekezdésben meghatározott halasztás lejár, az ügylet valamennyi adatát nyilvánosságra kell hozni kivéve, ha – a 11. cikknek megfelelően – a halasztást meghosszabbítják vagy a halasztás határozatlan idejű.

(3)   Amennyiben két befektetési vállalkozás közötti, saját számlás vagy ügyfél nevében lebonyolított ügyletet kereskedési helyszínen kívül bonyolítanak le, úgy a halasztott közzétételről az az illetékes hatóság dönthet, amelyik az ügyletnek a – 7. cikk (5), (6) és (7) bekezdése szerint egy jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül történő – nyilvánosságra hozataláért felelős befektetési vállalkozás illetékes hatósága.

9. cikk

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Az ügylet akkor minősül a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletnek, amennyiben ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális ügyletnagyságrend.

10. cikk

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

Az ügylet akkor minősül a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó ügyletnek, amennyiben ugyanakkora vagy nagyobb, mint a 13. cikkben foglalt módszertan szerint meghatározott minimális ügyletnagyságrend.

11. cikk

Átláthatósági követelmények az illetékes hatóságok által azok kizárólagos mérlegelési jogkörében engedélyezett halasztott közzététel esetén

(A 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Amikor az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti halasztott közzététel engedélyezésének összefüggésében gyakorolják jogosultságaikat, az alábbiak érvényesülnek:

a)

ha a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóságnak a 8. cikkben meghatározott halasztás teljes időszaka alatt az alábbi két információ egyikének közlését kell kérnie:

i.

a II. melléklet 1. és 2. táblázatában rögzített valamennyi ügyletadat a volumenadat kivételével;

ii.

napi összesítésben az ugyanazon a napon végrehajtott, helyi idő szerint a következő munkanapon legkésőbb 9 óráig közzéteendő legalább 5 ügylet adatai;

b)

ha a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság négy héttel meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezheti, hogy az egyes ügyletek nagyságrendjének közzétételére ne kerüljön sor;

c)

az állampapíroktól eltérő nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében, és amikor a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság négy héttel meghosszabbított halasztási időtartamra engedélyezheti több, egy naptári év alatt lebonyolított ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét a következő kedden, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

d)

az állampapírok tekintetében, és amikor a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontja alkalmazandó, az illetékes hatóság határozatlan időre engedélyezheti több, egy naptári év alatt lebonyolított ügylet adatainak összesített formában történő közzétételét a következő kedden, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott halasztás időtartamának leteltekor az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:

a)

az állampapíroktól eltérő valamennyi eszköz tekintetében az egyes ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot közzé kell tenni a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig;

b)

állampapírok tekintetében, amikor az illetékes hatóságok nem alkalmazzák a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott lehetőségeket egymást követően, a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően, az egyes ügyletekre vonatkozó valamennyi adatot közzé kell tenni a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig;

c)

állampapírok tekintetében, amikor az illetékes hatóságok a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott lehetőségeket egymást követően alkalmazzák, a 600/2014/EU rendelet 11. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően, az ugyanazon a naptári héten lebonyolított több ügyletet összesített formában kell közzétenni az érintett naptári hét utolsó napján kezdődő, négy héttel meghosszabbított halasztási időszak lejártát követő kedden.

(3)   Az állampapírok kivételével valamennyi eszköz tekintetében az ügyletek valamennyi adatát külön-külön kell közzétenni, négy héttel az (1) bekezdés c) pontja szerinti összesített adatok nyilvánosságra hozatalát követően, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett összesített napi és heti adatoknak az alábbi információkat kell tartalmazniuk a kötvények, a strukturált pénzügyi termékek, származtatott ügyletek és a kibocsátási egységek vonatkozásában az érintett naptári időszak valamennyi napján vagy hetében:

a)

súlyozott átlagár;

b)

a II. melléklet 4. táblázatában említett teljes kereskedési volumen;

c)

az ügyletek teljes száma.

(5)   Az ügyleteket ISIN-szám szerint kell összesíteni. Amennyiben az ISIN-kód nem áll rendelkezésre, a számításokat annak a pénzügyieszköz-osztálynak a szintjén kell elvégezni, amelyre a 13. cikkben meghatározott likviditási teszt vonatkozik.

(6)   Amennyiben az (1) bekezdés c) és d) pontjában és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott közzétételek tervezett napja nem munkanap, a közlésre a következő munkanapon, helyi idő szerint legkésőbb 9 óráig kerül sor.

12. cikk

A kereskedés utáni átláthatóság alkalmazása bizonyos, kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletekre

(A 600/2014/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az ügyletek volumenének és árfolyamának, valamint az ügyletkötés időpontjának közzétételére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az alábbiakra:

a)

a Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (7) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt ügyletek;

b)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alternatívbefektetésialap-kezelő által lebonyolított ügyletek, amelyek a pénzügyi eszközök tényleges tulajdonjogát az egyik kollektív befektetési vállalkozásról a másikra ruházzák át, ha az ügyletben nem vesz részt befektetési vállalkozás;

c)

pozícióátadás-ügylet („give-up” vagy „give-in” ügylet), amelyben a befektetési vállalkozás kereskedés utáni feldolgozásra átad egy ügyfélügyletet egy másik befektetési vállalkozásnak vagy átvesz egy ügyfélügyletet egy másik befektetési vállalkozástól;

d)

pénzügyi eszköz például kétoldalú műveletekben fedezetként vagy központi szerződő fél (CCP) letéti vagy fedezeti követelményeinek összefüggésében vagy CCP nemteljesítése kezelési folyamatának részeként történő átruházása.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉS ELŐTTI ÉS UTÁNI ÁTLÁTHATÓSÁGRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Az átláthatósági számítások módszertana

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, 11. cikkének (1) bekezdése és 22. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Azoknak a pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyieszköz-osztályoknak a meghatározásához, amelyeknek – a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában – nincs likvid piacuk, az összes eszközosztály tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni:

a)

a likviditás statikus meghatározása az alábbiak tekintetében:

i.

a III. melléklet 4.1. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

ii.

a származtatott részvényügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 6.1. táblázatában meghatározott részvényindex-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényindex-ügyletek, részvényopciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényügyletek, részvényosztalék-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli részvényosztalék-ügyletek, osztalékindex-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli osztalékindex-ügyletek, volatilitásindex-opció, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli volatilitásindex-ügyletek, ETF-opciók, határidős tőzsdei és tőzsdén kívüli ETF-ügyletek és egyéb származtatott ügyletek;

iii.

a III. melléklet 8.1. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek eszközosztálya;

iv.

a III. melléklet 5.1., 7.1., 9.1., 10.1., 11.1., 12.1. és 13.1. táblázataiban meghatározott egyéb származtatott kamatügyletek, egyéb származtatott áruügyletek, egyéb származtatott hitelügyletek, egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek, egyéb különbözeti ügyletek (CFD), egyéb kibocsátási egységek és egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszköz-alosztályai;

b)

mennyiségi és adott esetben minőségi likviditási kritériumokon alapuló időszakos értékelés a következőkre vonatkozóan:

i.

a III. melléklet 2.1. táblázatában meghatározott és a 17. cikk (1) bekezdésében részletesebben meghatározott valamennyi kötvénytípus az ETC-k és ETN-ek kivételével;

ii.

a III. melléklet 2.4. táblázatában meghatározott ETC-k és ETN-ek;

iii.

a III. melléklet 5.1. táblázatában meghatározott származtatott kamatügyletek eszközosztálya, az egyéb származtatott kamatügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

iv.

a származtatott részvényügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 6.1. táblázatában meghatározott csereügyletek és portfólió-csereügyletek;

v.

a III. melléklet 7.1. táblázatában meghatározott származtatott áruügyletek eszközosztálya, az egyéb származtatott áruügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

vi.

a származtatott hitelügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 9.1. táblázatában meghatározott indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek és egytermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek;

vii.

a III. melléklet 10.1. táblázatában meghatározott „C10” típusú származtatott ügyletek eszközosztálya, az egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek eszköz-alosztálya kivételével;

viii.

a különbözeti ügyletek (CFD) következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 11.1. táblázatában meghatározott devizaalapú CFD-ügyletek és árualapú CFD-ügyletek;

ix.

a III. melléklet 12.1. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek eszközosztálya, az egyéb kibocsátási egységek eszköz-alosztálya kivételével;

x.

a III. melléklet 13.1. táblázatában meghatározott kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya, az egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszköz-alosztálya kivételével;

c)

minőségi likviditási kritériumokon alapuló időszakos értékelés a következőkre vonatkozóan:

i.

a származtatott hitelügyletek következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 9.1. táblázatában meghatározott CDS-index opciók és egy alaptermékes CDS-opciók;

ii.

a különbözeti ügyletek (CFD) következő eszköz-alosztályai: a III. melléklet 11.1. táblázatában meghatározott részvényalapú CFD-ügyletek, kötvényalapú CFD-ügyletek, határidős tőzsdei vagy tőzsdén kívüli részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek és részvényopción alapuló CFD-ügyletek;

d)

a III. melléklet 3.1. táblázatában meghatározott strukturált pénzügyi termékek két tesztből álló időszakos értékelései.

(2)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend (5. cikk) és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet (3. cikk) meghatározásához a következő módszertant kell alkalmazni:

a)

küszöbérték a következők tekintetében:

i.

a III. melléklet 2.5. táblázatában meghatározott ETC- és ETN-kötvénytípusok;

ii.

a III. melléklet 4.2. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

iii.

a III. melléklet 6.2. és 6.3. táblázatában meghatározott származtatott részvényügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

iv.

a III. melléklet 8.2. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

v.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 5.3., 7.3., 9.3., 10.3. és 11.3. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a C10 szerinti származékos termékek és különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vi.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vii.

valamennyi olyan strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt nem sikerül a III. melléklet 3.2. táblázatában meghatározottak szerint;

viii.

valamennyi olyan, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében csak az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint;

b)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a 17. cikk (3) bekezdésében részletesebben meghatározott percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték a következők vonatkozásában:

i.

valamennyi, a III. melléklet 2.3. táblázatában meghatározott kötvénytípus az ETC-k és ETN-ek kivételével;

ii.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely likvid piacot biztosít a III. melléklet 5.2., 7.2., 9.2., 10.2. és 11.2. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a C10 szerinti származékos termékek és különbözeti ügyletek (CFD) részére;

iii.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.2. és 13.2. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül;

iv.

valamennyi olyan, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. és 2. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint.

(3)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend (8. cikk (1) bekezdésének c) pontja) és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet (8. cikk (1) bekezdésének a) pontja) meghatározásához következő módszertant kell alkalmazni:

a)

küszöbérték a következők tekintetében:

i.

a III. melléklet 2.5. táblázatában meghatározott ETC- és ETN-kötvénytípusok;

ii.

a III. melléklet 4.2. táblázatában meghatározott értékpapírosított származtatott ügyletek eszközosztálya;

iii.

a III. melléklet 6.2. és 6.3. táblázatában meghatározott származtatott részvényügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

iv.

a III. melléklet 8.2. táblázatában meghatározott származtatott devizaügyletek valamennyi eszköz-alosztálya;

v.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 5.3., 7.3., 9.3., 10.3. és 11.3. táblázataiban meghatározott származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, a „C10” típusú származtatott ügyletek és a különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vi.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül;

vii.

valamennyi olyan strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt nem sikerül a III. melléklet 3.2. táblázatban meghatározottak szerint;

viii.

valamennyi olyan likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében csak az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint;

b)

az a kereskedési nagyságrend, amely alatt az ügyleteknek a III. melléklet 2.3. táblázatában meghatározott egyes kötvénytípusok – az ETC-k és ETN-ek kivételével – tekintetében előírt kereskedési percentilisnek megfelelő százaléka található;

c)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a volumenpercentilisnek megfelelő volumenszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a legmagasabb érték a származtatott kamatügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott hitelügyletek, „C10” típusú származtatott ügyletek és különbözeti ügyletek (CFD) tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősülő egyes alosztályok esetében, a III. melléklet 5.2., 7.2., 9.2., 10.2. és 11.2. táblázatainak meghatározása szerint;

d)

azon kereskedési nagyságrend, amely alatt a meghatározott kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték a következők vonatkozásában:

i.

valamennyi olyan eszköz-alosztály, amely a III. melléklet 12.3. és 13.3. táblázatában meghatározott kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztálya tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül;

ii.

valamennyi olyan, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termék, amelyek esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti 1. és 2. teszt sikerül a III. melléklet 3.3. táblázatban meghatározottak szerint.

(4)   A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában, amikor a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet meghatározására alkalmazott volumenpercentilisnek megfelelő kereskedési nagyságrend meghaladja a 97,5 kereskedési percentilist, a kereskedelmi volument nem kell figyelembe venni, és a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend, továbbá a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügylet nagyságrendje azon ügyletnagyságrend, amely alatt a kereskedési percentilisnek megfelelő ügyletszázalék található, és a küszöbérték alapja közül a magasabb érték.

(5)   Az (EU) 2017/590 és az (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban, az illetékes hatóság naponta gyűjt adatokat a kereskedési helyszínektől, az APA-któl és a CTP-ktől annak érdekében, hogy elvégezhesse a következők meghatározásához szükséges számításokat:

a)

az (1) bekezdés szerinti, likvid piaccal nem rendelkező pénzügyi eszközök és pénzügyieszköz-osztályok;

b)

a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletnagyságrend és az eszközre jellemző nagyságrend a (2) és a (3) bekezdés szerint.

(6)   A pénzügyieszköz-osztályra vonatkozó számításokat végző illetékes hatóságok együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az Unió valamennyi tagállamában biztosítsák a számításokhoz szükséges adatösszesítést.

(7)   Az (1) bekezdés b) és d) pontja, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában az illetékes hatóság a megelőző év január 1. és december 31. között lebonyolított ügyleteket veszi figyelembe.

(8)   A kereskedés nagyságrendjét a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b), c) és d) pontja alkalmazásában a II. melléklet 4. táblázatában meghatározott volumenmérték szerint kell meghatározni. Ha az ügyletnek a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában meghatározott nagyságrendjét monetáris értékben fejezik ki, és a pénzügyi eszköz nem EUR-ban denominált, a kereskedési nagyságrendet a pénzügyi eszköz pénznemére kell konvertálni az Európai Központi Banknak a megelőző év december 31-én érvényes, EUR-ra megállapított referencia-devizaárfolyamán.

(9)   A piacműködtetők és a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott kereskedési nagyságrendet a kereskedési helyszín által az egyes alosztályokra és eszköz-alosztályokra előzetesen meghatározott, megfelelő számú tételekké alakíthatják. A piacműködtetők és a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások – a 17. cikkben foglaltak szerint elvégzett következő számítások eredményének alkalmazásáig – fenntarthatják ezt a kereskedési nagyságrendet.

(10)   A (2) bekezdés b) pontjának i. alpontjában és a (3) bekezdés b) pontjában említett számítások nem veszik figyelembe a 100 000 EUR-s vagy annál alacsonyabb nagyságrendű ügyleteket.

(11)   A (2) és a (3) bekezdésben említett meghatározások tekintetében a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdés b), c) és d) pontját nem kell figyelembe venni, ha a számításba bevonni kívánt ügyletek száma nem éri el az ezret, amely esetben az alábbi küszöbértékek érvényesülnek:

a)

100 000 EUR valamennyi kötvénytípusra az ETC-k és az ETN-ek kivételével;

b)

az e bekezdés a) pontjában nem említett összes pénzügyi eszköz tekintetében a (2) bekezdés a) és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott küszöbértékek.

(12)   A kibocsátási egységekre és azok származtatott termékeire vonatkozó számítások kivételével a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdés b), c) és d) pontjában említett összegeket az alábbi összegekre kell felkerekíteni:

a)

100 000, ha a küszöbérték 1 milliónál alacsonyabb;

b)

500 000, ha a küszöbérték eléri az 1 milliót, de kevesebb, mint 10 millió;

c)

5 millió, ha a küszöbérték eléri a 10 milliót, de kevesebb, mint 100 millió;

d)

25 millió, ha a küszöbérték eléri a 100 milliót.

(13)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az egyes eszközosztályokra a III. mellékletben előírt mennyiségi likviditási kritériumokat a III. melléklet 1. szakaszának megfelelően kell meghatározni.

(14)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett azon származtatott részvényügyletek vonatkozásában, amelyek nem tartoznak egyetlen olyan alosztályba sem, amelyre vonatkozóan közzétették a pénzügyi eszköznek az 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jellemző nagyságrendjét és a 3. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendjét, és amelyek az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában meghatározott eszköz-alosztályok egyikébe tartoznak, a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend és a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendje az a nagyságrend, amelyet annak az eszköz-alosztálynak a legalacsonyabb átlagos napi névleges összegsávjára (ADNA) kell alkalmazni, amelybe a származtatott részvényügyletek tartoznak.

(15)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett azon pénzügyi eszközöket, amelyek nem tartoznak egyetlen olyan alosztályba sem, amelyre vonatkozóan közzétették a pénzügyi eszköznek az 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, jellemző nagyságrendjét és a 3 cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendjét, likvid piaccal nem rendelkező eszközöknek kell tekinteni a 17. bekezdés szerint elvégzett számítások eredményeinek alkalmazásáig. A pénzügyi eszköz 5. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jellemző, alkalmazandó nagyságrendje, valamint a 3. cikkben és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízás és ügylet nagyságrendje megegyezik az ugyanazon eszköz-alosztályba tartozó, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriák nagyságrendjével.

(16)   A kereskedési nap lezárulta után, de még az adott nap vége előtt a kereskedési helyszínek benyújtják az illetékes hatóságoknak az 5. bekezdésben említett számítások elvégzéséhez szükséges, a IV. mellékletben található adatokat minden olyan esetben, amikor a pénzügyi eszközt az adott kereskedési helyszínre bevezetik vagy ott első alkalommal kereskednek vele, illetve amikor a korábban szolgáltatott adatokban változás következik be.

(17)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az 5. bekezdésben említett számítások eredménye – valamennyi pénzügyi eszközre vagy pénzügyieszköz-osztályra vonatkozóan – a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő év április 30-ig, azt követően pedig minden év április 30-ig megjelenjen. A számítások eredményét a közzétételt követő év június 1-jéig kell alkalmazni.

(18)   Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában meghatározott számítások alkalmazásában és a 7., 15. és 17. bekezdésektől eltérve az illetékes hatóság a kötvények tekintetében – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – negyedévente, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő február, május, augusztus és november 1-jén, ezt követően pedig minden év február, május, augusztus és november 1-jén közzéteszi az (5) bekezdés a) pontjában említett számításokat. E számítások az Unióban a megelőző naptári negyedév során lebonyolított ügyleteket tartalmazzák és – minden év február, május, augusztus és november 16-ával kezdődően – 3 hónapig maradnak érvényben.

(19)   Az egy adott negyedév első két hónapjában kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerinti likvid piaccal rendelkező értékpapíroknak kell tekinteni a naptári negyedév számítási eredményeinek alkalmazásáig.

(20)   Az egy adott negyedév utolsó hónapjában kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerinti likvid piaccal rendelkező értékpapíroknak kell tekinteni a következő naptári negyedév számítási eredményeinek alkalmazásáig.

14. cikk

Azok az ügyletek, amelyekre a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében előírt mentesség alkalmazandó

(A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdése)

Egy ügyletet a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) egyik tagja által a monetáris, a devizaműveletekre és a pénzügyi stabilitásra vonatkozó politika megvalósítása érdekében lebonyolított ügyletnek kell tekinteni, amennyiben az ügylet a következő követelmények bármelyikét teljesíti:

a)

az ügylet monetáris politikai célú ügylet, ideértve a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank – az Európai Unióról szóló szerződés mellékletét képező – alapokmányának 18. és 20. cikkével összhangban, valamint a pénznemükként nem az EUR-t használó tagállamok KBER-tagjaira érvényes, ennek megfelelő nemzeti jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően végrehajtott műveletet is;

b)

az ügylet devizaművelet, ideértve a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése érdekében lebonyolított ügyleteket vagy valamely KBER-tag harmadik országbeli központi bankok részére nyújtott tartalékkezelési szolgáltatásait, amelyek a 600/2014/EU rendelet 1. cikke (9) bekezdésének értelmében mentességet élveznek;

c)

a pénzügyi stabilitási politika keretében végrehajtott műveletek.

15. cikk

Azok az ügyletek, amelyekre a 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében előírt mentesség nem alkalmazandó

(A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (7) bekezdése)

A 600/2014/EU rendelet 1. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó a következő ügylettípusokra, amelyeket valamely KBER-tag olyan befektetési művelet céljából bonyolít le, amely nem kapcsolódik a 14. cikkben említett feladatok KBER-tag általi elvégzéséhez:

a)

saját alapjainak kezelése érdekében lebonyolított ügyletek;

b)

igazgatási célú vagy a KBER-tagok személyzete részére lebonyolított műveletek, ideértve a nemzeti központi bankok munkavállalói nyugdíjalap-kezelői minőségükben lebonyolított kereskedéseit;

c)

a KBER-tag befektetési portfóliójához kapcsolódó, a nemzeti jogszabályok szerinti kötelezettségek értelmében végrehajtott ügyletek.

16. cikk

Az átláthatósági kötelezettségek ideiglenes felfüggesztése

(A 600/2014/EU rendelet 9. cikke (5) bekezdésének a) pontja)

(1)   Azokra a pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek a 13. cikkben foglalt módszertan alapján likvid piaccal rendelkeznek, az illetékes hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a 600/2014/EU rendelet 8. és 10. cikkében meghatározott kötelezettségeket, ha egy bizonyos kötvényosztálynak, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztályának a II. melléklet 4. táblázata szerint az előző 30 naptári napra számított teljes mennyisége nem éri el a 30 naptári napot megelőző 12 teljes naptári hónapra számított átlagos havi mennyiség 40 %-át.

(2)   Azokra a pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyek a 13. cikkben foglalt módszertan alapján nem rendelkeznek likvid piaccal, az illetékes hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a 600/2014/EU rendelet 8. és 10. cikkekben meghatározott kötelezettségeket, ha egy bizonyos kötvényosztálynak, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztályának a II. melléklet 4. táblázata szerint az előző 30 naptári napra számított teljes mennyisége nem éri el a 30 naptári napot megelőző 12 teljes naptári hónapra számított átlagos havi mennyiség 40 %-át.

(3)   Az illetékes hatóságoknak egy bizonyos kötvényosztály, illetve a strukturált pénzügyi termékek, kibocsátási egységek vagy származtatott termékek egy bizonyos osztálya tekintetében az Unió valamennyi kereskedési helyszínén lebonyolított ügyleteket figyelembe kell venniük az (1) és a (2) bekezdésben említett számítások során. A számításokat annak a pénzügyieszköz-osztálynak a szintjén kell elvégezni, amelyre a 13. cikkben meghatározott likviditási teszt vonatkozik.

(4)   Mielőtt döntést hoznak az átláthatósági kötelezettségek felfüggesztéséről, az illetékes hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy a likviditás valamennyi kereskedési helyszínen tapasztalt jelentős csökkenése nem a pénzügyi eszközök adott osztályának a likviditásra gyakorolt szezonális hatása.

17. cikk

A kötvények likviditásértékelésére és az eszköz-küszöbértékre jellemző kereskedés előtti nagyságrendek meghatározására vonatkozó rendelkezések a kereskedési percentilisek alapján

(1)   Azon kötvények azonosításához, amelyeknek a 6. cikk alkalmazásában és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott módszertan szerint nincs likvid piacuk, az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritérium tekintetében az S1. szakasznak (15 napi kereskedésnek) megfelelő átlagos napi ügyletszámot kell alkalmazni.

(2)   A kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett vállalati és fedezett kötvényeket likvid piaccal rendelkező kötvényeknek kell tekinteni az első negyedéves likviditásmeghatározás eredményének alkalmazásáig a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározottak szerint, ha

a)

a kibocsátás nagyságrendje meghaladja az 1 000 000 000 EUR-t az S1. és S2. szakaszban, a 6. bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

b)

a kibocsátás nagyságrendje meghaladja az 500 000 000 EUR-t az S3. és S4. szakaszban, a 6. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(3)   A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend meghatározásához, az 5. cikk alkalmazásában és a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott módszertan szerint, a kereskedési percentilis tekintetében az S1. szakasznak (30. percentilisnek) megfelelő kereskedési percentilist kell alkalmazni.

(4)   Az ESMA a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő év július 30-áig, azt követően pedig minden év június 30-áig értékelést nyújt be a Bizottságnak a kötvények tekintetében az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritériumra vonatkozó küszöbérték működéséről, valamint a (8) bekezdés hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre jellemző nagyságrendet meghatározó kereskedési percentilisekről. A kötvényekre vonatkozó likviditási kritérium küszöbértékeinek működésére vonatkozó értékelés benyújtásának kötelezettsége akkor szűnik meg, ha elérik a (6) bekezdés szerinti sorrendben az S4. szakaszt. A kereskedési percentilisekre vonatkozó értékelés benyújtásának kötelezettsége akkor szűnik meg, ha elérik a (8) bekezdés szerinti sorrendben az S4. szakaszt.

(5)   A 4. bekezdésben említett értékelésnek figyelembe kell vennie:

a)

a 600/2014/EU rendelet 8. és 9. cikkében rögzített kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségek hatálya alá tartozó, nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökre vonatkozóan lebonyolított kereskedés volumenének alakulását;

b)

a pénzügyi eszközre jellemző nagyságrend meghatározására alkalmazott percentilis-küszöbértékeknek a likviditásszolgáltatókra gyakorolt hatását; és

c)

minden más vonatkozó tényezőt.

(6)   Az ESMA a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elkészített értékelés fényében benyújtja a Bizottságnak a szabályozástechnikai standard módosított változatát, amely a kötvények tekintetében az „átlagos napi ügyletszám” likviditási kritériumra vonatkozó küszöbértéket az alábbi sorrendben helyesbíti:

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát követő év július 30-ig: S2. szakasz (napi 10 kereskedés);

b)

az ezt követő év július 30-ig: S3. szakasz (napi 7 kereskedés);

c)

az ezt követő év július 30-ig: S4. szakasz (napi 2 kereskedés);

(7)   Ha az ESMA nem nyújt be módosított szabályozástechnikai standardot, amely a küszöbértéket a (6) pontban említett sorrend szerint a következő szakaszhoz igazítja, a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak értelmében elkészített ESMA-értékelésnek magyarázattal kell szolgálnia arra, miért nem indokolt a küszöbértéket a következő szakaszhoz igazítani. Ebben az esetben a következő szakaszba való átlépésre egy évvel később kerül sor.

(8)   Az ESMA a (4) és az (5) bekezdésnek megfelelően elkészített értékelés fényében benyújtja a Bizottságnak a szabályozástechnikai standard módosított változatát, amely a kereskedési percentilisekre vonatkozó küszöbértéket az alábbi sorrendben helyesbíti:

a)

a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát követő év július 30-áig: S2. szakasz (40. percentilis);

b)

az ezt követő év július 30-ig: S3. szakasz (50. percentilis);

c)

az ezt követő év július 30-ig: S4. szakasz (60. percentilis).

(9)   Ha az ESMA nem nyújt be módosított szabályozástechnikai standardot, amely a küszöbértéket a (6) bekezdésben említett sorrendnek megfelelően a következő szakaszhoz igazítja, a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak értelmében elkészített ESMA-értékelésnek magyarázattal kell szolgálnia arra, miért nem indokolt a küszöbértéket a következő szakaszhoz igazítani. Ebben az esetben a következő szakaszba való átlépésre egy évvel később kerül sor.

18. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóságok – legkésőbb hat hónappal a 600/2014/EU rendelet alkalmazási dátumát megelőzően – összegyűjtik a szükséges adatokat, kiszámítják a 13. cikk (5) bekezdésében említett adatokat, és gondoskodnak azok közzétételéről.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

a számítások alapját a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát 18 hónappal megelőző hat hónapos referencia-időszak képezi;

b)

a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig az első közzétételben szereplő számítások eredményeit kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ETC-k és az ETN-ek kivételével valamennyi kötvény vonatkozásában az illetékes hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a 13. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott, a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát megelőző ötödik hónap első napján kezdődő három hónapos referencia-időszakra vonatkozó átláthatósági számítások eredményeinek közzététele legkésőbb a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát követő első napon megtörténjen.

(4)   Az illetékes hatóságok, a piacműködtetők és a befektetési vállalkozások, köztük a kereskedési helyszínt üzemeltető befektetési vállalkozások, a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig a 3. ponttal összhangban közzétett információkat alkalmazzák.

(5)   A 600/2014/EU rendelet alkalmazásának dátumát megelőző három hónap során kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott első alkalommal kereskedett kötvényeket – az ETC-k és az ETN-ek kivételével – a 13. cikk (18) bekezdésében meghatározott rendszeres számítások közül az első számítás eredményének alkalmazásáig a III. melléklet 2.2. táblázatának meghatározása szerint likvid piaccal nem rendelkező eszköznek kell tekinteni.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni. A 18. cikk azonban már e rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/571 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az adatszolgáltatók engedélyezésére, szervezeti követelményeire és az ügyletek általuk történő közzétételére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 126. oldalát).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/577 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 13.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a volumenkorlátozási mechanizmusra, továbbá az átláthatósági és egyéb számítások céljából történő információszolgáltatásra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 174. oldalát).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó referenciaadatok adatstandardjaira és -formátumaira, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az illetékes hatóságok által kialakítandó mechanizmusokkal kapcsolatban szükséges technikai intézkedésekre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 368. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 28.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 449. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A rendszer típusának leírása és a 2. cikkel összhangban közzéteendő kapcsolódó információk

A 2. cikkel összhangban közzéteendő információk

Rendszertípus

Rendszerleírás

Közzéteendő információk

Folyamatos aukciós ajánlati könyves kereskedési rendszer

A rendszer az ajánlati könyv és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus révén folyamatosan párosítja az eladási megbízásokat a vételi megbízásokkal, a legjobb rendelkezésre álló árfolyam alapján.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében a megbízások teljes száma és azok volumene az egyes árfolyamszinteken, legalább az öt legjobb vételi és eladási árfolyamszint esetében.

Árjegyzésvezérelt kereskedési rendszer

A rendszerben az ügyleteket a résztvevők számára folyamatosan hozzáférhetővé tett kötelező érvényű jegyzések alapján kötik; a rendszerrel összhangban az árjegyzőnek olyan nagyságrendben kell ajánlatokat jegyeznie, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a tagok és a résztvevők kereskedelmi nagyságrend iránti igénye és az árjegyző által viselt kockázat között.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében az összes árjegyző által az eszközre kínált legjobb vételi és eladási árfolyam, valamint az ezen árfolyamokhoz kapcsolódó volumenek.

E közzétett jegyzéseknek a pénzügyi eszközök vételére vagy eladására vonatkozó kötelező kötelezettségvállalásnak kell lenniük, valamint a pénzügyi eszközöknek azt az árfolyamát és mennyiségét kell megjeleníteniük, amelyek tekintetében a bejegyzett árjegyzőnek vételi vagy eladási szándéka van. Rendkívüli piaci körülmények között azonban korlátozott ideig indikatív vagy egyirányú (vételi vagy eladási) árajánlat is tehető.

Időszakos aukciós kereskedési rendszer

A rendszer a megbízásokat az időszakos aukció és az emberi beavatkozás nélkül működtetett kereskedési algoritmus alapján párosítja.

Minden egyes pénzügyi eszköz esetében az árfolyam, amelyen az aukciós kereskedési rendszer a leginkább megfelelne a kereskedési algoritmusnak, valamint az a mennyiség, amelyet az adott rendszer résztvevői ezen az árfolyamon potenciálisan végrehajthatnának.

Jegyzéskérési kereskedési rendszer

Olyan kereskedési rendszer, amelyben a jegyzés(eke)t egy vagy több tag vagy résztvevő által benyújtott jegyzéskérésre válaszul biztosítják. A jegyzést kizárólag a kérést benyújtó tag vagy piaci résztvevő hajthatja végre. A kérést benyújtó tag vagy résztvevő a kérésére biztosított jegyzés(ek) elfogadásával hajthatja végre az ügyletet.

A bármely tag vagy résztvevő által biztosított olyan jegyzések és a kapcsolódó volumenek, amelyek elfogadásuk esetén a rendszer szabályai szerinti ügyletet eredményeznének. A jegyzéskérésre benyújtott összes jegyzés egyidejűleg közzétehető, legkésőbb akkor, amikor végrehajthatóvá válnak.

Telefonos kereskedési rendszer

Olyan kereskedési rendszer, amelyben a tagok közötti ügyleteket hangalapú módszerrel tárgyalják le.

A bármely tag vagy résztvevő által tett olyan eladási vagy vételi ajánlatok és a kapcsolódó volumenek, amelyek elfogadásuk esetén a rendszer szabályai szerinti ügyletet eredményeznének.

Az első öt soron kívüli kereskedési rendszerek

Az első öt sor közül kettőbe vagy többe tartozó hibrid rendszer, vagy olyan rendszer, amelyben az árfolyam meghatározásának folyamata eltér az első öt sorban említett rendszerekétől

Megfelelő információ az árajánlatok vagy megbízások és a kereskedelmi érdeklődés szintjéről; főként az eszköz öt legjobb vételi és eladási árfolyamszintje és/vagy minden egyes árjegyző kétirányú (vételi és eladási) ajánlata, ha az árfeltárási mechanizmus lehetővé teszi.

II. MELLÉKLET

Az ügyletek nyilvánosságra hozandó adatai

1. táblázat

A 2. táblázatban használt jelölések magyarázata

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATE_TIME_FORMAT}

Az ISO 8601 szabvány szerinti dátum- és időformátum

Dátum és idő a következő formátumban:

YYYY-MM-DDThh:mm:ss.ddddddZ.

ahol:

—

„YYYY” az év;

—

„MM” a hónap;

—

„DD” a nap;

—

„T” – azt jelenti, hogy a T betűt kell használni

—

„hh” az óra;

—

„mm” a perc;

—

„ss.dddddd” a másodperc és annak törtrésze;

—

Z az UTC-időzóna.

A dátumokat és időpontokat UTC-időben kell megadni.

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

—

tizedesjel:„,” (vessző);

—

a negatív számok előtt „–” (mínusz) jelet kell használni;

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító


2. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság érdekében nyilvánosságra hozandó adatok jegyzéke

Részletek

Pénzügyi eszközök

Ismertetés/Nyilvánosságra hozandó adatok

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Adatszolgáltatás formátuma (lásd az 1. táblázat meghatározásait)

Kereskedés dátuma és időpontja

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet végrehajtásának dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságra vonatkozó követelményeket az (EU) 2017/574 (1) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében azt a dátumot és időpontot kell megadni, amikor a felek megállapodtak a következő adatmezők tartalmáról: mennyiség, árfolyam, pénznem (az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott 31., 34. és 40. mező tartalma), eszközazonosító kód, eszközkategória, valamint adott esetben az alapeszköz kódja. A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

Ha az ügylet a végrehajtó vállalkozás által harmadik fél számára egy ügyfél nevében továbbított megbízás eredményeképpen jön létre, és amennyiben nem teljesülnek az (EU) 2017/590 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében a továbbítás tekintetében előírt feltételek, a megbízás továbbításának időpontja helyett az ügylet dátumát és időpontját kell megadni.

Szabályozott piac (RM), multilaterális kereskedési rendszer (MTF), szervezett kereskedési rendszer (OTF)

Jóváhagyott közzétételi mechanizmus (APA)

Összesítettadat-szolgáltató (CTP)

{DATE_TIME_FORMAT}

Eszközazonosító kód típusa

Az összes pénzügyi eszköz esetében

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód típusa

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„ISIN” = ISIN-kód, amennyiben rendelkezésre áll

„OTHR” = egyéb azonosító

Eszközazonosító kód

Az összes pénzügyi eszköz esetében

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{ISIN}

Amennyiben az eszközazonosító kód nem ISIN-kód, a IV. melléklet szerinti 3–5., 7. és 8. és 12–42. mező, az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete szerinti 13. és 24–48. mező, valamint a származtatott ügyletek III. melléklet szerinti csoportosítása alapján a származtatott ügyletet azonosító kód.

Árfolyam

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet kereskedett árfolyama, adott esetben a jutalék és a felhalmozott kamat nélkül.

Opciós ügyletek esetében ez a származtatott ügylet díja alaptermékenként vagy indexpontonként.

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén ez az alaptermék referenciaárfolyama.

Hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS) esetén ez a kupon bázispontokban kifejezve.

Ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik, azt a fő pénznemegységben kell megadni.

Ha az árfolyam jelenleg nem áll rendelkezésre, hanem függőben van, akkor a 'PNDG' értéket kell megadni.

Amennyiben az árfolyam nem alkalmazandó, a mezőt nem kell kitölteni.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie a „Mennyiség” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/13}, ha az árfolyam megadása monetáris értékkel történik.

{DECIMAL-11/10}, ha az árfolyam megadása százalékkal vagy hozammal történik

„PNDG”, ha az árfolyam nem áll rendelkezésre.

{DECIMAL-18/17}, ha az árfolyam megadása bázispontban történik.

Végrehajtás helyszíne

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügylet esetében az ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódot kell használni. Amennyiben a szegmensazonosító MIC-kód nem áll rendelkezésre, a működtetőazonosító MIC-kódot kell feltüntetni.

A kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „XOFF” MIC-kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet nem kereskedési helyszínen vagy rendszeres internalizálónál és nem az Unión kívüli szervezett kereskedési platformon hajtják végre.

A kereskedési helyszínen kereskedésre benyújtott vagy kereskedett pénzügyi eszközök esetében a „SINT” kódot kell használni, amennyiben az adott pénzügyi eszközre irányuló ügyletet rendszeres internalizáló útján hajtják végre.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{MIC} – kereskedési helyszínek

„SINT” – rendszeres internalizáló

Ármegjelölés

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Azt jelöli, hogy az árat monetáris értékkel, százalékos arányként vagy hozammal fejezik-e ki.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„MONE” – monetáris érték

„PERC” – százalék

„YIEL” – hozam

„BAPO” – bázispont

Az árfolyam pénzneme

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az a pénznem, amelyben az árfolyamot kifejezik (akkor alkalmazandó, ha az árfolyamot monetáris értékkel adják meg)

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{CURRENCYCODE_3}

A mennyiség mértékegysége

Származtatott áruügyletek, kibocsátáskereskedelmi derivatívák és kibocsátási egységek esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A mennyiség megadása során alkalmazott mértékegység meghatározása.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

'TOCD' – tonna szén-dioxid-egyenérték

vagy

{ALPHANUM-25} egyéb

A mértékegységben kifejezett mennyiség

Származtatott áruügyletek, kibocsátáskereskedelmi derivatívák és kibocsátási egységek esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A kereskedett áruk vagy kibocsátási egységek mértékegységben kifejezett egyenértékű összege

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/17}

Mennyiség

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

A pénzügyi eszköz egységeinek száma, vagy a származtatott ügyletek száma az ügyletben.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/17}

Névleges összeg

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

Névérték vagy névleges összeg

Különbözetre fogadás (spread bet) esetén a névleges összeg a kockáztatott monetáris érték az alapul szolgáló pénzügyi eszköz egységnyi áralakulásakor.

Hitel-nemteljesítési csereügyletek esetében a mennyiség az a névleges összeg, amelyre vonatkozóan a védelmet megszerzik vagy rendelkezésre bocsátják.

Az e mezőben feltüntetett információnak összhangban kell lennie az „Árfolyam” mezőben megadott értékkel.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DECIMAL-18/5}

Névleges pénznem

Minden pénzügyi eszköz esetében, kivéve az e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket.

Az a pénznem, amelyben a névleges érték denominált.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{CURRENCYCODE_3}

Típus

Kizárólag kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében

Ezt a mezőt kizárólag kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében kell kitölteni.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„EUAE” – EUA

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

„EUAA” – EUAA

„OTHR” – Egyéb (csak származtatott ügyletek esetében)

Közzététel dátuma és időpontja

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügylet valamely kereskedési helyszín vagy APA általi közzétételének dátuma és időpontja.

A kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a pontosságra vonatkozó követelményeket az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke határozza meg.

A kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek esetében az időpontot legalább egy másodperc pontossággal kell megadni.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{DATE_TIME_FORMAT}

Közzétevő helyszín

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az ügyletet közzétevő kereskedési helyszín vagy APA azonosító kódja.

CTP

Kereskedési helyszín: {MIC}

APA: MIC, ha rendelkezésre áll. Egyéb esetben az ESMA weboldalán közzétett adatszolgáltatói jegyzékben szereplő 4 jegyű kód.

Ügyletazonosító kód

Az összes pénzügyi eszköz esetében

Az (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 12. cikkének megfelelően a kereskedési helyszínek és az APA-k által az ügylethez rendelt és az adott kereskedés tekintetében a későbbiekben referenciaként használt alfanumerikus kód.

Az ügyletazonosító kódnak az egyes, ISO 10383 szabvány szerinti szegmensazonosító MIC-kódok és az egyes kereskedési napok tekintetében egyedinek, egységesnek és perzisztensnek kell lennie. Amennyiben egy kereskedési helyszín nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az egyes működtetőazonosító MIC-kódok és kereskedési napok tekintetében.

Amennyiben egy APA nem használ szegmensazonosító MIC-kódot, az ügyletazonosító kódnak egyedinek, egyértelműnek és perzisztensnek kell lennie az APA azonosítására szolgáló 4 jegyű kód és a kereskedési nap tekintetében.

Az ügyletazonosító kód összetevői nem fedhetik fel azon ügylet feleinek személyazonosságát, amelyre a kódot alkalmazzák.

RM, MTF, OTF

APA

CTP

{ALPHANUMERICAL-52}

Elszámolandó ügylet

Származtatott ügyletek esetén

Azt jelző azonosító kód, hogy az ügylet elszámolása meg fog-e történni

RM, MTF, OTF

APA

CTP

„igaz” – az ügylet elszámolásra kerül

„hamis” – az ügylet nem kerül elszámolásra


3. táblázat

A kereskedés utáni átláthatóság kapcsán használandó jelzések jegyzéke

 

Jelzés

Jelzés megnevezése

Végrehajtási/közzétevő helyszín típusa

Leírás

 

„BENC”

Referenciaügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Minden típusú volumennel súlyozott átlagáras ügyletek és minden más olyan kereskedés, amely esetében az árfolyamot egy adott referencia szerint számos időpont alapján számítják ki.

 

„ACTX”

Megbízotti keresztügylet jelzése

APA

CTP

Azon ügyletek, amelyek esetében egy befektetési vállalkozás a vétel és az eladás keretében két ügyfélmegbízást egyetlen ügyletként, azonos volumen és árfolyam mellett hajt végre.

 

„NPFT”

Nem árképző ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

CTP

Az e rendelet 12. cikkében felsorolt, az árképzésben részt nem vevő ügyletek minden típusa.

 

„LRGS”

Kereskedés utáni halasztásban érintett LIS ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A szokásos piaci nagyságrendet meghaladó ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„ILQD”

Nem likvid eszközzel végrehajtott ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A likvid piaccal nem rendelkező eszközök esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„SIZE”

Kereskedés utáni halasztásban érintett SSTI ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A pénzügyi eszközre jellemző nagyságrendet meghaladó ügyletek esetében a kereskedés utáni átláthatósági követelményekre vonatkozó halasztás keretében végrehajtott ügyletek.

 

„TPAC”

Ügyletcsomag jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Az 1. cikk meghatározása szerinti fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügyletnek nem minősülő ügyletcsomagok.

 

„XFPH”

Fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügylet jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Az 1. cikk meghatározása szerinti fizikai teljesítéstől függő (EFP) ügylet

 

„CANC”

A törlés jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet törlése esetén kell feltüntetni.

 

„AMND”

Módosítás jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Korábban közzétett ügylet módosítása esetén kell feltüntetni.

A HALASZTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja

„LMTF”

Szűkebb körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti, szűkebb körű adatokat közzétevő első adatszolgáltatás.

„FULF”

Teljes körű közzététel jelzése

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok.

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja

„DATF”

Napi szinten összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint az ügyletek napi szinten összevont közzététele.

„FULA”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan egyedi ügyletek, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében korábban már összevont közzétételre került sor.

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja

„VOLO”

Hiányzó volumen jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében szűkebb körű adatok kerülnek közzétételre.

„FULV”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügylet, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok.

A 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja

„FWAF”

Négyhetes összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

A 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint az ügyletek összevont közzététele.

„FULJ”

Teljes körű közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan egyedi ügyletek, amely esetében a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében korábban már összevont közzétételre került sor.

A 11. cikk (1) bekezdésének d) pontja

„IDAF”

Határozatlan időtartamú összevont közzététel jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontja lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.

A 11. cikk (1) bekezdése d) pontjának és a 11. cikk (2) bekezdése c) pontjának egymást követő alkalmazása

„VOLW”

Hiányzó volumen jelzése

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a szűkebb körű adatok közzétételét, és amely esetében a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja ezt követően lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.

„COAF”

Egymást követő összevonások jelzése (állampapírok esetében hiányzó volumen melletti közzétételt követően)

RM, MTF, OTF

APA

CTP

Olyan ügyletek, amelyek esetében a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében korábban már közzétételre kerültek a szűkebb körű adatok, és amely esetében a 11. cikk (2) bekezdésének c) pontja ezt követően lehetővé teszi több ügylet határozatlan időtartam tekintetében összevont formában történő közzétételét.


4. táblázat

A volumen mérőszámai

Eszköz típusa

Volumen

Minden kötvény, kivéve ETC, ETN és strukturált pénzügyi termékek

A kereskedett adósságinstrumentumok teljes névértéke

ETC és ETN kötvénytípusok

Kereskedett egységek száma (3)

Értékpapírosított származtatott ügyletek

Kereskedett egységek száma (3)

Származtatott kamatügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott devizaügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott részvényügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott áruügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Származtatott hitelügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Különbözeti ügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

„C10” típusú származtatott ügyletek

A forgalmazott szerződések névleges összege

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

(tonna szén-dioxid-egyenérték)

Kibocsátási egységek

(tonna szén-dioxid-egyenérték)

(1)  A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).

(2)  A Bizottság (EU) 2017/580 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 24.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások lényeges adatainak megőrzésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 193. oldalát).

(3)  Egységár.

III. MELLÉKLET

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök likviditásértékelése, valamint LIS és SSTI küszöbértékei

1.   E melléklet alkalmazásában:

1.

Az „eszközosztály” kifejezés a következő pénzügyieszköz-kategóriákra utal: kötvények, strukturált pénzügyi termékek, értékpapírosított származtatott ügyletek, származtatott kamatügyletek, származtatott részvényügyletek, származtatott áruügyletek, származtatott devizaügyletek, származtatott hitelügyletek, „C10” típusú származtatott ügyletek, CFD-k, kibocsátási egységek és kibocsátáskereskedelmi derivatívák.

2.

Az „eszköz-alosztály” kifejezés az eszközosztálynak a szerződés, illetve az alapeszköz típusa alapján leszűkített részegységére utal.

3.

Az „alkategória” kifejezés az eszköz-alosztálynak az e melléklet 2.1–13.3. táblázata szerinti további minőségi szegmentálási kritériumok alapján leszűkített részegységére utal.

4.

Az „átlagos napi forgalom” (ADT) kifejezés az adott pénzügyi eszköznek a II. melléklet 4. táblázatában előírt volumen-mérőszám alapján meghatározott és a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott, az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával elosztott teljes forgalmát jelenti.

5.

Az „átlagos napi névleges összeg” (ADNA) kifejezés az adott pénzügyi eszköznek a II. melléklet 4. táblázatában előírt volumen-mérőszám alapján meghatározott és a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, az összes többi pénzügyi eszköz esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott, az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával elosztott teljes forgalmát jelenti.

6.

A „kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban” a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, a strukturált pénzügyi termékek esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszak olyan napjainak száma, amelyeken az adott pénzügyi eszközzel legalább egy ügyletet végrehajtottak, osztva az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával.

7.

Az „átlagos napi ügyletszám” az adott pénzügyi eszköz vonatkozásában a kötvények (kivéve ETC és ETN) esetében a 13. cikk (18) bekezdésében, az összes többi pénzügyi eszköz esetében a 13. cikk (7) bekezdésében előírt időszakban végrehajtott ügyletek teljes száma, osztva az adott időszak – vagy adott esetben az év azon része, amely során a pénzügyi eszközt a kereskedési helyszínen kereskedésre elfogadták vagy azzal kereskedtek, és a pénzügyi eszköz kereskedése nem volt felfüggesztés alatt – kereskedési napjainak számával.

8.

A „határidős tőzsdei ügylet” kifejezés egy árucikknek vagy pénzügyi eszköznek egy kijelölt jövőbeni időpontban, a szerződéskötés idején az eladó és a vevő által kikötött megegyezéses áron történő vételére vagy eladására vonatkozó szerződést jelent. A határidős tőzsdei ügylet általános szerződési feltételei minden esetben meghatározzák az adásvétel minimális mennyiségét és minőségét, azt a legkisebb mennyiséget, amelytől árváltozás lehetséges, az átadási eljárást, a lejárat időpontját és a szerződés egyéb különös jellemzőit.

9.

Az „opciós ügylet” kifejezés olyan szerződést jelent, amely jogot, de nem kötelezettséget biztosít a tulajdonosnak arra, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt vagy árucikket egy adott jövőbeni időpontban vagy lehívási napon, illetve az addig tartó időszakon belül, előre megszabott áron, illetve kötési vagy lehívási árfolyamon eladjon (put opció) vagy megvásároljon (call opció).

10.

A „csereügylet” („swap-ügylet”) kifejezés olyan szerződést jelent, amely keretében két fél megállapodik abban, hogy valamely pénzügyi eszköz pénzforgalmát egy bizonyos jövőbeni időpontban egy másik pénzügyi eszközére cseréli.

11.

A „portfólió-csereügylet” kifejezés olyan szerződést jelent, amely keretében a végfelhasználók többszörös csereügyleteket hajthatnak végre.

12.

A „tőzsdén kívüli határidős ügylet” („forward”) kifejezés egy árucikknek vagy pénzügyi eszköznek egy kijelölt jövőbeni időpontban, a szerződéskötés idején az eladó és a vevő által kikötött megegyezéses áron történő vételére vagy eladására vonatkozó, két fél között kötött magánmegállapodást jelent.

13.

A „csereügyletre szóló opció” („swap-opció”) kifejezés olyan szerződést jelent, amely jogot, de nem kötelezettséget biztosít a tulajdonosnak arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban vagy lehívási napon, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

14.

A „határidős tőzsdei csereügylet” kifejezés olyan határidős tőzsdei ügyletet jelent, amely kötelezi a tulajdonost arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

15.

A „tőzsdén kívüli határidős csereügylet” kifejezés olyan tőzsdén kívüli határidős ügyletet jelent, amely kötelezi a tulajdonost arra, hogy egy adott jövőbeni időpontban, illetve az addig tartó időszakon belül csereügyletet hajtson végre.

2.   Kötvények

2.1. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha kumulatív alapon nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban

[3. mennyiségi likviditási kritérium]

100 000 EUR

S1

S2

S3

S4

80 %

15

10

7

2


2.2. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Az egyes kötvények a 13. cikk (18) bekezdése alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha a kötvénytípusoknak és kibocsátási nagyságrendeknek a táblázat egyes soraiban feltüntetett kombinációja jellemzi őket.

Kötvénytípus

 

A kibocsátás nagyságrendje

Államkötvény

A következő állampapír-kibocsátók egyike által kibocsátott kötvény:

a)

az Unió;

b)

valamely tagállam, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét;

c)

az a) és b) pontban fel nem sorolt állami szervezeti egység.

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

Egyéb közintézményi kötvény

A következő közintézményi kibocsátók egyike által kibocsátott kötvény:

a)

a szövetségi államformával rendelkező tagállamok esetében a szövetség tagjai;

b)

több tagállam közös, különleges célú gazdasági egysége;

c)

két vagy több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény;

d)

az Európai Beruházási Bank;

e)

az előző sorban államkötvény-kibocsátóként meg nem jelölt közigazgatási intézmény.

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Átváltoztatható kötvény

Kötvényből vagy értékpapírosított hitelviszonyt megtestesítő eszközből, valamint egy beágyazott származtatott termékből (például az alapul szolgáló részvény vásárlási opciójából) felépülő eszköz.

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Fedezett kötvények

a 2009/65/EC irányelv 52. cikkének (4) bekezdése szerinti kötvények;

az S1. és S2. szakasz során

az S3. és S4. szakasz során

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Vállalati kötvény

A 2157/2001/EK tanácsi rendelettel (1) összhangban alapított európai részvénytársaság vagy a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 1. cikkében felsorolt vállalkozástípusba tartozó vállalkozás, illetve azzal egyenértékű harmadik országbeli vállalkozás által kibocsátott kötvény.

az S1. és S2. szakasz során

az S3. és S4. szakasz során

kisebb mint (EUR)

1 000 000 000

kisebb mint (EUR)

500 000 000

Kötvénytípus

A 13. cikk (18) bekezdése alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyi eszközök meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb kötvények

Mindazon kötvények, amelyek nem tartoznak a fent felsorolt kötvénytípusok egyikébe sem, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


2.3. táblázat

Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) – kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kötvények (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN)

Kötvénytípus

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek kötvénytípusonként

Az egyes kötvénytípusok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Kereskedés – percentilis

Államkötvény

Államkötvény-ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Egyéb közintézményi kötvény

Egyéb közintézményi kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Átváltoztatható kötvény

Átváltoztatható kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Fedezett kötvények

Fedezett kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

300 000 EUR

70

300 000 EUR

80

90

30

40

40

40

Vállalati kötvény

Vállalati kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60

Egyéb kötvények

Egyéb kötvények vonatkozásában végrehajtott ügyletek, a 13. cikk (10) bekezdésében felsorolt ügyletek kizárásával

S1

S2

S3

S4

200 000 EUR

70

200 000 EUR

80

90

30

40

50

60


2.4. táblázat

Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus) – likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus)

Kötvénytípus

Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi forgalom (ADT)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Tőzsdén kereskedett áruk (ETC)

A kibocsátó által árucikkekben vagy származtatott áruügyletekben eszközölt közvetlen befektetés ellenében kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő eszköz. Az ETC árfolyama közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az alaptermék teljesítményéhez. Az ETC passzívan követi az alapjául szolgáló árucikk vagy áruindex teljesítményét.

500 000 EUR

10

Tőzsdén kereskedett kötvények (ETN)

A kibocsátó által az alaptermékben vagy az alapul szolgáló származtatott termékben eszközölt közvetlen befektetés ellenében kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő eszköz. Az ETN árfolyama közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az alaptermék teljesítményéhez. Az ETN passzívan követi az alapjául szolgáló termék teljesítményét.

500 000 EUR

10


2.5. táblázat

Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus) – kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kötvények (ETC és ETN kötvénytípus)

Az egyes, likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszközökre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kötvénytípus

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

ETC

1 000 000 EUR

1 000 000 EUR

50 000 000 EUR

50 000 000 EUR

ETN

1 000 000 EUR

1 000 000 EUR

50 000 000 EUR

50 000 000 EUR

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszközökre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kötvénytípus

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

ETC

900 000 EUR

900 000 EUR

45 000 000 EUR

45 000 000 EUR

ETN

900 000 EUR

900 000 EUR

45 000 000 EUR

45 000 000 EUR

3.   Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

3.1. táblázat

SFP – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

1. teszt – Az SFP eszközosztályának értékelése

A strukturált pénzügyi termékek eszközosztályának értékelése a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyi eszközök meghatározása céljából

A strukturált pénzügyi termékek eszközosztályának értékelésére vonatkozó mennyiségi likviditási kritériumokhoz kapcsolódó értékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Az SFP eszközosztályát a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek alkalmazásával kell értékelni.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Az összes SFP vonatkozásában végrehajtott ügyletek

300 000 000 EUR

500

2. teszt – Likvid piaccal nem rendelkező SFP

Amennyiben a mennyiségi likviditási kritériumokhoz kapcsolódó értékek mindegyike meghaladja az SFP eszközosztályának értékelése tekintetében előírt mennyiségi likviditási küszöbértékeket, az 1. teszt sikerrel teljesült, és el kell végezni a 2. tesztet. Az egyes pénzügyi eszközök a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kereskedési napok százalékos aránya a figyelembe vett időszakban

[3. mennyiségi likviditási kritérium]

100 000 EUR

2

80 %


3.2. táblázat

SFP – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben nem teljesül az 1. teszt

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

Az összes SFP-re vonatkozó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben nem teljesül az 1. teszt

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

100 000 EUR

250 000 EUR

500 000 EUR

1 000 000 EUR

3.3. táblázat

SFP – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek, amennyiben teljesül az 1. teszt

Eszközosztály – Strukturált pénzügyi termékek (SFP)

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termékek esetében az 1. teszt sikeres teljesülése esetén a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Az összes likvid piaccal rendelkezőnek minősülő SFP vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

100 000 EUR

70

250 000 EUR

80

500 000 EUR

90

1 000 000 EUR

30

40

50

60


Az 1. teszt sikeres teljesülése esetén a likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő strukturált pénzügyi termékekre alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

100 000 EUR

250 000 EUR

500 000 EUR

1 000 000 EUR

4.   Értékpapírosított származtatott ügyletek

4.1. táblázat

Értékpapírosított származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Értékpapírosított származtatott ügyletek

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott, strukturált pénzügyi terméknek nem minősülő átruházható értékpapír, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

egyszerű („plain vanilla”) fedezett opciós utalványok, azaz olyan értékpapírok, amelyek jogot, de nem kötelezettséget biztosítanak a tulajdonosnak arra, hogy az alapul szolgáló eszköz egy meghatározott összegét, illetve ha készpénzes elszámolásról állapodtak meg, az aktuális piaci ár (kötési ár) és a kötési ár (az aktuális piaci ár) közötti különbség pozitív összegét a lejárat napján, illetve az addig tartó időszakon belül, előre megszabott kötési árfolyamon megvásárolja (értékesítse);

b)

tőkeáttételi certifikátok, azaz olyan certifikátok, amelyek tőkeáttételi hatást kiváltva követik az alapul szolgáló eszköz teljesítményét;

c)

„egzotikus” fedezett opciós utalványok, azaz olyan fedezett opciós utalványok, amelyek fő alkotóeleme egy opciósügylet-kombináció;

d)

tárgyalható jogok;

e)

befektetési certifikátok, azaz olyan certifikátok, amelyek tőkeáttételi hatás kiváltása nélkül követik az alapul szolgáló eszköz teljesítményét.

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Minden értékpapírosított származtatott ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

4.2. táblázat

Értékpapírosított származtatott ügyletek – Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Értékpapírosított származtatott ügyletek

Kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

5.   Származtatott kamatügyletek

5.1. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott szerződés, amely végső alapterméke kamat; kamatlábat tartalmazó kötvény, kölcsön vagy bármilyen kosár, portfólió vagy index; illetve kamatláb, kötvény vagy kölcsön teljesítményéhez kötött kötvény, kölcsön vagy bármilyen egyéb termék.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének. A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében adott esetben a kiegészítő minőségi likviditási kritériumot is alkalmazni kell.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Kiegészítő minőségi likviditási kritérium

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

A határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az alaptermék kibocsátója

 

2. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje a következő meghatározás szerint:

 

Rövid lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 1–4 év, az rövid lejáratúnak minősül.

 

Középlejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 4–8 év, az középlejáratúnak minősül.

 

Hosszú lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje 8–15 év, az hosszú lejáratúnak minősül.

 

Ultrahosszú lejáratú: amennyiben az alapul szolgáló leszállításos kötvény futamideje meghaladja a 15 évet, az ultrahosszú lejáratúnak minősül.

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

5 000 000 EUR

10

Amennyiben az alkategória egy adott lejárati csoport tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül, és a következő lejárati csoport által meghatározott alkategória likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül, az első „back month” szerződés két héttel a „front month szerződés” lejárta előtt likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Kötvényopciók

A kötvényopciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős kötvényügylet

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

5 000 000 EUR

10

 

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

A kamatalapú határidős tőzsdei ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb futamideje

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

Amennyiben az alkategória egy adott lejárati csoport tekintetében likvid piaccal rendelkezőnek minősül, és a következő lejárati csoport által meghatározott alkategória likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül, az első „back month” szerződés két héttel a „front month szerződés” lejárta előtt likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Kamatalapú opciók

A kamatalapú opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb, illetve kamatalapú határidős tőzsdei ügylet vagy határidős kamatláb-megállapodás

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló kamatláb futamideje

 

3. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

 

Csereügyletre szóló opciók

A csereügyletre szóló opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló csereügylet típusa a következő meghatározás szerint: rögzítettkamat-csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, rögzített–változó kamatcsereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, változókamat-csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, inflációs csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, OIS csereügylet azonos pénznemben, azonos pénznemű OIS csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügylet, eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügylet, eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű változókamat-csereügylet, eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügylet, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, eltérő pénznemű OIS csereügylet, eltérő pénznemű OIS csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – inflációs index, amennyiben az alapul szolgáló csereügylet típusa azonos pénznemű inflációs csereügylet vagy eltérő pénznemű inflációs csereügylet.

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

500 000 000 EUR

10

 

5. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 5 év

 

5. lejárati csoport: 5 év < futamidő ≤ 10 év

 

6. lejárati csoport: 10 éven túli

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol az egyik láb pénzforgalmát rögzített, a másikét pedig változó kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát változó kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű változókamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát rögzített kamatláb határozza meg.

Az eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyletek (OIS) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az eltérő pénznemű inflációs csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – névleges pénznempár, azaz azon két pénznem kombinációja, amelyekben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol az egyik láb pénzforgalmát rögzített, a másikét pedig változó kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát változó kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű változókamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol mindkét láb pénzforgalmát rögzített kamatláb határozza meg.

Az azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az azonos pénznemű egynapos indexált csereügyletek (OIS) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

Olyan csereügyletek, illetve azokon alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, amelyek esetében a két fél azonos pénznemben denominált pénzforgalmat cserél, és ahol legalább az egyik láb pénzforgalmát inflációs ráta határozza meg.

Az azonos pénznemű inflációs csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – azon névleges pénznem, amelyben a csereügylet két lába denominált.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

10

 

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott kamatügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott kamatügyletek.

Az egyéb származtatott kamatügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


5.2. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő egyes alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kötvényopciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

5 000 000 EUR

70

10 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Kamatalapú opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

5 000 000 EUR

70

10 000 000 EUR

80

60

20 000 000 EUR

90

70

25 000 000 EUR

30

40

50

60

Csereügyletre szóló opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

4 000 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

9 000 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60


5.3. táblázat

Származtatott kamatügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott kamatügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Határidős tőzsdei kötvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős kötvényügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kötvényopciók

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kamatalapú (IR) határidős tőzsdei ügyletek és határidős kamatláb-megállapodások (FRA)

5 000 000 EUR

10 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Kamatalapú opciók

5 000 000 EUR

10 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Csereügyletre szóló opciók

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) változókamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint eltérő pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, valamint eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) rögzített–változó kamatcsereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzített–változó kamatcsereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) változókamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű változókamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) rögzítettkamat-csereügyletek, valamint azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) egynapos indexált csereügyletek (Overnight Index Swap, OIS), valamint azonos pénznemű egynapos indexált csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, valamint azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyéb származtatott kamatügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

9 000 000 EUR

10 000 000 EUR

6.   Származtatott részvényügyletek

6.1. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, a következőkhöz kapcsolódó szerződés:

a)

egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom, illetve egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom teljesítményéhez kötött más termék;

b)

részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok, egyéb hasonló pénzügyi eszközök vagy pénzforgalmak, illetve egy vagy több részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát, egyéb hasonló pénzügyi eszköz vagy pénzforgalom teljesítményéhez kötött más termékek indexe.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Részvényindex-opciók

Részvényekből álló indexen alapuló opciós ügylet.

Minden indexopció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek

Részvényekből álló indexen alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei részvényindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Részvényopciók

Vállalati intézkedéssel létrehozott részvényen vagy részvénykosáron alapuló opciós ügylet.

Minden részvényopció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek

Vállalati intézkedéssel létrehozott részvényen vagy részvénykosáron alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei részvényügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Részvényosztalék-opciók

Egy adott részvény osztalékán alapuló opciós ügylet.

Minden részvényosztalék-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek

Egy adott részvény osztalékán alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei részvényosztalék-ügylet és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Osztalékindex-opciók

Több részvény osztalékaiból álló indexen alapuló opciós ügylet.

Minden osztalékindex-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei osztalékindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügyletek

Több részvény osztalékaiból álló indexen alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei osztalékindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Volatilitásindex-opciók

Egy volatilitásindexen – azaz egy adott mögöttes tőkeinstrumentum-index volatilitását jelző indexen – alapuló opciós ügylet.

Minden volatilitásindex-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek

Egy volatilitásindexen – azaz egy adott mögöttes tőkeinstrumentum-index volatilitását jelző indexen – alapuló határidős tőzsdei ügylet és tőzsdén kívüli határidős ügylet.

Minden határidős tőzsdei volatilitásindex-ügylet és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

ETF-opciók

Tőzsdén kereskedett alapon (ETF) alapuló opciós ügylet.

Minden ETF-opció likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek

Tőzsdén kereskedett alapon (ETF) alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek.

Minden határidős tőzsdei ETF-ügylet és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül.

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Csereügyletek

A csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

50 000 000 EUR

15

Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

Hozamvariancia/hozamvolatilitás paraméter

Osztalékhozam paraméter

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

…

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

…

 

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Portfólió-csereügylet

A portfólió-csereügyletet a következő tényezők sajátos kombinációja határozza meg:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a portfólió-csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

50 000 000 EUR

15

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott részvényügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott részvényügyletek.

Az egyéb származtatott részvényügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


6.2. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

A kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra meghatározott kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek az alkategória átlagos napi névleges összeg (ADNA) sávja szerint

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Részvényindex-opciók

A részvényindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló részvényindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényindex-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló részvényindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

Részvényopciók

A részvényopciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek

A határidős tőzsdei részvényügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Részvényosztalék-opciók

A részvényosztalék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – osztalékra jogosító alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

400 000  EUR

450 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

25 000  EUR

30 000  EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

50 000  EUR

100 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

100 000  EUR

150 000  EUR

2 000 000  EUR

2 500 000  EUR

Határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényosztalék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős részvényosztalék-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – osztalékra jogosító alaprészvény

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

400 000  EUR

450 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

25 000  EUR

30 000  EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

50 000  EUR

100 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

100 000  EUR

150 000  EUR

2 000 000  EUR

2 500 000  EUR

Osztalékindex-opciók

Az osztalékindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló osztalékindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei osztalékindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékindex-ügyletek

A határidős tőzsdei osztalékügyletek és tőzsdén kívüli határidős osztalékügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló osztalékindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

Volatilitásindex-opciók

A volatilitásindex-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló volatilitásindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

200 millió EUR ≤ ADNA < 600 millió EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

ADNA ≥ 600 millió EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

Határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek

A határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló volatilitásindex

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 100 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 1 milliárd EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1 milliárd EUR ≤ ADNA < 3 milliárd EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

50 000 000  EUR

55 000 000  EUR

3 milliárd EUR ≤ ADNA < 5 milliárd EUR

15 000 000  EUR

20 000 000  EUR

150 000 000  EUR

160 000 000  EUR

ADNA ≥ 5 milliárd EUR

25 000 000  EUR

30 000 000  EUR

250 000 000  EUR

260 000 000  EUR

ETF-opciók

Az ETF-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló ETF

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek

A határidős tőzsdei ETF-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ETF-ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló ETF

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

ADNA < 5 millió EUR

20 000  EUR

25 000  EUR

1 000 000  EUR

1 250 000  EUR

5 millió EUR ≤ ADNA < 10 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

10 millió EUR ≤ ADNA < 20 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 20 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Csereügyletek

A csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

50 millió EUR ≤ ADNA < 100 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 200 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

Hozamvariancia/hozamvolatilitás paraméter

Osztalékhozam paraméter

 

 

 

 

 

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

 

 

 

 

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

 

 

 

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

 

 

 

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

…

 

 

 

 

 

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

…

 

 

 

 

 

 

 

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 

 

 

Portfólió-csereügyletek

A portfólió-csereügyletet a következő tényezők sajátos kombinációja határozza meg:

 

1. szegmentációs kritérium – alaptermék típusa: egyedi alaptermék, index, kosár

 

2. szegmentációs kritérium – mögöttes egyedi alaptermék, index, kosár

 

3. szegmentációs kritérium – paraméter: árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter, osztalékhozam paraméter, hozamvariancia paraméter, hozamvolatilitás paraméter

 

4. szegmentációs kritérium – a portfólió-csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat minden egyes alkategória tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

50 millió EUR ≤ ADNA < 100 millió EUR

250 000  EUR

300 000  EUR

1 250 000  EUR

1 500 000  EUR

100 millió EUR ≤ ADNA < 200 millió EUR

500 000  EUR

550 000  EUR

2 500 000  EUR

3 000 000  EUR

ADNA ≥ 200 millió EUR

1 000 000  EUR

1 500 000  EUR

5 000 000  EUR

5 500 000  EUR

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

 

 

 

 

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

 

 

 

 

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

 

 

 

 

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

 

 

 

 

 

5. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

 

 

 

 

 

6. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

 

 

 

 

 

…

 

 

 

 

 

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

 

 

 

 


6.3. táblázat

Származtatott részvényügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott részvényügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Csereügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

Portfólió-csereügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

Egyéb származtatott részvényügyletek

20 000 EUR

25 000 EUR

100 000 EUR

150 000 EUR

7.   Származtatott áruügyletek

7.1. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

A határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

…

 

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Fémáru-opciók

A fémáru-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

…

 

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Fémáru-csereügyletek

A fémáru-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – fém típusa: nemesfém, nem nemesfém

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló fém

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Nemesfémek

Nem nemesfémek

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

…

 

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

A határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

6. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

…

…

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Energiatermék-opciók

Az energiatermék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

6. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

…

…

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Energiatermék-csereügyletek

Az energiatermék-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – energia típusa: olaj, olajpárlat, szén, könnyű olaj-előpárlat, földgáz, villamos energia, energiaközi termék

 

2. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló energia

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

5. szegmentációs kritérium – terhelés típusa (villamos energia esetében): alapterhelés, csúcsterhelés, völgyidőszak vagy egyéb

 

6. szegmentációs kritérium – szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye (olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat, villamos energia, energiaközi termék esetében)

 

7. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

10 000 000 EUR

10

Olaj, olajpárlat, könnyű olaj-előpárlat

Szén

Földgáz, villamos energia, energiaközi termék

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 4 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

2. lejárati csoport: 4 hónap < futamidő ≤ 8 hónap

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 8 hónap < futamidő ≤ 1 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

…

…

…

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

 

 

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

A határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet vagy a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Mezőgazdaságitermék-opciók

A mezőgazdaságitermék-opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben az opciós ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

A mezőgazdaságitermék-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló mezőgazdasági termék

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a csereügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – ügylet kiegyenlítésének típusa: készpénz, fizikai vagy egyéb

 

4. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 3 hónap

 

2. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

3. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott áruügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott áruügyletek.

Az egyéb származtatott áruügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


7.2. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Fémáru-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Fémáru-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Energiatermék-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Energiatermék-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Mezőgazdaságitermék-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

250 000 EUR

70

500 000 EUR

80

60

750 000 EUR

90

70

1 000 000 EUR

30

40

50

60


7.3. táblázat

Származtatott áruügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott áruügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Határidős tőzsdei fémáruügyletek és tőzsdén kívüli határidős fémáruügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Fémáru-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Fémáru-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Határidős tőzsdei energiaügyletek és tőzsdén kívüli határidős energiaügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Energiatermék-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Energiatermék-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Határidős tőzsdei mezőgazdaságitermék-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős mezőgazdaságitermék-ügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Mezőgazdaságitermék-opciók

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Mezőgazdaságitermék-csereügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

Egyéb származtatott áruügyletek

250 000 EUR

500 000 EUR

750 000 EUR

1 000 000 EUR

8.   Származtatott devizaügyletek

8.1. táblázat

Származtatott devizaügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, devizákhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (NDF)

Olyan tőzsdén kívüli határidős ügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek (FX -ügyletek) alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügylet (NDF) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (DF)

olyan tőzsdén kívüli határidős ügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a tőzsdén kívüli határidős ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügylet (DF) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Nem leszállításos opciós devizaügyletek (Non-Deliverable FX options, NDO)

Olyan opciós ügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos opciós devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos opciós devizaügylet (NDO) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos opciós devizaügyletek (Deliverable FX options, DO)

olyan opciós ügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos opciós devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos opciós devizaügylet (DO) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Nem leszállításos deviza-csereügyletek (Non-Deliverable FX swaps, NDS)

Olyan csereügylet, amelyet a szerződési feltételek értelmében a partnerek készpénzben számolnak el, és ahol a kiegyenlítés összegét két pénznem átváltási árfolyamának a kötési időpont és az értékelés napja közötti különbözete határozza meg. A kiegyenlítés napján az egyik fél a névleges összeg alapján i. a kötési időpontban meghatározott átváltási árfolyam, valamint ii. az értékelés napján meghatározott átváltási árfolyam közötti nettó különbözettel tartozik a másik félnek, amely nettó összeget a szerződésben meghatározott elszámolási pénznemben kell megfizetnie.

A nem leszállításos deviza-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden nem leszállításos deviza-csereügylet (NDS) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Leszállításos deviza-csereügyletek (Deliverable FX swaps, DS)

olyan csereügylet, amely kizárólag két különböző pénznemnek egy szerződésben meghatározott jövőbeni elszámolási időpontban, a cserére irányadó szerződés aláírásakor kikötött rögzített árfolyamon történő cseréjét foglalja magában.

A leszállításos deviza-csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a csereügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden leszállításos deviza-csereügylet (DS) likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Határidős tőzsdei devizaügyletek (FX futures)

A határidős tőzsdei devizaügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló pénznempár, azaz a származtatott ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja.

 

2. szegmentációs kritérium – a határidős tőzsdei ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hét

 

2. lejárati csoport: 1 hét < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

4. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

5. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Minden határidős tőzsdei devizaügylet likvid piaccal nem rendelkezőnek minősül.

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott devizaügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott devizaügyletek.

Az egyéb származtatott devizaügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


8.2. táblázat

Származtatott devizaügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott devizaügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (NDF)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek (DF)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Nem leszállításos opciós devizaügyletek (NDO)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos opciós devizaügyletek (DO)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Nem leszállításos deviza-csereügyletek (NDS)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Leszállításos deviza-csereügyletek (DS)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Határidős tőzsdei devizaügyletek (FX futures)

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

Egyéb származtatott devizaügyletek

4 000 000 EUR

5 000 000 EUR

20 000 000 EUR

25 000 000 EUR

9.   Származtatott hitelügyletek

9.1. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének. A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében adott esetben a kiegészítő minőségi likviditási kritériumot is alkalmazni kell.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Az index „on the run” státusa

[Kiegészítő minőségi likviditási kritérium]

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

Olyan csereügylet, amely esetében a pénzforgalomcsere több (egy indexet alkotó) pénzügyi eszköz kibocsátóinak hitelképességéhez és hitelkockázati események bekövetkezéséhez kötött.

Az indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló index

 

2. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a származtatott ügylet névleges értéke denominált.

 

3. szegmentációs kritérium – a CDS lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

200 000 000 EUR

10

A mögöttes index likvid piaccal rendelkezőnek minősül:

1)

mindaddig, amíg „on the run” státusban van;

2)

első „off the run” státusának első 30 napja során.

Az index „on the run” státusa az index mindenkori legfrissebb verzióját (sorozatát) jelöli, és az adott összeállítású index érvénybe lépésének napjától az index következő verziójának (sorozatának) érvénybe lépését megelőző napig tart.

Az „első 'off the run' státus” az index azon verziójának (sorozatának) a státusát jelenti, amely egy adott időpontban közvetlenül megelőzi az aktuális „on-the run” verziót (sorozatot). A verzió (sorozat) az index következő verziójának (sorozatának) összeállításakor elveszíti „on-the run” státustát, és első „off the run” státusba kerül.

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

Olyan csereügylet, amely esetében a pénzforgalomcsere egyetlen pénzügyieszköz-kibocsátó hitelképességéhez és hitelkockázati események bekövetkezéséhez kötött.

Az egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – alapul szolgáló alaptermék-kibocsátó

 

2. szegmentációs kritérium – az alapul szolgáló alaptermék-kibocsátó típusa a következő meghatározás szerint:

 

„Állami vagy nyilvános típusú kibocsátó” az alábbi kategóriák egyikébe tartozó kibocsátó:

a)

az Unió;

b)

valamely tagállam, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét;

c)

az a) és b) pontban fel nem sorolt állami szervezeti egység;

d)

a szövetségi államformával rendelkező tagállamok esetében a szövetség tagjai;

e)

több tagállam közös, különleges célú gazdasági egysége;

f)

két vagy több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény;

g)

az Európai Beruházási Bank;

h)

az a)–c) pontban meghatározott állampapír-kibocsátónak nem minősülő közigazgatási intézmény.

 

„Vállalati típusú kibocsátó” minden állami vagy nyilvános típusú kibocsátónak nem minősülő kibocsátó.

 

3. szegmentációs kritérium – névleges pénznem, azaz azon pénznem, amelyben a származtatott ügylet névleges értéke denominált.

 

4. szegmentációs kritérium – a CDS lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 év

 

2. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

3. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

 

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a következő minőségi likviditási kritériumoknak.

CDS-index opciók

CDS-indexen alapuló opciós ügylet.

A CDS-index opciók alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – a CDS-indexnek az indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS) eszköz-alosztálya tekintetében meghatározott alkategóriája

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Azok a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal rendelkezőnek minősülnek.

Azok a nem a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.

Azok a CDS-index opciók, amelyek mögöttes CDS-indexe likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, egyetlen lejárati csoport esetében sem minősülnek likvid piaccal rendelkezőnek.

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

Egy alaptermékes CDS-en alapuló opciós ügyletek.

Az egy alaptermékes CDS opciós ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – az egy alaptermékes CDS-ügyletnek az egy alaptermékes CDS-ügyletek eszköz-alosztálya tekintetében meghatározott alkategóriája

 

2. szegmentációs kritérium – az opciós ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 6 hónap

 

2. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

3. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

4. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

Azok a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal rendelkezőnek minősülnek.

Azok a nem a 0–6 hónapos lejárati csoportba tartozó egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.

Azok az egy alaptermékes CDS opciók, amelyek mögöttes egy alaptermékes CDS-ügylete likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriába tartozik, egyetlen lejárati csoport esetében sem minősülnek likvid piaccal rendelkezőnek.

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb származtatott hitelügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó származtatott hitelügyletek.

Az egyéb származtatott hitelügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


9.2. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egyedi kosaras (bespoke basket) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

CDS-index opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

2 500 000 EUR

70

5 000 000 EUR

80

60

7 500 000 EUR

90

70

10 000 000 EUR

30

40

50

60


9.3. táblázat

Származtatott hitelügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Származtatott hitelügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Indexhez kötött hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egy alaptermékes (single name) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyedi kosaras (bespoke basket) hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS)

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

CDS-index opciók

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egy alaptermékes (single name) CDS-opciók

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

Egyéb származtatott hitelügyletek

2 500 000 EUR

5 000 000 EUR

7 500 000 EUR

10 000 000 EUR

10.   „C10” típusú származtatott ügyletek

10.1. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Származtatott fuvardíj-ügyletek

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott, fuvardíjakhoz kapcsolódó pénzügyi eszköz.

A fuvardíjakhoz kapcsolódó származtatott ügyletek alkategóriáját a következő szegmentációs kritériumok alapján kell meghatározni:

 

1. szegmentációs kritérium – szerződés típusa: tőzsdén kívüli határidős fuvardíj-megállapodás (Forward Freight Agreement, FFA) vagy -opció

 

2. szegmentációs kritérium – szállítóeszköz típusa: nedves/száraz

 

3. szegmentációs kritérium – szállítóeszköz altípusa: száraz ömlesztett árut szállító hajó, tartályhajó, cellás konténerszállító hajó

 

4. szegmentációs kritérium – a szállítóeszköz altípusának megfelelő nagyságrend meghatározása

 

5. szegmentációs kritérium – adott út- vagy időbérlet átlaga

 

6. szegmentációs kritérium – a származtatott ügylet lejárati csoportja a következő meghatározás szerint:

 

1. lejárati csoport: 0 < futamidő ≤ 1 hónap

 

2. lejárati csoport: 1 hónap < futamidő ≤ 3 hónap

 

3. lejárati csoport: 3 hónap < futamidő ≤ 6 hónap

 

4. lejárati csoport: 6 hónap < futamidő ≤ 9 hónap

 

5. lejárati csoport: 9 hónap < futamidő ≤ 1 év

 

6. lejárati csoport: 1 év < futamidő ≤ 2 év

 

7. lejárati csoport: 2 év < futamidő ≤ 3 év

 

…

 

m. lejárati csoport: (n–1) év < futamidő ≤ n év

10 000 000 EUR

10

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek

 

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott, fuvardíjakhoz kapcsolódó származtatott ügyletnek nem minősülő, a következő eszköz-alosztályok egyikébe tartozó pénzügyi eszköz: származtatott kamatügyletek – eltérő pénznemű („multi-currency” vagy „cross-currency”) inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek, azonos pénznemű („single currency”) inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; továbbá származtatott részvényügyletek – volatilitásindex-opciók, határidős tőzsdei volatilitásindex-ügyletek és tőzsdén kívüli határidős volatilitásindex-ügyletek, hozamvariancián alapuló csereügyletek, hozamvolatilitáson alapuló csereügyletek, hozamvariancián alapuló portfólió-csereügyletek, hozamvolatilitáson alapuló portfólió-csereügyletek.

Az egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


10.2. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Származtatott fuvardíj-ügyletek

A küszöbértékekre vonatkozó számításokat az eszköz-alosztály minden egyes alkategóriája tekintetében az alkategóriához tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában végrehajtott ügyletek figyelembevételével kell elvégezni.

S1

S2

S3

S4

25 000 EUR

70

50 000 EUR

80

60

75 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60


10.3. táblázat

„C10” típusú származtatott ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – „C10” típusú származtatott ügyletek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Származtatott fuvardíj-ügyletek

25 000 EUR

50 000 EUR

75 000 EUR

100 000 EUR

Egyéb „C10” típusú származtatott ügyletek

25 000 EUR

50 000 EUR

75 000 EUR

100 000 EUR

11.   Különbözeti ügyletek (CFD)

11.1. táblázat

CFD – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Olyan származtatott ügylet, amely birtokosa számára egy alapul szolgáló eszköznek az ügylet kezdetén és végén érvényes ára közötti különbözettel szemben keletkeztet – rövid vagy hosszú távú – kitettséget.

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében minden eszköz-alosztályt az alább előírt alkategóriákra kell lebontani.

Az egyes alkategóriák a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének, illetve adott esetben az alábbi minőségi likviditási kritériumoknak.

Minőségi likviditási kritérium

Átlagos napi névleges összeg (ADNA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Devizaalapú CFD-ügyletek

A devizaalapú CFD-ügylet alkategóriáját az alapul szolgáló pénznempár, azaz a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló két pénznem kombinációja alapján kell meghatározni.

 

50 000 000 EUR

100

Árualapú CFD-ügyletek

Az árualapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló áru alapján kell meghatározni.

 

50 000 000 EUR

100

Részvényalapú CFD-ügyletek

A részvényalapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír alapján kell meghatározni.

A részvényalapú CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontja értelmében likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Kötvényalapú CFD-ügyletek

A kötvényalapú CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet alapján kell meghatározni.

A kötvényalapú CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló kötvény, illetve határidős tőzsdei kötvényügylet a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

A határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló határidős tőzsdei részvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügylet alapján kell meghatározni.

A határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló határidős tőzsdei részvényügylet vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügylet a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

A részvényopción alapuló CFD-ügylet alkategóriáját a CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügylet alapjául szolgáló részvényopció alapján kell meghatározni.

A részvényopción alapuló CFD-ügylet likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ha az alapjául szolgáló részvényopció a 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkezik.

 

 

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb CFD-ügyletek

 

A fenti eszköz-alosztályok egyikébe sem tartozó CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek.

Az egyéb CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


11.2. táblázat

CFD-ügyletek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő alkategóriák esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Volumen – percentilis

Küszöbérték alapja

Devizaalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező devizaalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Árualapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező árualapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Részvényalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező részvényalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Kötvényalapú CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező kötvényalapú CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal rendelkező részvényopción alapuló CFD-szerződések vonatkozásában végrehajtott ügyletek.

S1

S2

S3

S4

50 000 EUR

70

60 000 EUR

80

60

90 000 EUR

90

70

100 000 EUR

30

40

50

60


11.3. táblázat

CFD-ügyletek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Különbözeti ügyletek (CFD)

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Devizaalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Árualapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Részvényalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Kötvényalapú CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Határidős tőzsdei részvényügyleten vagy tőzsdén kívüli határidős részvényügyleten alapuló CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Részvényopción alapuló CFD-ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

Egyéb CFD/különbözetre fogadási (spread bet) ügyletek

50 000 EUR

60 000 EUR

90 000 EUR

100 000 EUR

12.   Kibocsátási egységek

12.1. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

Az egyes eszköz-alosztályok a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi összeg (ADA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Európai kibocsátási egységek (EUA)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértéknek (tCO2e) megfelelő kibocsátásra feljogosító egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértéknek (tCO2e) megfelelő, légi közlekedésből származó kibocsátásra feljogosító egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértékű (tCO2e) kibocsátáscsökkentésnek megfelelő egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

A 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) követelményeinek eleget tevőként elismert, egy tonna szén-dioxid-egyenértékű (tCO2e) kibocsátáscsökkentésnek megfelelő egység.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5


12.2. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Európai kibocsátási egységek (EUA)

Az összes európai kibocsátási egység (EUA) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

Az összes európai légi közlekedési kibocsátási egység (EUAA) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

Az összes igazolt kibocsátáscsökkentési egység (CER) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

Az összes kibocsátáscsökkentési egység (ERU) vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60


12.3. táblázat

Kibocsátási egységek – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátási egységek

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő alkategóriákra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Európai kibocsátási egységek (EUA)

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Európai légi közlekedési kibocsátási egységek (EUAA)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

13.   Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

13.1. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal nem rendelkező osztályok

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

Az egyes eszköz-alosztályok a 6. cikk, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor minősülnek likvid piaccal nem rendelkezőnek, ha nem felelnek meg a mennyiségi likviditási kritériumok tekintetében előírt alábbi küszöbértékek mindegyikének.

Átlagos napi összeg (ADA)

[1. mennyiségi likviditási kritérium]

Átlagos napi ügyletszám

[2. mennyiségi likviditási kritérium]

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában meghatározott, kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó pénzügyi eszköz.

150 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

5

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

A 6. cikk és a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő pénzügyieszköz-osztályok meghatározása tekintetében a következő módszertant kell alkalmazni.

Egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák

 

Nem európai kibocsátási egységeken (EUA), európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA), igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) vagy kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák.

Az egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülnek.


13.2. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe veendő ügyletek

A likvid piaccal rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályok esetében a kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek kiszámításához használandó percentilisértékek és küszöb-alapértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Kereskedés – percentilis

Küszöbérték alapja

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes légi közlekedési európai kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Az összes kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatíva vonatkozásában végrehajtott ügyletek

S1

S2

S3

S4

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

70

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

80

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

30

40

50

60


13.3. táblázat

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák – Likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Eszközosztály – Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Eszköz-alosztály

Az egyes, likvid piaccal nem rendelkezőnek minősülő eszköz-alosztályokra alkalmazandó kereskedés előtti és kereskedés utáni SSTI és LIS küszöbértékek

Kereskedés előtti SSTI

Kereskedés előtti LIS

Kereskedés utáni SSTI

Kereskedés utáni LIS

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Küszöbérték

Európai kibocsátási egységeken (EUA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

90 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

100 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Európai légi közlekedési kibocsátási egységeken (EUAA) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Igazolt kibocsátáscsökkentési egységeken (CER) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Kibocsátáscsökkentési egységeken (ERU) alapuló kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

Egyéb kibocsátáskereskedelmi derivatívák

20 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

25 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

40 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

50 000 tonna szén-dioxid-egyenérték

(1)  A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (HL L 294., 2001.11.10., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

IV. MELLÉKLET

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok

1. táblázat

A 2. táblázatban használt jelölések magyarázata

JELÖLÉS

ADATTÍPUS

MEGHATÁROZÁS

{ALPHANUM-n}

Legfeljebb n számú alfanumerikus karakter

Szövegmező

{DECIMAL-n/m}

Összesen legfeljebb n számjegyből álló tizedes tört, amely legfeljebb m számú tizedesjegyet tartalmazhat

Numerikus mező pozitív és negatív értékek megadásához

—

tizedesjel: „,” (vessző),

—

a negatív számok „–” (mínusz) előjellel jelölhetők.

Az értékeket – ahol szükséges – kerekíteni kell, azaz nem csonkolhatók.

{COUNTRYCODE_2}

2 alfanumerikus karakter

Az ISO 3166-1 alpha-2 országkódoknak megfelelő kétbetűs országkód.

{CURRENCYCODE_3}

3 alfanumerikus karakter

Az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkódoknak megfelelő hárombetűs pénznemkód.

{DATEFORMAT}

Az ISO 8601 szabványnak megfelelő dátumformátum

A dátumokat a következő formátumban kell megadni:

ÉÉÉÉ-HH-NN

{ISIN}

12 alfanumerikus karakter

Az ISO 6166 szabványnak megfelelő ISIN-kód

{LEI}

20 alfanumerikus karakter

Az ISO 17442 szabványnak megfelelő jogalany-azonosító

{MIC}

4 alfanumerikus karakter

Az ISO 10383 szabványnak megfelelő piacazonosító

{INDEX}

4 alfabetikus karakter

„EONA” – EONIA

„EONS” – EONIA SWAP

„EURI”– EURIBOR

„EUUS” – EURODOLLAR

„EUCH” – EuroSwiss

„GCFR” – GCF REPO

„ISDA” – ISDAFIX

„LIBI” – LIBID

„LIBO” – LIBOR

„MAAA” – Muni AAA

„PFAN” – Pfandbriefe

„TIBO” – TIBOR

„STBO” – STIBOR

„BBSW” – BBSW

„JIBA” – JIBAR

„BUBO” – BUBOR

„CDOR” – CDOR

„CIBO” – CIBOR

„MOSP” – MOSPRIM

„NIBO” – NIBOR

„PRBO” – PRIBOR

„TLBO” – TELBOR

„WIBO” – WIBOR

„TREA” – Treasury

„SWAP” – SWAP

„FUSW” – Future SWAP


2. táblázat

Az átláthatósági számítások céljára benyújtandó referenciaadatok részletezése

#

MEZŐ

BEJELENTENDŐ ADATOK

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FORMÁTUMA

1

Eszközazonosító kód

A pénzügyi eszköz azonosításához használt kód

{ISIN}

2

Eszköz teljes neve

A pénzügyi eszköz teljes neve

{ALPHANUM-350}

3

MiFIR azonosító

A nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök azonosítója:

 

Értékpapírosított származtatott ügyletek – a III. melléklet 4. szakasza 4.1. táblázatának meghatározása szerint.

 

Strukturált pénzügyi termékek (SFP) – a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 28. pontjának meghatározása szerint.

 

Kötvények (kivéve ETC és ETN) – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása szerint.

 

ETC – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása, valamint a III. melléklet 2. szakasza 2.4. táblázatának részletesebb meghatározása szerint.

 

ETN – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontja b) alpontjának meghatározása, valamint a III. melléklet 2. szakasza 2.4. táblázatának részletesebb meghatározása szerint.

 

Kibocsátási egységek – a III. melléklet 12. szakasza 12.1. táblázatának meghatározása szerint.

 

Származtatott ügyletek – a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 4–10. pontjának meghatározása szerint.

Nem tulajdonviszonyt megtestesítő pénzügyi eszközök:

 

„SDRV” – értékpapírosított származtatott ügylet

 

„SFPS” – strukturált pénzügyi termék (SFP)

 

„BOND” – kötvény

 

„ETCS” – ETC

 

„ETNS” – ETN

 

„EMAL” – kibocsátási egység

 

„DERV” – származtatott ügylet

4

Az alaptermék eszközosztálya

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értékpapírosított származtatott ügylet vagy származtatott ügylet.

„INTR” – kamatláb

„EQUI” – részvény

„COMM” – áru

„CRDT” – hitel

„CURR” – deviza

„EMAL” – kibocsátási egység

5

Szerződés típusa

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító származtatott ügylet.

„OPTN” – opciós ügylet

„FUTR” – határidős tőzsdei ügylet

„FRAS” – tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás (FRA)

„FORW” – tőzsdén kívüli határidős ügylet

„SWAP” – csereügylet

„PSWP” – portfólió-csereügylet

„SWPT” – csereügyletre szóló opció

„FONS” – határidős tőzsdei csereügylet

„FWOS” – tőzsdén kívüli határidős csereügylet

„FFAS” – tőzsdén kívüli határidős fuvardíj-megállapodás (FFA)

„SPDB” – különbözetre fogadási (spread bet) ügylet

„CFDS” – CFD

„OTHR” – egyéb

6

A beszámolás tárgynapja

A szolgáltatott referenciaadatok dátuma

{DATEFORMAT}

7

Kereskedési helyszín

A kereskedési helyszínhez tartozó szegmensazonosító MIC-kód, ha rendelkezésre áll; egyéb esetben a működtetőazonosító MIC-kód.

{MIC}

8

Lejárat

A pénzügyi eszköz lejárati ideje. A mező a kötvények, a származtatott kamatügyletek, a származtatott részvényügyletek, a származtatott áruügyletek, a származtatott devizaügyletek, a származtatott hitelügyletek, a „C10” típusú származtatott ügyletek, valamint a kibocsátáskereskedelmi derivatívák eszközosztályára alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

Kötvényekre (minden kötvénytípus, kivéve ETC és ETN) vonatkozó mezők

9

Kötvénytípus

A III. melléklet 2. szakaszának 2.2. táblázata szerinti kötvénytípus. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „kötvény”.

„EUSB” – államkötvény

„OEPB” – egyéb közintézményi kötvény

„CVTB” – átváltoztatható kötvény

„CVDB” – fedezett kötvény

„CRPB” – vállalati kötvény

„OTHR” – egyéb

10

Kibocsátás időpontja

Az a nap, amelyen a kötvényt kibocsátották, és az elkezd kamatot felhalmozni.

{DATEFORMAT}

Kibocsátási egységekre vonatkozó mezők

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 12. szakaszának 12.1. táblázata szerinti kibocsátási egységek esetében kell kitölteni.

11

Kibocsátási egység altípusa

Kibocsátási egységek

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

’EUAE’ – EUA

„EUAA” – EUAA

Származtatott ügyletekre vonatkozó mezők

Származtatott áruügyletek és „C10” típusú származtatott ügyletek

12

A szállítóeszköz altípusának megfelelő nagyságrend meghatározása

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „fuvardíj”.

{ALPHANUM-25}

13

Adott út- vagy időbérlet átlaga

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „fuvardíj”.

{ALPHANUM-25}

14

Szállítás, illetve készpénzes kiegyenlítés helye

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az (EU) 2017/585 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet melléklete 2. táblázata 35. mezőjének értéke „energia”.

{ALPHANUM-25}

15

Névleges pénznem

A névérték denominálási pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

Származtatott kamatügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 5. szakaszának 5.1. táblázata szerinti származtatott kamatügyletek esetében kell kitölteni.

16

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt csak a csereügyletektől, csereügyletre szóló opcióktól, határidős tőzsdei csereügyletektől és tőzsdén kívüli határidős csereügyletektől eltérő ügyletek esetében kell kitölteni az alábbi lehetőségek egyikével:

Ezt a mezőt csak csereügyletek, csereügyletre szóló opciók, határidős tőzsdei csereügyletek és tőzsdén kívüli határidős csereügyletek esetében kell kitölteni az alábbi lehetőségek egyikével:

„BOND” – kötvény

„BNDF” – kötvényeken alapuló határidős tőzsdei ügylet

„INTR” – kamatláb

„IFUT” – tőzsdén kívüli határidős kamatügyletek, FRA

„FFMC” – eltérő pénznemű változókamat-csereügyletek

„XFMC” – eltérő pénznemű rögzített–változó kamat-csereügyletek

„XXMC” – eltérő pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek

„OSMC” – eltérő pénznemű OIS csereügyletek

„IFMC” – eltérő pénznemű inflációs csereügyletek

„FFSC” – azonos pénznemű változókamat-csereügyletek

„XFSC” – azonos pénznemű rögzített–változó kamat-csereügyletek

„XXSC” – azonos pénznemű rögzítettkamat-csereügyletek

„OSSC” – azonos pénznemű OIS csereügyletek

„IFSC” – azonos pénznemű inflációs csereügyletek

17

Alapkötvény kibocsátója

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni a közvetlen vagy végső alapkötvény kibocsátójának jogalany-azonosító kódjával (LEI), ha az alaptermék kötvény vagy határidős tőzsdei kötvényügylet.

{LEI}

18

Az alapkötvény lejáratának napja

Ebben a mezőben az alapkötvény lejáratának napját kell megadni.

A mező a meghatározott lejárattal rendelkező hitelviszonyt megtestesítő eszközökre alkalmazandó.

{DATEFORMAT}

19

Az alapkötvény kibocsátási dátuma

Ebben a mezőben az alapkötvény kibocsátási dátumát kell megadni.

{DATEFORMAT}

20

A csereügyletre szóló opció névleges pénzneme

Ezt a mezőt csak csereügyletre szóló opciók esetében kell kitölteni.

{CURRENCYCODE_3}

21

Az alapul szolgáló csereügylet lejáratának napja

Ezt a mezőt csak csereügyletre szóló opciók, határidős tőzsdei csereügyletek és tőzsdén kívüli határidős csereügyletek esetében kell kitölteni.

{DATEFORMAT}

22

Az inflációs index ISIN-kódja

Csereügyletre szóló opciók esetében az alapul szolgáló csereügylet típusa az alábbi lehetőségek közül: azonos pénznemű inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; eltérő pénznemű inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; amennyiben az inflációs index rendelkezik ISIN-kóddal, a mezőben ezt a kódot kell megadni.

{ISIN}

23

Inflációs index neve

Ebben a mezőben a következő mögöttes csereügyletek egyikén alapuló csereügyletre szóló opciók esetében az index standard nevét kell megadni: azonos pénznemű inflációs csereügyletek, azonos pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek; eltérő pénznemű inflációs csereügyletek, eltérő pénznemű inflációs csereügyleten alapuló határidős tőzsdei ügyletek és tőzsdén kívüli határidős ügyletek;

{ALPHANUM-25}

24

Referencia-kamatláb

A referencia-kamatláb neve.

{INDEX}

vagy

{ALPHANUM-25} – ha az {INDEX} lista nem tartalmazza a referencia-kamatlábat

25

Kamatláb-ügylet futamideje

Ebben a mezőben a szerződés időtartamát kell megadni. A futamidőt napokban, hetekben, hónapokban vagy években kell kifejezni.

{INTEGER-3}+’DAYS’ – napok

{INTEGER-3}+’WEEK’ – hetek

{INTEGER-3}+’MNTH’ – hónapok

{INTEGER-3}+’YEAR’ – évek

Származtatott devizaügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 8. szakaszának 8.1. táblázata szerinti származtatott devizaügyletek esetében kell kitölteni.

26

Szerződés altípusa

Ebben a mezőben a leszállításos és a nem leszállításos tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciók és csereügyletek közötti különbségtétel lehetővé tétele érdekében kell kitölteni a III. melléklet 8. szakaszának 8.1. táblázata szerint.

„DLVB” – leszállításos

„NDLV” – nem leszállításos

Származtatott részvényügyletek

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázata szerinti származtatott részvényügyletek esetében kell kitölteni.

27

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, és az eszköz-alosztály nem „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”.

„STIX” – részvényindex

„SHRS” – részvény

„DIVI” – osztalékindex

„DVSE” – részvényosztalék

„BSKT” – vállalati intézkedéssel létrehozott részvénykosár

„ETFS” – ETF

„VOLI” – volatilitásindex

„OTHR” – egyéb (többek között letéti igazolások, certifikátok és egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök)

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „egy alaptermékes”.

„SHRS” – részvény

„DVSE” – részvényosztalék

„ETFS” – ETF

„OTHR” – egyéb (többek között letéti igazolások, certifikátok és egyéb részvényjellegű pénzügyi eszközök)

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „index”.

„STIX” – részvényindex

„DIVI” – osztalékindex

„VOLI” – volatilitásindex

„OTHR” – egyéb

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, az eszköz-alosztály „csereügylet” vagy „portfólió-csereügylet”, és a III. melléklet 6. szakaszának 6.1. táblázatában meghatározott 2. szegmentációs kritérium értéke „kosár”.

„BSKT” – kosár

28

Paraméter

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, az alaptermék eszközosztálya „részvény”, és az eszköz-alosztály az alábbiak egyike: csereügylet, portfólió-csereügylet.

„PRBP” – Árfolyamnyereség alapteljesítmény paraméter

„PRDV” – Osztalékhozam paraméter

„PRVA” – Hozamvariancia paraméter

„PRVO” – Hozamvolatilitás paraméter

Különbözeti ügyletek (CFD)

Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha a szerződés típusa „különbözeti ügylet” vagy „különbözetre fogadási ügylet”.

29

Alaptermék típusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a MiFIR-azonosító értéke „származtatott ügylet”, és ha a szerződés típusa „különbözeti ügylet” vagy „különbözetre fogadási ügylet”.

„CURR” – deviza

„EQUI” – részvény

„BOND” – kötvény

„FTEQ” – határidős tőzsdei részvényügylet

„OPEQ” – részvényopció

„COMM” – áru

„EMAL” – kibocsátási egység

„OTHR” – egyéb

30

Névleges pénznem 1

Az alapul szolgáló pénznempár egyik pénzneme. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az alaptermék típusa „deviza”.

{CURRENCYCODE_3}

31

Névleges pénznem 2

Az alapul szolgáló pénznempár másik pénzneme. Ezt a mezőt csak akkor kell kitölteni, ha az alaptermék típusa „deviza”.

{CURRENCYCODE_3}

Származtatott hitelügyletek

32

Az alapul szolgáló hitel-nemteljesítési csereügylet ISIN-kódja.

Ezt a mezőt hitel-nemteljesítési csereügyleten alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló csereügylet ISIN-kódjával.

{ISIN}

33

Alapul szolgáló index kódja

Ezt a mezőt CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló index ISIN-kódjával.

{ISIN}

34

Alapul szolgáló index neve

Ezt a mezőt CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az alapul szolgáló index standard nevével.

{ALPHANUM-25}

35

Sorozat

Adott esetben az index összeállításának sorozatszáma.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a CDS-index sorozatszámával.

{DECIMAL-18/17}

36

Verzió

Egy sorozatnak akkor bocsátják ki új verzióját, ha az abban szereplő nemteljesítések valamelyikét és az indexet újra kell súlyozni az indexet alkotó elemek számának változása miatt.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a CDS-index verziószámával.

{DECIMAL-18/17}

37

A gördülő időszak által lefedett hónapok

A gördülő időszaknak az index szolgáltatója által az adott évre előirányzott terv szerint várható összes hónapja. A mezőt a gördülő időszak összes hónapja esetében meg kell ismételni.

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni.

„01”, „02”, „03”, „04”, „05”, „06”, „07”, „08”, „09”, „10”, „11”, „12”

38

A következő gördülő nap

Ezt a mezőt CDS-indexek vagy CDS-indexen alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni az index szolgáltatója által kijelölt következő gördülő nappal.

{DATEFORMAT}

39

Állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha az egy alaptermékes CDS vagy az egy alaptermékes CDS-en alapuló származtatott ügylet referencia-jogalanya a III. melléklet 9. szakaszának 9.1. táblázata szerinti állampapír-kibocsátó.

„IGEN” – a referencia-jogalany állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

„Nem” – a referencia-jogalany nem állami vagy nyilvános típusú kibocsátó

40

Referenciakötelezettség

Ezt a mezőt egy alaptermékes hitel-nemteljesítési csereügyleten alapuló származtatott ügyletek esetében kell kitölteni a referenciakötelezettség ISIN-kódjával.

{ISIN}

41

Referencia-jogalany

Ebben a mezőben az egy alaptermékes CDS vagy egy alaptermékes CDS-en alapuló származtatott ügylet referencia-jogalanyát kell megadni.

{COUNTRYCODE_2}

vagy

Az ISO 3166-2 kód – kétbetűs országkód, kötőjel („-”) és az ország alegységének legfeljebb három alfanumerikus karakterből álló kódja.

vagy

{LEI}

42

Névleges pénznem

A névérték denominálási pénzneme.

{CURRENCYCODE_3}

Kibocsátáskereskedelmi derivatívák

Ezt a mezőt csak a III. melléklet 13. szakaszának 13.1. táblázata szerinti kibocsátáskereskedelmi derivatívák esetében kell kitölteni.

43

Kibocsátáskereskedelmi derivatíva altípusa

Ezt a mezőt akkor kell kitölteni, ha a #3 változó („MiFIR-azonosító”) értéke „DERV” (származtatott ügylet) és a #4 változó („alaptermék eszközosztálya”) értéke „EMAL” (kibocsátási egység).

„CERE” – CER

„ERUE” – ERU

’EUAE’ – EUA

„EUAA” – EUAA

„OTHR” – egyéb