31.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. április 25.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv (1) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjának második albekezdésére, 4. cikke (2) bekezdésére, 16. cikke (12) bekezdésére, 23. cikke (4) bekezdésére, 24. cikke (13) bekezdésére, 25 cikke (8) bekezdésére, 27. cikke (9) bekezdésére, 28. cikke (3) bekezdésére, 30. cikke (5) bekezdésére, 31. cikke (4) bekezdésére, 32. cikke (4) bekezdésére, 33. cikke (8) bekezdésére, 52. cikke (4) bekezdésére, 54. cikke (4) bekezdésére, 58. cikke (6) bekezdésére, 64. cikke (7) bekezdésére, 65. cikke (7) bekezdésére és 79. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/65/EU irányelv megállapítja az Unió pénzügyi piacaira vonatkozó szabályozási rendszer keretét, amely rendszer azt szabályozza, hogy a befektetési vállalkozások milyen működési feltételekkel végezhetnek befektetési szolgáltatásokat és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket; szabályozza továbbá az ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket; a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekre vonatkozó jelentési követelményeket; a pozíciólimiteket és a pozíciókezelési kontrollmechanizmusokat az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan; a pénzügyi eszközökkel bonyolított ügyletekre vonatkozó átláthatósági követelményeket.

(2)

A 2014/65/EU irányelv felhatalmazza a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Fontos szempont, hogy az engedélyekkel, a folyamatos működéssel, a piac átláthatóságával és integritásával kapcsolatos részletes kiegészítő szabályok, amelyek elválaszthatatlanul összefüggenek a 2014/65/EU irányelv által meghatározott szolgáltatások és tevékenységek vállalásával és folytatásával, az új követelmények hatékonyan működése érdekében a 2014/65/EU irányelvvel egy időben váljanak alkalmazandóvá. A koherencia biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a kötelezettségek betartására kötelezett személyek és a befektetők átfogó képet és egyszerű hozzáférést kapjanak a rendelkezésekhez, célszerű felvenni a fenti szabályokkal kapcsolatos felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a jelen rendeletbe.

(3)

Meg kell határozni továbbá azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos szerződéseket milyen körülmények között kell természetben kiegyenlíteni a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontjában meghatározott hatálykorlátozás alkalmazása céljából. A mentésség hatályának korlátozása és a joghézag elkerülése érdekében szükség van arra, hogy az ilyen szerződések előírják, hogy mind az eladó, mind a vevő arányos intézkedéseket tegyen az alapul szolgáló áruk a szerződés lejáratakor történő szállítására vagy fogadására. A villamos energia és a gáz területén az átvitelirendszer-irányítóval kötött kiegyenlítő megállapodásokban rejlő joghézagok elkerülése érdekében az ilyen kiegyenlítő megállapodásokat kizárólag akkor lehet arányos intézkedésnek tekinteni, ha a felek kötelezettséget vállalnak a villamos energia vagy a gáz természetben történő szállítására. A szerződésekben világos kötelezettségeket kell meghatározni azokra a természetben történő szállításokra vonatkozóan, amelyeket nem lehet ellentételezni, de el kell ismerni, hogy az operatív nettósításnak az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) vagy a nemzeti jogban meghatározott formái nem tekinthetők ellentételezésnek. A természetben kiegyenlítendő szerződések teljesítését többféle módszerrel lehetővé kell tenni, de minden módszernek biztosítania kell az alapul szolgáló áruhoz vagy annak egy adott mennyiségéhez fűződő tulajdonjog jellegű jog átruházását.

(4)

Annak tisztázásához, hogy egy nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatos szerződést mikor kell természetben kiegyenlíteni, meg kell határozni, hogy mikor állnak fenn bizonyos körülmények, például vis maior vagy jóhiszemű teljesítési akadály, amelyek miatt nem kell módosítani a szerződések természetben kiegyenlítendő jellegét. Szintén tisztázásra szorul, hogy az olaj és szén származtatott energiatermékek hogyan értelmezendők a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 6. pontjának alkalmazása céljából. Ebben a kontextusban a palaolajra kötött szerződések nem értelmezhetők szénre vonatkozó származtatott energiaügyletnek.

(5)

Egy származtatott ügylet csak akkor minősül a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 7. pontja szerinti pénzügyi eszköznek, ha árura vonatkozik, és megfelel az annak meghatározására szolgáló kritériumoknak, hogy egy ügylet egyéb származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkezőnek és nem üzleti célúnak minősül-e. Idetartoznak a szabványosított és a kereskedési helyszíneken kötött ügyletek, vagy az ezekkel egyenértékű olyan ügyletek, amelyeknek minden feltétele azonos a kereskedési helyszíneken kötött ügyletekkel. Ebben az esetben ezen ügyletek feltételei szintén úgy értelmezendők, hogy magukban foglalják az olyan rendelkezéseket is, mint például a termék minősége vagy a szállítási hely.

(6)

A 2014/65/EU irányelv C. szakaszának 10. pontjában meghatározott mögöttes változókkal kapcsolatos ügyletek definícióinak világossá tétele érdekében a szerződésekben meg kell adni a feltételekkel és a mögöttes változókkal kapcsolatos kritériumokat. Az aktuáriusi statisztikáknak az alaptermékek listájára történő felvételét nem lehet úgy értelmezni, hogy az említett ügyletek köre magában foglalja a biztosítást és a viszontbiztosítást.

(7)

A 2014/65/EU irányelv meghatározza az Unió pénzügyi piacainak szabályozási rendszeréhez szükséges általános keretet, és az I. melléklet C. szakaszában felsorolja az érintett pénzügyi eszközöket. A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja devizára vonatkozó pénzügyi eszközöket is tartalmaz, amelyek ezért ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

(8)

A 2014/65/EU irányelv egységes alkalmazása érdekében pontosítani kell a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontjában található, devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletekre vonatkozó meghatározásokat, és pontosítani kell, hogy a devizákkal kapcsolatos azonnali ügyletek nem minősülnek egyéb származtatott eszközöknek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 4. pontjának alkalmazása céljából.

(9)

Az azonnali ügylet elszámolási időszakát a legtöbb fő devizában általában úgy tekintik, hogy 2 nap vagy annál kevesebb, de ahol nem ez a piaci gyakorlat, rendelkezni kell arról, hogy az elszámolás a szokásos piaci gyakorlat szerint történjen. Ilyen esetekben a természetbeni kiegyenlítés során nem szükséges papírpénzt alkalmazni, elektronikus elszámolás is megfelelő.

(10)

A devizaügyletek kifizetés teljesítéséhez is használhatók; ezeket nem kell pénzügyi eszközöknek tekinteni, amennyiben nem kereskednek velük kereskedési helyszínen. Ezért helyénvaló azonnali ügyleteknek tekinteni azokat a devizaügyleteket, amelyeket pénzügyi eszközök ellenértékének kifizetésére használnak, és az ügylet elszámolási időszaka meghaladja a 2 kereskedési napot, de nem éri el az 5 kereskedési napot. Azokat a devizaügyleteket is célszerű fizetési módnak tekinteni, amelyeket azzal a céllal kötnek, hogy biztosítsák az áruk, szolgáltatások és reálbefektetések kifizetését. Ennek eredményeképpen a pénzügyi eszközök definíciójából kimaradnak azok a devizaügyletek, amelyeket olyan nem pénzügyi vállalkozások kötnek, amelyek devizában kapják meg exportált azonosítható javak és szolgáltatások ellenértékét, és olyan nem pénzügyi vállalkozások, amelyek devizában teljesítenek kifizetéseket bizonyos javak és szolgáltatások importja esetében.

(11)

A kifizetések nettósítása elengedhetetlen a devizaelszámolási rendszerek hatékony és eredményes működéséhez, ezért a devizaügyletek azonnali ügyletnek történő minősítésének nem feltétele, hogy minden egyes azonnali devizaügyletet önállóan számoljanak el.

(12)

A teljesítéssel nem járó határidős ügyletek a korábban megállapított árfolyam és a lejáratkor ténylegesen érvényes azonnali árfolyam közötti különbözetre vonatkozó szerződések, ezért nem tekintendők azonnali ügyleteknek, az elszámolási időszakuktól függetlenül.

(13)

Az egyik deviza másik devizára történő átváltásáról szóló szerződéseket az adott devizák közvetlen és feltétel nélküli átváltására vonatkozónak kell tekinteni. Több átváltást tartalmazó szerződés esetében minden átváltást külön műveletnek kell tekinteni. A devizaopció vagy deviza-csereügylet azonban nem tekinthető deviza eladására vagy átváltására vonatkozó szerződésnek, ezért nem minősülhet sem azonnali ügyletnek, sem fizetési módnak, függetlenül a swap vagy az opció futamidejétől, és attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek-e vele vagy sem.

(14)

A pénzügyi eszközökről a széles nyilvánosságnak adott tanácsadás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak a „befektetési tanácsadás” 2014/65/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározása alkalmazásában. Tekintettel azon közvetítők növekvő számára, akik információs csatornákon keresztül adnak személyre szóló ajánlásokat, egyértelművé kell tenni, hogy egy – akár kizárólagosan – információs csatornán, például interneten keresztül kiadott ajánlás személyre szóló ajánlásnak minősülhet. Ezért az olyan eljárások, ahol például elektronikus levelezés útján adnak személyre szóló ajánlásokat egy konkrét személynek, nem pedig a széles nyilvánosságnak címezik az információt, befektetési tanácsadásnak minősülhetnek.

(15)

A 2014/65/EU irányelv alkalmazásában a pénzügyi eszközök típusáról adott általános tájékoztatás nem minősül befektetési tanácsadásnak. Ha azonban egy befektetési vállalkozás általános tanácsokat ad egy ügyfélnek egy olyan pénzügyi eszköz típusáról, amelyet az ügyfél számára megfelelőnek, vagy az ügyfél körülményeinek figyelembe vételén alapulónak mutat be, és ez a tanács valójában nem megfelelő az ügyfél számára, vagy nem a körülményei figyelembe vételén alapul, a vállalkozás valószínűleg a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (1) vagy (3) bekezdésével ellentétesen jár el. Így az a vállalkozás, amely ilyen tanácsot ad az ügyfélnek, valószínűleg a 24. cikk (1) bekezdésének előírásaival ellentétesen jár el, mely szerint becsületesen, tisztességesen és hivatászerűen kell eljárni, az ügyfél legjobb érdekei szerint. Hasonlóképp vagy esetlegesen az ilyen tanács valószínűleg megszegi a 24. cikk (3) bekezdésének azon követelményét, hogy a befektetési vállalkozás által ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(16)

A befektetési szolgáltatás nyújtásának vagy befektetési tevékenység végrehajtásának a befektetési vállalkozás által végrehajtott előkészületi tevékenységei a szolgáltatás vagy tevékenység szerves részét képezőnek tekintendők. Idetartozik például a befektetési vállalkozás által a befektetési tanácsadás vagy más befektetési szolgáltatás vagy tevékenyég nyújtása során vagy azt megelőzően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek nyújtott általános tanácsadás.

(17)

Egy pénzügyi eszközre vagy egy pénzügyi eszköztípusra vonatkozó ügylettel kapcsolatos általános ajánlás a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakasza 5. pontja értelmében kiegészítő szolgáltatásnak minősül, következésképp a 2014/65/EU irányelv és védelmei alkalmazandók rá.

(18)

A rendszeres internalizálók fogalommeghatározásának objektív és hatékony alkalmazása érdekében az Unióban a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében pontosabban meg kell határozni a vonatkozó előzetes limiteket azzal kapcsolatban, hogy mi minősül gyakori, rendszeres és jelentős tőzsdén kívüli kereskedésnek. Az előzetes limiteket megfelelő szintre kell beállítani annak érdekében, hogy az olyan mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amely lényegesen befolyásolja az árak alakulását, a rendelkezések hatálya alá tartozzon, miközben az olyan csekély mértékű tőzsdén kívüli kereskedelem, amelyhez aránytalan lenne előírni a rendszeres internalizálókra vonatkozó követelmények teljesítését, kimaradjon abból.

(19)

A 2014/65/EU irányelv értelmében nem megengedhető, hogy a rendszeres internalizáló lényegében ugyanúgy hozza össze a vásárolni és eladni szándékozó harmadik feleket, mint a kereskedési helyszín. A rendszeres internalizáló nem működtethet olyan belső párosító rendszert, amely multilaterális alapon hajtja végre az ügyfelek megbízásait, mivel ez olyan tevékenység, amely multilaterális kereskedési rendszerként (a továbbiakban: MTF) való engedélyezést igényel. Ebben az összefüggésben a belső párosító rendszer olyan rendszer, amely párosítja az ügyfelek megbízásait, aminek eredményeképpen a befektetési vállalkozás rendszeresen, nem pedig alkalmilag bonyolít saját kitettség nélküli ügyletpárosítás szerinti tranzakciókat.

(20)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében, valamint az egységes alkalmazás biztosításához, kiegészítő rendelkezéseket kell meghatározni az algoritmikus kereskedés, a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika és a közvetlen elektronikus hozzáférés tekintetében. Az automatizált kereskedésben különféle technikai módszereket alkalmaznak. Feltétlenül tisztázni kell, hogy hogyan kell besorolni ezeket a mechanizmusokat az algoritmikus kereskedés és a közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása tekintetében. A közvetlen elektronikus hozzáférésen alapuló kereskedési folyamatok nem zárják ki kölcsönösen egymást az algoritmikus kereskedéssel vagy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat tartalmazó alszegmenssel. Ennélfogva egy közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkező személy kereskedése szintén megfelelhet a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát is magában foglaló algoritmikus kereskedés definíciójának.

(21)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja értelmében az algoritmikus kereskedésnek olyan mechanizmusokat kell tartalmaznia, amelyekben a rendszer nemcsak azokat a kereskedési helyszíneket állapítja meg, amelyeken a megbízásokat be kell nyújtani, hanem a kereskedési folyamatok bármely fázisában döntéseket hoz, ideértve a megbízások kezdeményezésének, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának fázisát. Ezért tisztázni kell, hogy az algoritmikus kereskedés, amely emberi beavatkozás nélkül vagy korlátozott emberi beavatkozással folytatott kereskedést foglal magában, nemcsak a megbízások automatikus generálására, hanem a megbízás-végrehajtó folyamatok automatikus optimalizálására is kiterjed.

(22)

Az algoritmikus kereskedésnek magában kell foglalnia az okos megbízástovábbítókat (a továbbiakban: SOR-ok) olyan esetekben, amikor az ilyen eszközök olyan algoritmusok segítségével optimalizálják a megbízások végrehajtási folyamatait, amelyek a megbízás benyújtási helyszínén kívül a megbízás egyéb paramétereit is meghatározzák. Az algoritmikus kereskedés nem foglalhatja magában az automata megbízástovábbítókat (AOR), amelyek – bár algoritmusokat használnak – csak azokat a kereskedési helyszíneket határozzák meg, ahol a megbízásokat be kell nyújtani, és nem módosítják a megbízás egyéb paramétereit.

(23)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, amely az algoritmikus kereskedés egy részhalmaza, pontosabban meg kell határozni a megbízásokra, árajánlatokra vagy azok módosítására vagy törlésére vonatkozó magas napi üzenetforgalom szintjét meghatározó kritériumok megadásával. Az üzenetforgalomra alapuló abszolút mennyiségi küszöbök használata jogbiztonságot ad azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalkozások és az illetékes hatóságok számára, hogy értékeljék a vállalkozások egyéni kereskedési aktivitását. A küszöbök szintjének és hatályának elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy lefedje a nagy sebességű kereskedési technikának minősülő kereskedést, mind egyes eszközök, mind több eszköz vonatkozásában.

(24)

Mivel a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika használata alapvetően a likvid eszközök esetében jellemző, csak olyan eszközök vehetők figyelembe a magas napi üzenetforgalom számításában, amelyeknek van likvid piacuk. Tekintettel arra is, hogy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika az algoritmikus kereskedés egy részhalmazát képezi, a 2014/65/EU irányelv 17. cikke (4) bekezdésének kritériumait teljesítő kereskedést szolgáló üzeneteket figyelembe kell venni a napi üzenetforgalom számításában. Annak érdekében, hogy a kereskedési tevékenységek közül csak a nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikák kerüljenek rögzítésre – tekintettel az ilyen kereskedés a 2014/65/EU irányelv (61) preambulumbekezdésében megállapított jellemzőire, különösen arra, hogy az ilyen kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, hogy olyan hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg kifinomult technológia használatával, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs –, csak saját számlára történő kereskedési célokból és nem a megbízások fogadásának és küldésének vagy a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának céljából beadott üzeneteket kell figyelembe venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításában. A saját számlára történő kereskedésre támaszkodó technikákon kívüli technikákon keresztül beadott üzeneteket azonban figyelembe kell venni a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál, amennyiben egészét tekintve és minden körülményt figyelembe véve a technika végrehajtása oly módon strukturált, hogy általa el lehessen kerülni a saját számlán történő végrehajtást, például az azonos csoporthoz tartozó szervezetek közötti megbízások küldése révén. Annak meghatározása során, hogy mi minősül magas napi üzenetforgalomnak, a tevékenység mögött álló tényleges ügyfél kilétének figyelembevétele érdekében a magas napi üzenetforgalom kiszámításánál nem vehetők figyelembe a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosítók ügyfeleitől származó üzenetek.

(25)

A közvetlen elektronikus hozzáférés definícióját pontosítani kell. A közvetlen elektronikus hozzáférés fogalommeghatározása nem tartalmazhat semmi más tevékenységet a közvetlen piaci hozzáférés és a szponzorált hozzáférés mellett. Ezért meg kell különböztetni azokat a megoldásokat, amelyeknél az ügyfelek megbízásait a kereskedési helyszín tagjai vagy résztvevői – például online brókercégek – közvetítik elektronikus eszközökkel, és azokat a megoldásokat, amelyekben az ügyfelek közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek a kereskedési helyszínhez.

(26)

Megbízásközvetítés esetén a megbízások benyújtói nem képesek elegendő mértékben befolyásolni a piaci hozzáférési mechanizmus paramétereit, ezért nem tartozhatnak a közvetlen elektronikus hozzáférés hatályába. Azok a megoldások tehát, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy elektronikus formában küldjék át a megbízásokat egy befektetési vállalkozásnak, például online brókercégeknek, nem tekintendők közvetlen elektronikus hozzáférésnek, amennyiben az ügyfeleknek nem áll módjukban meghatározni a megbízás bevitelére szolgáló másodperc tört részét és ezen az időkereten belül a megbízások élettartamát.

(27)

Az olyan megoldásokat, amelyekben egy kereskedési helyszín tagjának vagy résztvevőjének az ügyfele, ideértve az OTF-ek közvetlen ügyfeleinek az ügyfeleit is, olyan megbízás-végrehajtási folyamatokat optimalizáló mechanizmusokon keresztül nyújtja be a megbízásait, amelyek a megbízás paramétereit – azon a helyszínen kívül, ahol a megbízást be kell nyújtani – a szolgáltató, és nem az ügyfél infrastruktúrájába beágyazott okos megbízástovábbítók segítségével határozzák meg, ki kell zárni a közvetlen elektronikus hozzáférés hatálya alól, mivel a szolgáltató ügyfele nem tudja befolyásolni a megbízás benyújtásának az időpontját és a megbízás élettartamát. Az okos megbízástovábbítók alkalmazása esetén tehát a közvetlen elektronikus hozzáférés jellege attól függ, hogy az okos megbízástovábbító az ügyfelek rendszereibe ágyazódik-e, vagy pedig a szolgáltatóéba.

(28)

A szakmai alapon befektetési és adott esetben kiegészítő szolgáltatásokat és befektetési tevékenységeket végző befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra, illetve az adatszolgáltatókra vonatkozó szervezeti követelményeket szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak összhangban kell lenniük a 2014/65/EU irányelv céljával. A szabályoknak magas szintű integritást, hozzáértést és megalapozottságot kell biztosítaniuk a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacokat, MTF-eket vagy OTF-eket működtető jogalanyok között, és azokat egységesen kell alkalmazni.

(29)

Az ilyen szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végző befektetési vállalkozások számára konkrét szervezeti követelményeket és eljárásokat kell meghatározni. Szigorú eljárásokat kell bevezetni a megfelelés (compliance), a kockázatkezelés, a panaszok kezelése, a személyes ügyletek, a kiszervezés, valamint az összeférhetetlenség azonosítása, kezelése és feltárása tekintetében.

(30)

A szervezeti követelményeket és a befektetési vállalkozások engedélyezésére vonatkozó feltételeket szabályrendszer formájában kell megfogalmazni, amely biztosítja a 2014/65/EU irányelv vonatkozó rendelkezéseinek egységes alkalmazását. Erre azért van szükség, hogy biztosítsák a befektetési vállalkozások azonos feltételekkel történő és egyenlő hozzáférését az Uniós minden piacához, és hogy megszüntessék a befektetési szolgáltatások területén a határokon átnyúló tevékenységeket akadályozó, az engedélyezési eljárásokkal összefüggő tényezőket.

(31)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve befektetési tevékenységek végzésének működési feltételeit szabályozó rendszer végrehajtási szabályainak a rendszer mögött húzódó célt kell tükrözniük. A befektetési vállalkozás és az ügyfél kapcsolatát szabályozó egyértelmű szabványok és követelmények bevezetésével kell biztosítaniuk a befektetők egységes védelmének magas szintjét. Ugyanakkor az ügyfélvédelem és különösen a befektetők információval való ellátása vagy a tőlük kért információk kapcsán figyelembe kell venni az érintett ügyfél vagy potenciális ügyfél lakossági vagy szakmai jellegét.

(32)

A 2014/65/EU irányelv különböző rendelkezései egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a befektetési vállalkozásokra összehangolt szervezeti követelményeket és működési feltételeket kell megállapítani.

(33)

A befektetési vállalkozások mérete, struktúrája és üzletmenetének jellege jelentősen eltérhet. A szabályozási rendszernek alkalmazkodnia kell ehhez a sokféleséghez, ugyanakkor minden vállalkozást érintő, alapvető szabályozási követelményeket kell megállapítania. A szabályozott jogalanyoknak meg kell felelniük a magas szintű kötelezettségeknek, és egyedi jellegükhöz és körülményeikhez illő intézkedéseket kell kidolgozniuk és elfogadniuk.

(34)

A 2014/65/EU irányelv által biztosított mentesség összehangolt és szigorú végrehajtása érdekében helyénvaló közös kritériumokat megállapítani annak értékelésére, hogy a befektetési szolgáltatást egy adott személy eseti alapon nyújtja-e egy szakmai tevékenység keretében. A mentesség csak akkor érvényes, ha a befektetési szolgáltatás valódi kapcsolattal rendelkezik a szakmai tevékenység fő területével, és annak alá van rendelve.

(35)

A 2014/65/EU irányelvben megállapított szervezeti követelmények nem sérthetik a nemzeti jogban a befektetési vállalkozások alkalmazottainak illetékes hatóságok vagy vállalkozások által történő regisztrálására vagy felügyeletére létrehozott rendszereket.

(36)

A befektetési vállalkozások számára megfelelő kockázatkezelési politika létrehozását, végrehajtását és fenntartását előíró rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatok közé tartoznak a kritikus jelentőségű vagy fontos funkciók kiszervezésével kapcsolatos kockázatok. E kockázatok közé tartoznak a vállalkozás és a szolgáltató kapcsolatával összefüggő kockázatok, valamint az abból eredő potenciális kockázatok, hogy több befektetési vállalkozás vagy egyéb szabályozott jogalany kiszervezett funkcióit korlátozott számú szolgáltató végzi.

(37)

Az a tény, hogy a kockázatkezelési és megfelelési funkciót egyazon személy látja el, nem feltétlenül akadályozza az egyes funkciók független működését. A kis méretű befektetési vállalkozások esetében aránytalan lehet az a feltétel, hogy a megfelelési funkcióban részt vevő személy nem vehet egyidejűleg részt a felügyelt funkciók teljesítésében is, illetve hogy az ilyen személyek díjazásának meghatározási módszere nem veszélyeztetheti az objektivitásukat. Nagyobb vállalkozások esetében ugyanakkor csak kivételes körülmények között lenne aránytalan.

(38)

A befektetők védelme és a befektetési vállalkozások által vállalt kötelezettségek betartásának erősítése érdekében az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy kifejezésre juttassák a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenségüket. Az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek panaszait egy panaszkezelő funkció segítségével hatékonyan és függetlenül kell kezelni. Az arányosság elvével összhangban ezt a funkciót a megfelelési funkció is betöltheti.

(39)

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfelekkel és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban információkat kell gyűjteniük és megőrizniük. Amikor ennek a kötelezettségnek a teljesítése személyes adatok gyűjtését és feldolgozását is magában foglalja, tiszteletben kell tartani a személyes adatok védelmére vonatkozó, a személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során történő feldolgozását szabályozó 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti jogot. A személyes adatoknak a jelen rendelet alkalmazása során az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által történő feldolgozására a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) vonatkozik.

(40)

Be kell vezetni a javadalmazás fogalmának meghatározását, hogy hatékonyan és következetesen lehessen alkalmazni az összeférhetetlenséggel és az üzletvitellel kapcsolatos követelményeket a javadalmazás terén, és ennek magában kell foglalnia mindenféle pénzügyi és nem pénzügyi juttatást vagy kifizetést, amelyet a vállalkozások közvetlen vagy közvetett módon nyújtanak a releváns személyeknek az ügyfeleknek nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások során, így például készpénzt, részvényeket, opciókat, hitelek elengedését elbocsátáskor, nyugdíj-hozzájárulásokat, harmadik felek által történő javadalmazást, például nyereségrészesedési modelleket, fizetésemelést vagy előléptetést, egészségbiztosítást, árengedményeket vagy speciális engedményeket, nagyvonalú költségtérítéseket vagy egzotikus helyeken tartott szemináriumokat.

(41)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek érdekei ne sérüljenek, a befektetési vállalkozásoknak minden olyan személy tekintetében ki kell alakítaniuk és végre kell hajtaniuk a javadalmazási irányelveket, aki befolyásolhatja a nyújtott szolgáltatást vagy a vállalkozás magatartását, ideértve a front-office dolgozókat, az értékesítőket vagy egyéb olyan munkatársakat, akik közvetett módon vesznek részt a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásában. A javadalmazási szabályoknak ki kell terjedniük az értékesítési dolgozókat felügyelő személyekre, például azokra a közvetlen feletteseikre, akiknek érdekében állhat nyomást gyakorolni az értékesítőkre, vagy azokra a pénzügyi elemzőkre, akiknek az anyagait az értékesítési munkatársak felhasználhatják arra, hogy rávegyék az ügyfeleket bizonyos befektetési döntésekre, vagy a panaszok kezelésével vagy a termékek tervezésével és fejlesztésével foglalkozó munkatársakra is. A releváns személyek körébe a függő ügynököknek is bele kell tartozniuk. A függő ügynökök javadalmazásának meghatározásakor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a függő ügynökök speciális státuszát, valamint a vonatkozó nemzeti sajátosságokat. A vállalkozások javadalmazási politikáiban és gyakorlataiban azonban ilyen esetekben is meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyekkel értékelni lehet a releváns személyek teljesítményét, ideértve azon minőségi kritériumokat is, amelyek arra ösztönzik az érintett személyeket, hogy az ügyfelek legjobb érdekei szerint járjanak el.

(42)

Amennyiben egy személy nevében, az általa adott előzetes utasításoknak megfelelően egymást követő személyes ügyleteket hajtanak végre, a személyes ügyletekre vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók külön-külön az egyes ügyletekre, feltéve hogy az utasítások változatlanul érvényben maradnak. A kötelezettségek nem alkalmazandók az utasítások megszüntetésére vagy visszavonására sem, amennyiben a korábban az utasításoknak megfelelően beszerzett pénzügyi eszközökön nem az utasítások megszüntetésével vagy visszavonásával egyidejűleg adnak túl. A kötelezettségek ugyanakkor alkalmazandók, ha a személyes ügyletre vagy az egymást követő személyes ügyletek megkezdésére egyazon személy nevében kerül sor, és az utasításokat megváltoztatták vagy új utasítást adtak ki.

(43)

Az illetékes hatóságok nem szabhatják a befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzésére jogosító működési engedély feltételéül az egy vagy több kritikus jelentőségű vagy fontos funkció kiszervezésére vonatkozó általános tilalmat. A befektetési vállalkozások kiszervezhetik ezeket a funkciókat, amennyiben a vállalkozás által megállapított kiszervezési körülmények megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(44)

A befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek vagy kritikus és fontos funkciók kiszervezése a befektetési vállalkozás engedélyezési feltételeiben bekövetkező, a 2014/65/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdése szerinti lényeges változásnak minősülhet. Amennyiben ilyen kiszervezési megállapodások létrehozására azután kerül sor, hogy a befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv II. címe I. fejezete rendelkezéseinek megfelelően engedélyt kapott, a megállapodásokról ezen irányelv 21. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(45)

Az összeférhetetlenség előidézőjének tekintendő körülmények azokat az eseteket jelentik, amikor a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz kapcsolódó bizonyos személyek vagy a vállalkozás csoportjának érdekei és a vállalkozás ügyfél felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha kettő vagy több olyan ügyfél érdeke összeférhetetlen, akik mindegyike felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn. Nem elég, hogy a vállalkozás előnyhöz juthat, ha emellett nem áll egy ügyfél valószínűsíthető hátránya, vagy hogy egy ügyfél, aki felé a vállalkozásnak kötelezettsége áll fenn, előnyhöz juthat vagy veszteséget kerülhet el, ha emellett nem áll egy másik ügyfél valószínűsíthető vesztesége.

(46)

Az összeférhetetlenséget csak akkor kell szabályozni, ha a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást befektetési vállalkozás nyújtja. Ebből a szempontból nem számít a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél státusa – vagyis hogy lakossági, szakmai vagy elfogadható partner-e.

(47)

Amikor a befektetési vállalkozás teljesíti azt a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségét, hogy összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki az összeférhetetlenségnek minősülő vagy ahhoz vezető körülmények felismerése érdekében, különleges figyelmet kell fordítania a következő tevékenységekre: befektetéssel kapcsolatos kutatás és tanácsadás, saját számlás kereskedés, portfoliókezelés és vállalati pénzügyek, beleértve az értékpapír-kibocsátás során történő jegyzést és eladást, valamint az egyesüléssel és felvásárlással kapcsolatos tanácsadást is. Különösen indokolt a különleges figyelem, ha a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy e tevékenységek közül kettőt vagy többet végez.

(48)

A befektetési vállalkozásoknak átfogó összeférhetetlenségi politika segítségével kell azonosítaniuk és megelőzniük vagy kezelniük a különböző üzleti tevékenységükhöz vagy csoportjuk tevékenységeihez kapcsolódó összeférhetetlenségeket. Miközben a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése előírja a konkrét összeférhetetlenségekre vonatkozó tájékoztatást, ehhez az intézkedéshez csak végső esetben lehet folyamodni, amikor a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő megbízhatósággal biztosítsák az ügyfél érdekeit fenyegető kockázatok megelőzését. A túlzott mértékben a tájékoztatásra történő hagyatkozás annak megfelelő átgondolása nélkül, hogy hogyan lehetne a konfliktust megelőzni vagy kezelni, nem engedhető meg. Az összeférhetetlenségekre vonatkozóan a befektetési vállalkozás által tett tájékoztatás nem mentesíti a vállalkozást azon kötelezettség alól, hogy fenntartsa és működtesse a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében előírt hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat.

(49)

A vállalkozásoknak mindig teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében meghatározott, ösztönzőkre vonatkozó szabályokat, többek között az elhelyezési szolgáltatások nyújtása során. Különösen a befektetési ügyfeleknek kibocsátott pénzügyi eszközöket elhelyező befektetési vállalkozások által felvett díjaknak kell teljesíteniük ezeket a rendelkezéseket, és a „laddering” és „spinning” gyakorlatokat visszaélésnek kell tekinteni.

(50)

Indokolt, hogy a befektetéssel kapcsolatos kutatás az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) (piaci visszaélés) ajánlásként megfogalmazott információtípus alkategóriája legyen.

(51)

A befektetési vállalkozás által a befektetéssel kapcsolatos kutatásként elővezetett anyag előállításából és terjesztéséből következő összeférhetetlenség kezelésére elfogadott intézkedéseknek és megoldásoknak meg kell védeniük a pénzügyi elemzők és az általuk készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás objektivitását és függetlenségét. Az intézkedésekkel és megoldásokkal biztosítani kell, hogy a pénzügyi elemzők megfelelő mértékben függetlenek azon személyek érdekeitől, akiknek felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(52)

A vállalati pénzügyi alkalmazottak és a vállalkozás nevében folytatott eladásban és kereskedelemben érintett személyek tartoznak azok közé, akik felelősségei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

(53)

Kivételes körülmények között a pénzügyi elemzők és a befektetési vállalkozáshoz kapcsolódó, befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő egyéb személyek előzetes, írásos jóváhagyás birtokában végezhetnek a kutatásban érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteket; az minősül kivételes körülménynek, ha pénzügyi nehézségekkel összefüggő személyes okokból az elemző vagy egy másik személy kénytelen pozíciót felszámolni.

(54)

A befektetéssel kapcsolatos kutatást végző vállalkozás által harmadik féltől átvett díjak, jutalékok, pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatások csak akkor fogadhatók el, ha azokat a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdésében és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv (7) 13. cikkében megfogalmazott előírások szerint nyújtják.

(55)

A befektetéssel kapcsolatos kutatás ügyfelek vagy a nyilvánosság számára való terjesztésének fogalmába nem tartozik bele a kizárólag a befektetési vállalkozás csoportján belüli személyeknek való terjesztés. Azok a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlások minősülnek jelenlegi ajánlásnak, amelyeket nem vontak vissza és amelyek nem jártak le. A harmadik fél által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatás jelentős módosítására ugyanazok az előírások érvényesek, mint a kutatás előállítására.

(56)

A pénzügyi elemzők nem vehetnek részt más tevékenységben, mint a befektetéssel kapcsolatos kutatás elkészítése, ha az effajta tevékenységekben való részvétel objektivitásuk megőrzésével összeegyeztethetetlen. Ezek közé tartozik a befektetési banki tevékenységekben való részvétel – például vállalati pénzügyek és jegyzési garanciavállalás –, az új üzletágak vagy pénzügyi eszközök új kibocsátásának hirdetésében vagy a kibocsátás hirdetésének előkészítésében való részvétel.

(57)

Tekintettel a jegyzési garanciavállalási és az elhelyezési szolgáltatások sajátosságaira, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő összeférhetetlenség lehetőségére, ebben a rendeletben részletesebb és testreszabott követelményeket kell meghatározni. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a jegyzési garanciavállalási és elhelyezési folyamat kezelése során tiszteletben tartják a különböző szereplők érdekeit. A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a saját érdekeik és az egyéb ügyfeleik érdekei ne befolyásolják helytelen módon a kibocsátó ügyfélnek nyújtott szolgáltatások minőségét. Ezeket a mechanizmusokat el kell magyarázni az adott ügyfélnek, az ajánlati folyamattal kapcsolatos minden egyéb fontos információval együtt, még mielőtt a vállalkozás vállalja az ajánlat végrehajtását.

(58)

A jegyzési garanciavállalási vagy elhelyezési tevékenységet folytató befektetési vállalkozásoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az árképzési folyamat, ideértve a könyvépítést (book-building) is, ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a kibocsátók érdekeire.

(59)

Az elhelyezési folyamat során a befektetési vállalkozás megítélés alapján allokálja a kibocsátást, és ez a megállapodások konkrét tényein és körülményein alapul, és ezzel összeférhetetlenségi problémákat vet fel. A vállalkozásnak hatékony szervezeti előírásokkal kell biztosítania, hogy az elhelyezési folyamat részeként végzett allokációk ne vezessenek oda, hogy a vállalkozás érdekeit a kibocsátó ügyfél érdekei elé helyezik, vagy egy befektetési ügyfél érdekeit egy másik befektetési ügyfél érdekei fölé helyezik. A vállalkozásoknak az allokációs politikájukban világosan meg kell határozniuk az allokációs ajánlások kidolgozásának folyamatát.

(60)

A jelen rendeletben előírt követelmények – beleértve a személyes ügyletekre, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban felgyülemlett tudás kezelésére és a befektetéssel kapcsolatos kutatás végzésére és terjesztésére vonatkozókat is – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 596/2014/EU illetve azok végrehajtási intézkedései sérelme nélkül alkalmazandók.

(61)

Ez a rendelet meghatározza az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatással kapcsolatos követelményeket, ideértve a marketingközleményeket is, hogy biztosítani lehessen, hogy az ilyen információk tisztességesek, egyértelműek és nem félrevezetők, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(62)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a marketingközlemények tartalmának és formájának jóváhagyását. Ugyanakkor nem is tiltja az előzetes jóváhagyást, amennyiben az kizárólag a 2014/65/EU irányelv szerinti azon kötelezettségnek való megfelelésre épül, amely szerint az ügyfelekhez vagy potenciális ügyfelekhez eljuttatott információnak, beleértve a marketingközleményeket, tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(63)

Olyan tájékoztatási követelményeket kell megállapítani, amelyek figyelembe veszik az ügyfél akár lakossági, akár szakmai, akár elfogadható partneri státuszát. A 2014/65/EU irányelv egyik célja, hogy arányos egyensúlyt biztosítson a befektetők védelme és a befektetési vállalkozásokra érvényes közzétételi kötelezettségek között. E célból a szakmai ügyfelek tekintetében a lakossági ügyfelekéhez képest kevésbé szigorú konkrét tájékoztatási követelményeket kell megállapítani.

(64)

A befektetési vállalkozásoknak el kell látniuk az ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket a szükséges információkkal a pénzügyi eszközök jellegéről és az ilyen befektetésekhez kapcsolódó kockázatokról, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az információ részletezettségi szintje változhat annak megfelelően, hogy az ügyfél lakossági vagy szakmai ügyfél, valamint az ajánlott pénzügyi eszközök jellege és kockázati profilja szerint, de mindig tartalmaznia kell a lényeges elemeket. A tagállamok meghatározhatják az ebben a rendeletben előírt kockázatleírások pontos feltételeit vagy tartalmát, figyelembe véve az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott tájékoztatási követelményeket.

(65)

A befektetési vállalkozások által az ügyfelekhez és potenciális ügyfelekhez eljuttatott tájékoztatás tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető voltához szükséges feltételeket megfelelő és arányos módon kell alkalmazni a lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánt közleményekre, figyelembe véve például a kommunikációs eszközt és a kommunikációval az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szánt információt. Nem megfelelő ezeket a körülményeket a csak a következők valamelyikéből álló marketingközleményekre alkalmazni: a vállalkozás neve, a vállalkozás logója vagy más hozzá kapcsolódó jel, a kapcsolattartó pont és a vállalkozás által nyújtott szolgáltatástípusokra történő utalás.

(66)

A befektetőknek szolgáltatott információk következetességének fokozása érdekében a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az egyes ügyfeleknek átadott információkat az adott ügyféllel szemben alkalmazott minden tájékoztatási formában és marketing anyagban következetesen ugyanazon a nyelven nyújtsák. Ez azonban nem jelent olyan kötelezettséget a vállalkozások számára, hogy le kell fordítaniuk azokat a tájékoztatókat, amelyeket a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) vagy a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10) összhangban készítenek és adnak az ügyfeleknek.

(67)

Az előnyök és a kockázatok tisztességes és kiegyensúlyozott bemutatása érdekében a befektetési vállalkozásoknak mindig világosan és egyértelműen jelezniük kell a vonatkozó kockázatokat, ideértve a hátrányokat és gyengeségeket is, amikor egy szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeiről van szó.

(68)

A tájékoztatás akkor tekinthető félrevezetőnek, ha félrevezetheti a címzett személyt vagy személyeket vagy azokat, akikhez az valószínűleg eljut, függetlenül attól, hogy a tájékoztatást nyújtó személy félrevezetőnek ítéli vagy szánja-e a tájékoztatást.

(69)

Amennyiben a befektetési vállalkozásnak a szolgáltatás nyújtása előtt kell tájékoztatást nyújtania az ügyfélnek, az azonos típusú pénzügyi eszköz egyes ügyletei nem minősülnek új vagy eltérő szolgáltatásnak.

(70)

Az ügyfeleket a befektetési tanácsadás független alapon történő biztosításáról, a különböző típusú eszközök elemzésének tág vagy korlátozott voltáról, valamint az alkalmazott kiválasztási folyamatról nyújtott részletes információkkal segíteni kell a nyújtott tanácsadás jellegének értékelésében. Az ügyfelek számára kellő részletességgel meg kell adni a vállalkozások által elemzett pénzügyi eszközök számát. A figyelembe veendő – nem a befektetési vállalkozás vagy a hozzá közel álló szervezetek által rendelkezésre bocsátott – pénzügyi eszközök számának és változatosságának arányban kell állnia a nyújtandó tanácsadás jellegével, valamint az ügyfelek preferenciáival és igényeivel. Ugyanakkor a nyújtott szolgáltatások terjedelmétől függetlenül minden értékelésnek a piacon rendelkezésre álló megfelelő számú pénzügyi eszközön kell alapulnia, mivel ez teszi lehetővé a piac által kínált alternatívák megfelelő megfontolását.

(71)

A befektetési vállalkozások által független alapon nyújtott tanácsadás jellege az átfogó és általánostól a szakmai és konkrétig terjed. Annak érdekében, hogy a tanácsadás jellege lehetővé tegye a tisztességes és megfelelő összehasonlítást a különböző pénzügyi eszközök között, a pénzügyi eszközök bizonyos kategóriáira szakosodott és az eszköz technikai struktúráján túlmutató szempontokra összpontosító – például a „zöld” vagy az „etikus” befektetéseket preferáló – befektetési tanácsadóknak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, amennyiben független tanácsadóként kívánják feltüntetni magukat.

(72)

Ha ugyanaz a tanácsadó független és nem független tanácsadóként is eljárhat, az zavart okozhat az ügyfél számára. Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a nyújtott befektetési tanácsadás jellegével és alapjával, elő kell írni bizonyos szervezeti követelményeket.

(73)

Ha a befektetési vállalkozás a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően elkészített és közzétett tájékoztató egy példányát adja át egy ügyfélnek, az nem tekintendő a 2014/65/EU irányelv szerinti, az információ minőségére és tartalmára vonatkozó működési feltételek alkalmazásában a vállalkozás által az ügyfélnek átadott információnak, amennyiben az említett irányelv alapján a vállalkozás nem felelős a tájékoztatóban szereplő információért.

(74)

A 2014/65/EU irányelv megerősíti a befektetési vállalkozásoknak az összes költség és díj közzétételére vonatkozó kötelezettségét, és e kötelezettséget a szakmai ügyfelekkel és az elfogadható partnerekkel fennálló kapcsolatokra is kiterjeszti. Annak érdekében, hogy az ügyfelek minden kategóriája részesüljön a költségek és a díjak e fokozott átláthatóságának előnyeiből, a befektetési vállalkozások számára bizonyos helyzetekben lehetővé kell tenni, hogy a befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek való nyújtásakor az ügyfelekkel az ebben a rendeletben meghatározott részletes követelmények korlátozásában állapodjanak meg. Ez azonban soha nem eredményezheti a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében a befektetési vállalkozások számára előírt kötelezettségek teljesítésének elmaradását. E tekintetben a befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell szakmai ügyfeleiket, amikor a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatást nyújtják, vagy ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származtatott terméket is magukban foglalnak. A befektetési vállalkozásoknak a jelen rendeletben előírtak szerint az összes költségről és díjról tájékoztatniuk kell elfogadható partnereiket is, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszköz származtatott terméket is magában foglal, és azt az ügyfeleknek forgalmazni kívánják. Más esetekben azonban, befektetési szolgáltatások szakmai ügyfeleknek vagy elfogadható partnereknek történő nyújtásakor, a befektetési vállalkozások vállalhatják azt is, például az érintett ügyfél kérésére, hogy nem tüntetik fel a költségeknek a megtérülésre gyakorolt kumulatív hatását, vagy az érintett devizát és az alkalmazott átváltási árfolyamokat és költségeket olyan esetekben, amikor a teljes költségek és díjak bármely részét devizában fejezték ki.

(75)

Figyelembe véve azt az átfogó kötelezettséget, hogy az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon kell eljárni, valamint az ügyfelek összes felmerülő költségről és díjról történő előzetes tájékoztatásának fontosságát, az ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszközre vonatkozó hivatkozásnak tartalmaznia kell különösen a befektetési tanácsadási vagy portfoliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokat, a pénzügyi eszközökről általános ajánlásokat adó vállalkozásokat vagy az ügyfeleknek nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során bizonyos pénzügyi eszközöket reklámozó vállalkozásokat. Erre például olyan befektetési vállalkozások esetében kerülhet sor, amelyek forgalmazási vagy elhelyezési megállapodásokat kötöttek egy termék gyártójával vagy kibocsátójával.

(76)

Az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon történő eljárásra vonatkozó átfogó kötelezettségnek megfelelően, valamint figyelembe véve a bizonyos pénzügyi eszközöket (különösen a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit és lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket) szabályozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeket, a befektetési vállalkozásoknak az összes költséget és díjat közzé kell tenniük és összesíteniük, ideértve a pénzügyi eszköz költségeit is, minden olyan esetben, amikor a befektetési vállalkozások az uniós jogszabályok értelmében kötelesek tájékoztatni az ügyfelet a pénzügyi eszköz költségeiről.

(77)

Olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások még nem értékesítettek vagy ajánlottak egy pénzügyi eszközt, vagy az uniós törvények értelmében nem kötelesek információt szolgáltatni az ügyfeleknek egy pénzügyi eszköz költségeiről, nem feltétlenül vannak abban a helyzetben, hogy az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos összes költséget figyelembe vegyék. A befektetési vállalkozásoknak azonban ilyen esetekben is előzetesen tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a befektetési szolgáltatással kapcsolatos összes költségről és díjról, valamint az adott pénzügyi eszköz beszerzési áráról. Ezen felül, a befektetési vállalkozásoknak be kell tartaniuk minden egyéb olyan kötelezettséget, amely szerint megfelelő információt kell szolgáltatniuk az adott pénzügyi eszköz kockázatairól a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében, vagy pedig utólagosan megfelelő, a költségelemeket is tartalmazó beszámolókat kell benyújtaniuk az ügyfeleknek a teljesített szolgáltatásokról a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (6) bekezdése értelmében.

(78)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek tisztában legyenek az összes felmerülő költséggel és díjjal, valamint az ilyen információk értékelése és más pénzügyi eszközökkel és befektetési szolgáltatásokkal történő összehasonlítása érdekében a befektetési vállalkozásoknak a szolgáltatások nyújtása előtt kellő időben egyértelmű és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfelek számára az összes költségről és díjról. A pénzügyi eszközzel vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban nyújtott előzetes tájékoztatást feltételezett befektetési összeg alapján is meg lehet adni. A közzétett költségeknek és díjaknak azonban meg kell felelniük azoknak a költségeknek, amelyek az ügyfelek számára a feltételezett befektetési összeg alapján ténylegesen felmerülnének. Amennyiben például egy befektetési vállalkozás egy sor folyamatos szolgáltatást nyújt, és mindegyik szolgáltatásnak más a díja, a vállalkozásnak az ügyfél által előfizetett szolgáltatás díját kell közzétennie. Az utólagos közzétételek esetében a költségekkel és díjakkal kapcsolatos információknak az ügyfél közzétételi időpontban fennálló tényleges befektetésének összegét kell tükrözniük.

(79)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költségről és díjról tájékoztatást kapjanak, a mögöttes piaci kockázat alatt a befektetett tőke értékének kizárólag a mögöttes eszközök értékváltozásai miatti közvetlen változását kell érteni. Ezért a költségek és a díjak előírt összesítésekor figyelembe kell venni az ügyleti költségeket és a pénzügyi eszközök folyamatos díjait is, amelyek becslését ésszerű feltételezések alapján kell elvégezni, jelezve azt is, hogy a becslések feltételezéseken alapulnak, és eltérhetnek a majd ténylegesen felmerülő költségektől és díjaktól. A teljes körű tájékoztatás célkitűzésének megfelelően a költségek nettósításával járó gyakorlatokat nem szabad mentesíteni a költségekre és a díjakra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség alól. A költségek és díjak közzétételét az az elv is alátámasztja, miszerint közzé kell tenni a pozíció vállalkozás által fizetett ára és ügyfél által fizetett ára közötti összes különbözetet, ideértve a felárakat és a kedvezményeket is.

(80)

Jóllehet a befektetési vállalkozásoknak a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összes költséget és díjat összesíteniük kell, és a teljes költséget pénzösszegben és százalékban is kifejezve kell közölniük az ügyfelekkel, lehetőséget kell adni nekik arra is, hogy az ügyfeleiknek vagy lehetséges ügyfeleiknek lebontva is megadják a költségeket, ezen belül az összesített induló költségeket és díjakat, az összesített folyamatos költségeket és díjakat és az összesített kilépési költségeket.

(81)

Az ügyfelek költségekkel és díjakkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatásra vonatkozó jogainak védelme érdekében a befektetési vállalkozásoknak, ha az általuk forgalmazott pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól nem áll rendelkezésre elegendő információ, kiegészítő tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleiknek ezekről a költségekről, valamint az adott pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési szolgáltatások nyújtásával összefüggő összes egyéb költségekről és kapcsolódó díjakról. Ilyen eset lehet, ha a befektetési vállalkozások kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési jegyeit forgalmazzák, amelyeknek az ügyleti költségek nincsenek megadva, például az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV-k) befektetési jegyei esetében. Ilyen esetekben a befektetési vállalkozásoknak a vonatkozó információk megszerzése érdekében fel kell venniük a kapcsolatot az ÁÉKBV-t kezelő társasággal.

(82)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek számára javítani lehessen a befektetéseik kapcsolódó költségeivel és befektetéseiknek költségekhez és díjakhoz mért időbeli teljesítményével kapcsolatos átláthatóságot, rendszeres utólagos közzétételről is rendelkezni kell az olyan esetekben, amikor a befektetési vállalkozások az év folyamán folyamatos kapcsolatban állnak vagy álltak az ügyféllel. A vonatkozó költségek és díjak utólagos közzétételét személyre szólóan kell nyújtani. A rendszeres utólagos közzétételt teljesíteni lehet meglévő jelentési kötelezettségek, például a vállalkozások számára a nem portfoliókezelési megbízások végrehajtását, a portfoliókezelést vagy az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek tartását előíró kötelezettségek alapján.

(83)

A befektetési vállalkozás által az ügyfélnek a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal kapcsolatban adandó tájékoztatásnak tartalmaznia kell a fizetési feltételeket és a befektetési szolgáltatás elvégzésére vagy a felajánlott pénzügyi eszközre vonatkozó megállapodás teljesítésének feltételeit. E célból a fizetési feltételek általában akkor fontosak, ha a pénzügyi eszközökről szóló szerződés készpénzes elszámolással ér véget. A teljesítési feltételek általában akkor fontosak, ha a szerződés lejártakor a pénzügyi eszközhöz részvények, kötvények, utalványok, veretlen arany vagy egyéb eszköz vagy árucikk átadására van szükség.

(84)

Különböző rendelkezésekre van szükség a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmassági értékelés, illetve a 25. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelőségi értékelés alkalmazásához. A próbák eltérő hatállyal bírnak a kapcsolódó befektetési szolgáltatások tekintetében, és eltérő funkciókkal és tulajdonságokkal rendelkeznek.

(85)

A befektetési vállalkozásoknak az alkalmassági jelentésben fel kell tüntetniük az arra vonatkozó információkat – és ezekre fel kell hívniuk az ügyfelek figyelmét –, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg szükségessé teszik-e azt, hogy a lakossági ügyfél a megállapodások rendszeres felülvizsgálatát kérje. Ideértendők azok a helyzetek is, amikor az ügyfélnek valószínűleg tanácsot kell kérnie ahhoz, hogy egy befektetési portfóliót összhangba hozzon az eredeti ajánlott elosztással, ha fennáll a valószínűsége annak, hogy a portfólió eltér a célzott eszközelosztástól.

(86)

A piaci fejlemények figyelembe vétele és a befektetővédelem azonos szintjének biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy továbbra is a befektetési vállalkozások lesznek felelősek az alkalmassági vizsgálatok elvégzéséért olyan esetekben is, amikor a befektetési tanácsadást vagy a portfóliókezelési szolgáltatást teljes egészében vagy részben automatizált vagy félautomatizált rendszereken keresztül nyújtják.

(87)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében leírt alkalmassági vizsgálati követelmény szerint azt is tisztázni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak nem csak akkor kell alkalmassági vizsgálatot vállalniuk, ha pénzügyi eszközök vásárlásával kapcsolatos ajánlásról van szó, hanem minden olyan döntés esetében, amikor kereskedésről van szó, ideértve a befektetések megvásárlását, megtartását vagy eladását is.

(88)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ügylet az érintett pénzügyi eszközökkel járó kockázat, az ügylet típusa, a megbízás sajátosságai vagy a kereskedés gyakorisága miatt lehet alkalmatlan az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára. Az egyenként vizsgálva alkalmasnak minősülő ügyletsorozat alkalmatlan lehet, ha az ajánlásra vagy a kereskedési döntésre nem az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő gyakorisággal kerül sor. Portfóliókezelés esetén az ügylet akkor is alkalmatlan lehet, ha alkalmatlan portfóliót eredményezne.

(89)

A portfóliókezelő ügyfélnek szóló olyan értelmű ajánlása, kérése vagy tanácsa, hogy az ügyfélnek a portfóliókezelő mérlegelési jogkörét meghatározó megbízatást kell adnia a portfóliókezelőnek (vagy módosítania kell a korábbi megbízatást), a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti ajánlásnak minősül.

(90)

A jogbiztonság érdekében, és hogy az ügyfelek világosabban értsék a nyújtott szolgáltatások jellegét, azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfeleknek, írásbeli alapmegállapodást kell kötniük az ügyféllel, amelyben meghatározzák a vállalkozás és az ügyfél lényeges jogait és kötelezettségeit.

(91)

Ez a rendelet nem írja elő az illetékes hatóságok számára a befektetési vállalkozás és lakossági ügyfele közötti alapmegállapodás tartalmának jóváhagyását. A jóváhagyás azonban nem is tilos, amennyiben csak a vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv szerinti következő kötelezettségeit vizsgálja: az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett becsületes, tisztességes és hivatásszerű tevékenység, valamint a befektetési vállalkozás és ügyfelei jogainak és kötelezettségeinek és az egyéb feltételek rögzítése, amelyek mellett a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek.

(92)

A befektetési vállalkozások által vezetendő nyilvántartásokat a vállalkozás típusához és a végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegéhez kell igazítani, biztosítva, hogy a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11), az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) és a jelen rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettségeket teljesítik, és az illetékes hatóságok el tudják végezni a felügyeleti feladataikat és az érvényesítési intézkedéseket a befektetők védelme és a piac integritása érdekében.

(93)

Az ügyfeleknek küldött jelentések és időszakos közlemények fontosságának, valamint a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése bővítésének fényében, a jelen rendeletben leírt jelentési előírások az ügyfelek minden kategóriájára vonatkoznak. Tekintettel az elfogadható partnerekkel folytatott interakciók jellegére, a befektetési vállalkozásoknak meg kell engedni, hogy megállapodásokat kössenek, amelyekben meghatározzák a lakossági és szakmai ügyfelekkel kapcsolatban alkalmazott jelentésektől eltérő konkrét tartalmat és időzítést.

(94)

Amennyiben a portfóliókezelési szolgáltatásokat végző befektetési vállalkozásnak tájékoztatást kell adnia ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek a portfólióban szerepeltethető pénzügyi eszközök típusáról és az eszközökkel bonyolítható ügylettípusokról, a tájékoztatásnak külön kell jeleznie, hogy a befektetési vállalkozás jogosult-e befektetni a szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközökbe, származtatott ügyletekbe, illikvid vagy nagy volatilitású eszközökbe, vagy végrehajtani a következő ügyleteket: rövidre eladás, kölcsönzött pénzeszközökkel történő vásárlás, értékpapír-finanszírozási ügyletek, letéti, biztosítéki vagy árfolyam-kockázati ügyletek.

(95)

Az ügyfeleket tájékoztatni kell a portfóliójuk teljesítményéről és a kezdő befektetéseik értékcsökkenéséről. A portfóliókezelés esetében a kiváltó küszöböt 10 %-os értékcsökkenésben célszerű meghatározni lesz, illetve a teljes portfolió értékéhez viszonyított további 10 %-os csökkenésekre, és azt nem szabad az egyes portfóliókra alkalmazni.

(96)

A portfóliókezelésre vonatkozó jelentési kötelezettségek alkalmazásában az minősül függő kötelezettséggel járó ügyletnek, amely során az ügyfél tényleges vagy potenciális felelőssége meghaladja az eszköz beszerzésének költségét.

(97)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás típusára való utalás alatt a megbízás minősítése értendő: limitáras megbízás, piaci megbízás vagy egyéb megbízás.

(98)

Az ügyfeleknek történő jelentéssel kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában a megbízás jellegére való utalás alatt értékpapírok jegyzésére adott megbízás vagy opció lehívására adott megbízás, illetve hasonló ügyfélmegbízások értendők.

(99)

A 2014/65/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének megfelelő végrehajtási politika létrehozásakor a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők relatív fontosságát, vagy legalább létre kell hoznia a tényezők relatív fontosságának meghatározásához szükséges eljárást, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el az ügyfelek számára. A politika érvényesítése érdekében a befektetési vállalkozásnak ki kell választania azt a végrehajtási helyszínt, amely az ügyfélmegbízások végrehajtása során konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését. A legjobb végrehajtásra vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, a befektetési vállalkozások legjobb végrehajtás kritériumainak szakmai ügyfelek részére történő alkalmazása során általában nem ugyanazokat a végrehajtási helyszíneket használják értékpapír-finanszírozási ügyletekhez (a továbbiakban: SFT-k) és egyéb ügyletekhez. Ennek oka az, hogy az SFT-ket finanszírozási forrásként használják azzal a kötelezettségvállalással, hogy a hitelfelvevő egyenértékű értékpapírt térít vissza egy jövőbeli időpontban valamint az SFT-k feltételeit a partnerek általában kétoldalúan határozzák meg a végrehajtás előtt. Ezért a végrehajtási helyszínek SFT-khez történő kiválasztása korlátozottabb, mint egyéb ügyletek esetében, feltéve, ha az az adott, felek által előre meghatározott feltételektől és az érintett pénzügyi eszközök azon végrehajtási helyszíneire vonatkozó egyedi igénytől függ. Ennek eredményeként a befektetési vállalkozások által kialakított megbízás-végrehajtási politikában figyelembe kell venni az SFT-k sajátos jellemzőit és ebben külön fel kell sorolni az SFT-kre használt végrehajtási helyszíneket. A befektetési vállalkozásnak minden egyes általa végrehajtott ügyfélmegbízásra alkalmaznia kell végrehajtási politikáját, hogy ezzel összhangban a lehető legjobb eredményt érje el ügyfele számára.

(100)

Annak érdekében, hogy azok a befektetési vállalkozások, amelyek más szervezeteknek továbbítják vagy más szervezeteknél helyezik el az ügyfelek megbízásait végrehajtásra, a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdésével és a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ügyfelek legjobb érdekeinek megfelelő módon járjanak el, és megfelelő tájékoztatást adjanak ügyfeleiknek a vállalkozásról és szolgáltatásairól, a befektetési vállalkozásoknak a pénzügyi eszközök minden egyes kategóriája tekintetében megfelelő információt kell adniuk ügyfeleiknek az öt legjelentősebb olyan vállalkozásról, amelyeknek továbbítják vagy amelyeknél elhelyezik az ügyfelek megbízásait, továbbá a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (6) bekezdésének és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseknek megfelelően tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a végrehajtás minőségéről. A végrehajtás céljából más szervezeteknek megbízásokat továbbító vagy azoknál elhelyező befektetési vállalkozás csak akkor választhat ki egyetlen szervezetet a végrehajtásra, ha képes kimutatni, hogy ez konzisztens módon lehetővé teszi a lehető legjobb eredmény elérését ügyfelei számára és ésszerűen elvárhatja, hogy a kiválasztott szervezet lehetővé teszi legalább olyan jó eredmények elérését az ügyfél számára, mint amelyeket más szervezet alkalmazása esetén ésszerűen elvárhatna. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig az említett befektetési vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(101)

Annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás a lehető legjobb eredményt biztosítsa az ügyfél számára a lakossági ügyfélmegbízás konkrét utasítás nélküli végrehajtásakor, figyelembe kell vennie azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a lehető legjobb eredmény elérését a teljes ellenérték – a pénzügyi eszköz ára és a végrehajtáshoz kapcsolódó költségek – tekintetében. A gyorsaság, a végrehajtás és a teljesítés valószínűsége, a megbízás mérete és jellege, a piaci hatás és bármely más implicit ügyletköltség csak akkor élvezhet elsőbbséget a közvetlen ár- és költségmegfontolásokkal szemben, ha a lakossági ügyfél számára a teljes ellenértéket figyelembe véve a lehető legjobb eredmény eléréséhez szükséges.

(102)

Ha a befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott utasítások alapján teljesíti a megbízást, úgy kell tekintetni, hogy a megbízásnak csak az utasításokkal érintett részére vonatkozóan tett eleget a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségeinek. Az a tény, hogy az ügyfél csak a megbízás egy részének vonatkozásában adott utasításokat, nem mentesíti a befektetési vállalkozást a megbízás többi, az utasításokkal nem érintett részével kapcsolatos, legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségek alól. A befektetési vállalkozás nem ösztönözheti az ügyfelet olyan utasítás adására – az utasítás tartalmának ügyfél számára történő kifejezett megjelölésével vagy implicit ajánlásával –, hogy a befektetési vállalkozás egy megadott módon teljesítse a megbízást, amikor a vállalkozásnak feltételezhetően tudnia kell arról, hogy egy ilyen utasítás valószínűleg megakadályozza a lehető legjobb eredmény elérését az ügyfél számára. Ez azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy a vállalkozás felkérje az ügyfelet kettő vagy több meghatározott kereskedési helyszín közötti választásra, amennyiben ezek a helyszínek megfelelnek a vállalkozás végrehajtási politikájának.

(103)

A befektetési vállalkozás saját számlára kereskedése az ügyfelekkel az ügyfélmegbízások végrehajtásának minősül, ezért a 2014/65/EU irányelv és ezen rendelet követelményei vonatkoznak rá, különös tekintettel a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettségekre. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás olyan árajánlatot tesz ügyfelének, amellyel teljesítené a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségét, ha az árajánlatot annak nyújtásakor végrehajtaná, úgy a vállalkozásnak teljesítenie kell ugyanezen kötelezettségeket akkor is, ha az árajánlatot annak ügyfél általi elfogadása után hajtja végre, feltéve hogy a változó piaci feltételeket és az árajánlat tétele és elfogadása között eltelt időt figyelembe véve az árajánlat nem veszti el egyértelműen érvényességét.

(104)

Az ügyfélmegbízások során a lehető legjobb eredmény elérésére vonatkozó kötelezettség a pénzügyi eszközök minden típusára vonatkozik. Az eltérő piaci struktúrákat vagy a pénzügyi eszközök eltérő struktúráit figyelembe véve azonban nehéz azonosítani és alkalmazni az eszközök minden típusára érvényes és hatékony, egységes szabvánnyal és eljárással rendelkező legjobb végrehajtást. A legjobb végrehajtással kapcsolatos kötelezettségeket tehát az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtásával összefüggő különböző körülmények figyelembe vételével kell alkalmazni. Például a testreszabott tőzsdén kívüli pénzügyi eszközt bevonó, az ügyfél és a befektetési vállalkozás körülményeihez igazított egyedi szerződéses viszonyt feltételező ügyletek a legjobb végrehajtás szempontjából nem hasonlíthatók a központosított végrehajtási helyszíneken kereskedett részvényeket bevonó ügyletekhez. [Mivel a legjobb végrehajtási kötelezettség minden pénzügyi eszközre érvényes, függetlenül attól, hogy kereskedési helyszínen kereskednek velük vagy tőzsdén kívül, a befektetési vállalkozásoknak piaci adatokat kell gyűjteniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy egy adott tőzsdén kívüli ár tisztességes-e, és betartja-e a legjobb végrehajtásra vonatkozó kötelezettséget.

(105)

Ezen rendeletnek a végrehajtási politikára vonatkozó rendelkezései nem érintik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (7) bekezdése szerinti általános kötelezettséget, amely szerint felügyelniük kell a megbízások végrehajtására vonatkozó megoldások hatékonyságát és a végrehajtási politikát, és rendszeresen értékelniük kell a helyszíneket.

(106)

Ez a rendelet nem írja elő a legjobb végrehajtást célzó erőfeszítések megkettőzését a megbízás vagy a portfoliókezelés fogadásának és továbbításának szolgáltatását végző befektetési vállalkozás, illetve azon befektetési vállalkozás között, amelyhez az előbbi a végrehajtási megbízásokat továbbítja.

(107)

A legjobb végrehajtásra vonatkozó 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettség előírja a befektetési vállalkozások számára, hogy minden megfelelő lépést tegyenek meg a lehető legjobb eredmény elérésére az ügyfeleik számára. A végrehajtás minősége – amelynek része a végrehajtás sebessége és valószínűsége (például a teljesítési arány), valamint az árjavítás elérhetősége és bekövetkezése – fontos tényező a legjobb végrehajtás biztosításában. A különböző végrehajtási helyszínek által átadott, a végrehajtás minőségére vonatkozó adatok elérhetősége, összehasonlíthatósága és egységesítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a befektetési vállalkozások és a befektetők azonosítsák az ügyfelek számára a legjobb végrehajtási minőséget biztosító végrehajtási helyszíneket. Annak érdekében, hogy a legjobb végrehajtási eredményeket érjék el egy adott ügyfél esetében, a befektetési vállalkozásoknak össze kell hasonlítaniuk és elemezniük kell a vonatkozó adatokat, ideértve a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánosságra hozottakat is, és a vonatkozó végrehajtási intézkedéseket.

(108)

A megbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell felvenniük a politikájukba, ha be tudják mutatni, hogy ügyfeleik számára így tudják konzisztens módon a legjobb végrehajtást elérni. A befektetési vállalkozásoknak csak egyetlen végrehajtási helyszínt kell kiválasztaniuk, ha várható az, hogy a kiválasztott végrehajtási helyszínen olyan eredményt tudnak elérni az ügyfelek számára, ami legalább olyan jó, mint amit elvárhatnak az alternatív végrehajtási helyszíneken. Ezt a méltányos elvárást a 2014/65/EU irányelv 27. cikke szerint közzétett vonatkozó adatokkal kell alátámasztani, vagy pedig a vállalkozások által végzett más belső elemzésekkel.

(109)

Az ügyletek újraosztása akkor minősül hátrányosnak az ügyfélre nézve, ha az újraosztás következtében a befektetési vállalkozás vagy egy adott ügyfél igazságtalan elsőbbséget élvez.

(110)

Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül az ezen rendeletnek az ügyfélmegbízások kezelésére vonatkozó rendelkezései alkalmazásában az ügyfélmegbízások nem kezelhetők összehasonlíthatóként, ha különböző médiumokon át érkeznek, és azok nem kezelhetők sorrendben. Az információ jogszerűtlen használatának minősül, ha a befektetési vállalkozás arra használja a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információt, hogy saját számlára kereskedjen az ügyfélmegbízás hátterében álló pénzügyi eszközökkel vagy kapcsolódó pénzügyi eszközökkel. Pusztán az a tény azonban, hogy az árjegyzők vagy a partneri tevékenységre feljogosított szervek csak a pénzügyi eszközök vételére és eladására irányuló törvényes üzleti tevékenységükre szorítkoznak, vagy hogy a harmadik felek nevében megbízások végrehajtására feljogosított személyek csak a megbízások kötelességszerű végrehajtására szorítkoznak, önmagában nem minősíthető az információ jogszerűtlen használatának.

(111)

Annak felmérése során, hogy a piac teljesíti-e a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott előírásokat, melyek szerint a piacon kereskedési engedélyt kapott kibocsátók legalább 50 %-a kkv legyen, az illetékes hatóságoknak rugalmasan kell hozzáállniuk a korábbi előélettel még nem rendelkező piacokhoz, az olyan újonnan alapított kkv-khoz, amelyek pénzügyi eszközeit három évnél rövidebb időre veszik fel kereskedésre, és a kizárólag nem részvényjellegű pénzügyi eszközök kibocsátóihoz.

(112)

Tekintettel az uniós kkv-kre összpontosító, meglévő MTF-ek működési modelljeinek sokféleségére, valamint az új kategóriát képező kkv-tőkefinanszírozási piac sikerének biztosítása érdekében célszerű megfelelő fokú rugalmasságot biztosítani a kkv-tőkefinanszírozási piacok számára annak értékelésében, hogy a kibocsátók megfelelnek-e az adott kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeinek. A kkv-tőkefinanszírozási piacok szabályai semmiképpen sem róhatnak annál nagyobb terheket a kibocsátókra, mint amelyeket a szabályozott piacokon szereplő kibocsátókra érvényes szabályok rónak az ott megjelenő kibocsátókra.

(113)

Azon bevezetési dokumentum tartalmát illetően, amelyet egy kibocsátónak akkor kell elkészítenie, ha a kibocsátási tájékoztató összeállítására vonatkozó, 2003/71/EK irányelv szerinti követelmény nem alkalmazandó, és első alkalommal vezeti be az értékpapírjait a kkv-tőkefinanszírozási piacra, helyénvaló az illetékes hatóságokra bízni annak megítélését, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetője által meghatározott szabályok biztosítják-e a befektetők megfelelő tájékoztatását. Bár a bevezetési dokumentumban feltüntetett információkért a kibocsátónak kell vállalnia a teljes felelősséget, a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének kell meghatároznia, hogy hogyan kell a bevezetési dokumentumot megfelelően felülvizsgálni. A felülvizsgálat nem feltétlenül az illetékes hatóság vagy az üzemeltető hivatalos jóváhagyását jelenti.

(114)

Az éves és féléves pénzügyi beszámolók kibocsátók által történő közzététele az átláthatóság megfelelő minimális normáját jelenti, ami összhangban áll a kkv-kra összpontosító, meglévő piacokon uralkodó legjobb gyakorlattal. A pénzügyi beszámolók tartalmát illetően a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének módot kell biztosítani arra, hogy előírja akár a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS), akár a helyi jogszabályok által megengedett pénzügyi beszámolási standardok, akár mindkettő alkalmazását azon kibocsátók számára, akiknek a pénzügyi eszközeivel az általa működtetett kereskedési helyszínen kereskednek. A pénzügyi beszámolók közzétételére vonatkozó határidőknek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) foglaltaknál enyhébbnek kell lenniük, mivel a kevésbé szigorú időkeretek jobban megfelelnek a kkv-k igényeinek és körülményeinek.

(115)

Mivel a szabályozott piacokon működő kibocsátókkal kapcsolatos információk terjesztésére vonatkozóan a 2004/109/EK irányelv által előírt szabályok túlságosan nagy terheket rónának a kkv-tőkefinanszírozási piacon szereplő kibocsátókra, célszerűbb megoldás, ha a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének a honlapja lesz azon befektetők referenciapontja, akik az adott helyszínen kereskedett kibocsátókról keresnek információkat. A kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének honlapján történő közzététel a kibocsátó honlapjára mutató közvetlen link segítségével is megoldható, ha az információt ott tették közzé; ez esetben a linknek közvetlenül a kibocsátó honlapjának azon megfelelő részére kell vezetnie, ahol a szabályozói információkat könnyen megtalálják a befektetők.

(116)

Pontosabban meg kell határozni, hogy egy pénzügyi eszköznek a felfüggesztése vagy a kereskedésből való törlése jelentősen sértheti-e a befektetők érdekeit vagy a piac szabályos működését. Ezen a téren közelíteni kell egymáshoz az eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a piac olyan tagállamban működő szereplői, ahol a pénzügyi eszközök kereskedését felfüggesztették vagy azokat törölték a kereskedésből, nem szenvedjenek hátrányt olyan más tagállamok piaci résztvevőivel szemben, ahol tovább folyik a kereskedés.

(117)

A megfelelő szintű konvergencia biztosítása érdekében meg kell határozni azon körülmények listáját, amelyek jelentősen sértik a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését, és amely alapul szolgálhat egy nemzeti illetékes hatóság, szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető azon döntéséhez, hogy ne rendelje el egy pénzügyi eszköz kereskedésből történő felfüggesztését vagy törlését, vagy ne kövesse az erre irányuló értesítéseket. Ennek a listának nem kell teljes körűnek lennie, mivel így keretet szolgáltat a nemzeti illetékes hatóságok számára szakmai megítélés gyakorlására, és biztosítja számukra a szükséges rugalmasságot az egyedi esetek értékeléséhez.

(118)

A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése előírja az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők, valamint a szabályozott piacok működtetői számára, hogy bizonyos feltételek esetén haladéktalanul tájékoztassák az illetékes nemzeti hatóságaikat. Ez az előírás azt kívánja biztosítani, hogy az illetékes nemzeti hatóságok teljesíteni tudják a szabályozói feladataikat, és időben értesüljenek azokról az eseményekről, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piacok működésére és integritására. A kereskedési helyszínek működtetőitől kapott tájékoztatásnak képessé kell tennie az illetékes nemzeti hatóságokat arra, hogy azonosítsák és értékeljék a piacokat és a piaci résztvevőket fenyegető veszélyeket, valamint arra, hogy hatékonyan reagáljanak, és szükség esetén intézkedéseket hozzanak.

(119)

Célszerű összeállítani azoknak a fontos körülményeknek a nem kimerítő listáját, amelyek egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalnak, és ezáltal aktiválják a kereskedési helyszínek működtetőjének a 2014/65/EU irányelv 31. cikke (2) bekezdése és 54. cikke (2) bekezdése szerinti, az illetékes hatóságok haladéktalan értesítésére vonatkozó kötelezettségét. E tekintetben a „kereskedési helyszín szabályai” fogalmat tágan kell értelmezni, beleértve azokba minden olyan szabályt, szabályzatot, rendelkezést, valamint a kereskedési helyszín és a résztvevői között létrejött szerződéses megállapodások általános szerződési feltételeit, amelyek meghatározzák a kereskedés és a kereskedési helyszínre történő bevezetés feltételeit.

(120)

Az 596/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó, esetlegesen visszaélésre utaló magatartás vonatkozásában helyénvaló továbbá összeállítani a bennfentes kereskedés és a piaci manipuláció olyan jeleinek nem kimerítő listáját, amelyeket a kereskedési helyszín működtetőjének figyelembe kell vennie az ügyletek vagy a kereskedési megbízások vizsgálata során, annak megállapítása érdekében, hogy fennáll-e a 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése szerinti, az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége. Ebben az értelemben a „kereskedési megbízás” fogalma magában foglal minden megbízástípust, ideértve az eredeti megbízásokat, a megbízások módosítását, aktualizálását és törlését, függetlenül attól, hogy végrehajtották-e őket vagy sem, valamint függetlenül a kereskedési helyszínhez való hozzáférés módjától.

(121)

A bennfentes kereskedésre és a piaci manipulációra utaló jelek listájának sem kell teljes körűnek, sem meghatározónak lennie a piaci visszaélés vagy a piaci visszaélés kísérlete elkövetésének megállapítása tekintetében, mivel az egyes jelek önmagukban nem feltétlenül jelentenek piaci visszaélést vagy arra tett kísérletet. Az egy vagy két jelnek megfelelő ügylet vagy kereskedési megbízás végrehajtása mögött jogos indok is meghúzodhat, és az megfelelhet a kereskedési helyszín szabályainak.

(122)

Az átláthatóság piaci szereplők számára történő biztosítása, valamint ezzel egyidejűleg a piaci visszaélések megelőzése és a pozíciótulajdonosok személyazonosságának védelme érdekében, a 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában jelzett összesített heti pozíciójelentések közzététele csak olyan szerződésekre vonatkozhat, amelyekkel bizonyos számú személy, bizonyos méret felett kereskedik, az e rendeletben meghatározottak szerint.

(123)

Unió-szerte biztosítandó a piaci adatok ésszerű üzleti alapon, egységes módon történő elérhetővé tételét, ez a rendelet meghatározza az APA-k és CTP-k által teljesítendő feltételeket. E feltételek célja annak biztosítása, hogy a piaci adatok ésszerű üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség kellően egyértelmű legyen a hatékony és egységes alkalmazás biztosításához, ugyanakkor figyelembe vegye, hogy az adatszolgáltatók eltérő működési modelleket és költségstruktúrát alkalmaznak.

(124)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci adatok díját ésszerű szinten szabják meg, a piaci adatok méltányos üzleti alapon való elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettség teljesítése során ésszerű kapcsolatnak kell fennállnia a díjak és az adat-előállítási és -forgalmazási költségek között. Következésképpen – a versenyjogi szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – az adatszolgáltatóknak a piaci adatok árát a költségek alapján kell meghatározniuk, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható, olyan tényezők figyelembevételével, mint az árbevétel-arányos eredmény, a költségarányos-eredmény, a működésieszköz-arányos eredmény és a tőkemegtérülés. Amennyiben az adatszolgáltatóknál közös adatszolgáltatási és egyéb szolgáltatási költségek merülnek fel, az adatszolgáltatási költségek magukba foglalhatják az egyéb nyújtott szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét. Mivel a pontos költségek meghatározása rendkívül összetett feladat, ehelyett a költségallokációs és költségarányosítási módszereket kell meghatározni, a pontos költségek kiválasztását a piaciadat-szolgáltatók hatáskörében hagyva.

(125)

A piaci adatokhoz megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy az objektív, közzétett kritériumok alapján egyazon kategóriába sorolt összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani a piaci adatokhoz.

(126)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók más szolgáltatások vásárlása nélkül is hozzáférhessenek a piaci adatokhoz, a piaci adatokat más szolgáltatásoktól leválasztva kell hozzáférhetővé tenni. Elkerülendő, hogy az adatfelhasználók ugyanazért a piaci adatért többször fizessenek akkor, amikor különböző piaciadat-szolgáltatóktól vásárolnak adatokat, a piaci adatokat felhasználói alapon kell hozzáférhetővé tenni, kivéve akkor, ha ez az adatszolgáltatás léptékére és hatókörére tekintettel aránytalan költségekkel járna a az APA és a CTP számára.

(127)

Annak érdekében, hogy az adatfelhasználók és az illetékes hatóságok ténylegesen értékelhessék, hogy a piaci adatokat ésszerű üzleti alapon tették-e hozzáférhetővé, az adatok hozzáférhetővé tételének lényeges feltételeit közzé kell tenni. Az adatszolgáltatókat ezért a díjak, a piaci adatok tartalma és – a tényleges költségek közzététele nélkül – az általuk a költségek meghatározása céljából alkalmazott költségelszámolási módszerek tekintetében közzétételre kell kötelezni.

(128)

Olyan kötelezettség létrehozásának elkerülése érdekében, amely alapján valamely kereskedési helyszínnek egynél több illetékes hatósággal kellene kapcsolatban állnia, vagy egynél több illetékes hatóság felügyelete alá tartozna, ha ilyen kötelezettség egyébként nem állna fenn a 2014/65/EU irányelv szerint, kritériumokat kell megállapítani annak meghatározásához, hogy a szabályozott piac, az MTF és az OTF műveletei mikor lényegi fontosságúak a fogadó tagállamban. Az MTF-k és OTF-ek esetében az a célszerű, hogy csak a jelentős piaci részesedéssel rendelkező MTF-ek és OTF-ek minősüljenek lényegi fontosságúnak, mert így egy gazdaságilag nem jelentős MTF vagy OTF áthelyezése vagy felvásárlása automatikusan nem váltja ki a 2014/65/EU irányelv 79. cikke (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmus végrehajtását.

(129)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet e jogoknak és elveknek megfelelően kell értelmezni és alkalmazni, különösen tekintettel a személyes adatok védelmének jogára, a vállalkozás szabadságára, a fogyasztók védelméhez való jogra, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogra. A személyes adatoknak a rendelet keretében történő minden feldolgozása során be kell tartani az alapvető jogokat, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartására és a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikke szerinti jogot, és meg kell felelni a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek.

(130)

A Bizottság kikérte a 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott ESMA szakmai tanácsait.

(131)

E rendelet alkalmazásának kezdő időpontját össze kell hangolni a 2014/65/EU irányelv alkalmazandóvá válásának időpontjával annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és befektetési vállalkozások alkalmazkodhassanak az e rendeletben foglalt új követelményekhez, és így azokat hatékonyan és eredményesen lehessen alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)   E rendelet II. fejezete, III. fejezetének 1–4. szakasza, 59. cikkének (4) bekezdése, 60. cikke, 6. és 8. szakasza, valamint – amennyiben kapcsolódik e rendelkezésekhez – I. fejezete, III. fejezetének 9. szakasza és IV. fejezete alkalmazandó az alapkezelő társaságokra a 2009/65/EK 6. cikke (4) bekezdésének és a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

(2)   A 2014/65/EU irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett valamennyi követelmény és azok e rendeletben meghatározott végrehajtási rendelkezései vonatkozásában a befektetési vállalkozásokra vonatkozó hivatkozások magukban foglalják a hitelintézeteket, a pénzügyi eszközökre vonatkozó hivatkozások pedig a strukturált betéteket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „releváns személy”: a befektetési vállalkozás összefüggésében a következők valamelyike:

a)

a vállalkozás igazgatója, társa vagy annak megfelelője, ügyvezetője vagy függő ügynöke;

b)

a vállalkozás függő ügynökének igazgatója, társa vagy annak megfelelője, vagy ügyvezetője;

c)

a vállalkozás vagy függő ügynöke alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a vállalkozás vagy függő ügynöke rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek végzésében;

d)

olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz a befektetési vállalkozás vagy függő ügynöke számára nyújtott szolgáltatásban, kiszervezési megoldással, amelynek célja a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzése;

2.   „pénzügyi elemző”: a befektetéssel kapcsolatos kutatások érdemi részét előállító releváns személy;

3.   „kiszervezés”: olyan, bármely formát öltő megállapodás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre;

3a.   „olyan személy, akivel a releváns személy családi kapcsolatban áll”: a következők valamelyike:

a)

a releváns személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti törvények értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít;

b)

a releváns személy eltartott gyermeke vagy nevelt gyermeke;

c)

a releváns személy bármely olyan rokona, aki az adott személyes ügylet időpontjában legalább egy éve egy háztartásban él vele;

4.   „értékpapír-finanszírozási ügylet”: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 3. cikkének (11) bekezdése szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet;

5.   „javadalmazás”: a vállalkozások által közvetlen vagy közvetett módon a releváns személyeknek nyújtott fizetés vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi juttatás minden formája, az ügyfelek számára nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások teljesítése során;

6.   „áru”: minden olyan helyettesíthető termék, amelyet le lehet szállítani, beleértve a fémeket és érceiket, valamint ötvözeteiket, a mezőgazdasági termékeket és az energiát, például a villamos energiát.

3. cikk

A tájékoztatásra alkalmazandó feltételek

(1)   Amennyiben e rendelet alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja szerinti tartós adathordozón kell tájékoztatást adni, a befektetési vállalkozások csak akkor jogosultak nem papír tartós adathordozón szolgáltatni az információkat, ha:

a)

az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és

b)

a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.

(2)   Amennyiben e rendelet 46., 47., 48., 49., 50. cikke vagy 66. cikkének (3) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozás weboldal segítségével tájékoztatja ügyfelét, és a tájékoztatás nem személyesen az ügyfélnek szól, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesüléséről:

a)

az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;

b)

az ügyfélnek kifejezetten beleegyezését kell adnia az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;

c)

az ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;

d)

a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

e)

a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

(3)   E cikk alkalmazásában az elektronikus hírközlés révén nyújtott tájékoztatás a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel összhangban lévőnek minősül, ha bizonyítható, hogy az ügyfél rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az ügyfél által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak minősül.

4. cikk

Eseti jelleggel nyújtott befektetési szolgáltatások

(A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése)

A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mentesség esetében a befektetési szolgáltatást akkor tekintendő szakmai tevékenység keretében eseti jelleggel nyújtott szolgáltatásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

szoros és tényszerű kapcsolat áll fenn a szakmai tevékenység és az azonos ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás teljesítése között, és a befektetési szolgáltatást a fő szakmai tevékenység kiegészítésének lehet tekinteni;

b)

a fő szakmai tevékenység ügyfelei számára nyújtott befektetési szolgáltatások nem kívánnak rendszeres bevételi forrást kínálni a szakmai tevékenységet végző személynek; és

c)

a szakmai tevékenységet nyújtó személy a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességét nem forgalmazza vagy nem hirdeti egyéb módon, kivéve, ha az ügyfelekkel közli, hogy ezt fő szakmai tevékenység kiegészítéseként végzi.

5. cikk

Természetben kiegyenlítendő nagykereskedelmi energiatermékek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a nagykereskedelmi energiaterméket az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén kell természetben kiegyenlíteni:

a)

olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ügylet felei arányos intézkedéseket hoznak az alapul szolgáló áru leszállításának és átvételének biztosítására; a villamos energia és gáz területén az átvitelirendszer-működtetővel kötött kiegyenlítő megállapodás akkor tekinthető arányosnak, ha a feleknek biztosítaniuk kell a villamos energia vagy gáz fizikai szállítását;

b)

a szerződő felek számára feltétel nélküli, korlátozás nélküli és érvényesíthető kötelezettségeket állapít meg az adott alapul szolgáló áru szállítására és fogadására;

c)

nem teszi lehetővé, hogy a természetben történő teljesítést bármely fél készpénzes elszámolásra váltsa;

d)

a szerződés keretében fennálló kötelezettségeket nem lehet beszámítani az érintett felek között létrejött egyéb szerződésekből eredő kötelezettségekbe, ez azonban nem sértheti a felek készpénzes fizetési kötelezettségek nettósítására vonatkozó szerződéses jogait.

A d) pont alkalmazásában az áram- és gázpiacokon az operatív nettósítás nem tekinthető a szerződéses kötelezettségek más szerződésekből eredő kötelezettségekkel történő ellentételezésének.

(2)   Az operatív nettósítás úgy értendő, mint a hálózatba betáplálandó villamos energia és gáz mennyiségének a szabályok alapján vagy a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető kérésére történő jelölése egy olyan szervezet számára, amely nemzeti szinten az átvitelirendszer-működtetővel egyenértékű funkciót lát el. Az operatív nettósításon alapuló mennyiségek jelölését nem határozhatják meg a szerződő felek.

(3)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a vis maior magában foglal minden kivételes eseményt vagy olyan körülményeket, amelyek a szerződő felek hatáskörén kívül esnek, és amelyeket a szerződő felek nem láthatták ésszerűen előre vagy nem tudtak volna elkerülni megfelelő és elvárható gondossággal eljárva, és amelyek miatt a felek valamelyike vagy egyike sem képes szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére.

(4)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a jóhiszemű teljesítési akadály minden olyan eseményt vagy körülményt magában foglal, amely nem minősül a (3) bekezdésben meghatározott vis maiornak, és amelyet a szerződési feltételek objektív és kifejezett módon meghatároznak, az egyik vagy mindkét, jóhiszeműen eljáró szerződéses fél vonatkozásában, szerződéses kötelezettségeik nemteljesítésére vonatkozóan.

(5)   A vis maiorra vagy a jóhiszemű teljesítési akadályra vonatkozó rendelkezések nem akadályozzák azt, hogy a szerződés „természetben kiegyenlítettnek” legyen tekinthető a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában.

(6)   A nemteljesítési záradékok, amelyek értelmében a felek egyike pénzügyi kompenzációra jogosult a szerződés teljesítésének elmaradása vagy hibás teljesítés esetén, nem akadályozzák azt, hogy a szerződés „természetben kiegyenlítettnek” legyen tekinthető a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában.

(7)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja szerinti „természetben kiegyenlített” szerződések teljesítésének módjai legalább az alábbiakat foglalják magukban:

a)

maguknak az érintett áruknak a fizikai leszállítása;

b)

olyan okmány átadása, amely tulajdonjog jellegű jogot biztosít az érintett áru vagy az érintett áru adott mennyisége tekintetében;

c)

az áru adott mennyisége tekintetében tulajdonjog jellegű jogok átruházásának egyéb módjai az áru fizikai leszállítása nélkül, ideértve az értesítést, ütemezést vagy az energiaellátó hálózat működtetőjének adott jelölést, amely jogosultságot biztosít a címzettnek az áru adott mennyiségére.

6. cikk

Olajjal, szénnel és nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos származtatott ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában az olajjal kapcsolatos származtatott energiaügyletek alapterméke bármilyen jellegű ásványi olaj és cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú szénhidrogéngáz, ideértve az olaj termékeit, komponenseit és származékait, valamint az üzemanyagokat, a bioüzemanyag-adalékkal ellátottakkal együtt.

(2)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a szénnel kapcsolatos származtatott energiaügyletek alapterméke szén, amely meghatározása szerint olyan, fűtőanyagként hasznosított fekete vagy sötétbarna éghető ásványi anyag, amely elszenesedett növényi anyagból áll.

(3)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában azok a származtatott ügyletek, amelyek az 1227/2011/EU 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott nagykereskedelmi energiatermék jellemzőivel bírnak, olyan származtatott ügyletek, amelyek alapterméke az említett rendelet 2. cikke (4) bekezdésének b) és d) pontja értelmében villamos energia vagy földgáz.

7. cikk

Egyéb származtatott pénzügyi eszközök

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában a (2) bekezdés szerint nem azonnali ügyletnek minősülő és a (4) bekezdés szerint nem üzleti célt szolgáló szerződés az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

teljesíti az alábbi kritériumok egyikét:

i.

az ügyletet harmadik ország szabályozott piachoz, MTF-hez vagy OTF-hez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínén kötik;

ii.

az ügyletet kimondottan szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötik meg, vagy ezek szabályai alá tartozik;

iii.

az ügylet az árat, a mennyiséget, a szállítási dátumot és egyéb szerződéses feltételeket tekintve egyenértékű a szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötött ügylettel;

(b)

az ügyletet egységesítik, így az árfolyamot, a mennyiséget, a szállítási határidőt és az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabványos szállítási határidők említésével határozzák meg.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azonnali ügylet az áru, eszköz vagy jog eladására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)

két kereskedési nap;

b)

a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő.

Az ügylet nem tekinthető azonnali ügyletnek, ha – függetlenül a kifejezett feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy az alaptermék átadását elhalasztják, és nem hajtják végre a (2) bekezdésben említett határidőn belül.

(3)   A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) I. melléklete C. szakaszának 10. pontja alkalmazásában az említett szakaszban vagy e rendelet 8. cikkében említett alaptermékkel összefüggő származtatott ügylet az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;

b)

szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli, ezekhez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínen kötik;

c)

teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.

(4)   Az ügylet akkor minősül üzleti célúnak a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában, illetve az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival nem rendelkezőnek az említett melléklet C. szakasza 7. és 10. pontjának alkalmazásában, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezetékes hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti;

b)

szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának adott időszakban történő kiegyensúlyozásához, ideértve azt az esetet is, amikor a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető által lekötött tartalék kapacitás az átvitelirendszer-működtető beleegyezésével átadásra kerül valamely előre minősített kiegyensúlyozó szolgáltatótól egy másiknak.

8. cikk

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott származtatott ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)

A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában kifejezetten említett származtatott ügyleteken kívül azokra a származtatott ügyletekre érvényesek az említett szakasz rendelkezései, amelyek teljesítik az említett szakaszban és a jelen rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat, és az alábbiak valamelyikére vonatkoznak:

a)

telekommunikációs sávszélesség;

b)

árutárolási kapacitás;

c)

árukkal kapcsolatos továbbítási vagy szállítási kapacitás, akár kábelen, csővezetéken vagy egyéb módon, kivéve a villamos energia továbbításának övezetközi kapacitásaival kapcsolatos kapacitásjogokat, amikor azokra az elsődleges piacon az átvitelirendszer-működtető vagy az ő nevében szolgáltatóként eljáró személy köt szerződést, a továbbítási kapacitás kiosztása érdekében;

d)

olyan egység, jóváírás, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló forrásokból nyert energia szállításához, elosztásához vagy fogyasztásához, kivéve, ha a szerződés már a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának hatálya alá tartozik;

e)

geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó, kivéve, ha a szerződés olyan egységgel kapcsolatos, amely elismerten megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) megfogalmazott előírásoknak;

f)

bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;

g)

index vagy mérőszám, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik;

h)

aktuáriusi statisztikákon alapuló index vagy mérőszám.

9. cikk

Befektetési tanácsadás

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 4. pontjának a „befektetési tanácsadásra” vonatkozó fogalommeghatározása alkalmazásában a személyre szóló ajánlás olyan ajánlás, amelyet valakinek befektetői vagy potenciális befektetői minőségében vagy a befektető vagy potenciális befektető ügynökekénti minőségében adnak.

Az ajánlást az adott személy számára megfelelőként kell bemutatni, vagy az ajánlásnak a személy körülményeinek figyelembe vételére kell alapulnia, és az alábbi lépések valamelyikének megtételére vonatkozó ajánlást kell képeznie:

a)

adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, visszaváltása, tartása vagy garantálása;

b)

pénzügyi eszköz vételére, eladására, jegyzésére, cseréjére vagy visszaváltására vonatkozó, adott pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlása vagy nem gyakorlása.

Az ajánlás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak, ha kizárólag a nyilvánosságnak szól.

10. cikk

Devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek jellemzői

(1)   A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja alkalmazásában a devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek nem pénzügyi eszközök, ha a szerződésre igaz az alábbiak valamelyike:

a)

azonnali ügylet e cikk (2) bekezdése értelmében;

b)

olyan fizetési mód, amelyet:

i.

természetben kell kiegyenlíteni, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;

ii.

legalább egy olyan személy köt, aki nem pénzügyi szerződő fél a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 2. cikkének 8. pontja szerint;

iii.

azzal a céllal kötnek, hogy elősegítsék az azonosítható áruk, szolgáltatások vagy közvetlen befektetés kifizetését; és

iv.

nem kereskednek vele kereskedési helyszínen.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az azonnali ügylet egy deviza másik devizára történő átváltására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:

a)

a (3) bekezdésben meghatározott bármely fő devizapár vonatkozásában 2 kereskedési nap;

b)

minden olyan devizapárnál, ahol legalább az egyik deviza nem fő deviza, vagy 2 kereskedési nap, vagy – amennyiben ez hosszabb – a piacon az adott devizapárra szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő;

c)

amennyiben a devizák átváltására kötött szerződés fő célja egy átruházható értékpapír vagy egy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének adásvétele, a piacon az adott átruházható értékpapír vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének elszámolására szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő, vagy – amennyiben ez rövidebb – 5 kereskedési nap.

Az ügylet azonban nem azonnali ügylet, ha – függetlenül a feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy a deviza átváltásának teljesítését elhalasztják, és nem hajtják végre az első albekezdésben meghatározott határidőn belül.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a fő devizák kizárólag a következők: USA-dollár, euró, jen, font sterling, ausztrál dollár, svájci frank, kanadai dollár, hongkongi dollár, svéd korona, új-zélandi dollár, szingapúri dollár, norvég korona, mexikói peso, horvát kuna, bolgár leva, cseh korona, dán korona, magyar forint, lengyel zloty, román lej.

(4)   A (2) bekezdés alkalmazásában a kereskedési nap a szokásos kereskedés bármelyik napja az átváltási szerződés szerint átváltásra kerülő mindkét deviza joghatóságában, valamint – amennyiben teljesül az alábbi feltételek bármelyike – harmadik deviza joghatóságában:

a)

a devizák átváltását harmadik devizán keresztül hajtják végre, a likviditás miatt;

b)

a devizák átváltására vonatkozó szabványos teljesítési határidő a harmadik deviza joghatóságához igazodik.

11. cikk

Pénzpiaci eszközök

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti pénzpiaci eszközök magukban foglalják az államkötvényeket, letéti igazolásokat, kereskedelmi papírokat és egyéb, lényegében azonos jellemzőkkel bíró eszközöket, amennyiben az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:

a)

az értéküket bármikor meg lehet határozni;

b)

nem származtatott termékek;

c)

kibocsátáskori lejárati idejük legfeljebb 397 nap.

12. cikk

Rendszeres internalizálók részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz vonatkozásában, amennyiben az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott pénzügyi eszközben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 0,4 % a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan napi gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan napi gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a pénzügyi eszközben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta az alábbiak valamelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott pénzügyi eszköz tekintetében bonyolított teljes forgalmának 15 %-a;

ii.

az adott pénzügyi eszköz Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 0,4 %-a.

13. cikk

Rendszeres internalizálók kötvények esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott kötvények osztályához tartozó minden kötvény vonatkozásában, amennyiben e kötvények tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott kötvényben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a kötvényben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott kötvény tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;

ii.

az adott kötvény Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.

14. cikk

Rendszeres internalizálók strukturált pénzügyi termékek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott strukturált pénzügyi termékek osztályához tartozó minden strukturált pénzügyi termék vonatkozásában, amennyiben e strukturált pénzügyi termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott strukturált pénzügyi termékben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a strukturált pénzügyi termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott strukturált pénzügyi termék tekintetében bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;

ii.

az adott strukturált pénzügyi termék Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.

15. cikk

Rendszeres internalizálók származtatott termékek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a származtatott termékek egy adott osztályához tartozó minden származtatott termék vonatkozásában, amennyiben e származtatott termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a származtatott termékek adott osztályában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a származtatott termékek adott osztályában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa a származtatott termék adott osztályában az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben abban a származtatott termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a származtatott termék adott osztálya tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;

ii.

a származtatott termék adott osztálya Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.

16. cikk

Rendszeres internalizálók kibocsátási egységek esetében

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a kibocsátási egységek vonatkozásában, amennyiben az ilyen eszközök tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:

a)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:

i.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a kibocsátási egység adott típusában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-nál;

ii.

az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység e típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

b)

gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység adott típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;

c)

jelentős mértékben a kibocsátási egységben, ha az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:

i.

a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a kibocsátási egység adott típusában bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;

ii.

a kibocsátási egység adott típusa Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.

17. cikk

Vonatkozó értékelési időszakok

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)

A 12–16. cikkben meghatározott feltételeket negyedévente értékelni kell az előző 6 hónap adatai alapján. Az értékelési időszak január, április, július és október első munkanapján kezdődik.

Az újonnan kibocsátott eszközöket csak akkor kell figyelembe venni az értékelésben, amikor a visszamenőleges adatok legalább három hónapos időszakot lefednek a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében, illetve hat hetet a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és származtatott termékek esetében.

18. cikk

Algoritmikus kereskedés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja)

Az algoritmikus kereskedés a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti fogalommeghatározásának alkalmazásában azt a rendszert tekintjük emberi beavatkozást nem, vagy csak korlátozottan igénylő rendszernek, amelyben a megbízásokat vagy ajánlatokat generáló folyamat vagy a megbízások végrehajtását optimalizáló folyamat során automatizált rendszer hoz döntéseket a megbízások vagy ajánlatok indításának, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának bármely fázisában, előre meghatározott paraméterek szerint.

19. cikk

Nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti magas napi üzenetforgalom átlagosan az alábbiak bármelyikének benyújtásából fog állni:

a)

másodpercenként legalább 2 üzenet bármely adott, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában;

b)

másodpercenként legalább 4 üzenet az összes, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat az üzeneteket kell figyelembe venni a számításban, amelyek a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti likvid piaccal rendelkező pénzügyi eszközökre vonatkoznak. A 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat teljesítő kereskedés céljára beadott üzeneteket figyelembe kell venni a számításban.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat az üzeneteket kell figyelembe venni a számításban, amelyeket saját számlára történő kereskedéshez adnak be. A saját számlára történő kereskedésre támaszkodó kereskedési technikákon kívüli technikákon keresztül beadott üzeneteket akkor kell figyelembe venni a számításban, ha a vállalkozás végrehajtási technikája oly módon strukturált, hogy általa el lehessen kerülni a saját számlán történő végrehajtást.

(4)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetlen elektronikus hozzáférést nyújtó vállalkozásokra vonatkozó magas napi üzenetforgalom számításánál nem vehetők figyelembe a közvetlen elektronikus hozzáférést igénybe vevő ügyfeleik által beadott üzenetek.

(5)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kereskedési helyszínek kérésre havonta, minden naptári hónap végétől számított két héten belül az érintett vállalkozások rendelkezésére bocsátják az átlagos másodpercenkénti üzenetszám becslését, amelynek során figyelembe veszik az előző 12 hónap folyamán beadott minden üzenetet.

20. cikk

Közvetlen elektronikus hozzáférés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontja)

(1)   Egy adott személy nem minősül képesnek arra, hogy elektronikusan továbbítsa a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontja szerint, ha nem határozhatja meg a megbízás bevitelének pontos tört másodpercét és azon belül a megbízás élettartamát.

(2)   Egy adott személy nem minősül képesnek ilyen közvetlen elektronikus megbízástovábbításra, ha az olyan, megbízás-végrehajtási folyamatok optimalizálására irányuló mechanizmusokon keresztül történik, amelyek meghatározzák a megbízásnak a benyújtási helyszín(ek)től eltérő egyéb paramétereit, kivéve, ha ezek a mechanizmusok az ügyfelek rendszereibe ágyazódnak be, és nem a szabályozott piac vagy MTF tagjának vagy résztvevőjének, vagy OTF ügyfelének a rendszerébe.

II. FEJEZET

SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

Szervezet

21. cikk

Általános szervezeti követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (2)–(10) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelel az alábbi szervezeti követelményeknek:

a)

olyan döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést alakít ki, vezet be és tart fenn, amely világos és dokumentált módon meghatározza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, és kiosztja a feladat- és a felelősségi köröket;

b)

biztosítja, hogy a vállalkozás releváns személyei tudják, hogy felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében milyen eljárásokat kell követniük;

c)

megfelelő belsőkontroll-mechanizmusokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás minden szintje megfeleljen a döntéseknek és eljárásoknak;

d)

alkalmazottai rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges jártassággal, tudással és szakértelemmel;

e)

a befektetési vállalkozás minden szintjén kialakítja, bevezeti és fenntartja a hatékony belső jelentéstételt és információközlést;

f)

megfelelő és rendezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és szervezeti rendszeréről;

g)

biztosítja, hogy az a tény, hogy releváns személyei többféle funkciót töltenek be, ne akadályozza őket az egyes funkciók megalapozott, becsületes és szakszerű ellátásában, és ne is járjon ennek kockázatával.

Az ezen bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése során a befektetési vállalkozások figyelembe veszik a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A befektetési vállalkozás olyan rendszereket és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn, amelyek megfelelően biztosítják az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzését, figyelemmel a szóban forgó információ jellegére.

(3)   A befektetési vállalkozás megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát alakít ki, vezet be és tart fenn, amelynek célja, hogy a rendszerek és eljárások működésének megszakadása esetén biztosítsa a létfontosságú adatok és funkciók megőrzését és a szolgáltatások és tevékenységek fenntartását, vagy amennyiben ez nem lehetséges, biztosítsa az adatok és funkciók mielőbbi helyreállítását, illetve a befektetési szolgáltatások és tevékenységek mielőbbi újraindítását.

(4)   A befektetési vállalkozás olyan számviteli politikát és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn, amelyek képessé teszik arra, hogy az illetékes hatóság kérésére annak időben benyújtsa azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyek megbízható és valós képet adnak pénzügyi helyzetéről, és amelyek megfelelnek az alkalmazandó számviteli standardoknak és szabályoknak.

(5)   A befektetési vállalkozás nyomon követi és rendszeresen értékeli az (1)–(4) bekezdéssel összhangban létrehozott rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és eredményességét, és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.

22. cikk

Megfelelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelelő politikát és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy észlelje a 2014/65/EU irányelv szerinti kötelezettségei nemteljesítésének kockázatát és a kapcsolódó kockázatokat, továbbá megfelelő intézkedéseket és eljárásokat alkalmaz annak érdekében, hogy minimalizálja e kockázatokat, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az említett irányelv szerinti hatásköreik eredményes gyakorlását.

A befektetési vállalkozás figyelembe veszi a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.

(2)   A befektetési vállalkozás állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és következő felelősségekkel rendelkezik:

a)

folyamatosan felügyeli és rendszeresen értékeli az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően létrehozott intézkedések és eljárások megfelelőségét és eredményességét, valamint a vállalkozás kötelezettségeknek való megfelelésben észlelt hiányosságainak kezelését célzó intézkedéseket;

b)

tanácsokkal látja el és segíti a befektetési szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért felelős releváns személyeket annak érdekében, hogy elősegítsék a vállalkozás megfelelését a 2014/65/EU irányelvben előírt kötelezettségeknek;

c)

legalább éves gyakorisággal jelentést tesz a vezető testületnek a befektetési szolgáltatások és tevékenységek átfogó ellenőrzési környezetének megvalósításáról és hatékonyságáról, az azonosított kockázatokról és a panaszok kezeléséről, valamint az elvégzett vagy elvégzendő jogorvoslati intézkedésekről;

d)

nyomon követi a panaszkezelő folyamat működését, és a panaszokat releváns információforrásnak tekinti az általános ellenőrzési feladatai kontextusában.

E bekezdés a) és b) pontjának való megfelelés érdekében a megfelelési funkció értékelést végez, és ennek alapján kockázatalapú monitoringprogramot hoz létre, amely figyelembe veszi a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásainak, tevékenységeinek és kiegészítő szolgáltatásainak minden területét, ideértve a panaszkezelés nyomon követésével kapcsolatban gyűjtött lényeges információkat is. A monitoringprogram kialakítja a megfelelési kockázatértékelés által meghatározott prioritásokat, és biztosítja a megfelelési kockázatok átfogó nyomon követését.

(3)   Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesítéséről:

a)

a megfelelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint valamennyi lényeges információhoz hozzáfér;

b)

a vezető testület a megfelelési funkcióért és a 2014/65/EU irányelv és e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti megfeleléssel kapcsolatos jelentéstételért felelős tisztviselőt jelöl ki és vált le;

c)

a megfelelési funkció eseti alapon közvetlenül a vezető testületnek jelenti, ha komoly kockázatát észleli annak, hogy a vállalkozás nem teljesíti a 2014/65/EU irányelvben leírt kötelezettségeit;

d)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek nem vesznek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások vagy tevékenységek elvégzésében;

e)

a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek díjazását meghatározó módszer nem veszélyezteti az objektivitásukat, és nem is jár ennek kockázatával.

(4)   A befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (3) bekezdés d) és e) pontjában megállapított követelményeknek, amennyiben bizonyítani tudja, hogy – üzletmenetének jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint a befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve – a d) és e) pont szerinti kötelezettség nem arányos, és hogy a megfelelési funkció továbbra is hatékony marad. Ebben az esetben a befektetési vállalkozás felméri, hogy sérült-e a megfelelési funkció hatékonysága. Az értékelést rendszeresen felül kell vizsgálni.

23. cikk

Kockázatkezelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a kockázatkezeléssel kapcsolatban a következő intézkedéseket hozza:

a)

megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet;

b)

hatékony megoldásokat, folyamatokat és mechanizmusokat dolgoz ki a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére, a megállapított kockázattűrési szint figyelembevételével;

c)

felügyeli:

i.

a befektetési vállalkozás kockázatkezelési politikáinak és eljárásainak megfelelőségét és eredményességét;

ii.

a befektetési vállalkozás és releváns személyei b) pontnak megfelelően kidolgozott megoldásoknak, folyamatoknak és mechanizmusoknak való megfelelési szintjét;

iii.

a politikák, eljárások, megoldások, folyamatok és mechanizmusok megvalósítása során tapasztalt hiányosságok kezelésére szolgáló intézkedések megfelelőségét és eredményességét, e hiányosságok közé értve azt is, amikor a releváns személyek nem felelnek meg a megoldásoknak, folyamatoknak vagy mechanizmusoknak, vagy nem követik a politikákat és eljárásokat.

(2)   Amennyiben az üzletmenet jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás független kockázatellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely a következő feladatokat végzi el:

a)

végrehajtja az (1) bekezdésben említett politikákat és eljárásokat;

b)

a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz és tanácsot ad a felső vezetésnek.

Amennyiben a befektetési vállalkozás nem hoz létre és nem tart fenn kockázatkezelő funkciót az első albekezdés szerint, képesnek kell lennie arra, hogy kérésre bizonyítsa, hogy az általa az (1) bekezdés szerint elfogadott politikák és eljárások megfelelnek az ott leírt követelményeknek.

24. cikk

Belső ellenőrzés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)

Amennyiben az üzletmenetének jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint a befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás belső ellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely elkülönül és független a befektetési vállalkozás többi funkciójától és tevékenységétől, és amely a következő felelősségi körökkel rendelkezik:

a)

ellenőrzési tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a befektetési vállalkozás rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és megoldásai megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében;

b)

ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;

c)

a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jelentéseket.

25. cikk

A felső vezetés felelőssége

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a funkciók belső kiosztása során biztosítja a felső vezetés és adott esetben a felügyeleti funkció felelősségét annak biztosításáért, hogy a vállalkozás megfeleljen a 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeinek. A befektetési vállalkozás a felső vezetése és adott esetben a felügyeleti funkció számára előírja különösen a 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeknek való megfelelést szolgáló politikák, megoldások és eljárások eredményességének értékelését és rendszeres felülvizsgálatát, és a hiányosságok kezelését célzó megfelelő intézkedések elfogadását.

A jelentős funkciók felső vezetők között történő kiosztásának világosan meg kell mutatnia, hogy kinek a feladata a vállalkozás szervezeti előírásainak ellenőrzése és fenntartása. A jelentős funkciók kiosztásáról szóló nyilvántartásokat naprakészen kell tartani.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy felső vezetése gyakran, legalább évente egyszer írásos jelentéseket kapjon a 22., 23. és 24. cikkben szereplő ügyekről, különös tekintettel arra, hogy megfelelő intézkedések történtek-e az esetleges hiányosságok kezelésére.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy ha van felügyeleti funkció, az rendszeresen írásos jelentéseket kapjon a 22., 23. és 24. cikkekben jelzett ügyekről.

(4)   E cikk alkalmazásában a „felügyeleti funkció” az a funkció, amely a befektetési vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős.

26. cikk

Panaszkezelés

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás hatékony és átlátható panaszkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be és tart fenn az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek panaszainak azonnali kezelése érdekében. A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a beérkezett panaszokról és a megoldásuk érdekében tett intézkedésekről.

A panaszkezelési politikának egyértelmű, pontos és naprakész információkat kell szolgáltatnia a panaszkezelési folyamatról. A politikát a vállalkozás vezető testülete fogadja el.

(2)   A befektetési vállalkozás közzéteszi a panaszkezelési folyamat részletes leírását. Ez magában foglalja a panaszkezelési politikával kapcsolatos információkat és a panaszkezelő funkció elérhetőségi adatait. Az információkat az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek kérésre vagy panasz elismerésekor ki kell adni. A befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfelek és potenciális ügyfelek számára, hogy panaszaikat díjmentesen nyújthassák be.

(3)   A befektetési vállalkozás a panaszok kivizsgálásáért felelős panaszkezelő funkciót hoz létre. Ezt a funkciót a megfelelési funkció is elláthatja.

(4)   A panaszok kezelése során a befektetési vállalkozás világosan, könnyen érthető, egyszerű nyelvezettel kommunikál az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel, és indokolatlan késedelem nélkül válaszol a panaszokra.

(5)   A befektetési vállalkozás közli a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel, és ismerteti velük a lehetőségeiket is, ideértve, hogy a panaszt a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 4. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti alternatív vitarendezési fórum elé vihetik, vagy hogy a panaszos polgári eljárást kezdeményezhet.

(6)   A befektetési vállalkozás tájékoztatást ad a panaszokról és a panaszok kezeléséről az érintett illetékes hatóságoknak, és ahol a nemzeti törvények azt előírják, az alternatív vitarendezési fórumnak is.

(7)   A befektetési vállalkozás megfelelési funkciója elemzi a panaszokat és a panaszok kezelésével kapcsolatos adatokat, és megállapítja, hogy azok jeleznek-e, illetve kezelnek-e bármilyen kockázatot vagy problémát.

27. cikk

Javadalmazási politikák és gyakorlatok

(A 2014/65/EU irányelv 16., 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás a vállalkozás minden ügyfelének érdekeit figyelembe véve, megfelelő belső eljárások szerint javadalmazási politikákat és gyakorlatokat határoz meg és vezet be annak biztosítására, hogy az ügyfeleket méltányosan kezeljék, és érdekeiket ne sértsék a vállalkozás rövid, közép- és hosszú távra elfogadott javadalmazási gyakorlatai.

A javadalmazási politikákat és gyakorlatokat oly módon kell kidolgozni, hogy ne alakuljon ki olyan összeférhetetlenség vagy ösztönző hatás, amely a releváns személyeket bármely ügyfél esetleges hátrányára saját érdekeik vagy a vállalkozás érdekeinek előtérbe helyezésére készteti.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy javadalmazási politikái és gyakorlatai a vállalkozás által nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokra vagy a vállalkozás magatartására – az ügyfelek típusától függetlenül – közvetlenül vagy közvetve olyan befolyást gyakorló minden releváns személyre alkalmazandóak legyenek, amely befolyás, e személyek esetlegesen összeférhetetlenség kialakulásához vezető javadalmazása és hasonló ösztönzői mellett a vállalkozás bármely ügyfelének érdeke elleni fellépésre késztetheti e személyeket.

(3)   A befektetési vállalkozás javadalmazási politikáját a vállalkozás vezető testülete hagyja jóvá, figyelembe véve a megfelelőségi funkció véleményét. A befektetési vállalkozás felső vezetése felel a javadalmazási politika napi szintű végrehajtásáért és a politikához kapcsolódó megfelelőségi kockázatok ellenőrzéséért.

(4)   A javadalmazás és az egyéb ösztönzők nem alapulhatnak kizárólag vagy döntően mennyiségi üzleti szempontokon, hanem maradéktalanul figyelembe kell venniük az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelést, az ügyfelek méltányos kezelését és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét tükröző minőségi szempontokat is.

A javadalmazás rögzített és változó elemei közötti egyensúlyt mindenkor biztosítani kell oly módon, hogy a javadalmazás szerkezete ne részesítse előnyben a befektetési vállalkozás vagy releváns személyeinek érdekeit bármely ügyfél érdekével szemben.

28. cikk

A személyes ügyletek köre

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

A 29. és a 37. cikk alkalmazásában személyes ügylet a releváns személy által vagy nevében a pénzügyi eszközben végrehajtott olyan ügylet, amely megfelel a következő feltételek közül legalább egynek:

a)

a releváns személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el;

b)

a kereskedés a következő személyek valamelyikének számlájára történik:

i.

a releváns személy;

ii.

olyan személy, akivel családi vagy egyéb szoros kapcsolatban áll;

iii.

olyan személy, akinek a releváns személlyel való kapcsolata folytán a releváns személynek közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez (az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül).

29. cikk

Személyes ügyletek

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás megfelelő megoldásokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak megakadályozására, hogy az esetleg összeférhetetlenséghez vezető tevékenységekben érintett, vagy az általa a vállalkozás nevében végzett tevékenység révén az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti bennfentes információhoz vagy más, ügyfelekkel, illetve az ügyfelekkel vagy nevükben kötött ügyletekkel kapcsolatos bizalmas információhoz hozzáférő releváns személy a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott tevékenységeket végezze.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy nem köt olyan ügyletet, amely a következő kritériumok közül legalább egyet teljesít:

a)

az 596/2014/EU rendelet értelmében tilos az érintett személy számára;

b)

a bizalmas információ jogszerűtlen használatával vagy nem megfelelő feltárásával jár;

c)

összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeivel.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy más személynek ne tanácsolja vagy ne javasolja – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik –, hogy pénzügyi eszközök olyan ügyletébe kezdjen, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna.

(4)   Az 596/2014/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik – ne közöljön információt vagy véleményt más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi:

a)

pénzügyi eszközökkel olyan ügyletet köt, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) vagy (3) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna;

b)

más személyt ilyen ügylet megkezdésére késztet vagy ilyen értelmű tanácsot ad.

(5)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a következőket:

a)

az (1), (2), (3) és (4) bekezdés hatálya alá tartozó minden releváns személy ismeri a személyes ügyletekkel kapcsolatos korlátozásokat, valamint az (1), (2), (3) és (4) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás által létrehozott, a személyes ügyletekre és a feltárásra vonatkozó korlátozásokat és intézkedéseket;

b)

a vállalkozást haladéktalanul értesítik a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről az ügyletről küldött értesítés, vagy a vállalkozást az ilyen ügyletek azonosításában segítő egyéb eljárások útján;

c)

nyilvántartást vezetnek azokról a személyes ügyletekről, amelyekről a vállalkozás értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügyletekkel összefüggő engedélyt vagy tiltást.

Kiszervezés esetében a befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a vállalkozás, amelyhez a tevékenység kiszervezése történt nyilvántartást készít a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről, és kérelemre ezen információt haladéktalanul eljuttatja a befektetési vállalkozásnak.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a következő személyes ügyletekre:

a)

diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;

b)

ÁÉKBV-kra vagy alternatív befektetési alapokra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás irányításában.

2. SZAKASZ

Kiszervezés

30. cikk

Kritikus és fontos operatív funkciók köre

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (5) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában az operatív funkció akkor tekintendő kritikusnak vagy fontosnak, ha a teljesítésében bekövetkezett hiányosság vagy hiba lényegesen gyengítené a befektetési vállalkozás folyamatos megfelelését az engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és kötelezettségeknek vagy a 2014/65/EU irányelvből eredő egyéb kötelezettségeinek, illetve gyengítené pénzügyi teljesítményét és befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek megalapozottságát vagy folyamatosságát.

(2)   A többi funkció státusának sérelme nélkül a következő funkciók nem tekinthetők kritikusnak vagy fontosnak az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)

a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, a vállalkozás alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;

b)

szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.

31. cikk

A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A kritikus vagy fontos operatív funkciókat kiszervező befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv szerinti valamennyi kötelezettsége teljesítéséért továbbra is teljes mértékben felelős marad és megfelel a következő feltételeknek:

a)

a kiszervezés nem eredményezi a felelősség felső vezetés által történő átruházását;

b)

nem módosul a befektetési vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv értelmében az ügyfelekkel fennálló kapcsolata vagy a feléjük meglévő kötelezettsége;

c)

nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek egy befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően engedélyezzék és engedélye megmaradjon;

d)

nem szűnik meg és nem módosul semmilyen más feltétel, amelynek meglétéhez kötötték a vállalkozás engedélyének megadását.

(2)   A befektetési vállalkozás kellő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel köti meg, kezeli és szünteti meg a kritikus vagy fontos operatív funkciók más szolgáltatónak történő kiszervezésére irányuló megállapodásokat és megteszi a szükséges lépéseket a következő feltételek teljesülésének biztosítására:

a)

a szolgáltató a kiszervezett funkciók teljesítését támogató megfelelő képességgel, kapacitással, elégséges erőforrással, megfelelő szervezeti felépítéssel és törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)

a szolgáltató a kiszervezett szolgáltatásokat hatékonyan és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelően végzi és a vállalkozás e célból módszereket és eljárásokat dolgozott ki a szolgáltató teljesítményének értékelésére és a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára;

c)

a szolgáltató megfelelően felügyeli a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezeli a kiszervezéssel összefüggő kockázatokat;

d)

megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben a szolgáltató a jelek szerint esetleg nem hatékonyan vagy nem az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;

e)

a befektetési vállalkozás hatékonyan felügyeli a kiszervezett funkciókat vagy szolgáltatásokat és kezeli a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatokat, és ennek érdekében megtartja a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és forrásokat;

f)

a szolgáltató minden olyan fejleményről tájékoztatja a befektetési vállalkozást, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelő elvégzésére való képességére;

g)

a befektetési vállalkozás szükség esetén meg tudja szüntetni a kiszervezési megállapodást, akár azonnali hatállyal, amennyiben az ügyfél érdeke ezt kívánja, anélkül, hogy sérülne az ügyfeleknek általa nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala;

h)

a szolgáltató együttműködik a befektetési vállalkozás illetékes hatóságaival a kiszervezett funkciók vonatkozásában;

i)

a befektetési vállalkozás, annak könyvvizsgálói és az érintett illetékes hatóságok ténylegesen hozzáférnek a kiszervezett funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és a szolgáltató telephelyéhez, amennyiben ez e cikk értelmében a hatékony felügyelethez szükséges, és az illetékes hatóságok gyakorolni tudják e hozzáférési jogokat;

j)

a szolgáltató megvédi a befektetési vállalkozásra és ügyfeleire vonatkozó bizalmas információkat;

k)

a befektetési vállalkozás és a szolgáltató vészhelyzeti helyreállítási tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn és rendszeresen teszteli a tartalékrendszereket, amennyiben erre a kiszervezett funkcióra, szolgáltatásra vagy tevékenységre tekintettel szükség van;

l)

a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kiszervezett funkciók vagy szolgáltatások folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha a kiszervezés megszűnik a kiszervezett funkcióknak vagy szolgáltatásoknak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal, hogy azokat maga a vállalkozás látja el.

(3)   A befektetési vállalkozás és a szolgáltató jogaikat és kötelezettségeiket világosan felosztják és írásbeli megállapodásban rögzítik. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt megtartja utasítási és felmondási jogait, a tájékoztatáshoz való jogát, továbbá az ellenőrzésekhez, valamint a könyveléshez való hozzáférési és a telephelyre való belépési jogát. A megállapodásnak biztosítania kell, hogy a szolgáltató általi kiszervezésre kizárólag a befektetési vállalkozás írásos beleegyezésével kerülhet sor.

(4)   Amennyiben a befektetési vállalkozás és a szolgáltató egyazon csoport tagja, az e cikknek és a 32. cikknek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti, hogy a vállalkozás milyen mértékben gyakorol ellenőrzést a szolgáltató felett vagy képes befolyásolni annak fellépéseit.

(5)   A befektetési vállalkozás kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja az összes ahhoz szükséges információt, hogy a hatóság felügyelni tudja a kiszervezett funkciók végrehajtásának a 2014/65/EU irányelv és annak végrehajtási intézkedései követelményeinek való megfelelőségét.

32. cikk

Harmadik országokban elhelyezkedő szolgáltatók

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)

(1)   A 31. cikkben megállapított követelmények mellett, amennyiben a befektetési vállalkozás kiszervezi az ügyfeleknek nyújtott portfóliókezelési befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó funkciókat egy harmadik országban elhelyezkedő szolgáltatónak, az említett befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a szolgáltató a szóban forgó szolgáltatás nyújtására a székhelye szerinti országban kapott engedélyt vagy van bejegyezve és az adott harmadik országbeli illetékes hatóság ténylegesen felügyeli;

b)

a befektetési vállalkozás illetékes hatósága és a szolgáltató felügyeleti hatósága megfelelő együttműködési megállapodást köt.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás illetékes hatóságai képesek legyenek legalább arra, hogy:

a)

kérésre megkapják a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges információkat;

b)

hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz;

c)

a lehető leghamarabb információt kapjanak a harmadik ország felügyeleti hatóságától a 2014/65/EU irányelvben, annak végrehajtási intézkedéseiben valamint a 600/2014/EU rendeletben előírt követelmények nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos vizsgálatok céljából;

d)

a harmadik ország felügyeleti hatóságára és az unióbeli illetékes hatóságokra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a jogérvényesítés során a 2014/65/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények megsértése esetén.

(3)   Az illetékes hatóságok honlapjukon közzéteszik a harmadik országok azon felügyeleti hatóságainak listáját, amelyekkel az (1) bekezdés b) pontjában említett együttműködési megállapodást kötöttek.

Az illetékes hatóságok az e rendelet alkalmazása kezdetének napja előtt megkötött együttműködési megállapodásokat attól a naptól számított hat hónapon belül aktualizálják.

3. SZAKASZ

Összeférhetetlenség

33. cikk

Az ügyfelekre potenciálisan hátrányos hatást gyakorló összeférhetetlenségek

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)

A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve ezek kombinációjának nyújtása során felmerülő, az ügyfél érdekét esetleg sértő összeférhetetlenség-típusok azonosítása érdekében a befektetési vállalkozásnak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vagy egy releváns személy, vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy nincs-e a következő helyzetek valamelyikében, akár a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, vagy befektetési tevékenységek végzéséből, akár valami egyéb okból adódóan:

a)

a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;

b)

a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

c)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;

d)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;

e)

a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

34. cikk

Összeférhetetlenségi politika

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás olyan hatékony, írásban rögzített összeférhetetlenségi politikát dolgoz ki, vezet be és tart fenn, amely illik a vállalkozás méretéhez és felépítéséhez, valamint tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez.

Amennyiben a vállalkozás egy csoport tagja, a politika figyelembe veszi azokat a körülményeket, amelyekről a vállalkozás tud vagy tudnia kellene és amelyek a csoport többi tagjának struktúrájából és üzleti tevékenységéből következően összeférhetetlenséghez vezethetnek.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően kidolgozott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás által vagy nevében elvégzett konkrét befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások tekintetében azonosítja azokat a körülményeket, amelyek az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek vagy ahhoz vezethetnek;

b)

megállapítja az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket.

(3)   A befektetési vállalkozás által a (2) bekezdés b) pontjában említett eljárásoknak és intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott típusú összeférhetetlenséggel járó különböző üzleti tevékenységben részt vevő releváns személyek egymástól olyan mértékben függetlenül folytassák e tevékenységeket, amely megfelel a befektetési vállalkozás, valamint azon csoport méretének és tevékenységeinek, amelyhez a vállalkozás tartozik, illetve az ügyfél érdekeit érintő kár kockázatának.

A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a követendő eljárásoknak és a meghozandó intézkedéseknek tartalmazniuk kell legalább a következő lista azon tételeit, amelyek a megfelelő mértékű függetlenség biztosításához szükségesek:

a)

az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;

b)

azon releváns személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a vállalkozás érdekeit is;

c)

minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek javadalmazása és más olyan releváns személyek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;

d)

intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan egy releváns személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;

e)

intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

(4)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az ügyfelek tájékoztatása a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének (2) bekezdése szerint olyan végső intézkedés, amely kizárólag akkor alkalmazható, ha a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv 23. cikkének megfelelően az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott hatékony szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellően megbízható módon való biztosítására, hogy megelőzzék az ügyfél érdekei sérelmének kockázatát.

A tájékoztatásnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellő megbízhatósággal való biztosítására, hogy megelőzzék az ügyfél érdekei sérelmének kockázatát. A tájékoztatásnak konkrét leírást kell tartalmaznia a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásakor felmerülő összeférhetetlenségekről, figyelembe véve a tájékoztatásban részesülő ügyfél jellegét. A leírás kifejti az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint az összeférhetetlenségek eredményeként az ügyfél számára felmerülő kockázatokat és az e kockázatok csökkentésére tett lépéseket; mindezt kellő részletességgel ahhoz, hogy az ügyfél képes legyen megalapozott döntést hozni a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban, amelyre nézve az összeférhetetlenségek felmerülnek.

(5)   A befektetési vállalkozás legalább évente értékeli és rendszeresen felülvizsgálja az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően létrehozott összeférhetetlenségi politikát és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. Az összeférhetetlenségekről szóló tájékoztatásra való túlzott hagyatkozás hiányosságnak minősül a befektetési vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában.

35. cikk

A hátrányt okozó összeférhetetlenséghez vezető szolgáltatások és tevékenységek nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie – annak rendszeres frissítésével – a vállalkozás által vagy nevében nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokról vagy végzett befektetési tevékenységekről, amelyek során az ügyfél vagy ügyfelek érdekei sérülésének kockázatával járó összeférhetetlenség merült fel vagy – folyamatban lévő szolgáltatás vagy tevékenység esetén – merülhet fel.

A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente írásbeli jelentéseket kap ez e cikkben említett helyzetekről.

36. cikk

Befektetéssel kapcsolatos kutatás és marketingközlemények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A 37. cikk alkalmazásában a befektetéssel kapcsolatos kutatás olyan kutatás vagy egyéb információ, amely – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozóan befektetési stratégiát ajánl vagy javasol, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt is, amelyet terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak, és amely kapcsán teljesülnek a következő feltételek:

a)

a kutatást vagy információt befektetéssel kapcsolatos kutatásként vagy ehhez hasonló kifejezéssel jelölik vagy írják le, vagy más módon az ajánlásban lévő ügyek objektív vagy független magyarázataként szerepel;

b)

amennyiben a szóban forgó ajánlást befektetési vállalkozás készíti az ügyfél számára, akkor a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában nem minősül befektetési tanácsadásnak.

(2)   Az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 35. pontja szerinti típusú ajánlás, amely nem teljesíti az (1) bekezdésben megállapított feltételeket, a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában marketingközleménynek minősül, és az ajánlást készítő vagy terjesztő befektetési vállalkozásnak biztosítania kell az ajánlás ilyenként való egyértelmű azonosítását.

Ezenkívül a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen ajánlás világos és szembetűnő nyilatkozatot tartalmazzon arról (vagy szóbeli ajánlás esetén jelezze), hogy nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.

37. cikk

További szervezeti követelmények a befektetéssel kapcsolatos kutatással vagy a marketingközleményekkel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek olyan, befektetéssel kapcsolatos kutatást állítanak elő vagy gondoskodnak az előállításáról, amelyet ezt követően saját felelősségükre vagy a csoportjuk egy tagja felelősségére a vállalkozás ügyfelei vagy a nyilvánosság körében kívánnak terjeszteni vagy valószínűleg terjesztik, biztosítaniuk kell a 34. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamennyi intézkedés végrehajtását a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik.

Az első albekezdésben előírt kötelezettségeket a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott ajánlásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett befektetési vállalkozásoknak megfelelő megoldásokkal kell rendelkezniük a következő feltételek teljesítésének biztosítására:

a)

a pénzügyi elemzők és más releváns személyek addig nem folytathatnak személyes ügyleteket vagy kereskedést – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen eljárva és az árjegyzés szokásos menete szerint vagy egy kéretlen ügyfélmegbízás végrehajtásaként teszik – bármely más személy (ideértve a befektetési vállalkozást is) nevében eljárva olyan pénzügyi eszközzel, amelyre vonatkozóan befektetéssel kapcsolatos kutatás létezik, vagy bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, amennyiben ismerik a befektetéssel kapcsolatos kutatás várható időzítését vagy tartalmát, amely nem áll a nyilvánosság vagy az ügyfelek rendelkezésére és nem következtethető ki a rendelkezésre álló információk alapján, amíg a befektetéssel kapcsolatos kutatás fogadóinak nem volt ésszerű ideje az arra való reagálásra;

b)

az a) pont által le nem fedett körülmények között a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és releváns személyek nem végeznek személyes ügyletet olyan pénzügyi eszközzel, amelyre a befektetéssel kapcsolatos kutatás vonatkozik, sem bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, a jelen ajánlásokkal ellentétesen, kivéve rendkívüli körülmények esetén és a vállalkozás jogi vagy megfelelési funkciója egy tagjának előzetes jóváhagyásával;

c)

fizikai elkülönítés történik a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik, vagy amennyiben ez a vállalkozás méretéhez és szervezetéhez, illetve tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez mérten nem indokolt, a megfelelő alternatív információs korlátok felállítása és bevezetése;

d)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem fogadnak el ösztönzőket azoktól, akiknek anyagi érdekük fűződik a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyához;

e)

maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem ígérnek a kibocsátóknak kedvező elbírálást a kutatásban;

f)

a befektetési kutatás terjesztése előtt a kibocsátók, a releváns személyek – ha nem pénzügyi elemzők – és egyéb személyek nem vizsgálhatják meg a befektetéssel kapcsolatos kutatás tervezetét az említett kutatás során tett tényszerű megállapítások pontosságának ellenőrzése céljából vagy bármely más célból – kivéve, ha annak ellenőrzéséről van szó, hogy a vállalkozás teljesíti-e jogi kötelezettségeit –, ha a tervezet ajánlást vagy irányárat tartalmaz.

E bekezdés alkalmazásában a „kapcsolódó pénzügyi eszköz” olyan pénzügyi eszköz, amelynek árát közelről érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyát képező másik pénzügyi eszköz ármozgása, és amely a másik pénzügyi eszközből származtatott ügyletet is tartalmaz.

(3)   A másik személy által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatást a nyilvánosság vagy az ügyfelek körében terjesztő befektetési vállalkozások mentességet kapnak az (1) bekezdésnek történő megfelelés alól a következő kritériumok teljesítése esetén:

a)

a befektetéssel kapcsolatos kutatást előállító személy nem tagja a csoportnak, amelyhez a befektetési vállalkozás tartozik;

b)

a befektetési vállalkozás nem módosítja jelentősen a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlásokat;

c)

a befektetési vállalkozás nem a saját munkájaként vezeti elő a befektetéssel kapcsolatos kutatást;

d)

a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy a kutatás előállítása tekintetében a kutatás előállítójára az ezen rendelet szerinti követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, vagy létrehozott egy ilyen követelményeket meghatározó politikát.

38. cikk

További általános követelmények a jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   Az I. melléklet B. szakaszának 3. pontjában meghatározottak szerinti, vállalati pénzügyi stratégiával kapcsolatos tanácsadást nyújtó, és pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalására vagy elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás a kibocsátás-kezelési megbízások elfogadása előtt megfelelő szabályozással kell rendelkeznie, hogy tájékoztassa a kibocsátó ügyfelet a következőkről:

a)

a vállalkozásnál elérhető különböző finanszírozási lehetőségek és az egyes lehetőségekhez kapcsolódó ügyleti díjak összegének megjelölése;

b)

a kibocsátás árképzésére vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

c)

a elhelyezésre vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;

d)

a célzott befektetőkre vonatkozó részletek, akik számára a vállalkozás fel kívánja kínálni a pénzügyi eszközöket;

e)

a pénzügyi eszközök árára és allokációjára vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás nyújtásában részt vevő releváns személyek munkaköri megnevezése és osztálya; valamint

f)

a vállalkozás megoldásai azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a vállalkozás a befektetési ügyfeleinél vagy saját számlás kereskedései portfóliójába helyezi el az adott pénzügyi eszközöket.

(2)   A befektetési vállalkozás rendelkezik a vállalkozás jegyzési garanciavállalással és az elhelyezéssel kapcsolatos műveleteinek azonosítására szolgáló központosított folyamattal, és rögzíti az ilyen információkat, beleértve a dátumot, amikor a vállalkozás értesült a jegyzési garanciavállalással és elhelyezéssel kapcsolatos potenciális műveletekről. A vállalkozás azonosít minden olyan potenciális összeférhetetlenséget, amely a befektetési vállalkozás vagy a csoport egyéb tevékenységeiből származhat és ezek kezelésére megfelelő eljárásokat vezet be. Abban az esetben, ha egy befektetési vállalkozás megfelelő eljárások bevezetésével nem tud kezelni egy összeférhetetlenséget, nem vehet részt a műveletben.

(3)   A végrehajtási és kutatási szolgáltatásokat nyújtó, valamint jegyzési garanciavállalást és elhelyezési tevékenységet folytató befektetési vállalkozás biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezik az e tevékenységek és a szolgáltatásokat igénybe vevő különböző ügyfeleik közötti bármely lehetséges összeférhetetlenség kezelésére.

39. cikk

További követelmények a pénzügyi eszközök kibocsátásához kapcsolódó ajánlatok árképzésével kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozás rendelkezik a kibocsátás lehetséges alulárazásából vagy felülárazásából, illetve az érintett feleknek a folyamatban való részvételéből származó összeférhetetlenségek azonosítására és megelőzésére vagy kezelésére szolgáló rendszerekkel, ellenőrzési mechanizmusokkal és eljárásokkal. A befektetési vállalkozás minimumkövetelményként mindenekelőtt belső megoldásokat alakít ki, vezet be és tart fenn a következő két feltétel mindegyikének biztosítására:

a)

az ajánlat árképzése ne részesítse előnyben más ügyfelek érdekeit vagy a vállalkozás saját érdekeit oly módon, hogy az összeütközésbe kerüljön a kibocsátó ügyfél érdekeivel; és

b)

az olyan helyzet megelőzése vagy kezelése, amelyben a vállalkozás befektetési ügyfeleinek nyújtandó szolgáltatásokért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfél számára az árképzéshez kapcsolódóan nyújtott vállalati tanácsadásra vonatkozó döntésekben.

(2)   A befektetési vállalkozás információkat szolgáltat az ügyfelek számára az ajánlás meghatározásának módjáról, az ajánlat ára és a kapcsolódó ütemezés tekintetében. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt tájékoztatja a kibocsátó ügyfelet és párbeszédet folytat vele minden olyan fedezeti vagy stabilizációs stratégiáról, amelyet végre kíván hajtani az ajánlatot illetően, ideértve a stratégia által a kibocsátó ügyfél érdekeire kifejtett esetleges hatást. Az ajánlati folyamat során a vállalkozás megtesz továbbá minden ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy folyamatosan tájékoztassa a kibocsátó ügyfelet az árképzés alakulásáról.

40. cikk

További követelmények az elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközök elhelyezését végző befektetési vállalkozás hatékony megoldásokat dolgoz ki, vezet be és tart fenn annak megelőzésére, hogy az elhelyezésre vonatkozó ajánlásokat bármely létező vagy jövőbeli kapcsolat helytelenül befolyásolja.

(2)   A befektetési vállalkozás hatékony belső megoldásokat hoz létre, vezet be és tart fenn azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülnek fel, ha a vállalkozás befektetési ügyfelei számára történő szolgáltatásnyújtásért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfélnek az allokációról adott ajánlásokhoz kapcsolódó döntésekben.

(3)   A befektetési vállalkozás nem fogad el harmadik felektől pénzösszeget vagy juttatást, amennyiben a pénzösszeg vagy a juttatás nem felel meg a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében lefektetett, ösztönzőkkel kapcsolatos követelményeknek. Különösen a következő gyakorlatokat kell e követelmények szerint nem megfelelőnek és ezáltal elfogadhatatlannak tekinteni:

a)

olyan allokáció, amely aránytalanul magas díjak fizetésére ösztönöz a befektetési vállalkozás által nyújtott nem kapcsolódó szolgáltatásokért („laddering”), mint például a befektetési ügyfél által fizetett aránytalanul magas díjak vagy jutalékok, vagy a befektetési ügyfél által szokásos szintű jutalék mellett biztosított aránytalanul nagy volumenű ügylet a kibocsátásból való allokáció elnyerésének kompenzálásaként;

b)

egy létező vagy potenciális kibocsátó ügyfél felső vezető munkatársának vagy tisztségviselőjének juttatott allokáció, a vállalati pénzügyi ügyletek jövőbeli vagy múltbeli odaítélésének ellentételezéseként („spinning”);

c)

olyan allokáció, amely kifejezetten vagy közvetetten olyan jövőbeli megbízástól, vagy egyéb szolgáltatástól függ, amelyet a befektetési ügyfél vagy bármely olyan szervezet, amelynek a befektető vezető tisztségviselője, ad vagy rendel meg a befektetési vállalkozástól.

(4)   A befektetési vállalkozás olyan allokációs politikát határoz meg, vezet be és tart fenn, amely meghatározza az allokációs ajánlások kidolgozását szolgáló folyamatot. Az allokációs politikát az elhelyezési szolgáltatás elvégzéséről való megállapodás előtt a kibocsátó ügyfél rendelkezésére kell bocsátani. A politika megjelöli az adott szakaszban rendelkezésre álló lényeges információkat a kibocsátáshoz javasolt allokációs módszerre vonatkozóan.

(5)   A befektetési vállalkozás bevonja a kibocsátó ügyfelet az elhelyezési folyamatról folytatott megbeszélésekbe annak érdekében, hogy a vállalkozás megértse és figyelembe vegye az ügyfél érdekeit és céljait. A befektetési vállalkozásnak meg kell szereznie a kibocsátó ügyfél egyetértését az allokációs politikának megfelelően az ügyletre ügyféltípusonként javasolt allokációval kapcsolatban.

41. cikk

További követelmények a tanácsadással, forgalmazással és a saját elhelyezéssel kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell rendszerekkel, ellenőrző mechanizmusokkal és eljárásokkal azon összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, amelyek olyan új kibocsátásban részt vevő befektetési ügyfél számára történő befektetésiszolgáltatás-nyújtáskor merülnek fel, amely során a befektetési vállalkozás jutalékban, díjban illetve egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásban részesül a kibocsátás szervezésével kapcsolatban. A jutaléknak, díjnak, illetve pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatásnak minden esetben meg kell felelnie a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (7)–(9) bekezdésében foglaltaknak és dokumentáltan meg kell jelennie a befektetési vállalkozás összeférhetetlenségi politikájában, valamint tükröződnie kell a vállalkozás ösztönzőkre vonatkozó megoldásaiban.

(2)   A befektetési vállalkozás, amely saját kibocsátású vagy ugyanazon csoportba tartozó szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközöket kíván elhelyezni meglévő ügyfeleinél (ideértve a meglévő betétes ügyfeleiket is hitelintézetek esetében vagy a csoportjukhoz tartozó szervezetek által kezelt befektetési alapokat), egyértelmű és hatékony megoldásokat dolgoz ki, vezet be és tart fenn az ilyen típusú tevékenységgel kapcsolatban felmerülő esetleges összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére vagy kezelésére. E megoldások magukban foglalják a tevékenységben való részvételtől történő tartózkodás megfontolását, amennyiben az összeférhetetlenségeket nem lehetséges megfelelően kezelni oly módon, hogy az ügyfeleket érintő negatív hatások elkerülhetővé váljanak.

(3)   Amennyiben tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségekről, a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a 34. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, beleértve az ilyen típusú tevékenységhez kapcsolódó összeférhetetlenség jellegének és forrásának magyarázatát, részletezve az ilyen gyakorlatokhoz fűződő konkrét kockázatokat, hogy lehetővé váljon az ügyfél számára a megalapozott befektetési döntés meghozatala.

(4)   A befektetési vállalkozás, amely saját kibocsátású vagy a csoporthoz tartozó más szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközöket ajánl ügyfelei számára, és ezen eszközök részt vesznek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22), a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) vagy a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott prudenciális követelmények kiszámításában, az említett ügyfeleket kiegészítő tájékoztatással látja el, amely kifejti a pénzügyi eszköz és a banki betétek közötti különbségeket a hozam, a kockázat, a likviditás és a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében nyújtott bármely védelem tekintetében.

42. cikk

További követelmények a jegyzés és elhelyezés összefüggésében történő kölcsönzéssel vagy hitelnyújtással kapcsolatban

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

(1)   Amennyiben a befektetési vállalkozás vagy az azonos csoporthoz tartozó szervezet által a kibocsátó ügyfél számára nyújtott korábbi kölcsön vagy hitel visszafizethető egy kibocsátás elért bevételéből, a befektetési vállalkozásnak megoldásokkal kell rendelkeznie az ebből származó esetleges összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére vagy kezelésére.

(2)   Amennyiben az összeférhetetlenségek kezelésére hozott intézkedések elégtelennek bizonyulnak annak biztosítására, hogy a kár kockázata megelőzhető legyen a kibocsátó ügyfél számára, a befektetési vállalkozás tájékoztatja a kibocsátó ügyfelet azokról a konkrét összeférhetetlenségekről, amelyek a vállalkozás vagy a csoporthoz tartozó szervezetek hitelnyújtóként folytatott tevékenységeivel és értékpapír-kibocsátással kapcsolatos tevékenységeivel kapcsolatban merültek fel.

(3)   A vállalkozás összeférhetetlenségi politikája előírja a kibocsátó pénzügyi helyzetével kapcsolatos információk megosztását a csoporthoz tartozó, hitelnyújtóként eljáró szervezetekkel, feltéve, hogy ez nem lépi át a vállalkozás által az ügyfél érdekeinek védelmére felállított információs korlátokat.

43. cikk

A jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatos nyilvántartás

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)

A befektetési vállalkozás nyilvántartja az ügyfelektől érkező utasítások tartalmát és ütemezését. Az egyes műveletekre vonatkozó allokációs döntéseket nyilván kell tartani annak érdekében, hogy teljes ellenőrzési nyomvonalat szolgáltassanak az ügyfélszámlákon regisztrált mozgások és a befektetési vállalkozás által kapott utasítások között. Különösen az egyes befektető ügyfeleknek juttatott végső allokációt kell világosan indokolni és nyilvántartani. A jegyzési garanciavállalás és az elhelyezés folyamatának fontos lépéseit tartalmazó teljes ellenőrzési nyomvonalat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. SZAKASZ

Ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás

44. cikk

A tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatásra vonatkozó követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy minden tájékoztatás, amelyet lakossági vagy szakmai ügyfeleknek, vagy potenciális lakossági vagy szakmai ügyfeleknek címeznek, vagy oly módon terjesztenek, hogy valószínűleg eljut azokhoz – beleértve a marketingközleményt is –, megfeleljen a (2)–(8) bekezdésben megállapított feltételeknek.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatás eleget tegyen a következő feltételeknek:

a)

a tájékoztatás tartalmazza a befektetési vállalkozás nevét;

b)

a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;

c)

a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;

d)

a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;

e)

a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;

f)

a tájékoztatást teljes egészében ugyanazon a nyelven kell megfogalmazni az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;

g)

a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.

(3)   Amennyiben a tájékoztatás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, illetve befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyeket hasonlít össze, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;

b)

megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;

c)

belefoglalják az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.

(4)   Ha a tájékoztatás pénzügyi eszköz, pénzügyi index vagy befektetési szolgáltatás múltbeli teljesítményére vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;

b)

a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz a előző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a vállalkozás által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;

c)

egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;

d)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;

e)

ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagállam pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a megtérülés növekedhet vagy csökkenhet az árfolyamingadozások következtében;

f)

ha az utalás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.

(5)   Amennyiben a tájékoztatás múltbeli teljesítmény szimulációját vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a tájékoztatás pénzügyi eszközre vagy pénzügyi indexre vonatkozzon, valamint biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;

b)

az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell a (4) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;

c)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.

(6)   Amennyiben a tájékoztatás a jövőbeli teljesítményre vonatkozó információt tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a)

a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;

b)

a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;

c)

ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;

d)

a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény-forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;

e)

a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

(7)   Ha a tájékoztatás egyedi adókezelésre hivatkozik, akkor kiemeli, hogy az adókezelés az adott ügyfél egyedi körülményeitől függ és a jövőben változhat.

(8)   A tájékoztatás egy illetékes hatóságnak sem használja a nevét olyan módon, amely azt jelezné vagy arra utalna, hogy a hatóság javasolja vagy jóváhagyja a befektetési vállalkozás termékeit vagy szolgáltatásait.

45. cikk

Az ügyfelek besorolására vonatkozó tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás értesíti az új és a 2014/65/EU irányelv előírása szerint újrabesorolt meglévő ügyfeleket arról, hogy az említett irányelv alapján lakossági ügyfélnek, szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek minősülnek-e.

(2)   A befektetési vállalkozás tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfeleket az eltérő besorolás kérésére vonatkozó jogaikról és az eltérő besorolásnak az ügyfélvédelem szintjét korlátozó következményeiről.

(3)   A befektetési vállalkozás saját kezdeményezésére vagy az érintett ügyfél kérésére a következő módon kezelheti az ügyfelet:

a)

szakmai vagy lakossági ügyfélként kezelheti az egyébként a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadható partnerként besorolható ügyfelet;

b)

lakossági ügyfélként kezelheti a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza szerint szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.

46. cikk

Az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó általános követelmények

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a potenciális ügyféllel való, befektetési szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodások megkötése előtt, vagy az említett szolgáltatások nyújtása előtt – a korábbi időpontot kell figyelembe venni – kellő időben tájékoztatja az ügyfélet vagy a potenciális ügyfelet a következőkről:

a)

az említett megállapodások feltételei;

b)

a 47. cikkben előírt, az említett megállapodásokra vagy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

(2)   A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben rendelkezésre bocsátja a 47–50. cikkben előírt tájékoztatást.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett tájékoztatást tartós adathordozón vagy weboldal (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak) segítségével nyújtják, feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(4)   A befektetési vállalkozás kellő időben értesíti az ügyfelet a 47–50. cikk szerint adott tájékoztatások minden olyan lényeges változásáról, amely releváns a vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás tekintetében. Amennyiben a tájékoztatást tartós adathordozón adják át, a kapcsolódó értesítést is tartós adathordozón kell átadni.

(5)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a marketingközleményben szereplő tájékoztatás összhangban álljon a vállalkozás által az ügyfeleknek a befektetési és kiegészítő szolgáltatások elvégzése során nyújtott tájékoztatással.

(6)   Amennyiben a marketingközlemény az alábbiakban ismertetett jellegű ajánlatot vagy felhívást tartalmaz, és meghatározza a válaszadás módját vagy nyomtatványt mellékel a válaszadáshoz, tartalmaznia kell a 47–50. cikkben előírt információk közül az ajánlatra vagy felhívásra vonatkozókat:

a)

ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;

b)

felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó, ha a marketingközleményben szereplő ajánlatra vagy felhívásra történő válaszadáshoz a potenciális ügyfélnek másik, az információkat egyenként vagy együttesen tartalmazó dokumentumra vagy dokumentumokra kell hivatkoznia.

47. cikk

Tájékoztatás a befektetési vállalkozásról és az ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásairól

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás, amennyiben releváns, a következő általános tájékoztatást bocsátja ügyfelei vagy potenciális ügyfelei rendelkezésére:

a)

a befektetési vállalkozás neve és címe, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatai, hogy az ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani a vállalkozással;

b)

a nyelvek, amelyeken az ügyfél kommunikálhat a befektetési vállalkozással, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a vállalkozástól;

c)

a befektetési vállalkozás és az ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;

d)

nyilatkozat arról, hogy a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;

e)

ha a befektetési vállalkozás függő ügynök útján tevékenykedik, erre vonatkozó nyilatkozat, azon tagállam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték;

f)

a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése;

g)

ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a befektetési vállalkozás által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektetőkártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely az egy adott tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik;

h)

a 34. cikkel összhangban a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható;

i)

az ügyfél kérésére az említett összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

Az a)–i) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.

(2)   Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a befektetési vállalkozások megfelelő értékelési és összehasonlítási módszert hoznak létre – például érdemi referenciaértéket –, amely az ügyfél befektetési célkitűzéseire és az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök típusára épül, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél értékelhesse a vállalkozás teljesítményét.

(3)   Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési szolgáltatás nyújtását kínálja egy ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek, az (1) bekezdésben előírt tájékoztatáson kívül a következőkre vonatkozó tájékoztatást nyújt – adott esetben – az ügyfélnek:

a)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;

b)

az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;

c)

annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják;

d)

a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;

e)

a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.

Az a)–e) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy a potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.

48. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben általános leírást ad az ügyfelek vagy a potenciális ügyfelek számára a pénzügyi eszközök jellegéről és kockázatairól, figyelembe véve különösen az ügyfél lakossági ügyfélként, szakmai ügyfélként vagy elfogadható partnerként való besorolását. A leírásban megfelelő részletességgel el kell magyarázni az érintett konkrét eszköztípus jellegét, a pénzügyi eszköz működését és teljesítményét különböző piaci feltételek mellett, ideértve mind a kedvező, mind a kedvezőtlen feltételeket, valamint az adott típusú eszközzel járó kockázatokat, hogy az ügyfél képes legyen megalapozott befektetési döntéseket hozni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kockázatok leírásának – amennyiben az érintett eszköztípus, illetve az ügyfél státusa és ismeretei megkívánják – a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;

b)

az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;

c)

tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;

d)

annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;

e)

a szóban forgó típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozás egy, a nyilvánosságnak szóló jelenlegi ajánlat tárgyát képező pénzügyi eszközről tájékoztatja a lakossági ügyfelet vagy potenciális lakossági ügyfelet, és az ajánlatra vonatkozóan a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően tájékoztatót tettek közzé, a befektetési vállalkozás a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet a tájékoztató nyilvános fellelhetőségéről.

(4)   Amennyiben a pénzügyi eszköz egy vagy több pénzügyi eszközből vagy szolgáltatásból tevődik össze, a befektetési vállalkozás megfelelő ismertetést ad a pénzügyi eszköz jogi természetéről, összetevőiről, és hogy azok kölcsönhatása miként érinti a befektetés kockázatát.

(5)   Garanciát vagy tőkevédelmet tartalmazó pénzügyi eszközök esetén a befektetési vállalkozás tájékoztatást ad az ügyfélnek vagy a potenciális ügyfélnek a garancia vagy a tőkevédelem kiterjedéséről és jellegéről. Amennyiben a garanciát harmadik fél nyújtja, a garanciáról nyújtott tájékoztatás tartalmazza a garanciát adó fél és a garancia megfelelő részletességű adatait, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél valósan értékelhesse a garanciát.

49. cikk

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás – amennyiben ügyfelek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tárolja – amennyiben releváns, a (2)–(7) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nyújtja az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek.

(2)   Ha az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit a befektetési vállalkozás nevében harmadik fél kezelheti, a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet erről, továbbá a befektetési vállalkozás által – a hatályos nemzeti jognak megfelelően – vállalt felelősségről, amely a harmadik fél tevékenységére vagy mulasztására és a harmadik fél fizetésképtelenségének az ügyfelet érintő következményeire vonatkozik.

(3)   Amennyiben az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit a harmadik fél gyűjtőszámlán tartja – ha ez a nemzeti jogban engedélyezett –, a befektetési vállalkozás erről tájékoztatja az ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.

(4)   Ha a nemzeti jog szerint nem lehetséges az ügyfél vagy a potenciális ügyfél harmadik fél által kezelt pénzügyi eszközeinek a harmadik fél vagy a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszközeitől elkülönülten való azonosítása, a befektetési vállalkozás erről tájékoztatja az ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.

(5)   Ha az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartalmazó számla egy tagállam joghatóságán kívüli jog hatálya alá tartozik vagy fog tartozni, erről a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, és jelzi, hogy ennek megfelelően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó jogai is változhatnak.

(6)   A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet a vállalkozás esetleges, az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy az említet eszközökhöz kapcsolódó esetleges beszámítási jogáról, és ennek feltételeiről. Adott esetben az ügyfelet egy letéteményes esetleges, az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy esetleges beszámítási jogáról is tájékoztatja.

(7)   Mielőtt a befektetési vállalkozás értékpapír-finanszírozási ügyleteket köt az ügyfél nevében nála tárolt pénzügyi eszközök tekintetében, vagy mielőtt saját számlájára vagy egy másik ügyfél számlájára más módon használná e pénzügyi eszközöket, előtte kellő időben, tartós adathordozó segítségével, világos, teljes körű és pontos tájékoztatással látja el az ügyfelet a befektetési vállalkozás e pénzügyi eszközök használatával kapcsolatos kötelezettségeiről és felelősségeiről (beleértve a pénzügyi eszközök visszatérítésének feltételeit is), és az esetleges kockázatokról.

50. cikk

Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   Az ügyfeleknek a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdése szerinti, költségekről és díjakról való tájékoztatása tekintetében a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie a (2)–(10) bekezdésben meghatározott részletes követelményeknek.

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a szakmai ügyfeleknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról. A befektetési vállalkozás nem fogadhatja el ilyen korlátozást befektetési tanácsadási vagy portfólió kezelési szolgáltatás nyújtása esetén, illetve amennyiben – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak.

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül az elfogadható partnereknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról, kivéve akkor, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínálni ezeket.

(2)   Az ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez a befektetési vállalkozás a következő elemeket összegzi:

a)

a befektetési vállalkozás vagy amennyiben az ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és

b)

a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.

Az a) és b) pontban hivatkozott költségek felsorolása e rendelet II. mellékletében szerepel. Az a) pont alkalmazásában a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban harmadik felektől kapott pénzösszegeket külön, tételesen kell feltüntetni, és az összesített költségeket és díjakat összegezni kell, és mind összegszerűen, mind százalékként be kell mutatni.

(3)   Ha az összesített költségek és díjak egy részét külföldi pénznemben kell megfizetni vagy abban adják meg, a befektetési vállalkozás feltünteti az érintett pénznemet, valamint az alkalmazandó átváltási árfolyamot és költségeket. A befektetési vállalkozás a fizetési és egyéb szerződésteljesítési feltételekről is tájékoztatást ad.

(4)   Azon termékköltségek és díjak tekintetében, amelyeket az ÁÉKBV kiemelt befektetői információk nem foglalnak magukban, a befektetési vállalkozás kiszámolja és közzéteszi e költségeket például oly módon, hogy kapcsolatba lép az ÁÉKBV-kezelő társaságokkal a vonatkozó információk megszerzése érdekében.

(5)   A pénzügyi eszközhöz és a nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó összesített költségekről és díjakról szóló teljes körű információk előzetes közzétételének kötelezettsége a következő helyzetekben alkalmazandó a befektetési vállalkozásokra:

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az ügyfelek számára; vagy

b)

amennyiben a befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.

(6)   Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem ajánl vagy értékesít pénzügyi eszközöket az ügyfelek számára vagy nem köteles kiemelt befektetői információkat nyújtani az ügyfeleknek a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban, tájékoztatnia kell ügyfeleit a nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó minden költségről és díjról.

(7)   Amennyiben több mint egy befektetési vállalkozás nyújt befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást az ügyfél számára, minden befektetési vállalkozás tájékoztatást ad az általa nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások költségeiről. A befektetési vállalkozás, amely más vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat ajánl vagy értékesít ügyfelei számára, összesíti szolgáltatásainak költségeit és díjait a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatások költségeivel és díjaival. Amennyiben a befektetési vállalkozás más vállalkozáshoz irányítja az ügyfelet, figyelembe veszi a másik vállalkozás által nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és díjakat.

(8)   A költségek és díjak előzetes számításakor a befektetési vállalkozás ténylegesen felmerült költségeket használ fel a várható költségek és díjak kiszámításához. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek nem elérhetőek, a befektetési vállalkozás ésszerű becslésekkel állapítja meg e költségeket. A befektetési vállalkozás az utólagos tapasztalatok alapján felülvizsgálja az előzetes feltételezéseket és amennyiben szükséges, elvégzi azok kiigazítását.

(9)   Amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszköz(öke)t ajánlott vagy értékesített, vagy kiemelt befektetői információkat nyújtott az ügyfeleknek a pénzügyi eszköz(ök)höz kapcsolódóan és folyamatosan kapcsolatban áll vagy állt az ügyféllel az év során, utólagosan éves tájékoztatást nyújt mind a pénzügyi eszköz(ök)höz, mind a befektetési és kiegészítő szolgáltatás(ok)hoz kapcsolódó összes költségről és díjról. E tájékoztatás a felmerült költségeken alapul és személyre szóló.

A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások és a pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól szóló összefoglaló tájékoztatást bármely létező időszaki jelentéssel együtt átadhatja az ügyfél számára.

(10)   A befektetési vállalkozás illusztrációt szolgáltat ügyfelei számára, amelyben bemutatja a költségek hozamra kifejtett halmozott hatását a befektetési szolgáltatások nyújtása során. Ezen illusztrációt mind előzetesen, mind utólagosan kidolgozott formában rendelkezésre kell bocsátani. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az illusztráció megfelel a következő követelményeknek:

a)

az illusztráció bemutatja az átfogó költségeknek és díjaknak a befektetés hozamára kifejtett hatását;

b)

az illusztráció bemutatja a költségek előzetesen becsült növekedéseit vagy ingadozásait; és

c)

az illusztrációt magyarázó leírás kíséri.

51. cikk

A 2009/65/EK irányelvvel és az 1286/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

A kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit vagy lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket forgalmazó befektetési vállalkozás további tájékoztatást nyújt ügyfeleinek a termékre vonatkozó valamennyi egyéb költségről és kapcsolódó díjról, amelyet az ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információk vagy a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információk nem tartalmaztak, és azokról a költségekről és díjakról, amelyek a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatások nyújtásakor merültek fel.

2. SZAKASZ

Befektetési tanácsadás

52. cikk

A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás egyértelműen és tömören kifejti, mikor és miért minősíthető a befektetési tanácsadás függetlennek vagy nem függetlennek, továbbá az alkalmazott korlátozások típusát és jellegét, befektetési tanácsadás független alapon történő nyújtása esetén ideértve az ösztönzők elfogadására és megtartására vonatkozó tilalmat is.

Amennyiben a befektetési vállalkozás ugyanannak az ügyfélnek egyszerre ajánl fel vagy ad tanácsot független és nem független alapon, kifejti mindkét szolgáltatás tárgykörét, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a köztük lévő különbségek megértését és nem tünteti fel magát független befektetési tanácsadóként a teljes tevékenység vonatkozásában. Az ügyfelekkel folytatott kommunikációs során a vállalkozás nem adhat indokolatlan hangsúlyt független befektetési tanácsadási szolgáltatásainak a nem független befektetési szolgáltatásokkal szemben.

(2)   A független vagy nem független alapon befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozás bemutatja az ügyfél számára az ajánlható pénzügyi eszközök körét, és ezzel összefüggésben a vállalkozás eszközök kibocsátójához vagy szolgáltatójához fűződő kapcsolatát is.

(3)   A befektetési vállalkozás ismerteti a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait, a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét, valamint független tanácsadás nyújtása esetén azt, hogyan elégíti ki a nyújtott szolgáltatás a független alapon történő befektetési tanácsadás feltételeit, továbbá ismerteti a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a befektetési vállalkozás által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.

(4)   Amennyiben a befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozás által értékelt pénzügyi eszközök köre tartalmazza a vállalkozás saját pénzügyi eszközeit vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő vagy hozzá egyéb szoros jogi vagy gazdasági kapcsolattal fűzött szervezetek által kibocsátott vagy nyújtott pénzügyi eszközöket és vele kapcsolatban nem lévő vagy hozzá nem kapcsolódó kibocsátók vagy szolgáltatók pénzügyi eszközeit is, úgy a befektetési vállalkozás minden pénzügyi eszköz típus esetében megkülönbözteti azon pénzügyi eszközök körét, amelyeket a vele kapcsolatban nem álló szervezet bocsát ki vagy szolgáltat.

(5)   A nyújtott ajánlások megfelelőségéről az 54. cikk (12) bekezdése szerint rendszeres értékelést nyújtó befektetési vállalkozás közzéteszi a következőket:

a)

a rendszeres alkalmassági értékelés gyakorisága és terjedelme, valamint amennyiben releváns, az értékelést kiváltó feltételek;

b)

hogy a korábban összegyűjtött információk mennyiben lesznek újraértékelve; továbbá

c)

az aktualizált ajánlás ügyfél felé történő közvetítésének módja.

53. cikk

Független alapon nyújtott befektetési tanácsadás

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (7) bekezdése)

(1)   A befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozás a piacon elérhető pénzügyi eszközök 2014/65/EU irányelv 24. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti kellően nagy körének értékelése és összehasonlítása céljából kiválasztási folyamatot határoz meg és vezet be. A kiválasztási folyamatnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

a)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága arányban áll a független befektetési tanácsadó által kínált befektetési tanácsadási szolgáltatások tárgykörével;

b)

a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága megfelelően reprezentálja a piacon elérhető pénzügyi eszközöket;

c)

a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközök mennyisége arányban áll a figyelembe vett pénzügyi eszközök teljes összegével; továbbá

d)

a különböző pénzügyi eszközök kiválasztását célzó szempontrendszer magában foglal minden releváns körülményt, így a kockázatokat, a költségeket és az összetettséget, valamint a befektetési vállalkozás ügyfeleinek jellemzőit, és biztosítja, hogy az ajánlható pénzügyi eszközök kiválasztása nem részrehajló.

Amennyiben az üzleti modellnek vagy a nyújtott szolgáltatás egyedi tárgykörének betudhatóan nem lehetséges összehasonlítást végezni, a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozás nem tüntetheti fel magát függetlenként.

(2)   A bizonyos kategóriájú vagy meghatározott körű pénzügyi eszközökre fókuszáló, a befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)

a vállalkozás oly módon prezentálja magát, hogy kizárólag az adott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközök iránt érdeklődő ügyfeleket vonzza;

b)

a vállalkozás megköveteli ügyfeleitől annak jelzését, hogy kizárólag a meghatározott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközökbe történő befektetés iránt érdeklődnek és továbbá

c)

a szolgáltatás nyújtása előtt a vállalkozás biztosítja, hogy szolgáltatása minden új ügyfél számára megfelelő legyen: üzleti modellje illeszkedik az ügyfél igényeihez és céljaihoz, és a pénzügyi eszközök köre is alkalmas az ügyfél számára. Amennyiben ez nem áll fenn, a vállalkozás nem nyújthat ilyen szolgáltatást az ügyfél számára.

(3)   A befektetési tanácsadást független és nem független alapon is nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a)

a befektetési vállalkozás a szolgáltatásnyújtás előtt kellő időben tartós adathordozó segítségével tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a tanácsadás a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a vonatkozó végrehajtási jogszabályokkal összhangban függetlennek vagy nem függetlennek minősül-e;

b)

a befektetési vállalkozás függetlennek nevezi magát azon szolgáltatások kapcsán, amelyek esetében független alapon nyújt befektetési tanácsadást;

c)

a befektetési vállalkozás megfelelő szervezeti követelményekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a tanácsadási szolgáltatások és a tanácsadók két típusának az egyértelmű elkülönítését, és azt, hogy az ügyfelek biztosak lehessenek a tanácsadás típusában, és a megfelelő típusú tanácsadást kapják. A befektetési vállalkozás nem teszi lehetővé természetes személy számára, hogy független és nem független tanácsadást is nyújtson.

3. SZAKASZ

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése

54. cikk

Az alkalmasság értékelése és az alkalmassági jelentések

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás nem okozhat félreérthetőséget vagy zavart felelősségével kapcsolatban a befektetési szolgáltatások vagy a pénzügyi eszközök alkalmasságának a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti értékelése során. Az alkalmassági értékelés elvégzésekor a vállalkozás világosan és egyszerűen tájékoztatja ügyfeleit vagy potenciális ügyfeleit arról, hogy az alkalmasság értékelésének célja, hogy a vállalkozás képes legyen az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon eljárni.

Amennyiben a befektetési tanácsadás vagy a portfóliókezelési szolgáltatások összessége vagy egy része automatizált vagy félig automatizált rendszerben zajlik, az alkalmassági értékelés elvégzése a szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás felelősségébe tartozik, és a személyes ajánlás megadása vagy a kereskedésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében nem korlátozódhat egy elektronikus rendszer használatára.

(2)   A befektetési vállalkozás az ügyféltől begyűjtendő információk körét az ügyfélnek nyújtandó befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás fényében határozza meg. A befektetési vállalkozás beszerzi az ügyféltől vagy potenciális ügyféltől mindazon információkat, amelyek számára az ügyféllel kapcsolatos lényeges tények megértéséhez és ahhoz szükségesek, hogy ésszerű alapon – a nyújtott szolgáltatás jellegét és méretét kellően figyelembe véve – meg tudja határozni azt, hogy az ajánlandó, illetve portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel a következő kritériumoknak:

a)

az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését;

b)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c)

az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

(3)   Amennyiben a befektetési vállalkozás szakmai ügyfélnek nyújt befektetési szolgáltatást, feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szükséges szintű tapasztalatokkal és ismeretekkel azon termékek, ügyletek és szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

Ha a befektetési szolgáltatás a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének 1. szakasza szerinti szakmai ügyfélnek nyújtott befektetési tanácsadást jelent, a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában feltételezheti, hogy az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő befektetési kockázatokat.

(4)   Az ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi helyzetével kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfél rendszeres jövedelmének forrása és nagysága, vagyona – beleértve a likvid eszközöket, a befektetéseket és az ingatlanokat – és rendszeres pénzügyi kötelezettségvállalásai.

(5)   Az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázati profilja és a befektetés célkitűzései.

(6)   Amennyiben az ügyfél jogi személy, vagy két vagy több természetes személy csoportja, vagy amennyiben egy vagy több természetes személyt egy másik természetes személy képvisel, úgy a befektetési vállalkozás kialakítja és végrehajtja az arra vonatkozó politikát, hogy kit kell alkalmassági értékelés alá vetni, és hogyan valósul meg az értékelés a gyakorlatban, ideértve azt is, hogy kitől kell begyűjteni az ismeretekre és a tapasztalatokra, a pénzügyi helyzetre és a befektetési célokra vonatkozó információkat. A befektetési vállalkozás rögzíti e politikát.

Amennyiben az alkalmassági értékelés egy természetes személy által képviselt természetes személyre vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének II. szakasza szerinti szakmai ügyfélként való kezelését kérő jogi személyre vonatkozik, úgy a jogi személynek, vagy a természetes személy esetében a mögöttes ügyfélnek – és nem a képviselőnek – a pénzügyi helyzetét és befektetési céljait kell vizsgálni. Az ismeretek és a tapasztalatok a természetes személy képviselőjére vagy a mögöttes ügyfél nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személyre vonatkoznak.

(7)   A befektetési vállalkozás ésszerű lépéseket tesz az ügyfeleitől vagy potenciális ügyfeleitől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására. Ez többek között a következőket foglalja magában:

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek tudatában legyenek a pontos és naprakész információszolgáltatás fontosságának;

b)

biztosítja, hogy az eszközök – így például az alkalmassági értékelő folyamat során használt kockázatértékelési és profilalkotási eszközök vagy az ügyfél ismereteinek és tapasztalatának értékelését szolgáló eszközök – a célnak megfelelőek és az ügyfelekre alkalmazható kialakításúak legyenek, továbbá esetleges korlátozásaikat feltárják és az alkalmassági értékelő folyamat során aktívan enyhítsék;

c)

biztosítja, hogy a folyamat során feltett kérdések az ügyfelek számára valószínűleg érthetők legyenek, pontosan tükrözzék az ügyfelek céljait és igényeit, valamint rávilágítsanak az alkalmassági értékelés elvégzéséhez szükséges információkra; továbbá

d)

adott esetben lépéseket tesz az ügyfél-információk konzisztenciájának biztosítása érdekében, például megvizsgálja, hogy az ügyfél által szolgáltatott információk tartalmaznak-e nyilvánvaló pontatlanságokat.

Az ügyfelekkel folyamatosan kapcsolatban álló, például folyamatos tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásoknak a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése érdekében bizonyíthatóan rendelkezniük kell a helytálló és naprakész ügyfél-információk fenntartását célzó megfelelő politikákkal és eljárásokkal.

(8)   Amennyiben a befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem szerzi be a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerinti információkat, úgy nem javasolhat befektetési szolgáltatást vagy pénzügyi eszközt az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek.

(9)   A befektetési vállalkozásnak bizonyíthatóan rendelkeznie kell megfelelő politikákkal és eljárásokkal annak biztosítására, hogy tisztában van a befektetési szolgáltatások jellegével, jellemzőivel, ideértve az ügyfelek számára kiválasztott befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök költségét és kockázatait, és hogy a költség és az összetettség figyelembe vételével értékelik, hogy egyenértékű befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök megfelelhetnek-e ügyfelük profiljának.

(10)   A befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem ajánlhat ügyletet és nem hozhat erre vonatkozó döntést, amennyiben egy szolgáltatás vagy eszköz sem alkalmas az ügyfél számára.

(11)   Ha a befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása befektetések közötti váltást eredményez – amely történhet az egyik eszköz eladásával és egy másik eszköz vásárlásával vagy egy létező eszköz módosítására vonatkozó jog gyakorlásával – a befektetési vállalkozás begyűjti a szükséges információkat az ügyfél meglévő befektetéseiről és az ajánlott új befektetésekről, majd elvégzi a váltás költség-haszon elemzését annak érdekében, hogy megalapozottan ki tudja jelenteni, hogy a váltás a költségeket meghaladó előnyökkel jár.

(12)   Befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás jelentést készít lakossági ügyfele számára, amely az adott tanácsok összegzését és annak kifejtését tartalmazza, hogy a nyújtott ajánlás mitől alkalmas a lakossági ügyfél számára, ideértve azt is, hogy miként felel meg az ügyfél céljainak és személyes körülményeinek, többek között a szükséges befektetési futamidőre, az ügyfél ismereteire és tapasztalataira, valamint az ügyfél kockázattal szembeni beállítottságára és veszteségelnyelő képességére tekintettel.

A befektetési vállalkozás az alkalmassági jelentésbe foglalja, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg indokolják-e, hogy a lakossági ügyfél a rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát kérje, és felhívja erre az ügyfelek figyelmét.

Amennyiben a befektetési vállalkozás által nyújtott szolgáltatás rendszeres alkalmassági értékeléseket és jelentéseket tesz szükségessé, úgy a kezdeti szolgáltatás meghatározását követő jelentéseknek elegendő csupán az érintett szolgáltatások és eszközök és/vagy az ügyfél körülményeinek változásait bemutatniuk, vagyis nem szükséges megismételniük az első jelentés minden részletét.

(13)   A rendszeres alkalmassági értékelést nyújtó befektetési vállalkozás a szolgáltatás javítása érdekében legalább évente felülvizsgálja az adott ajánlások alkalmasságát. Az értékelés gyakoriságát az ügyfél kockázati profiljától és az ajánlott pénzügyi eszköz típusától függően növelni kell.

55. cikk

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelésére vonatkozó közös rendelkezések

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése és 25. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozások biztosítják, hogy az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatás a következőket tartalmazza, az ügyfél jellegének, a nyújtott szolgáltatás jellegének és terjedelmének, valamint a tervezett termék vagy ügylet típusának – egyben összetettségének és kapcsolódó kockázatainak – megfelelő mértékben:

a)

az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége és foglalkozása vagy releváns korábbi foglalkozása.

(2)   A befektetési vállalkozás nem ösztönzi az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet arra, hogy ne adja meg a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában előírt tájékoztatást.

(3)   A befektetési vállalkozás joggal hagyatkozik az ügyfelei vagy potenciális ügyfelei által nyújtott tájékoztatásra, kivéve, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy az nyilvánvalóan elavult, pontatlan vagy hiányos.

56. cikk

A megfelelőség értékelése és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)

(1)   Annak értékelésekor, hogy a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdésében említett befektetési szolgáltatás megfelelő-e az ügyfél számára, a befektetési vállalkozás megállapítja, hogy az ügyfél rendelkezik-e az adott termékkel vagy befektetési szolgáltatással kapcsolatos kockázatok megértéséhez szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel.

A befektetési vállalkozás feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel az azon befektetési szolgáltatásokkal vagy ügyletekkel, illetve ügylet- vagy terméktípusokkal összefüggő kockázatok megértéséhez, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

(2)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az elvégzett megfelelőségi értékelésekről, amely a következő elemeket tartalmazza:

a)

a megfelelőségi értékelés eredménye;

b)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben a befektetési szolgáltatás vagy termékbeszerzés az értékelés szerint potenciálisan nem megfelelő az ügyfél számára, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan;

c)

az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben az ügyfél nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a vállalkozás elvégezze a megfelelőségi értékelést, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan.

57. cikk

Nem összetett eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (4) bekezdése)

A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában nem szereplő pénzügyi eszköz a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontja szerint nem összetettnek minősül, ha megfelel a következő kritériumoknak:

a)

nem tartozik a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül bármelyik alá;

b)

gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

c)

nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét;

d)

nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való átváltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések;

e)

nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé válna, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;

f)

a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.

58. cikk

A lakossági és a szakmai ügyfelekkel kötött megállapodások

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)

Az e rendelet alkalmazási időpontját követően a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás az ügyféllel írásbeli alapmegállapodást köt papíron vagy más tartós hordozón, amelyben rögzítik az ügyfél és a vállalkozás alapvető jogait és kötelezettségeit. A befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásnak csak akkor kell megfelelnie e kötelezettségnek, amennyiben az ajánlott pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások rendszeres alkalmassági értékelés tárgyát képezik.

Az írásbeli megállapodás rögzíti a felek alapvető jogait és kötelezettségeit és a következő elemeket tartalmazza:

a)

a szolgáltatások leírása, és adott esetben a nyújtandó befektetési tanácsadás jellege és terjedelme;

b)

portfóliókezelési szolgáltatások esetében a vásárolható és értékesíthető pénzügyi eszközök típusa, az ügyfél nevében elvégezhető ügyletek típusa, valamint bármely tiltott eszköz vagy ügylet; továbbá

c)

a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti nyújtandó szolgáltatások fő jellemzőinek leírása, ideértve adott esetben a vállalkozás szerepét az ügyfél eszközeihez kapcsolódó vállalati események tekintetében, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel az ügyfél értékpapírjait érintő értékpapír-finanszírozási ügyletek megtérülést generálnak az ügyfél számára.

4. SZAKASZ

Jelentés az ügyfeleknek

59. cikk

A megbízások végrehajtására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek (kivéve a portfóliókezelést)

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az ügyfél számára megbízást (kivéve portfóliókezelést) végrehajtó befektetési vállalkozás a megbízással kapcsolatban a következőket biztosítja:

a)

a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfél számára a megbízás végrehajtásáról;

b)

a lehető leghamarabb, de legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – tartós adathordozón értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja a megbízás végrehajtását.

A b) pont nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.

Az a) és a b) pont nem alkalmazandó, ha az ügyfelek nevében végrehajtott megbízások az említett ügyfelekkel kötött jelzáloghitel-megállapodásokat finanszírozó kötvényekkel kapcsolatosak, amikor is az ügyletről szóló jelentést a jelzáloghitel feltételeinek közlésével egy időben kell elkészíteni a megbízás teljesítését követő egy hónapon belül.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti követelményeken kívül a befektetési vállalkozás kérésre tájékoztatja ügyfelét megbízásának állásáról.

(3)   Ha a megbízás kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozik és rendszeresen végrehajtják, a befektetési vállalkozás megteszi az (1) bekezdés b) pontjában megállapított intézkedést, vagy ezen ügyletek tekintetében legalább hat havonta tájékoztatja az ügyfelet a (4) bekezdés szerinti információkról.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés a következő információk közül az alkalmazandókat tartalmazza, adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének megfelelően elfogadott jelentési kötelezettségekre vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal összhangban:

a)

a jelentést tevő vállalkozás neve;

b)

az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

c)

a kereskedés napja;

d)

a kereskedés időpontja;

e)

a megbízás típusa;

f)

a helyszín meghatározása;

g)

az eszköz meghatározása;

h)

vétel/eladás jelzése;

i)

a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;

j)

a mennyiség,

k)

az egységár;

l)

a teljes ellenérték;

m)

a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben az ügyfél kéri – tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben az ügyletet saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás hajtotta végre és a befektetési vállalkozást az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;

n)

az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;

o)

az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;

p)

ha az ügyféllel szemben álló fél maga a befektetési vállalkozás vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.

A k) pont alkalmazásában, ha a megbízást kötegekben hajtották végre, a befektetési vállalkozás választhat, hogy az ügyfelet minden köteg árfolyamáról vagy az átlagos árfolyamról tájékoztatja. Az átlagos árfolyamról adott tájékoztatás esetében a befektetési vállalkozás az ügyfelet kérésre minden köteg árfolyamáról tájékoztatja.

(5)   A befektetési vállalkozás szabvány kódok használatával is megadhatja az ügyfélnek a (4) bekezdésben említett tájékoztatást, feltéve hogy magyarázatot nyújt a kódokhoz.

60. cikk

A portfóliókezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás tartós adathordozón rendszeres kimutatást küld az e szolgáltatás által érintett ügyfélnek az ügyfél nevében végrehajtott portfóliókezelési tevékenységekről, kivéve, ha e kimutatást más személy nyújtja be.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatás pártatlan és kiegyensúlyozott áttekintést ad az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentési időszak alatti teljesítményéről és adott esetben a következő információkat tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás neve;

b)

az ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;

c)

a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;

d)

a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;

e)

a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a befektetési vállalkozás és az ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);

f)

a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;

g)

a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;

h)

az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében az 59. cikk (4) bekezdésének c)–l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatást három havonta meg kell küldeni, kivéve a következő esetekben:

a)

amennyiben a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az ügyfél könnyen hozzáférhet a 63. cikk (2) bekezdésében előírt információkhoz és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;

b)

amennyiben a (4) bekezdés alkalmazandó, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;

c)

ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.

A b) pontban megállapított kivétel nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközök ügyleteire, amelyekre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül valamelyik alkalmazandó.

(4)   Amennyiben az ügyfél a végrehajtott ügyletekről ügyletenként kér tájékoztatást, a befektetési vállalkozás az ügyletnek a portfólió kezelője általi végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfélnek az ügylet tekintetében.

A befektetési vállalkozás legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja az ügyletet, és megadja az 59. cikk (4) bekezdésében említett tájékoztatást.

A második albekezdés nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.

61. cikk

Az elfogadható partnerekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (6) bekezdése)

A lakossági és szakmai ügyfeleknek szóló jelentések 49. és 59. cikkben foglalt követelményeit kell alkalmazni, kivéve akkor, ha a befektetési vállalkozás megállapodást köt az elfogadható partnerrel a jelentések tartalmára és időzítésére vonatkozóan.

62. cikk

A portfóliókezelésre vagy a függő kötelezettséggel járó ügyletekre vonatkozó kiegészítő jelentési kötelezettségek

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha a portfólió összértéke a jelentési időszak eleji értékeléshez képest 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről, legkésőbb annak a munkanapnak a végéig, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rá következő munkanap végéig.

(2)   Az áttételes pénzügyieszköz-pozíciókat vagy függő kötelezettséggel járó ügyleteket tartalmazó lakossági ügyfélszámlát kezelő befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha az egyes eszközök kezdeti értéke 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről. Az e bekezdés szerinti jelentés az ügyféllel kötött ellentétes értelmű megállapodás hiányában eszközönkénti bontáson alapul, és azt legkésőbb annak a munkanapnak a végéig meg kell tenni, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rákövetkező munkanap végéig.

63. cikk

Az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó kimutatások

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit kezelő befektetési vállalkozás legalább negyedévente tartós adathordozón kimutatást küld minden ügyfélnek, amelynek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartja, az érintett pénzügyi eszközökről és pénzeszközökről, kivéve, ha a kimutatást megadta már egy másik rendszeres kimutatásban. Az ügyfél kérésére a vállalkozás – díjazás ellenében – gyakrabban szolgáltatja e kimutatást.

Az első albekezdés nem vonatkozik a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) szerint engedélyezett hitelintézetre az általa az irányelvnek megfelelően kezelt betétek tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ügyféleszköz-kimutatás a következő információkat tartalmazza:

a)

a befektetési vállalkozás által az adott ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;

b)

az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;

c)

az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;

d)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;

e)

annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;

f)

a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a vállalkozás a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.

Amennyiben az ügyfél portfóliója egy vagy több teljesítetlen ügylet eredményét is tartalmazza, az a) pontban említett tájékoztatás vagy a kötés, vagy a teljesítés napján alapul, feltéve hogy a kimutatás minden információjára ugyanez az alap érvényes.

Az (1) bekezdésben említett rendszeres ügyféleszköz-kimutatást nem kell megküldeni, ha a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél könnyen elérheti pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek naprakész kimutatásait, és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte ezt kimutatást.

(3)   Az ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit kezelő és számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben említett ügyféleszköz-kimutatást a 60. cikk (1) bekezdése szerinti, ugyanannak az ügyfélnek megküldött rendszeres kimutatásban is rendelkezésre bocsáthatja.

5. SZAKASZ

Legjobb végrehajtás

64. cikk

A legjobb végrehajtás kritériumai

(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Ügyfélmegbízás végrehajtásakor a befektetési vállalkozás a következő kritériumokat veszi figyelembe a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tényezők viszonylagos fontosságának meghatározásánál:

a)

az ügyfél tulajdonságai, beleértve az ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;

b)

az ügyfélmegbízás jellemzői, ideértve azt is, ha a megbízás értékpapír-finanszírozási ügylettel (SFT) jár;

c)

a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;

d)

azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.

E cikk, valamint a 65. és a 66. cikk alkalmazásában „végrehajtási helyszín”: szabályozott piac, MTF, OTF, rendszeres internalizáló, árjegyző, a likviditás egyéb biztosítója vagy harmadik országbeli olyan jogalany, amely az előbb felsorolt intézmények valamelyikéhez hasonló funkciót lát el.

(2)   A befektetési vállalkozás akkor tesz eleget a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése szerinti, az ügyfél számára a lehető legjobb eredmény elérésére érdekében minden elégséges lépés megtételére vonatkozó kötelezettségének, ha az ügyfélnek a megbízásra vagy a megbízás meghatározott elemére vonatkozó konkrét utasításaival összhangban hajtja végre a megbízást vagy a megbízás meghatározott elemét.

(3)   A befektetési vállalkozások jutalékaik összetételével vagy kiszabásával nem tesznek méltánytalan különbséget a végrehajtási helyszínek között.

(4)   Személyre szabott termékeket is magában foglaló, tőzsdén kívüli termékek kereskedésével kapcsolatos megbízások teljesítése vagy az azokkal való kereskedésre irányuló döntés során a befektetési vállalkozás a termék árának meghatározáskor használt információk begyűjtésével és amennyiben lehetséges, azonos vagy hasonló termékek összehasonlításával ellenőrzi az ügyfélnek ajánlott ár méltányosságát.

65. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettsége az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett portfóliókezelésre, megbízásfogadásra és megbízás-továbbításra

(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásoknak a portfóliókezelési szolgáltatások nyújtásakor teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségüket, vagyis ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően kell eljárniuk akkor, amikor más szervezeteknél helyeznek el olyan végrehajtási megbízásokat, amelyek a befektetési vállalkozások pénzügyi eszközökkel való, az ügyfél nevében végzett kereskedésre irányuló döntéseiből következnek.

(2)   A befektetési vállalkozásoknak a megbízás-fogadási és megbízás-továbbítási szolgáltatás nyújtásakor teljesíteniük kell a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségüket, vagyis ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően kell eljárniuk akkor, amikor más szervezeteknek továbbítanak ügyfél-megbízásokat végrehajtásra.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdésben foglaltak betartása érdekében a befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie e cikk (4)–(7) bekezdésének és a 64. cikk (4) bekezdésének.

(4)   A befektetési vállalkozások a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezők figyelembevételével minden elégséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ügyfeleik számára a lehetséges legjobb eredményt érjék el. Az említett tényezők viszonylagos fontosságának megállapítása a 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdésében ismertetett kritériumok alapján, lakossági ügyfelek esetében pedig a 27. cikk (1) bekezdése szerinti követelmény alapján történik.

A befektetési vállalkozás teljesíti az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, és nem köteles megtenni az ebben a bekezdésben említett lépéseket, amennyiben a végrehajtási megbízás más szervezetnél való elhelyezésekor vagy ahhoz való továbbításakor az ügyfél konkrét utasításait követi.

(5)   A befektetési vállalkozások kialakítják és végrehajtják azt a politikát, amely lehetővé teszi számukra a (4) bekezdésbe foglalt kötelezettség teljesítését. A politika eszköztípusonként azonosítja azokat a szervezeteket, amelyeknél a befektetési vállalkozás megbízásokat helyez el, és azokat, amelyeknek megbízásokat továbbít végrehajtásra. Az így azonosított szervezeteknek olyan végrehajtási mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára az e cikk szerinti kötelezettségeinek teljesítését akkor, amikor az adott szervezetnél végrehajtási megbízást helyez el vagy továbbít.

(6)   A befektetési vállalkozások tájékoztatást nyújtanak ügyfeleiknek az (5) bekezdésnek és a 66. cikk (2)–(9) bekezdésének megfelelően kialakított politikáról. A befektetési vállalkozás megfelelően tájékoztatja az ügyfeleket a vállalkozásról és szolgáltatásairól, valamint a végrehajtásra kiválasztott szervezetekről. Így különösen ha a befektetési vállalkozás más vállalkozást választ ki a megbízások végrehajtásához kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a pénzügyi eszközök egyes osztályai vonatkozásában éves szinten összegzi és közzéteszi az öt legjelentősebb kereskedelmi volumenű befektetési vállalkozást, amelyeknél a megelőző évben ügyfélmegbízásokat továbbított vagy helyezett el végrehajtásra, valamint tájékoztatást ad a végrehajtás minőségéről. A tájékoztatásnak összhangban kell lennie a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (10) bekezdésének b) pontjában kifejtett technikai standardok szerint közzétett tájékoztatással.

Az ügyfél kellően indokolt kérésére a befektetési vállalkozás tájékoztatást nyújt ügyfelei vagy potenciális ügyfelei számára azokról a szervezetekről, amelyek a továbbított vagy elhelyezett megbízásokat végrehajtják.

(7)   A befektetési vállalkozás rendszeresen nyomon követi az (5) bekezdésnek megfelelően kialakított politika hatékonyságát és különösen a politikában azonosított szervezetek végrehajtási teljesítményét, és szükség esetén kiigazítja a hiányosságokat.

A befektetési vállalkozás legalább évente felülvizsgálja a politikát és az intézkedéseket. Ezt a felülvizsgálatot olyan lényeges változások bekövetkeztekor is el kell végezni, amelyek hátrányos hatással vannak a vállalkozás azon képességére, hogy továbbra is a lehető legjobb eredményeket érje el ügyfelei számára.

A befektetési vállalkozás értékeli, hogy bekövetkezett-e lényeges változások, és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítése érdekében legtöbbet használt végrehajtási helyszínek vagy szervezetek megváltoztatását.

A lényeges változás olyan jelentős esemény, amely kihatással lehet a legjobb végrehajtás tényezőire, így a költségre, az árra, a gyorsaságra, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségére, a megbízás méretére és jellegére vagy a megbízás végrehajtásához kapcsolódó bármely más szempontra.

(8)   Nem kell alkalmazni ezt a cikket, ha a portfóliókezelési szolgáltatást vagy megbízás-fogadási és megbízás-továbbítási szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás egyben a fogadott megbízásokat vagy az ügyfélportfóliója nevében való kereskedésre irányuló döntéseket is végrehajtja. Ezekben az esetekben a 2014/65/EU irányelv 27. cikkét kell alkalmazni.

66. cikk

Végrehajtási politika

(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (5) és (7) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozások legalább évente felülvizsgálják a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (4) bekezdésének értelmében létrehozott végrehajtási politikájukat és a megbízás-végrehajtási mechanizmusaikat.

A felülvizsgálatra akkor is sor kerül, ha olyan lényegi változás következett be, amely a 65. cikk (7) bekezdésének meghatározása szerint befolyásolja a vállalkozásnak a konzisztens módon a lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásra irányuló képességét, amely a végrehajtási politikában szereplő helyszínek alkalmazására alapul. A befektetési vállalkozás értékelést végez lényeges változások beálltakor és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítéséhez szükséges tényezők viszonylagos fontosságának megváltoztatását.

(2)   A végrehajtási politikáról szóló tájékoztatás a pénzügyi eszköz osztályától és a nyújtott szolgáltatás típusától függően egyedi igényekre szabott, és tartalmazza a (3)–(9) bekezdésben meghatározott információkat.

(3)   A befektetési vállalkozás a szolgáltatás elvégzése előtt kellő időben tájékoztatja ügyfeleit végrehajtási politikájának következő részleteiről:

(a)

a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezőknek a befektetési vállalkozás által tulajdonított viszonylagos fontosság magyarázata az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően, vagy az eljárás, amellyel a befektetési vállalkozás meghatározza e tényezők viszonylagos fontosságát;

(b)

azon végrehajtási helyszínek jegyzéke, amelyeket a befektetési vállalkozás használ annak érdekében, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, hogy minden ésszerű lépést megtegyen annak érdekében, hogy konzisztens módon a lehető legjobb eredményt érje el az ügyfél számára, továbbá és a végrehajtási helyszínek pénzügyi eszköz osztályonkénti bontása lakossági ügyfélmegbízások, szakmai ügyfélmegbízások és SFT-k esetében;

(c)

a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezők listája, amely olyan minőségi tényezőket foglal magában foglal, mint az elszámolási rendszerek, a áramkör-megszakítók, a tervezett intézkedések, vagy más releváns megfontolások, valamint az egyes tényezők viszonylagos fontossága; a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezőkről szóló tájékoztatás összhangban áll azokkal a kontrollmechanizmusokkal, amelyekkel a vállalkozás a politikájának és eljárásai megfelelőségének felülvizsgálatakor bizonyítja az ügyfelek felé, hogy a legjobb végrehajtás konzisztens módon megvalósult;

(d)

az hogy, az árköltségek, a gyorsaság, a végrehajtás valószínűsége és minden egyéb kapcsolódó tényező miként képezi azon elégséges intézkedések részét, amelyekkel elérhető a lehető legjobb eredmény biztosítása az ügyfél számára;

(e)

adott esetben tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás kereskedési helyszínen kívül hajt végre megrendeléseket, ennek következményei, mint például az ebből származó partnerkockázat, és az ügyfél kérésére kiegészítő tájékoztatás e végrehajtási módról;

(f)

egyértelmű és világos figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ügyféltől származó meghatározott utasítások a megbízásoknak az utasításokkal összefüggő elemei tekintetében megakadályozhatják a vállalkozást a megbízások lehető legjobb eredményű elérésére a végrehajtási politikában megtervezett és kialakított lépések megtételében;

(g)

a végrehajtási helyszínek kiválasztási folyamatának, az alkalmazott végrehajtási stratégiák, a megvalósult végrehajtás minőségének elemzésére használt eljárások és folyamatok valamint annak összefoglalása, hogy miként követi nyomon és miként ellenőrzi a vállalkozás, hogy megvalósult-e a lehető legjobb eredmények elérése az ügyfelek számára.

E tájékoztatást tartós adathordozón vagy weboldal segítségével nyújtják (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(4)   Amennyiben a befektetési vállalkozás a végrehajtási helyszíntől függően különböző díjakat alkalmaz, a vállalkozás kellő részletességgel kifejti e különbségeket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ügyfél számára az egyetlen végrehajtási helyszín választásának előnyeit és hátrányait.

(5)   Amennyiben a befektetési vállalkozás végrehajtási helyszín kiválasztására kéri fel ügyfeleit, tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást ad annak megelőzése érdekében, hogy az ügyfél kizárólag a vállalkozás által alkalmazott árpolitika alapján válasszon ki egy végrehajtási helyet egy másikkal szemben.

(6)   A befektetési vállalkozás kizárólag a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdésének megfelelően fogadhat el harmadik felektől pénzösszeget és tájékoztatja az ügyfeleket azokról az ösztönzőkről, amelyeket a vállalkozás a végrehajtási helyektől kaphat. A tájékoztatás megjelöli a befektetési vállalkozás által az ügyletben részt vevő felekre terhelt díjakat, és ahol a díjak az ügyféltől függően változnak, a tájékoztatás megjelöli a maximális díjat vagy azon díjak körét, amelyek felmerülhetnek.

(7)   Amennyiben a befektetési vállalkozás több mint egy részvevőt terhel meg egy ügylet során, a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (9) bekezdésének és végrehajtási rendelkezéseinek megfelelően a vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit a kapott pénzügyi vagy nem pénzügyi előnyök értékéről.

(8)   Amennyiben az ügyfél ésszerű és arányos kérelmet fogalmaz meg a politikákról és megoldásokról szóló tájékoztatás iránt, valamint arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás miként vizsgálja felül ezeket, a befektetési vállalkozás ésszerű időn belül egyértelmű választ ad.

(9)   Amennyiben a befektetési vállalkozás lakossági ügyfelek számára hajt végre megrendeléseket, átadja ezen ügyfeleknek a kapcsolódó politika összefoglalóját, az ügyfelek számára felmerülő összköltségre koncentrálva. Az összefoglaló linket biztosít a végrehajtás minőségéről a 2014/65/EU irányelv 27. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett legfrissebb adatokhoz a befektetési vállalkozás végrehajtási politikájában szereplő egyes végrehajtási helyszínekre vonatkozóan.

6. SZAKASZ

Az ügyfelek megbízásainak kezelése

67. cikk

Általános elvek

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásnak a következő elveknek kell megfelelnie az ügyfélmegbízások végrehajtásakor:

a)

biztosítja, hogy az ügyfelek nevében végrehajtott megbízásokat haladéktalan és pontos rögzítését és allokálását;

b)

az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat sorrendben és azonnal végrehajtja, kivéve, ha a megbízás jellege vagy az érvényes piaci feltételek miatt ez kivitelezhetetlen, vagy az ügyfél érdekei másképp kívánják;

c)

a megbízás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lényeges nehézség észlelésekor azonnal tájékoztatja ügyfelét.

(2)   Ha a befektetési vállalkozás felelős a végrehajtott megbízás teljesítésének felügyeletéért vagy lebonyolításáért, minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz azonnal és hiánytalanul az adott ügyfél számlájára kerüljön.

(3)   A befektetési vállalkozás nem használja jogszerűtlenül a függőben lévő ügyfélmegbízásra vonatkozó információkat, és minden ésszerű lépést megtesz, hogy megakadályozza az érintett személyeket az ilyen információ jogszerűtlen használatában.

68. cikk

A megbízások összevonása és allokációja

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozás csak abban az esetben hajthat végre ügyfélmegbízást vagy a saját számlára történő ügyletet más ügyfélmegbízással összevontan, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a megbízások és ügyletek összevonása összességében valószínűleg nem fog azon ügyfelek hátrányával járni, akiknek megbízásait össze kívánják vonni;

b)

a befektetési vállalkozás minden ilyen ügyfelet tájékoztatott arról, hogy az összevonás egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat;

c)

létrehozza és hatékonyan végrehajtja az ilyen megbízások és ügyletek tisztességes allokációjára szolgáló, pontosan megfogalmazott megbízás-allokációs politikát, amelyben szerepel, hogy a megbízások nagyságrendje és ára miként határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.

(2)   Ha a befektetési vállalkozás összevon egy megbízást egy vagy több másik ügyfélmegbízással, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett forgalmat megbízás-allokációs politikájával összhangban kell allokálnia.

69. cikk

A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Ha a befektetési vállalkozás saját számlás ügyleteket egy vagy több ügyfélmegbízással von össze, az érintett ügyleteket nem allokálhatja az ügyfeleket károsító módon.

(2)   Amennyiben a befektetési vállalkozás az ügyfélmegbízást összevonja saját számlás ügyletével, és az összevont megbízás csak részben teljesül, az érintett forgalmat elsősorban az ügyfél számára kell allokálnia.

Amennyiben a befektetési vállalkozás alapos okokkal alátámasztja, hogy az összevonás nélkül nem tudta volna ilyen kedvező feltételekkel – vagy egyáltalán – végrehajtani a megbízást, a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megbízás-allokációs politikájának megfelelően a saját számlás ügylet arányosan allokálható.

(3)   A 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megbízás-allokációs politika részeként a befektetési vállalkozás olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélmegbízásokkal összevontan végrehajtott saját számlás ügyleteket nem allokálják az ügyfelet károsító módon.

70. cikk

Az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítése és a kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre vonatkozó nem végrehajtott limitáras ügyfélmegbízások közzététele

(A 2014/65/EU irányelv 28. cikke)

(1)   Az általános piaci feltételek mellett a 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerint azonnal nem teljesített, a szabályozott piacra vagy kereskedési helyszínre bevezetett részvényekre vonatkozó limitáras ügyfélmegbízások a többi piaci résztvevő számára elérhetőnek tekintendők, ha a befektetési vállalkozás a megrendelést a szabályozott piacra vagy MTF-re nyújtotta be végrehajtásra, vagy a megrendelést a tagállamok egyikében található adatszolgáltató tette közzé, és könnyen végrehajtható, amint a piaci feltételek lehetővé teszik.

(2)   A szabályozott piacra és az MTF-ket a vállalkozás befektetési politikájának megfelelően előnyben kell részesíteni a lehető leghamarabbi végrehajtásra, a piaci feltételektől függően.

7. SZAKASZ

Elfogadható partnerek

71. cikk

Elfogadható partnerek

(A 2014/65/EU irányelv 30. cikke)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdésében kifejezetten meghatározott kategóriákon felül a tagállamok a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadható partnerként ismerhetik el a szakmai ügyfelek kategóriájába tartozó vállalkozást az említett irányelv II. melléklete I. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban.

(2)   Amennyiben a 2014/65/EU irányelv 30. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az elfogadható partner olyan ügyfélként kér elbírálást, akinek a befektetési vállalkozással folytatott üzletére az irányelv 24., 25., 27. és 28. cikke érvényes, a kérelmet írásban kell benyújtani annak megjelölésével, hogy a lakossági ügyfélként vagy szakmai ügyfélként történő elbírálás egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve egy vagy több típusú ügyletre vagy termékre vonatkozik-e.

(3)   Ha azonban az elfogadható partner olyan ügyfélként kér elbírálást, akinek a befektetési vállalkozással folytatott üzletére a 2014/65/EU irányelv 24., 25., 27. és 28. cikke érvényes, de nem kéri kifejezetten a lakossági ügyfélként való elbírálást, a befektetési vállalkozás szakmai ügyfélként kezeli az elfogadható felet.

(4)   Ha azonban az elfogadható partner kifejezetten kéri a lakossági ügyfélként való elbírálást, a befektetési vállalkozás lakossági ügyfélként kezeli az elfogadható partnert a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának második, harmadik és negyedik albekezdésében megállapított, a nem szakmai elbírálásra irányuló kérelmekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával.

(5)   Amennyiben az ügyfél elfogadható partnerkénti elbírálását kéri a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése szerint, a következő eljárást kell követni:

a)

a befektetési vállalkozás egyértelműen, írásban figyelmezteti az ügyfelet az ilyen kérelem következményeiről, ideértve a védelmi jogokat, amelyeket az ügyfél elveszíthet;

b)

az ügyfél írásban megerősíti, hogy kérelmezi elfogadható partnerként történő kezelését, amely vonatkozhat általános jelleggel a kezelésre, egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve ügylet- vagy terméktípusra, valamint azt, hogy tisztában van azzal, hogy a kérelem következményeként milyen védelmet veszíthet el.

8. SZAKASZ

Nyilvántartás

72. cikk

A nyilvántartások megőrzése

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

(1)   A nyilvántartást olyan adathordozón kell megőrizni, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy a következő feltételek teljesüljenek:

a)

a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;

b)

minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c)

a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;

d)

amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá

e)

a vállalkozás megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.

(2)   A befektetési tevékenységének jellegétől függően a vállalkozás megőrzi legalább az e rendelet I. mellékletében azonosított adatokat.

Az e rendelet I. mellékletében azonosított adatok felsorolása nem érinti a más jogszabályokból származó nyilvántartási kötelezettségeket.

(3)   A befektetési vállalkozás írásban megőrzi továbbá a 2014/65/EU irányelv, a 600/2014/EU rendelet, a 2014/57/EU irányelv és az 596/2014/EU rendelet és végrehajtási intézkedéseik értelmében biztosított politikáik és eljárásaik adatait.

Az illetékes hatóságok előírhatják a befektetési vállalkozás számára az e rendelet I. mellékletében foglalt listán kívüli egyéb adatok nyilvántartását.

73. cikk

A befektetési vállalkozás és az ügyfél nyilvántartás-vezetési jogai és kötelezettségei

(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdése)

A befektetési vállalkozás és az ügyfél között a szolgáltatás nyújtásáról kötött megállapodás szerint a vállalkozásra és az ügyfélre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket rögzítő nyilvántartást, illetve a vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás feltételeit legalább az ügyféllel fenntartott kapcsolat időtartama alatt meg kell őrizni.

74. cikk

Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntés nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozás az összes, ügyféltől kapott eredeti megbízást és minden kereskedésre irányuló eredeti döntést azonnal rögzíti, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.

Amennyiben az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.

75. cikk

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)

A befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott megbízás vagy a kereskedésre irányuló döntés meghozatala után azonnal rögzíti és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 2. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.

Amennyiben a IV. melléklet 2. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.

76. cikk

A telefonbeszélgetések vagy az elektronikus kommunikáció nyilvántartása

(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése)

(1)   A befektetési vállalkozásnak hatékony, írásban meghatározott nyilvántartást kell kidolgoznia, fenntartania és végrehajtania a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció tekintetében, amely illik a vállalkozás méretéhez és felépítéséhez, valamint az üzletmenet jellegéhez, hatóköréhez és összetettségéhez. E politikának a következőket kell tartalmaznia:

a)

a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció azonosítása, ideértve a jelentős belső telefonbeszélgetéseket és elektronikus kommunikációt, amelyek a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése szerint nyilvántartási kötelezettség tárgyát képezik; továbbá

b)

azon követendő eljárások és meghozandó intézkedések leírását, amelyek biztosítják a vállalkozás megfelelőségét a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (7) bekezdésének harmadik és nyolcadik albekezdésével amennyiben rendkívüli események merülnek fel és a vállalkozás nem képes a beszélgetések vagy a kommunikáció rögzítésére a vállalkozás által kiadott, elfogadott vagy megengedett készülékekkel. Az ilyen rendkívüli eseményekről szóló bizonyítékot meg kell őrizni és az illetékes hatóságok számára elérhetővé kell tenni.

(2)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a vezető testület hatékony felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a vállalkozás telefonbeszélgetéseinek és elektronikus kommunikációjának nyilvántartására vonatkozó politikákra és eljárásokra.

(3)   A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a nyilvántartási kötelezettségeknek történő megfelelés érdekében alkalmazott megoldásai technológiasemlegesek. A vállalkozás időszakonként értékeli a vállalkozás politikáinak és eljárásainak hatékonyságát és amennyiben szükség vagy helytálló, alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket és eljárásokat fogad el. Ilyen alternatív vagy kiegészítő intézkedések elfogadására minimálisan akkor kerül sor, amikor a vállalkozás új kommunikációs eszközt fogad el vagy engedélyez.

(4)   A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet annak rendszeres frissítésével azon személyekről, akik a vállalkozás tulajdonát képező vagy a vállalkozás által jóváhagyott, saját tulajdonú készülékekkel rendelkeznek.

(5)   A befektetési vállalkozás kioktatja és kiképzi munkavállalóit a 2014/65/EU 16. cikkének (7) bekezdésében előírt követelményekhez kapcsolódó eljárásokra.

(6)   A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdésével összhangban, a befektetési vállalkozás, a rögzítési és nyilvántartási követelményeknek való megfelelés nyomon követéséhez időszakosan ellenőrzik az e követelmények tárgyát képező ügyletek és megbízások rögzített adatait, ideértve a kapcsolódó beszélgetéseket. A nyomon követés kockázatalapú és arányos.

(7)   A befektetési vállalkozás az illetékes hatóságok kérésére bemutatják a nyilvántartási szabályokkal kapcsolatos politikákat, eljárásokat és azok vezetői felügyeletét.

(8)   A befektetési szolgáltatások, valamint az új és meglévő ügyfelek megbízásainak fogadásához, továbbításához és végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek megkezdése előtt a befektetési vállalkozás a következőkről tájékoztatja az ügyfelet:

a)

a beszélgetések és a kommunikáció rögzítésre kerül; továbbá

b)

az ügyféllel folytatott beszélgetések és kommunikáció rögzített változatának másolata kérésre rendelkezésre bocsátható öt éves időszakra vonatkozóan, illetve az illetékes hatóság kérésére maximum hét éves időszakra vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett tájékoztatást az ügyfelek számára a befektetési szolgáltatás nyújtása során használt nyelv(ek)en kell bemutatni.

(9)   A befektetési vállalkozás az ügyféllel folytatott jelentős beszélgetések lényeges információit tartós adathordozón rögzíti. A tájékoztatás magában foglalja legalább a következő információkat:

a)

a megbeszélés napja és időpontja;

b)

a megbeszélés helyszíne;

c)

a résztvevők személye;

d)

a megbeszélés kezdeményezője; továbbá

e)

az ügyfélmegbízás fontos adatai, ideértve az árat, a volument, a megbízás típusát valamint az átadás vagy a végrehajtás előírt időpontját.

(10)   A nyilvántartásokat olyan tartós adathordozón kell tárolni, amely lehetővé teszi visszakeresésüket vagy másolásukat és olyan formátumban kell azokat megőrizni, amely nem teszi lehetővé az eredeti nyilvántartás módosítását vagy törlését.

A nyilvántartásokat oly módon kell adathordozón tárolni, hogy kérésre könnyen elérhetőek legyenek és az ügyfelek rendelkezésére álljanak.

A vállalkozások biztosítják a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció nyilvántartásainak minőségét, helytállóságát és teljességét.

(11)   A nyilvántartás megőrzési időtartama a nyilvántartás keletkezésének dátumakor kezdődik.

9. SZAKASZ

KKV-tőkefinanszírozási piacok

77. cikk

A kkv-kénti minősítés

(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az olyan kibocsátó tekinthető kkv-nak, amelynek részvényei három évnél rövidebb ideje kerültek piaci bevezetésre és piaci tőkeértéke 200 millió EUR alatt van a következő elemek egyike alapján:

a)

az első kereskedési napon elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére kevesebb mint egy éve került sor;

b)

az első kereskedési év utolsó kereskedési napján elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére több mint egy éve, de kevesebb mint két éve került sor;

c)

a piaci bevezetés első és második kereskedési éve utolsó kereskedési napján elért záró árfolyamok átlaga, ha a részvények piaci bevezetésére több mint két éve, de kevesebb mint három éve került sor.

(2)   Amennyiben egy kibocsátó tulajdonviszonyt megtestesítő eszközével egyetlen kereskedési helyszínen sem kereskednek, ez a kibocsátó a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja alkalmazásában akkor tekinthető kkv-nek, ha a legutolsó éves vagy összevont (konszolidált) beszámolói alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettő teljesül: az alkalmazottak átlagos száma a pénzügyi évben kevesebb mint 250 fő, a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 43 millió EUR-t és az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió EUR-t.

78. cikk

Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés

(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Annak megállapítására, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint az MTF-re bevezetett kibocsátók legalább 50 %-a kkv, az MTF működtetőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kiszámítja a kkv-k átlagos arányát az adott piacra bevezetett pénzügyi eszközökkel rendelkező kibocsátók összes számához viszonyítva. Az átlagos arányt a megelőző naptári év december 31-én kell kiszámítani, e naptári év tizenkét hóvégi arányának átlagaként.

Az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott egyéb bejegyzési feltételek sérelme nélkül kkv-tőkefinanszírozási piacaként jegyzi be a működési múlttal nem rendelkező kérelmezőt, majd három naptári év elteltével ellenőrzi, hogy megfelel-e a kkv-k első albekezdés szerint meghatározott minimális arányának.

(2)   Tekintettel a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b), c), d) és f) pontjában foglalt kritériumokra, az MTF működtetőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor jegyezheti be az MTF-t kkv-tőkefinanszírozási piacként, ha az MTF-re teljesülnek a következő feltételek:

a)

tárgyilagos és átlátható szempontokat érvényesítő szabályokat dolgozott ki és alkalmaz a kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre a kereskedési helyszínén;

b)

feladatainak teljesítéséhez illeszkedő és a kereskedési helyszínére bevezetett pénzügyi eszközök tisztességes és rendezett kereskedését biztosító működési modellel rendelkezik;

c)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek – amennyiben a 2003/71/EK irányelv nem alkalmazandó – előírják a pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezetni kívánó kibocsátó számára a kibocsátó felelősségére összeállított, olyan megfelelő bevezetési dokumentum közzétételét, amely egyértelműen megjelöli, hogy jóváhagyták-e vagy felülvizsgálták-e, és amennyiben igen, ki által;

d)

olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek meghatározzák a c) pontban említett bevezetési dokumentum minimális tartalmát oly módon, hogy az a befektetőknek megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a kibocsátó pénzügyi helyzetének és kilátásainak, valamint a kibocsátó értékpapírjaihoz fűződő jogoknak a megalapozott értékeléséhez;

e)

előírja a kibocsátó számára, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentumban nyilatkozzon, hogy véleménye szerint működő tőkéje elegendő-e jelenlegi szükségleteire, és amennyiben nem elegendő, akkor arról is, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működő tőkét;

f)

megtette az intézkedéseket annak érdekében, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentum megfelelő felülvizsgálat tárgyát képezze teljessége, következetessége és érthetősége vonatkozásában;

g)

előírja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói számára, hogy minden üzleti év végét követően 6 hónapon belül éves pénzügyi beszámolót és minden üzleti év első 6 hónapjának végét követően 4 hónapon belül féléves pénzügyi beszámolót tegyenek közzé;

h)

biztosítja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói által közzétett, a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően összeállított kibocsátási tájékoztatók, a c) pontban említett bevezetési dokumentumok, a g) pontban említett pénzügyi beszámolók és az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségét oly módon, hogy megjeleníti ezeket honlapján, vagy közvetlen linket szolgáltat a kibocsátók azon weboldalához, ahol e dokumentumokat, jelentéseket és információkat közzétették;

i)

biztosítja, hogy a h) pontban említett szabályozási információk és közvetlen linkek legalább öt évig elérhetőek legyenek honlapján.

79. cikk

Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés törlése

(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)

(1)   Tekintettel a kkv-k arányára és a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában és az e rendelet 78. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyéb bejegyzési feltételek sérelme nélkül a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor törölheti a kkv-tőkefinanszírozási piac bejegyzését, ha a kkv-k e rendelet 78. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint meghatározott aránya három egymást követő naptári évben 50 % alá esik.

(2)   Tekintettel a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában és az e rendelet 78. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételekre, a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága törli a kkv-tőkefinanszírozási piac működtetőjének bejegyzését, ha e feltételek már nem teljesülnek.

IV. FEJEZET

A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK MŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

80. cikk

A befektetők érdekeit és a piac szabályos működését jelentősen sértőnek minősülő körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában egy pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését legalább a következő körülmények esetén a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését valószínűsíthetően jelentősen sértő körülménynek kell tekinteni:

a)

amennyiben a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatot hoz létre, nevezetesen amikor szükségessé teszi egy piaci erőfölény enyhítését, vagy amikor jelentős mértékű elszámolási kötelezettség nemteljesítését okozza;

b)

ha a piaci kereskedés folytatása a kritikus kereskedés utáni kockázatkezelési feladatok ellátásához szükséges azokban az esetekben, amikor valamely klíringtag a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásai szerinti nemteljesítéséből eredően pénzügyi eszközök felszámolására van szükség, és a központi szerződő fél elfogadhatatlan kockázatoknak lenne kitéve a letéti követelmények kiszámítására való képtelensége következtében;

c)

amennyiben a kibocsátó pénzügyi életképességét veszélyezteti, például amikor a kibocsátó társasági ügyletet vagy tőkeemelést hajt végre.

(2)   Annak meghatározásához, hogy egy felfüggesztés vagy törlés a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését adott esetben jelentősen sértő körülménynek minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság, a szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető figyelembe vesz minden jelentős tényezőt, köztük a következőket:

a)

a piac jelentősége a likviditás tekintetében, amennyiben az intézkedés következményei más piacokkal összehasonlítva valószínűleg jelentősebbek a nagyobb likviditással rendelkező piacok esetében;

b)

a tervezett intézkedés jellege, amennyiben a befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kereskedési helyszíneken történő kereskedési képességére tartós hatással bíró intézkedések, például a törlés, valószínűsíthetően jelentősebb mértékben hatnak a befektetőkre, mint más intézkedések;

c)

azon elegendő mértékben kapcsolódó származtatott eszközök, indexek vagy referenciamutatók felfüggesztésének vagy törlésének továbbgyűrűző hatása, amelyeknek a törölt vagy felfüggesztett eszköz alapterméke vagy összetevője;

d)

a felfüggesztés hatása a nem pénzügyi szerződő fél piaci végfelhasználókra, például azokra a szervezetekre, amelyek az üzleti kockázatok fedezése érdekében kereskednek pénzügyi eszközökkel.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott tényezőket abban az esetben is figyelembe kell venni, ha az illetékes nemzeti hatóság, a szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető az (1) bekezdésben említettektől eltérő körülmények alapján tekint el egy pénzügyi eszköz felfüggesztésétől vagy törlésétől.

81. cikk

Pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utaló körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Annak meghatározása során, hogy alkalmazandó-e az előírás, miszerint haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértéséről, a szabálytalan kereskedési feltételekről vagy a rendszerzavarokról, a kereskedési helyszín működtetője az e rendelet III. mellékletének A. szakaszában felsorolt jeleket veszi figyelembe.

(2)   A tájékoztatás kizárólag olyan jelentős események esetében szükséges, amelyek veszélyeztethetik a kereskedési helyszínnek a pénzügyi piaci infrastruktúra részeként betöltött szerepét és feladatát.

82. cikk

Az 596/2014/EU rendelet szerint tiltott magatartásra utaló körülmények

(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Annak meghatározása során, hogy alkalmazandó-e az előírás, miszerint haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat az 596/2014/EU rendelet szerint tiltott magatartásra utaló viselkedésről, a kereskedési helyszín működtetője az e rendelet III. mellékletének B. szakaszában felsorolt jeleket veszi figyelembe.

(2)   Mielőtt tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot, a pénzügyi eszközt és/vagy kapcsolódó pénzügyi eszközt forgalmazó egy vagy több kereskedési helyszín működtetője arányos megközelítést alkalmaz, és a következők figyelembevételével értékeli a felmerülő jeleket, ideértve azon fontos jeleket is, amelyek nem szerepelnek kifejezetten e rendelet III. mellékletének B. szakaszában:

a)

a kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök szokásos kereskedési struktúrától való eltérése; valamint

b)

a piacműködtető rendelkezésre álló vagy általa elérhető információk, legyen szó a kereskedési helyszín műveleteire vonatkozó belső vagy nyilvánosan elérhető információkról.

(3)   Az egy vagy több kereskedési helyszín működtetője figyelembe veszi az olyan magatartásokat, amelyek során a kereskedési helyszín egy tagja vagy résztvevője saját nevében, ügyfeleit megelőzve köt ügyleteket („front running”), és ehhez felhasználja a megbízási könyv adatait, amelyeket a kereskedési helyszín a 600/2014/EU rendelet 25. cikke szerint rögzít, különös tekintettel a tag vagy résztvevő kereskedési tevékenységének módjával kapcsolatos adatokra.

V. FEJEZET

AZ ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS POZÍCIÓK JELENTÉSE

83. cikk

A pozíciók jelentése

(A 2014/65/EU irányelv 58. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett heti jelentések alkalmazásában az ilyen jelentések közzététele tekintetében a kereskedési helyszínre vonatkozó kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha mindkét következő küszöbértéket elérik:

a)

20 nyitott pozíciótulajdonos található egy adott szerződésben egy adott kereskedési helyszínen; valamint

b)

az összes nyitott hosszú vagy rövid pozíció az adott származtatott ügylet tételszámában kifejezett bruttó összértéke meghaladja ugyanazon származtatott ügylet szállítható kínálatának a tételek számában kifejezett négyszeres értékét.

Amennyiben a származtatott ügylethez nem kapcsolódik fizikailag szállítható alaptermék, valamint a kibocsátási egységek és azok származtatott termékei esetében a b) pont nem alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott küszöbértéket összevontan kell alkalmazni a személyek összes kategóriájára, függetlenül az egyes kategóriákban található pozíciótulajdonosok számától.

(3)   Azon szerződések esetében, ahol az aktív pozíciótulajdonosok száma egy adott személykategóriában kevesebb mint öt, az adott kategóriában meglévő pozíciótulajdonosok számát nem kell közzétenni.

(4)   Azon szerződések esetében, amelyek először felelnek meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek, a kereskedési helyszín akkor teszi közzé a szerződések első heti jelentéseit, amint az gyakorlati szempontok szerint megvalósítható, de nem később, mint 3 héten belül attól az időponttól számítva, amikor a küszöbértékeket először elérik.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feltételek már nem valósulnak meg, a kereskedési helyszín további három hónapos időszakon át folytatja a heti jelentések közzétételét. A heti jelentés közzétételére vonatkozó kötelezettség a továbbiakban nem alkalmazandó, amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt feltételek nem teljesültek folyamatosan az időszak lejártáig.

VI. FEJEZET

AZ ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

84. cikk

A piaci adatok ésszerű üzleti alapon történő rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 1. cikke)

(1)   A 600/2014/EU rendelet 6., 20. és 21. cikkében meghatározott információkat tartalmazó piaci adatoknak a 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése szerinti ésszerű üzleti alapon történő nyilvánosságra hozatala alkalmazásában a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoknak (APA) és az összesítettadat-szolgáltatóknak (CTP) meg kell felelniük a 85–89. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.

(2)   A 85. cikk, a 86. cikk (2) bekezdése, a 87. cikk, a 88. cikk (2) bekezdése és a 89. cikk nem alkalmazandó azon APA-k és CTP-k tekintetében, amelyek ingyenesen elérhetővé teszik a piaci adatokat a nyilvánosság számára.

85. cikk

A piaci adatok költségalapon történő rendelkezésre bocsátása

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A piaci adatok árának az adatok előállításának és forgalmazásának költségén kell alapulnia, amelyen felül ésszerű árrés alkalmazható.

(2)   A piaci adatok előállításának és forgalmazásának költsége magában foglalhatja az APA-k és CTP-k által nyújtott egyéb szolgáltatások közös költségeinek megfelelő részét.

86. cikk

A piaci adatok megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k a közzétett objektív kritériumok szerint egyazon kategóriába tartozó összes ügyfél számára azonos áron és azonos feltételek mellett biztosítanak hozzáférést a piaci adatokhoz.

(2)   A különböző ügyfél-kategóriáknak felszámított árak közötti esetleges eltéréseknek arányosnak kell lenniük azzal, hogy a piaci adatok milyen értéket képviselnek az adott ügyfelek számára, figyelembe véve a következőket:

a)

a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;

b)

a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az APA-knak és a CTP-knek rugalmas kapacitásokkal kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfelek mindenkor gyorsan és megkülönböztetésmentesen hozzáférhessenek a piaci adatokhoz.

87. cikk

Felhasználónkénti díjak

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k a piaci adatoknak az egyes végfelhasználók általi felhasználása szerint (felhasználói alapon) szabják ki a piaci adatok használati díját. Az APA-k és a CTP-k megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a piaci adatok minden egyes felhasználásáért csak egy alkalommal szabjanak ki díjat.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az APA-k és a CTP-k eltekinthetnek a piaci adatokhoz való hozzáférés felhasználói alapon történő biztosításától, amennyiben az adatok léptéke és hatóköre alapján a felhasználói alapon történő díjszabás költségei nem arányosak az adatokhoz való hozzáférés biztosításának költségével.

(3)   Az APA-knak és a CTP-knek meg kell indokolniuk a piaci adatok felhasználói alapon történő rendelkezésre bocsátásának megtagadását, és indokaikat közzé kell tenniük a weboldalukon.

88. cikk

A piaci adatok leválasztása és bontása

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k más szolgáltatásoktól leválasztva teszik hozzáférhetővé a piaci adatokat.

(2)   A piaci adatok árát a piaci adatok a 600/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésének megfelelően az (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (27) cikkében részletesen meghatározott bontásának szintje alapján kell megállapítani.

89. cikk

Az átláthatóságra irányuló kötelezettség

(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az APA-k és a CTP-k könnyen elérhető módon közzéteszik a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó árakat és egyéb feltételeket.

(2)   A közzététel magában foglalja a következőket:

a)

az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:

i.

a megjelenítést alkalmazó felhasználás felhasználónkénti díja;

ii.

a megjelenítést nem alkalmazó felhasználás díjai;

iii.

árengedmény-politika;

iv.

az engedélyre vonatkozó feltételekkel összefüggő díjak;

v.

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatokra vonatkozó díjak;

vi.

egyéb információ-alkészletekre vonatkozó díjak, ideértve a a 600/2014/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardoknak megfelelően előírt információkat;

vii.

egyéb szerződési feltételek;

b)

a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;

c)

a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:

i.

a lefedett eszközök száma;

ii.

a lefedett eszközök teljes forgalma;

iii.

a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatok aránya;

iv.

a piaci adatokon felül szolgáltatott esetleges egyéb adatokra vonatkozó információk;

v.

a szolgáltatott piaci adatok használati díja legutóbbi módosításának dátuma;

d)

a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az APA vagy a CTP teljes bevételéhez viszonyított aránya;

e)

tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy az APA-k és a CTP-k mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.

VII. FEJEZET

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. cikk

A fogadó tagállamban található kereskedési helyszín műveleteinek lényegi fontosságúvá minősítése

(A 2014/65/EU irányelv 79. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az alábbi kritériumok valamelyike teljesül:

a)

a fogadó tagállam korábban az adott szabályozott piac székhely szerinti tagállama volt;

b)

az adott szabályozott piac egyesülés, felvásárlás vagy más egyéb formájú átadás útján megszerezte a szabályozott piac tevékenységének egészét vagy egy részét, amelyet korábban olyan piaci szereplő üzemeltetett, amelynek bejegyzett irodája vagy székhelye a fogadó tagállamban volt.

(2)   Egy MTF-nek vagy OTF-nek a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesülnek az MTF-re vagy az OTF-re és az alábbi kiegészítő kritériumok közül legalább egy teljesül:

a)

mielőtt az (1) bekezdésben meghatározott helyzetek bekövetkeztek az MTF vagy az OTF vonatkozásában, a kereskedési helyszín legalább 10 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a fogadó tagállamban az összes forgalom tekintetében, pénzügyi szempontból, a rendszeres internalizáló kereskedés szempontjából, a 600/2014/EU rendelet átláthatósági kötelezettsége alá eső legalább egy eszközosztályban;

b)

az MTF vagy az OTF kkv-tőkefinanszírozási piacaként került bejegyzésre.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2014/65/EU irányelv 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében először szereplő dátum napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 25.-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelve (2016. április 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 500. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/57/EU irányelve (2014. április 16.) a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) (HL L 173., 2014.6.12., 179. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8.-i 2011/61/EU irányelve az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1–44. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve (2000. március 20.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.).

(27)  A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 142. oldalát).


I. MELLÉKLET

Nyilvántartás

A befektetési vállalkozások által minimálisan rögzítendő adatok listája, a tevékenységük jellegétől függően

Kötelezettség jellege

Nyilvántartás típusa

Tartalom összefoglalása

Jogszabályi hivatkozás

Ügyfélértékelés

 

Ügyfeleknek adott információ

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 39–45. cikkében előírt tartalom

A MIFID II 24. cikkének (4) bekezdése

Az e rendelet 39–45. cikke

 

Ügyfél-megállapodások

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdésében előírt nyilvántartás

A MIFID II 25. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 53. cikke

 

Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdésében és az e rendelet 50. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése és az e rendelet 35., 36. és 37. cikke

Megbízások kezelése

 

Ügyfélmegbízások kezelése – Összevont ügyletek

Az e rendelet 63–66. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 28. cikkének (1) bekezdése

Az e rendelet 63–66. cikke

 

A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja

Az e rendelet 65. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése

Az e rendelet 65. cikke

Ügyfélmegbízások és ügyletek

 

Az ügyfélmegbízások vagy a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása

Az e rendelet 69. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése

Az e rendelet 69. cikke

 

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

Az e rendelet 70. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése és az e rendelet 70. cikke

Jelentés az ügyfeleknek

 

Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettség

Az e rendelet 53–58. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) és (6) bekezdése és 25. cikkének (1) és (6) bekezdése

Az e rendelet 53–58. cikke

Az ügyfelek eszközeinek védelme

 

Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzügyi eszközei

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke

 

Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzeszközei

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke

 

Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek felhasználása

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8)–(10) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikke

Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció

 

A költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információ

Az e rendelet 45. cikkében előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének c) pontja, az e rendelet 45. cikke

 

A befektetési vállalkozásra és szolgáltatásaira, a pénzügyi eszközökre és az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó információ

Az e rendelet cikkeiben előírt tartalom

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése

Az e rendelet 45. és 46. cikke

 

Ügyfeleknek adott információ

A kommunikációról vezetett nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az (EU) e rendelet 39. cikke

 

Marketingközlemények (kivéve a szóbeli formát)

A befektetési vállalkozás által kiadott minden marketingközlemény (kivéve a szóbeli formát) az e rendelet 36. és 37. cikke szerint

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 36. és 37. cikke

 

Lakossági ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás

i. A befektetési tanácsadás nyújtásának ténye, időpontja és napja, és ii. az ajánlott pénzügyi eszköz iii. az ügyfélnek készített megfelelőségi jelentés

A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése

Az e rendelet 54. cikke

 

Befektetéssel kapcsolatos kutatás

A befektetési vállalkozás által a befektetési témájú kutatásról tartós adathordozón kiadott anyag

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 36. és 37. cikke

Szervezeti követelmények

 

A vállalkozás üzleti és belső szervezete

Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének h) pontjában előírt nyilvántartások

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2)–(10) bekezdése

Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének h) pontja

 

Megfelelési jelentések

A vezetői testületnek küldött megfelelési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 22. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilvántartás

Az e rendelet 35. cikkében előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése

Az e rendelet 35. cikke

 

Ösztönzők

Az ügyfelek számára közzétett információk a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése szerint

A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése

Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke

 

Kockázatkezelési jelentések

A felső vezetésnek küldött kockázatkezelési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Belső ellenőrzési jelentések

A felső vezetésnek küldött belső ellenőrzési jelentések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése

Az e rendelet 24. cikke és 25. cikkének (2) bekezdése

 

Panaszkezelési nyilvántartások

Az egyes panaszok és a kezelésükre alkalmazott panaszkezelő intézkedések

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 26. cikke

 

Személyes ügyletekre vonatkozó nyilvántartások

Az e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt nyilvántartás

A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése

Az e rendelet 29. cikke (2) bekezdésének c) pontja


II. MELLÉKLET

Költségek és díjak

Az ügyfelekkel közölt költségekben szerepeltetendő költségek  (1)

1. táblázat – Az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás(ok)ért és/vagy a kiegészítő szolgáltatásokért felszámított költségek és kapcsolódó díjak, amelyek részét képezik a közlendő összegnek

Közlendő költségtételek

Példák:

A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos egyszeri költségek

A befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatás(ok) kezdetekor vagy befejezésekor fizetett minden költség és díj.

Letéti díjak, megszüntetési díjak és befektetésváltási költségek (2).

A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos folyamatos költségek

A befektetési vállalkozásoknak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaikért fizetett folyamatos költségek és díjak

Kezelési díjak, tanácsadási díjak, letétkezelési díjak.

A befektetési szolgáltatás nyújtása során kezdeményezett tranzakciókkal kapcsolatos költségek

A befektetési vállalkozás vagy egyéb felek által végzett tranzakciókkal kapcsolatos minden költség és díj.

Alkuszi jutalékok (3), az alapkezelőnek fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, platformdíjak, árrések (az ügylet árába beágyazva), illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek.

A kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek

A fenti költségek között nem szereplő, kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek és díjak

Kutatási költségek

Letétkezelési költségek

Eseti költségek

 

Teljesítménydíj


2. táblázat – A pénzügyi eszközzel kapcsolatos minden költség és díj, amelynek szerepelnie kell a közölt összegben

Közlendő költségtételek

Példák:

Egyszeri költségek

Minden olyan költség és díj (a pénzügyi eszköz árában vagy azon felül), amelyet a termék szállítóinak fizetnek a pénzügyi eszközbe történő befektetés kezdetekor vagy befejezésekor.

Előre fizetett kezelési díj, strukturálási díj (4), forgalmazási díj.

Folyamatos költségek

A pénzügyi termék kezelésével kapcsolatos minden folyamatos költség és díj, amelyet levonnak a pénzügyi eszköz értékéből a pénzügyi eszközbe való befektetés során.

Kezelési díjak, szolgáltatási költségek, swap díjak, értékpapír-hitelezési költségek és adók, finanszírozási költségek.

A tranzakciókkal kapcsolatos költségek

A befektetések megszerzése és eladása eredményeképpen felmerülő minden költség és díj.

Alkuszi jutalékok, az alap által fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, a tranzakciós árba beágyazott árrések, illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek.

Eseti költségek

 

Teljesítménydíj


(1)  Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos költségtételek mindkét táblázatban szerepelnek, de mégsem kettőződnek, mivel vagy a termék, vagy a szolgáltatás költségeire vonatkoznak. Ilyen például a kezelési költség (az 1. táblázatban az ügyfeleinek portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás által felszámított kezelési költségekre utal, míg a 2. táblázatban a befektetési alap kezelője által a befektetőnek felszámított kezelési költségre) és az alkuszi jutalék (az 1. táblázatban a befektetési vállalkozás jutaléka, amelyet az ügyfelei megbízásából történő kereskedés során kap, a 2. táblázatban pedig a befektetési alapok által az alap megbízásából történő kereskedés során fizetett jutalék).

(2)  A befektetésváltási költségek alatt olyan költségek értendők (ha vannak), amelyek akkor merülnek fel a befektetők számára, ha váltanak az egyik befektetési vállalkozásról másikra.

(3)  Az alkuszi jutalék a befektetési vállalkozások által a megbízások végrehajtásáért felszámított költség.

(4)  A strukturálási díjak olyan díjak, amelyeket a strukturált befektetési termékek előállítói számítanak fel a termékek strukturálásáért. Ezek az előállító által nyújtott szolgáltatások szélesebb körét is lefedhetik.


III. MELLÉKLET

A kereskedési helyszínek működtetőinek a nemzeti illetékes hatóságok felé fennálló azonnali tájékoztatási kötelezettsége

A. SZAKASZ

Olyan jelek, amelyek a pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére vagy szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalhatnak

A kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértései

1.

A piaci szereplők megsértik a kereskedési helyszín azon szabályait, amelyeknek az a céljuk, hogy védjék a piac integritását, a piac szabályos működését vagy a többi piaci szereplő jelentős érdekeit; és

2.

a kereskedési helyszín megítélése szerint a szabálysértés elég súlyos és nagy horderejű ahhoz, hogy indokolja a fegyelmi intézkedés fontolóra vételét.

Szabálytalan kereskedési feltételek

3.

Az árfeltáró folyamatot huzamosabb ideig zavarják;

4.

elérik vagy meghaladják a kereskedési rendszerek kapacitásainak határait;

5.

az árjegyzők/likviditásszolgáltatók ismételten hibás kereskedésre panaszkodnak; vagy

6.

a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének és az irányelv végrehajtási intézkedéseinek megfelelő azon kritikus fontosságú mechanizmusok leállása vagy meghibásodása, amelyek feladata a kereskedési helyszín védelme az algoritmikus kereskedés kockázataival szemben.

Rendszerzavarok

7.

A rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a piac nem elérhető, és a piaci szereplők nem tudnak megbízásokat bevinni, módosítani vagy törölni;

8.

a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a tranzakciókat nem lehet párosítani, és a piaci szereplők nem tudják pontosan megállapítani az elvégzett tranzakciók vagy az élő megbízások státuszát, és nem állnak rendelkezésre a kereskedéshez elengedhetetlen információk (pl. indexérték kiosztása bizonyos származtatott termékeknek az adott indexszel történő kereskedéséhez);

9.

a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében nem lehet közölni a kereskedés előtti és utáni átláthatósági és egyéb adatokat, amelyeket a kereskedési helyszínek a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek megfelelően közzétesznek;

10.

a kereskedési helyszín azon rendszereinek jelentős hibás működése vagy leállása, amelyek figyelik és ellenőrzik a piaci résztvevők kereskedési tevékenységét; egyéb kapcsolódó szolgáltatóknál bekövetkező jelentős meghibásodás vagy leállás, különösen a központi szerződő felek és központi értéktárak esetében, ami hátrányos következményekkel jár a kereskedési rendszerre.

B. SZAKASZ

Az 596/2014/EU rendelet szerinti lehetséges visszaélésre utaló magatartás jelei

Lehetséges bennfentes kereskedésre vagy piaci manipulációra utaló jelek

1.

Ügyletek és/vagy kereskedési megbízások egy konkrét pénzügyi eszközre való szokatlan koncentrációja egy tagnál/résztvevőnél vagy bizonyos tagok/résztvevők között;

2.

kis számú tag/résztvevő között lebonyolított ügyletek meghatározott időszakon belüli szokatlan ismétlődése.

Lehetséges bennfentes kereskedelemre utaló jelek

3.

Bizonyos tagok/résztvevők által egy vállalat pénzügyi eszközeit érintően végrehajtott szokatlan és jelentős kereskedés vagy kereskedési megbízások benyújtása fontos vállalati események vagy a vállalattal kapcsolatos árérzékeny információk bejelentése előtt; a megbízások/tranzakciók volumenében és/vagy árában váratlan és szokatlan változásokat előidéző kereskedési megbízások/ügyletek, az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos nyilvános bejelentések előtt;

4.

ha a piac egy tagja/résztvevője közvetlenül azt megelőzően vagy azt követően hajt végre kereskedési megbízásokat vagy ügyleteket, hogy az adott tag/résztvevő vagy az azokhoz közismerten kapcsolódó személyek nyilvánosan elérhető kutatási vagy befektetési ajánlásokat dolgoznak ki vagy terjesztenek.

Lehetséges piaci manipulációra utaló jelek

A 18–23. pontban leírt jelek különösen relevánsak az automatizált kereskedési környezetben.

5.

Olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek az érintett kereskedési helyszínen az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős hányadát képviselik, különösen ha ezek a tevékenységek a pénzügyi eszközök árának lényeges változásához vezetnek;

6.

egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vásárlási vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott olyan kereskedési megbízások vagy végrehajtott ügyletek, amelyek egy kereskedési helyszínen lényeges változást idéznek elő a pénzügyi eszköz árában;

7.

olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek a napi kereskedésen belül egy rövid időszakra koncentrálódnak, és később ellentétes irányú ármozgáshoz vezetnek;

8.

olyan kereskedési megbízások, amelyek megváltoztatják a kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott kereskedett pénzügyi eszközre vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlati árakat, vagy általánosabban, a piaci résztvevők számára rendelkezésre álló ajánlati könyvben szereplő adatokat, és amelyeket végrehajtás előtt törölnek;

9.

egy tag/résztvevő olyan ügyletei vagy kereskedési megbízásai, amelyeknek nyilvánvalóan nincs más céljuk, mint hogy növeljék vagy csökkentsék egy pénzügyi eszköz árát vagy értékét, vagy jelentős befolyást gyakoroljanak annak kínálatára vagy keresletére mindenekelőtt a kereskedési nap referenciapontjához közel, például közvetlenül nyitás után vagy zárás előtt;

10.

pénzügyi eszköz vétele vagy eladása a kereskedési időszak referenciaszakaszában (pl. nyitáskor, záráskor, elszámoláskor) a referenciaár (pl. nyitóár, záróár, elszámolási ár) növelése, csökkentése vagy meghatározott szinten (pl. nyitóáron, záróáron, elszámolóáron) tartása céljából (közismert nevén „marking the close” [„záróár beállítása” ]);

11.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy növelik vagy csökkentik az adott napi vagy a kereskedés egy adott szakaszára vonatkozó súlyozott átlagárfolyamot;

12.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy általuk a piaci árfolyam olyan helyzetben is meghatározható lesz, amelyben a pénzügyi eszköz likviditása vagy az ajánlati könyv mélysége egyébként nem lenne elegendő az árfolyam kereskedési napon belüli megállapításához;

13.

ügylet végrehajtása, a vételi/eladási ár módosítása, ha a spread tényezőként szerepel bármilyen más – akár ugyanazon, akár másik kereskedési helyszínen végrehajtott – ügylet árának meghatározásában;

14.

jelentős volument képviselő megbízások bevitele a kereskedési rendszer központi ajánlati könyvébe az aukció ármeghatározási szakasza előtt pár perccel, majd ezen megbízások visszavonása pár másodperccel azt megelőzően, hogy az ajánlati könyvet az aukciós ár kiszámítása céljából befagyasztják, így az elméleti nyitóár magasabbnak/alacsonyabbnak tűnhet, mint egyébként lenne;

15.

nyilvános tájékoztató felületen megjelenő ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, egy pénzügyi eszközzel kapcsolatos aktivitásra vagy ármozgásra utaló benyomás keltése céljából (közismert nevén „painting the tape” [„vetítés”]);

16.

ugyanazon vagy különböző, de egymással összejátszó piaci tagok/szereplők által egyidejűleg vagy közel egyidejűleg, nagyon hasonló mennyiségre és hasonló árra vonatkozóan adott vételi és eladási kereskedési megbízások eredményeként végrehajtott ügyletek (közismert nevükön „improper matched orders” [„rosszhiszeműen párosított megbízások”]);

17.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy kijátsszák velük a piacra vonatkozó kereskedési védőintézkedéseket (pl. volumenkorlátok, árkorlátok, vételi-eladási árfolyam különbségének paraméterei stb. vonatkozásában);

18.

olyan kereskedési megbízások vagy megbízássorozatok adása, illetve olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, amelyek valószínűleg megindítanak vagy felerősítenek egy trendet, továbbá más piaci szereplőket a trend felgyorsítására vagy kiterjesztésére ösztönöznek valamilyen pozíció kedvező árfolyam melletti nyitásának/zárásának lehetővé tétele céljából (közismert nevén „momentum ignition” [„kezdőlökés”]);

19.

nagy számú vagy nagy volumenű, többnyire a piaci ártól távoli valótlan megbízások adása az ajánlati könyv egyik oldalán annak érdekében, hogy elősegítsék az ajánlati könyv másik oldalán adott valós megbízás végrehajtását. A valós megbízás teljesülésekor a manipulatív megbízásokat visszavonják (közismert nevén „layering” és „spoofing” [„rétegzés” és „svindli”]);

20.

kisösszegű kereskedési megbízások bevitele a rejtett megbízások szintjének megismerése és különösen a rejtett platformokon nyugvó megbízások felmérése céljából (közismert nevén „ping order” [„tapogatózó megbízás”]);

21.

kereskedési megbízások nagy számban történő bevitele és/vagy visszavonása és/vagy frissítése, amelynek célja a többi piaci szereplő elbizonytalanítása – és ezáltal folyamataik lelassítása – és a saját stratégia elrejtése (közismert nevén „quote stuffing” [„megbízáshalmozás”]);

22.

kereskedési megbízások bevitele más, hagyományos kereskedési technikákat alkalmazó piaci tagok/résztvevők („slow traders” [„lassú kereskedők”]) vonzása céljából, majd ezt követően a megbízások gyors megváltoztatása, kevésbé nagyvonalú feltételeket kínálva abban a reményben, hogy a „lassú kereskedők” által bevitt kereskedési megbízásokkal szemben nyereséges ügyleteket lehet lebonyolítani (közismert nevén „smoking” [„füstölés”]);

23.

kereskedési megbízások, vagy kereskedési megbízások sorozatának végrehajtása más piaci szereplők megbízásainak megismerése céljából, ezt követően pedig a megszerzett információk előnyeinek kihasználására irányuló megbízások bevitele (közismert nevén „phishing” [„adathalászat”]);

24.

amennyiben a kereskedési helyszín működtetőjének legjobb tudása szerint a kereskedési megbízások vagy a végrehajtott ügyletek rövid időszakon belül ellenirányú ügylettel történő pozíciólezárásról tanúskodnak, és az adott pénzügyi eszközben folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős részét teszik ki az érintett kereskedési helyszínen, és összefüggésben állhatnak egy kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszköz jelentős árváltozásával.

Termékek közötti manipulációra utaló jelek, különböző kereskedési helyszíneken is

Az alábbiakban ismertetett jeleket különösen akkor kell átgondolnia a kereskedési helyszín működtetőjének, amikor egy pénzügyi eszközzel együtt hozzá kapcsolódó pénzügyi eszközöket is bevezet kereskedésre vagy azokkal kereskedik, vagy amikor a fenti eszközöket ugyanazon működtető több kereskedési helyszínén forgalmazza.

25.

Olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy a kibocsátást, az opcionális visszaváltást, a kapcsolódó származtatott termék vagy átváltható értékpapír lejáratát megelőző napokban növelik, csökkentik, fenntartják a pénzügyi eszköz árfolyamát;

26.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árfolyamát a kötési árfolyam vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más érték (pl. korlát) alatt vagy felett tartják;

27.

olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árát úgy módosítják, hogy az meghaladja / ne érje el a kötési árfolyamot vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más értéket (pl. korlátot);

28.

olyan ügyletek, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy módosítják a pénzügyi eszköz elszámolóárát, amennyiben ezt az árat referenciaértékként vagy meghatározó tényezőként használják, különösen a letéti követelmények kiszámítása során;

29.

egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vételi vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott kereskedési megbízások vagy megkötött ügyletek, amelyek a kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy ott kereskedett kapcsolódó származtatott termék vagy alapeszköz árában jelentős változásokat idéznek elő;

30.

az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés vagy bevitt kereskedési megbízások (ideértve az érdeklődés jelzését is) célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának egy másik vagy ugyanazon a kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül történő rosszhiszemű befolyásolása (közismert nevén „termékek közötti manipuláció” [pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül]).

31.

arbitrázs lehetőségek kialakítása vagy bővítése egy pénzügyi eszköz és egy hozzá kapcsolódó másik pénzügyi eszköz között azzal, hogy befolyásolják az egyik pénzügyi eszköz referenciaárát, és ez különböző pénzügyi eszközökkel megvalósítható (jogokkal/részvényekkel, készpénzpiacokkal/származtatott termékek piacaival, garanciákkal/részvényekkel...). A jogok kibocsátásának kontextusában a jogok (elméleti) nyitóárának vagy (elméleti) záróárának befolyásolásával valósítható meg.


IV. MELLÉKLET

1. SZAKASZ

Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása

1.

Az ügyfél neve és megjelölése

2.

Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése

3.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

4.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

5.

Kötvény/részvény mutató

6.

Eszközazonosító

7.

Egységár és ármegjelölés

8.

Ár

9.

Árszorzó

10.

1. pénznem

11.

2. pénznem

12.

Kezdő mennyiség és mennyiségmegjelölés

13.

Érvényességi időszak

14.

A megbízás típusa

15.

Egyéb adatok, feltételek és az ügyfél konkrét utasításai

16.

A megbízás fogadásának dátuma és pontos időpontja vagy a kereskedésre irányuló döntés dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

2. SZAKASZ

Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások

1.

Az ügyfél neve és megjelölése

2.

Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése

3.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

4.

A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

5.

Az ügylet hivatkozási száma

6.

A megbízást azonosító megjelölés (megbízásazonosító)

7.

A kereskedési helyszín által a megbízás fogadásakor kiadott megbízásazonosító kód

8.

Az összesített ügyfélmegbízások egyes csoportjainak egyedi azonosítója (amelyeket később egy blokk megbízásként adnak le egy adott kereskedési helyszínen). Ez az azonosító az „összesített_X”, ahol X azoknak az ügyfeleknek a száma, akiknek a megbízásait összesítették

9.

Annak a kereskedési helyszínnek a piaci szegmensre vonatkozó MIC kódja, ahol a megbízást benyújtották

10.

A továbbított megbízást fogadó személy neve és egyéb megjelölése

11.

Az eladót és a vevőt azonosító megjelölés

12.

A kereskedési kapacitás

13.

A végrehajtásért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)

14.

A végrehajtásért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)

15.

Kötvény/részvény mutató

16.

Eszközazonosító

17.

Végső alaptermék

18.

Eladási/vételi azonosító

19.

Kötési ár

20.

Előlegfizetés

21.

Szállítás típusa

22.

Az opció jellege

23.

Lejárat időpontja

24.

Egységár és ármegjelölés

25.

Ár

26.

Árszorzó

27.

1. pénznem

28.

2. pénznem

29.

Fennmaradó mennyiség

30.

Módosított mennyiség

31.

Végrehajtási mennyiség

32.

A megbízásnak vagy a kereskedésre irányuló döntés benyújtásának dátuma és pontos időpontja A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

33.

A kereskedési helyszínre egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (1) előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

34.

Egy másik befektetési vállalkozás részére egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.

35.

A befektetési vállalkozás által adott megbízásokkal kapcsolatban a kereskedési helyszínre küldött vagy onnan fogadott üzenetek

36.

Egy másik befektetési vállalkozás részére a megbízással kapcsolatban küldött vagy onnan kapott egyéb adatok és feltételek.

37.

Az egyes benyújtott megbízások sorrendje, amely tükrözi a befolyásoló események időrendi sorrendjét, ideértve többek között a módosításokat, törléseket és végrehajtást.

38.

Short ügylet jelzése

39.

A short ügyletekről szóló rendeletben rögzített mentesség jelzése

40.

Lemondás jelzése


(1)  A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).