10.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/44

(1)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) megvizsgálta az európai bankfelügyelők bizottságának a letétkezelő bankok kiegyenlítési internalizálására és központi szerződő felekéhez hasonló tevékenységére vonatkozó véleményezési felhívásának eredményeit tartalmazó, 2009. április 17-i jelentését, amely szerint jelentős különbségek vannak a tagállamok között a kiegyenlítési internalizálók szintjén a szabályok és ellenőrzés, valamint az internalizált kiegyenlítés fogalmának értelmezése tekintetében.

(2)

A 909/2014/EU rendelet szerint a kiegyenlítési internalizálók kötelesek bejelenteni az internalizált kiegyenlítéseket. Az internalizált kiegyenlítések mértékére és kiterjedésére vonatkozó megfelelő áttekintés biztosítása érdekében részletesebben meg kell határozni e jelentés tartalmát. Az internalizált kiegyenlítésekről szóló jelentéseknek részletes információt kell nyújtaniuk a kiegyenlítési internalizálók által az értékpapír-kiegyenlítési rendszereken kívül kiegyenlített kiegyenlítési megbízások összesített volumenéről és értékéről, és meg kell adniuk az eszközosztályt, az értékpapírügylet típusát, az ügyfelek típusát és a kibocsátó központi értéktárat.

A kiegyenlítési internalizálónak csak akkor kell bejelentenie az internalizált kiegyenlítést, ha a kiegyenlítési internalizáló az ügyfele által adott kiegyenlítési megbízást a saját könyveiben hajtotta végre. A kiegyenlítési internalizáló nem jelentheti könyvelésitétel-pozíciók egymást követő párosításait, hogy tükrözze az értékpapír-tulajdonlási lánc más szervezeteitől származó megbízások kiegyenlítését, mivel ezek nem minősülnek internalizált kiegyenlítésnek. Hasonlóképpen, a kiegyenlítési internalizáló nem jelenthet kereskedési helyszínen végrehajtott és a kereskedési helyszín által egy központi szerződő félnek (CCP) elszámolás céljából vagy egy CSD-nek kiegyenlítés céljából átadott ügyleteket.

(3)

Az adatok kiegyenlítési internalizálók közötti összehasonlíthatósága érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó internalizált kiegyenlítési megbízások értékével kapcsolatos számításoknak objektív és megbízható adatokon, valamint módszereken kell alapulniuk.

(4)

Az e rendeletben megállapított jelentéstételi követelmények az informatikai rendszer jelentős változtatásait, piaci tesztelést és a jogszabályi előírásoknak megfelelő kiigazításokat tehetnek szükségessé az érintett intézményeknél. Ezért elegendő időt kell biztosítani ezeknek az intézményeknek ahhoz, hogy felkészüljenek e követelmények alkalmazására.

(5)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkével összhangban létrehozott értékpapírpiaci érdekképviseleti csoport véleményét (2).

(7)

A 909/2014/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ESMA a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaival szoros együttműködésben dolgozta ki az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezeteket,

a)

a kiegyenlítési internalizáló bejegyzett székhelyének országkódja,

b)

a jelentés időbélyegzője,

c)

a jelentés által lefedett időszak,

d)

a kiegyenlítési internalizáló azonosítója,

e)

a kiegyenlítési internalizáló kapcsolattartási adatai,

f)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva,

g)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva, a következő pénzügyi eszközök típusaira vonatkozóan:

h)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes, a következő értékpapírügyletekre vonatkozó internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva:

i)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, a következő ügyféltípusokra vonatkozóan:

j)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített, pénzeszköz-átutalásra vonatkozó valamennyi internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva,

k)

a jelentés által lefedett időszakban a kiegyenlítési internalizáló által kiegyenlített összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, minden egyes olyan központi értéktárra vonatkozóan, amely a mögöttes értékpapírokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt,

l)

a jelentés által lefedett időszakban a g)–j) pontokban említett összes internalizált kiegyenlítési megbízás összesített volumene és értéke euróban megadva, minden egyes olyan központi értéktárra vonatkozóan, amely a mögöttes értékpapírokkal kapcsolatban a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett alapvető szolgáltatást nyújt,

m)

a jelentés által lefedett időszakban ki nem egyenlített, az f)–l) pontokban említett sikertelen internalizált kiegyenlítési megbízások összesített volumene és értéke euróban megadva,

n)

az f)–l) pontokban említett olyan internalizált kiegyenlítési megbízások aránya, amelyek kiegyenlítése nem történt meg a következő összehasonlításban:

a)

kifizetés ellenében történő internalizált kiegyenlítési megbízások esetén a pénzoldal kiegyenlítési összege,

b)

fizetés nélküli internalizált kiegyenlítési megbízások esetén az értékpapírok piaci értéke, vagy ha az nem elérhető, akkor az értékpapírok névértéke.

a)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unión belüli kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök esetében az érték az említett rendelet 4. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti, likviditás szempontjából leginkább érintett piac záróára,

b)

az Unión belüli kereskedési helyszíneken kereskedésre bevezetett, az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az érték a legmagasabb forgalmú uniós kereskedési helyszín záróára,

c)

az a) és b) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az értéket olyan előre meghatározott, az illetékes hatóság által jóváhagyott módszer használatával kiszámított ár alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a piaci adatokat, így a kereskedési helyszíneken vagy befektetési vállalkozásoknál rendelkezésre álló piaci árakat.