(1)

Az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA),

(2)

Az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), valamint

(3)

az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche),

(1)

az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 153–155. cikkére,

(2)

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményére (a továbbiakban: 188. sz. egyezmény vagy egyezmény),

(3)

az ILO 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló ajánlására (a továbbiakban: R199),

(4)

az ILO 2006. évi, a munkaviszonyról szóló ajánlására (a továbbiakban: R198),

(5)

az ILO igazgatótanácsa által a 2010. november 13–19-én tartott 309. ülésen elfogadott, a kikötő szerinti államnak a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezmény (188. sz. egyezmény) keretében ellenőrzést végző tisztviselőire vonatkozó iránymutatásokra (PSC-F-iránymutatások),

(6)

a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Unió érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról szóló, 2010. június 7-i 2010/321/EU tanácsi határozatra,

(7)

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „A 2003/88/EK irányelvben foglalt, a tengerjáró halászhajókon dolgozó munkavállalókra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata” című, 2011. május 31-i COM(2011) 306 végleges bizottsági közleményre,

(1)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nemzetközi Munkaügyi Konferenciájának 96. ülése 2007. június 14-én elfogadta a 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményt (188. sz. egyezmény).

(2)

A 188. sz. egyezmény 437 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 22 tartózkodás mellett került elfogadásra. Az Európai Unió részt vevő 27 tagállamának („tagállamok”) jelen lévő összes kormányképviselője (53 szavazat), munkavállalói képviselője (25 szavazat), valamint munkáltatói képviselője (22 szavazat) az egyezmény elfogadása mellett szavazott.

(3)

A globalizáció jelentősen befolyásolja a halászati ágazatot, és a halászok jogai támogatásra és védelemre szorulnak.

(4)

Az ILO a halászatot más foglalkozásokkal összehasonlítva veszélyes foglalkozásnak tekinti.

(5)

A 188. sz. egyezmény célja, hogy tisztességes munkakörülményeket biztosítson a halászoknak a halászhajókon a fedélzeti munkára vonatkozó minimumkövetelmények, a szolgálati feltételek, a szállás és az étkezés, a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem, az egészségügyi ellátás és a szociális biztonság tekintetében.

(6)

A 188. sz. egyezmény előírja az ILO tagjai számára, hogy a megállapodás követelményeinek betartását biztosító rendszer létrehozásával – a nemzeti jogszabályokkal vagy előírásokkal összhangban – joghatóságot és ellenőrzést gyakoroljanak a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók felett.

(7)

Az EUMSZ 155. cikke (2) bekezdésének rendelkezései értelmében az uniós szociális partnerek együttesen kérhetik, hogy az európai uniós szinten kötött megállapodások végrehajtása az Európai Bizottság javaslatára tanácsi határozat útján történjen. A szociális partnerek e célból úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat folytatnak és – az EUMSZ 135. cikkében meghatározott korlátozásokon belül – megállapodást kötnek a 188. sz. egyezmény egyes részeinek végrehajtásáról.

(8)

Az uniós szociális partnerek megítélése szerint ez a kezdeményezés kiemelkedően fontos abból a szempontból, hogy ösztönzi a tagállamokat a megállapodás ratifikálására, és ezáltal elősegíti, hogy az EU-n belül, valamint a világ többi részén is egyenlő feltételek jöjjenek létre a halászhajók fedélzetén dolgozó halászok munka- és életkörülményeivel kapcsolatos kérdések tekintetében.

(9)

Az uniós szociális partnerek úgy gondolják, hogy a megállapodás az első lépést jelenti a halászati ágazat szociális vívmányainak kodifikációja felé.

(10)

A tengerjáró halászhajókon dolgozók munkaidejének megszervezésére vonatkozó egyes szempontokat jelenleg a 2003/88/EK irányelv 21. cikkének rendelkezései szabályoznak. Ugyan a 188. sz. egyezmény 13. és 14. cikke összességében az irányelvnél alacsonyabb szintű védelmet nyújt a halászoknak, a megállapodás 14. cikkének egyes rendelkezései viszont magasabb védelmi szintet biztosítanak. Az uniós szociális partnerek ezért a hivatkozott rendelkezések összevonásáról állapodtak meg. A folyamat eredményeképpen a védelem szintje összességében növekedett. Az érintett rendelkezések a következők: a védelem minimális szintjének meghatározását megelőzően konzultáció az illetékes hatóság és a tagállami uniós szociális partnerek között; a kimerültség mértékének csökkentésére vonatkozó kiegészítő célkitűzés; kompenzáló pihenőidő biztosítása a pihenőidő minimális, illetve a munkaidő maximális időtartama alól engedélyezett kivételek esetén; vészhelyzetek után fokozott védelem.

(11)

Indokolt úgy tekinteni, hogy a 188. sz. egyezménynek az egészségügyi ellátás minőségére, a szállásra, az étkezésre, az életkörülményekre, a kockázati tényezők fennállása vagy betegség esetén járó kártérítésre,valamint a szociális védelemre vonatkozó rendelkezései a halászok munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének a hatálya alá tartoznak, tekintettel a halászhajón végzett munka sajátosságaira, többek között a földrajzi elszigeteltségre, a kimerültségre, valamint az elvégzendő munka – leginkább fizikai – jellegére.

(12)

A 188. sz. egyezmény minden halászra vonatkozik, vagyis az 1. cikkének e) pontjában meghatározottak szerint minden olyan személyre, akit halászhajó fedélzetén bármilyen minőségben foglalkozás ellátására alkalmaznak vagy foglalkoztatnak, beleértve a fedélzeten dolgozó azon személyeket, akik a fogásban való részesedés alapján részesülnek fizetésben, de leszámítva a révkalauzokat, a haditengerészeket, a kormány állandó szolgálatában álló egyéb személyeket, a halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyeket, valamint a halászati megfigyelőket. Az EUMSZ-ben meghatározott korlátozások miatt az uniós szociális partnerek nem jogosultak arra, hogy – tanácsi határozat által végrehajtandó – olyan szövegekről állapodjanak meg, amelyek nem munkaszerződéssel, illetve nem munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra vonatkoznak. Ugyanakkor a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokkal egy hajón lévő említett halászokra vonatkozóan eltérő előírások alkalmazása, illetve az előírások rájuk vonatkozó nem alkalmazása hatással lehet az általános munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, és ezen belül a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok élet- és munkakörülményeire. A munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászok védelme érdekében az uniós szociális partnerek ezért indokoltnak tartják, hogy ez a megállapodás ne csak a munkaszerződéssel, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatott halászokra, hanem a velük egyazon hajón lévő valamennyi halászra alkalmazandó legyen.

(13)

A megállapodás végrehajtásának megfelelő eszköze az EUMSZ 288. cikke értelmében az irányelv, amely az elérendő célokat illetően köti a tagállamokat, miközben a forma és eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

(1)

Ratifikálják a 188. sz. egyezményt, tekintettel arra, hogy az egyezményt a tagállamok egyhangúan elfogadták, és mivel jelentős különbségek vannak egyrészről az egyezmény alkalmazási köre és az általa szabályozott területek, másfelől e megállapodás között.

(2)

Dolgozzanak ki a 188. sz. egyezmény 41. cikkében említett, az Európai Unió egészében alkalmazandó egységes, érvényes dokumentumot.

(3)

A PSC-F-iránymutatások alapján alakítsanak ki a 188. sz. egyezmény hatálya alá tartozó halászhajóknak a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésére vonatkozó, az Európai Unió egészében alkalmazandó összehangolt politikát.

a)

a kereskedelmi halászatot folytató halászhajókon bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy munkaviszonyban foglalkoztatott halászokra;

b)

az a) pontban említett halászokkal egy hajón lévő többi halászra, az általános biztonság és egészségvédelem biztosítása érdekében.

a)

felügyeli és biztosítja, hogy a halászok – a lehetőségekhez mérten – a legjobb biztonsági és egészségügyi körülmények mellett végezzék a munkájukat;

b)

a halászok munkáját a biztonság és az egészség szem előtt tartásával, és ezen belül a kimerültség megelőzésének biztosításával irányítja;

c)

elősegíti a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek növelésére irányuló képzéseket; valamint

d)

biztosítja a hajózási biztonsági követelményeknek való megfelelést, valamint figyeli a kapcsolódó bevált hajózási módszereket.

a)

az károsan befolyásolná az érintett halászok hatékony – az elfogadott programok és időbeosztás alapján történő – képzését; vagy

b)

valamely adott feladatkör sajátos jellege vagy valamely jóváhagyott képzési program megköveteli, hogy a kivétel hatálya alá tartozó halászok éjszakai munkát végezzenek, a hatóság pedig – konzultációt követően – úgy ítéli meg, hogy az adott munka nem fogja károsan befolyásolni az érintett halászok egészségét, illetve jólétét.

a)

az orvosi vizsgálatok jellege,

b)

az orvosi igazolások formai és tartalmi követelményei,

c)

az orvosi igazolás megfelelően képesített orvos általi, illetve a kizárólag a látással kapcsolatos igazolás esetében olyan személy általi kiállítása, akit az illetékes hatóság az ilyen igazolás kiállítására megfelelően képesítettnek ismer el; ezek a személyek orvosi szakvéleményük kialakítása során teljes mértékben függetlenek,

d)

az orvosi vizsgálatok gyakorisága és az orvosi igazolások érvényességi ideje;

e)

a tagállam által szakértőként kinevezett, független orvos által végzendő további vizsgálathoz való jog, amely vizsgálat eredménye véglegesnek tekintendő,

f)

egyéb előírt követelmények.

a)

az orvosi igazoláson szerepelnie kell legalább annak, hogy:

b)

az orvosi igazolás legfeljebb kétéves időtartamra érvényes, kivéve, ha a halász 18. életévét még nem töltötte be, amely esetben az érvényesség időtartama legfeljebb 1 év;

c)

ha az igazolás érvényessége egy hajóút során jár le, az igazolás az út végéig érvényes.

a)

eredményeképpen teljes körűen megvalósul ennek és a 11. cikknek a tárgya és általános célja,

b)

hatályba léptetik e cikk (2) bekezdését, valamint

c)

nem veszélyeztetik a halászok biztonságát és egészségét.

(1)

(2)

a)

a maximális munkaidő nem lehet több mint:

vagy

b)

a minimális pihenőidő nem lehet kevesebb mint:

a)

jogszabályok, előírások vagy közigazgatási rendelkezések útján, feltéve, hogy sor kerül konzultációra, és a felek törekednek a szociális párbeszéd valamennyi releváns formájának előmozdítására; vagy

b)

kollektív szerződések vagy a szociális partnerek megállapodásai útján.

a)

előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő vagy korlátlan fennhatóságuk alatt lajstromozott hajókon dolgozó halászokat egy számukra érthető és e megállapodás rendelkezéseivel összhangban álló halászati munkaszerződésnek kell védeni; valamint

b)

meghatározzák azokat a minimális adatokat, amelyeket az e megállapodás I. mellékletében szereplő rendelkezéseknek megfelelően a halászati munkaszerződésnek tartalmaznia kell.

a)

az annak biztosítására vonatkozó eljárások, hogy a halász a halászati munkaszerződés megkötése előtt áttekinthesse az abban foglalt feltételeket és tanácsot kérhessen azokkal kapcsolatban;

b)

adott esetben nyilvántartás vezetése a halásznak a munkaszerződés keretében végzett munkájáról; valamint

c)

a halászati munkaszerződéssel kapcsolatos viták rendezésére szolgáló eszközök.

a)

megtiltják, hogy a munkaerő-piaci magánszolgáltatások keretében olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket használjanak, amelyek célja meggátolni a halászok foglalkoztatását; valamint

b)

megtiltják, hogy a halászra közvetlenül vagy közvetve, részben vagy teljesen a munkaerő-piaci magánszolgáltatásokkal összefüggő díj vagy egyéb költség háruljon.

a)

a halászhajó építési vagy átalakítási tervének elfogadása a szállás tekintetében;

b)

a lakóterek és a konyha karbantartása;

c)

szellőztetés, fűtés, hűtés és világítás;

d)

a túlzott zaj és rezgés csökkentése;

e)

helyszín, méret, építési anyagok, a hálóhelyiségek berendezése és felszerelése, étkezők és más lakóterek;

f)

szaniterhelyiségek, többek között mosdók és mosóhelyiségek, valamint elégséges mennyiségű meleg- és hidegvízellátás; valamint

g)

az e megállapodás követelményeinek nem megfelelő szállással kapcsolatos panaszok megválaszolására szolgáló eljárások.

a)

a hajóra vitt és ott felszolgált étel megfelelő minőségű, tápértékű és mennyiségű legyen;

b)

az ivóvíz elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű legyen; valamint

c)

az ételt és a vizet a halászhajó-tulajdonos a halászoknak díjmentesen biztosítsa; ugyanakkor a nemzeti jogszabályoknak megfelelően lehetőség legyen a költségek működési költségként való megtéríttetésére, ha a költségmegosztási rendszert szabályozó kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

a)

jogosultak legyenek a szárazföldön történő orvosi ellátás igénybevételére, valamint az őket érő súlyos sérülés vagy betegség esetén arra, hogy ellátás céljából időben a szárazföldre kerüljenek;

b)

a halászhajó-tulajdonos által biztosított egészségvédelemben és orvosi ellátásban részesüljenek:

c)

munkával összefüggő betegség vagy sérülés esetén hozzáférjenek megfelelő orvosi ellátáshoz a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak és gyakorlatnak megfelelően.

a)

a 92/29/EGK irányelv és az alábbi 28. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozzon a halász fedélzeti tartózkodása esetén; valamint

b)

magában foglalja az orvosi kezelést, valamint az orvosi ellátás ideje alatt a kapcsolódó anyagi segítségnyújtást és támogatást, ha a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik.

a)

a halászhajón tartandó gyógyszerek és az orvosi eszközök tekintetében a 92/29/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának követelményein túlmenően a műveleti terület is irányadó;

b)

a 92/29/EGK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének követelményein túlmenően a halászok előírt speciális képzése keretében figyelembe kell venni a hajón tartózkodó halászok számát, a műveleti területet és az út hosszát;

c)

a 92/29/EGK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett útmutató az e cikk b) pontjában említett képzett halász számára érthető nyelven és formátumban legyen elkészítve;

d)

a 92/29/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett orvosi konzultáció műholdas összeköttetés révén is rendelkezésre álljon, valamint az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajók az említett konzultáció megszervezése céljából fel legyenek szerelve rádiós vagy műholdas kommunikációs rendszerrel; valamint

e)

az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon legyen egy példány az illetékes hatóság által elfogadott vagy jóváhagyott orvosi kézikönyv vagy a hajókra vonatkozó nemzetközi orvosi kézikönyv (International Medical Guide for Ships) legutolsó kiadásából.

a)

a 26. cikk b) pontjában és a 28. cikkben előírt orvosi ellátást a tagállam nemzeti jogszabályaival és gyakorlatával összeegyeztethető mértékben a halász ingyen vehesse igénybe; valamint

b)

a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi; valamint

c)

a halászhajó-tulajdonos a halász hazautaztatásáig állja az orvosi ellátás azon költségeit, amely alól a halász e cikk a) bekezdése értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi.

a)

a halászhajó-tulajdonosok felelősségén alapuló rendszer, vagy

b)

kötelező biztosítási, üzemi balesetbiztosítási vagy egyéb rendszerek.

a)

a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a halászhajón végzett munkával kapcsolatos kockázatok megelőzése, és ennek részeként kockázatértékelés és -kezelés, a halászok képzése és fedélzeti irányítása;

b)

a halászok képzése az általuk használandó halászeszközök egyes típusainak kezeléséről, valamint a végrehajtandó halászati műveletekkel kapcsolatos tudnivalókról;

c)

a halászhajó-tulajdonosok, halászok és egyéb érintettek kötelezettségei, kellő figyelemmel a 18 évnél fiatalabb halászok biztonságára és egészségére;

d)

az adott tagállam lobogója alatt hajózó vagy korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott halászhajókon bekövetkező balesetek bejelentése és vizsgálata; valamint

e)

a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vegyes bizottságok vagy egyéb megfelelő szervek létrehozása.

a)

konzultációt követően előírja a halásztulajdonosok számára, hogy a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak, kollektív szerződéseknek és gyakorlatnak megfelelően, az érintett halászhajóhoz kötődő sajátos veszélyek és kockázatok figyelembevételével alakítsanak ki fedélzeti eljárásokat a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, sérülések és megbetegedések megelőzésére; valamint

b)

előírja, hogy a halászhajó-tulajdonosok, hajóparancsnokok, halászok és más érintett személyek elégséges és megfelelő iránymutatást, oktatási anyagot vagy más megfelelő információt kapjanak arról, hogyan kell felmérni és kezelni a fedélzeti biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokat.

a)

biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász megfelelő egyéni védőöltözetet és -felszerelést kapjon;

b)

biztosítják, hogy a hajón lévő összes halász részesüljön az illetékes hatóság által jóváhagyott alapszintű biztonsági képzésben; valamint

c)

biztosítják, hogy a halászok megfelelően és kellőképpen megismerjék az eszközöket és azok működtetésének módszereit, beleértve a releváns biztonsági intézkedéseket még a felszerelés használatát vagy az érintett műveletben való részvételt megelőzően.

a)

a halász családneve és utóneve(i), születési ideje vagy életkora, és születési helye;

b)

a munkaszerződés megkötésének helye és ideje;

c)

a halászhajó(k) neve, valamint annak a hajó(k)nak a lajstromozási száma, amelyen, illetve amelyeken a halász munkavégzést vállal;

d)

a munkaadó vagy a halászhajó-tulajdonos vagy a halásszal kötött munkaszerződés más aláíró felének neve;

e)

a vállalandó út, illetve utak, ha meghatározható(k) a munkaszerződés megkötésekor;

f)

a munkakör, amelyben a halász foglalkoztatva lesz;

g)

ha lehetséges, az a hely és dátum, ahol, illetve amikor a halásznak meg kell jelennie, hogy munkába álljon a hajón;

h)

a halásznak biztosítandó ellátás, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok rendelkeznek egyéb rendszerről;

i)

a halász munkabérének összege, vagy ha a fogásban való részesedés alapján részesül fizetésben, a részesedés összege és kiszámításának módja, vagy ha a díjazás e két módszer kombinálásával történik, a munkabér és a részesedés összege és a részesedés kiszámítási módja;

j)

a szerződés megszűnése és annak feltételei, különösen:

k)

a fizetett éves szabadság mennyisége vagy adott esetben az annak kiszámítására szolgáló képlet;

l)

a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a halászati munkaszerződés más aláíró fele által a halász részére biztosítandó egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás;

m)

a halász hazautaztatásra való jogosultsága;

n)

adott esetben utalás a kollektív szerződésre;

o)

a minimális pihenőidő a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy más intézkedéseknek megfelelően; valamint

p)

a nemzeti jogszabályok által előírt egyéb követelmények.

(1)

Ezt a mellékletet a 92/29/EGK irányelv és a 93/103/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2)

E melléklet alkalmazásában:

a)    megállapodás : az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) által 2012. május 21-én kötött megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról;

b)    új halászhajó : olyan hajó, amelyre vonatkozóan:

c)    meglévő hajó : olyan hajó, amely nem minősül új halászhajónak.

(3)

A következő rendelkezések minden új, fedélzettel rendelkező halászhajóra vonatkoznak az e megállapodás 3. cikkével összhangban megengedett kizárások kivételével. Az illetékes hatóság konzultációt követően e melléklet követelményeit a meglévő hajókra is alkalmazhatja, amennyiben megítélése szerint ez észszerű és kivitelezhető.

(4)

Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést az általában 24 óránál rövidebb időt tengeren töltő halászhajók esetében, ha a halászok nem laknak a hajón, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. Az ilyen hajók esetében az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az érintett halászok pihenése, étkezése és higiéniája céljából megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre.

(5)

A 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 15–24 méteres hajókra abban az esetben, ha az illetékes hatóság konzultációt követően megerősíti, hogy ez észszerű és kivitelezhető.

(6)

Az anyahajóhoz kapcsolódó kisebb, megfelelő szállás és szaniterhelyiségek nélküli hajókon dolgozó halászok az anyahajón lévő szállást és szaniterhelyiségeket vehetik igénybe.

(7)

A tagállamok e melléklet zajra és rezgésre, szellőztetésre, fűtésre és hűtésre, valamint világításra vonatkozó követelményeit kiterjeszthetik zárt munkahelyiségkre és tárolásra használt helyiségekre, ha konzultációt követően a szóban forgó alkalmazás megfelelőnek minősül, és nem befolyásolja hátrányosan a munkakörülményeket és a fogások minőségét.

(8)

Minden alkalommal, amikor új hajó épül vagy egy hajó személyzeti lakóterét felújítják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e melléklet követelményeinek. Az illetékes hatóság – a megvalósíthatóság korlátain belül – előírja, hogy egy hajó személyzeti lakóterének lényeges megváltoztatása esetén meg kell felelni e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek.

(9)

A 8. pontban említett helyzetekben a 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az illetékes hatóság előírja, hogy jóváhagyás céljából részletes terveket és információkat kell benyújtani hozzá vagy az általa felhatalmazott hatósághoz.

(10)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében minden alkalommal, amikor egy hajó személyzeti lakóteret felújítják vagy lényegesen megváltoztatják, az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek. Az illetékes hatóság saját belátása szerint további ellenőrzéseket végezhet a személyzeti lakótér tekintetében.

(11)

Abban az esetben, ha korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér valamely tagállam lobogójára vagy egy tagállam korlátlan fennhatósága alatt kerül lajstromozásra, annak a harmadik országnak az illetékes hatósága által, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózott, a 188. sz. egyezmény III. mellékletének 15., 39., 47., illetve 62. pontjának megfelelően elfogadott követelményeket többé nem kell alkalmazni a hajóra.

(12)

Minden lakótérnek megfelelő belső magassággal kell rendelkeznie. Az illetékes hatóság meghatározza a minimális belső magasságot azon terekre vonatkozóan, ahol a halászoknak hosszabb időt kell állva eltölteniük.

(13)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a teljes mozgásszabadságot igénylő lakótér megengedett legkisebb belső magassága legalább 200 centiméter.

(14)

A hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek között nem lehet közvetlen összeköttetés, kivéve a vészkijáratokat. Észszerű és kivitelezhető esetben – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – el kell kerülni a hálóhelyiségek, valamint a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek közötti közvetlen összeköttetést.

(15)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a vészkijáratok kivételével nem lehet közvetlen összeköttetés a hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek, továbbá a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek között; A válaszfalnak az említett helyeket a hálóhelyiségektől, valamint a külső válaszfalaktól elválasztó része megfelelő felépítésű, acélból vagy egyéb engedélyezett anyagból készül, vízálló és gázbiztos. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szaniterhelyiségeket két kabin között meg lehessen osztani.

(16)

A lakótereket megfelelő szigeteléssel kell ellátni. A belső válaszfalak és burkolatok, valamint a padlóburkolatok és összeillesztések építéséhez használt anyagoknak meg kell felelniük a célnak és alkalmasnak kell lenniük az egészséges környezet biztosítására. Biztosítani kell minden lakótér megfelelő vízelvezetését.

(17)

Minden megvalósítható intézkedést meg kell hozni azért, hogy a legyek és más rovarok ne jussanak be a halászhajó legénységének lakóterébe, különösen akkor, amikor a hajó szúnyogok által ellepett területen üzemel.

(18)

Minden legénységi lakótérnek rendelkeznie kell a szükséges vészkijárattal.

(19)

A 20. pontot a 2003/10/EK irányelv és a 2002/44/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

(20)

Az illetékes hatóság elfogadja a zaj és rezgés lakóterekben megengedett szintjére vonatkozó szabványokat, amelyek révén biztosítható a halászoknak a zaj és a rezgés hatásaival, többek között a zaj és rezgés okozta kimerültséggel szembeni megfelelő védelme.

(21)

A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével szellőztetni kell. A szellőztető rendszernek biztosítania kell a helyiségek friss levegővel való kielégítő és állandó ellátását, amikor a halászok a hajón vannak.

(22)

A szellőztető rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nemdohányzókat megvédje a dohányfüsttől, illetve ennek hiányában egyéb erre alkalmas intézkedést kell hozni.

(23)

A 24 méteres és annál hosszabb hajókon a lakóhelyiségeket szabályozható szellőztető rendszerrel kell felszerelni, amely révén biztosítható, hogy az időjárási feltételektől és az éghajlattól függetlenül a levegő megfelelő állapotú maradjon és a légmozgás kielégítő legyen. A szellőztető rendszereknek folyamatosan kell működniük, amikor halászok vannak a hajón.

(24)

A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével megfelelő hőmérsékleten kell tartani.

(25)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében – a kizárólag trópusi éghajlaton üzemelő halászhajók kivételével – alkalmas fűtőrendszerekkel megfelelő fűtést kell biztosítani. A fűtőrendszernek minden körülmények között biztosítania kell a szükséges meleget, és üzemel, amikor a halászok a hajón laknak vagy dolgoznak, valamint a körülmények azt szükségessé teszik.

(26)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében biztosítani kell a lakóterek, a híd, a rádióhelység és a központosított vezérlőtermek légkondicionálását, kivéve azokat a hajókat, amelyek rendszeresen olyan területen vannak, ahol a mérsékelt éghajlati viszonyoknak köszönhetően erre nincs szükség.

(27)

Minden lakótérnek megfelelő világítással kell rendelkeznie.

(28)

Kivitelezhető esetben a mesterséges fényen túl biztosítani kell a lakóterek természetes fénnyel való megvilágítását. Abban az esetben, ha a hálóhelyiségek természetes fényt kapnak, gondoskodni kell a helyiség besötétítéséről.

(29)

A hálóhelyiség szokásos megvilágításán kívül minden fekhely esetében gondoskodni kell megfelelő olvasófényről.

(30)

A hálóhelyiséget vészvilágítással kell ellátni.

(31)

Amennyiben egy hajón az étkezők, a folyosók és a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló vagy arra alkalmas más helyiségek nincsenek felszerelve vészvilágítással, az említett helységekben gondoskodni kell éjszakai állandó világításról.

(32)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a lakóterek megvilágításának meg kell felelnie az illetékes hatóság által meghatározott szabványoknak. A lakóterek szabad mozgásra alkalmas valamennyi részén a világításra vonatkozó minimális szabványt úgy kell meghatározni, hogy egy rendesen látó személy szép időben el tudjon olvasni egy hagyományos nyomtatott újságot.

(33)

Amennyiben a hajó kialakítása, mérete, illetve rendeltetése megengedi, a hálóhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és a gyorsulás hatásait a legkevésbé lehessen érezni, de semmi esetre sem az ütközési válaszfalak elé.

(34)

Figyelembe véve a hajó rendeltetését, a hálóhelyiségre eső személyek száma és az egy főre eső alapterület – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – révén megfelelő teret és kényelmet kell biztosítani a hajón lévő halászok számára.

(35)

A 24 méteres és annál hosszabb, de 45 méternél rövidebb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 1,5 négyzetméternél kisebb.

(36)

A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 2 négyzetméternél kisebb.

(37)

Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb hat.

(38)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb négy. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e követelménytől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmény nem észszerű vagy nem kivitelezhető.

(39)

Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában a tisztek – lehetőség szerint – külön hálóhelyiséget, illetve helyiségeket kapnak.

(40)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a tisztek hálóhelyiségei lehetőség szerint egyszemélyesek, de semmi esetre sem lehet bennük két fekhelynél több. Az illetékes hatóság egyes esetekben megengedhet az e pont követelményeitől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmények nem észszerűek vagy nem kivitelezhetők.

(41)

Az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett számát jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a helyiség megfelelően látható részén.

(42)

A fekvőhelyeknek megfelelő méretűnek kell lenniük. A matracoknak megfelelő anyagból kell lenniük. Minden egyes fekvőhelyet helyi világítással kell ellátni.

(43)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a fekvőhely minimális belső mérete legalább 198-szor 80 centiméter.

(44)

A hálóhelyiségeket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy megfelelő kényelmet biztosítsanak a használóinak és könnyen rendben lehessen azokat tartani. A rendelkezésre bocsátandó felszerelések többek között a következők: fekvőhelyek, a ruházat és egyéb személyes használati tárgyak elhelyezéséhez elégséges nagyságú zárható szekrények, valamint írásra alkalmas felület.

(45)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében írásra alkalmas asztalt és széket kell biztosítani.

(46)

A hálóhelyiségeket lehetőleg úgy kell elhelyezni, illetve felszerelni, hogy a férfiak és nők magánszférája ne sérüljön.

(47)

Az étkezőknek a lehető legközelebb kell lenniük a konyhához, de semmi esetre sem lehetnek az ütközési válaszfalak előtt.

(48)

A hajónak a rendeltetésének megfelelő étkezővel kell rendelkeznie. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában az étkezőnek lehetőleg el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(49)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az étkezőnek el kell különülnie a hálóhelyiségektől.

(50)

Az egyes étkezők méretének és felszereltségének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy be tudjon fogadni annyi személyt, amennyi várhatóan azokat egy időben használni fogja.

(51)

A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében folyamatosan a halászok rendelkezésére kell állnia egy megfelelő kapacitású hűtőnek, valamint hideg és meleg italok készítésére alkalmas eszközöknek.

(52)

A hajón lévő összes személy rendelkezésére kell állnia a hajó rendeltetésének megfelelő szaniterhelyiségeknek, amelyben wc-k, mosdókagylók, fürdőkádak vagy zuhanyok találhatók. E helyiségeknek meg kell felelniük legalább az egészségügyi és higiéniai minimumkövetelményeknek, valamint elfogadható minőségűnek kell lenniük.

(53)

A szaniterhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy onnan más helyiségekbe ne jusson ki semmi. A szaniterhelyiségeknek biztosítaniuk kell a magánélet észszerű védelmét.

(54)

A halászoknak és a hajón lévő más személyeknek a megfelelő higiénia biztosításához elegendő mennyiségű hideg és meleg folyó édesvizet kell biztosítani. Az illetékes hatóság konzultációt követően megállapíthatja a víz minimális szükséges mennyiségét.

(55)

Amennyiben rendelkezésre állnak szaniterhelyiségek, azok szellőztetése a hajón kívülre történik, a lakóterek részeitől függetlenül.

(56)

A lakóterek teljes felületének könnyen megfelelően tisztíthatónak kell lennie. A padlót csúszásmentes burkolattal kell ellátni.

(57)

A 24 méteres és annál hosszabb hajókon az olyan halászok számára, akik nem rendelkeznek szaniterhelyiséggel ellátott helyiséggel, legfeljebb négy személyre legalább egy kádnak vagy zuhanynak, illetve mindkettőnek, egy WC-nek, valamint egy mosdónak kell jutnia.

(58)

Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában biztosítani kell – figyelembe véve a hajó rendeltetését – a ruházat mosásához és szárításához szükséges berendezéseket.

(59)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani.

(60)

A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani a hálóhelyiségektől, étkezőktől, WC-ktől elkülönülő helyiségben, amelyet megfelelő szellőzéssel és fűtéssel, valamint szárítókötéllel vagy a ruhák szárítására alkalmas más eszközzel kell ellátni.

(61)

A 92/29/EGK irányelv követelményein túlmenően szükség esetén a beteg vagy sérült halászok részére egy helyiséget kell biztosítani.

(62)

A 92/29/EGK irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelmények helyett a következők alkalmazandók: az 500 bruttó regisztertonna (BRT) feletti olyan hajókon, amelyeken legalább 15 halász három napnál hosszabb úton van, valamint a 24 méteres és annál hosszabb halászhajókon – tekintet nélkül a legénység nagyságára és az út időtartamára – orvosi ellátás nyújtására alkalmas elkülönített betegszobának kell rendelkezésre állnia. A helyiséget megfelelően fel kell szerelni és higiénikus állapotban kell tartani.

(63)

A vihar esetén hordható és az egyéb védőfelszerelések felakasztására a hálóhelyiségeken kívül, de onnan nem messze helyet kell biztosítani.

(64)

A hajón lévő halászok rendelkezésére kell bocsátani megfelelő asztali és konyhai edényeket, ágyneműt és egyéb textíliákat. Ugyanakkor lehetőség van a textília költségeinek működési költségként való megtéríttetésére, ha a kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.

(65)

A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hajón lévő halászok számára megfelelő szabadidős létesítményeket, felszereléseket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A szabadidős tevékenységekhez adott esetben használható az étkező.

(66)

A lehetőségekhez mérten a hajón lévő halászok számára észszerű és a halászhajó-tulajdonos teljes költségét nem meghaladó áron észszerű hozzáférést kell biztosítani a távközlési eszközökhöz

(67)

A hajón biztosítani kell sütő-főző berendezéseket. Kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában e berendezéseket lehetőleg elkülönített konyhában kell felszerelni.

(68)

A konyhának, illetve elkülönített konyha hiányában a főzőrésznek a célnak megfelelő méretűnek kell lennie, jó világítással és szellőztetéssel kell rendelkeznie, valamint megfelelően felszereltnek és karbantartottnak kell lennie.

(69)

A 24 méteres és annál hosszabb hajóknak külön konyhával kell rendelkezniük.

(70)

A hajókonyhán főzéshez használt propán- vagy butángáz palackokat a nyílt fedélzeten, a külső hőforrásoktól és hatásoktól védett helyen kell tartani.

(71)

Az élelmiszerkészletek számára megfelelő nagyságú és a célnak megfelelő, szárazon és hidegen tartható, jól szellőztethető helyet kell biztosítani, hogy a készletek ne romoljanak meg. Ehhez kifejezett egyébirányú rendelkezés hiányában lehetőleg hűtőket vagy más, alacsony hőmérsékleten történő tárolást szolgáló eszközöket kell alkalmazni.

(72)

A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében tárolóhelyiséget és hűtőt, valamint egy további alacsony hőmérsékletű tárolóhelyiséget kell biztosítani.

(73)

Figyelemmel a halászok számára, valamint az út időtartamára és jellegére, elegendő élelmiszert és ivóvizet kell biztosítani. Az élelmiszernek és az ivóvíznek továbbá megfelelőnek kell lennie a tápérték, a minőség, a mennyiség és a változatosság szempontjából, és figyelembe kell venni a halászok vallási előírásait és az étellel kapcsolatos kulturális szokásait.

(74)

Az illetékes hatóság követelményeket határozhat meg a hajón rendelkezésre bocsátandó élelmiszer és víz vonatkozásában a minimális szabványokról és mennyiségről.

(75)

A lakótereket tiszta és lakható állapotban kell tartani, valamint nem lehetnek bennük olyan áruk és készletek, amelyek nem a helyiségben lakók személyes tulajdonát képezik vagy biztonságukat, illetve megmentésüket szolgálják.

(76)

A konyhát és az élelmiszerraktárakat higiénikus állapotban kell tartani.

(77)

A szemetet zárt, jól záródó tartályban kell tartani, és amikor szükséges, el kell távolítani azokról a helyekről, amelyek élelmiszerrel érintkeznek.

(78)

(79)

Az illetékes hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést, hogy – megkülönböztetés nélkül – figyelembe lehessen venni az eltérő és sajátos vallási és társadalmi gyakorlatot követő tengerészek érdekeit, azzal a feltétellel, hogy az ilyen eltérések nem eredményeznek összességükben annál kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyek a melléklet alkalmazásából adódnának.