7.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 259/28


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1805 AJÁNLÁSA

(2017. október 3.)

a közbeszerzés professzionalizálásáról

A közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra kialakítása

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A közbeszerzés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésének egyik eszköze. Ezen eszköznek jelentős gazdasági hatása lehet (1), mivel előmozdítja a növekedéssel, a munkahely-teremtéssel és a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos bizottsági menetrendet. A hatékony, eredményes és versenyképes közbeszerzés nemcsak a jól működő egységes piac ismérve, de az európai beruházások egyik fő csatornája is (2).

(2)

A közbeszerzésről szóló, 2014-ben elfogadott irányelvek (3) olyan eszköztárat biztosítanak, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a közbeszerzés hatékonyabb és stratégiai jellegű alkalmazását. A közbeszerzés új kihívásokkal néz szembe, hiszen a folyamatosan szűkülő költségvetési környezetben fokozott mértékben várható el, hogy a közbeszerzés során a lehető leggazdaságosabban bánjanak a közpénzekkel, használják ki a digitalizálás és a változó piacok lehetőségeit, nyújtsanak stratégiai hozzájárulást a horizontális politikai célkitűzésekhez és az olyan társadalmi értékekhez mint az innováció, a társadalmi befogadás, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság, a lehető legnagyobb legyen a hozzáférhetőség és az elszámoltathatóság annak érdekében, hogy minél inkább elkerülhető legyen a rossz hatásfok, a pazarlás, a szabálytalanság, a csalás és a korrupció, valamint hogy felelős ellátási láncok épülhessenek ki.

(3)

A közbeszerzési szabályok hatékony alkalmazását minden szinten biztosítani kell az európai beruházás ezen alapvető eszköze lehető leghatékonyabb kihasználásának érdekében – amint az európai beruházási tervben (4) is megfogalmazásra került –, valamint egy erősebb egységes piac érdekében, amint annak az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében Juncker elnök is hangot adott. A hatékonyság egyike a közbeszerzés fejlesztendő területeinek, amelyekre az európai szemeszter keretében mutattak rá.

(4)

Ezért biztosítani kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, és az ajánlatkérő szerveknek képesnek kell lenniük a legmagasabb szintű szakmai kívánalmaknak eleget tevő beszerzésekre. A közbeszerzés területén dolgozó szakemberek professzionalizmusának javítása és támogatása erősítheti azt a hatást, amelyet a közbeszerzés a gazdaság egészére gyakorol (5).

(5)

A közbeszerzések professzionalizálásának célja legszélesebb értelemben véve az, hogy a közbeszerzésben megmutatkozzon a közbeszerzési feladatokat (6) irányító vagy azokban részt vevő személyek szakmai készségei és kompetenciái, ismeretei és tapasztalatai általános szintjének javulása. Mindez érvényes a munka hatékony elvégzéséhez és az eredmények eléréséhez szükséges eszközökre és támogatásra, valamint az intézményi politika architektúrájára is (7). Egy hatékony professzionalizálási politikának ezért átfogó stratégiai megközelítésen kell alapulnia, három egymást kiegészítő célkitűzés mentén:

I.

Megfelelő politikai architektúra kialakítása a professzionalizálás szolgálatában: a valódi hatás eléréséhez a professzionalizálást szolgáló szakpolitikáknak magas szintű politikai támogatottságra van szüksége. Ez azt jelenti, hogy központi politikai szinten világosan meg kell határozni, mely intézmény milyen hatáskörökkel és feladatokkal rendelkezzen, támogatni kell a helyi, regionális és ágazati szintű erőfeszítéseket, biztosítani kell a politikai ciklusokon átívelő folyamatosságot, valamint adott esetben olyan intézményi struktúrákat kell használni, amelyek előmozdítják a szakosodást, az ismeretek összegyűjtését és megosztását.

II.

Emberi erőforrások – a beszerzéssel foglalkozó szakemberek képzésének és életpálya-építésének javítása: a beszerzési szakemberek, tehát azok, akik részt vesznek az árubeszerzésekben, a szolgáltatások megrendelésében és az építési beruházásokra irányuló beszerzésekben, valamint a közbeszerzési ügyek felülvizsgálatáért felelős könyvvizsgálók és tisztviselők jogosultak a felelősségi körük szerinti szakképzettség, képesítés, szakértelem és tapasztalat megszerzésére. Ez azt jelenti, hogy tapasztalt, képzett és motivált munkaerőt kell biztosítani, lehetővé kell tenni a szükséges képzést és a folyamatos szakmai fejlődést, valamint ki kell alakítani egyrészt egy életpálya-rendszert, másrészt olyan ösztönzőket, amelyek vonzóbbá teszik a közbeszerzéssel kapcsolatos munkaköröket, a köztisztviselőket pedig stratégiai eredmények elérésére sarkallják.

III.

Rendszerek – a professzionális közbeszerzési gyakorlatot támogató eszközök és módszerek rendelkezésre bocsátása: a közbeszerzésekkel foglalkozó szakembereket minden egyes beszerzés alkalmával megfelelő eszközökkel és támogatással kell ellátni a hatékony cselekvés és a legjobb ár-érték arány elérése érdekében. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell olyan, az intelligens közbeszerzés megvalósításához szükséges eszközök és folyamatok rendelkezésre állását, mint az elektronikus közbeszerzés eszközei, iránymutatások, kézikönyvek, sablonok és együttműködési eszközök, kiegészítve mindezt megfelelő képzéssel, támogatással és szakértelemmel, az ismeretek összegyűjtésével és a bevált gyakorlatok cseréjével.

(6)

Ez az ajánlás (8) azzal ösztönzi a tagállami professzionalizálási politikák kidolgozását és végrehajtását, hogy egy mérlegelendő referenciakeretet biztosít (9). A kezdeményezés várhatóan segíteni fogja a tagállamokat professzionalizálási politikájuk kialakításában, és ezzel a közérdekű célok elérése során javul majd a közbeszerzés profilja, illetőleg növekszik befolyása, hatása és elismertsége.

(7)

Ezen ajánlás címzettjei a tagállamok és a tagállamok elsősorban nemzeti szintű közigazgatása. A tagállamoknak azonban központosított vagy decentralizált beszerzési rendszerük keretében tovább kell ösztönözniük és támogatniuk az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a professzionalizálási kezdeményezések bevezetése tekintetében. Ezért a tagállamoknak fel kell hívniuk a közbeszerzési eljárásokért felelős, különböző szintű szervek, valamint a könyvvizsgálók és a közbeszerzési ügyek felülvizsgálatáért felelős tisztviselők képzéséért felelős szervek figyelmét erre az ajánlásra,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ AJÁNLÁST:

I.   A KÖZBESZERZÉS PROFESSZIONALIZÁLÁSÁRA IRÁNYULÓ POLITIKA MEGHATÁROZÁSA

1.

A tagállamoknak saját igényeiknek, forrásaiknak és közigazgatási struktúráiknak megfelelően a közbeszerzésre vonatkozó hosszú távú professzionalizálási stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek vagy önállóak, vagy részét alkotják a közigazgatás szélesebb körű professzionalizálási politikáinak. A cél a készségek bevonzása, fejlesztése és megtartása, a teljesítményre és a stratégiai eredményekre való összpontosítás, valamint a rendelkezésre álló eszközök és technikák előnyeinek maradéktalan kihasználása. Ezeket a stratégiákat:

a)

ki kell terjeszteni a közbeszerzési eljárás valamennyi érintett résztvevőjére, és egy befogadó folyamat révén nemzeti, regionális és helyi szinten kell kialakítani;

b)

a közszféra egészét érintően, egyéb politikákkal összhangban kell alkalmazni; valamint

c)

a más tagállamokban és nemzetközi szinten zajló fejlemények figyelembevételével kell megalkotni.

2.

A tagállamoknak ezenkívül ösztönözniük és támogatniuk kell az ajánlatkérő hatóságokat/szerveket a nemzeti professzionalizálási stratégiák végrehajtásában, a professzionalizálási kezdeményezések kidolgozásában, a megfelelő intézményi architektúrák kiépítésében és az összehangoltabb, hatékonyabb, stratégiai közbeszerzés érdekében történő együttműködés kialakításában, többek között az alábbiak alapján:

a)

fokozott együttműködés a releváns szolgálatok és az ajánlatkérő hatóságok/szervek között; valamint

b)

a képzési intézmények, a központi beszerző szervek és a közbeszerzési szakmai szervezetek szakértelme és támogatása.

II.   EMBERI ERŐFORRÁSOK – A KÉPZÉS ÉS AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS JAVÍTÁSA

3.

A tagállamoknak – a közbeszerzési projektek multidiszciplináris jellegét figyelembe véve – a kijelölt közbeszerzési tisztviselők, a kapcsolódó munkakörök, valamint a bírók és könyvvizsgálók tekintetében is azonosítaniuk kell és meg kell határozniuk azon alapkészségeket és -kompetenciákat, amelyeket a közbeszerzés-szakértőknek el kell sajátítaniuk. Ide tartoznak a következők:

a)

a munkaerő-felvétel és az életpálya-építés folyamatainak támogatásához, valamint a képzési tantervek kidolgozásához szükséges készségek és hatáskörök keretrendszere; és

b)

a közbeszerzések európai szintű közös keretrendszere.

4.

A tagállamoknak megfelelő – kezdeti és egész életen át tartó – képzési programokat kell kidolgozniuk adatelemzés és igényfelmérés, valamint adott esetben kompetenciakeretek alapján. Ide tartoznak a következők:

a)

felsőfokú és posztgraduális alapképzési kínálat kidolgozása és/vagy kidolgozásának támogatása, valamint egyéb szakképzés pályakezdők számára;

b)

az egész életen át tartó képzés és tanulás átfogó, célzott és hozzáférhető kínálatának biztosítása és/vagy támogatása;

c)

a képzési kínálat megtöbbszörözése innovatív, interaktív megoldásokon vagy az elektronikus tanulás eszközein, illetőleg replikációs rendszereken keresztül; továbbá

d)

a tudományos együttműködésből és a kutatásból származó előnyök kihasználása a közbeszerzési megoldások szilárd elméleti támogatásának kialakítása érdekében.

5.

A tagállamoknak fejleszteniük és támogatniuk kell továbbá a megbízható emberierőforrás-menedzsment, az életpálya-tervezés és a közbeszerzés-specifikus motivációs rendszerek ajánlatkérő hatóságok/szervek általi átvételét annak érdekében, hogy a beszerzés területén a szakképzett személyzet megszerezhető és megtartható legyen, a szakemberek pedig ösztönzést kapjanak arra, hogy a közbeszerzés terén jobb minőségű és stratégiai megközelítést alkalmazzanak. Ide tartoznak a következők:

a)

olyan elismerési és/vagy tanúsítási rendszerek, amelyek megfelelő módon meghatározzák és jutalmazzák a közbeszerzési feladatokat;

b)

életpálya-rendszerek, intézményi ösztönzők és a stratégiai eredmények politikai támogatása; valamint

c)

kiválósági díjak a bevált gyakorlatok terjesztése érdekében olyan területeken, mint az innováció, a zöld és társadalmilag felelős közbeszerzés vagy a korrupció elleni küzdelem.

III.   RENDSZEREK – ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

6.

A tagállamoknak ösztönözniük és támogatniuk kell az olyan hozzáférhető informatikai eszközök fejlesztését és alkalmazását, amelyek egyszerűsíthetik és javíthatják a közbeszerzési rendszerek működését. Ide tartoznak a következők:

a)

az információkhoz való hozzáférés lehetővé tétele egyetlen online portál létrehozása révén;

b)

informatikai eszközök kifejlesztése és az ezzel kapcsolatos megfelelő képzés (pl. méretgazdaságosság, energiahatékonyság vagy csapatmunka), vagy a megfelelő piaci alapú megoldások támogatása; valamint

c)

a digitalizálás stratégiai megközelítésének előmozdítása a termékek és szolgáltatások szabványosítása, megosztása, újrafelhasználása és interoperabilitása révén, különösen az uniós szinten rendelkezésre álló informatikai megoldások (10) használatával, valamint az olyan eszközök kifejlesztéséhez való hozzájárulással, mint a beszerzésre vonatkozó IKT-szabványok online katalógusa (11).

7.

A tagállamoknak a szakmai hitelesség szerves részeként egyéni és intézményi szinten támogatniuk és ösztönözniük kell a feddhetetlenséget azáltal, hogy olyan eszközöket biztosítanak, amelyek biztosítják a megfelelést és az átláthatóságot, valamint iránymutatást nyújtanak a szabálytalanságok megelőzéséhez. Ide tartoznak a következők:

a)

etikai kódexek, valamint a feddhetetlenségre vonatkozó charták kidolgozása;

b)

a szabálytalanságokra vonatkozó adatok felhasználása (12) visszajelzésként a megfelelő képzések és útmutatások kidolgozásához, valamint a megbízhatóság igazolásának előmozdításához; és

c)

konkrét iránymutatás kidolgozása a csalás és a korrupció megelőzéséhez és felderítéséhez, ideértve a visszaélések bejelentésére szolgáló csatornák használatát is.

8.

A tagállamoknak iránymutatást kell biztosítaniuk egyrészt az uniós és nemzeti joggal, illetve az EU nemzetközi kötelezettségeiből eredő követelményekkel kapcsolatos jogbiztonság biztosítása céljából, másrészt a stratégiai gondolkodás, a kereskedelmi mérlegelés és az intelligens/tájékozott döntéshozatal megkönnyítése és előmozdítása érdekében. Ide tartoznak a következők:

a)

célzott útmutatók, módszertani kézikönyvek és a bevált gyakorlatokra és a leggyakoribb hibákra vonatkozó, naprakész, felhasználóbarát, könnyen hozzáférhető, a szakemberek tapasztalatain alapuló adattárak; valamint

b)

egységesített sablonok és eszközök különböző eljárásokhoz, például a zöld közbeszerzés kritériumai.

9.

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a bevált gyakorlatok cseréjét, és támogatniuk kell a szakembereket a professzionális közbeszerzési eljárások, az együttműködésen alapuló munka és a szakértelem-átadás biztosításában. Ide tartoznak a következők:

a)

technikai segítségnyújtás reaktív információs szolgálatok, forróvonalak és/vagy e-mail-szolgáltatások révén;

b)

szemináriumok és munkaértekezletek szervezése az új jogi fejlemények, a politikai prioritások és a helyes gyakorlat megosztása érdekében; valamint

c)

a szakemberek közösségeinek ösztönzése online fórumokon és szakmai közösségi hálózatokon keresztül.

IV.   AZ AJÁNLÁS NYOMON KÖVETÉSE – JELENTÉSTÉTEL ÉS ELLENŐRZÉS

10.

Ajánlott, hogy a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 83. cikke, a 2014/23/EU irányelv 45. cikke és a 2014/25/EU irányelv 99. cikke szerinti jelentéstétel során tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről.

Kelt Strasbourgban, 2017. október 3-án.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése (COM(2015) 550).

(2)  A kohéziós finanszírozás közel fele közbeszerzésen keresztül zajlik. A 2014–2020 közötti időszakban az EU az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül 325 milliárd EUR-t (ez az EU teljes költségvetésének csaknem egy harmada) fektet be az európai régiókba, hogy serkentse a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a versenyképességet, valamint mérsékelje a fejlődésbeli egyenlőtlenségeket.

(3)  A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a klasszikus irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.) és különösen annak 83. cikkének (4) bekezdése, a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a koncessziókról szóló irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.) és különösen annak 45. cikkének (4) bekezdése, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a közüzemi irányelv) (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.) és különösen annak 99. cikkének (4) bekezdése.

(4)  2014; A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: Európai beruházási terv (COM(2014) 903).

(5)  Az egységes piaci stratégiát kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD/2015/202) becslése szerint a professzionalizálásból adódó problémák megoldásából származó potenciális gazdasági előnyök több mint 80 milliárd EUR-ra rúgnak.

(6)  Ezek magukban foglalják a közbeszerzési tisztviselők munkájának teljes körét a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában az igények azonosításától a szerződések kezeléséig, legyen szó akár központi, akár decentralizált igazgatásról vagy intézményekről, különösen olyan munkakörökben, amelyek kifejezetten a beszerzésekhez kapcsolódnak vagy amelyek betöltője egyszerűen csak felelős a beszerzéshez kapcsolódó bizonyos feladatokért.

(7)  A közbeszerzésről szóló 2015-ös OECD-ajánlás is kiemeli a beszerzésekben részt vevő munkaerő képzésének szükségességét annak érdekében, hogy ez a munkaerő képes legyen a kedvező ár-érték arány folyamatos fenntartására. http://www.oecd.org/gov/ethics/OECD-Recommendation-on-Public-Procurement.pdf

(8)  A Bizottságnak nem áll szándékában előírni egy konkrét modellt, hanem felkéri a tagállamokat és az illetékes közigazgatási szerveket, hogy foglalkozzanak a vonatkozó kérdésekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy minden tagállam máshol tart ezen az úton. Mindazonáltal az új irányelvek előírják számukra annak biztosítását, hogy a) az uniós közbeszerzési jog értelmezésére és alkalmazására vonatkozó információ és iránymutatás ingyenes legyen, segítve ezzel az ajánlatkérő szerveket, a gazdasági szereplőket, különösen a kkv-kat, valamint b) az ajánlatkérő szervek kapjanak támogatást a közbeszerzési eljárások megtervezéséhez és végrehajtásához.

(9)  Az ajánlást a tagállami bevált gyakorlatok gyűjteménye kíséri.

(10)  Például: az egységes digitális ügyfélkapu és az európai hálózat digitális szolgáltatási infrastruktúrájának építőelemei (elektronikus személyazonosítás, elektronikus aláírás, elektronikus kézbesítés, elektronikus számlázás).

(11)  https://joinup.ec.europa.eu/community/european_catalogue/

(12)  Az adatvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása és a személyes adatok védeleméhez való alapvető jog tiszteletben tartása mellett.