4.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/3


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2017. május 8.)

a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Magyarország által bevezetett intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről

(2017/C 214/04)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (1) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)

2017. február 20-i levelében Magyarország értesítette a Bizottságot egyes, a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján bevezetett intézkedéseiről.

(2)

A Bizottság az értesítés beérkezésétől számított három hónapon belül megvizsgálta, hogy az intézkedések – különösen arányosságuk és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében – összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

(3)

Az intézkedések vizsgálata során a Bizottság figyelembe vette a magyarországi audiovizuális piacról rendelkezésre álló adatokat, köztük különösen a televíziós piacra gyakorolt hatásokkal kapcsolatosakat.

(4)

A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események jegyzékét Magyarország egyértelmű és átlátható módon, széles körű konzultáció alapján állította össze.

(5)

A magyar hatóságok által átadott részletes információk és nézettségi adatok alapján a Bizottság meggyőződött arról, hogy a Magyarország által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt események jegyzéke a következő, az események társadalmi jelentősége szempontjából mértékadónak tekintett kritériumok közül legalább kettőt teljesít: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, és nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek – különösen a kulturális önazonosság erősítésében – általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára; iii. az ország csapata résztvevője a nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajló eseménynek; valamint iv. az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események benyújtott jegyzéke több olyan megjelölt eseményt tartalmaz, amely általában is kiemelten jelentősnek számít társadalmi szempontból; ilyenek például az olyan nyári és téli olimpiai játékok, amelyeken a magyar nemzeti válogatott, illetve egy vagy több magyar versenyző is részt vesz. A magyar hatóságok bemutatták, hogy a nyári és a téli olimpiai játékok iránt nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(7)

A FIFA Világbajnokság és az UEFA Európa-bajnokság nyitómérkőzése, negyeddöntői, elődöntői és döntője szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezek az események széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon, ugyanis nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(8)

A jegyzék tartalmazza a magyar nemzeti férfiválogatottnak a FIFA Világbajnokságon és az UEFA Európa-bajnokságon játszott valamennyi mérkőzését, valamint az említett sportesemények selejtező mérkőzéseit és a hivatalos barátságos mérkőzéseket. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezen események iránt nem csupán a labdarúgás szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot keltenek. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(9)

AZ UEFA Bajnokok Ligájának döntője, valamint az UEFA Bajnokok Ligája és az UEFA Európa-liga magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. Ezek az események széles körben különös visszhangot keltenek a magyar társadalomban, ugyanis nem csupán a labdarúgó-mérkőzések szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ez esetben arról van szó, hogy magyarországi klubcsapat vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(10)

Az EHF férfi és női kézilabda-Európa-bajnokságnak a magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok rámutatnak, hogy ezek az események a sportág rajongóin túlmutatóan széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon. A magyar válogatott rendre részt vesz ezek az eseményeken, amelyek nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(11)

A jegyzék tartalmazza az EHF Bajnokok Ligája magyarországi klubcsapat részvételével zajló valamennyi férfi és női kézilabda-mérkőzését. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezen események iránt nem csupán a kézilabda szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot keltenek. Ez esetben arról van szó, hogy magyarországi klubcsapat vesz részt nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(12)

A FINA férfi vízilabda-világbajnokságnak és a LEN Bajnokok Ligájának a magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok rámutatnak, hogy ezen események iránt nem csupán a sportág szokásos közönsége érdeklődik, hanem széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon. A széles körű és fokozott érdeklődést az is erősíti, hogy a magyar csapat kiemelkedő sikereket ért el ezeken az eseményeken. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(13)

A jegyzék tartalmazza Formula–1 Magyar Nagydíjat, amely társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseménynek számít. A magyar hatóságok bemutatták, hogy az esemény iránt nem csupán a sportág szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot kelt. Ezenkívül az esemény nagy televíziós nézettségnek örvend, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhető.

(14)

A megjelölt intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyeket az elérni kívánt célok – vagyis a tájékozódáshoz való jog védelme, valamint a nyilvánosságnak a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférése – kijelölnek. A Bizottság következtetésében figyelembe veszi a szóban forgó események tervezett közvetítési módját, a „jogosult műsorszolgáltató” fogalommeghatározását, a magyarországi Médiatanács szerepét az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő jogviták rendezésében, továbbá azt, hogy a jelentős események jegyzékét létrehozó döntés azokra az eseményekre alkalmazandó, amelyek vonatkozásában a döntés hatálybalépését követően kötnek kizárólagos jogot biztosító szerződéseket. Ezért kimondható, hogy az Európai Alapjogi Charta 17. cikkében meghatározott, a tulajdonhoz való jogra gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(15)

Ugyanebből a megfontolásból a magyarországi intézkedések arányosnak tekinthetők, mert csak a szükséges mértékben szűkítik a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke szerinti alapszabadsága érvényesülését. A kiemelkedően fontos közérdek annak biztosítása, hogy a nyilvánosság széleskörűen hozzáférjen a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események közvetítéséhez. A magyarországi intézkedések továbbá nem valósítanak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem zárják le a piacot más tagállamok műsorszolgáltatói, jogtulajdonosai és más gazdasági szereplői előtt.

(16)

A megjelölt intézkedések továbbá összeegyeztethetők az Európai Unió versenyszabályaival is. A jegyzékben szereplő események közvetítésére jogosult műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, ezért az egyes események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges verseny folyik vagy folyhat. Megállapítható továbbá, hogy a jegyzékben szereplő események száma nem túlzott, így nem torzítja a versenyt az ingyenesen és a díjfizetés ellenében fogható televíziós csatornák piacain. Ezért kimondható, hogy a piaci verseny szabadságára gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(17)

A Bizottság a Magyarország által bevezetett intézkedésekről tájékoztatta a többi tagállamot, és megállapításait ismertette a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottsággal. A bizottság kedvező véleményt alkotott,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

(1)   A Magyarország által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján hozott, a Bizottságnak az irányelv 14. cikkének (2) bekezdése alapján bejelentett intézkedések összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2)   A Magyarország által hozott intézkedéseket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 8-án.

a Bizottság részéről

Andrus ANSIP

alelnök


(1)  HL L 95., 2010.4.15., 1. o.