13.12.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2134 RENDELETE

(2016. november 23.)

az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az 1236/2005/EK tanácsi rendeletet (2) 2005-ben fogadták el és 2006. július 30-án lépett hatályba. Az Európai Parlament 2010. évi felhívásai (3) nyomán, illetve mivel a jelek arra utaltak, hogy az Unióból exportált gyógyszereket egy harmadik országban halálbüntetés végrehajtásához használták fel, az olyan áruknak az említett rendelet II. és III. mellékletében foglalt jegyzékeit, amelyek kereskedelme tiltott vagy ellenőrzött, az 1352/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosították. A Bizottság egy szakértői csoport bevonásával felülvizsgálta, hogy szükséges-e az 1236/2005/EK rendelet és annak mellékletei további módosítása. 2014 júliusában a 775/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) ennek megfelelően módosította a II. és a III. mellékletet.

(2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével jogilag kötelező erejűvé vált. A kínzás fogalmának az 1236/2005/EK rendeletben szereplő meghatározása a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984. évi egyezményből került átvételre, és az továbbra is érvényes. A „más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés” fogalommeghatározását, amely nem szerepel az említett egyezményben, módosítani kell, hogy az összhangba kerüljön az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. Helyénvaló továbbá a „kínzás”, valamint a „más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés” fogalommeghatározásában szereplő „törvényes büntetés” kifejezés jelentésének az Unió halálbüntetéssel kapcsolatos politikája alapján történő pontosítása.

(3)	Az 1236/2005/EK rendelet egy kiviteli engedélyezési rendszert hozott létre, melynek célja, hogy megakadályozza az említett rendelet III. mellékletében felsorolt áruk halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során történő felhasználását.

(4)	A kiviteli engedélyezési rendszer nem lépheti túl az arányosság szabta kereteket. Ezért nem akadályozhatja a jogszerű gyógyászati célokra felhasznált gyógyszerek kivitelét.

(5)

A halálbüntetés, illetve a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés között fennálló különbségekből adódóan helyénvaló egyes áruk halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználásának megakadályozására külön kiviteli engedélyezési rendszert létrehozni. Ezen rendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy bizonyos országok már minden bűncselekmény tekintetében eltörölték a halálbüntetést, illetve hogy ennek kapcsán nemzetközi kötelezettségvállalást is tettek. Minthogy azonban fennáll a reexport kockázata olyan országokba, amelyek még ezt nem tették meg, a halálbüntetést már eltörölt országokba irányuló kivitelek esetében indokolt bizonyos feltételekhez és követelményekhez kötni az engedélyezést. Azon országokba irányuló kivitelek esetében tehát helyénvaló általános kiviteli engedély megadása, amelyek minden bűncselekmény tekintetében eltörölték a halálbüntetést és annak eltörlését nemzetközi kötelezettségvállalás útján is megerősítették.

(6)

Amennyiben egy ország nem törölte el a halálbüntetést minden bűncselekmény tekintetében és annak eltörlését nem erősítette meg nemzetközi kötelezettségvállalás útján, a kiviteli engedély iránti kérelem vizsgálatakor az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy a rendeltetési hely szerinti országbeli végfelhasználók az exportált árukat az említett büntetés végrehajtásához használnák fel. A végfelhasználók által harmadik feleknek történő eladások és átadások ellenőrzése érdekében megfelelő feltételeket és követelményeket kell előírni. Amennyiben ugyanazon exportőr és végfelhasználó között többszöri szállításra kerül sor, lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy rendszeres időközönként – például hat hónaponként – felülvizsgálják a végfelhasználó státuszát, azt elkerülendő, hogy ezt minden egyes exportszállítmány engedélyezése alkalmával el kelljen végezniük, ami azonban nem sérti az illetékes hatóságok azon jogát, hogy indokolt esetben az 1236/2005/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban semmissé nyilváníthatják, felfüggeszthetik, módosíthatják vagy visszavonhatják a kiviteli engedélyt.

(7)

Az exportőrökre háruló adminisztrációs teher csökkentése érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy globális engedélyt adjanak az exportőrnek, amely az exportőrtől származó és egy meghatározott végfelhasználónak szánt valamennyi gyógyszerszállítmányra érvényes adott időtartamon belül, és amelyben szükség esetén feltüntetik az áruk végfelhasználó általi rendes felhasználásának megfelelő mennyiséget. Az 1236/2005/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésével összhangban ezen engedélyek érvényessége 1–3 évre szól, és legfeljebb két évvel hosszabbítható meg.

(8)

Abban az esetben is adható globális engedély, ha a gyártó az 1236/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó gyógyszereket olyan országbeli forgalmazó számára szándékozik exportálni, amely ország nem törölte el a halálbüntetést, azzal a feltétellel, hogy az exportőr és a forgalmazó jogilag kötelező megállapodást kötött, amely kötelezi a forgalmazót arra, hogy megfelelő intézkedések alkalmazásával biztosítsa, hogy a gyógyszereket nem használják fel halálbüntetés végrehajtásához.

(9)

Azon áruk jegyzéke, melyek tekintetében engedélyre van szükség ezen áruk halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználásának megelőzése érdekében, csak olyan árukat tartalmazhat, melyeket olyan harmadik országokban használtak fel halálbüntetés végrehajtásához, ahol nem törölték el a halálbüntetést, és olyan árukat, melyek halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználását bármely ilyen harmadik országban jóváhagyták, még ha ezeket az árukat eddig nem is használták fel ilyen célra. A jegyzékben nem kell szerepelnie olyan nem halált okozó áruknak, melyek nem szükségesek egy elítélt személy kivégzéséhez, ilyenek például a kivégzőhelyen található normál bútorok.

(10)

Az 1236/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó gyógyszerek a kábítószerekre és pszichotrop anyagokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, így például a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménnyel összhangban történő ellenőrzések tárgyát képezhetik. Minthogy ezen ellenőrzések célja a tiltott kábítószer-kereskedelem megakadályozása, nem pedig az érintett gyógyszerek halálbüntetés végrehajtásához történő felhasználásának megelőzése, az 1236/2005/EK rendelet által előírt kiviteli ellenőrzéseket a nemzetközi ellenőrzéseken felül kell elvégezni. Ugyanakkor a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy e két ellenőrzési rendszer alkalmazását egyetlen eljárásban valósítsák meg.

(11)

Az exportőrökre háruló adminisztrációs teher csökkentése céljából lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy az adott áruk kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljával történő felhasználásának megakadályozása érdekében az 1236/2005/EK rendelet III. mellékletében felsorolt áruk esetében globális engedélyt adjanak ki az exportőröknek.

(12)

A kiviteleknek az 1236/2005/EK rendelettel összhangban történő ellenőrzései nem alkalmazandók azon áruk esetében, amelyek kivitelének ellenőrzése a 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponttal (6), a 428/2009/EK tanácsi rendelettel (7), valamint a 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban történik.

(13)

Az 1236/2005/EK rendelet tiltja az említett rendelet II. mellékletében felsorolt áruk kivitelét és behozatalát, valamint az ilyen árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást. Amennyiben ezek az áruk harmadik országokban találhatók, az Unióban lévő brókerek számára meg kell tiltani, hogy brókertevékenységet folytassanak ezen árukkal kapcsolatban, mivel ezen áruk a halálbüntetéstől, kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő egyéb gyakorlati felhasználásra nem alkalmasak. Ezen brókertevékenységek nyújtásának tilalma a közerkölcs védelmét szolgálja, valamint azt, hogy tiszteletben tartsák az emberi méltóság elveit, amelyek az európai értékek alapját képezik, és amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés és a Charta is rögzít.

(14)

Az 1236/2005/EK rendelet III. vagy IIIa. mellékletében felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységek végzését és technikai segítségnyújtás biztosítását előzetes engedélyhez kell kötni annak megelőzése érdekében, hogy a brókertevékenységek vagy a technikai segítségnyújtás halálbüntetés végrehajtásához, illetve kínzáshoz vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódhoz vagy büntetéshez felhasznált árukhoz kapcsolódjanak.

(15)

Az e rendelet által előzetes engedélyhez kötött brókertevékenységek és technikai segítségnyújtás körébe azok a brókertevékenységek és technikai segítségnyújtás tartoznak, amelyeket az Unióból, vagyis a Szerződések területi hatálya alá tartozó területekről nyújtanak, beleértve a légteret és bármely olyan repülőgépet vagy hajót, amely egy tagállam joghatósága alá tartozik.

(16)

Az 1236/2005/EK rendelet III. mellékletében felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás engedélyezésekor az illetékes hatóságok törekednek annak biztosítására, hogy a technikai segítségnyújtást és az engedélykérés tárgyát képező technikai segítségnyújtással kapcsolatban nyújtott vagy kínált, ilyen áruk felhasználásával kapcsolatos képzést oly módon nyújtsák, hogy azok előmozdítsák az emberi jogokat tiszteletben tartó bűnüldözési normákat és hozzájáruljanak a kínzás és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozásához.

(17)

Mivel az 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruknak a kivégzésen, kínzáson és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódon vagy büntetésen kívül nincs más gyakorlati felhasználási módjuk, meg kell tiltani, hogy a brókerek és a technikai segítségnyújtást szolgáltatók képzést nyújtsanak ezen áruk felhasználásával kapcsolatban harmadik országoknak, továbbá meg kell tiltani, hogy az említett árukat kereskedelmi vásárokon vagy kiállításokon reklámozzák az Unióban, illetve hogy a nyomtatott sajtóban, az interneten, a televízióban vagy a rádióban ilyen árukkal kapcsolatos hirdetőfelületet vagy reklámidőt adjanak el vagy vegyenek.

(18)

Annak megelőzése érdekében, hogy gazdasági szereplők haszonra tegyenek szert az Unió vámterületén áthaladó, harmadik országokba tartó olyan árukból, melyeket kivégzéshez, kínzáshoz és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódhoz vagy büntetéshez szándékoznak felhasználni, meg kell tiltani az ilyen áruk Unión belüli szállítását, amennyiben azok a II. mellékletben fel vannak sorolva, illetve – feltéve, hogy a gazdasági szereplőnek tudomása van a szándékolt felhasználásról – amennyiben ezen áruk fel vannak sorolva az 1236/2005/EK rendelet III. vagy IIIa. mellékletében.

(19)	Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a tagállamok a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban az 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében felsorolt árukkal kapcsolatos egyes szolgáltatások nyújtását korlátozó intézkedéseket alkalmazhatnak.

(20)

Míg egyes vámhatóságok az uniós vámjogszabályokkal összhangban bizonyos információkat a vámügyi kockázatkezelő rendszeren keresztül megoszthatnak más vámügyi hatóságokkal, az 1236/2005/EK rendelet 8. cikkében említett illetékes hatóságoknak az említett rendelet 11. cikkével összhangban kell megosztaniuk bizonyos információkat más illetékes hatóságokkal. Helyénvaló előírni, hogy az illetékes hatóságok az 1236/2005/EK rendelet 11. cikkével összhangban biztonságos és titkosított rendszert használjanak az elutasított kérelmekkel kapcsolatos információcseréhez. Ennek érdekében a Bizottságnak a 428/2009/EK rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján új funkciót kell a létező rendszerben rendelkezésre bocsátania.

(21)

Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy amennyiben érintettek személyes adatok, az információk kezelésének és cseréjének meg kell felelnie a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban alkalmazandó, a személyes adatok kezelésére és cseréjére vonatkozó szabályoknak.

(22)

Az 1236/2005/EK rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 1236/2005/EK rendelet új IIIa., IIIb., VI. és VII. mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Emlékeztetőül: a 37/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) felhatalmazta a Bizottságot, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 1236/2005/EK rendelet I., II., III., IV. és V. mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(23)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson, ha kivégzéshez, kínzáshoz és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódhoz vagy büntetéshez felhasználható árukat fejlesztenek ki, és ha fennáll az egyértelmű és azonnali kockázata annak, hogy ezeket az árukat az emberi jogok megsértésével járó cselekményekre fogják felhasználni, az 1236/2005/EK rendelet II. vagy III. mellékletének módosítása esetében helyénvaló rendelkezni a vonatkozó bizottsági jogi aktus azonnali alkalmazásáról, amennyiben az említett módosítást rendkívüli sürgősség indokolja. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson, ha egy vagy több harmadik ország kivégzéshez felhasználható egyes árukat hagy jóvá, vagy valamennyi bűncselekmény tekintetében a halálbüntetés eltörlésére tett nemzetközi kötelezettségvállalást fogad el, vagy azt megsérti, helyénvaló rendelkezni a vonatkozó bizottsági jogi aktus azonnali alkalmazásáról, amennyiben az 1236/2005/EK rendelet IIIa. vagy IIIb. mellékletének módosítását rendkívüli sürgősség indokolja. A sürgősségi eljárás alkalmazása esetén különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is.

(24)

Koordinációs csoportot kell felállítani. Ez a csoport szolgálna a tagállami szakértők és a Bizottság közötti, a közigazgatási gyakorlatokkal kapcsolatos információcsere és az e rendelet értelmezésével kapcsolatos kérdések, a jegyzékben szereplő árukkal kapcsolatos technikai problémák, az e rendelettel kapcsolatos fejlemények és bármely más felmerülő kérdés megvitatásának platformjaként. A csoport megvitathatná különösen az áruk jellegével és szándékolt hatásával kapcsolatos kérdéseket, az áruk harmadik országokban való rendelkezésre állását és azt, hogy az árukat kifejezetten halálbüntetés, kínzás vagy más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára tervezték-e vagy módosították-e. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor konzultál a csoporttal, erre a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően kerül sor.

(25)

Mivel a Bizottság hatásköre nem terjed ki a közrend fenntartására, büntetőeljárások folytatására, illetve a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek végrehajtására, bűnüldözési célokat szolgáló eszközöket sem szerez be. Eljárást kell tehát kialakítani, hogy a Bizottság információkkal rendelkezzen a jegyzékekben nem szereplő, Unióban forgalmazott bűnüldözési eszközökről és termékekről annak érdekében, hogy azon áruk jegyzékei, amelyek kereskedelme tiltott vagy ellenőrzött, naprakészek legyenek az új fejlemények figyelembevétele céljából. Amikor kérelmet intéz a Bizottsághoz, a kérelmező tagállam a többi tagállamnak is továbbítja az 1236/2005/EK rendelet II., III., illetve IIIa. mellékletének további árukkal történő bővítésére irányuló kérelmét.

(26)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak némi időt biztosítsanak, hogy engedélyért folyamodjanak és megszerezzék a szükséges engedélyeket, a brókertevékenységekkel és a technikai segítségnyújtással kapcsolatos új ellenőrzések tekintetében egy rövid átmeneti időszakot kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1236/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a halálbüntetés vagy kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára felhasználható áruk harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó uniós szabályokat, valamint az ezen árukhoz kapcsolódó brókertevékenység végzésére, technikai segítségnyújtás biztosítására, képzésre és reklámtevékenységre vonatkozó szabályokat állapítja meg.”

A 2. cikk a következőképpen módosul:

Az a), b), c), d) és e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) „kínzás”: bármely olyan cselekmény, amellyel szándékosan súlyos – fizikai vagy mentális – fájdalmat vagy szenvedést okoznak valamely személynek abból a célból, hogy az adott személytől vagy egy harmadik személytől értesüléseket vagy vallomást szerezzenek, hogy az adott személyt megbüntessék olyan cselekedetért, amelyet az adott személy vagy valamely harmadik személy elkövetett vagy amelynek elkövetésével gyanúsítják, vagy hogy az adott személyt vagy valamely harmadik személyt megfélemlítsék vagy nyomást gyakoroljanak rá, vagy bármely megkülönböztetésen alapuló okból, amennyiben a fájdalmat vagy szenvedést valamely közfeladatot ellátó személy vagy más, hivatalos minőségben eljáró személy okozza, vagy azt ilyen személy ösztönzésére, vagy annak beleegyezésével vagy hallgatólagos beleegyezésével okozzák. Nem tartozik azonban ide az olyan fájdalom vagy szenvedés, amely törvényes büntetésből ered, vagy azzal együtt jár, vagy azzal kapcsolatban következik be. A halálbüntetés semmilyen körülmények között nem tekinthető törvényes büntetésnek;

b) „más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés”: bármely olyan cselekmény, amellyel a súlyosság minimális fokát elérő – fizikai vagy mentális – fájdalmat vagy szenvedést okoznak valamely személynek, amennyiben a fájdalmat vagy szenvedést valamely közfeladatot ellátó személy vagy más, hivatalos minőségben eljáró személy okozza, vagy azt ilyen személy ösztönzésére, vagy annak beleegyezésével vagy hallgatólagos beleegyezésével okozzák. Nem tartozik azonban ide az olyan fájdalom vagy szenvedés, amely törvényes büntetésből ered, vagy azzal együtt jár, vagy azzal kapcsolatban következik be. A halálbüntetés semmilyen körülmények között nem tekinthető törvényes büntetésnek;

c) „bűnüldöző hatóság”: bármely olyan hatóság, amely bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért, az ellenük való küzdelemért és azok elkövetésének büntetéséért felelős, beleértve – de nem kizárólag – a rendőrséget, bármely ügyészséget, igazságügyi hatóságot, állami vagy magán börtönhatóságot, és adott esetben bármely állambiztonsági szervet és katonai hatóságot;

d) „kivitel”: áruknak az Unió vámterületéről történő bármely indítása, beleértve az áruk olyan indítását is, amelyhez vámáru-nyilatkozatra van szükség, valamint áruk indítását vámszabad területen való tárolását követően a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) értelmében;

e) „behozatal”: áruknak az Unió vámterületére történő bármely beléptetése, beleértve az átmeneti megőrzést, vámszabad területen történő elhelyezést, a különleges eljárás alá helyezést és a szabad forgalomba bocsátást a 952/2013/EU rendelet értelmében;

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).”"

A h) és i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h) „illetékes hatóság”: valamely tagállamnak az I. mellékletben felsorolt hatósága, amely a 8. cikkel összhangban jogosult döntést hozni valamely engedély iránti kérelem tárgyában, vagy jogosult megtiltani egy exportőrnek, hogy uniós általános exportengedélyt használjon;

i) „kérelmező”:

1.	a 3., 5. vagy 7b. cikkben említett kivitelek esetében az exportőr;

2.	a 4a. cikkben említett árutovábbítás esetében az a természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet, aki vagy amely az árut az Unió vámterületén belül szállítja;

3.	a 3. cikkben említett technikai segítségnyújtás esetén a technikai segítségnyújtást szolgáltató;

4.	behozatal és a 4. cikkben említett technikai segítségnyújtás esetén az a múzeum, amely az árukat ki fogja állítani; és

5.	a 7a. cikkben említett technikai segítségnyújtás vagy a 7d. cikkben említett brókertevékenység esetén a technikai segítségnyújtást szolgáltató vagy a bróker;”

A cikk a következő pontokkal egészül ki:

„j) „az Unió vámterülete”: a 952/2013/EU rendelet 4. cikkének értelmében vett terület;

k) „brókertevékenység”:

1.	olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja az érintett áruk vétele, eladása vagy szolgáltatása egy harmadik országból egy másik harmadik országba; vagy

2.	harmadik országban található érintett áruk eladása vagy vétele egy másik harmadik országba történő átadás céljából.

E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás nem terjed ki a járulékos szolgáltatások egyedüli nyújtására. Járulékos szolgáltatásnak minősül a szállítás, a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás, illetve a viszontbiztosítás, az általános hirdetés, illetve a reklám;

l) „bróker”: valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet, ideértve a társaságot, aki vagy amely a k) pontban meghatározott szolgáltatásokat nyújt az Unión belül; valamely tagállam állampolgárságával rendelkező természetes személy, lakóhelyétől függetlenül, aki ilyen szolgáltatásokat nyújt az Unión belül; és valamely jogi személy, szerv vagy szervezet, amelyet egy tagállam joga szerint hoztak létre vagy jegyeztek be, letelepedésének helyétől függetlenül, amely ilyen szolgáltatásokat nyújt az Unión belül;

m) „technikai segítségnyújtást szolgáltató”: valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet, ideértve a társaságot, aki vagy amely az f) pontban meghatározott technikai segítségnyújtást biztosít az Unión belül; valamely tagállam állampolgárságával rendelkező természetes személy, lakóhelyétől függetlenül, aki ilyen segítségnyújtást biztosít az Unión belül; és valamely jogi személy, szerv vagy szervezet, amelyet egy tagállam joga szerint hoztak létre vagy jegyeztek be, letelepedésének helyétől függetlenül, amely ilyen segítségnyújtást biztosít az Unión belül;

n) „exportőr”: bármely természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet, ideértve a társaságot, akinek vagy aminek nevében kiviteli nyilatkozatot tesznek, vagyis az a személy, szerv vagy szervezet, aki vagy amely a kiviteli nyilatkozat elfogadásakor az érintett harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges hatáskörrel. Amennyiben nem kötöttek ilyen szerződést, vagy az említett szerződés szerződő fele nem saját nevében jár el, akkor az a személy, szerv vagy szervezet minősül exportőrnek, aki vagy amely rendelkezik az áruknak az Unió vámterületéről való kiküldéséhez szükséges jogosultsággal. Ha az áruk feletti rendelkezési jog az említett szerződésnek megfelelően egy, az Unión kívül lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett személyé, szervezeté vagy szervé, akkor az Unión belül lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett szerződő fél minősül exportőrnek;

o) „uniós általános exportengedély”: bizonyos országokba irányuló, a d) pontban meghatározott kivitelekre érvényes engedély, amely minden olyan exportőr számára hozzáférhető, aki vagy amely tiszteletben tartja a IIIb. mellékletben felsorolt vonatkozó felhasználási feltételeket és követelményeket;

p) „egyedi engedély”: az alábbiakra adott engedély:

1.	egy meghatározott exportőrnek a d) pontban meghatározott, egy harmadik országbeli végfelhasználónak vagy címzettnek egy vagy több árura vonatkozó kivitelekre;

2.	egy meghatározott brókernek a k) pontban meghatározott, egy harmadik országbeli végfelhasználónak vagy címzettnek egy vagy több árura vonatkozó brókertevékenységekre; vagy

3.	valamely, az Unió vámterületén belül áruszállítással foglalkozó természetes vagy jogi személynek, szervnek vagy szervezetnek az s) pontban meghatározott árutovábbításra;

q) „globális engedély”: egy meghatározott exportőrnek vagy brókernek a III. vagy a IIIa. mellékletben felsorolt áruk valamely típusának tekintetében adott engedély, amely érvényes lehet:

1.	egy vagy több meghatározott harmadik országban egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő, a d) pontban meghatározott kivitelre;

2.	egy vagy több meghatározott harmadik országban egy vagy több meghatározott forgalmazó részére történő, a d) pontban meghatározott kivitelre, amennyiben az exportőr a III. melléklet 3.2. vagy 3.3 pontjában, vagy a IIIa. melléklet 1. szakaszában szereplő áruk gyártója;

3.	egy vagy több meghatározott harmadik országban egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő, valamely harmadik országban található áruk átadásával kapcsolatos brókertevékenységek végzésére;

egy vagy több meghatározott harmadik országban egy vagy több meghatározott forgalmazó részére történő, valamely harmadik országban található áruk átadásával kapcsolatos brókertevékenységek végzésére, amennyiben a bróker a III. melléklet 3.2. vagy 3.3 pontjában, vagy a IIIa. melléklet 1. szakaszában szereplő áruk gyártója;

r) „forgalmazó”: a III. melléklet 3.2. vagy 3.3 pontjában, vagy a IIIa. melléklet 1. szakaszában felsorolt áruk tekintetében nagykereskedelmi tevékenységet, például ezen áruk gyártóktól történő beszerzését, vagy ezen áruk raktározását, szolgáltatását vagy kivitelét végző gazdasági szereplő; az ezen árukkal kapcsolatos nagykereskedelmi tevékenység nem foglalja magában a kórházaknak, a gyógyszerészeknek vagy az egészségügyi szakembereknek az ezen áruk tekintetében kizárólag lakossági szolgáltatásra irányuló beszerzéseit;

s) „árutovábbítás”: az Unió vámterületén azon kívüli rendeltetési hely felé áthaladó nem uniós áruknak az Unió vámterületén történő szállítása.”

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A II. mellékletben felsorol áruk kivitele tilos, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül.

A halálbüntetéstől, kínzástól vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől eltérő egyéb gyakorlati felhasználásra nem alkalmas árukat a II. melléklet tartalmazza.

A technikai segítségnyújtást szolgáltatónak tilos a II. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos, bármely harmadik országbeli személy, szerv vagy szervezet részére technikai segítségnyújtást biztosítania, függetlenül attól, hogy az ellenérték fejében történik-e.”

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A II. mellékletben felsorolt áruk behozatala tilos, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül.

A bármely személy, szerv vagy szervezet által a II. mellékletben felsorolt, harmadik országból szállított árukhoz kapcsolódóan biztosított technikai segítségnyújtás bármely személy, szerv vagy szervezet általi elfogadása tilos az Unióban, függetlenül attól, hogy az ellenérték fejében történik-e.”

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

Az árutovábbítás tilalma

(1) A II. mellékletben felsorolt áruk tekintetében minden árutovábbítás tilos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a II. mellékletben felsorolt áruk továbbítását, amennyiben bizonyított, hogy a rendeltetési hely szerinti országban az ilyen árukat kizárólag a történelmi jelentőségük miatti nyilvános múzeumi kiállítás céljára használják fel.

4b. cikk

Brókertevékenységek tilalma

A brókernek tilos harmadik országbeli bármely személy, szerv vagy szervezet számára a II. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó brókertevékenységet végeznie, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül.

4c. cikk

A képzés tilalma

A technikai segítségnyújtást szolgáltatónak vagy a brókernek tilos a II. mellékletben felsorolt áruk felhasználásával kapcsolatos képzést nyújtania vagy kínálnia valamely harmadik országbeli személy, szerv vagy szervezet számára.

4d. cikk

Kereskedelmi vásárok

Bármely természetes vagy jogi személynek, szervnek vagy szervezetnek, ideértve a társaságot, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e lakóhellyel vagy letelepedett-e valamely tagállamban, tilos a II. mellékletben felsorolt áruk bármelyikének kiállítása vagy eladásra való felkínálása az Unióban megrendezett kiállításokon vagy vásárokon, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az említett kiállítás vagy eladásra való felkínálás, figyelembe véve a kiállítás vagy a vásár jellegét, nem játszik szerepet a vonatkozó áruk bármely harmadik országbeli személy, szerv vagy szervezet részére történő eladásában vagy szolgáltatásában, és nem is segíti elő azt.

4e. cikk

Reklámtevékenység

Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely természetes vagy jogi személynek, szervnek vagy szervezetnek, ideértve a társaságot, aki vagy amely reklámfelületet vagy reklámidőt ad el vagy vásárol az Unión belül, valamely tagállam állampolgárságával rendelkező bármely természetes személynek, aki reklámfelületet vagy reklámidőt ad el vagy vesz az Unión belül, és valamely tagállam joga szerint létrehozott vagy bejegyzett bármely jogi személynek, szervnek vagy szervezetnek, amely reklámfelületet vagy reklámidőt ad el vagy vesz az Unión belül, tilos a II. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatban a nyomtatott médiában vagy az interneten reklámfelületet, illetve a televízióban vagy a rádióban reklámidőt eladni bármely harmadik országbeli személy, szerv vagy szervezet részére, vagy azokat tőlük megvenni.

4f. cikk

Nemzeti intézkedések

(1) Az alkalmazandó uniós szabályok – beleértve az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmát – sérelme nélkül, a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti intézkedéseket, melyek korlátozzák a II. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos szállítást, pénzügyi szolgáltatásokat, biztosítást vagy viszontbiztosítást, illetve általános hirdetést vagy reklámozást.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés alapján elfogadott bármely intézkedésről értesítik a Bizottságot. A meglévő intézkedésekről 2017. február 17-ig kell értesítést küldeni. Az új intézkedésekről, az intézkedések módosításáról és azok hatályon kívül helyezéséről azok hatálybalépése előtt kell értesítést küldeni.”

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A III. mellékletben felsorolt áruk bármilyen kiviteléhez az áruk származásától függetlenül engedély szükséges. Azon áruk tekintetében azonban, amelyek csupán áthaladnak az Unió vámterületén, vagyis amelyekhez nem rendeltek – a nem uniós áruk vámszabad területen történő tárolását is magában foglaló – a 952/2013/EU rendelet 226. cikke szerinti külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámjogi sorsot, nincs szükség engedélyezésre.

A III. melléklet csak a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára felhasználható alábbi árukat tartalmazza:

a)	elsősorban bűnüldözési célokra használt áruk; és

b)	áruk, amelyek esetében kialakításukból és műszaki jellemzőikből adódóan jelentős annak kockázata, hogy azokat kínzáshoz vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódhoz vagy büntetéshez használják fel.

A III. melléklet nem tartalmaz:

a)	a 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) által ellenőrzött tűzfegyvereket,

b)	a 428/2009/EK tanácsi rendelet (*3) által ellenőrzött kettős felhasználású termékeket; valamint

c)	a 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponttal (*4) összhangban ellenőrzött árukat.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (HL L 94., 2012.3.30., 1. o.)."

(*3) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.)."

(*4) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).”"

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A III. mellékletben felsorolt áruk kivitelére vonatkozó engedélyezési kérelmekről az illetékes hatóságok döntenek, figyelembe véve valamennyi lényeges szempontot, beleértve különösen, hogy egy lényegében azonos kivitelre irányuló kérelmet más tagállam már elutasított-e a megelőző három év során, valamint a tervezett végfelhasználással és a nem rendeltetésszerű felhasználás kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.”

A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A következő szabályok alkalmazandók a tervezett végfelhasználás ellenőrzésére és a nem rendeltetésszerű felhasználás jelentette kockázatra:

3.1

Amennyiben a III. melléklet 3.2. vagy 3.3. pontjában felsorolt áruk gyártója kérelmet nyújt be ezen áruk forgalmazó számára történő kivitelének engedélyezésére, az illetékes hatóság megvizsgálja a gyártó és a forgalmazó által kötött szerződéses megállapodásokat, valamint az annak érdekében tett intézkedéseiket, hogy ezen árukat és adott esetben a felhasználásukkal készülő termékeket ne használják fel kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre.

3.2

Ha a kérelem a III. melléklet 3.2. vagy 3.3. pontjában felsorolt áruk végfelhasználó számára történő kivitelének engedélyezésére irányul, az illetékes hatóság a nem rendeltetésszerű felhasználás kockázatának értékelésekor figyelembe veheti az alkalmazandó szerződéses megállapodásokat, illetve amennyiben ilyen benyújtásra került, a végfelhasználó által aláírt végfelhasználási nyilatkozatot. Ha nincs végfelhasználási nyilatkozat, az exportőr feladata a végfelhasználó és az áruk felhasználásának megnevezése. Ha az exportőr nem szolgál elegendő információval a végfelhasználót és a végfelhasználást illetően, akkor az úgy tekintendő, hogy az illetékes hatóságnak alapos oka van feltételezni, hogy az árukat kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre használhatják fel.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt szempontok mellett a globális kiviteli engedély iránt benyújtott kérelem elbírálása során az illetékes hatóság figyelembe veszi, hogy az exportőr arányos és megfelelő eszközöket és eljárásokat alkalmaz-e az e rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az engedély kikötéseinek és feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Az árutovábbítás tilalma

Tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személynek, szervnek, szervezetnek, ideértve a társulást, tilos a III. mellékletben felsorolt áruk továbbítása, ha tudatában van annak, hogy ezen áruk bármely részét kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre szándékoznak felhasználni egy harmadik országban.”

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Bizonyos szolgáltatások engedélykötelezettsége

(1) Engedély szükséges ahhoz, hogy a technikai segítségnyújtást szolgáltató vagy a bróker a következő szolgáltatások bármelyikét nyújtsa bármely személy, szerv vagy szervezet számára egy harmadik országban, függetlenül attól, hogy az ellenérték fejében történik-e:

a)	a III. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az ilyen áruk származásától függetlenül; és

b)	a III. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó brókertevékenységek, az ilyen áruk származásától függetlenül.

(2) A III. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenység engedélyezési kérelmeiről való döntés során a 6. cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

A III. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos technikai segítségnyújtás engedélyezési kérelmeiről való döntés során a 6. cikkben foglalt feltételeket kell figyelembe venni az alábbiak értékelésére:

a)	a technikai segítségnyújtást olyan személy, szerv vagy szervezet számára biztosítják-e, aki vagy amely azokat az árukat, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtás történik kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre használhatja fel; és

a technikai segítségnyújtást használhatják-e a III. mellékletben felsorolt áruk javítására, fejlesztésére, gyártására, tesztelésére, karbantartására vagy összeállítására, vagy olyan személy, szerv vagy szervezet számára biztosítják-e a technikai segítségnyújtást, aki vagy amely azokat az árukat, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtást biztosítják kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre használhatja fel.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a technikai segítségnyújtásra, amennyiben

a)	a technikai segítségnyújtást egy tagállambeli bűnüldöző hatóság vagy az 5. cikk (3) bekezdésének első mondata szerinti, tagállambeli katonai vagy civil személyzet számára nyújtják;

b)	a technikai segítségnyújtás olyan információk közlését jelenti, amelyek nyilvánosak; vagy

c)	a technikai segítségnyújtás feltétlenül szükséges a III. mellékletben felsorolt olyan áruk üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához vagy javításához, amelyek kivitelét egy illetékes hatóság e rendelettel összhangban engedélyezte.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően egy tagállam fenntarthatja a lábbilincsekhez, rabláncokhoz vagy hordozható elektromos sokkoló eszközökhöz kötődő brókertevékenységek végzésére vonatkozó tilalmat. Amennyiben valamely tagállam ilyen tilalmat tart fenn, értesítenie kell a Bizottságot az általa elfogadott intézkedésekről 2017. február 17-ig és tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett intézkedések módosítása vagy hatályon kívül helyezése esetén.”

10.

A 7a. cikket követően a rendelet a következő fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

Halálbüntetés céljára felhasználható áruk

7b. cikk

Kiviteli engedélyezési követelmény

(1) A IIIa. mellékletben felsorolt áruk bármilyen kiviteléhez az ilyen áruk származásától függetlenül engedély szükséges. Azon áruk tekintetében azonban, amelyek csupán áthaladnak az Unió vámterületén, vagyis amelyekhez nem rendeltek – a nem uniós áruk vámszabad területen történő tárolását is magában foglaló – a 952/2013/EU rendelet 226. cikke szerinti külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámjogi sorsot, nincs szükség engedélyezésre.

A IIIa. melléklet csak azon árukat tartalmazza, amelyek felhasználhatók halálbüntetés végrehajtására, és amelyeket egy vagy több, a halálbüntetést még nem eltörölt harmadik ország jóváhagyott vagy ténylegesen felhasznált halálbüntetés céljára. Nem tartalmazza a következőket:

a)	a 258/2012/EU rendelet által ellenőrzött tűzfegyvereket;

b)	a 428/2009/EK rendelet által ellenőrzött kettős felhasználású termékeket; valamint

c)	a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban ellenőrzött árukat.

(2) Amennyiben a gyógyszerek kivitelét e rendelet kiviteli engedélyhez köti, és emellett a kivitel a kábítószerekre és pszichotrop anyagokra vonatkozó nemzetközi egyezmények, például a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezmény alapján is engedélyköteles, a tagállamok egységes eljárást alkalmazhatnak az e rendeletből, valamint a vonatkozó egyezményből eredő kötelezettségeik teljesítésére.

7c. cikk

A kiviteli engedélyek megadásának kritériumai

(1) A IIIa. mellékletben felsorolt áruk kivitelére vonatkozó engedélyezési kérelmekről az illetékes hatóságok döntenek, figyelembe véve valamennyi lényeges szempontot, beleértve különösen, hogy egy lényegében azonos kivitelre irányuló kérelmet más tagállam már elutasított-e a megelőző három év során, valamint a tervezett végfelhasználással és a nem rendeltetésszerű felhasználás kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.

(2) Az illetékes hatóság nem adja meg az engedélyt, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a IIIa. mellékletben felsorolt árukat egy harmadik országban halálbüntetés végrehajtásához használhatják fel.

(3) A tervezett végfelhasználás és a nem rendeltetésszerű felhasználás kockázatának ellenőrzésére a következő szabályok alkalmazandók:

3.1.

Amennyiben a IIIa. melléklet 1. szakaszában felsorolt áruk gyártója kérelmet nyújt be ezen áruk forgalmazó számára történő kivitelének engedélyezésére, az illetékes hatóság megvizsgálja a gyártó és a forgalmazó által kötött szerződéses megállapodásokat, valamint az annak érdekében tett intézkedéseiket, hogy az árukat ne használják fel halálbüntetés végrehajtásához.

3.2.

Abban az esetben, ha a kérelem a IIIa. melléklet 1. szakaszában felsorolt áruk végfelhasználó számára történő kivitelének engedélyezésére irányul, az illetékes hatóság a nem rendeltetésszerű felhasználás kockázatának értékelésekor figyelembe veheti az alkalmazandó szerződéses megállapodásokat, illetve amennyiben az benyújtásra került, a végfelhasználó által aláírt végfelhasználási nyilatkozatot. Amennyiben nem nyújtanak be végfelhasználási nyilatkozatot, az exportőr feladata a végfelhasználó és az áruk felhasználásának megnevezése. Ha az exportőr nem szolgál elegendő információval a végfelhasználót és a végfelhasználást illetően, akkor az úgy tekintendő, hogy az illetékes hatóságnak alapos oka van feltételezni, hogy az árukat halálbüntetés végrehajtására használhatják fel.

3.3.	A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos, a végfelhasználásnak és a technikai segítségnyújtás felhasználási céljának megvizsgálására vonatkozó iránymutatásokat fogadhat el.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt szempontok mellett a globális kiviteli engedély iránt benyújtott kérelem elbírálása során az illetékes hatóság figyelembe veszi, hogy az exportőr arányos és megfelelő eszközöket, valamint eljárásokat alkalmaz-e az e rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az engedély kikötéseinek és feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

7d. cikk

Az árutovábbítás tilalma

Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személynek, szervnek vagy szervezetnek, ideértve a társaságot, tilos a III. mellékletben felsorolt árutovábbítást folytatni, ha tudatában van annak, hogy ezen áruk bármely részét kínzásra vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra vagy büntetésre szándékoznak felhasználni egy harmadik országban.

7e. cikk

Egyes szolgáltatások engedélykötelezettsége

(1) Engedély szükséges ahhoz, hogy a technikai segítségnyújtást szolgáltató vagy a bróker a következő szolgáltatások bármelyikét nyújtsa harmadik országban lévő bármely személy, szerv vagy szervezet számára, függetlenül attól, hogy az ellenérték fejében történik-e:

a)	a IIIa. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az ilyen áruk származására való tekintet nélkül; és

b)	a IIIa. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó brókertevékenységek, az ilyen áruk származásától függetlenül.

(2) A IIIa. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenység engedélyezési kérelmeinek elbírálása során a 7c. cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

A IIIa. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos technikai segítségnyújtás engedélyezési kérelmeinek elbírálása során a 7c. cikkben foglalt feltételeket kell figyelembe venni az alábbiak értékelésére:

a)	a technikai segítségnyújtást olyan személy, szerv vagy szervezet számára biztosítják-e, aki vagy amely azokat az árukat, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtás történik, halálbüntetés végrehajtására használhatja fel; és

a technikai segítségnyújtást használhatják-e a IIIa. mellékletben felsorolt áruk javítására, fejlesztésére, gyártására, tesztelésére, karbantartására vagy összeállítására, vagy olyan személynek, szervnek vagy szervezetnek biztosítják-e a technikai segítségnyújtást, aki vagy amely azokat az árukat, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítséget nyújtják, halálbüntetés végrehajtására használhatja fel.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a technikai segítségnyújtásra, amennyiben

a)	a technikai segítségnyújtás olyan információk közlését jelenti, amelyek nyilvánosak; vagy

b)	a technikai segítségnyújtás feltétlenül szükséges a IIIa. mellékletben felsorolt olyan áruk üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához vagy javításához, amelyek kivitelét egy illetékes hatóság e rendelettel összhangban engedélyezte.”

11.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Engedélytípusok és kibocsátó hatóságok

(1) E rendelet bizonyos kivitelekre vonatkozóan a IIIb. mellékletben foglaltak szerint uniós általános exportengedélyt hoz létre.

Az exportőr lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága megtilthatja az exportőr számára ezen engedély használatát, amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy az exportőr nem képes ezen engedély feltételeinek vagy a kiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok valamely rendelkezésének eleget tenni.

A tagállamok illetékes hatóságai megosztják egymással az azon exportőrökkel kapcsolatos információkat, akiket megfosztottak az uniós általános exportengedély használatának jogától, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy egy adott exportőr a IIIa. mellékletben felsorolt árukat nem próbálja majd meg más tagállamon keresztül exportálni. E célra az információcsere biztonságos és titkosított rendszerét használják.

(2) Az (1) bekezdésben említett kivitelektől eltérő, az e rendelet alapján engedélyköteles kivitelekre vonatkozó engedélyt az exportőr lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága adja meg. A III. mellékletben vagy a IIIa. mellékletben felsorolt árukra vonatkozó ezen engedély egyaránt lehet egyedi, vagy globális engedély. A II. mellékletben felsorolt áruk esetében csak egyedi engedély adható.

(3) A II. mellékletben felsorolt áruk árutovábbítási engedélyét az Unió vámterületén belül az árukat szállító természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága adja meg. Amennyiben az ilyen természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet lakóhelye vagy letelepedésének helye nem egy tagállamban van, az engedélyt azon tagállam illetékes hatósága adja meg, amelyben az áruk az Unió vámterületére léptek. Az ilyen engedélynek egyedi engedélynek kell lennie.

(4) Az e rendelet alapján engedélyköteles behozatalokra vonatkozó engedélyt a múzeum letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága adja meg. A II. mellékletben felsorolt áruk esetében csak egyedi engedély adható.

(5) A II. mellékletben felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtást az alábbi hatóságok engedélyezhetik:

a technikai segítségnyújtást szolgáltató lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága, vagy ha nincs ilyen tagállam, azon tagállam illetékes hatósága, amelynek a technikai segítségnyújtást szolgáltató állampolgára vagy amelynek joga szerint azt létrehozták vagy bejegyezték, amennyiben a segítségnyújtás harmadik országban lévő múzeum számára történik; vagy

b)	a múzeum letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága, amennyiben a segítségnyújtás Unión belüli múzeum számára történik.

(6) A III. vagy a IIIa. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos technikai segítségnyújtást a technikai segítségnyújtó szolgáltató lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága engedélyezi, vagy ha nincs ilyen tagállam, azon tagállam illetékes hatósága, amelynek a technikai segítségnyújtó szolgáltató állampolgára vagy amelynek joga szerint azt létrehozták vagy bejegyezték.

(7) A III. vagy a IIIa. mellékletben felsorolt árukkal kapcsolatos brókertevékenységet a bróker lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállam I. mellékletben felsorolt illetékes hatósága engedélyezi, vagy ha nincs ilyen tagállam, azon tagállam illetékes hatósága, amelynek a bróker állampolgára vagy amelynek joga szerint a brókert létrehozták vagy bejegyezték. Ilyen engedélyt két vagy több harmadik ország között mozgó konkrét áruk meghatározott mennyiségére adják ki. Pontosan meg kell határozni az áruknak a harmadik származási országban található elhelyezkedését, a végfelhasználót és annak pontos elhelyezkedését.

(8) A kérelmezők az egyedi vagy globális exportengedélyre, brókertevékenység engedélyezésére, technikai segítségnyújtás engedélyezésére, egyedi behozatali vagy egyedi árutovábbítási engedélyre irányuló kérelmeikhez szükséges minden vonatkozó információt benyújtanak az illetékes hatóságnak.

A kivitel vonatkozásában az illetékes hatóságoknak meg kell kapniuk valamennyi, különösen a végfelhasználóval, a rendeltetési hely szerinti országgal és az áruk végfelhasználásával kapcsolatos információt.

A brókertevékenységek esetén az illetékes hatóságoknak meg kell kapniuk az áruk harmadik származási országban található pontos elhelyezkedését, az áruk egyértelmű leírását és mennyiségét, valamint az ügyletben részt vevő harmadik felek, a rendeltetési hely szerinti harmadik ország és az ebben az országban található végfelhasználó megnevezését és annak pontos elhelyezkedését.

Az engedély megadása adott esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé.

(9) A (8) bekezdéstől eltérve, amennyiben a gyártó vagy a gyártó képviselője exportálja, adja el vagy adja át a III. melléklet 3.2 vagy 3.3 pontjában vagy a IIIa. melléklet 1. szakaszában felsorolt árukat egy harmadik országbeli forgalmazónak, a gyártó szolgáltat információt az annak megakadályozása érdekében megkötött megállapodásokról és meghozott intézkedésekről, hogy a III. melléklet 3.2 vagy 3.3 pontjában felsorolt árukat kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés céljára használják fel, illetve annak megakadályozása érdekében, hogy a IIIa. melléklet 1. szakaszában felsorolt árukat halálbüntetés végrehajtásához használják fel, továbbá a rendeltetési hely szerinti országról, illetve amennyiben elérhető információ, akkor az áruk végfelhasználásáról és végfelhasználóiról.

(10) Az 1984. évi kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve alapján felállított nemzeti megelőző mechanizmus kérésére az illetékes hatóságok úgy dönthetnek, hogy a kérelmezőtől a rendeltetési hely szerinti ország, a címzett, a végfelhasználás és a végfelhasználó, vagy adott esetben a forgalmazó és a (9) bekezdésben hivatkozott megállapodások és intézkedések vonatkozásában megkapott információkat a nemzeti megelőző mechanizmus rendelkezésére bocsátják. Az illetékes hatóságok meghallgatják a kérelmezőt, mielőtt rendelkezésre bocsátják az információt, és korlátozhatják az információ felhasználását. Az illetékes hatóságok döntéseiket a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően hozzák meg.

(11) A tagállamok az egyedi és globális engedélykérelmeket a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel.”

12.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Engedélyek

(1) A kiviteli, behozatali és árutovábbítási engedélyeket az V. mellékletben foglalt mintával összhangban lévő formanyomtatványon kell kiadni. A brókertevékenységekre vonatkozó engedélyeket a VI. mellékletben foglalt mintával összhangban lévő formanyomtatványon kell kiadni. A technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedélyeket a VII. mellékletben foglalt mintával összhangban lévő formanyomtatványon kell kiadni. Ezek az engedélyek az Unió egész területén érvényesek. Az engedélyek érvényességi ideje 3–12 hónap, amely legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható. A globális engedélyek érvényességi ideje 1–3 év, amely legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható.

(2) A 6. vagy a 7c. cikknek megfelelően megadott kiviteli engedély magában foglalja az exportőr által a végfelhasználó számára biztosításra kerülő, olyan mértékű technikai segítségnyújtás engedélyezését, amely szükséges az engedélyezett exportálandó áruk üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához vagy javításához.

(3) Az engedélyek elektronikus úton is kiállíthatók. A részletes eljárások meghatározása nemzeti szinten történik. Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, értesítik erről a Bizottságot.

(4) A kiviteli, behozatali és árutovábbítási engedélyekre, valamint a technikai segítségnyújtásra vagy brókertevékenységekre vonatkozó engedélyekre alkalmazni kell mindazokat a követelményeket és feltételeket, amelyeket az illetékes hatóság megfelelőnek ítél.

(5) Az illetékes hatóságok e rendelettel összhangban megtagadhatják az engedély kiadását, valamint a már kiadott engedélyt semmissé nyilváníthatják, felfüggeszthetik, módosíthatják vagy visszavonhatják.”

13.

A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a vám-árunyilatkozatot a II., III. vagy IIIa. mellékletben felsorolt árukra vonatkozóan töltötték ki, és megerősítést nyer, hogy a tervezett kivitelre vagy behozatalra e rendelet alapján nem adtak ki engedélyt, a vámhatóságoknak le kell foglalniuk a bejelentett árukat, és fel kell hívniuk az exportőr vagy az importőr figyelmét az e rendelet szerinti engedély kérelmezésének lehetőségére. Amennyiben a lefoglalást követő hat hónapon belül nem nyújtanak be engedélyezési kérelmet, vagy amennyiben az illetékes hatóság elutasítja a kérelmet, a vámhatóságoknak az alkalmazandó nemzeti jog szerint kell rendelkezniük a lefoglalt árukkal.”

14.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Értesítési és konzultációs kötelezettség

(1) A tagállamok értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot, amennyiben az I. mellékletben felsorolt hatóságaik az e rendelet szerinti engedély iránti kérelmet elutasító döntést hoznak vagy amennyiben egy már megadott engedélyt semmissé nyilvánítanak. Ezt az értesítést a döntés meghozatalától, illetve a semmissé nyilvánítástól számított 30 napon belül meg kell küldeni.

(2) Az illetékes hatóság szükség vagy igény esetén diplomáciai csatornákon keresztül konzultációt folytat azzal a hatósággal vagy azokkal a hatóságokkal, amelyek az előző három év során egy e rendelet szerinti kivitelre, árutovábbításra, egy harmadik országban személyek, szervek vagy szervezetek számára biztosított technikai segítségnyújtásra vagy brókertevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet elutasítottak, amennyiben olyan kivitelre, árutovábbításra, egy harmadik országban személyek, szervek vagy szervezetek számára biztosított technikai segítségnyújtásra vagy brókertevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet kapnak kézhez, amely lényegében azonos ügyletre vonatkozik, mint amelyet a korábbi kérelem tartalmaz, és úgy ítélik meg, hogy az engedélyt ennek ellenére meg kell adni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett konzultációt követően az illetékes hatóság úgy dönt, hogy megadja az engedélyt, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti döntéséről a tagállamokat és a Bizottságot, és a megfelelő alátámasztó információk benyújtásával megindokolja azt.

(4) Amennyiben az engedély iránti kérelem elutasítása a 7. cikk (1) bekezdésével vagy a 7a. cikk (4) bekezdésével összhangban álló nemzeti tilalmon alapul, az nem minősül a kérelem e cikk (1) bekezdése szerinti elutasításának.

(5) Az e cikk által előírt valamennyi értesítést az információcsere biztonságos és titkosított rendszerén keresztül továbbítják.”

15.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I., a II., a III., a IIIa., a IIIb., a IV., az V., a VI. és a VII. melléklet módosítására vonatkozóan. A tagállamok I. mellékletben felsorolt illetékes hatóságaira vonatkozó adatokat a tagállamok által szolgáltatott információk alapján kell módosítani.

Amennyiben a II., III., IIIa. vagy IIIb. melléklet módosítása esetén rendkívüli sürgősség indokolja, az e cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 15b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.”

16.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Áruk valamely árujegyzékbe történő felvételére irányuló kérelmek

(1) A Bizottsághoz bármely tagállam benyújthat kellően indokolt kérelmet arra vonatkozóan, hogy vegyenek fel további, bűnüldözési célokra kialakított vagy forgalmazott árukat a II. mellékletbe, a III. mellékletbe vagy a IIIa. mellékletbe. E kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)	az áruk kialakítása és jellemzői;

b)	az áruk valamennyi lehetséges felhasználási célja;

c)	azon nemzetközi és nemzeti szabályok, amelyek megsértéséhez vezetne az áruk bűnüldözési célokra történő felhasználása.

A kérelem Bizottságnak való benyújtásakor a kérelmező tagállam a kérelmet a többi tagállamnak is továbbítja.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelemből hiányzik egy vagy több lényegi pont, illetve ha egy vagy több lényegi ponttal kapcsolatban további információra van szüksége, a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül felkérheti a kérelmező tagállamot a benyújtott információk kiegészítésére. A Bizottság tájékoztatást ad arról, hogy mely pontok tekintetében szükséges kiegészítő információt szolgáltatni. A Bizottság kérdéseit továbbítja a többi tagállamnak. A többi tagállam is adhat információt a Bizottságnak a kérelem értékeléséhez.

(3) Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem szükséges kiegészítő információkat kérnie, illetve adott esetben az általa kért kiegészítő információk beérkezését követően, a kérelem, vagy adott esetben a kiegészítő információ kézhezvételétől számított húsz héten belül megkezdi a kérelmezett módosítás elfogadására irányuló eljárást, vagy tájékoztatja a kérelmező tagállamot azokról az okokról, amelyek miatt erre nem került sor.”

17.	A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3a) A Bizottság évente jelentést készít, amelyben összegzi a (3) bekezdésben említett éves tevékenységi jelentéseket. Ezen éves jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.”

18.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Személyes adatok kezelése

A személyes adatok kezelése és cseréje a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*5), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*6) megállapított szabályokkal összhangban történik.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.)."

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).”"

19.

A 15a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (*7) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(*7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

20.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„15b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 15a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

15c. cikk

A kínzás elleni koordinációs csoport

(1) A Bizottság képviselőjének elnökletével egy kínzás elleni koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden tagállam egy képviselőt nevez ki a csoportba.

(2) A csoport megvizsgál minden olyan kérdést, amely e rendelet alkalmazásával kapcsolatos, beleértve – korlátozások nélkül – a közigazgatási gyakorlatokról folyó eszmecserét és minden olyan kérdést is, amelyet az elnök vagy egy tagállam képviselője felvet.

(3) A kínzás elleni koordinációs csoport – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, technikai segítségnyújtást szolgáltatókkal és egyéb fontos érdekeltekkel.

(4) A Bizottság éves írásos jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek a kínzás elleni koordinációs csoportot tevékenységéről, vizsgálatairól és a csoport által folytatott konzultációkról.

Az éves jelentést annak megfelelő figyelembevételével kell megfogalmazni, hogy az ne sértse természetes vagy jogi személyek üzleti érdekeit. A csoporton belüli vitákat bizalmasan kell kezelni.

15d. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2020. július 31-ig, majd azt követően ötévenként felülvizsgálja e rendelet végrehajtását, és átfogó megvalósítási és hatásvizsgálati jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely e rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat. A felülvizsgálat értékeli, hogy be kell-e vonni az uniós állampolgárok külföldi tevékenységeit is. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak.

(2) A jelentés külön szakaszban foglalkozik:

a)	a kínzás elleni koordinációs csoporttal és annak tevékenységeivel. A jelentést annak megfelelő figyelembevételével kell elkészíteni, hogy az ne sértse természetes vagy jogi személyek üzleti érdekeit. A csoporton belüli vitákat bizalmasan kell kezelni; és

b)	a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdése alapján hozott azon intézkedésekről szóló információkkal, melyekről a 17. cikk (2) bekezdése alapján értesítették a Bizottságot.”

21.

A 18. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet területi hatálya megegyezik a Szerződések területi hatályával, a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 4a., az 5., a 6a., a 7., a 7b., és a 7d. cikk, a 8. cikk (1)-(4) bekezdése és a 10. cikk kivételével, amelyek az alábbiakra alkalmazandók:

—	az Unió vámterülete,

—	Ceuta és Melilla spanyol területek,

—	Helgoland német terület.”

22.

A mellékletek a következőképpen módosulnak:

a II. melléklet 1.1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

KN-kód

Leírás

„ex 4421 90 97

ex 8208 90 00

1.1.	Akasztófák, guillotine-ok és guillotine-pengék”

b)	A III. mellékletben a 4. és 5. szakaszt el kell hagyni.

c)	A rendelet egy új, IIIa. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e rendelet I. mellékletében szerepel.

d)	A rendelet egy új, IIIb. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.

e)	A rendelet egy új, VI. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e rendelet III. mellékletében szerepel.

f)	A rendelet egy új, VII. melléklettel egészül ki, amelynek szövege e rendelet IV. mellékletében szerepel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 9. pontja, valamint a 7e. cikk beillesztése tekintetében az 1. cikk 10. pontja 2017. március 17-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. november 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK

(1) Az Európai Parlament 2016. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. november 14-i határozata.

(2) A Tanács 1236/2005/EK rendelete (2005. június 27.) egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről (HL L 200., 2005.7.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament állásfoglalása (2010. június 17.) az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL C 236E, 2011.8.12., 107. o.).

(4) A Bizottság 1352/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. december 20.) az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 338., 2011.12.21., 31. o.).

(5) A Bizottság 775/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 16.) az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 210., 2014.7.17., 1. o.).

(6) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(7) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (HL L 94., 2012.3.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 37/2014/EU rendelete (2014. január 15.) a közös kereskedelempolitikára vonatkozó egyes rendeleteknek bizonyos intézkedések elfogadási eljárásai tekintetében történő módosításáról (HL L 18., 2014.1.21., 1. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

„IIIa. MELLÉKLET

A 7B. CIKKBEN EMLÍTETT, HALÁLBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA FELHASZNÁLHATÓ ÁRUK

KN-kód

Leírás

1.	Készítmények, amelyeket fecskendő segítségével halálos adagot beadva halálbüntetés végrehajtására használhatnak fel:

1.1.	Rövid és közepes hatástartamú barbiturát típusú anesztetikumok nem kizárólagosan, de beleértve:

ex 2933 53 90 [(a) – (f)]

ex 2933 59 95 [(g) és (h)]

(a)	amobarbital (CAS RN 57-43-2)

(b)	amobarbital nátriumsó (CAS RN 64-43-7)

(c)	pentobarbital (CAS RN 76-74-4)

(d)	pentobarbital nátriumsó (CAS 57-33-0)

(e)	szekobarbital (CAS RN 76-73-3)

(f)	szekobarbital nátriumsó (CAS RN 309-43-3)

(g)	tiopental (CAS RN 76-75-5)

(h)	tiopental nátriumsó (CAS RN 71-73-8), amely tiopenton-nátriumként is ismert

ex 3003 90 00

ex 3004 90 00

ex 3824 90 96

E cikk ellenőrzése alá tartoznak továbbá azok a készítmények, amelyek a rövid és közepes hatástartamú barbiturát típusú anesztetikumok jegyzékében felsorolt altatószerek egyikét tartalmazzák.”

II. MELLÉKLET

„IIIb. MELLÉKLET

EU GEA 1236/2005 SZÁMÚ UNIÓS ÁLTALÁNOS EXPORTENGEDÉLY

1. rész – Áruk

Ezen általános exportengedély az 1236/2005/EK tanácsi rendelet (*1) IIIa. mellékletének bejegyzéseiben felsorolt árukra vonatkozik.

Az engedély magában foglalja a végfelhasználó számára biztosított technikai segítségnyújtást, amennyiben az szükséges az exportengedély hatálya alá tartozó áruk üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához vagy javításához, amennyiben az ilyen segítségnyújtást az exportőr biztosítja.

2. rész – Rendeltetési helyek

Az 1236/2005/EK rendelet szerinti exportengedély nem kötelező az Unió vámterületének részét képező országokba vagy területekre történő szolgáltatás esetén, amely vámterület e rendelet alkalmazásában Ceutát, Helgolandot és Melillát is magában foglalja (a 18. cikk (2) bekezdése).

Ezen általános exportengedély az Unió egészére érvényes a következő rendeltetési helyekre irányuló kivitel esetében:

A vámterülethez nem tartozó dán területek:

—	Feröer szigetek

—

Grönland

A vámterülethez nem tartozó francia területek:

—	Francia Polinézia,

—	Francia Déli és Antarktiszi Területek,

—	Új-Kaledónia,

—	Saint-Barthélemy,

—	Saint-Pierre és Miquelon,

—	Wallis és Futuna

A vámterülethez nem tartozó holland területek:

—

Aruba,

—

Bonaire,

—

Curaçao,

—

Saba,

—	Sint Eustatius,

—	Sint Maarten,

A vámterülethez nem tartozó érintett brit területek:

—

Anguilla,

—

Bermuda,

—	Falkland-szigetek,

—	Gibraltár,

—	Montserrat,

—	Szent Ilona és a hozzá tartozó területek,

—	Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek,

—	Turks- és Caicos-szigetek

Albánia

Andorra

Argentína

Ausztrália

Benin

Bissau-Guinea

Bolívia

Bosznia-Ηercegovina

Costa Rica

Dél-Afrika

Dzsibuti

Ecuador

Fülöp-szigetek

Gabon

Grúzia

Honduras

Izland

Kanada

Kelet-Timor

Kirgizisztán

Kolumbia

Libéria

Liechtenstein

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Mexikó

Moldova

Mongólia

Montenegró

Mozambik

Namíbia

Nepál

Nicaragua

Norvégia

Panama

Paraguay

Ruanda

San Marino

Seychelle-szigetek

Svájc (Büsingen és Campione d'Italia is)

Szerbia

Törökország

Türkmenisztán

Új-Zéland

Ukrajna

Uruguay

Üzbegisztán

Zöld-foki-szigetek

3. rész – Ezen általános exportengedély felhasználásának feltételei és követelményei

(1)

Ezen általános exportengedély nem használható fel, amennyiben:

a)	az exportőr számára az 1236/2005/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megtiltották ezen általános exportengedély használatát;

b)	az exportőrt tájékoztatták a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai arról, hogy a szóban forgó árukat teljes egészében vagy részben harmadik országba irányuló reexportra vagy harmadik országban halálbüntetés végrehajtásához szánják vagy szánhatják felhasználni;

c)	az exportőrnek tudomása van arról, vagy alapos okkal feltételezheti, hogy a szóban forgó árukat teljes egészében vagy részben harmadik országba irányuló reexportra vagy harmadik országban halálbüntetés végrehajtásához szándékoznak felhasználni;

d)	a szóban forgó árukat az ezen általános exportengedélyben feltüntetett rendeltetési helyen található vámszabad területre vagy vámszabad raktárba exportálják;

a szóban forgó gyógyszer gyártója az exportőr, aki vagy amely nem kötött a forgalmazóval olyan jogilag kötelező érvényű megállapodást, amelynek értelmében utóbbi köteles minden szolgáltatásra és átadásra vonatkozóan jogilag kötelező érvényű megállapodást kötni a vevővel, amely – lehetőleg visszatartó erejű szerződéses szankció mellett – előírja a vevő számára, hogy

i.	a forgalmazótól kapott áruk egyikét sem használja fel halálbüntetés végrehajtásához;

ii.	ezen áruk egyikét sem szolgáltatja vagy adja át harmadik félnek, amennyiben a vevőnek tudomása van róla vagy alapos okkal feltételezheti, hogy az árukat halálbüntetés végrehajtásához szándékoznak felhasználni; valamint, hogy

iii.	amennyiben a vevő esetleg ezen áruk egyikét harmadik feleknek szolgáltatja vagy adja át, akkor e követelményeket minden esetben előírja e harmadik felek számára is.

f)	az exportőr nem gyártója a szóban forgó gyógyszernek és a rendeltetési hely szerinti országbeli végfelhasználótól nem kapott aláírt végfelhasználói nyilatkozatot;

a gyógyszer exportőre nem kötött olyan jogilag kötelező érvényű megállapodást a forgalmazóval vagy a végfelhasználóval, amely lehetőleg visszatartó erejű szerződéses szankció mellett kötelezi a forgalmazót, illetve – amennyiben a megállapodás megkötésére a végfelhasználóval került sor, akkor – a végfelhasználót, hogy szerezze be az exportőr előzetes engedélyét

i.	a szállítmány bármely részének olyan ország vagy terület bűnüldöző hatósága számára történő átadásához vagy szolgáltatásához, amely nem törölte el a halálbüntetést;

ii.	a szállítmány bármely részének olyan természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet részére történő átadásához vagy szolgáltatásához, aki vagy amely az említett bűnüldöző hatóságok számára az érintett árukat beszerzi, vagy ezen áruk felhasználásával járó szolgáltatást nyújt, valamint

iii.	a szállítmány bármely részének olyan országba vagy területre történő reexportálásához vagy átadásához, amely nem törölte el a halálbüntetést; vagy

h)	a gyógyszerektől eltérő áruk exportőre nem kötött a g) pontban említett jogilag kötelező érvényű megállapodást a végfelhasználóval.

(2)

Az EU GEA 1236/2005 számú általános exportengedélyt használó exportőröknek értesíteniük kell a lakóhelyük vagy letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságait az általános exportengedély első alkalommal történő felhasználásáról, az értesítést legkésőbb az első kivitel időpontjától számított 30 napon belül kell megtenni.

Az exportőröknek a vámáru-nyilatkozatokban is – annak 44. rovatában a TARIC-adatbázisban szereplő megfelelő hivatkozási kód feltüntetésével – jelenteniük kell az EU GEA 1236/2005 általános exportengedély használatát.

(3)

A tagállamok határozzák meg az ezen általános exportengedély felhasználására vonatkozó jelentéstételi követelményeket, valamint az ezen általános exportengedély alapján kivitt termékekre vonatkozó minden olyan kiegészítő tájékoztatást, amelyet az a tagállam kérhet, amelyből a kivitel megvalósul.

A tagállamok előírhatják, hogy a területükön lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett exportőrök az általános exportengedély első alkalommal történő felhasználását megelőzően vetessék magukat nyilvántartásba. Az 1236/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a nyilvántartásba vételnek automatikusnak kell lennie, és az illetékes hatóságoknak haladéktalanul és minden esetben a nyilvántartásba vételi kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül vissza kell igazolniuk azt az exportőrnek.

III. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FORMANYOMTATVÁNY BRÓKERTEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

Műszaki leírás:

A formanyomtatvány mérete 210 × 297 mm; legfeljebb 5 mm-rel kisebb és legfeljebb 8 mm-rel nagyobb méret megengedett. A rovatok alapegységének mérete vízszintesen egytized hüvelyk, függőlegesen pedig egyhatod hüvelyk. Az albontások alapegységének mérete vízszintesen egytized hüvelyk.

Szövege kép

Magyarázó megjegyzések a formanyomtatványhoz

„Kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására felhasználható árukhoz kapcsolódó brókertevékenységek végzésének engedélyezése (1236/2005/EK tanácsi rendelet (*1) )”

Ez az engedélyezési formanyomtatvány brókertevékenységekre vonatkozó engedélyeknek az 1236/2005/EK rendelettel összhangban történő kiállítására használható fel.

A kiállító hatóság az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének h) pontjában meghatározott hatóság. A hatóság szerepel az említett rendelet I. mellékletében szereplő illetékes hatóságok jegyzékében.

1. rovat	Engedélyt kérő bróker	Kérjük, tüntesse fel a kérelmező bróker nevét és teljes címét. A bróker fogalmát az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének l) pontja határozza meg.
3. rovat	Engedély száma	Kérjük, írja be az engedély számát és ikszelje be, hogy az engedély egyedi vagy globális engedély-e (a meghatározásokat lásd az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének p) és q) pontjában).
4. rovat	Lejárat időpontja	Kérjük, jelölje meg a napot (két számjegy), a hónapot (két számjegy) és az évet (négy számjegy). Az egyedi engedélyek érvényességi ideje 3–12 hónap, a globális engedélyeké pedig 1–3 év. Az érvényesség lejáratának időpontjában szükség esetén kérhető annak meghosszabbítása.
5. rovat	Címzett	Kérjük a név és a cím mellett adja meg, hogy a rendeltetési hely szerinti harmadik országbeli címzett az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének r) pontjában említett végfelhasználó, forgalmazó, vagy az ügyletben egyéb szerepet játszó fél-e. Amennyiben a címzett forgalmazó, de a szállítmány egy részét speciális végső felhasználásra is szánja, kérjük, ikszelje be a „Forgalmazó” és a „Végfelhasználó” négyzetét is, és a 11. rovatban tüntesse fel a végső felhasználást.
6. rovat	Harmadik ország, ahol az áruk megtalálhatók	Kérjük, tüntesse fel az érintett ország nevét és a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU bizottsági rendeletet (3).
7. rovat	Rendeltetési hely szerinti harmadik ország	Kérjük, tüntesse fel az érintett ország nevét és a 471/2009/EK rendelettel megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU rendeletet.
9. rovat	Kibocsátó tagállam	Kérjük, tüntesse fel a megfelelő sorban az érintett tagállam nevét és a 471/2009/EK rendelettel megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU rendeletet.
11. rovat	Végfelhasználás	Kérjük, pontosan írja le az áruk felhasználási módját és közölje, hogy a végfelhasználó az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott bűnüldöző hatóság vagy a közvetített áruk használatára képzést biztosító szolgáltató. Hagyja üresen, ha a brókertevékenységet egy forgalmazó számára végzik, hacsak nem maga a forgalmazó használja fel az áruk egy részét egy speciális végfelhasználásra.
12. rovat	Adja meg az áruk helyét abban a harmadik országban, ahonnan ki fogják vinni azokat.	Kérjük, adja meg az áruk helyét abban a harmadik országban, ahonnan azokat a 2. rovatban említett személynek, szervnek vagy szervezetnek le fogják szállítani. A helyet egy, a 6. rovatban meghatározott országbeli címmel vagy az áruk helyét leíró egyéb információval kell megadni. Felhívjuk figyelmét, hogy postafiókszám vagy hasonló postai cím nem tüntethető fel.
13. rovat	Az árucikk leírása	Az áruk leírásának tartalmaznia kell egy hivatkozást egy, az 1236/2005/EK rendelet III. vagy IIIa. mellékletében szereplő termékre. Kérjük, vegye figyelembe az érintett áruk csomagolásán található adatok feltüntetésének lehetőségét. Amennyiben a 13. rovatban nem áll rendelkezésre elegendő hely, kérjük, folytassa a leírást egy, a nyomtatványhoz mellékelt üres papírlapon, az engedély számának feltüntetésével. A mellékletek számát a 20. rovatban jelezze.
14. rovat	Árucikk száma	Ezt a rovatot csak a nyomtatvány hátlapján kell kitölteni. Kérjük, az árucikk számát úgy töltse ki, hogy az egyezzen az első oldalon található leírásban megadott árucikkszámmal.
15. rovat	HR-kód	A HR-kód az áru harmonizált rendszer szerinti vámkódja. Amennyiben ismert az uniós Kombinált Nómenklatúra szerinti kód, azt kell használni helyette. A Kombinált Nómenklatúra aktuális változatához lásd az (EU) 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendeletet (*4).
17. rovat	Pénznem és érték	Kérjük, tüntesse fel a fizetendő árnak megfelelő értéket és pénznemet (átváltás nélkül). Amennyiben az ár nem ismert, a becsült árat kell feltüntetni, az EV megjegyzéssel. A pénznemet az alfabetikus kóddal (ISO 4217:2015) kell megadni.
18. rovat	Különleges követelmények és feltételek	A 18. rovat a fenti 14–16. rovatban meghatározott 1., 2., vagy 3. árucikkre (adja meg, melyikre) vonatkozik. Amennyiben a 18. rovatban nem áll rendelkezésre elegendő hely, kérjük, folytassa a leírást egy, a nyomtatványhoz mellékelt üres papírlapon, az engedély számának feltüntetésével. A mellékletek számát a 20. rovatban jelezze.
20. rovat	Mellékletek száma	Kérjük, tüntesse fel a mellékletek számát (lásd a 13. és 18. rovathoz fűzött magyarázatot).

IV. MELLÉKLET

„VII. MELLÉKLET

A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FORMANYOMTATVÁNY TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ

Műszaki leírás:

Szövege kép

EURÓPAI UNIÓ

1 Engedélyt kérő technikai segítségnyújtást szolgáltató (teljes név és cím)

KÍNZÁSRA VAGY HALÁLBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA FELHASZNÁLHATÓ ÁRUKHOZ KAPCSOLÓDÓ TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ENGEDÉLYEZÉSE (1236/2005/EK (1236/2005/EK RENDELET)

Technikai segítségnyújtás engedélyezése (1236/2005 rendelet)

2 Azon természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet (teljes név és cím), akinek vagy amelynek a számára a technikai segítségnyújtás történik

3 Engedély száma

A következő cikken alapul: 3 4 7a 7d

4 Lejárat időpontja

5 A 2. rovatban említett természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet

Múzeum

Bűnüldőző hatóság

Oktatást vagy képzést nyújtó intézmény

A technikai segítségnyújtással kapcsolatos árukra vonatkozó javítási, karbantartási vagy más technikai szolgáltatást nyújtó szolgáltató

Azon áruk gyártója, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítséget nyújtják

A fentiek közül egyik sem. Kérjük, adja meg a 2. pontban említett természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet tevékenységét

6 A harmadik ország vagy tagállam, amelynek a számára a technikai segítségnyújtás történni fog (név és kód)

7 Az engedély

Egyszeri technikai segítségnyújtás

A technikai segítséget egy adott időszakban nyújtják. Kérjük, adja meg az érintett időszakot

8 A technikai segítségnyújtást szolgáltató lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam

Amennyiben nincs ilyen tagállam, az a tagállam, amelynek a technikai segítségnyújtást szolgáltató állampolgára, vagy amelynek joga szerint a jogi személyt, szervet vagy szervezetet bejegyezték

9 Azon áruk jellegének leírása, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítséget nyújtják

Kibocsátó hatóság

10 Az engedélyezett technikai segítségnyújtás leírása

11 Amennyiben a 2. rovatban említett személy, szerv, vagy szervezet egy harmadik országbeli személy, szerv, vagy szervezet, a technikai segítségnyújtás biztosítása

az EU-ból az adott harmadik országba az adott harmadik országbeli alkalmazottak által egy másik harmadik országból (nevezze meg) történik

12 A 2. rovatban említett természetes vagy jogi személy, szerv, vagy szervezet részére biztosított technikai segítséggel kapcsolatos áruk használatára vonatkozó képzés leírása

13 A 9. rovatban említett áruk használatára vonatkozó képzést nyújtja:

Az 1. pontban említett technikai segítségnyújtást szolgáltató

Harmadik fél, aki a technikai segítségnyújtást szolgáltató nevében vagy vele együtt eljár (teljes név és cím)

14 Különleges követelmények és feltételek

15 Alulírott igazolja, hogy az 1236/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése alapján, valamint az e formanyomtatványon és az általa hivatkozott mellékletekben meghatározott követelményeknek, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően az illetékes hatóság a 9. rovatban leírt árukkal kapcsolatos technikai segítségnyújtást engedélyezte

16 Mellékletek száma

Kelt (hely, időpont)

Név (géppel vagy nagybetűvel)

Aláírás: (A kiállító hatóság pecsétje)

Magyarázó megjegyzések a formanyomtatványhoz

„Kínzásra vagy halálbüntetés végrehajtására felhasználható árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás biztosításának engedélyezése (1236/2005/EK tanácsi rendelet (*1) )”

Ez az engedélyezési formanyomtatvány az 1236/2005/EK rendelettel összhangban, technikai segítségnyújtás biztosításának engedélyezésére szolgál. Amennyiben a technikai segítségnyújtás olyan kivitelhez kapcsolódik, amelyet az 1236/2005/EK rendelet engedélyez vagy annak megfelelően engedélyeztek, nem kell ezt a formanyomtatványt használni, kivéve az alábbi esetekben:

—	az 1236/2005/EK rendelet II. mellékletében felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás (lásd 3. cikk (2) bekezdését); vagy

—

az 1236/2005/EK rendelet III. vagy IIIa. mellékletében felsorolt árukhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás túlmutat azon, ami a kivitt áruk üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához vagy javításához szükséges (lásd a 9. cikk (2) bekezdését és a IIIa. mellékletben felsorolt áruk vonatkozásában az EU GEA 1236/2005. számú, az 1236/2005/EK rendelet IIIb. mellékletében szereplő uniós általános exportengedély 1. részét).

Az engedélyeket ezen az egy lapból álló formanyomtatványon kell kiállítani, adott esetben mellékletekkel együtt.

1. rovat	Engedélyt kérő technikai segítségnyújtást szolgáltató	Kérjük, tüntesse fel a kérelmező nevét és teljes címét. A technikai segítségnyújtást szolgáltató fogalmát az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének m) pontja határozza meg. Amennyiben a technikai segítségnyújtás olyan kivitelhez kapcsolódik, amelyet engedélyeztek, kérjük, amennyiben lehetséges tüntesse fel a kérelmező vámazonosító számát is, valamint a 14. rovatba írja be a vonatkozó exportengedély számát.
3. rovat	Engedély száma	Kérjük, írja be az engedély számát és ikszelje be a megfelelő kockát, hogy az engedély az 1236/2005/EK rendelet melyik cikkén alapul.
4. rovat	Lejárat időpontja	Kérjük, jelölje meg a napot (két számjegy), a hónapot (két számjegy) és az évet (négy számjegy). Az engedélyek érvényességi ideje 3–12 hónap. Az érvényesség lejáratának időpontjában szükség esetén kérhető annak meghosszabbítása.
5. rovat	A 2. rovatban említett természetes vagy jogi személy, szerv vagy szervezet tevékenysége	Kérjük, tüntesse fel azon személy, szerv vagy szervezet fő tevékenységét, aki vagy amely számára technikai segítségnyújtás történik. A bűnüldöző hatóság fogalmát az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének c) pontja határozza meg. Amennyiben a fő tevékenység nem szerepel a listán, ikszelje be, hogy „A fentiek közül egyik sem” és általános kifejezésekkel írja le a fő tevékenységet (pl. nagykereskedő, kiskereskedő, kórház).
6. rovat	A harmadik ország vagy tagállam, amely számára a technikai segítségnyújtás történni fog	Kérjük, tüntesse fel az érintett ország nevét és a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU bizottsági rendeletet (3). Felhívjuk a figyelmet, hogy a 6. rovatban csak egyetlen tagállamot lehet feltüntetni, amennyiben az engedély az 1236/2005/EK rendelet 4. cikkén alapul.
7. rovat	Az engedély típusa	Kérjük, tüntesse fel, hogy a technikai segítségnyújtás biztosítása egy adott időszakban történik-e, és amennyiben igen, a technikai segítségnyújtást szolgáltató hány napon, héten, vagy hónapon keresztül kell rendelkezésre álljon tanácsadási, támogatási vagy képzési kérések esetén. Egy egyszeri technikai segítségnyújtás egy adott tanácsadási, támogatási vagy speciális képzési kérésre vonatkozik (még akkor is, ha egy több napos képzésről van szó).
8. rovat	Kibocsátó tagállam	Kérjük, tüntesse fel a megfelelő sorban az érintett tagállam nevét és a 471/2009/EK rendelettel megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU rendeletet.
9. rovat	Azon áruk jellegének leírása, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtást biztosítják	Kérjük, tüntesse fel azon áruk fajtáját, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtást biztosítják. A leírásnak tartalmaznia kell egy hivatkozást egy, az 1236/2005/EK rendelet III. vagy IIIa. mellékletében szereplő árucikkre.
10. rovat	Az engedélyezett technikai segítségnyújtás leírása	Kérjük, egyértelműen és pontosan írja le a technikai segítségnyújtást. Tüntesse fel a technikai segítségnyújtást szolgáltató által kötött megállapodás dátumát és számát vagy adott esetben csatoljon egy ilyen megállapodást.
11. rovat	Szolgáltatásnyújtás módja	A 11. rovatot nem kell kitölteni, ha az engedély az 1236/2005/EK rendelet 4. cikkén alapul. Amennyiben egy olyan harmadik országnak biztosítnak technikai segítségnyújtást, amelyben a címzett nem rendelkezik lakóhellyel vagy letelepedési hellyel, kérjük, tüntesse fel az érintett ország nevét és a 471/2009/EK rendelettel megállapított kódok szerinti országkódot. Lásd az 1106/2012/EU rendeletet.
12. rovat	Az azon áruk használatára vonatkozó képzés leírása, amelyekkel kapcsolatban a technikai segítségnyújtás történik	Kérjük, tüntesse fel, hogy az 1236/2005/EK rendelet 2. cikkének f) pontja szerinti technikai segítségnyújtásnak minősülő technikai támogatáshoz vagy technikai szolgáltatáshoz kapcsolódik-e az adott áruk használatával kapcsolatos képzés. Kérjük, tüntesse fel, hogy milyen típusú felhasználóknak nyújtanak ilyen képzést és részletezze a képzési program célját és tartalmát.
14. rovat	Különleges követelmények és feltételek	Amennyiben a 14. rovatban nem áll rendelkezésre elegendő hely, kérjük, folytassa a leírást egy, a nyomtatványhoz mellékelt üres papírlapon, az engedély számának feltüntetésével. A mellékletek számát a 16. rovatban jelezze.
16. rovat	Mellékletek száma	Kérjük, tüntesse fel a mellékletek számát, ha vannak (lásd a 10. és 14. rovathoz fűzött magyarázatot).