23.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 317/4


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2031 RENDELETE

(2016. október 26.)

a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) létrehozta a növény-egészségügyi szabályozást.

(2)

A Tanács 2008. november 21-én felkérte a Bizottságot, hogy készítsen értékelést az említett növény-egészségügyi szabályozásról.

(3)

Az említett értékelés eredményének és a 2000/29/EK irányelv alkalmazása során nyert tapasztalatoknak a fényében az említett irányelvet fel kell váltani. Az új szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az említett irányelvet rendelettel kell felváltani.

(4)

A növényegészségügy nagyon fontos az unióbeli növénytermesztés, az erdők, a természetes és beültetett területek, a természetes ökoszisztémák, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a biológiai sokféleség szempontjából. A növények egészségét veszélyeztetik a növényekre és növényi termékekre káros fajok, a kereskedelem globalizációja és az éghajlatváltozás következtében pedig megnőtt az Unió területére való behurcolásuk kockázata. Az említett fenyegetés elleni küzdelem érdekében intézkedéseket kell elfogadni az említett károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatok meghatározása és e kockázatok elfogadható szintre való csökkentése céljából.

(5)

Az ilyen intézkedések szükségességét már régen felismerték. Nemzetközi megállapodások és egyezmények foglalkoztak korábban velük, köztük az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) keretében 1951. december 6-án létrejött Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) és ez utóbbinak a FAO 29. ülésén, 1997 novemberében elfogadott új, módosított szövege. Az Unió és valamennyi tagállama szerződő fele a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek.

(6)

Nyilvánvalóvá vált, hogy e rendelet hatályának meghatározásához fontos figyelembe venni a bioföldrajzi tényezőket annak elkerülése érdekében, hogy az Európai Unió európai területén nem jelenlévő károsítókat behurcolják az Európai Unió területére és ott elterjedjenek. Következésképpen Ceutát, Melillát és a tagállamoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 355. cikkének (1) bekezdésében említett legkülső régióit – Madeira és az Azori-szigetek kivételével – ki kell zárni e rendelet területi hatálya alól. A harmadik országokra történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok az említett kizárt területekre is vonatkoznak.

(7)

A 2000/29/EK irányelv meghatározza az illetékes hatóságok által a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedések tekintetében végrehajtandó hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat. Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket végrehajtani. Az ilyen megfelelő és hatékony hatósági ellenőrzési intézkedéseket a jövőben is folytatni kell. Az „Intelligens szabályokkal a nagyobb élelmiszerbiztonságért” című csomag részeként ez a rendelet csak korlátozott számú rendelkezést tartalmazhat a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan, mivel ezekről a szabályokról a hatósági ellenőrzésekről szóló horizontális jogszabályok keretében célszerű rendelkezni.

(8)

Kritériumokat kell megállapítani azoknak a károsítóknak az azonosítására, amelyek tekintetében intézkedéseket kell elfogadni az Unió egész területére való behurcolásuk és elterjedésük megakadályozására. Az ilyen károsítók a továbbiakban uniós zárlati károsítóknak minősülnek. Az olyan károsítók azonosításához is meg kell határozni a kritériumokat, amelyek esetében csupán az említett terület egy vagy több részére vonatkozóan kell védekezési intézkedéseket elfogadni. Az ilyen károsítók a továbbiakban védett zónás zárlati károsítóknak minősülnek. Amennyiben az említett károsítók növények, e rendelet végrehajtása során mindenekelőtt az élősködő növényekre kell összpontosítani, amelyek a leginkább káros hatást gyakorolják a növények egészségére.

(9)

Annak érdekében, hogy az uniós zárlati károsítók visszaszorítására tett erőfeszítéseket azokra a károsítókra lehessen összpontosítani, amelyek potenciálisan a legsúlyosabb gazdasági, környezeti, illetve társadalmi hatást gyakorolják az Unió területén, meg kell állapítani a zárlati károsítók (a továbbiakban: kiemelt zárlati károsítók) szűk körű jegyzékét.

(10)

Annak érdekében, hogy valamely uniós zárlati károsító jelenléte vagy feltételezett jelenléte esetén hatékonyan és kellő időben lehessen fellépni, a tagállamok, a vállalkozók és az állampolgárok vonatkozásában értesítési kötelezettséget kell előírni.

(11)

Amennyiben ez az értesítési kötelezettség azzal jár, hogy természetes vagy jogi személyek személyes adatait az illetékes hatóságok tudomására kell hozni, ez az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke (A személyes adatok védelme) korlátozásának minősülhet. Ez a korlátozás azonban szükséges e rendelet közérdekű céljának eléréséhez, és azzal arányos.

(12)

Amennyiben valamely vállalkozó vagy más személy feltételezi vagy tudomására jut, hogy uniós zárlati károsító van jelen egy olyan növényben, növényi termékben vagy egyéb anyagban, amely az ellenőrzése alatt áll vagy állt, kötelezni kell arra, hogy értesítse az illetékes hatóságot az említett feltételezésről vagy tényről, és tegyen meg minden megfelelő intézkedést a károsító felszámolása, az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok kivonása vagy visszahívása, valamint az illetékes hatóság, a kereskedelmi lánc egyéb szereplői és a nyilvánosság tájékoztatása érdekében.

(13)

A tagállamoknak minden szükséges növény-egészségügyi intézkedést meg kell tenniük azoknak az uniós zárlati károsítóknak a felszámolása érdekében, melyeknek a jelenlétét területükön megállapították. Helyénvaló olyan intézkedéseket megállapítani, amelyeket a tagállamok ilyen esetben meghozhatnak. Szintén helyénvaló megállapítani azon elveket, amelyeket követve a tagállamok eldöntik, hogy mely intézkedéseket kell meghozniuk. Az említett intézkedések közé kell tartoznia olyan körülhatárolt területek létrehozásának, amelyek a fertőzött körzetből és egy biztonsági sávból állnak, valamint adott esetben azon tevékenységek meghatározásának, melyeket a vállalkozóknak vagy egyéb személyeknek végre kell hajtaniuk a zárlati károsítók felszámolása vagy elterjedésük megakadályozása érdekében.

(14)

Egyes esetekben a tagállamoknak elő kell írniuk növényeken előforduló zárlati károsítók magánterületen történő felszámolására irányuló intézkedéseket is, mivel a károsítók felszámolása csak akkor lehet sikeres, ha az összes fertőzési forrást megszüntetik. E célból a tagállamok illetékes hatóságai számára biztosítani kell a jogot, hogy belépjenek ezekre a területekre. Ez a Charta 7. cikkének (A magán- és a családi élet tiszteletben tartása) és 17. cikkének (A tulajdonhoz való jog) korlátozását jelentheti. Erre a korlátozásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha e rendelet közérdekű céljának eléréséhez szükséges, és azzal arányos.

(15)

A károsítók megjelenésének megelőzése és jelenlétük korai felismerése rendkívül fontos a kellő időben történő és eredményes felszámolás szempontjából. A tagállamoknak ezért azokon a területeken is fel kell deríteniük az uniós zárlati károsítók jelenlétét, ahol ezen károsítók jelenléte ez idáig nem volt ismeretes. Az uniós zárlati károsítók számára, valamint az említett felderítések elvégzéséhez szükséges idő hosszára és a szükséges erőforrások mennyiségére tekintettel a tagállamoknak többéves felderítési programokat kell létrehozniuk.

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározott uniós zárlati károsítók feltételezett vagy megállapított jelenléte esetén intézkedéseket fogadjon el különösen a károsítók felszámolása és visszaszorítása, valamint a körülhatárolt területek, felderítések, készenléti tervek, szimulációs gyakorlatok és cselekvési tervek létrehozása céljából.

(17)

Amennyiben egy uniós zárlati károsító megtelepedett egy körülhatárolt területen és nem lehet felszámolni, a Bizottságnak uniós intézkedéseket kell elfogadni az adott károsítónak a területen történő visszaszorítására.

(18)

Az olyan károsítók elleni gyors és eredményes fellépés érdekében, amelyek nem minősülnek uniós zárlati károsítónak, de amelyek a tagállamok szerint teljesíthetik az uniós zárlati károsítók jegyzékébe való felvétel feltételeit, rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hozzanak, amennyiben ilyen károsító jelenlétéről tudomást szereznek. Hasonló rendelkezéseket kell megállapítani a Bizottság számára.

(19)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett az uniós jogszabályok által előírtaknál szigorúbb intézkedéseket fogadjanak el.

(20)

Különös rendelkezéseket kell alkalmazni a kiemelt zárlati károsítókra különösen a nyilvánosság tájékoztatása, a felderítések, a készenléti tervek, a szimulációs gyakorlatok, a felszámolási cselekvési tervek és az intézkedések uniós társfinanszírozása tekintetében.

(21)

Külön meg kell határozni és védett zónás zárlati károsítóként jegyzékbe kell foglalni azokat a zárlati károsítókat, amelyek az Unió területén jelen vannak ugyan, de a terület meghatározott, védett zónaként kijelölt részein nem megtalálhatóak, és amelyeknek a jelenléte kizárólag ezekre a védett zónákra nézve járna elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásokkal. Meg kell tiltani a védett zónás zárlati károsítók adott védett zónákba történő behurcolását, azokon belüli szállítását és azokba történő kiengedését.

(22)

Szabályokat kell megállapítani a védett zónák elismerésére, az elismerés módosítására vagy visszavonására, a védett zónákra vonatkozó felderítési kötelezettségekre és az abban az esetben meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, ha egy adott védett zónában védett zónás zárlati károsítót találnak, továbbá az ideiglenes védett zónák létrehozására vonatkozóan is. Amennyiben egy adott védett zónás zárlati károsítót találnak egy arra a károsítóra elismert védett zónában, az érintett védett zóna kiterjedésének módosítására és elismerésének visszavonására szigorú szabályokat kell alkalmazni.

(23)

Az uniós zárlati károsítónak nem minősülő károsítók abban az esetben tekintendők uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak, ha az adott károsítót elsősorban meghatározott, ültetésre szánt növények terjesztik, jelenléte az adott, ültetésre szánt növényeken elfogadhatatlan gazdasági hatást gyakorol az adott növények tervezett felhasználására, és szerepel az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jegyzékében. Amennyiben az említett károsítók előfordulása meghalad egy bizonyos küszöbértéket, az ilyen károsítók jelenlétének korlátozása érdekében az érintett, ültetésre szánt növényeknek az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli szállítását meg kell tiltani.

(24)

Egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, mivel nagy valószínűséggel uniós zárlati károsítókat hordoznak. Közülük egyesek esetében rendelkezésre állnak a kockázat mérséklésére irányuló, elfogadható intézkedések, míg mások esetében nem. Attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a kockázat mérséklésére irányuló, elfogadható intézkedések, az Unió területére való behozatalukat és az Unión belüli szállításukat meg kell tiltani, vagy különleges előírásokat kell rájuk vonatkozóan meghatározni. Az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat jegyzékbe kell foglalni.

(25)

A növények, növényi termékek és egyéb növényi anyagok által jelentett elfogadhatatlan mértékű kockázatok kezelésére hozott intézkedések mellett – az említett magas kockázat előzetes értékelésének alapján – e rendeletnek kockázatalapú, megelőző intézkedésekről kell rendelkeznie az Unió területének azokkal a károsítókkal szembeni védelme érdekében, amelyek valamely harmadik országból származó növény, növényi termék vagy egyéb anyag révén bekerülhetnek. Az említett előzetes értékelés során figyelembe kell venni az adott növényre, növényi termékre, illetve egyéb anyagra vonatkozó sajátos kritériumokat. Ehhez figyelembe kell venni a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény keretében, illetve az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vagy a tagállami hatóságok által adott tudományos véleményeket, illetve készített tanulmányokat. Az előzetes értékelés alapján létre kell hozni a magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, és meg kell tiltani azoknak az Unió területére történő behozatalát mindaddig, amíg a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben rögzített normák szerinti kockázatértékelés el nem készül. Az említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok nem foglalhatják magukban azokat növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyeknek a károsítók jelentette kockázatok elemzésének eredménye alapján tiltott az Unió területére történő behozatala vagy annak alapján különleges és egyenértékű előírások hatálya alá tartoznak, vagy amelyekre az e rendeletben megállapított ideiglenes tilalom vonatkozik.

(26)

Rendelkezni kell a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalmaktól vagy különleges előírásoktól való eltérésekről. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik országok bizonyos intézkedéseit az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállítására vonatkozó követelményekkel egyenértékűként ismerje el.

(27)

E tilalmaknak és követelményeknek nem kell vonatkozniuk az ültetésre szánt növényektől eltérő, nem kereskedelmi és nem is szakmai célra szánt bizonyos növények, növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségeire és bizonyos esetekben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok határövezetekbe való behozatalára és azokon belüli szállítására sem.

(28)

Bizonyos meghatározott célból – hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célból, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljából – az Unió területére behozandó vagy azon belül szállítandó növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében helyénvaló kivételekről rendelkezni a tiltott károsítóknak, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belül történő szállítására vonatkozó tilalom alól. Megfelelő védőintézkedéseket kell hozni, és tájékoztatni kell az érintetteket.

(29)

Az Unióba harmadik országokból behozott, postai szolgáltatás keretében szállított növények sok esetben nem felelnek meg az uniós növény-egészségügyi előírásoknak. A figyelemfelkeltés fokozása érdekében meg kell állapítani az utazók és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek tájékoztatására vonatkozó konkrét szabályokat.

(30)

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött áruként továbbított növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében rendelkezni kell az Unió területére való behozatalra és az Unión belüli szállításra vonatkozó uniós szabályoktól bizonyos feltételek mellett történő eltérésről.

(31)

Az olyan növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal való nemzetközi kereskedelem, amelyekkel kapcsolatban eddig korlátozottak a növény-egészségügyi tapasztalatok, esetlegesen elfogadhatatlan kockázatot jelenthet az olyan zárlati károsítók megtelepedése szempontjából, amelyek még nem szerepelnek az uniós zárlati károsítók jegyzékében és amelyekre vonatkozóan nem fogadtak el intézkedéseket e rendelet alapján. Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a gyors és eredményes fellépés az olyan növényekhez, növényi termékekhez és egyéb anyagokhoz kapcsolódó, károsítók jelentette, újonnan azonosított vagy feltételezett kockázatok ellen, amelyekre nem vonatkoznak állandó követelmények vagy tilalmak, de amelyek ilyen állandó intézkedéseket igényelhetnek, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az elővigyázatosság elvével összhangban átmeneti intézkedéseket fogadjon el, valamint objektív és megalapozott szempontok figyelembevételével azonosítsa ezeket a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat.

(32)

Az Unió területére vonatkozóakhoz hasonló tilalmakat és különleges előírásokat kell meghatározni az olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok védett zónákba való behozatalára és azokon belüli szállítására vonatkozóan, amelyek elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek, mivel nagy valószínűséggel védett zónás zárlati károsítót hordoznak.

(33)

Zárlati károsítóktól való mentességük biztosítása érdekében általános követelményeket kell elfogadni a növényekhez, növényi termékekhez és egyéb anyagokhoz használt szállítóeszközökre, gépekre és csomagolóanyagokra vonatkozóan.

(34)

A tagállamoknak elszigetelt létesítményeket és karanténállomásokat kell kijelölniük. Meg kell határozni az említett elszigetelt létesítmények és karanténállomások kijelölésére, engedélyezésére, működésére és felügyeletére, valamint a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az ilyen létesítményekből vagy karanténállomásokról való kiengedésére vonatkozó követelményeket. Ha az említett követelmények részeként nyilvántartást kell vezetni a létesítményekbe vagy karanténállomásokra belépő személyzetről és látogatókról, ez a Charta 8. cikke (A személyes adatok védelme) korlátozásának minősülhet. Ez a korlátozás azonban szükséges e rendelet közérdekű céljának eléréséhez, és azzal arányos.

(35)

A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhető, naprakészen tartott jegyzéket kell vezetnie mindazon értesítésekről, amelyek hozzá a harmadik országokban újonnan megjelenő olyan károsítókról érkeztek be, amelyek az Unió területén kockázatot jelenthetnek a növények egészségére.

(36)

E rendelet hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, bizonyos vállalkozókat, akikre e rendelet értelmében kötelezettségek hárulnak, be kell jegyezni a tagállamokban létrehozott nyilvántartásokba. Meg kell állapítani a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos követelményeket, valamint a nyilvántartásba vételi kötelezettség alóli kivételeket.

(37)

Annak érdekében, hogy könnyebben felismerhető legyen a zárlati károsítókkal való megfertőződés forrása, helyénvaló előírni a vállalkozók számára, hogy nyilvántartást vezessenek a más vállalkozók által nekik és az általuk más vállalkozóknak átadott növényekről, növényi termékekről és egyéb anyagokról. Tekintettel egyes zárlati károsítók lappangási idejére, valamint a fertőzés forrásának felismeréséhez szükséges időre, a nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni.

(38)

A vállalkozóknak olyan rendszerekkel és eljárásokkal is rendelkezniük kell, amelyek lehetővé teszik a növények, növényi termékek és egyéb anyagok saját telephelyeik közötti és azokon belüli szállítási útvonalainak azonosítását.

(39)

Egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak harmadik országokból az Unió területére és védett zónákba való beviteléhez növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét kell előírni. Az átláthatóság érdekében az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat jegyzékben kell felsorolni.

(40)

Növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét kell előírni továbbá a harmadik országokból az Unió területére behozandó más növények tekintetében is. Ez a növény-egészségügyi biztonság megfelelő szintjének biztosításához, valamint az említett növények Unióba irányuló behozatalának és az ahhoz kapcsolódó kockázatok alakulásának hatékony nyomon követéséhez szükséges. Az említett növényekre ugyanakkor nem kell alkalmazni a vonatkozó uniós jogszabályokban megállapított, a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzésekről szóló rendelkezéseket.

(41)

Az említett növény-egészségügyi bizonyítványoknak meg kell felelniük a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben szereplő követelményeknek, és tanúsítaniuk kell az e rendelet értelmében megállapított követelményeknek és intézkedéseknek való megfelelést. A növény-egészségügyi bizonyítványok hitelességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani az érvényességük és az érvénytelenítésük feltételeire vonatkozóan.

(42)

Egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli, védett zónákba irányuló és azokon belüli szállítását csak akkor lehet engedélyezni, ha növényútlevelet mellékelnek hozzájuk, amely tanúsítja, hogy megfelelnek az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően megállapított követelményeknek és intézkedéseknek. Az átláthatóság érdekében az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat jegyzékben kell felsorolni.

(43)

A közvetlenül a végfelhasználók, köztük a házikertek számára értékesített növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében nem kell előírni növényútlevél meglétét. Mindemellett azonban rendelkezni kell bizonyos kivételekről.

(44)

A növényútlevelek hitelességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a tartalmukra és formájukra vonatkozóan.

(45)

A növényútlevelek kiállítása alapvetően a felhatalmazott vállalkozók feladata kell, hogy legyen. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az illetékes hatóságok dönthessenek úgy, hogy maguk állítják ki a növényútleveleket.

(46)

Szabályokat kell megállapítani a növényútlevelek kiállítására, a kiadásukhoz előírt vizsgálatokra, a növényútlevelek csatolására, a növényútleveleket kiállító vállalkozók felhatalmazására és felügyeletére, a felhatalmazott vállalkozók kötelezettségeire és az engedély visszavonására vonatkozóan.

(47)

A felhatalmazott vállalkozók terheinek csökkentése érdekében a növényútlevél kiadásához szükséges vizsgálatokat adott esetben össze kell vonni a 66/401/EGK (4), a 66/402/EGK (5), a 68/193/EGK (6), a 2002/54/EK (7), a 2002/55/EK (8), a 2002/56/EK (9), a 2002/57/EK (10), a 2008/72/EK (11) és a 2008/90/EK (12) tanácsi irányelv értelmében előírt vizsgálatokkal.

(48)

A felhatalmazott vállalkozóknak rendelkezniük kell a károsítókra vonatkozó szükséges ismeretekkel.

(49)

Elképzelhető, hogy egyes felhatalmazott vállalkozók a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervet kívánnak létrehozni, amellyel biztosítják, illetve bizonyítják a szakmai tevékenységük kritikus pontjaihoz kapcsolódó, a károsítók jelentette kockázatokkal összefüggő magas szintű szakértelmet és jártasságot, és igazolják az illetékes hatóságokkal kötött különleges ellenőrzési megállapodások jogosságát. Az ilyen tervek tartalmára vonatkozóan Uniós szabályokat kell megállapítani.

(50)

Helyénvaló rendelkezni a növényútlevelek és a növény-egészségügyi bizonyítványok cseréjéről.

(51)

Az uniós szabályoknak való meg nem felelés esetén a növényútleveleket be kell vonni, érvényteleníteni kell, és a nyomonkövethetőség érdekében meg kell őrizni.

(52)

A növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú, a nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyagok szabályozásáról szóló nemzetközi szabvány (ISPM15) előírja, hogy a fa csomagolóanyagokat a jogszerűen felhatalmazott és felügyelt vállalkozóknak egyedi jelöléssel kell ellátniuk. E rendeletben az említett szabvánnyal összhangban lévő követelményeket kell megállapítani a fa csomagolóanyagok kezelésére, jelölésére és javítására vonatkozóan. Emellett célszerű, hogy e rendelet szabályokat állapítson meg az Unió területén tevékenykedő és az említett jelölést alkalmazó vállalkozók felhatalmazása és felügyelete tekintetében is.

(53)

Ha ezt a harmadik ország előírja, az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok az Unió területéről csak a kivitelhez vagy újrakivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvánnyal vihetők be az adott harmadik ország területére. A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény vonatkozó rendelkezéseit szem előtt tartva az említett bizonyítványokat az illetékes hatóságoknak a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott export- és reexport-mintabizonyítványok tartalmának megfelelően kell kiállítaniuk. A harmadik országok számára védelmet kell biztosítani az uniós zárlati károsítók ellen azok közismerten káros hatásai miatt, kivéve, ha hivatalosan elismert tény, hogy az adott uniós zárlati károsító jelen van az érintett harmadik országban, de nem vonatkozik rá hatósági ellenőrzés, vagy ha okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó uniós zárlati károsító nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján zárlati károsítónak minősülne az érintett harmadik országban.

(54)

Amennyiben egy növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot a harmadik országba való kivitele előtt több tagállamon is átszállítanak, fontos, hogy az a tagállam, amelyben a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat előállították vagy feldolgozták, információkat cseréljen a kivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítványt kiadó tagállammal. Ez az információcsere lényeges ahhoz, hogy tanúsítani lehessen a harmadik ország követelményeinek való megfelelést. Ezért annak érdekében, hogy az információcsere egységes módon történjen, harmonizált előzetes exportbizonyítványt kell létrehozni.

(55)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy elektronikus rendszert az e rendelet szerint előírt értesítésekhez.

(56)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kiemelt zárlati károsítók jegyzékbe foglalására vonatkozóan annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a legsúlyosabb gazdasági, társadalmi, illetve környezeti hatást, amelyet bizonyos uniós zárlati károsítók az Unió területén kifejtenek.

(57)

Annak érdekében, hogy a hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célból, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt uniós zárlati károsítók, valamint harmadik országból vagy területekről származó, az Unió területére be nem hozható növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében megállapított kivételeket oly módon alkalmazzák, hogy az ne hordozzon semmilyen, károsító jelentette kockázatot az Unió területére vagy annak részeire, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a tagállamok és a Bizottság között az érintett károsítóknak, valamint növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára, azon belüli szállítására, tartására, szaporítására és használatára vonatkozó információcsere, a vonatkozó engedély megadásával kapcsolatos eljárás és feltételek, a megfelelés monitoringja, továbbá a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések.

(58)

A körülhatárolt területeken elvégzendő éves felderítésekre vonatkozó kötelezettségtől való eltérések helyes alkalmazását biztosítandó, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza az eltérések hatálya alá tartozó károsítókat és az eltérések alkalmazásának feltételeit.

(59)

A védett zónák kijelölése és megbízható működése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a védett zónák elismerése céljából elvégzendő felderítéseknek, valamint a védett zónás zárlati károsítókra vonatkozó felderítések előkészítésének és tartalmának a részletes szabályaira vonatkozóan.

(60)

A növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok határövezetekbe való behozatalára és azokon belüli szállítására vonatkozó mentességek arányos és korlátozott alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a harmadik országok határövezeteinek és a tagállamok határövezeteinek legnagyobb szélességére, az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok által a harmadik országok határövezeteiben és a tagállamok határövezeteiben megtehető legnagyobb távolságra, valamint a növények, növényi termékek és egyéb anyagok tagállami határövezetekbe való behozatalának és azokon belüli szállításának engedélyezésére irányuló eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében.

(61)

Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók nyilvántartásba vétele arányos legyen a károsítók jelentette kockázat ellenőrzés alatt tartásának céljával, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében: a nyilvántartásba vétel kötelezettsége alól mentesülő vállalkozók további kategóriái, a vállalkozók bizonyos kategóriáinak nyilvántartásba vételére vonatkozó különös követelmények, valamint a vállalkozók által végfelhasználók részére beszállítható kis mennyiségek azon határértékei, amelyek alatt a vállalkozók mentesülhetnek a nyilvántartásba vétel kötelezettsége alól.

(62)

A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben nem részes harmadik országok növény-egészségügyi bizonyítványai hitelességének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett harmadik országok növény-egészségügyi bizonyítványainak elfogadására vonatkozó feltételeket kiegészítő szabályok tekintetében.

(63)

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén való szállításával összefüggésben a károsítók jelentette kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azoknak a szabályoknak a tekintetében, amelyek meghatározzák, hogy milyen esetekben alkalmazandó kizárólag az adott növények, növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségeire a növényútlevél kiállításának kötelezettsége alóli kivétel.

(64)

A növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon növényútlevél kiállítása céljából elvégzett vizsgálatok megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vizuális vizsgálatra, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra, valamint a vizsgálatok gyakoriságára és ütemezésére vonatkozó szabályok tekintetében.

(65)

A növényútlevelek hitelességének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozók által a növényútlevelek kiállítására szóló engedély megszerzéséhez teljesítendő kritériumokat meghatározó szabályok és az említett kritériumok teljesítését biztosító eljárások tekintetében.

(66)

A fa csomagolóanyag megfelelő jelölésének biztosítása és a nemzetközi szabványok – különösen az ISPM15 – változásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fa csomagolóanyagokra – ezen belül az Unió területére való behozatalukra – vonatkozó követelmények módosítása és kiegészítése, valamint azoknak az engedélyezési követelményeknek a meghatározása tekintetében, amelyeknek a nyilvántartásba vett vállalkozóknak meg kell felelniük ahhoz, hogy alkalmazhassák a fa csomagolóanyagra vonatkozó jelölést az Unió területén.

(67)

A nemzetközi szabványok változásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fa csomagolóanyagtól eltérő, olyan növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra kiállított tanúsítványokra vonatkozó szabályok tekintetében, amelyek az e rendelet szabályainak való megfelelés egyedi tanúsítását igénylik.

(68)

A hatósági tanúsítványok hasznosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hatósági tanúsítványok tartalmát, a tanúsítványokat kiadó vállalkozók felhatalmazását és felügyeletét, valamint az export-, a reexport- és az előzetes exportbizonyítvány elemeit meghatározó szabályokra vonatkozóan.

(69)

A tudományos és műszaki ismeretek fejlődéséhez, valamint a nemzetközi szabványok változásaihoz – mindenekelőtt a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben foglalt, illetve az EPPO által meghatározott szabványokhoz – való igazodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékleteit módosító szabályokra vonatkozóan.

(70)

Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (13) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kapnak minden dokumentumot, szakértőik pedig rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(71)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: az uniós zárlati károsítók jegyzékbe vétele; a felderítésekről készítendő jelentések formátumának meghatározása, valamint az adott dokumentumformátum kitöltésére vonatkozó utasítások kidolgozása; a többéves felderítési programok formátumának és a kapcsolódó gyakorlati szabályoknak a meghatározása; egyes konkrét uniós zárlati károsítók elleni intézkedések megállapítása; továbbá korlátozott időre szóló intézkedések elfogadása az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók által jelentett kockázatokkal kapcsolatosan.

(72)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: a védett zónák és az adott védett zónás zárlati károsítók jegyzékének létrehozása; valamint a védett zónák kiterjedésének módosítása, illetve a védett zónák elismerésének megszüntetése.

(73)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók és az érintett, ültetésre szánt növények jegyzékbe vétele; továbbá intézkedések megállapítása az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók adott, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének megakadályozása érdekében.

(74)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyeket tilos az Unió területére behozni, továbbá az érintett harmadik országok jegyzékbe vétele; azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyek sajátos követelmények hatálya alá tartoznak, továbbá az Unió területére történő behozatalukra és az azon belül történő szállításukra vonatkozó sajátos követelmények megállapítása; azoknak a nagy növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az ideiglenes jegyzékbe vétele, amelyeket tilos az Unió területére behozni, továbbá az érintett harmadik országok jegyzékbe vétele; a jegyzékbe vételhez kapcsolódó kockázatértékelési eljárás; harmadik országok számára a növények, növényi termékek és egyéb anyagok Unió területén belüli szállítására vonatkozó követelményekkel egyenértékű előírások meghatározása; növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalával kapcsolatos plakátok és tájékoztató füzetek összeállítására és használatára vonatkozó szabályok meghatározása; növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a tagállami határövezetekbe való behozatalára vonatkozó sajátos feltételek, illetve intézkedések megállapítása; átmeneti intézkedések elfogadása olyan növények, növényi termékek és más anyagok tekintetében, amelyek vélhetően újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot vagy más feltételezett növény-egészségügyi kockázatot hordoznak; határozathozatal a tagállamok által közvetlen veszély esetén meghozandó ideiglenes intézkedésekről; azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyeknek egyes védett zónákba való behozatalát meg kell tiltani; a különleges előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékbe vétele, valamint az egyes védett zónákba való behozatalukra és azokon belüli szállításukra vonatkozó különleges előírások megállapítása; továbbá a karanténállomásokkal és elszigetelt létesítményekkel szemben támasztott követelményekre, valamint a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az említett állomásokról és létesítményekből való kiengedésére vonatkozó szabályok meghatározása.

(75)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: a vállalkozók által vezetendő, a nyomonkövethetőséget lehetővé tevő nyilvántartásokban tárolt adatok megőrzésére vonatkozó időtartam minimális hosszának, valamint az adatok hozzáférhetőségével kapcsolatos követelményeknek a megállapítása.

(76)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak – valamint a származási vagy feladási helyük szerinti harmadik országoknak – a jegyzékbe vétele, amelyeknek az Unió területére való behozatalához növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét kell előírni; azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak – valamint a származási vagy feladási helyük szerinti harmadik országoknak – a jegyzékbe vétele, amelyeknek az adott harmadik országokból bizonyos védett zónákba való beviteléhez növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét kell előírni; azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyek az Unió területére való behozataluk esetében mentesülnek a növény-egészségügyi bizonyítvány meglétével kapcsolatos kötelezettség alól, az érintett harmadik országok jegyzékbe vétele, valamint az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok azon legnagyobb mennyiségének a meghatározása, amely még az említett mentesség hatálya alá tartozik; valamint az elektronikus növény-egészségügyi bizonyítványok érvénytelenítésével kapcsolatos technikai rendelkezések megállapítása.

(77)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyeknek az Unió területén belül történő szállításához növényútlevél meglétét kell előírni; azoknak a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a jegyzékbe vétele, amelyeknek bizonyos védett zónákba való beviteléhez és azokon belül történő szállításához növényútlevél meglétét kell előírni; valamint azoknak a védett zónás károsítóknak, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a meghatározása, amelyek védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges, amennyiben azokat közvetlenül a végfelhasználó részére értékesítik.

(78)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: a növényútlevél formátumára vonatkozó specifikációk megállapítása; azon ültetésre szánt növények típusainak és fajainak meghatározása, amelyek esetében a nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódnak a növényútlevélen történő feltüntetése alóli mentességek nem alkalmazhatók; valamint az elektronikus növényútlevél kibocsátására vonatkozó technikai rendelkezések meghatározása.

(79)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a következők tekintetében: a fa csomagolóanyagok javítása esetén a csomagolás anyagára, kezelésére és jelölésére vonatkozó egyedi szabályok meghatározása; a fa csomagolóanyagokra vonatkozó jelöléstől eltérő tanúsítványok formátumára vonatkozó specifikációk meghatározása; az előzetes exportbizonyítvány kiállítására alkalmazott eljárások meghatározása; valamint az értesítések benyújtására vonatkozó egyedi szabályok megállapítása.

(80)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(81)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia az olyan kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, amelyek meghatározott uniós zárlati károsítókkal vagy uniós zárlati károsítóként jegyzékbe nem vett károsítókkal szemben meghozandó intézkedésekkel kapcsolatosak, egyes növények, növényi termékek és más anyagok uniós területre vagy egy védett zónába való behozatalának tilalmával vagy ezek behozatalára vonatkozó különleges előírások meghatározásával kapcsolatosak, illetve a vélhetően újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot vagy más feltételezett növény-egészségügyi kockázatot hordozó növényekre, növényi termékekre és más anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedésekkel kapcsolatosak.

(82)

A 74/647/EGK tanácsi irányelv (15) és a 2006/91/EK tanácsi irányelv (16) a szegfű-sodrómoly és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésre vonatkozó intézkedéseket határoz meg. Az említett irányelvek hatálybalépését követően az érintett károsítók széles körben elterjedtek az Unió területén, így visszaszorításuk már nem lehetséges. Az említett irányelveket ezért hatályon kívül kell helyezni.

(83)

A 69/464/EGK tanácsi irányelvet (17), a 93/85/EGK tanácsi irányelvet (18), a 98/57/EK tanácsi irányelvet (19) és a 2007/33/EK tanácsi irányelvet (20) hatályon kívül kell helyezni, mivel az érintett károsítókra vonatkozóan e rendelet szerint új intézkedéseket kell elfogadni. Az új intézkedések elfogadásához szükséges időre és erőforrásokra tekintettel az említett jogi aktusokat 2022. január 1-jével kell hatályon kívül helyezni.

(84)

A 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) előírja, hogy a károsítók elleni intézkedésekhez nyújtott támogatásokat a 2000/29/EK irányelv mellékleteiben felsorolt egyes károsítókkal, továbbá az említett mellékletekben nem szereplő, de rájuk vonatkozóan elfogadott ideiglenes uniós intézkedések tárgyát képező egyes károsítókkal összefüggésben kell biztosítani. Az említett rendelet rendelkezésein felül ez a rendelet meghatározza a kiemelt zárlati károsítók kategóriáját, és alapvető fontosságú, hogy a tagállamok által mindenekelőtt a kiemelt zárlati károsítók ellen hozott bizonyos intézkedésekre uniós támogatást lehessen nyújtani, többek között az e rendeletben meghatározott felszámolási intézkedések nyomán megsemmisített növények, növényi termékek és egyéb anyagok értéke után a vállalkozóknak folyósított kártérítés formájában. A 652/2014/EU rendeletet ezért módosítani kell.

(85)

A 228/2013/EU (22) és az 1143/2014/EU (23) európai parlamenti és tanácsi rendeleteken technikai módosításokat kell végrehajtani.

(86)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a növénykárosítók elleni védekezési intézkedésekkel kapcsolatos összehangolt megközelítés alkalmazását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a hatása, összetettsége, valamint határokon átnyúló és nemzetközi jellege miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(87)

Ez a rendelet nem ró aránytalan adminisztratív terhet és nem gyakorol aránytalan gazdasági hatást a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). Az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján e rendelet – ahol csak lehetséges – figyelembe veszi a kkv-k különleges helyzetét. A vállalatok többségét kitevő mikrovállalkozásokra vonatkozó esetleges egyetemes mentesség lehetősége a növények egészségének védelme mint közérdekű célkitűzés miatt nem merült fel.

(88)

Ez a rendelet figyelembe veszi a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményt, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodást, valamint az ezek értelmében meghatározott iránymutatásokat.

(89)

Az intelligens szabályozás elvével összhangban e rendelet végrehajtását össze kell hangolni az 1143/2014/EU rendelet végrehajtásával annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon az uniós növény-egészségügyi jogszabályok teljes körű és teljes egészében történő alkalmazása.

(90)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az abban rögzített elveket, nevezetesen a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a tulajdonhoz való jogot, a személyes adatok védelmét, a vállalkozás szabadságát, valamint a művészet és a tudomány szabadságát. Ezt a rendeletet a tagállamoknak ezekkel a jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas kórokozók, állatok vagy élősködő növények (a továbbiakban: károsítók) fajai, törzsei és biotípusai hordozta növény-egészségügyi kockázatok meghatározására, valamint intézkedéseket ír elő e kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében.

(2)   Amennyiben azon nemélősködő növények, amelyek nem egyeznek meg az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése által szabályozott növényekkel, bizonyítottan olyan növény-egészségügyi kockázatokat jelentenek, amelyek súlyos gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást fejthetnek ki az Unió területén, az ilyen, nemélősködő növények az e rendelet értelmében vett károsítóknak tekinthetők.

(3)   E rendelet alkalmazásában a harmadik országokra történő hivatkozásokat a harmadik országokra, Ceutára és Melillára, valamint az EUMSZ 355. cikkének (1) bekezdésében felsorolt területekre történő hivatkozásként kell értelmezni, Madeira és az Azori-szigetek kivételével.

E rendelet alkalmazásában az Unió területére történő hivatkozásokat az Uniónak Ceuta, Melilla és az EUMSZ 355. cikkének (1) bekezdésében felsorolt területek – Madeira és az Azori-szigetek kivételével – nélkül vett területeként kell értelmezni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „növények”: az élő növények és a következő élő növényi részek:

a)

a botanikai értelemben vett mag, a nem elvetésre szántak kivételével;

b)

a botanikai értelemben vett termések;

c)

zöldségfélék;

d)

gumók, hagymagumók, hagymák, rizómák, gyökerek, gyökértörzsek, sztólók;

e)

hajtások, szárak, indák;

f)

vágott virágok;

g)

leveles vagy levéltelen ágak;

h)

a leveleiket megtartó kivágott fák;

i)

levelek, lombozat;

j)

növényi szövettenyészetek, beleértve a sejttenyészeteket, a csíraplazmát, a merisztémákat, a kiméra klónokat, a mikroszaporítással előállított anyagokat;

k)

élő pollen és spórák;

l)

rügyek, szemzőhajtások, dugványok, oltóvesszők, oltványok;

2.   „növényi termékek”: olyan növényi eredetű, feldolgozatlan anyagok és olyan feldolgozott termékek, amelyek akár saját jellegüknél, akár feldolgozásuk jellegénél fogva zárlati károsítók elterjedésének kockázatát rejthetik.

A 28., a 30. és a 41. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban szereplő eltérő rendelkezés hiányában a faanyag csak akkor tekinthető növényi terméknek, ha a következő kritériumok közül egynek vagy többnek is megfelel:

a)

teljes mértékben vagy részben megtartotta természetes hengeres felszínét, kéreggel vagy anélkül;

b)

fűrészelés, vágás vagy hasítás miatt nem tartotta meg természetes hengeres felszínét;

c)

faforgács, apríték, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék formáját ölti, és nem dolgozták fel ragasztó, hő, nyomás segítségével vagy ezek kombinációjával pelletté, briketté, rétegelt lemezzé vagy faforgácslemezzé;

d)

csomagolóanyagként használják, vagy annak szánják, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e áruszállítás céljára;

3.   „ültetés”: növények bármely módon történő termesztőközegbe helyezése vagy oltása vagy hasonló műveletek, amelyek célja a későbbi növekedés, szaporodás vagy szaporítás biztosítása;

4.   „ültetésre szánt növények”: olyan növények, amelyeket elültetett állapotban kívánnak tartani, vagy elültetésre vagy átültetésre szánnak;

5.   „egyéb anyag”: olyan anyag vagy tárgy, a növények és növényi termékek kivételével, amely képes a károsítók befogadására és terjesztésére, ideértve a talajt és a termesztőközeget is;

6.   „illetékes hatóság”: valamely tagállam vagy adott esetben harmadik ország azon központi hatósága vagy hatóságai, amelyek a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek megszervezéséért felelősek, illetve bármely más olyan hatóság, amelyre ezt a hatáskört a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabállyal összhangban átruházták;

7.   „tétel”: egy adott árucikk több egysége, amelyek egységes összetételük, eredetük és más releváns elemek alapján azonosíthatók és egy adott szállítmány részét képezik;

8.   „értékesítési egység”: az adott értékesítési szakaszban alkalmazható legkisebb kereskedelmi vagy más használható egység, amely lehet egy tétel egy része vagy egésze;

9.   „vállalkozó”: a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó olyan személy, aki hivatásszerűen és saját jogi felelőssége mellett végez a növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal összefüggő következő tevékenységek közül egyet vagy többet:

a)

ültetés;

b)

nemesítés;

c)

termelés, a termesztést, a szaporítást és a fenntartást is ideértve;

d)

az Unió területére való behozatal, az azon belüli szállítás, valamint az onnan való kiszállítás;

e)

forgalmazás;

f)

raktározás, felvásárlás, szállítás és feldolgozás;

10.   „nyilvántartásba vett vállalkozó”: a 65. cikkel összhangban nyilvántartásba vett vállalkozó;

11.   „felhatalmazott vállalkozó”: az illetékes hatóság által a 89. cikkel összhangban növényútlevél kiállítására, a 98. cikkel összhangban jelölés alkalmazására vagy a 99. cikkel összhangban tanúsítványok kiállítására felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó;

12.   „végfelhasználó”: üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból eljáró olyan személy, aki személyes használatra szerez be növényeket vagy növényi termékeket;

13.   „laboratóriumi vizsgálat”: a vizuális vizsgálattól eltérő hatósági vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy jelen vannak-e károsítók, vagy a károsítók azonosítása;

14.   „kezelés”: a károsítók megsemmisítésére, inaktiválására, eltávolítására vagy terméketlenné tételére, vagy a növények vagy növényi termékek életképtelenné tételére szolgáló hatósági vagy nem hatósági eljárás;

15.   „előfordulás”: egy mintában, szállítmányban, táblában vagy egyéb meghatározott populációban azon egységek aránya vagy száma, amelyek károsítóval fertőzöttek;

16.   „megtelepedés”: a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen;

17.   „felszámolás”: növény-egészségügyi intézkedések alkalmazása a károsító egy területről történő kiirtása érdekében;

18.   „visszaszorítás”: növény-egészségügyi intézkedések alkalmazása valamely fertőzött területen és akörül a károsító elterjedésének megakadályozása céljából;

19.   „karanténállomás”: hivatalos létesítmény károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok karanténban tartására;

20.   „elszigetelt létesítmény”: a karanténállomások kivételével bármely olyan létesítmény, amelyben károsítókat, növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat elzártan tartanak;

21.   „nyomonkövetési kód”: a nyomonkövethetőség céljára használt olyan betű-, szám- vagy ezek kombinációjából álló kód, amely azonosít egy adott szállítmányt, tételt vagy értékesítési egységet, ideértve a tételekre, kötegekre, sorozatokra, gyártási dátumokra vagy a vállalkozók dokumentumaira vonatkozó kódokat is;

22.   „növény-egészségügyi intézkedés”: bármely olyan hatósági intézkedés, amelynek célja zárlati károsítók behurcolásának vagy elterjedésének a megakadályozása vagy a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók által gyakorolt gazdasági hatások korlátozása.

II. FEJEZET

Zárlati károsítók

1. szakasz

Zárlati károsítók

3. cikk

A zárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy károsító zárlati károsítónak minősül egy meghatározott terület vonatkozásában, amennyiben a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a)

rendszertani besorolását az I. melléklet 1. szakasza 1. pontjának értelmében megállapítják;

b)

az I. melléklet 1. szakasza 2. pontja a) alpontjának értelmében nincs jelen az említett területen, vagy ha jelen van, akkor az I. melléklet 1. szakasza 2. pontja b) és c) alpontjának értelmében csak korlátozott mértékben van elterjedve az említett területen;

c)

az I. melléklet 1. szakasza 3. pontjának értelmében képes bekerülni, megtelepedni és elterjedni az említett területen, vagy ha ott jelen van, de csak korlátozott mértékben terjedt el, akkor képes e terület azon részeire bekerülni, ott megtelepedni és elterjedni, amelyeken eddig nem volt jelen;

d)

az I. melléklet 1. szakaszának 4. pontja szerinti bekerülése, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatást gyakorolna az adott területre, vagy ha ott jelen van, de csak korlátozott mértékben terjedt el, akkor a terület azon részeire, amelyeken eddig nem volt jelen; és

e)

megvalósítható és hatékony intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy az említett károsító bekerüljön az említett területre, ott megtelepedjen és elterjedjen, valamint a kockázataiank és hatásainak enyhítésére.

2. szakasz

Uniós zárlati károsítók

4. cikk

Az uniós zárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy zárlati károsító uniós zárlati károsítónak minősül, amennyiben a 3. cikk bevezető mondatában említett meghatározott terület az Unió területe, és a károsító szerepel az 5. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben.

5. cikk

Az uniós zárlati károsítók behozatalának, szállításának, tartásának, szaporításának vagy kiengedésének tilalma

(1)   Uniós zárlati károsító nem hozható be az Unió területére, ott nem szállítható, nem tartható, nem szaporítható vagy engedhető ki.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azoknak a károsítóknak a jegyzékét, amelyek az Unió területe tekintetében megfelelnek a 3. cikkben felsorolt feltételeknek (a továbbiakban: uniós zárlati károsítók jegyzéke).

Az uniós zárlati károsítók jegyzéke a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének A. részében és II. melléklete A. részének I. szakaszában felsorolt károsítókat tartalmazza.

Az Unió területének bármely részén honos vagy – akár természetesen, akár az Unió területén kívülről való behurcolás következtében – megtelepedett károsítókat az uniós zárlati károsítók jegyzékében az Unió területén közismerten előforduló károsítóként kell megjelölni.

Azokat a károsítókat, amelyek az Unió területének semelyik részén nem honosak vagy nem telepedtek meg, az uniós zárlati károsítók jegyzékében olyan károsítóként kell megjelölni, amelyről nem ismert, hogy az Unió területén előfordulna.

(3)   Amennyiben valamely értékelés eredménye szerint egy, az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsító megfelel a 3. cikkben említett feltételeknek az Unió területe tekintetében, vagy valamely, az uniós zárlati károsítók jegyzékében szereplő károsító már nem felel meg egy vagy több feltételnek, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján az érintett károsítót a jegyzékbe felvéve vagy onnan törölve módosítja az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust.

A Bizottság az említett értékelést a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából végrehajtási jogi aktusok révén felváthatja az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Kiemelt zárlati károsítók

(1)   Valamely uniós zárlati károsító a továbbiakban kiemelt zárlati károsítónak minősül, amennyiben a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a)

az Unió területe tekintetében megfelel az I. melléklet 1. szakasza (2) pontjában meghatározott egy vagy több feltételnek;

b)

lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Unió területe vonatkozásában a legsúlyosabb fokú, az I. melléklet 2. szakaszában leírtaknak megfelelően;

c)

e cikk (2) bekezdésének megfelelően szerepel a jegyzékben.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendelet kiegészítése céljából létrehozzák a kiemelt zárlati károsítók jegyzékét (a továbbiakban: kiemelt zárlati károsítók jegyzéke).

Amennyiben egy értékelés eredménye azt mutatja, hogy valamely uniós zárlati károsító megfelel az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeknek, vagy valamely károsító már nem felel meg azok közül egy vagy több feltételnek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy az érintett károsítót a jegyzékbe felvéve vagy onnan törölve módosítsa az első albekezdésben említett jegyzéket.

A Bizottság az említett értékelést haladéktalanul a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

Károsítók jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, rendkívül sürgős esetben az e cikk szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 106. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó.

7. cikk

Az I. melléklet 1. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 1. szakasza módosítására vonatkozóan, e kritériumoknak a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

8. cikk

A hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt uniós zárlati károsítók

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – ideiglenesen engedélyezhetik hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára az uniós zárlati károsítóknak vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóknak a területükre való behozatalát, a területükön belüli szállítását, tartását és szaporítását.

A szóban forgó tevékenységre csak akkor adható engedély, ha megfelelő korlátozásokat írnak elő annak biztosítására, hogy a szóban forgó károsító behozatala, szállítása, tartása, szaporítása és használata ne eredményezze a károsítónak az Unió területén történő megtelepedését vagy elterjedését, figyelembe véve a károsító rendszertani besorolását, biológiai jellemzőit és terjedésének módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatásokat és a károsító jelentette kockázattal kapcsolatos más releváns tényezőket.

(2)   Az (1) bekezdés alapján megadott engedélynek tartalmaznia kell a következő feltételek mindegyikét:

a)

a károsítót olyan helyen és körülmények között kell tárolni, amelyet

i.

az illetékes hatóságok megfelelőnek tekintenek; és

ii.

az engedélyben feltüntetnek;

b)

a károsítót érintő tevékenységet az illetékes hatóság által a 60. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben kell végezni;

c)

a károsítót érintő tevékenységet olyan személyzetnek kell végezni:

i.

amely tudományos és műszaki jártasságát az illetékes hatóságok megfelelőnek tekintik; és

ii.

amelyet az engedélyben említenek;

d)

az Unió területére behozott vagy azon belül szállított, tartott vagy szaporított károsítót az említett engedélynek kell kísérnie.

(3)   Az (1) bekezdés alapján megadott engedély értelmében behozható, szállítható, tartható, szaporítható vagy használható károsító mennyiségét, valamint az érintett tevékenység folytatásához szüksges időtartamot korlátozni kell. Az engedély terjedelme nem haladhatja meg a kijelölt karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény kapacitását.

Az engedélynek magában kell foglalnia az érintett uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó érintett károsító megtelepedése és elterjedése kockázatának megfelelő kiküszöböléséhez szükséges korlátozásokat is.

(4)   Az illetékes hatóságnak monitoringoznia kell a (2) bekezdésben említett feltételeknek, valamint a (3) bekezdésben említett mennyiségi korlátozásnak és korlátozásoknak való megfelelést, és meg nem felelés esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet adott esetben az (1) bekezdésben említett engedély visszavonása.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendelet kiegészítése céljából részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a)

a tagállamok és a Bizottság között az érintett károsítóknak az Unió területére való behozatalára, azon belüli szállítására, valamint tartására, szaporítására és használatára vonatkozó információcsere;

b)

az (1) bekezdésben említett engedély megadására vonatkozó eljárás és feltételek; valamint

c)

a megfelelés ellenőrzése és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések, a (4) bekezdésben említettek szerint.

9. cikk

Értesítés közvetlen veszélyről

(1)   Amennyiben egy tagállam bizonyítékkal rendelkezik arra, hogy közvetlenül fenyeget annak veszélye, hogy egy uniós zárlati károsító bekerül az Unió területére vagy annak olyan részére, ahol az említett károsító még nincs jelen, a tagállam írásban haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot e bizonyítékról.

(2)   Az (1) bekezdés olyan károsítókra is alkalmazandó, amelyek nem szerepelnek az uniós zárlati károsítók jegyzékében, amennyiben:

a)

a károsító a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozik;

b)

vagy az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a károsító megfelelhet az említett jegyzékbe való felvételre vonatkozó feltételeknek.

(3)   A vállalkozók haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat minden olyan bizonyítékról, amellyel uniós zárlati károsítókkal vagy a (2) bekezdésben említett károsítókkal összefüggésben, az (1) bekezdésben említett közvetlen veszélyre vonatkozóan esetleg rendelkeznek.

10. cikk

Az uniós zárlati károsítók jelenlétének az illetékes hatóságok általi hatósági megállapítása

Amennyiben az illetékes hatóság feltételezi uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelenlétét, vagy bizonyítékot szerzett arról az adott tagállam területének olyan részén, ahol a szóban forgó károsító jelenléte korábban nem volt ismeretes, vagy egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak, köteles minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni a károsító jelenlétének megállapítása (a továbbiakban: hatósági megállapítás) céljából.

Az említett hatósági megállapításnak egy, az illetékes hatóság által a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban meghatározott feltételekkel és követelményekkel összhangban kijelölt hatósági laboratórium szakvéleményén kell alapulnia.

A károsító jelenlétének hatósági megállapításáig az érintett tagállamnak adott esetben növény-egészségügyi intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy kiküszöbölje a károsító elterjedésének kockázatát.

Az e cikk első bekezdésében említett gyanú vagy bizonyíték a 14. és a 15. cikk alapján szerzett bármely információn vagy bármely más forráson is alapulhat.

11. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak és a többi tagállamnak küldött értesítés az uniós zárlati károsítókról

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben az illetékes hatóságuk hatóságilag megállapította a következő helyzetek bármelyikét:

a)

a területükön olyan uniós zárlati károsító van jelen, amelynek az adott tagállamban való jelenléte eddig nem volt ismeretes;

b)

a területükön uniós zárlati károsító van jelen, amelynek jelenléte a területük olyan részén nyert megállapítást, ahol korábban nem fordult elő;

c)

a területükön uniós zárlati károsító van jelen egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak.

Az első bekezdés szerinti értesítés az érintett tagállamnak a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban említett egyetlen hatósága köteles benyújtani a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével.

12. cikk

Az illetékes hatóságok által vállalkozóknak biztosított tájékoztatás az uniós zárlati károsítókról

(1)   Amennyiben a 11. cikkben említett helyzetek valamelyikét hatóságilag megállapították, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy azok a vállalkozók, akiknek a növényeire, növényi termékeire vagy egyéb anyagaira a károsító hatással lehet, haladéktalanul tájékoztatást kapjanak az uniós zárlati károsító jelenlétéről.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket vezet és tart naprakészen a harmadik országokban újonnan megjelenő olyan károsítókkal kapcsolatban kapott értesítésekről, amelyek az Unió területén kockázatot jelenthetnek a növények egészségére.

Ez a jegyzék lehet a 103. cikkben említett elektronikus rendszer része.

13. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása az illetékes hatóságok által a kiemelt zárlati károsítókról

Ha a kiemelt zárlati károsítók tekintetében hatóságilag megállapították a 11. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjában említett helyzetek valamelyikét, az illetékes hatóság köteles tájékoztatni a nyilvánosságot az általa meghozott és meghozni szándékozott intézkedésekről, valamint az érintett vállalkozók egyes kategóriái vagy más személyek által meghozandó bármely intézkedésekről.

14. cikk

A vállalkozók által haladéktalanul meghozandó intézkedések

(1)   Amennyiben egy vállalkozó feltételezi vagy tudomására jut, hogy egy uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító van jelen az ellenőrzése alatt álló növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban, köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes hatóságot erről a gyanúról vagy tényről, hogy az meghozhassa a 10. cikk szerinti intézkedéseket. Adott esetben a vállalkozó köteles azonnali óvintézkedéseket is hozni a károsító megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására.

(2)   Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értesítésre nincs szükség, amennyiben ismeretes, hogy egy adott károsító jelen van egy adott területen. Ebben az esetben az illetékes hatóság köteles döntéséről tájékoztatni az érintett vállalkozókat.

(3)   Ha egy vállalkozó értesítést kap az ellenőrzése alatt álló növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban megtalálható uniós zárlati károsítók jelenlétének hatósági megállapításáról, konzultálnia kell az illetékes hatósággal a meghozandó intézkedésekről, és adott esetben meg kell hoznia a (4)–(7) bekezdésben említett intézkedéseket.

(4)   A vállalkozó köteles azonnal meghozni a károsító elterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket. Ha az illetékes hatóság utasítást adott az említett intézkedésekre vonatkozóan, a vállalkozónak azzal összhangban kell eljárnia.

(5)   Ha az illetékes hatóságtól erre utasítást kap, a vállalkozónak meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek a károsítónak az érintett növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból, valamint a telephelyeiről, vagy az ellenőrzése alatt álló földről, talajból, vízből és egyéb fertőzött elemekről történő eltávolításához szükségesek.

(6)   Az illetékes hatóságtól kapott ellentétes utasítás hiányában a vállalkozónak haladéktalanul be kell vonnia a piacról a károsítóval esetleg fertőzött, ellenőrzése alatt álló növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat.

Amennyiben e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok már nem állnak a vállalkozó ellenőrzése alatt, a vállalkozónak az illetékes hatóságtól kapott ellentétes utasítás hiányában:

a)

tájékoztatnia kell a károsító jelenlétéről a kereskedelmi lánc azon szereplőit, akiknek a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat értékesítette; és

b)

iránymutatást kell nyújtania az említett személyeknek az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításakor az adott károsító terjedése és kiszabadulása kockázatának csökkentése céljából meghozandó intézkedésekről; és

c)

azonnal vissza kell hívnia ezeket a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat.

(7)   Amennyiben az e cikk (1), (3), (4), (5) vagy (6) bekezdése alkalmazandó, a vállalkozó köteles az illetékes hatóság kérelmére minden, a nyilvánosság tagjai számára relevánciával bíró információt a hatóság rendelkezésére bocsátani. A 13. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóságnak mihamarabb tájékoztatnia kell a nyilvánosságot az említett tényről.

15. cikk

A vállalkozóktól eltérő személyek által meghozandó intézkedések

(1)   Amennyiben bármely, nem vállalkozó személy uniós zárlati károsító jelenlétéről szerez tudomást, vagy okkal feltételezi annak jelenlétét, köteles erről haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságot. Ha az értesítést nem írásban tették meg, az illetékes hatóságnak hivatalosan rögzítenie kell azt. Az adott személynek az illetékes hatóság kérelmére a károsító jelenlétével kapcsolatos, birtokában lévő információkat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(2)   Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értesítésre nincs szükség, amennyiben ismeretes, hogy egy adott károsító jelen van egy adott területen.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítést követően az értesítést szolgáltató személy köteles konzultálni az illetékes hatósággal a meghozandó intézkedésekről és az illetékes hatóságtól kapott utasításokkal összhangban meg kell tennie a károsító terjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, valamint ki kell irtania a károsítót az érintett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból, valamint adott esetben a telephelyéről.

16. cikk

Eltérés az értesítési kötelezettségektől

A 14. és a 15. cikkben említett értesítési kötelezettségek nem alkalmazandók, amennyiben:

a)

az adott károsító visszaszorítása céljából kijelölt, a 18. cikk (2) bekezdésében említett körülhatárolt terület fertőzött körzetében fedeztek fel uniós zárlati károsítókat;

b)

olyan körülhatárolt terület fertőzött körzetében fedezték fel uniós zárlati károsítók jelenlétét, amely legalább nyolc évig tartó felszámolási intézkedések hatálya alá tartozik, és a károsítókat ezen az első nyolc éven belül találták.

17. cikk

Az uniós zárlati károsítók felszámolása

(1)   Amennyiben a 11. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett valamely helyzet hatóságilag megállapításra kerül, az illetékes hatóság köteles haladéktalanul megtenni minden ahhoz szükséges növény-egészségügyi intézkedést, hogy az érintett területen felszámolja az adott uniós zárlati károsítót. Ezeket az intézkedéseket a II. mellékletnek megfelelően kell meghozni.

A felszámolási kötelezettség nem alkalmazandó, ha az adott károsítóra vonatkozóan a 28. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus eltérően rendelkezik.

(2)   Az illetékes hatóság köteles haladéktalanul kivizsgálni az adott uniós zárlati károsító jelenlétének forrását, különösen azon esetekben, amikor az uniós zárlati károsító jelenléte növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállításával állhat összefüggésben, valamint fennáll annak lehetősége, hogy az érintett károsító az említett szállítással további növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra is átterjedt.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedések növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli szállítására irányulnak, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti ezekről az intézkedésekről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket és a (2) bekezdésben említett vizsgálatokat attól függetlenül kell végrehajtani, hogy a károsító magán- vagy közterületen található-e.

18. cikk

Körülhatárolt területek kijelölése

(1)   Amennyiben a 11. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett valamely helyzet hatóságilag megállapításra kerül, az illetékes hatóságnak haladéktalanul ki kell jelölnie egy vagy több olyan területet, amelye(ke)n a 17. cikk (1) bekezdésében említett felszámolási intézkedéseket végre kell hajtani (a továbbiakban: körülhatárolt terület).

A körülhatárolt területnek a fertőzött körzetből és egy biztonsági sávból kell állnia.

(2)   A fertőzött körzetnek adott esetben magában kell foglalnia az alábbiakat:

a)

valamennyi olyan növény, amelyről ismeretes, hogy az érintett károsítóval fertőzött;

b)

valamennyi olyan növény, amely az érintett károsítóval való esetleges fertőzöttség jeleit vagy tüneteit mutatja;

c)

valamennyi olyan egyéb növény, amely valószínűleg fertőződik vagy fertőződött az adott károsítóval, ideértve azon növényeket is, amelyek az adott károsító iránti fogékonyságuk és a fertőzött növényekkel való szoros közelségük vagy a fertőzött növényekkel a termesztés tekintetében közös forrás (amennyiben ismert), illetve az azokból termesztett növényekkel való szoros közelség miatt valószínűleg az adott károsítóval fertőzöttek;

d)

a szóban forgó károsítóval fertőzött vagy valószínűleg fertőzött föld, talaj, vízfolyások és más elemek.

(3)   A biztonsági sávnak szomszédosnak kell lennie a fertőzött körzettel, és körül kell vennie azt.

A biztonsági sáv kiterjedése a II. melléklet 2. szakaszának megfelelően attól függően kell meghatározni, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az érintett károsító természetes módon vagy a fertőzött körzetben és annak környezetében folyó emberi tevékenység révén kikerül a fertőzött körzetből.

Ha azonban természetes vagy mesterséges akadályokkal megszüntetik vagy elfogadható mértékűre csökkentik annak kockázatát, hogy a károsító kikerül a fertőzött körzetből, nem kell biztonsági sávot kijelölni.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az illetékes hatóság elsődleges viszgálata alapján arra a következtetésre jut, hogy tekintettel az érintett károsító, növény, növényi termék vagy egyéb anyag jellegére és a károsító felfedezésének helyére, az érintett károsítót azonnal el lehet távolítani, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem jelöl ki körülhatárolt területet.

Ebben az esetben az illetékes hatóság köteles felderítést végezni annak megállapítására, hogy megfertőződtek-e további növények vagy növényi termékek. Az említett felderítés alapján az illetékes hatóságnak döntenie kell arról, hogy szükség van-e körülhatárolt terület kijelölésére.

(5)   Amennyiben egy körülhatárolt területet a (2) és a (3) bekezdés alapján ki kell terjeszteni egy másik tagállam területére, az a tagállam, amelyben az érintett károsító jelenlétét észlelték, haladéktalanul felveszi a kapcsolatot azzal a tagállammal, amelynek a területére kiterjesztendő a körülhatárolt terület, annak érdekében, hogy az adott tagállam valamennyi megfelelő intézkedést megtehessen az (1)–(4) bekezdésben említettek szerint.

(6)   A tagállamok minden év április 30-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk kijelölt körülhatárolt területek számáról és helyéről, valamint az előző naptári év során tett vonatkozó intézkedésekről.

Ez a bekezdés a 104. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban előírt, a körülhatárolt területek bejelentésére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandó.

19. cikk

A körülhatárolt területek felderítése és módosítása, valamint a korlátozások megszüntetése

(1)   Az illetékes hatóságok kötelesek legalább évente, megfelelő időpontokban felderítést végezni az egyes körülhatárolt területeken arra vonatkozóan, hogy miként alakul az érintett károsító jelenléte.

Az említett felderítést a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

(2)   Amennyiben egy illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett felderítés eredményeként vagy más módon azt állapítja meg, hogy az adott károsító jelen van a biztonsági sávban, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   Az illetékes hatóságoknak az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeire tekintettel adott esetben módosítaniuk kell a fertőzött körzetek, biztonsági sávok és körülhatárolt területek határait.

(4)   Az illetékes hatóságok feloldhatják valamely terület esetében a körülhatárolást, és megszüntethetik a vonatkozó felszámolási intézkedéseket, amennyiben megállapították, hogy a terület mentes a károsítóktól. Ez történik abban az esetben, ha teljesül a két következő feltétel:

a)

amennyiben az (1) bekezdésben említett felderítés azt mutatja, hogy az adott területet a szóban forgó károsítótól mentesnek találták; és

b)

az adott körülhatárolt területen kellően hosszú ideig nem észlelték a szóban forgó károsító jelenlétét.

(5)   Amikor az érintett illetékes hatóság egy körülhatárolt terület (3) bekezdésben említett módosításáról vagy (4) bekezdésben említett megszüntetéséről határoz, figyelembe kell vennie legalább a következő tényezőket:

a)

a károsító biológiai sajátosságait és az érintett vektort;

b)

a gazdanövények jelenlétét;

c)

a gazdasági-éghajlati feltételeket; valamint

d)

annak valószínűségét, hogy a felszámolási intézkedések sikerrel jártak.

(6)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, az alábbiak miatt kijelölt körülhatárolt területek fertőzött körzeteiben nem kell éves felderítést végezni:

a)

nyolc vagy több évig tartó felszámolási intézkedések hatálya alá tartozó károsítók;

b)

a 28. cikk (2) bekezdésében említett visszaszorítási intézkedések hatálya alá tartozó károsítók.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben részletesen meghatározza az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában és a 16. cikk b) pontjában említett károsítókat és az eltérések alkalmazásának feltételeit.

20. cikk

Jelentések a 17., a 18. és a 19. cikk szerint meghozott intézkedésekről

(1)   Amennyiben egy tagállam intézkedéseket hajt végre egy másik tagállam határával szomszédos területen, jelentést küld a másik tagállamnak a 17., a 18. és a 19. cikk szerint meghozott intézkedésekről.

(2)   A tagállam a Bizottság vagy valamely másik tagállam kérelmére jelentést nyújt be a 17., a 18. és a 19. cikk szerint meghozott konkrét intézkedésekről.

21. cikk

A II. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet módosításáról annak érdekében, hogy ezen intézkedéseket a tudományos és műszaki ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerint kiigazítsa.

22. cikk

Az uniós zárlati károsítókkal és az ideiglenesen uniós zárlati károsítóknak minősülő károsítókkal kapcsolatos felderítések

(1)   A tagállamok meghatározott időszakokban kockázatalapú felderítést végeznek, hogy ellenőrizzék legalább az alábbiakat:

a)

jelen van-e valamely uniós zárlati károsító; és

b)

felfedezhetők-e a 29. cikkben említett intézkedések vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelei vagy tünetei.

E felderítéseket minden olyan területen el kell végezni, ahol az adott károsító jelenléte addig nem volt ismeretes.

E felderítéseket nem kell elvégezni azon károsítók tekintetében, amelyekről egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt nem tudnak megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felderítések kialakításánál a károsító egyes felderítések által lefedett területen való előfordulásának kockázatát kell alapul venni. A felderítéseknek legalább az illetékes hatóság által végzett vizuális vizsgálatból, adott esetben pedig mintavételből és laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséből kell állniuk. A felderítéseket minden megfelelő helyszínen el kell végezni, és azoknak adott esetben ki kell terjedniük a vállalkozók vagy más személyek által használt telephelyekre, járművekre, gépekre és csomagolóanyagokra. A felderítéseket megalapozott tudományos és szakmai elvek alapján, olyan megfelelő időpontokban kell elvégezni, amikor ki lehet mutatni az érintett károsítót.

Ezeknél a felderítéseknél figyelembe kell venni a tudományos és szakmai adatokat, valamint az érintett károsítók jelenlétére vonatkozó minden egyéb információt.

(3)   A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről. A jelentésekben információt kell közölni arról, hogy hol és mikor végezték el a felderítéseket, a vizsgált károsítókról, növényekről, növényi termékekről vagy egyéb anyagokról, az ellenőrzések és a vételezett minták számáról, valamint az összes vizsgált károsítóra vonatozó eredményekről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a jelentésekhez használandó űrlap formátumát, valamint annak kitöltési módját. E végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Többéves felderítési programok és információgyűjtés

(1)   A tagállamok többéves felderítési programokat dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a 22. cikk értelmében elvégzendő felderítések tartalmát. E programokban rendelkezni kell a 22. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett tudományos és szakmai adatok és egyéb információk gyűjtéséről és rögzítéséről.

A többéves felderítési programoknak a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban tartalmazniuk kell a következő elemeket:

a)

az egyes felderítések egyedi célkitűzése;

b)

az egyes felderítések hatálya az érintett terület és a lefedett időtartam tekintetében, valamint a célzott károsítók, növények és anyagok;

c)

a felderítés módszertana és minőségbiztosítási módszere, beleértve a vizuális vizsgálati, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati eljárások leírását és szakmai indokolását;

d)

a tervezett vizuális vizsgálatok, mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok ütemezése, gyakorisága és száma; és

e)

az összegyűjtött információk rögzítési módszerei és bejelentése.

A többéves programok öt évtől hét évig terjedő időtartamra vonatkoznak.

(2)   Amint létrehozták többéves felderítési programjukat, a tagállamok kérelem esetén értesítik arról a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek révén meghatározza a többéves felderítési programok formátumát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott elemeknek az egyes konkrét, károsítók jelentette kockázatokra való alkalmazására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó felderítések

(1)   A tagállamok minden egyes kiemelt zárlati károsító esetében évente felderítést végeznek a 22. cikk (1) és (2) bekezdése szerint. Ezeknek a felderítéseknek az egyes kiemelt zárlati károsítókat figyelembe véve kellően nagy számú vizuális vizsgálatot, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot kell magukban foglalniuk ahhoz, hogy nagy biztonsággal garantálják a károsító időben történő észlelését, amennyire ez az érintett károsító biológiai sajátosságai és a gazdasági-éghajlati feltételek alapján lehetséges.

E felderítéseket nem kell elvégezni azon károsítók tekintetében, amelyekről egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt nem tudnak megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

(2)   A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről.

25. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervek

(1)   A tagállamok minden olyan kiemelt zárlati károsítóra vonatkozóan, amely képes bekerülni a területükre vagy annak egy részére, és ott megtelepedni, külön tervet dolgoznak ki és tartanak naprakészen, amely információkat tartalmaz a döntéshozatali folyamatokról, a követendő eljárásokról és protokollokról, valamint a rendelkezésre bocsátandó minimális erőforrásokról és a további erőforrások rendelkezésre bocsátására vonatkozó eljárásokról, arra az esetre, ha hatóságilag megállapítást nyer az említett károsító jelenléte, vagy felmerül annak gyanúja (a továbbiakban: készenléti terv).

A tagállamok az egyes készenléti tervek kidolgozásának és naprakészen tartásának megfelelő szakaszában konzultálnak valamennyi érdekelt féllel.

Nem kell készenléti terveket kidolgozni azon károsítók tekintetében, amelyekről egyértelműen megállapították, hogy a gazdasági-éghajlati feltételek vagy a gazdanövények jelenlétének hiánya miatt nem tudnak megtelepedni vagy elterjedni az érintett tagállamban.

(2)   A készenléti tervnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

a terv végrehajtásában részt vevő szervek szerepe és felelőssége, amennyiben feltételezik vagy hatóságilag megállapítják az érintett károsító jelenlétét, valamint az utasítási lánc és eljárások az illetékes hatóságok, az egyéb közigazgatási szervek, a megbízott szervek vagy az érintett természetes személyek, a laboratóriumok és a vállalkozók intézkedéseinek koordinálására, beleértve a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordinálást;

b)

az illetékes hatóságok joga arra, hogy belépjenek a vállalkozók, más érintett szereplők telephelyeire és a természetes személyek magánterületére;

c)

az illetékes hatóságok joga arra, hogy amennyiben szükséges, a rendelkezésükre álljanak az érintett kiemelt zárlati károsító gyors és hatékony felszámolásához vagy adott esetben visszaszorításához szükséges laboratóriumok, berendezések, személyzet, külső szakértelem és erőforrások;

d)

a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett vállalkozóknak és a nyilvánosságnak az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére és az ellene hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával összefüggésben meghozandó intézkedések, amennyiben az érintett károsító jelenlétét hatóságilag megállapították, vagy feltételezik;

e)

az érintett kiemelt zárlati károsító jelenlétére vonatkozó tények rögzítésével kapcsolatos szabályok;

f)

a 6. cikk (2) bekezdése szerinti, rendelkezésre álló értékelések és az adott tagállam által készített, az érintett kiemelt zárlati károsítóval összefüggésben a tagállam területét fenyegető kockázatra vonatkozó értékelések;

g)

az érintett kiemelt zárlati károsító tekintetében a II. melléklet 1. szakasza szerint végrehajtandó kockázatkezelési intézkedések és a követendő eljárások;

h)

a körülhatárolt területek földrajzi határainak megállapítása;

i)

a vizuális vizsgálati, mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszereket leíró protokollok; továbbá

j)

az illetékes hatóságok és adott esetben az a) pontban említett szervek, hatóságok, laboratóriumok és vállalkozók személyzetének, valamint egyéb személyeknek a képzésére vonatkozó elvek.

Az első albekezdés d)–j) pontjában említett elemeket adott esetben útmutató formájában kell kidolgozni.

(3)   A készenléti terveket több, hasonló biológiai jellemzőkkel és gazdanövényekkel rendelkező kiemelt zárlati károsítóra együttesen is el lehet készíteni. Az említett esetekben a készenléti tervnek tartalmaznia kell egy, az összes általa lefedett kiemelt zárlati károsítóra vonatkozó általános részt, valamint az egyes kiemelt zárlati károsítókra külön-külön vonatkozó részeket is.

(4)   A kiemelt zárlati károsítók jegyzéke létrehozását követő négy éven belül a tagállamok készenléti tervet dolgoznak ki a jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsítókra vonatkozóan.

A tagállamok bármely további érintett károsítónak a kiemelt zárlati károsítók említett jegyzékébe való felvételétől számított egy éven belül kidolgozzák az említett kiemelt zárlati károsítóra vonatkozó készenléti tervet.

A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják, és adott esetben naprakésszé teszik készenléti terveiket.

(5)   A tagállamok kérelem esetén eljuttatják készenléti terveiket a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz, ésinterneten való közzététel útján tájékoztatnak minden érintett vállalkozót.

26. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos szimulációs gyakorlatok

(1)   A tagállamok az érintett kiemelt zárlati károsító vagy károsítók biológiai jellemzői és az általa vagy általuk jelentett kockázat szerint meghatározott időközönként a készenléti terveik végrehajtására irányuló szimulációs gyakorlatokat hajtanak végre.

E gyakorlatokat valamennyi érintett kiemelt zárlati károsító tekintetében ésszerű határidőn belül, az érintett érdekeltek közreműködése mellett kell lefolytatni.

E gyakorlatokat nem szükséges elvégezni, amennyiben az érintett tagállam a közelmúltban intézkedéseket hozott az adott károsító vagy károsítók felszámolása céljából.

(2)   Olyan kiemelt zárlati károsítók tekintetében, amelyeknek az egyik tagállamban való jelenléte a szomszédos tagállamokra is hatást gyakorolhat, a szimulációs gyakorlatokat az említett tagállamok közösen is végezhetik a saját készenléti terveik alapján.

A tagállamok adott esetben a szomszédos harmadik országokkal közösen is végezhetik a szimulációs gyakorlatokat.

(3)   A tagállamok kérelem esetén a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják az egyes szimulációs gyakorlatok eredményeiről szóló jelentést.

27. cikk

A kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos cselekvési tervek

(1)   Amennyiben egy tagállam területén a 10. cikk értelmében hatóságilag megállapítják egy kiemelt zárlati károsító jelenlétét, az illetékes hatóságnak haladéktalanul tervet (a továbbiakban: cselekvési terv) kell elfogadnia, amelyben meghatározza az említett károsítónak a 17., a 18. és a 19. cikk szerinti felszámolására vagy a 28. cikk (2) bekezdése szerinti visszaszorítására irányuló intézkedéseket, valamint az említett intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervet.

A cselekvési tervnek tartalmaznia kell a végrehajtandó felderítések leírását és megszervezésük módját, továbbá meg kell határoznia a vizuális vizsgálatok, a mintavételek és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok számát és módszertanát.

A cselekvési tervet a készenléti terv alapján kell elkészíteni, és az illetékes hatóság köteles arról haladéktalanul tájékoztatni az érintett vállalkozókat.

(2)   A tagállamok kérelem esetén eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz az elfogadott cselekvési tervüket.

28. cikk

Meghatározott uniós zárlati károsítókra vonatkozó uniós intézkedések

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott uniós zárlati károsítók ellen irányuló intézkedéseket hozhat. Ezek az intézkedések kifejezetten egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a következők közül:

a)

a 10. cikk, amely az adott uniós zárlati károsító jelenlétének az illetékes hatóságok általi feltételezése vagy hatósági megállapítása esetén hozandó intézkedésekre vonatkozik;

b)

a 14. cikk, amely a vállalkozók által haladéktalanul megteendő intézkedésekre vonatkozik;

c)

a 15. cikk, amely a vállalkozóktól eltérő személyek által haladéktalanul meghozandó intézkedésekre vonatkozik;

d)

a 17. cikk, amely az uniós zárlati károsítók felszámolására vonatkozik;

e)

a 18. cikk, amely a körülhatárolt területek kijelölésére vonatkozik;

f)

a 19. cikk, amely a körülhatárolt területek felderítésére és módosítására, valamint a korlátozások megszüntetésére vonatkozik;

g)

a 22. cikk, amely az uniós zárlati károsítókkal és az ideiglenesen uniós zárlati károsítóknak minősülő károsítókkal kapcsolatos felderítésekre vonatkozik;

h)

a 24. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos felderítésekre vonatkozik az egyes kiemelt zárlati károsítókra vonatkozó vizuális vizsgálatok, mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok száma tekintetében;

i)

a 25. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos készenléti tervekre vonatkozik;

j)

a 26. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos szimulációs gyakorlatokra vonatkozik;

k)

a 27. cikk, amely a kiemelt zárlati károsítókkal kapcsolatos cselekvési tervekre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A 17. cikktől eltérve, amennyiben a 19. cikkben említett felderítések vagy egyéb bizonyítékok alapján megállapítást nyer, hogy az érintett uniós zárlati károsító felszámolása a körülhatárolt terülten nem lehetséges, a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat fogad el olyan intézkedések meghatározása érdekében, amelyeknek az a célja, hogy visszaszorítsák a szóban forgó károsítót.

E megállapítás megtétele érdekében a Bizottság a bizonyítékoknak az érintett tagállam általi benyújtását vagy az egyéb források elérhetővé válását követően haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy körülhatárolt területeken kívüli területeken megelőző intézkedésekre van szükség az Unió területe azon részének védelme érdekében, ahol az érintett uniós zárlati károsító nincs jelen, a Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az ilyen intézkedések meghatározására.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedéseket a II. melléklet szerint kell elfogadni, figyelembe véve az érintett uniós zárlati károsítók jelentette sajátos kockázatokat, az érintett tagállamok sajátos gazdasági-éghajlati körülményeit és kockázatait, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(5)   Amíg a Bizottság nem fogad el intézkedést, a tagállam fenntarthatja az általa végrehajtott intézkedéseket.

(6)   Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezen jogi aktusokat a II. melléklet szerint kell elfogadni, figyelembe véve az érintett uniós zárlati károsítók jelentette sajátos kockázatokat, az érintett tagállamok sajátos gazdasági-éghajlati körülményeit és kockázatait, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(7)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetről, amikor nem felelnek meg az e cikk alapján elfogadott intézkedéseknek, aminek következtében fennáll az uniós zárlati károsítók elterjedésének kockázata.

29. cikk

A tagállamok által az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében meghozandó intézkedések

(1)   Amennyiben hatóságilag megállapítást nyer, hogy valamely, az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsító jelen van egy tagállam területén, és a tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó károsító megfelelhet az uniós zárlati károsítók jegyzékébe való felvételre vonatkozó feltételeknek, haladéktalanul értékeli, hogy a károsító megfelel-e az I. melléklet 3. szakaszának 1. alszakaszában szereplő kritériumoknak. Ha a tagállam arra a következtetésre jut, hogy az említett kritériumok teljesülnek, haladéktalanul megteszi a felszámolási intézkedéseket a II. mellékletnek megfelelően. A 17–20. cikket alkalmazni kell.

Amennyiben a 19. cikkben említett felderítés vagy más bizonyíték alapján megállapítást nyer, hogy a károsító felszámolása a körülhatárolt területen nem lehetséges, a 28. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Ha hatóságilag megállapítást nyer, hogy az első albekezdésben említett kritériumot teljesítő károsító egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló, valamely tagállam területére behozott vagy azon belül szállított szállítmányban jelen van, az említett tagállam megteszi a károsító uniós területre való bekerülésének, az Unióban való megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását célzó intézkedéseket.

Amennyiben egy tagállam azt feltételezi, hogy egy, az első albekezdésben említett kritériumoknak megfelelő károsító jelen van a területén, a 10. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

Az említett károsító jelenlétének hatósági megállapításáig a tagállam adott esetben növény-egészségügyi intézkedéseket hoz a károsító elterjedése kockázatának csökkentésére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések után a tagállam értékeli, hogy az érintett károsító megfelel-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott, a zárlati károsítókra vonatkozó kritériumoknak.

(3)   Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említettkárosító jelenlétéről. Ezenfelül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említett értékelésről, a meghozott intézkedésekről és az ezen intézkedéseket alátámasztó bizonyítékokról.

A tagállam a károsító jelenlétének hatósági megállapításától számított 2 éven belül értesíti a Bizottságot a (2) bekezdésben említett értékelés eredményéről.

A károsító jelenlétére vonatkozó értesítést a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével kell benyújtani.

30. cikk

Az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsítók tekintetében meghozandó uniós intézkedések

(1)   Amennyiben a Bizottság a 29. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett értesítést kap, vagy egyéb bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy valamely, az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő károsító jelen van az Unió területén, vagy közvetlenül fenyeget annak veszélye, hogy oda bekerül vagy ott elterjed, és úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó károsító megfelelhet az említett jegyzékbe való felvételre vonatkozó feltételeknek, haladéktalanul értékeli, hogy a szóban forgó károsító az Unió területére vonatkozóan megfelel-e az I. melléklet 3. szakaszának 2. alszakaszában meghatározott kritériumoknak.

Amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az említett kritériumok teljesülnek, végrehajtási jogi aktusok útján haladéktalanul korlátozott időbeli hatályú intézkedéseket fogad el a szóban forgó károsító jelentette kockázatok tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek az intézkedések adott esetben kifejezetten az egyes érintett károsítókra vonatkozóan hajtanak végre egy vagy több rendelkezést a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–g) pontjában említett rendelkezések közül.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések után a Bizottság értékeli, hogy az érintett károsító az Unió területe tekintetében megfelel-e az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott, a zárlati károsítókra vonatkozó kritériumoknak.

(3)   Amennyiben a 19. cikkben említett felderítések, illetve a 22. cikkben említett felderítések vagy más bizonyítékok alapján megállapítást nyer, hogy a körülhatárolt területeken nem lehet felszámolni az érintett károsítót, az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatók olyan intézkedések, amelyeknek a célja a visszaszorítás.

(4)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy körülhatárolt területeken kívüli területeken megelőző intézkedésekre van szükség az Unió területe azon részének védelme érdekében, ahol az érintett károsító nincs jelen, az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatók ilyen intézkedések.

(5)   Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben említett intézkedéseket a II. melléklet szerint kell elfogadni, figyelembe véve az érintett károsítók jelentette sajátos kockázatokat, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(6)   Mindaddig, amíg a Bizottság nem fogad el intézkedést, az érintett tagállam fenntarthatja az általa a 29. cikk alapján hozott intézkedéseket.

(7)   Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett jog aktusokat a II. melléklettel összhangban kell elfogadni, figyelembe véve az érintett károsítók jelentette sajátos kockázatokat, valamint azt, hogy a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket uniós szinten összehangolt módon kell végrehajtani.

(8)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetről, amikor nem tartják be az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket, aminek következtében fennáll az e cikk (1) bekezdésében említett károsítók elterjedésének kockázata.

31. cikk

A tagállamok által alkalmazott szigorúbb követelmények

(1)   Amennyiben a növény-egészségügyi védelmi célkitűzés indokolja, a tagállamok a II. melléklet 2. szakaszában meghatározott elvek szerint a 28. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, valamint a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdése értelmében elfogadott intézkedéseknél szigorúbbakat is alkalmazhatnak a területükön.

Az említett szigorúbb intézkedések nem írhatnak elő vagy eredményezhetnek semmilyen, a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és az Unión belüli szállítására vonatkozó tilalmat vagy korlátozást a 40–58. cikkben és a 71–102. cikkben előírtakon túl.

(2)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk az (1) bekezdéssel összhangban alkalmazott intézkedésekről.

A tagállamok kérelem esetén eljuttatják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz az (1) bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről készített éves jelentést.

3. szakasz

Védett zónás zárlati károsítók

32. cikk

A védett zónák elismerése

(1)   Amennyiben egy zárlati károsító jelen van az Unió területén, de nincs jelen az érintett tagállamban vagy annak valamely területén, és nem uniós zárlati károsító, a Bizottság a szóban forgó tagállam (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmére elismerheti védett zónaként az ilyen területet vagy annak valamely részét a (3) bekezdés szerint az említett zárlati károsító tekintetében (a továbbiakban: a védett zónás zárlati károsító).

(2)   Védett zónás zárlati károsító nem hozható be az adott védett zónába, nem szállítható és nem is tartható, szaporítható vagy engedhető ki a védett zónán belül.

A 8. cikket értelemszerűen alkalmazni kell a védett zónás zárlati károsítók védett zónákba való behozatalára, azon belüli szállítására, valamint tartására és szaporítására.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja a védett zónák és a vonatkozó védett zónás zárlati károsítók jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazza a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése h) pontja első albekezdésének megfelelően elismert védett zónákat, valamint a 2000/29/EK irányelv I. mellékletének B. részében és II. mellékletének B. részében felsorolt, érintett károsítókat, valamint az említett károsítók egyedi kódjait.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust végrehajtási jogi aktus útján módosítva elismerhet további védett zónákat, amennyiben teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében előírt feltételek.

A Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust végrehajtási jogi aktusok útján felválthatja a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából.

Az e bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett kérelemhez az érintett tagállam a következőket nyújtja be:

a)

a javasolt védett zóna határainak leírása, térképekkel együtt;

b)

a felderítések eredményei, amelyek bizonyítják, hogy az érintett zárlati károsító legalább a kérelem benyújtását megelőző három év során nem volt jelen az érintett területen; és

c)

arra vonatkozó bizonyíték, hogy az adott védett zónás zárlati károsító a javasolt védett zóna vonatkozásában megfelel a 3. cikkben meghatározott feltételeknek.

(5)   A (4) bekezdés b) pontjában említett felderítéseket a megfelelő időpontokban és megfelelő intenzitással kell elvégezni ahhoz, hogy ki lehessen mutatni az érintett zárlati károsítót. A felderítéseknek megalapozott tudományos és szakmai elveken kell alapulniuk, és igazodniuk kell a vonatkozó nemzetközi szabványokhoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a felderítésekre vonatkozó részletes szabályokat. E jogi aktusok elfogadásánál figyelembe kell venni az új szakmai és tudományos eredményeket és az alkalmazandó nemzetközi szabványokat.

(6)   A Bizottság ideiglenesen védett zónaként is elismerhet egy területet. E célból az (1) és a (4) bekezdésben és az (5) bekezdés első albekezdésében előírt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell. A (4) bekezdés b) pontjában foglalt követelménytől eltérve, felderítést legalább a kérelem benyújtását megelőző egy év során kell végezni.

Ideiglenesen védett zónaként legfeljebb három évig lehet egy területet elismerni, és ez a minősítés három év után automatikusan hatályát veszti.

(7)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, az illetékes hatóság hivatalos honlapján pedig tájékoztatják a vállalkozókat a területükön lévő védett zónák határairól, térképeket is közzétéve.

33. cikk

A védett zónákra vonatkozó általános kötelezettségek

(1)   A védett zónák esetében a 9–19. cikkekben meghatározott kötelezettségek vonatkoznak értelemszerűen a szóban forgó védett zónás zárlati károsítókra.

(2)   Az adott védett zónás zárlati károsító tekintetében kijelölt védett zónákban a körülhatárolt területről származó növényt, növényi terméket és egyéb anyagot nem lehet az adott körülhatárolt területről a védett zóna fennmaradó részére vagy az adott védett zónás zárlati károsító tekintetében kijelölt bármely más védett zónába bevinni vagy azon belül szállítani.

Az első albekezdéstől eltérve, a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot csak akkor szállíthatják ki az érintett körülhatárolt területről az adott védett zónán keresztül, ha azt olyan módon csomagolják és szállítják, hogy nem merül fel annak a kockázata, hogy az adott védett zónás zárlati károsító elterjed az említett védett zónában.

(3)   A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a védett zónán belül kijelölt körülhatárolt területekről és az ezeken a területeken a 17., a 18. és a 19. cikk értelmében hozott felszámolási intézkedésekről.

34. cikk

A védett zónás zárlati károsítókra vonatkozó felderítések

(1)   Az illetékes hatóság köteles évente felderítést végezni az egyes védett zónákban az érintett védett zónás zárlati károsító jelenlétére vonatkozóan. A 22. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az említett felderítésekre is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az említett felderítések előkészítésére és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat.

(2)   A tagállamok minden év április 30-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az előző naptári évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről.

35. cikk

A védett zónák kiterjedésének módosítása és az elismerés visszavonása

(1)   A Bizottság módosíthatja a védett zóna méretét azon tagállam kérelmére, amelynek területét érinti a védett zóna.

Amennyiben a módosítás a védett zóna kiterjesztését jelenti, a 32. cikket kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállam kérelmére a Bizottság visszavonja a védett zóna elismerését, vagy csökkenti annak kiterjedését.

(3)   A Bizottság visszavonja a védett zóna elismerését, amennyiben a 34. cikkben említett felderítéseket nem végezték el az említett cikknek megfelelően.

(4)   A Bizottság visszavonja a védett zóna elismerését, amennyiben a vonatkozó védett zónás zárlati károsítót felfedezték az adott zónában, és teljesül az alábbi feltételek egyike:

a)

a szóban forgó károsító jelenlétének hivatalos megállapításától számított három hónapon belül nem jelöltek ki körülhatárolt területet a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a körülhatárolt területen a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghozott felszámolási intézkedések nem jártak eredménnyel a károsító jelenlétének hivatalos megállapításától számított 24 hónapon belül vagy 24 hónapnál hosszabb időn belül, ha a károsító biológiai sajátosságai azt indokolják, és az adott határidőt a 32. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus állapította meg; vagy

c)

a Bizottság rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a szóban forgó károsítónak az érintett védett zónában felfedezett jelenlétére válaszul, a 33. cikk (1) bekezdésének értelmében a 17., a 18. és a 19. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedéseket súlyos gondatlansággal hajtották végre.

(5)   A Bizottság az e cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése szerint visszavonja a védett zóna elismerését vagy csökkenti annak kiterjedését végrehajtási jogi aktus útján módosítva a 32. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust. A végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

36. cikk

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók fogalmának meghatározása

Egy károsító a uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősül, ha szerepel a 37. cikkben említett jegyzékben, és megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)

rendszertani besorolását az I. melléklet 4. szakaszának 1. pontja szerint megállapították;

b)

jelen van az Unió területén;

c)

nem uniós zárlati károsító, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító;

d)

főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjed az I. melléklet 4. szakaszának 2. pontja szerint;

e)

a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének elfogadhatatlan gazdasági hatása van a szóban forgó, ültetésre szánt növények rendeltetésszerű felhasználására az I. melléklet 4. szakaszának 3. pontja szerint;

f)

a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken való megjelenésének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre.

37. cikk

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való behozatalának és szállításának tilalma

(1)   A vállalkozók nem hozhatnak be uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítót az Unió területére és nem szállíthatnak ilyen károsítót az Unió területén belül a (2) bekezdésben említett jegyzékben meghatározott olyan ültetésre szánt növényeken, amelyek terjeszthetik a szóban forgó károsítót.

Az első albekezdésben meghatározott tilalom nem alkalmazandó az alábbi esetek fennállása esetén:

a)

ültetésre szánt növények szállítása az adott vállalkozó telephelyén belül vagy telephelyei között;

b)

ültetésre szánt növények szállítása fertőtlenítésük céljából.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók és a 36. cikk d) pontjában említett, meghatározott, ültetésre szánt növények jegyzékét, adott esetben az e cikk (7) bekezdésében említett kategóriákkal és az e cikk (8) bekezdésében említett küszöbértékekkel együtt.

(3)   A (2) bekezdésben említett jegyzék az alábbi rendelkezések meghatározása szerinti károsítókat és az egyes, ültetésre szánt növényeket tartalmazza:

a)

a 2000/29/EK irányelv II. melléklete A. részének II. szakasza;

b)

a 66/402/EGK irányelv I. mellékletének 3. és 6. pontja, valamint II. mellékletének 3. pontja;

c)

a 68/193/EGK irányelv I. melléklete;

d)

a 98/56/EK tanácsi irányelv (24) 5. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott jogi aktusok;

e)

a 2002/55/EK irányelv II. melléklete;

f)

a 2002/56/EK irányelv I. melléklete és II. mellékletének B. pontja, valamint az irányelv 18. cikkének c) pontja alapján elfogadott jogi aktusok;

g)

a 2002/57/EK irányelv I. mellékletének 4. pontja és II. mellékletének 5. pontja;

h)

a 2008/72/EK irányelv 4. cikke alapján elfogadott jogi aktusok; és

i)

a 2008/90/EK irányelv 4. cikke alapján elfogadott jogi aktusok.

A 2000/29/EK irányelv I. mellékletében, valamint II. melléklete A. részének I. szakaszában és B. részében felsorolt és az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján uniós zárlati károsítóként jegyzékbe vett károsítók, valamint az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók nem vehetők fel az említett jegyzékbe.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján adott esetben intézkedéseket ír elő az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítóknak egyes, ültetésre szánt növényeken való megjelenésének az e rendelet 36. cikkének f) pontjában említett megelőzése céljából. Ezen intézkedéseknek adott esetben e növényeknek az Unióba való behozatalára és az Unión belüli szállítására is vonatkozniuk kell. Az intézkedéseket az e rendelet II. mellékletének 2. szakaszában foglalt elvekkel összhangban kell elfogadni. Az említett intézkedések a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK és a 98/56/EK irányelv, az 1999/105/EK tanácsi irányelv (25), valamint a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelvek alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül alkalmazandók.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján módosítja a (2) és (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat, amennyiben valamely értékelés eredménye azt mutatja, hogy:

a)

egy, az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban nem szereplő károsító megfelel a 36. cikkben említett feltételeknek,

b)

egy, az e cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban szereplő károsító már nem felel meg a 36. cikkben említett egy vagy több feltételnek;

c)

módosítani kell a szóban forgó jegyzéket az e cikk (7) bekezdésében említett kategóriák vagy az e cikk (8) bekezdésében említett küszöbértékek tekintetében; vagy

d)

módosítani kell az e cikk (4) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseket.

A Bizottság az említett értékelést haladéktalanul a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

A Bizottság az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat végrehajtási jogi aktusok útján felválthatja a módosítások egységes szerkezetbe foglalása céljából.

(6)   A (2), (4) és (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)   Amennyiben a 36. cikk e) pontjában meghatározott feltétel a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelvben említett prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyag, vetőmag vagy vetőburgonya, illetve standard vagy C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) kategóriájú szaporítóanyag vagy vetőmag közül csak egy vagy több esetében teljesül, az e cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben meg kell határozni az említett kategóriákat, megállapítva, hogy az e cikk (1) bekezdésében előírt behozatali és szállítási tilalom csak az említett kategóriákra vonatkozik.

(8)   Amennyiben a 36. cikk e) pontjában meghatározott feltétel csak akkor teljesül, ha az érintett károsító előfordulása meghalad egy bizonyos, nullánál nagyobb küszöbértéket, az e cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben meg kell határozni ezt a küszöbértéket, megállapítva, hogy az e cikk (1) bekezdésében előírt behurcolási és szállítási tilalom csak az említett küszöbérték felett érvényes.

Ilyen küszöbérték megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha teljesül a következő pontokban foglalt mindkét feltétel:

a)

a vállalkozók biztosítani tudják, hogy az adott uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító előfordulása a szóban forgó, ültetésre szánt növényeken nem lépi túl a küszöbértéket;

b)

az ültetésre szánt növények tételein ellenőrizni lehet, hogy a károsítók elterjedtsége nem haladja meg a küszöbértéket.

A II. mellékletnek a károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó elvekről szóló 2. szakasza alkalmazandó.

(9)   A 31. cikk értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által a vizsgálatköteles nemzárlati károsítók és az egyes, ültetésre szánt növények tekintetében meghozandó intézkedésekre.

38. cikk

Az I. melléklet 4. szakaszának módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet 4. szakaszának módosításáról annak a tudományos és szakmai ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

39. cikk

A tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció, nemesítés vagy kiállítás céljára használt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

A 37. cikkben előírt tilalom nem vonatkozik az ültetésre szánt növényeken jelen lévő, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció, nemesítés vagy kiállítás céljára használt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra.

IV. FEJEZET

A növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó intézkedések

1. szakasz

Az Unió egész területére vonatkozó intézkedések

40. cikk

Növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom

(1)   Egyes növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok nem hozhatók be uniós területre, amennyiben harmadik országból vagy területről, vagy egyes meghatározott harmadik országokból vagy területekről származnak.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyeket tilos behozni az Unió területére, felvéve a jegyzékbe azon harmadik országokat, harmadik országok azon csoportját vagy meghatározott területeit is, amelyek tekintetében a tilalom alkalmazandó.

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv III. melléklete A. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, valamint azok származási országaira.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (26) megállapított Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásnak megfelelő kódjukkal (a továbbiakban: KN-kód) is azonosítani kell, amennyiben ez a kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(3)   Amennyiben egy harmadik országból származó vagy ott feladott növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű, károsítók jelentette kockázatot képvisel annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsítót hordoz, és ezt a károsítók jelentette kockázatot nem lehet a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, hogy felvegye bele az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett harmadik országot, harmadik országok csoportját vagy meghatározott területeit.

Amennyiben egy, a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsítók jelentette kockázatot, vagy ilyen kockázatot hordoz, azonban ezt a kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

A károsítók jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakasza szerint kell értékelni, adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország tekintetében.

E módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a szóban forgó módosításokat a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokkal fogadja el.

(4)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az (1) bekezdést megsértve hoztak be az Unió területére.

Az értesítést annak a harmadik országnak is meg kell küldeni, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az Unió területére.

41. cikk

Különleges és egyenértékű előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

(1)   Egyes növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok csak abban az esetben hozhatók be uniós területre és ott csak akkor szállíthatók, ha különleges vagy egyenértékű előírások teljesülnek. Az adott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok származhatnak harmadik országból vagy uniós területről.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, valamint az azokra vonatkozó különleges előírások jegyzékét. A jegyzéknek adott esetben tartalmaznia kell az érintett harmadik országokat, a harmadik országok érintett csoportjait, illetve a harmadik országokon belüli meghatározott területeket.

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete A. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, a különleges előírásokra, valamint adott esetben a származási harmadik országokra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(3)   Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot képvisel annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsítót hordoz, és ezt a károsítók jelentette kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, hogy felvegye bele a szóban forgó növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és a rá vonatkozóan végrehajtandó intézkedést. Ezek az intézkedések és a (2) bekezdésben említett előírások különleges előírásoknak minősülnek.

Ezek az első albekezdésben említett intézkedések meghatározott növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozóan a 44. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott különös előírások formáját ölthetik, amelyek egyenértékűek az említett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára és az Unión belüli szállítására vonatkozó különleges előírásokkal (a továbbiakban: egyenértékű előírások).

Amennyiben egy, a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsítók jelentette kockázatot, vagy ilyen kockázatot hordoz, azonban ezt a kockázatot nem lehet a különleges előírások révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust, és törli a jegyzékből az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot, vagy pedig felveszi azt a 40. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékbe.

A károsítók jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakasza szerint kell értékelni, és annak megfelelően el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket adott esetben egy vagy több meghatározott harmadik ország vagy annak/azok részei tekintetében.

E módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamely károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdést megsértve hoznak be az Unió területére vagy szállítanak azon belül növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat, a tagállamok meghozzák a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban említett szükséges intézkedéseket, és a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

Adott esetben az értesítést annak a harmadik országnak is is meg kell küldeni, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az Unió területére.

42. cikk

A magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó, előzetes értékelés alapján megállapított korlátozások

(1)   A valamely harmadik országból származó olyan növény, növényi termék vagy egyéb anyag, amely nem szerepel a 40. cikk szerinti jegyzékben, vagy részben kívül esik a 41. cikkben említett követelmények alkalmazási körén, vagy nem tartozik a 49. cikk szerinti átmeneti intézkedések hatálya alá, és az előzetes értékelés alapján elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot jelent az Unió területére nézve, magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növénynek, magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényi terméknek vagy magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő egyéb anyagnak tekintendő (a továbbiakban: magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növény, növényi termék vagy egyéb anyag).

Az előzetes értékelésnél az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag jellemzőitől függően figyelembe kell venni a III. mellékletben foglalt kritériumokat.

(2)   A (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban felsorolt, magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok nem hozhatók be az Unió területére a szóban forgó jegyzék által érintett származási harmadik országokból, harmadik országok csoportjaiból vagy a harmadik országok meghatározott területeiről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben a megfelelő rendszertani szintek szerint ideiglenesen – a (4) bekezdésben említett kockázatértékelés elkészültéig – jegyzékbe veszi az (1) bekezdésben említett, magas növény-egészségügyi kockázatot jelentő növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, valamint adott esetben az érintett harmadik országokat, harmadik országok csoportjait vagy a harmadik ország meghatározott területeit.

Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőt 2018. december 14-ig kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben adott esetben e növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(4)   Ha a kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az érintett harmadik országból, harmadik országok csoportjából vagy a harmadik országok meghatározott területéről származó, a (2) bekezdésben említett, és a (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktus szerinti rendszertani szinten vagy annál alacsonyabb szinten jegyzékbe vett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem jelent elfogadhatatlan mértékű kockázatot annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsítót hordoz, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben törli az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot a (3) bekezdésben említett jegyzékből az érintett harmadik országok vonatkozásában.

Ha a kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az érintett harmadik országból, harmadik országok csoportjából vagy a harmadik országok meghatározott területéről származó, a (2) bekezdésben említett növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű kockázatot képvisel annak valószínűsége miatt, hogy uniós zárlati károsítót hordoz, és a károsítók jelentette kockázatot nem lehet a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben törli az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett harmadik országokat a (2) bekezdésben említett jegyzékből, és felveszi azokat a 40. cikkben említett jegyzékbe.

Ha a kockázatértékelés alapján megállapítást nyer, hogy az érintett harmadik országból, harmadik országok csoportjából vagy a harmadik országok meghatározott területéről származó, a (2) bekezdésben említett növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű kockázatot hordoz, de e kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben törli az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett harmadik országot, harmadik országok csoportját vagy a harmadik országok meghatározott területét a (2) bekezdésben említett jegyzékből, és felveszi azokat a 41. cikkben említett jegyzékbe.

(5)   Ha kereslet van a (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok iránt, a (4) bekezdésben említett kockázatértékelést megfelelő és ésszerű időn belül el kell végezni.

Az esettől függően az értékelés kizárólag egy meghatározott származási vagy feladás helye szerinti harmadik országból, vagy a származási vagy a feladás helye szerinti harmadik országok egy csoportjából származó növényekre, növényi termékekre vagy egyéb anyagokra korlátozódhat.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján konkrét szabályokat állapíthat meg a (4) bekezdésben említett kockázatértékelés elvégzésénél követendő eljárásra vonatkozóan.

(7)   A (3), (4) és (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

43. cikk

A fa csomagolóanyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó különös behozatali feltételek

(1)   Fa csomagolóanyagot – függetlenül attól, hogy azt bármilyen anyag szállítása során ténylegesen használják-e – csak akkor lehet behozni az Unió területére, ha az az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:

a)

átesett az előírt kezeléseken, és megfelel az alkalmazandó egy vagy több követelménynek, amelyeket a növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó, a nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyagok szabályozásáról szóló 15. számú nemzetközi szabvány (a továbbiakban: ISPM15) 1. melléklete tartalmaz;

b)

meg van jelölve az ISPM15 2. mellékletében említett jelzéssel, amely tanúsítja, hogy átesett az a) pontban említett kezeléseken.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra a fa csomagolóanyagokra, amelyek az ISPM15 szabványban megállapított mentességek hatálya alá tartoznak.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek a nemzetközi szabványok és különösen az ISPM15 változásainak figyelembevétele érdekében történő módosítása céljából.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezhetnek úgy is, hogy az ISPM15-ben megállapított mentességek hatálya alá nem tartozó fa csomagolóanyagok mentesülnek e cikk (1) bekezdésének követelményei alól, vagy hogy azokra kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak.

44. cikk

Az egyenértékű előírások megállapítása

(1)   A Bizottság egy adott harmadik ország kérelmére, végrehajtási jogi aktus útján egyenértékű előírásokat határoz meg, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a)

az érintett harmadik ország az általa végzett hatósági ellenőrzés keretében egy vagy több meghatározott intézkedés végrehajtásával olyan mértékű növény-egészségügyi védelmet biztosít, amely egyenértékű az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállítása tekintetében elfogadott különleges előírásokkal;

b)

az érintett harmadik ország igazolja a Bizottságnak, hogy az a) pontban említett meghatározott intézkedések biztosítják a szóban forgó pontban említett mértékű növény-egészségügyi védelmet.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság adott esetben vizsgálatokat folytat az érintett harmadik országban annak megállapítása érdekében, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek teljesülnek-e. Ezeket a vizsgálatokat a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban említett bizottsági vizsgálatokra vonatkozó követelményekkel összhangban kell lefolytatni.

45. cikk

Az utazók és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számára nyújtandó információk

(1)   A tagállamok, a tengeri kikötők és a repülőterek üzemeltetői, valamint a nemzetközi fuvarozók kötelesek információkat bocsátani az utasok rendelkezésére a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó, a 40. cikk (2) bekezdésében említett tilalmakról, a 41. cikk (2) bekezdésében és a 42. cikk (3) bekezdésében említett, meghatározott követelményekről, valamint a 75. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározott mentességekről.

Az említett információkat plakátok vagy brosúrák formájában és adott esetben a honlapjaikon kell közzétenni.

A postai szolgáltatóknak és a távértékesítéssel foglalkozó vállalkozóknak legalább az interneten ügyfeleik rendelkezésére kell bocsátaniuk az első albekezdésben említett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg az említett plakátok és brosúrák összeállítására és használatára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A tagállamok kérelem esetén jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben összefoglalják az e cikk alapján szolgáltatott információkat.

46. cikk

A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek biztosított kivétel

(1)   A 40. cikk (1) bekezdésétől, a 41. cikk (1) bekezdésétől és a 42. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalát az Unió területére, amennyiben az adott növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek a következő feltételek mindegyikének:

a)

azokat a harmadik országoknak a tagállamokkal közös szárazföldi határok menti területein (a továbbiakban: harmadik országbeli határövezetek) termesztik vagy termelik;

b)

azokat a tagállamoknak közvetlenül a szóban forgó határ mellett fekvő területeire hozzák be (a továbbiakban: tagállami határövezetek);

c)

azokat az említett tagállami határövezetekben fel fogják dolgozni oly módon, hogy minden, károsítók jelentette kockázatot kiküszöbölnek;

d)

nem járnak azzal a kockázattal, hogy a határövezeten belüli szállítások miatt uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók terjednének el.

Az említett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat csak a tagállami határövezetekbe lehet behozni, és csak ott lehet szállítani, kizárólag az illetékes hatóság ellenőrzése alatt.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a következőket:

a)

a harmadik országbeli határövezeteknek és a tagállami határövezeteknek az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak megfelelően meghatározott legnagyobb szélessége;

b)

a legnagyobb távolság, amelyre az érintett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a harmadik országbeli határövezetekben és a tagállami határövezetekben szállíthatják; és

c)

az e cikk (1) bekezdésében említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok tagállami határövezetekbe való behozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárások.

Az említett övezeteknek olyan szélesnek kell lenniük, hogy biztosítsák, hogy az adott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatala és az Unión belüli szállítása ne hordozzon semmilyen károsító jelentette kockázatot az Unió területén vagy annak részein.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthat az e cikk hatálya alá tartozó meghatározott növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a tagállami határövezetekbe való behozatalára és az érintett harmadik országokra vonatkozó sajátos feltételeket vagy intézkedéseket.

Ezeket a jogi aktusokat a II. melléklettel összhangban és adott esetben a tudományos és szakmai ismeretek fejlődését és a nemzetközi szabványok változásait figyelembe véve kell elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az e cikk (1), (2) és (3) bekezdését megsértve hoztak be a tagállam vagy harmadik ország határövezeteibe, vagy szállítottak azokon belül.

Az értesítést annak a harmadik országnak is meg kell küldeni, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat behozták az adott határövezetbe.

47. cikk

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbításra vonatkozó követelmények

(1)   A 40. cikk (1) bekezdésétől, a 41. cikk (1) bekezdésétől, a 42. cikk (2) bekezdésétől, a 72. cikk (1) bekezdésétől és a 73. cikktől eltérve növények, növényi termékek és egyéb anyagok árutovábbítás vagy áruátrakodás (a továbbiakban: növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás) keretében behozhatók az Unió területére és azon átszállíthatók egy harmadik ország felé, amennyiben megfelelnek mindkét következő feltételnek:

a)

a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat az azokat ellenőrző vállalkozó aláírt nyilatkozata kíséri, amelyben a vállalkozó kijelenti, hogy a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállítására növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás keretében kerül sor;

b)

úgy vannak csomagolva, és olyan módon szállítják őket, hogy az Unió területére történő behozataluk és az Unión belüli átszállításuk során nem áll fenn uniós zárlati károsítók elterjedésének a kockázata.

(2)   Az illetékes hatóságoknak meg kell tiltaniuk a növények, növényi termékek és egyéb anyagok növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött áruként történő továbbítását, amennyiben azok nem felelnek meg, vagy ésszerű bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem fognak megfelelni az (1) bekezdésben előírtaknak.

48. cikk

Hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növények, növényi termékek és egyéb anyagok

(1)   A 40. cikk (1) bekezdésétől, a 41. cikk (1) bekezdésétől és a 42. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok kérelem esetén ideiglenesen engedélyezhetik a hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növények, növényi termékek és egyéb anyagok területükre történő behozatalát és azon belüli szállítását.

Az engedélyt a szóban forgó tevékenységre csak akkor lehet megadni, ha megfelelő korlátozások vannak érvényben annak biztosítására, hogy az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok jelenléte ne járjon uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedésének elfogadhatatlan mértékű kockázatával, figyelembe véve a szóban forgó károsító rendszertani besorolását, biológiai jellemzőit és terjedésének módjait, a tervezett tevékenységet, a környezettel való kölcsönhatást és az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag által hordozott, károsító jelentette kockázathoz kapcsolódó más releváns tényezőket.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerint megadja az engedélyt, annak tartalmaznia kell a következő feltételek mindegyikét:

a)

a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett létesítményben és körülmények között tárolják;

b)

a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat érintő tevékenységet az illetékes hatóság által a 60. cikknek megfelelően kijelölt és az engedélyben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben végzik;

c)

a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat érintő tevékenységet az illetékes hatóságok által megfelelőnek tekintett és az engedélyben említett tudományos és műszaki jártassággal rendelkező személyzet végzi;

d)

az Unió területére behozott vagy azon belül szállított növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok engedéllyel rendelkeznek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett engedélyt a szóban forgó tevékenységhez megfelelő mennyiségre és időtartamra kell korlátozni, és az nem haladhatja meg a kijelölt karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény kapacitását.

Az engedélynek magában kell foglalnia az érintett uniós zárlati károsítók vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedése kockázatának megfelelő kiküszöböléséhez szükséges korlátozásokat.

(4)   Az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a (2) bekezdésben említett feltételeknek, valamint a (3) bekezdésben említett mennyiségi korlátozásnak és korlátozásoknak való megfelelést, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amennyiben ezeket a feltételeket, mennyiségi korlátozást vagy korlátozásokat nem tartják be.

Ilyen intézkedés lehet adott esetben az (1) bekezdésben említett engedély visszavonása.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek részletes szabályokat határoznak meg a következők tekintetében:

a)

a tagállamok és a Bizottság közötti, az érintett növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozó információcsere;

b)

az e cikk (1) bekezdésében említett engedély megadására vonatkozó eljárások és feltételek; és

c)

a megfelelés ellenőrzésére vonatkozó követelmények és a meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések, az e cikk (4) bekezdésében említettek szerint.

49. cikk

Átmeneti intézkedések olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében, amelyeknél fennáll a valószínűsége annak, hogy újonnan azonosított, károsítók jelentette kockázatot vagy más feltételezett növény-egészségügyi kockázatot hordoznak

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján átmeneti intézkedéseket fogadhat el a harmadik országból származó növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára és azon belüli szállítására vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a szóban forgó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valószínűleg olyan újonnan azonosított, károsítók jelentette kockázatot hordoznak, amelyeket nem lehet semmilyen hatályban lévő uniós intézkedéssel kielégítően kezelni, és nincsenek összefüggésben vagy még nem hozhatók összefüggésbe a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó uniós zárlati károsítókkal vagy károsítókkal;

b)

az érintett harmadik országokból származó vagy ott feladott, szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok kereskedelmét illetően nem áll rendelkezésre elegendő növény-egészségügyi tapasztalat pl. az új növényi fajokkal és behurcolási útvonalakkal kapcsolatban;

c)

az érintett harmadik országokból származó, szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében nem végezték el az Unió területét érintő, újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatok értékelését.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett átmeneti intézkedéseket a II. melléklet 2. szakaszát és a IV. mellékletet figyelembe véve fogadja el.

Az említett intézkedésekben az adott esettől függően, szükség szerint elő kell írni a következő kötelezettségek közül egyet vagy többet:

a)

szisztematikus és intenzív ellenőrzés és mintavétel a beléptetési ponton az Unió területére behozott növények, növényi termékek és egyéb anyagok minden egyes tételéből és a minták laboratóriumi vizsgálata;

b)

a 60. cikkben említett karanténállomáson vagy elszigetelt létesítményben eltöltendő időtartam, annak megállapítása céljából, hogy az adott növények, növényi termékek és egyéb anyagok nem hordoznak-e újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot;

c)

e növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalára vonatkozó tilalom.

A második albekezdés a) és a b) pontja szerinti esetekben az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus olyan konkrét intézkedéseket is előírhat, amelyeket a növények, növényi termékek és egyéb anyagok uniós területre való behozatalát megelőzően kell végrehajtani.

(3)   Az (1) bekezdésben említett átmeneti intézkedéseket megfelelő és ésszerű időn keresztül kell alkalmazni, ameddig nem végzik el az adott harmadik országokból származó növényekhez, növényi termékekhez és egyéb anyagokhoz vélhetően kapcsolódó károsítók leírását és az adott károsítók jelentette kockázat teljes körű értékelését az I. melléklet 1. szakaszával összhangban.

(4)   Valamely újonnan azonosított károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E jogi aktusokat a II. melléklet 2. szakaszában meghatározott elvekkel összhangban kell elfogadni.

(5)   Az e cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedésektől eltérve a 48. cikk alkalmazandó a hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, illetve kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára és azon belüli szállítására.

(6)   A tagállamok minden év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak a (2) bekezdés második albekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések előző naptári évben történt végrehajtásáról.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben a (2) bekezdés második albekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések alkalmazását követően olyan károsítót fedeztek fel, amely valószínűleg újonnan azonosított, károsító jelentette kockázatot hordoz.

A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetben, amikor elutasították egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb anyagnak az Unió területére való behozatalát, vagy megtiltották annak az Unió területén való szállítását amiatt, hogy az érintett tagállam úgy ítélte meg, hogy a (2) bekezdés második albekezdésének c) pontjában említett tilalmat megsértették. Az értesítéseknek adott esetben tartalmazniuk kell a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban említett, a tagállamok által az érintett növényekre, növényi termékekre vagy egyéb anyagokra vonatkozóan hozott intézkedéseket.

Adott esetben azt a harmadik országot is értesíteni kell, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az Unió területére való behozatal céljából feladták.

50. cikk

A Bizottság jelentése az Unió területére való behozatallal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és eredményességéről

A Bizottság 2021. december 14-ig költség-haszon elemzést is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió területére való behozatallal kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról és eredményességéről, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

51. cikk

A III. és a IV. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és a IV. melléklet módosításáról, azoknak a tudományos és szakmai ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítása érdekében.

52. cikk

A tagállamok által közvetlen veszély esetén meghozandó átmeneti intézkedések

(1)   Ha egy tagállam úgy véli, hogy egyes harmadik országokból vagy egyes tagállamokból származó növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a területére történő behozatala vagy azon belüli szállítása elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot hordoz valamely uniós zárlati károsítónak vagy az uniós zárlati károsítók jegyzékébe történő felvétel feltételeit teljesítő károsítónak a területére történő bekerülése, megtelepedése és elterjedése tekintetében, és ezt a kockázatot nem lehet megfelelően csökkenteni a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 18. cikk (1) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 40. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 42. cikk (3) bekezdésében, a 49. cikk (1) bekezdésében és az 53. cikkben említett intézkedésekkel, írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az általa szükségesnek tartott uniós intézkedésekről, és ezeket szakmai vagy tudományos szempontból megindokolja.

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy az (1) bekezdésben említett uniós intézkedéseket nem hozzák meg, vagy azokat nem lehet az (1) bekezdésben említett kockázat enyhítéséhez kellő időben meghozni, átmeneti intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy megvédje területét a közvetlen veszélytől. Ezekről az átmeneti intézkedésekről és azok szakmai indokolásáról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   Amikor a Bizottság kézhez veszi az (1) bekezdésben említett értesítést, haladéktalanul megvizsgálja, hogy az (1) bekezdésben említett kockázatot megfelelően csökkentik-e a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 18. cikk (1) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 40. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 42. cikk (3) bekezdésében, a 49. cikk (1) bekezdésében és az 53. cikkben említett intézkedések, és hogy az említett cikkek alapján kell-e további intézkedéseket elfogadni.

(4)   Ha a (3) bekezdésben említett értékelés alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy a tagállamok által az (2) bekezdés alapján meghozott átmeneti intézkedések nem csökkentik kellően az (1) bekezdésben említett kockázatot, vagy hogy ezen intézkedések aránytalanok vagy nem kellően indokoltak, dönthet úgy, hogy végrehajtási jogi aktus útján hatályon kívül helyezi vagy módosítja ezeket az intézkedéseket. Amíg a Bizottság nem fogad el ilyen végrehajtási jogi aktust, a tagállam fenntarthatja az általa alkalmazott intézkedéseket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz

A védett zónákra vonatkozó intézkedések

53. cikk

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a védett zónákba történő behozatalára vonatkozó tilalom

(1)   Bizonyos, harmadik országokból vagy az uniós területről származó növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem lehet egyes védett zónákba bevinni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyeket tilos bevinni bizonyos védett zónákba. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv III. melléklete B. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, az érintett védett zónákra, valamint adott esetben a származási országokra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(3)   Amennyiben az érintett védett zónán kívülről érkező növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot képvisel annak valószínűsége miatt, hogy a szóban forgó védett zónás zárlati károsítót hordozza, és ezt a kockázatot nem lehet a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, hogy felvegye bele az említett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és az érintett védett zónát vagy zónákat.

Amennyiben a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot, vagy annak ellenére, hogy ilyen kockázatot hordoz, ezt a kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

Ezeket a módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A károsító jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakaszában foglalt elvek szerint kell értékelni.

Valamely, károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(4)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan esetről, amikor növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az e cikk alapján elfogadott tilalmakat megsértve hoztak be az érintett védett zónába vagy szállítottak azon belül.

A tagállamok vagy a Bizottság adott esetben azt a harmadik országot is értesítik, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az érintett védett zónába behozták.

54. cikk

A védett zónákra vonatkozó különleges előírások hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

(1)   Egyes növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok csak abban az esetben hozhatók be az Unió területére és ott csak akkor szállíthatók, ha az említett védett zónákra vonatkozó különleges előírások teljesülnek.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a növények, növényi termékek és egyéb anyagok, az érintett védett zónák, valamint a védett zónákra vonatkozó különleges előírások jegyzékét. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek ki kell terjednie a 2000/29/EK irányelv IV. melléklete B. részében felsorolt növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, az érintett védett zónákra, valamint a védett zónákra vonatkozó különleges előírásokra.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(3)   Amennyiben az érintett védett zónán kívülről érkező növény, növényi termék vagy egyéb anyag elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot képvisel az adott védett zónára nézve annak valószínűsége miatt, hogy védett zónás zárlati károsítót hordoz, és ezt a kockázatot a II. melléklet 1. szakaszának 2. és 3. pontjában meghatározott intézkedések közül egy vagy több intézkedéssel elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a Bizottság módosítja a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, hogy felvegye bele az említett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot és a rá alkalmazandó intézkedéseket. Az említett intézkedések és a (2) bekezdésben említett követelmények a továbbiakban védett zónákra vonatkozó különleges előírásoknak minősülnek.

Amennyiben a végrehajtási jogi aktusban szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem hordoz elfogadhatatlan mértékű, károsító jelentette kockázatot az adott védett zónára nézve, vagy annak ellenére, hogy ilyen kockázatot hordoz, ezt a kockázatot nem lehet a védett zónákra vonatkozó különleges előírások révén elfogadható mértékűre csökkenteni, a Bizottság ennek megfelelően módosítja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

Ezeket a módosításokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A károsító jelentette kockázat mértékének elfogadhatóságát a II. melléklet 2. szakaszában foglalt elvek szerint kell értékelni, és el kell fogadni a kockázat elfogadható mértékűre való csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

Valamely, károsító jelentette súlyos kockázattal kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 107. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(4)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket megsértve hoztak be az érintett védett zónába vagy szállítottak azon belül.

A tagállamok vagy a Bizottság adott esetben azt a harmadik országot is értesítik, ahonnan a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat az Unió területére behozták.

55. cikk

Az utazók és a postai szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek számára a védett zónákra vonatkozóan nyújtandó információk

A 45. cikk értelemszerűen alkalmazandó a növények, növényi termékek és egyéb anyagok védett zónákba történő behozatalára vagy azokon belüli szállítására.

56. cikk

A tilalmak és követelmények alól a határövezeteknek a védett zónák tekintetében biztosított kivétel

A 46. cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdésében és az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett olyan növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra, amelyeket valamely harmadik ország határövezetéből hoznak be az adott határövezettel határos érintett védett zónákba.

57. cikk

A növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbításra a védett zónák tekintetében vonatkozó követelmények

A 47. cikk a védett zónákon keresztül történő, növény-egészségügyi szempontból ellenőrzött árutovábbítás esetében értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdésében és az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

58. cikk

A hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célra, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljára használt növények, növényi termékek és egyéb anyagok a védett zónák összefüggésében

Az 53. cikk (1) bekezdésében és az 54. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmaktól és követelményektől eltérve a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a védett zónákba hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célból, kísérletek, fajtaszelekció vagy nemesítés céljából történő behozatala és az azokon belüli szállítása esetében a 48. cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk (2) és (3) bekezdése és az 54. cikk (2) és (3) bekezdése alapján jegyzékbe vett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

3. szakasz

A növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó egyéb intézkedések

59. cikk

A szállítóeszközökre, gépekre és csomagolóanyagokra vonatkozó általános követelmények

(1)   A 28. cikk (1) és (2) bekezdése, a 30. cikk (1) és (3) bekezdése, a 40. cikk (2) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése, a 42. cikk (3) bekezdése és a 49. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban említett, az Unió területére behozott vagy azon belül szállított, vagy az Unió területén keresztül a 47. cikk szerint szállított növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz használt szállítóeszközöknek, gépeknek és csomagolóanyagoknak menteseknek kell lenniük az uniós zárlati károsítóktól és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól.

(2)   Az (1) bekezdés a védett zónákra a megfelelő védett zónás zárlati károsítók tekintetében is alkalmazandó.

60. cikk

Karanténállomások és elszigetelt létesítmények kijelölése

(1)   A 8., a 48., a 49. és az 58. cikkben említett célokból a tagállamok – figyelembe véve az adott károsító jelentette kockázatot – meghoznak egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

a)

karanténállomásokat vagy elszigetelt létesítményeket jelölnek ki a területükön;

b)

engedélyezik egy másik tagállamban található kijelölt karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény igénybevételét, feltéve, hogy e másik tagállam adott esetben hozzájárult az említett engedélyezéshez;

c)

a vállalkozók vagy más személyek telephelyeit a károsítók, a növények, a növényi termékek és egyéb anyagok számára, illetve a 8., 48. és 49. cikkben foglaltak szerinti felhasználásuk céljára elszigetelt létesítményként ideiglenesen kijelölik.

(2)   A tagállamok kérelem esetén eljuttatják a területükön kijelölt karanténállomások és elszigetelt létesítmények jegyzékét a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

61. cikk

A karanténállomásokra és az elszigetelt létesítményekre vonatkozó követelmények

(1)   Az uniós zárlati károsítók elterjedésének megelőzése érdekében a 60. cikkben említett karanténállomásoknak és az elszigetelt létesítményeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a)

fizikailag elkülönítik azokat a károsítókat, növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyeket karanténban vagy elzártan kell tartani, és gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül ne lehessen azokhoz hozzáférni vagy azokat a szóban forgó állomásról vagy létesítményből elvinni;

b)

megfelelő rendszerekkel rendelkeznek a fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok, a hulladék és a berendezések sterilizálására, fertőtlenítésére vagy megsemmisítésére, mielőtt azok kikerülnének az állomásról vagy a létesítményből, illetőleg hozzáférésük van ilyen rendszerekhez;

c)

az állomáson, illetve létesítményben rendelkezésre áll a szóban forgó állomás vagy létesítmény feladatainak meghatározása és leírása, valamint az említett feladatok elvégzéséért felelős személyek és a feladatok elvégzésére vonatkozó feltételek meghatározása;

d)

elegendő számú, megfelelő szakképesítésű, képzett és tapasztalt személyzettel rendelkeznek; és

e)

készenléti tervvel rendelkeznek annak céljából, hogy hatékonyan megszüntessék az uniós zárlati károsítók és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók véletlen jelenlétét és megelőzzék az elterjedésüket.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi szabályokat állapíthat meg annak érdekében, hogy egységes feltételeket határozzon meg a növények, növényi termékek és egyéb anyagok típusa, valamint a tényleges és potenciális kockázat vonatkozásában az (1) bekezdésben említett követelmények alkalmazására, beleértve a hatósági laboratóriumi vizsgálati, tudományos vagy oktatási célokra, illetve a kísérletekre, a fajtaszelekcióra vagy a nemesítésre vonatkozó sajátos követelményeket is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

62. cikk

A karanténállomások és az elszigetelt létesítmények működése

(1)   A karanténállomásért vagy az elszigetelt létesítményért felelős személynek ellenőriznie kell az állomást vagy a létesítményt és annak közvetlen környezetét, hogy meggyőződjön arról, hogy nincsenek-e nem szándékosan jelen uniós zárlati károsítók és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett károsító nem szándékos jelenlétének megállapítása vagy ezzel kapcsolatos gyanú felmerülésének esetén az érintett karanténállomásért vagy elszigetelt létesítményért felelős személynek a 61. cikk (1) bekezdés e) pontjában említett készenléti terven alapuló, megfelelő intézkedést kell hoznia. A vállalkozókra vonatkozó, 14. cikkben meghatározott kötelezettségek értelemszerűen alkalmazandók a karanténállomásért vagy az elszigetelt létesítményért felelős személyre.

(3)   A karanténállomásért vagy az elszigetelt létesítményért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

a)

az ott dolgozó személyzet;

b)

a karanténállomásra vagy az elszigetelt létesítménybe belépő látogatók;

c)

a karanténállomásra vagy az elszigetelt létesítménybe bekerülő és az azt elhagyó károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

d)

a szóban forgó növények, növényi termékek és egyéb anyagok származási helye; és

e)

a karanténállomás vagy az elszigetelt létesítmény területén vagy annak közvetlen környezetében az említett növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon károsítók jelenlétére utaló megfigyelések.

Ezeket a nyilvántartásokat három évig meg kell őrizni.

63. cikk

A karanténállomások és az elszigetelt létesítmények felügyelete, valamint a kijelölés visszavonása

(1)   Az illetékes hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell a karanténállomásokat és az elszigetelt létesítményeket, hogy meggyőződjön arról, hogy teljesítik-e a 61. cikkben meghatározott követelményeket és a 62. cikkben meghatározott működési feltételeket.

Az említett ellenőrzések gyakoriságát a karanténállomások és az elszigetelt létesítmények működésével járó, károsító jelentette kockázattól függően az illetékes hatóság határozza meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzés alapján az illetékes hatóság előírhatja a karanténállomásért vagy az elszigetelt létesítményért felelős személy számára, hogy a 61. és a 62. cikk rendelkezéseinek való megfelelés érdekében azonnal vagy meghatározott időn belül hajtson végre korrekciós intézkedéseket.

Amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az adott karanténállomás vagy elszigetelt létesítmény vagy az azokért felelős személy nem felel meg a 61. és a 62. cikk rendelkezéseinek, a hatóságnak haladéktalanul meg kell hoznia az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy megszűnjön az említett rendelkezések be nem tartása. Az említett intézkedések közé tartozhat a 60. cikk (1) bekezdésében említett kijelölés visszavonása vagy felfüggesztése.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság az e cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseket hozott, de nem vonta vissza a 60. cikk (1) bekezdésében említett kijelölést, és a 61. és 62. cikknek való meg nem felelés továbbra is fennáll, a hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia a kijelölést.

64. cikk

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok kiengedése a karanténállomásokról és az elszigetelt létesítményekből

(1)   Növények, növényi termékek és egyéb anyagok az illetékes hatóságok engedélyével csak akkor hagyhatják el a karanténállomásokat és az elszigetelt létesítményeket, ha megállapítást nyert, hogy mentesek az uniós zárlati károsítóktól és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól, vagy – adott esetben – a védett zónás zárlati károsítóktól.

(2)   Az illetékes hatóság akkor engedélyezheti az uniós zárlati károsítóval vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóval fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok egyik karanténállomásról vagy elszigetelt létesítményből másik karanténállomásra vagy elszigetelt létesítménybe történő szállítását, ha a szállítást hatósági laboratóriumi vizsgálati vagy tudományos okok indokolják, és arra az illetékes hatóság által meghatározott feltételek mellett kerül sor.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi szabályokat állapíthat meg a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak a karanténállomásokról és elszigetelt létesítményekből történő kiengedésére, valamint adott esetben az e kiengedéshez vagy a (2) bekezdésében említett szállításhoz kapcsolódó címkézési követelményekre vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

A vállalkozók nyilvántartásba vétele és a nyomonkövethetőség

65. cikk

A vállalkozók hatósági nyilvántartása

(1)   Az illetékes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie az érintett tagállam területén működő alábbi vállalkozókról, és a nyilvántartást folyamatosan frissítenie kell:

a)

azok a vállalkozók, akik olyan növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat hoznak be az Unió területére vagy szállítanak azon belül, amelyek esetében a 72. cikk (1) bekezdése, a 73. cikk, a 74. cikk (1) bekezdése, a 79. cikk (1) bekezdése és a 80. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok értelmében növény-egészségügyi bizonyítvány vagy növényútlevél szükséges;

b)

azok a vállalkozók, akik a 89. cikk szerint fel vannak hatalmazva növényútlevelek kiállítására;

c)

azok a vállalkozók, akik az illetékes hatóságtól kérik a 100., 101. és 102. cikkben említett bizonyítványok kiállítását;

d)

azok a vállalkozók, akik fel vannak hatalmazva a 98. cikkben említett jelölések alkalmazására, illetve a 99. cikkben említett tanúsítványok kiállítására, a 45. vagy az 55. cikk szerinti információkat szolgáltatnak, a 46. cikk (1) bekezdése vagy az 56. cikk szerint növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat hoznak be határövezetekbe, illetve a körülhatárolt területeken az érintett növényekkel kapcsolatos tevékenységeket végeznek, kivéve, ha az említett vállalkozók valamely másik, az illetékes hatóságok számára elérhető hatósági nyilvántartásban már szerepelnek; és

e)

az ezen albekezdés a)–d) pontjában említett vállalkozóktól eltérő vállalkozók, amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése, a 30. cikk (1) bekezdése, a 41. cikk (2) bekezdése, a 49. cikk (1) bekezdése, az 53. cikk (2) bekezdése vagy az 54. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus azt írja elő.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termelők vagy egyéb vállalkozók további kategóriáit is nyilvántartásba kell venni, ha a károsító jelentette kockázat, amelyet az általuk termesztett növények hordoznak, vagy bármely egyéb tevékenységük ezt indokolttá teszi.

(2)   Egy vállalkozó csak egyszer szerepelhet egy illetékes hatóság nyilvántartásában. A nyilvántartásba vételt adott esetben a 66. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint a különböző telephelyekre való egyértelmű hivatkozások feltüntetésével kell elvégezni.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó olyan vállalkozóra, aki a következő kritáriumok közül egyet vagy többet teljesít:

a)

növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem távértékesítés keretében, kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;

b)

a 72. cikk hatálya alá tartozó vetőmagoktól eltérő vetőmagokat kis mennyiségben, kizárólag és közvetlenül végfelhasználók részére értékesít;

c)

a növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó szakmai tevékenysége egy másik vállalkozó megbízásából történő szállítására korlátozódik;

d)

szakmai tevékenysége kizárólag különböző anyagok fa csomagolóanyagban történő szállítását jelenti.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdés a) pontjában említett kivétel az összes vagy bizonyos termelők, illetve egyéb vállalkozók esetében nem alkalmazható, ha a károsító jelentette kockázat, amelyet az általuk termesztett vagy bármely egyéb tevékenységük által érintett növények hordoznak, ezt indokolttá teszi.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a következők közül egy vagy több tekintetében:

a)

e rendelet módosítása a vállalkozók olyan további kategóriáinak hozzáadásával, amelyeket mentesíteni kell az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben a nyilvántartásba vétel aránytalan adminisztratív terhet jelentene számukra a szakmai tevékenységükhöz kapcsolódó, károsító jelentette alacsony kockázathoz viszonyítva;

b)

e rendelet kiegészítése a vállalkozók bizonyos kategóriáinak nyilvántartásba vételére vonatkozó külön követelmények meghatározásával, figyelembe véve az adott tevékenység vagy az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag jellegét;

c)

e rendelet kiegészítése azon határértékek meghatározásával, amely alatt az egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok a (3) bekezdés első albekezdésének a) pontjában foglaltak szerint kis mennyiségűnek minősülnek. Az említett határértékeket az érintett növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak, valamint a kapcsolódó, károsító jelentette kockázatoknak megfelelően kell megállapítani.

66. cikk

Nyilvántartásbavételi eljárás

(1)   A 65. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozóknak a nyilvántartásba vételük érdekében kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz.

(2)   A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a vállalkozó neve, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállambeli címe és elérhetőségei;

b)

nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a 65. cikk (1) bekezdésében említett, egy vagy több, növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal kapcsolatos tevékenységet kíván végezni;

c)

nyilatkozat a vállalkozó azon szándékáról, hogy a következők közül adott esetben egy vagy több tevékenységet kíván végezni:

i.

növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó növényútlevelek kiállítása a 84. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

ii.

jelölés elhelyezése fa csomagolóanyagokon a 96. cikk (1) bekezdése szerint; vagy

iii.

a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb tanúsítványok kiadása;

d)

a vállalkozó által az érintett tagállam területén a 65. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésére használt telephelyek és adott esetben földparcellák helye a nyilvántartásba vétel céljából; és

e)

azon növények árutípusai, azon növénycsaládok, -nemzetségek vagy -fajok és azon növényi termékek, valamint adott esetben azon egyéb anyagok jellege, amelyeket a vállalkozónak a 65. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységei érintenek.

(3)   Az illetékes hatóságoknak késedelem nélkül nyilvántartásba kell venniük a vállalkozót, amennyiben a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdésben előírt elemeket.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem benyújtása nélkül nyilvántartásba kell vennie a vállalkozót, amennyiben a vállalkozót a 2000/29/EK irányelv 6. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével, 6. cikkének (6) bekezdésével vagy 13c. cikke (1) bekezdésének b) pontjával vagy a nemzeti növény-egészségügyi szabályokkal összhangban már nyilvántartásba vették, és az e cikk (2) bekezdésében felsorolt összes információs elem az illetékes hatóság rendelkezésére áll. Az érintett vállalkozónak adott esetben 2020. március 14-ig be kell nyújtania a fenti elemekre vonatkozó aktualizált információkat.

(5)   A nyilvántartásba vett vállalkozóknak adott esetben évente be kell nyújtaniuk a (2) bekezdés d) és e) pontjában említett adatok, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett nyilatkozatok változásait tükröző aktualizált információkat. Az előző év adataihoz képest aktualizált változatot minden év április 30-ig kell benyújtani.

A (2) bekezdés a) pontjában említett adatok aktualizálása iránti kérelmet pedig legkésőbb az említett adatokban bekövetkező változást követő 30 napon belül kell benyújtani.

(6)   Amennyiben az illetékes hatóság tudomására jut, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozó már nem folytatja a 65. cikk (1) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, vagy hogy a nyilvántartásba vett vállalkozó által a (2) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelemben szereplő elemek már megfelelőek, fel kell szólítania a vállalkozót, hogy azonnal vagy meghatározott időn belül javítsa az említett elemeket.

Amennyiben a nyilvántartásba vett vállalkozó az illetékes hatóság által előírt határidőn belül nem javítja az említett elemeket, az illetékes hatóság adott esetben módosítja vagy visszavonja a szóban forgó vállalkozó nyilvántartásba vételét.

67. cikk

A nyilvántartás tartalma

A nyilvántartásnak a 66. cikk (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában meghatározott elemeket és a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a hatósági nyilvántartási szám, amelynek része az ISO 3166-1-alpha-2 szabványban (27) arra a tagállamra megadott kétbetűs kód, amelyben a vállalkozót nyilvántartásba vették;

b)

adott esetben annak feltüntetése, hogy a vállalkozó a 66. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett mely tevékenységek folytatására van felhatalmazva, valamint adott esetben az érintett konkrét növények, növényi termékek és egyéb anyagok feltüntetése.

68. cikk

A hatósági nyilvántartásokban szereplő információk rendelkezésre bocsátása

(1)   A nyilvántartást vezető tagállam indoklással ellátott megkeresésre, saját felhasználásra a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a nyilvántartásban szereplő információkat.

(2)   A nyilvántartást vezető tagállam – indokolt kérelemre és saját felhasználásra – az Unió területén tevékenységi hellyel rendelkező bármely vállalkozó rendelkezésére bocsátja a valamely konkrét, nyilvántartásba vett vállalkozóra vonatkozó, a 66. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 67. cikk b) pontjában említett információkat.

(3)   Ez a cikk a bizalmas jellegre, az információkhoz való hozzáférésre és a személyes adatok védelmére vonatkozó nemzeti és uniós szabályok sérelme nélkül alkalmazandó.

69. cikk

Nyomonkövethetőség

(1)   Az olyan vállalkozó, akinek a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontja, a 28. cikk (2) és (3) bekezdése, a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 37. cikk (2) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése, a 46. cikk (1) és (3) bekezdése, a 48. cikk (1) és (2) bekezdése, 49. cikk (1) bekezdése, az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, az 56., 57. és 58. cikke továbbá a 79. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények vagy feltételek hatálya alá tartozó növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat beszállítanak, köteles a beszállított növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló minden értékesítési egységről nyilvántartást vezetni, ami az említett vállalkozó számára lehetővé teszi a beszállító vállalkozók azonosítását.

(2)   Az olyan vállalkozó, aki a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontja, a 28. cikk (2) és (3) bekezdése, a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 37. cikk (2) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése, a 46. cikk (1) és (3) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, a 48. cikk (1) és (2) bekezdése, a 49. cikk (1) bekezdése, az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, az 56., 57. és 58. cikke továbbá a 79. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények vagy feltételek hatálya alá tartozó növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat beszállít, köteles az általa beszállított növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló minden értékesítési egységről nyilvántartást vezetni, ami az említett vállalkozó számára lehetővé teszi azon vállalkozók azonosítását, akiknek beszállított.

(3)   Abban az esetben, ha a felhatalmazott vállalkozó a 84. cikk (1) bekezdése szerint vagy ha az illetékes hatóság a 84. cikk (2) bekezdése szerint növényútlevelet állít ki a nyilvántartásba vett vállalkozó számára, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti nyomonkövethetőség érdekében az említett vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a szóban forgó növényútlevéllel kapcsolatban rögzítsék a következő információkat:

a)

adott esetben az a vállalkozó, aki az adott értékesítési egységet beszállította;

b)

az a vállalkozó, akinek az adott értékesítési egységet beszállították; és

c)

a növényútlevélre vonatkozó releváns információk.

(4)   A vállalkozóknak az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizniük attól a naptól számítva, amikor az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot ők vagy nekik beszállították.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az alábbi elemeket:

a)

meghatározott növényekre vonatkozóan a (4) bekezdésben említettől eltérő, rövidebb vagy hosszabb minimális időtartam, amennyiben azt a szóban forgó növények termesztési időszakának hossza indokolttá teszi; és

b)

az (1) és (2) bekezdésben említett, a vállalkozók által vezetendő nyilvántartások hozzáférhetőségével kapcsolatos követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A (4) bekezdésben említett vállalkozóknak az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásokban szereplő információkat kérelem esetén közölniük kell az illetékes hatósággal.

(7)   E cikk nem alkalmazandó a 65. cikk (3) bekezdése első albakezdésének c) és d) pontjában említett vállalkozókra.

70. cikk

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítása a vállalkozó telephelyein belül és azok között

(1)   Azon vállalkozók, akiknek a 69. cikk (1) és (2) bekezdésében említett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat szállítanak be, vagy akik maguk ilyeneket szállítanak be, olyan nyomonkövethetőségi rendszerekkel vagy eljárásokkal kötelesek rendelkezni, amelyek lehetővé teszik az említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok saját telephelyeiken belüli és azok közötti szállítási útvonalának azonosítását.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 65. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) és d) pontjában említett vállalkozókra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendszerek vagy eljárások révén azonosított, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok az említett albekezdésben hivatkozott vállalkozók telephelyén belüli és azok közötti szállítására vonatkozó információkat kérelem esetén az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

VI. FEJEZET

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok tanúsítása

1. szakasz

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az unió területére való behozatalához előírt növény-egészségügyi bizonyítványok

71. cikk

Az Unió területére való behozatalhoz szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

(1)   A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére való behozatalához szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány olyan, harmadik ország által kiállított dokumentum, amely megfelel a 76. cikk feltételeinek, az V. melléklet A. részében vagy adott esetben az V. melléklet B. részében meghatározott tartalommal rendelkezik, és igazolja, hogy az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az összes következő követelménynek:

a)

mentes az uniós zárlati károsítóktól és a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól;

b)

megfelel a 37. cikk (1) bekezdésében foglalt, uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseknek;

c)

megfelel a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében vagy adott esetben az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek;

d)

adott esetben megfelel a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja, a 28. cikk (2) bekezdése, valamint a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott rendelkezésekkel összhangban elfogadott szabályoknak.

(2)   A növény-egészségügyi bizonyítványban a „Kiegészítő nyilatkozat” cím alatt fel kell tüntetni, hogy melyik egyedi követelmény teljesül, amennyiben a 28. cikk (1) és (2) bekezdése, a 30. cikk (1) és (2) bekezdése, a 37. cikk (2) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint az 54. cikk (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási jogi aktus értelmében az említett követelmények kapcsán több különböző lehetőség közül lehet választani. Az említett egyedi követelmény feltüntetésekor meg kell adni a releváns rendelkezés teljes szövegét.

(3)   A növény-egészségügyi bizonyítványnak adott esetben nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok megfelelnek a 41. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus követelményeivel a 44. cikk értelmében egyenértékűként elismert növény-egészségügyi intézkedéseknek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet A. és B. részének a vonatkozó nemzetközi szabványok változásait figyelembe vevő kiigazítása céljából történő módosításáról.

72. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek esetében növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján létrehozza azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, valamint a származás vagy a feladás helye szerinti érintett harmadik országok jegyzékét, amelyek esetében az Unió területére történő behozatalhoz növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a)

valamennyi ültetésre szánt növény, a vetőmagok kivételével;

b)

a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének I. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

c)

azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek esetében a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja és a 30. cikk (1) bekezdése alapján az Unió területére történő behozatalukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

d)

e rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett és a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 98/56/EK, az 1999/105/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK irányelv alapján elfogadott egyenértékűségi határozatok hatálya alá tartozó vetőmagok vagy adott esetben vetőburgonya;

e)

a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növények, növényi termékek és egyéb anyagok; és

f)

a 49. cikk (2) bekezdése második albekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

Az első albekezdés a)–e) pontja nem alkalmazandó és nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány, amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése első albakezdésének d) pontja, a 30. cikk (1) bekezdése vagy a 41. cikk (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus a 96. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelölés vagy a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági tanúsítvány formájában írja elő a megfelelés igazolását.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat a KN-kódjukkal is azonosítani kell, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetek bármelyikében:

a)

amennyiben az említett jogi aktusban felsorolt valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés első albekezdése c), d) vagy e) pontjának;

b)

amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés első albekezdése c), d) vagy e) pontjának.

(3)   A (2) bekezdésben említett esetek mellett a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a II. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag uniós zárlati károsítót vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítót hordoz, vagy amennyiben az adott jogi aktusban szereplő valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében, amelyek a 46., 47. és 48. cikknek, valamint a 75. cikk (1) bekezdésének a hatálya alá tartoznak.

73. cikk

Egyéb olyan növények, amelyek esetében növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján előírja, hogy a 72. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben szereplő növényektől eltérő növények esetében az Unió területére történő behozatalhoz növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges.

Az említett végrehajtási jogi aktusokban ugyanakkor elő kell írni, hogy e növények esetében nem követelmény a növény-egészségügyi bizonyítvány megléte akkor, ha a károsító jelentette kockázatok és a kereskedelmi tapasztalatok tényeken alapuló értékelése során bebizonyosodik, hogy nem szükséges az említett bizonyítvány. Az értékelés során figyelemmel kell lenni a VI. mellékletben foglalt kritériumokra. Az értékelés ennek megfelelően kizárólag a származás vagy a feladás helye szerinti meghatározott harmadik országra, illetve a származás vagy a feladás helye szerinti harmadik országok valamely csoportjára vonatkozhat.

Az említett végrehajtási jogi aktusok által létrehozott jegyzékben a növényeket a KN-kódjukkal is azonosítani kell, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll.

Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőt 2018. december 14-ig kell elfogadni.

74. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek védett zónába történő behozatalához növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges

(1)   A 72. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett eseteken kívül növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak bizonyos származási vagy feladás helye szerinti harmadik országokból bizonyos védett zónákba történő behozatalához is.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján létrehozza az első albekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, valamint származás vagy feladás helye szerinti érintett harmadik országok jegyzékét.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a)

az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek a 2000/29/EK irányelv V. melléklete B. részének II. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagok;

b)

az e rendelet 54. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

A végrehajtási jogi aktus által létrehozott jegyzékben a növények, növényi termékek és egyéb anyagok KN-kódját is fel kell tüntetni, amennyiben ilyen kód rendelkezésre áll. Az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kódokra is hivatkozni kell abban az esetben, ha azok az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag tekintetében tovább pontosítják az alkalmazandó KN-kódot.

A növényeknek, növényi termékeknek és az említett jegyzékben szereplő egyéb anyagoknak nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány, amennyiben az 54. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus a 96. cikk (1) bekezdésében említett hatósági jelölés vagy a 99. cikk (1) bekezdésében említett egyéb hatósági tanúsítvány formájában írja elő a megfelelés igazolását.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a)

amennyiben egy, az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

b)

amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának.

(3)   A (2) bekezdésben említett eseteken túlmenően a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a II. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag hordozza az érintett védett zónás zárlati károsítót, vagy amennyiben az adott jogi aktusban szereplő valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

(4)   Az (1), (2) és(3) bekezdésekben említett végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében, amelyek az 56., 57. és 58. cikknek, valamint a 75. cikk (1) bekezdésének a hatálya alá tartoznak.

75. cikk

Az utazók poggyászára vonatkozó kivételek

(1)   Harmadik országból származó, nem ültetésre szánt meghatározott növények, továbbá növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségben mentességet kaphatnak a 72. cikk (1) bekezdésével összhangban, a 73. cikkben vagy a 74. cikk (1) bekezdésében előírt növény-egészségügyi bizonyítvány követelménye alól, amennyiben az összes következő követelménynek megfelelnek:

a)

az Unió területére történő behozatalukra utazók személyes poggyászának részeként kerül sor;

b)

nem használhatók fel szakmai vagy kereskedelmi célra;

c)

szerepelnek az e cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban található jegyzékben.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján létrehozza az (1) bekezdésben említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, valamint az érintett harmadik országok jegyzékét, továbbá megállapítja az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok azon megfelelő legnagyobb mennyiségét, amelyre vonatkozik az említett bekezdésben foglalt mentesség és adott esetben egy vagy több, a II. melléklet 1. szakaszában megállapított kockázatkezelési intézkedés.

A jegyzékbe vételről és az érintett legnagyobb mennyiség megállapításáról, valamint adott esetben a kockázatkezelési intézkedésekről az említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok kis mennyiségeiből adódó, károsító jelentette kockázat alapján kell határozni a II. melléklet 2. szakaszában meghatározott kritériumok szerint.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk 2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

76. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szemben támasztott követelmények

(1)   A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat, az illetékes hatóság csak akkor fogadhatja el a harmadik országból behozott növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat kísérő növény-egészségügyi bizonyítványt, ha a bizonyítvány tartalma megfelel az V. melléklet A. részének. Amennyiben a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat a származási országtól eltérő harmadik országból hozzák be, az illetékes hatóság csak az V. melléklet A. részének vagy B. részének megfelelő növény-egészségügyi bizonyítványt fogadhat el.

Az illetékes hatóság nem fogadhatja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, amennyiben adott esetben a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat hiányzik vagy helytelen, és amennyiben adott esetben a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat hiányzik.

Az illetékes hatóság nem fogadhatja el a növény-egészségügyi reexportbizonyítványt, amennyiben e növény-egészségügyi bizonyítványt nem kíséri az eredeti növény-egészségügyi exportbizonyítvány vagy annak hiteles másolata.

(2)   Az illetékes hatóság csak akkor fogadja el a növény-egészségügyi bizonyítványt, ha az megfelel a következő követelményeknek:

a)

a bizonyítványt az Unió hivatalos nyelveinek legalább az egyikén állították ki;

b)

a bizonyítványt valamely tagállam nemzeti növényvédelmi szervezetének címezték; és

c)

a bizonyítványt annál a dátumnál legfeljebb 14 nappal korábban állították ki, amikor a hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok elhagyták a kiállítás helye szerinti harmadik országot.

(3)   Az olyan harmadik országok esetében, amelyek a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) szerződő felei, az illetékes hatóság csak az adott harmadik ország hivatalos nemzeti növényvédelmi szervezete vagy annak felelősségi körében egy szakképzett, az adott hivatalos nemzeti növényvédelmi szervezet által meghatalmazott köztisztviselő által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványokat fogadja el.

(4)   Az olyan harmadik országok esetében, amelyek nem szerződő felei a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek (IPPC), az illetékes hatóság csak az adott harmadik ország nemzeti jogszabályai szerint illetékes és a Bizottságnak bejelentett hatóság által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványokat fogadja el. A Bizottság a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével tájékozatja a tagállamokat és a vállalkozókat a beérkezett értesítésekről.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az említett bizonyítványok megbízhatóságának biztosítása érdekében a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésében említett elfogadási feltételek kiegészítésére vonatkozóan.

(5)   Elektronikus növény-egészségügyi bizonyítványok csak akkor fogadhatók el, ha azokat uniós szintű hatósági ellenőrzésekhez használt számítógépes információkezelési rendszeren keresztül vagy azzal végzett elektronikus adatcsere révén nyújtják be.

77. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítvány érvénytelenítése

(1)   Amennyiben egy növény-egészségügyi bizonyítványt a 71. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint állítottak ki, és az érintett illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a 76. cikkben említett feltételek nem teljesülnek, az illetékes hatóságnak érvénytelenítenie kell a szóban forgó növény-egészségügyi bizonyítványt, és gondoskodnia kell arról, hogy azt többé ne mellékeljék az érintett növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok tekintetében foganatosítania kell azon intézkedések egyikét, amelyeket a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályban említettek szerint az előírásoknak meg nem felelő szállítmányok harmadik országból az Unióba történő beléptetése esetén kell megtenni.

Érvénytelenítéskor az érintett illetékes hatóságnak – a nevét és az érvénytelenítés dátumát is feltüntetve – a szóban forgó bizonyítvány felületén jól látható helyen háromszögletű, piros pecsétet kell elhelyeznie „törölt bizonyítvány” felirattal. A feliratot nyomtatott nagybetűvel és az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell megjeleníteni.

(2)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben az e cikk (1) bekezdése alapján a növény-egészségügyi bizonyítványt érvénytelenítettek.

Az érintett tagállam azt a harmadik országot is értesíti, amelyik kiállította az adott növény-egészségügyi bizonyítványt.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján technikai rendelkezéseket állapíthat meg a 76. cikk (5) bekezdésében említett elektronikus növény-egészségügyi bizonyítványok érvénytelenítésére vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz

A növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállításához előírt növényútlevelek

78. cikk

Növényútlevelek

A növényútlevél a növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállításához és adott esetben a védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához előírt hatósági címke, amely a 85. cikk és – a védett zónákba történő behozatal és azokon belüli szállítás esetében – a 86. cikk összes követelményének való megfelelést tanúsítja, és a 83. cikkben meghatározott tartalommal és formátummal rendelkezik.

79. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek az Unió területén belüli szállításához növényútlevél szükséges

(1)   Egyes növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területén belüli szállításához növényútlevél szükséges. A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyeknek az Unió területén belüli szállításához növényútlevél szükséges.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a)

valamennyi ültetésre szánt növényt, a vetőmagok kivételével;

b)

az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek tartalmaznia kell, a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének I. pontjában felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amennyiben nem tartoznak ezen albekezdés a) pontjának hatálya alá;

c)

azon növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében a 28. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése, illetve a 30. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése alapján az Unió területén belüli szállításukra vonatkozó követelményeket fogadtak el;

d)

a 37. cikk (2) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett vetőmagokat; és

e)

a 41. cikk (2) és (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban az Unión belüli szállításukkal összefüggésben jegyzékbe vett növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, kivéve azokat az ültetésre szánt növényeket, valamint azon növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében az említett cikk alapján egy másik meghatározott címke vagy egyéb típusú tanúsítvány szükséges.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a)

amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés második albekezdése c), d) vagy e) pontjának; vagy

b)

amennyiben az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés második albekezdése c), d) vagy e) pontjának.

(3)   A (2) bekezdésben említett esetek mellett a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a II. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag uniós zárlati károsítót hordoz, vagy amennyiben az adott jogi aktusban szereplő valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve nem szükséges növényútlevél olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében, amelyek a 46., 47., 48. és 75. cikk hatálya alá tartoznak.

(6)   A Bizottság legkésőbb 2021. december 14-ig – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti azokat a tapasztalatokat, amelyek a növényútlevél-rendszernek az ültetésre szánt növények Unión belüli mindennemű szállítására való kiterjesztéséből származnak, és ezen belül egyértelmű költség-haszon elemzést is nyújt a vállalkozásokra nézve.

80. cikk

Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges

(1)   Egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok egyes védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapítja azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyeknek egyes védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához növényútlevél szükséges.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia:

a)

az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőnek a 2000/29/EK irányelv V. melléklete A. részének II. pontjában felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok;

b)

az e rendelet 54. cikkének (3) bekezdésben előírt végrehajtási jogi aktusban jegyzékbe vett egyéb növények, növényi termékek és egyéb anyagok.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a következő esetekben:

a)

amennyiben az említett jogi aktusban fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag megfelel az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

b)

amennyiben egy, az említett jogi aktusban felsorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem felel meg az (1) bekezdés harmadik albekezdése b) pontjának;

(3)   A (2) bekezdésben említett eseteken túlmenően a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosíthatja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a II. melléklet 2. szakaszában megállapított elveknek megfelelően, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az adott jogi aktusban nem szereplő növény, növényi termék vagy egyéb anyag hordozza az érintett védett zónás zárlati károsítót, vagy amennyiben az adott jogi aktusban szereplő valamely növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében ez a kockázat már nem áll fenn.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérve nem szükséges növényútlevél olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében, amelyek az 56., 57. és 58. cikk hatálya alá tartoznak.

81. cikk

A közvetlenül a végfelhasználók részére történő értékesítésre vonatkozó kivétel

(1)   Nem szükséges növényútlevél a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállításához, ha azokat közvetlenül a végfelhasználók, köztük a házikertek részére értékesítik.

Ez a kivétel nem alkalmazható a következőkre:

a)

azok a végfelhasználók, akik távértékesítés keretében jutnak az említett növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz; vagy

b)

olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok végfelhasználói, amelyek védett zónákba történő behozatalához és azokon belüli szállításához a 80. cikk szerint növényútlevél szükséges.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján rendelkezhet úgy, hogy a második albekezdés b) pontjában foglalt követelményeket kizárólag egyes védett zónás károsítók, növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében kell alkalmazni. E végrehajtási jogi aktust a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat az eseteket, amikor az e cikk (1) bekezdésében foglalt kivétel az egyes növényeknek, növényi termékeknek vagy egyéb anyagoknak csak kis mennyiségeire alkalmazható. Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban e mennyiségeket az érintett növénynek, növényi terméknek, illetve egyéb anyagnak, valamint a kapcsolódó, károsító jelentette kockázatoknak megfelelően, meghatározott időre kell megállapítani.

82. cikk

A nyilvántartásba vett vállalkozó telephelyein belüli és azok közötti szállításra vonatkozó kivételek

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok ugyanazon, nyilvántartásba vett vállalkozó telephelyein belüli és egymáshoz szoros közelségben lévő telephelyei közötti szállítása esetében nem szükséges növényútlevél.

A tagállamok tovább pontosíthatják, hogy a területükön mit értenek szoros közelség alatt, és hogy az említett szállításokhoz a növényútlevél helyett szükséges-e egyéb dokumentum kiállítása.

Amennyiben az említett szállítások két vagy több tagállamon belül történnek, a növényútlevél követelménye alóli kivételt az érintett tagállamok illetékes hatóságainak jóvá kell hagyniuk.

83. cikk

A növényútlevél tartalma és formátuma

(1)   A növényútlevél egy különálló címke, amely a (2) bekezdésben említett elemek nyomtatására alkalmas bármely hordozóra készülhet, feltéve, hogy a növényútlevél egyértelműen megkülönböztethető minden olyan egyéb információtól és címkétől, amely rajta kívül még megjelenhet az adott hordozón.

A növényútlevélnek könnyen láthatónak és jól olvashatónak, a rajta szereplő információnak pedig megváltoztathatatlannak és tartósnak kell lennie.

(2)   Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a VII. melléklet A. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

A VII. melléklet A. része 1. pontjának e) alpontjától eltérve a nyomonkövetési kódtól el lehet tekinteni azon ültetésre szánt növények esetében, amelyek az összes következő feltételnek megfelelnek:

a)

oly módon készítették őket elő, hogy minden további beavatkozás nélkül értékesíthetők a végfelhasználók részére, és nem áll fenn a kockázata az uniós zárlati károsítók, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók elterjedésének;

b)

nem tartoznak az e cikk (3) bekezdésében előírt végrehajtási jogi aktusban felsorolt növénytípusok, illetve -fajok közé.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározza az ültetésre szánt növények azon típusait és fajait, amelyek esetében a (2) bekezdésben említett mentesség nem alkalmazható. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a VII. melléklet B. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

(5)   A 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK és a 2008/90/EK irányelvben említett prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagként termelt vagy forgalomba hozott, ültetésre szánt növények, illetve prebázis, bázis vagy tanúsított vetőmag vagy vetőburgonya esetében a növényútlevelet elkülönített formában az említett irányelvek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban előállított hatósági címkébe kell beépíteni.

E bekezdés alkalmazása esetén az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek az e rendelet VII. mellékletének C. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

E bekezdés alkalmazása esetén a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek az e rendelet VII. mellékletének D. részében meghatározott elemeket kell tartalmaznia.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet A., B., C. és D. részének módosításáról annak érdekében, hogy az abban meghatározott elemeket adott esetben a tudományos és szakmai ismeretek fejlődése szerint kiigazítsa.

(7)   2017. december 14-ig a Bizottság a (2) bekezdés első és második albekezdésében, valamint az (5) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett növényútlevelekkel kapcsolatban végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az Unió területén belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre és a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amennyiben az adott növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok jellege megkívánja, az e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében a növényútlevél méretére vonatkozó konkrét előírásokat is meg lehet határozni.

(8)   A növényútlevél elektronikus formában is kiállítható (a továbbiakban: elektronikus növényútlevél), feltéve, hogy tartalmazza a (2) bekezdésben említett összes elemet, és az e cikk második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok útján meghatározták a technikai rendelkezéseket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározhatja az elektronikus növényútlevelek kiállításához alkalmazandó technikai rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus növényútlevelek megfeleljenek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, és hogy ez a kiállítási mód megfelelő, hiteles és hatékony legyen. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

84. cikk

Növényútlevelek kiállítása a felhatalmazott vállalkozók és az illetékes hatóságok által

(1)   A növényútleveleket az illetékes hatóságok felügyelete mellett a felhatalmazott vállalkozók állítják ki.

A felhatalmazott vállalkozók csak azokhoz a növényekhez, növényi termékekhez vagy egyéb anyagokhoz állíthatnak ki növényútlevelet, amelyekért felelősek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok is kiállíthatják a növényútleveleket.

(3)   A felhatalmazott vállalkozók kizárólag a 66. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a felelősségi körükbe tartozó és általuk bejelentett telephelyeken, gyűjtőraktárakban és elosztóközpontokban állíthatnak ki növényútlevelet, vagy a 94. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén ettől eltérő helyen, ha azt az illetékes hatóság engedélyezte.

85. cikk

Az Unió területén belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

Az Unió területén belüli szállításhoz növényútlevél olyan növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében állítható ki, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)

mentes az uniós zárlati károsítóktól, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítóktól;

b)

megfelel a 37. cikk (1) bekezdésében foglalt, uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétére vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a 37. cikk (4) bekezdésében foglalt, a meghozandó intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek;

c)

megfelel a 41. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, az Unión belüli szállítására vonatkozó követelményeknek;

d)

adott esetben megfelel a 17. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontja, a 28. cikk (2) bekezdése, valamint a 30. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elfogadott releváns intézkedésekkel összhangban elfogadott szabályoknak; továbbá

e)

adott esetben megfelel azoknak az intézkedéseknek, amelyeket az illetékes hatóságok a 17. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós zárlati károsítók, illetve a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók felszámolása és a 29. cikk (1) bekezdése értelmében az ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülő károsítók felszámolása céljából fogadtak el.

86. cikk

A védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz szükséges növényútlevélre vonatkozó lényegi követelmények

(1)   A védett zónába történő behozatalhoz és azon belüli szállításhoz szükséges növényútlevél olyan növény, növényi termék és egyéb anyag esetében állítható ki, amely megfelel a 85. cikkben foglalt valamennyi követelménynek, továbbá a következő követelményeknek:

a)

mentes a vonatkozó védett zónás zárlati károsítóktól; valamint

b)

megfelel az 54. cikk (2) és (3) bekezdésében említett követelményeknek.

(2)   A 33. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén az e cikk (1) bekezdésében említett növényútlevél nem állítható ki olyan növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok esetében, amelyek az érintett körülhatárolt területről származnak és esetleg az érintett védett zónás károsítót hordozzák.

87. cikk

A növényútlevelek kiállításához szükséges vizsgálatok

(1)   Növényútlevél kizárólag olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében állítható ki, amelyeknek a (2), (3) és (4) bekezdés szerint elvégzett alapos vizsgálata kimutatta, hogy megfelelnek a 85. cikk és adott esetben a 86. cikk követelményeinek.

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vizsgálata történhet egyedileg vagy reprezentatív mintavétellel. A vizsgálat az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok csomagolóanyagára is kiterjed.

(2)   A vizsgálatot a felhatalmazott vállalkozóknak kell elvégezniük. A következő esetekben azonban a vizsgálatot az illetékes hatóságnak kell elvégeznie:

a)

amennyiben az e cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontja alkalmazandó az ellenőrzésre, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra;

b)

a 84. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén; vagy

c)

amennyiben az e cikk (3) bekezdés első alekezdése b) pontjában említett közvetlen környezetben végeznek vizsgálatot és a felhatalmazott vállalkozónak nincs hozzáférése e közvetlen környezethez.

(3)   A vizsgálatnak meg kell felelnie az összes következő feltételnek:

a)

azt megfelelő időpontokban és a kockázatokat figyelembe véve kell elvégezni;

b)

azt a 66. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett telephelyeken kell elvégezni. Amennyiben a 28. cikk (1) bekezdése, a 30. cikk (1) bekezdése, a 37. cikk (4) bekezdése, a 41. cikk (2) bekezdése vagy az 54. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok előírják, vizsgálatot kell végezni az érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok termő-, illetve termelőüzemének közvetlen környezetében is;

c)

azt legalább vizuális vizsgálattal el kell végezni, kiegészítve azt a következőkkel:

i.

az illetékes hatóság által lefolytatott ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat abban az esetben, ha uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók jelenlétének gyanúja merül fel, vagy ha az érintett védett zónában védett zónás zárlati károsító jelenlétének gyanúja merül fel; vagy

ii.

mintavétel és laboratóriumi vizsgálat az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja esetén, adott esetben a vonatkozó határértékek felett;

d)

a vizsgálat eredményeit rögzíteni kell, és legalább három évig meg kell őrizni.

A vizsgálatra a 28. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése, a 30. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése, a 37. cikk (4) bekezdése, a 41. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy az 54. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján elfogadott egyedi vizsgálati követelmények vagy intézkedések sérelme nélkül kell sort keríteni. Amennyiben az említett vizsgálati követelmények vagy intézkedések értelmében a vizsgálatot az illetékes hatóságnak kell elvégeznie, akkor az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazott vállalkozó nem végezheti el a vizsgálatot.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározott növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal kapcsolatban a károsítók jelentette esetleges konkrét kockázatok alapján részletes intézkedéseket állapít meg a vizuális vizsgálatra, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra, továbbá az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett vizsgálatok gyakoriságára és időzítésére vonatkozóan. A szóban forgó vizsgálatoknak adott esetben a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelvben említett prebázis, bázis vagy tanúsított szaporítóanyagok, vetőmagok vagy vetőburgonyák, illetve standard vagy C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) kategóriájú szaporítóanyagok vagy vetőmagok közé tartozó bizonyos, ültetésre szánt növényekre kell vonatkozniuk.

Amennyiben a Bizottság meghatározott, ültetésre szánt növényekkel kapcsolatban fogad el ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, és az említett, ültetésre szánt növényekre a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK és a 2008/90/EK irányelv értelmében tanúsítási rendszerek vonatkoznak, a Bizottság az uniós zárlati károsítók és az e rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítók, valamint az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének megállapítására irányuló vizsgálatokra, továbbá az említett irányelvek szerinti, ültetésre szánt növények egyéb jellemzőinek vizsgálataira vonatkozóan egyetlen tanúsítási rendszerben határozza meg a követelményeket.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a tudományos és szakmai ismeretek fejlődését, valamint a nemzetközi szabványok változásait.

88. cikk

A növényútlevelek elhelyezése

A növényútleveleket az érintett vállalkozóknak kell elhelyezniük az érintett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló értékesítési egységen, mielőtt a 79. cikk szerint az Unió területén belül vagy a 80. cikk szerint védett zónába vagy azon belül szállítanák azokat. Amennyiben az említett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat csomagban, kötegben vagy tartályban szállítják, a növényútlevelet az adott csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

89. cikk

A vállalkozók felhatalmazása növényútlevelek kiállítására

(1)   Az illetékes hatóság felhatalmazhatja a vállalkozókat arra, hogy meghatározott növénycsaládok, -nemzetségek vagy -fajok, valamint növények, növényi termékek és egyéb anyagok árutípusai esetében növényútleveleket állítsanak ki (a továbbiakban: növényútlevelek kiállítására vonatkozó felhatalmazás), amennyiben a vállalkozó megfelel mindkét következő feltételnek:

a)

rendelkezik az – adott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat esetleg érintő – uniós zárlati károsítókra, a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókra, védett zónás zárlati károsítókra és uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó, valamint a szóban forgó károsítók jelenlétére utaló jelekre és az általuk okozott tünetekre vonatkozó, a 87. cikkben említett vizsgálatok elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, továbbá a szóban forgó károsítók jelenlétének és elterjedésének megakadályozására szolgáló eszközökkel;

b)

rendelkezik olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljesítse a nyomonkövethetőségre vonatkozó, a 69. és 70. cikk szerinti kötelezettségeit.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a vállalkozóknak az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelés érdekében teljesíteniük kell, továbbá az említett kritériumok teljesítésének biztosítására szolgáló eljárásokat.

90. cikk

A felhatalmazott vállalkozók kötelezettségei

(1)   Amennyiben a felhatalmazott vállalkozó növényútlevelet szándékozik kiállítani, meg kell határoznia és monitoringoznia kell előállítási folyamatának azon pontjait és a növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításának azon pontjait, amelyek kritikus jelentőségűek a 37. cikk (1) bekezdésének, a 41. cikk (1) bekezdésének, a 85. cikknek, a 87. cikknek és – adott esetben – a 33. cikk (2) bekezdésének, az 54. cikk (1) bekezdésének és a 86. cikknek, valamint a 28. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdése és – adott esetben – a 37. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott szabályoknak való megfelelés szempontjából.

A vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie a fenti pontok meghatározásával és monitoringjával kapcsolatos adatokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felhatalmazott vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a 87. cikkben említett vizsgálatokban részt vevő személyzete szükség szerint megfelelő képzésben részesüljön annak érdekében, hogy a személyzet az említett vizsgálatok elvégzéséhez szükséges ismeretek birtokában legyen.

91. cikk

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek

(1)   A felhatalmazott vállalkozók kialakíthatnak a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló terveket. Az illetékes hatóság abban az esetben hagyja jóvá az említett terveket, ha azok az alábbi feltételek mindegyikének eleget tesznek:

a)

olyan intézkedéseket állapítanak meg, amelyek megfelelnek arra a célra, hogy az érintett vállalkozók teljesítsék a 90. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket;

b)

teljesítik az e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló, jóváhagyott tervet végrehajtó felhatalmazott vállalkozók tekintetében az ellenőrzések csökkentett gyakorisággal végezhetők.

(2)   A károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló tervek – adott esetben standard működési eljárásrendek formájában – legalább a következőket kell, hogy magukba foglalják:

a)

a felhatalmazott vállalkozó nyilvántartásba vételére vonatkozó, a 66. cikk (2) bekezdésében előírt információk;

b)

a növények, növényi termékek és egyéb anyagok nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 69. cikk (4) bekezdésében és a 70. cikk (1) bekezdésében előírt információk;

c)

a felhatalmazott vállalkozó előállítási folyamatainak, valamint a növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításával és értékesítésével összefüggő tevékenységeinek a leírása;

d)

a 90. cikk (1) bekezdésében említett kritikus pontok és a felhatalmazott vállalkozó által az e kritikus pontokhoz kapcsolódó, a károsítók jelentette kockázatok enyhítésére meghozott intézkedések elemzése;

e)

az érvényben lévő eljárások és tervezett intézkedések, amennyiben a zárlati károsítók feltételezetten vagy megállapítottan jelen vannak, a feltételezett vagy megállapított jelenlét rögzítése, valamint a meghozott intézkedések rögzítése;

f)

a 14. cikkben említett értesítésben, a 87. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatokban, valamint a növényútleveleknek a 84. cikk (1) bekezdése, a 93. cikk (1) és (2) bekezdése és a 94. cikk értelmében történő kiállításában, továbbá a növényútlevelek 88. cikk szerinti elhelyezésében részt vevő személyzet szerepe és felelőssége; és

g)

az e bekezdés f) pontjában említett személyzet számára biztosított képzés.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy az érintett vállalkozó nem alkalmazza az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett intézkedéseket, vagy hogy a károsítók jelentette kockázatok kezelésére szolgáló valamely terv már nem tesz eleget az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett követelményeknek, az említett hatóságnak késedelem nélkül meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az említett feltételek be nem tartása ne folytatódjon. Ilyen intézkedés lehet az adott tervre vonatkozó jóváhagyás visszavonása.

Amennyiben az illetékes hatóság az első albekezdés értelmében intézkedéseket hajtott végre – de nem vonta vissza a tervre vonatkozó jóváhagyást – és a meg nem felelés továbbra is fennáll, az említett hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia a jóváhagyást.

92. cikk

Ellenőrzések és a jóváhagyás visszavonása

(1)   Az illetékes hatóságnak legalább évente egyszer ellenőrzést kell folytatnia – adott esetben mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal együtt – annak megállapítása érdekében, hogy a felhatalmazott vállalkozók megfelelnek-e a 83. cikk (1), (2), (4) vagy (5) bekezdésében, a 87. és a 88. cikkben, a 89. cikk (1) bekezdésében, a 90. cikkben, illetve a 93. cikk (1), (2), (3) vagy (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy valamely felhatalmazott vállalkozó nem felel meg az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek, vagy arról, hogy egy olyan növény, növényi termék vagy egyéb anyag, amelyre valamely vállalkozó növényútlevelet állított ki, nem felel meg a 85. cikknek vagy adott esetben a 86. cikknek, a szóban forgó hatóságnak haladéktalanul meg kell hoznia az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezéseknek való meg nem felelés ne folytatódjon.

Ilyen intézkedés lehet az érintett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó növényútlevelek kiállítására irányuló felhatalmazás visszavonása.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság a (2) bekezdés értelmében intézkedéseket hajtott végre – de nem vonta vissza az érintett növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó növényútlevelek kiállítására irányuló felhatalmazást – és a 85. vagy adott esetben 86. cikkel való meg nem felelés továbbra is fennáll, az említett hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia a felhatalmazást.

93. cikk

A növényútlevelek cseréje

(1)   Az a felhatalmazott vállalkozó, amely növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok olyan értékesítési egységét kapta kézhez, amelyhez már kiállítottak növényútlevelet, vagy egy vállalkozó kérelme alapján eljáró illetékes hatóság az adott értékesítési egységhez eredetileg kiállított növényútlevél helyett új növényútlevelet állíthat ki, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdés feltételei.

(2)   Amennyiben növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok olyan értékesítési egységét, amelyhez már kiállítottak növényútlevelet, két vagy több új értékesítési egységre osztják, az új értékesítési egységekért felelős felhatalmazott vállalkozó vagy egy vállalkozó kérelme alapján eljáró illetékes hatóság a megosztás eredményeként létrejövő valamennyi új értékesítési egységhez külön növényútlevelet kell, hogy kiállítson, feltéve, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt feltételek. Ezek a növényútlevelek az eredeti értékesítési egységhez kiállított növényútlevél helyébe lépnek.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés szerinti növényútlevél csak akkor állítható ki, ha:

a)

teljesülnek az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében a 69. cikk (3) bekezdésében előírt nyomonkövethetőségi követelmények;

b)

adott esetben az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok továbbra is megfelelnek a 85. és a 86. cikkben említett követelményeknek; és

c)

a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok jellemzői nem változtak.

(4)   Amennyiben egy növényútlevelet az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében állítanak ki, a 87. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat elvégzésére nincs szükség.

(5)   Egy növényútlevél (1) vagy (2) bekezdés szerinti cseréjét követően a felhatalmazott vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie a lecserélt növényútlevelet vagy az abban szereplő adatokat.

Amennyiben az illetékes hatóság egy növényútlevelet az (1) vagy (2) bekezdés szerint lecserél, annak a vállalkozónak, akinek a kérelmére a kiállítás történt, legalább három évig meg kell őriznie a lecserélt növényútlevelet vagy az abban szereplő adatokat.

A megőrzés történhet a növényútlevélben szereplő adatok számítógépes adatbázisban történő tárolásával, amennyiben a tárolás kiterjed valamennyi olyan, a nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódban, hologramban, chipben vagy egyéb adathordozón szereplő információra, amely a VII. melléklet szerint kiegészítheti a nyomonkövethetőségi kódot.

94. cikk

A növény-egészségügyi bizonyítványok helyébe lépő növényútlevelek

(1)   A 87. cikktől eltérve, amennyiben egy, az Unió területére harmadik országból behozott növénynek, növényi terméknek vagy egyéb anyagnak az Unió területén belüli szállításához a 79. cikk (1) bekezdése és a 80. cikk (1) bekezdése értelmében előírás a növényútlevél, az útlevél kiadására akkor kerül sor, ha az adott növény, növényi termék vagy egyéb anyag behozatala tekintetében a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések kielégítő eredménnyel zárultak, és arra a következtetésre vezettek, hogy a szóban forgó növény, növényi termék vagy egyéb anyag teljesíti a növényútlevél kiállítására vonatkozó, a 85. cikk és adott esetben a 86. cikk szerinti lényegi követelményeket.

A növény-egészségügyi bizonyítvány növényútlevélre történő cseréje a belépési pont helyett elvégezhető az adott növény, növényi termék, illetve egyéb anyag rendeltetési helyén, amennyiben a hatósági ellenőrzésekről szóló uniós jogszabály szerint a rendeltetési helyen történő ellenőrzésre lehetőség van.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a növény-egészségügyi bizonyítványt az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag Unió területére való belépési pontján az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány hiteles másolatára cserélik le.

Az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány hiteles másolatát – amelyet az illetékes hatóságnak kell kiállítania – csak az adott tagállam területén belül, és csak addig a pontig kell csatolni az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag szállításához, ahol a növényútlevelet kiállítják.

(3)   Az illetékes hatóságnak legalább három évig meg kell őriznie a növény-egészségügyi bizonyítványt. A megőrzés történhet a növény-egészségügyi bizonyítványban szereplő adatok számítógépes adatbázisban történő tárolásával.

A 101. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a szóban forgó növény-egészségügyi bizonyítványt hitelesített másolattal kell pótolni.

95. cikk

A növényútlevelek érvénytelenítése és bevonása

(1)   Annak a vállalkozónak, amelynek növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló értékesítési egység áll az ellenőrzése alatt, érvénytelenítenie kell a növényútlevelet és lehetőség szerint be kell vonnia azt az adott értékesítési egységről, amennyiben tudomást szerez arról, hogy a 83–87., a 89., a 90., a 93. vagy a 94. cikkben foglalt valamely követelmény nem teljesül.

A 14. cikkben említett értesítési kötelezettség sérelme nélkül az említett vállalkozó köteles tájékoztatni a működése tekintetében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.

(2)   Amennyiben a vállalkozó nem tesz eleget az (1) bekezdésnek, az illetékes hatóságnak érvénytelenítenie kell a növényútlevelet és lehetőség szerint be kell vonnia azt az adott értékesítési egységről.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása esetén a vállalkozónak legalább három évig meg kell őriznie az érvénytelenített növényútlevelet vagy az abban szereplő adatokat.

A megőrzés történhet az érvénytelenített növényútlevélben szereplő adatok számítógépes adatbázisban történő tárolásával – amennyiben a tárolás kiterjed valamennyi olyan, a nyomonkövethetőséget biztosító vonalkódban, hologramban, chipben vagy egyéb adathordozón szereplő információra, amely a VII. melléklet szerint kiegészítheti a nyomonkövethetőségi kódot –, és ezzel együtt az érvénytelenítésről szóló nyilatkozat tárolásával.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása esetén az érintett vállalkozónak értelemszerűen tájékoztatnia kell azt a felhatalmazott vállalkozót vagy illetékes hatóságot, amely az érvénytelenített növényútlevelet kiállította.

(5)   A tagállamok a 103. cikkben említett elektronikus értesítési rendszer segítségével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben e cikk (2) bekezdése alapján növényútlevelet vontak be és érvénytelenítettek.

3. szakasz

Egyéb tanúsítványok

96. cikk

Fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyagok jelölése

(1)   A fa csomagolóanyagokon, faanyagon és egyéb anyagokon alkalmazott, az ISPM15 1. melléklete szerinti kezelés alkalmazását tanúsító jelölésnek a következőkben felsoroltak mindegyike esetében meg kell felelnie az ISPM15 2. mellékletében megállapított követelményeknek:

a)

az Unió területére harmadik országból a 43. cikknek megfelelően behozott fa csomagolóanyagok;

b)

az Unió területén belül jelöléssel ellátott, az Unió területéről kiszállításra kerülő fa csomagolóanyagok;

c)

az Unió területén belül szállított fa csomagolóanyagok, faanyagok és egyéb anyagok, amennyiben azt a 28., 30., 41. vagy 54. cikk szerint elfogadott végrehajtási jogi aktus előírja;

d)

az Unió területén belül jelöléssel ellátott minden más fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyag.

Az 1005/2009/EK (28), az 1107/2009/EK (29) és az 528/2012/EK (30) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a jelölés csak abban az esetben alkalmazható, ha a fa csomagolóanyag, faanyag, illetve egyéb anyag tekintetében az ISPM15 1. mellékletében említett, jóváhagyott kezelések közül egyet vagy többet elvégeztek.

Az Unió területén belül jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagok, faanyag és egyéb anyagok esetében a jelölést kizárólag a 98. cikknek megfelelően felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó alkalmazhatja.

Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó azokra a fa csomagolóanyagokra, amelyek az ISPM15-ben megállapított mentességek hatálya alá tartoznak.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsa a nemzetközi szabványokban és különösen az ISPM15-ben bekövetkezett változásokhoz.

97. cikk

Fa csomagolóanyagok javítása az Unió területén

(1)   A 96. cikkben említett jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagok javítása csak akkor engedélyezett, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

a javítást végző személy a 98. cikk szerint felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó;

b)

az anyag és az alkalmazott kezelés javításra alkalmas;

c)

a fa csomagolóanyagot a javítást követően adott esetben ismételten ellátják a jelöléssel.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi előírásokat állapíthat meg az (1) bekezdésben említett anyagokra, kezelésekre és jelölésre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabványokat, mindenekelőtt az ISPM15-öt.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor valamely vállalkozó a fa csomagolóanyagról bármilyen módon véglegesen eltávolítja az említett jelölés valamennyi korábbi alkalmazásának nyomát.

98. cikk

A fa csomagolóanyag jelölését az Unió területén alkalmazó, nyilvántartásba vett vállalkozók felhatalmazása és felügyelete

(1)   Az illetékes hatóság a nyilvántartásba vett vállalkozó kérelmére abban az esetben adja meg a 96. cikkben említett jelölés alkalmazására és fa csomagolóanyagoknak a 97. cikk szerinti javítására való felhatalmazást, ha a nyilvántartásba vett vállalkozó mindkét következő feltételnek megfelel:

a)

rendelkezik a fa csomagolóanyag, faanyag és egyéb anyagok 96. és 97. cikkben említett jogi aktusok szerinti kezelésének elvégzéséhez szükséges ismeretekkel;

b)

megfelelő létesítményeket és berendezéseket üzemeltet az adott kezelés elvégzésére (a továbbiakban: kezelőüzemek).

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felhatalmazásra vonatkozó követelmények meghatározására vonatkozóan, adott esetben figyelemmel a tudományos és szakmai ismeretek fejlődésére, valamint a nemzetközi szabványok változásaira.

(2)   Az illetékes hatóság azoknak a nyilvántartásba vett vállalkozóknak a kérelme alapján, akik valamely más vállalkozó kezelőüzemében kezelt fát használnak, abban az esetben adja meg a 96. cikkben említett jelölés alkalmazására és fa csomagolóanyagoknak a 97. cikk szerinti javítására való felhatalmazást, ha az adott vállalkozók az említett jelöléssel ellátott fa csomagolóanyagokra vonatkozó, következő feltételek mindegyikének megfelelnek:

a)

kizárólag olyan faanyagot használnak fel,

i.

amelyet az ISPM15 1. mellékletében említett jóváhagyott kezelések közül egynek vagy többnek alávetettek, és a kezelések az e cikk (1) bekezdése szerint felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozó által üzemeltetett kezelőüzemben történtek; vagy

ii.

amelyen valamely harmadik ország olyan kezelőüzemében végezték el az ISPM15 1. mellékletében említett jóváhagyott kezeléseket, amelyet az adott harmadik ország nemzeti növényvédelmi szervezete jóváhagyott;

b)

gondoskodnak róla, hogy az említett célra felhasznált faanyag visszakövethető legyen az Unió területén működő, említett kezelőüzemekig vagy az érintett harmadik országbeli kezelőüzemekig;

c)

amennyiben a 28. cikk (1) és (2) bekezdése, a 30. cikk (1) és (3) bekezdése, a 41. cikk (2) és (3) bekezdése és az 54. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében alkalmazandó, kizárólag az ezen albekezdés a) pontjában említett olyan faanyagot használnak fel, amelyet növényútlevél vagy bármely más olyan dokumentum kísér, amely igazolja az ISPM15 1. mellékletében említett kezelési előírások teljesülését.

(3)   Az illetékes hatóságnak legalább évente egyszer ellenőriznie kell az (1) és (2) bekezdés értelmében felhatalmazott, nyilvántartásba vett vállalkozókat, hogy gondoskodjon, illetve meggyőződjön arról, hogy az érintett vállalkozók a fa csomagolóanyagokat, fát és egyéb anyagokat a 96. cikk (1) bekezdésének és a 97. cikknek megfelelően kezelik, illetve adott esetben megfelelően jelölik, továbbá hogy megfelelnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(4)   Amennyiben az illetékes hatóság tudomást szerez arról, hogy valamely vállalkozó nem tesz eleget az (1) vagy a (2) bekezdésben említett követelményeknek, a szóban forgó hatóságnak haladéktalanul meg kell hoznia az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az említett rendelkezéseknek való meg nem felelés ne folytatódjon.

Amennyiben az illetékes hatóság ilyen intézkedéseket hozott, de azok részeként nem vonta vissza az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felhatalmazást, és a meg nem felelés továbbra is fennáll, az említett hatóságnak haladéktalanul vissza kell vonnia az (1) vagy a (2) bekezdésben említett felhatalmazást.

99. cikk

A fa csomagolóanyag jelölésétől eltérő tanúsítványok

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a növényekre, növényi termékekre vagy egyéb, a fa csomagolóanyagoktól eltérő anyagokra vonatkozó hatósági tanúsítványok azon kötelező elemeit, amelyeket a vonatkozó nemzetközi szabványok a 28. cikk (1) vagy (2) bekezdése, a 30. cikk (1) vagy (3) bekezdése, a 41. cikk (2) vagy (3) bekezdése, a 44. cikk, vagy az 54. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések végrehajtásának bizonyítékaként előírnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeket állapíthatnak meg a következők közül egy vagy több elemre vonatkozóan is:

a)

a vállalkozóknak az (1) bekezdésben említett hatósági tanúsítványok kiállítására vonatkozó felhatalmazása;

b)

az e bekezdés a) pontja értelmében felhatalmazott vállalkozók illetékes hatóság általi felügyelete;

c)

az e bekezdés a) pontjában említett felhatalmazás visszavonása.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az e cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványokra vonatkozó formai előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok kivitele az unió területéről

100. cikk

Az Unióból való kivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

(1)   Amennyiben egy növénynek, növényi terméknek vagy egyéb anyagnak az Unió területéről harmadik országba történő kiviteléhez az adott harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásai növény-egészségügyi bizonyítvány meglétét írják elő (a továbbiakban: növény-egészségügyi exportbizonyítvány), az említett bizonyítványt – a vállalkozó kérelmére – az illetékes hatóságnak kell kiállítania, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a szóban forgó vállalkozót az említett illetékes hatóság a 65. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette;

b)

a vállalkozó gyakorolja az ellenőrzést a kivitelre kerülő növény, növényi termék, illetve egyéb anyag felett;

c)

az említett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag bizonyítottan megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak.

Az illetékes hatóság a vállalkozóktól eltérő más személyek kérelme alapján is kiállítja a növény-egészségügyi exportbizonyítványt, amennyiben az első albekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság nem bízhat meg semmilyen más személyt a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállításával.

(2)   A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat, a növény-egészségügyi exportbizonyítvány abban az esetben kerül kiállításra, ha a rendelkezésre álló információk alapján az illetékes hatóság igazolni tudja, hogy az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak. Ez az információ a következők közül egy vagy több elemből származhat, az adott esettől függően:

a)

az érintett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag vagy ezek termelőüzeme és annak környezete tekintetében elvégzett ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat;

b)

az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok termőhelyének, termelőüzemének, származási területének vagy országának károsítók szempontjából vizsgált helyzetére vonatkozó hivatalos információk;

c)

a 78. cikkben említett, az érintett növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat kísérő növényútlevél, amennyiben az említett növényútlevél tanúsítja az illetékes hatóság által elvégzett ellenőrzések eredményeit;

d)

fa csomagolóanyag jelölése a 96. cikk (1) bekezdése szerint, vagy a 99. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítvány;

e)

a 102. cikkben említett előzetes exportbizonyítványban szereplő információk;

f)

a 71. cikkben említett növény-egészségügyi bizonyítványban szereplő hivatalos információk, amennyiben az érintett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat harmadik országból hozták be az Unió területére.

(3)   A növény-egészségügyi exportbizonyítványnak tartalom és forma szempontjából egyaránt meg kell felelnie a VIII. melléklet A. részében meghatározott mintának.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2) bekezdésében és a VIII. melléklet A. részében említett elemeknek a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változásokhoz való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

(5)   Az elektronikus növény-egészségügyi exportbizonyítványokat az uniós szintű hatósági ellenőrzésekhez használt számítógépes információkezelési rendszeren keresztül vagy azzal végzett elektronikus adatcsere révén kell kiállítani.

101. cikk

Az Unióból való újrakivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány

(1)   Harmadik országból származó és az abból vagy más harmadik országból az Unió területére behozott növények, növényi termékek és egyéb anyagok újrakiviteléhez minden olyan esetben, amikor ez lehetséges, a kivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány helyett az Unióból való újrakivitelhez szükséges növény-egészségügyi bizonyítványt (a továbbiakban: növény-egészségügyi reexportbizonyítvány) kell kiállítani.

A növény-egészségügyi reexportbizonyítványt a vállalkozó kérelmére az illetékes hatóság állítja ki, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a szóban forgó vállalkozót az említett illetékes hatóság a 65. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette;

b)

a vállalkozó gyakorolja az ellenőrzést az újrakivitelre kerülő növény, növényi termék, illetve egyéb anyag felett;

c)

az említett növény, növényi termék, illetve egyéb anyag bizonyítottan megfelel az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak.

Az illetékes hatóság a vállalkozóktól eltérő más személyek kérelme alapján is kiállítja a növény-egészségügyi reexportbizonyítványt, amennyiben a második albekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

E bekezdés alkalmazásában az illetékes hatóság nem bízhat meg semmilyen más személyt a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállításával.

(2)   A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül, továbbá figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat, a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány abban az esetben kerül kiállításra, ha a rendelkezésre álló információk alapján igazolható az érintett harmadik ország növény-egészségügyi behozatali előírásainak való megfelelés, és ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

az érintett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot a származás szerinti harmadik országból kísérő növény-egészségügyi bizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát mellékelik a növény-egészségügyi reexportbizonyítványhoz;

b)

az érintett növényt, növényi terméket, illetve egyéb anyagot az Unió területére való behozatalát követően nem vetették alá olyan termesztési, előállítási vagy feldolgozási eljárásnak, amelynek eredményeként megváltozott volna eredeti jellege;

c)

az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nem volt kitéve semmilyen, a rendeltetési hely szerinti harmadik ország által zárlati károsítóként vagy vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősülő károsítóként nyilvántartott károsító általi fertőzés vagy szennyeződés kockázatának az azon tagállamban való tárolás során, amelyből kivitelre kerül az adott harmadik országba;

d)

a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok azonossága megmaradt.

(3)   A 100. cikk (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

(4)   A növény-egészségügyi reexportbizonyítványnak tartalom és forma szempontjából egyaránt meg kell felelnie a VIII. melléklet B. részében meghatározott mintának.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet B. részének a vonatkozó nemzetközi szabványokban bekövetkezett változásokhoz való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

(6)   Az elektronikus növény-egészségügyi reexportbizonyítványokat az uniós szintű hatósági ellenőrzésekhez használt számítógépes információkezelési rendszeren keresztül vagy azzal végzett elektronikus adatcsere révén kell kiállítani.

102. cikk

Előzetes exportbizonyítványok

(1)   Azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyből a 100. cikk (1) bekezdésében említett növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat kiviszik, és annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat termesztették, előállították, tárolták vagy feldolgozták, ki kell cserélniük egymás között a szükséges növény-egészségügyi információkat, és ez az információcsere szolgál a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállításának alapjául.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információcsere harmonizált dokumentum (a továbbiakban: előzetes exportbizonyítvány) formájában történik, amelyben annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat termesztették, előállították, tárolták vagy feldolgozták, igazolják, hogy ezek a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok megfelelnek a meghatározott növény-egészségügyi követelményeknek az alábbiak közül egy vagy több elemre vonatkozóan:

a)

meghatározott károsítók jelenlétének hiánya vagy egy meghatározott küszöbértéken aluli jelenléte az érintett növényekben, növényi termékekben, illetve egyéb anyagokban;

b)

az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok meghatározott táblából, termőhelyről, termelőüzemből vagy területről való származása;

c)

károsítóhelyzet azon a táblán, termőhelyen, termelőüzemben, területen vagy országban, ahonnan az adott növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok származnak;

d)

az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok tekintetében elvégzett ellenőrzések, mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok eredményei;

e)

az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok előállítása vagy feldolgozása során alkalmazott növény-egészségügyi eljárások.

(3)   Az előzetes exportbizonyítványt a vállalkozó kérelme alapján annak a tagállamnak az illetékes hatóságai állítják ki, amelynek területén a növényeket, növényi termékeket, illetve egyéb anyagokat termesztették, előállították, tárolták vagy feldolgozták, és a kiállításnak akkor kell megtörténnie, amikor az érintett növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok még az érintett vállalkozó telephelyén találhatók.

(4)   A növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat az Unió területén belüli szállításuk során az előzetes exportbizonyítványnak kell kísérnie, kivéve, ha az abban foglalt információk cseréjére az érintett tagállamok között az uniós szintű hatósági ellenőrzésekhez használt számítógépes információkezelési rendszeren keresztül vagy azzal végzett elektronikus adatcsere révén kerül sor.

(5)   A (3) bekezdésben megállapított követelmények sérelme nélkül az előzetes exportbizonyítványt akkor is ki lehet állítani, ha a növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok már elhagyták az érintett vállalkozó telephelyét, amennyiben tekintetükben már elvégezték a (2) bekezdésben említett, egy vagy több meghatározott növény-egészségügyi előírásnak való megfelelést megállapító ellenőrzéseket és – szükség esetén – mintavételt.

(6)   Az előzetes exportbizonyítványnak a VIII. melléklet C. részében foglaltakkal megegyező elemeket kell tartalmaznia, és azt ugyanabban a formátumban kell kiállítani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 105. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. melléklet C. részének a tudományos és szakmai ismeretek fejlődéséhez, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványok változásaihoz való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az előzetes exportbizonyítványok kiállítására alkalmazandó eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 107. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VII. FEJEZET

A Bizottság kísérő intézkedései

103. cikk

Elektronikus értesítési rendszer létrehozása

A Bizottság elektronikus rendszert hoz létre, amelyen keresztül a tagállamok megküldhetik értesítéseiket.

Ez a rendszer csatlakozik az uniós szintű hatósági ellenőrzésekhez használt számítógépes információkezelési rendszerhez, és kompatibilis azzal.

104. cikk

Az értesítések információs elemei, formátuma és a benyújtásukra vonatkozó határidők, valamint a károsítók feltételezett jelenléte esetében küldendő értesítések

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 17. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (7) bekezdésében, a 29. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 40. cikk (4) bekezdésében, a 41. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (4) bekezdésében, a 49. cikk (6) bekezdésében, az 53. cikk (4) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, a 62. cikk (1) bekezdésében, a 77. cikk (2) bekezdésében és a 95. cikk (5) bekezdésében említett értesítések megküldésére vonatkozó egyedi szabályokat. Az említett szabályok a következő elemek közül egyre vagy többre terjedhetnek ki:

a)

az értesítésekben szerepeltetendő információs elemek;

b)

az értesítések formátuma és a kitöltésükre vonatkozó utasítások;

c)

az a) pontban említett egyes információs elemek benyújtására vonatkozó határidők;

d)

azok az esetek, amelyekben valamely károsító feltételezett jelenlétéről haladéktalanul értesítést kell küldeni, mivel annak biológiai sajátosságai, valamint gyors és széleskörű elterjedésének lehetősége sürgős intézkedések megtételét teszi szükségessé;

e)

a meg nem feleléssel kapcsolatban megküldendő értesítések azokban az esetekben, amikor a meg nem felelés miatt fennáll valamely uniós zárlati károsító vagy átmenetileg uniós zárlati károsítónak minősülő károsító elterjedésének a kockázata.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 107. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

105. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikkben, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (7) bekezdésében, a 21. cikkben, a 32. cikk (5) bekezdésében, a 34. cikk (1) bekezdésében, a 38. cikkben, a 43. cikk (2) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 48. cikk (5) bekezdésében, az 51. cikkben, a 65. cikk (4) bekezdésében, a 71. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében, a 81. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (6) bekezdésében, a 87. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 96. cikk (2) bekezdésében, a 98. cikk (1) bekezdésében, a 99. cikk (1) bekezdésében, a 100. cikk (4) bekezdésében, a 101. cikk (5) bekezdésében és a 102. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott hatáskör a 2016. december 13-tól kezdődő ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikkben, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (7) bekezdésében, a 21. cikkben, a 32. cikk (5) bekezdésében, a 34. cikk (1) bekezdésében, a 38. cikkben, a 43. cikk (2) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 48. cikk (5) bekezdésében, az 51. cikkben, a 65. cikk (4) bekezdésében, a 71. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében, a 81. cikk (2) bekezdésében, a 83. cikk (6) bekezdésében, a 87. cikk (4) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 96. cikk (2) bekezdésében, a 98. cikk (1) bekezdésében, a 99. cikk (1) bekezdésében, a 100. cikk (4) bekezdésében, a 101. cikk (5) bekezdésében és a 102. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál a tagállamok által kijelölt szakértőkkel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott alapelvekkel összhangban.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk, a 8. cikk (5) bekezdése, a 19. cikk (7) bekezdése, a 21. cikk, a 32. cikk (5) bekezdése, a 34. cikk (1) bekezdése, a 38. cikk, a 43. cikk (2) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése, a 48. cikk (5) bekezdése, az 51. cikk, a 65. cikk (4) bekezdése, a 71. cikk (4) bekezdése, a 76. cikk (4) bekezdése, a 81(2) bekezdése, a 83. cikk (6) bekezdése, a 87. cikk (4) bekezdése,a 89. cikk (2) bekezdése, a 96. cikk (2) bekezdése, a 98. cikk (1) bekezdése, a 99. cikk (1) bekezdése, a 100. cikk (4) bekezdése, a 101. cikk (5) bekezdése és a 102. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

106. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 105. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

107. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így határoz, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkének az 5. cikkel együtt értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni.

108. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az elrendelt szankcióknak hatásosnak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok az említett rendelkezéseket 2019. december 14-ig bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást is.

109. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 2000/29/EK irányelv hatályát veszti, az alábbi rendelkezések kivételével:

a)

az 1. cikk (4) bekezdése;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének bevezető része, valamint g), i), j), k), l), m), n), p), q) és r) pontja;

c)

a 11. cikk (3) bekezdése;

d)

a 12. cikk;

e)

a 13. cikk;

f)

a 13a. cikk;

g)

a 13b. cikk;

h)

a 13c. cikk;

i)

a 13d. cikk;

j)

a 21. cikk (1)–(5) bekezdése;

k)

a 27a. cikk;

l)

a VIIIa. melléklet.

(2)   A következő jogi aktusok hatályukat vesztik:

a)

a 69/464/EGK irányelv;

b)

a 74/647/EGK irányelv;

c)

a 93/85/EGK irányelv;

d)

a 98/57/EK irányelv;

e)

a 2006/91/EK irányelv;

f)

a 2007/33/EK irányelv.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

110. cikk

A 228/2013/EU rendelet módosítása

A 228/2013/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programokhoz nyújtott uniós finanszírozást a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*) összhangban kell végrehajtani.

111. cikk

A 652/2014/EU rendelet módosítása

A 652/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a növénykárosítók elleni védekezési intézkedésekről;”.

2.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c)

a 25. cikkben említett, az Unió legkülső régióiban a károsítók elleni védekezésre irányuló programok;”.

3.

A 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

valamely fertőzött körzetben egy adott károsító felszámolását célzó, az illetékes hatóságok által az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 17. cikkének (1) bekezdése, 28. cikkének (1) bekezdése, 29. cikkének (1) bekezdése vagy 30. cikkének (1) bekezdése alapján hozott intézkedések;

b)

egy olyan, az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító visszaszorítására hozott intézkedések, amely visszaszorítására az említett rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el egy olyan fertőzött körzetre vonatkozóan, ahol nem lehet az adott kiemelt zárlati károsítót felszámolni, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati károsító továbbterjedése elleni védelme érdekében. Ezek az intézkedések az érintett károsítónak a fertőzött körzet körüli biztonsági sávban történő felszámolására vonatkoznak, amennyiben az adott biztonsági sávban kimutatták a károsító jelenlétét; és

c)

egy olyan, az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő kiemelt zárlati károsító elterjedése ellen hozott megelőző intézkedések, amely ellen az említett rendelet 28. cikkének (3) bekezdése alapján uniós intézkedéseket fogadtak el, amennyiben ezek az intézkedések elengedhetetlenek az Unió területének az adott kiemelt zárlati károsító továbbterjedésével szembeni védelme érdekében.

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/xxx rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23, 4. o.)”"

4.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Feltételek

A 16. cikkben említett intézkedések azonnali végrehajtásuk és a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt alkalmazandó rendelkezéseknek való megfelelésük esetén jogosultak lehetnek támogatásra, feltéve, hogy legalább a következő feltételek egyike teljesül:

a)

olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben úgy szerepelnek, mint amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnának az Unió területén;

b)

az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek valamely tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak;

c)

az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak;

d)

az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint jegyzékbe vett kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak.

Az első bekezdés b) pontjában megállapított feltételnek megfelelő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel azon költségek fedezésére, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 29. cikke értelmében az érintett tagállam illetékes hatósága által elfogadott intézkedés hatálybalépését követő két éven túl vagy az intézkedés időtartamának lejárta után merülnek fel. Az első bekezdés c) pontjában megállapított feltételnek megfelelő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság által elfogadott intézkedés időtartamának lejárta után felmerülő költségek fedezésére.”

5.

A 18. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a 16. cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó, megsemmisített növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok értéke ellenében az érintett tulajdonosoknak fizetett kártérítés költségei, legfeljebb az ilyen növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok oly módon megállapított piaci értékéig, mintha az említett intézkedések nem érintették volna őket; a maradványértéket adott esetben le kell vonni a kártérítés összegéből; valamint”.

6.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Támogatások ítélhetők oda a tagállamoknak a károsítók jelenlétére vonatkozó éves és többéves felderítési programok (a továbbiakban: felderítési programok) végzésére, feltéve, hogy e felderítési programok a következő három feltétel közül legalább egynek megfelelnek:

a)

olyan uniós zárlati károsítókra vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/2031 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékben úgy szerepelnek, mint amelyekről nem ismeretes, hogy előfordulnának az Unió területén;

b)

az (EU) 2016/2031 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint jegyzékbe vett kiemelt zárlati károsítókra vonatkoznak; valamint

c)

az uniós zárlati károsítók jegyzékében nem szereplő olyan károsítókra vonatkoznak, amelyek a Bizottság által az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedés hatálya alá tartoznak”;

b)

a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első bekezdés c) pontjában megállapított feltételt teljesítő intézkedések esetében a támogatás nem használható fel az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság által elfogadott intézkedés időtartamának lejárata után felmerülő költségek fedezésére.”

7.

A 20. cikk az a) pont előtt a következő új ponttal egészül ki:

„-a)

a vizuális vizsgálatok költségei;”.

8.

A 47. cikkben a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

»15a. cikk

A tagállamok előírják, hogy bárki, aki tudomást szerez az I. vagy a II. mellékletben felsorolt vagy a 16. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti intézkedés hatálya alá tartozó károsító jelenlétéről vagy okkal feltételezi ilyen károsító jelenlétét, köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságot, és e hatóságnak kérelmére átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információkat. Ha az értesítést nem írásban küldik meg, az illetékes hatóságnak hivatalosan rögzítenie kell azt.«.”.

112. cikk

Az 1143/2014/EU rendelet módosítása

Az 1143/2014/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) 5. cikkének (2) bekezdése vagy 32. cikkének (3) bekezdése szerinti jegyzékben szereplő vagy az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések hatálya alá tartozó növénykárosítók;

113. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.

a)

a 111. cikk 8) pontját 2017. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a 100. cikk (3) bekezdését és a 101. cikk (4) bekezdését 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)   A 109. cikk (2) bekezdésének a), c), d) és f) pontjában említett jogi aktusok 2022. január 1-jével hatályukat vesztik. Az említett jogi aktusok rendelkezései és e rendelet rendelkezései közötti ütközés esetén e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY


(1)  HL C 170., 2014.6.5., 104. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. július 18-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. október 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(4)  A Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.).

(5)  A Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2309/66. o.)

(6)  A Tanács 68/193/EGK irányelve (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 93., 1968.4.17., 15. o.).

(7)  A Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a répavetőmag forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 12. o.).

(8)  A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

(9)  A Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 60. o.).

(10)  A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

(11)  A Tanács 2008/72/EK irányelve (2008. július 15.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról (HL L 205., 2008.8.1., 28. o.).

(12)  A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.).

(13)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(15)  A Tanács 74/647/EGK irányelve (1974. december 9.) a szegfű-sodrómoly elleni védekezésről (HL L 352., 1974.12.28., 41. o.).

(16)  A Tanács 2006/91/EK irányelve (2006. november 7.) a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről (HL L 312., 2006.11.11., 42. o.).

(17)  A Tanács 69/464/EGK irányelve (1969. december 8.) a burgonyarák elleni védekezésről (HL L 323., 1969.12.24., 1. o.).

(18)  A Tanács 93/85/EGK irányelve (1993. október 4.) a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről (HL L 259., 1993.10.18., 1. o.).

(19)  A Tanács 98/57/EK irányelve (1998. július 20.) a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elleni védekezésről (HL L 235., 1998.8.21., 1. o.).

(20)  A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2007.6.16., 12. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 652/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(24)  A Tanács 98/56/EK irányelve (1998. július 20.) a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról (HL L 226., 1998.8.13., 16. o.).

(25)  A Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).

(26)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(27)  ISO 3166-1:2006, Országok és igazgatási egységeik nevének kódjai – 1. rész: Országkódok. Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, Genf.

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A KÁROSÍTÓKNAK AZ UNIÓ TERÜLETÉRE JELENTETT KOCKÁZAT ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

1. SZAKASZ

A zárlati károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 3. cikk, a 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk, a 29. cikk (2) bekezdése, a 30. cikk (2) bekezdése és a 49. cikk (3) bekezdése szerint

1.   A károsító rendszertani besorolása

A károsító rendszertani besorolásának egyértelműnek kell lennie, vagy a károsítónak igazoltan egyértelmű tüneteket kell okoznia és fertőzőnek kell lennie.

A károsító rendszertani besorolását a faj szintjén kell meghatározni, vagy – további lehetőségként – annál magasabb vagy alacsonyabb rendszertani szinten, amennyiben az adott rendszertani szint a károsító virulenciája, a gazdaszervezetek köre vagy a vektorkapcsolatok alapján tudományos szempontból megfelelő.

2.   A károsító jelenléte a szóban forgó területen

A következő feltételek közül legalább egy alkalmazandó:

a)

a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen;

b)

a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve annak egy korlátozott részén;

c)

a károsítóról nem ismeretes, hogy jelen lenne a szóban forgó területen, kivéve néhány rendszertelen, elszigetelt és ritka előfordulást.

Amennyiben a b) vagy a c) pont érvényes, úgy tekintendő, hogy a károsító nem terjedt el széles körben.

3.   A károsító azon képessége, hogy a szóban forgó területre bekerüljön, valamint ott megtelepedjen és elterjedjen

a)   Bekerülési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes bekerülni a szóban forgó területre vagy – ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben – a területnek azon részébe, ahol eddig nem volt jelen (a továbbiakban: a veszélyeztetett terület releváns része), vagy természetes úton terjedve, vagy ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.

a szóban forgó területre bevitt növények, növényi termékek és egyéb anyagok tekintetében azon terület növényeihez, növényi termékeihez, illetve egyéb anyagaihoz kapcsolódik, ahonnan azok származnak vagy ahonnan azokat a szóban forgó területre bevitték;

ii.

túléli a szállítást vagy tárolást;

iii.

a szóban forgó területen megfelelő gazdanövényre, növényi termékre, illetve egyéb anyagra átvihető.

b)   Megtelepedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes megtelepedni a szóban forgó területen vagy – ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben – a területnek azon részén, ahol eddig nem volt jelen, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.

jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és – adott esetben – a károsító átviteléhez szükséges vektorok;

ii.

a meghatározó környezeti tényezők kedveznek az érintett károsítónak és adott esetben a vektorának, ami lehetővé teszi, hogy túlélje az éghajlati viszonyok okozta stresszt, és végigélje teljes életciklusát;

iii.

az adott területen alkalmazott művelési gyakorlatok és védekezési intézkedések kedvezőek;

iv.

a károsító túlélési módszerei, reproduktív stratégiája, genetikai alkalmazkodóképessége és a legkisebb életképes populáció mérete segíti a megtelepedését.

c)   Elterjedési képesség

A károsító úgy tekintendő, hogy képes elterjedni a szóban forgó területen vagy – ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben – a területnek azon részén, ahol eddig nem volt jelen, amennyiben a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

i.

a környezet megfelelő a károsító természetes terjedéséhez;

ii.

a károsító természetes terjedését nem gátolja elegendő akadály;

iii.

áruk vagy szállítójárművek lehetővé teszik a károsító mozgását;

iv.

jelen vannak a károsító gazdaszervezetei és – adott esetben – a vektorai;

v.

az adott területen alkalmazott művelési gyakorlatok és védekezési intézkedések kedvezőek;

vi.

a károsító természetes ellenségei vagy antagonistái nincsenek jelen, vagy nem képesek kellő mértékben visszaszorítani a károsítót.

4.   A lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások

A károsító bekerülése a szóban forgó területre vagy – ha ott jelen van, de nem terjedt el széles körben – annak azon részébe, ahol eddig nem volt jelen, valamint ottani megtelepedése és elterjedése a következő pontok közül legalább egy tekintetében elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorol az adott területre vagy a terület azon részére, ahol a szóban forgó károsító nem terjedt el széles körben:

a)

a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b)

a védekezési intézkedések költségei;

c)

az újratelepítés költségei és/vagy a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

d)

a meglévő termelési gyakorlatokat érintő hatások;

e)

az utcai fákra, parkokra, valamint a természetes és beültetett területekre gyakorolt hatások;

f)

az őshonos növényekre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások;

g)

a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására, például az érintett károsító azon képessége révén gyakorolt hatások, hogy más károsítók vektorának szerepét töltse be;

h)

a termelő költségeinek vagy inputigényeinek, köztük a védekezési költségeknek, valamint a felszámolási és visszaszorítási költségeknek a megváltozása;

i)

a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek a minőség, az előállítási költségek, a hozamok vagy az árszintek változásainak következményei;

j)

egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói keresletnek a minőségben bekövetkezett változásokból eredő módosulása;

k)

a belföldi és exportpiacokra, valamint a megfizetett árakra gyakorolt hatások, beleértve az exportpiacra jutásra és annak valószínűségére gyakorolt hatást, hogy a kereskedelmi partnerek növény-egészségügyi korlátozásokat vezetnek be;

l)

a további kutatáshoz és tanácsadáshoz szükséges erőforrások;

m)

a védekezési intézkedések környezeti és egyéb nem kívánt hatásai;

n)

a Natura 2000 és egyéb védett területekre gyakorolt hatások;

o)

változások az ökológiai folyamatokban és az ökoszisztémák szerkezetében, stabilitásában vagy folyamataiban, beleértve a növényfajokra, az erózióra, a talajvízszint változásaira, a tűzveszélyre, a tápanyagkörforgásra gyakorolt további hatásokat;

p)

a környezeti helyreállítás és a megelőző intézkedések költségei;

q)

az élelmezésbiztonságra és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatások;

r)

a foglalkoztatásra gyakorolt hatások;

s)

a vízminőségre, üdülésre, turizmusra, a táji örökségre, legeltetésre, vadászatra, halászatra gyakorolt hatások.

2. SZAKASZ

A kiemelt zárlati károsítónak minősülő uniós zárlati károsítók azonosításának kritériumai a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerint

Valamely uniós zárlati károsító akkor tekintendő úgy, hogy rendkívül súlyos gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatást gyakorol az Unió területe vonatkozásában, ha bekerülése, megtelepedése és elterjedése következtében a következő pontok közül legalább egy teljesül:

a)

Gazdasági hatások: a károsító az 1. szakasz 4. pontjában említett közvetlen és közvetett hatásait illetően jelentős veszteségeket okozhat az Unió területén jelentős gazdasági értékkel bíró növények esetében.

Az első albekezdésben említett növények lehetnek termelésbe be nem vont fák.

b)

Társadalmi hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat:

i.

jelentősen csökken a foglalkoztatás az érintett mezőgazdasági, kertészeti vagy erdészeti ágazatban vagy az említett ágazatokhoz kapcsolódó iparágakban, köztük az idegenforgalomban és a szabadidős tevékenységek területén;

ii.

az élelmezésbiztonsággal vagy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban jelentős kockázatok merülnek fel;

iii.

az Unió területén növő vagy termesztett fontos fafajok vagy más olyan fafajok eltűnése vagy hosszú távú, nagymértékű károsodása, amelyek mind az Unió tájbéli tulajdonságai, mind pedig kulturális vagy történelmi öröksége szempontjából kiemelt fontosságúak.

c)

Környezeti hatások: a károsító a következők közül egy vagy több hatással is járhat:

i.

a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt jelentős hatások, köztük a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (1) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) felsorolt fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatások;

ii.

növényvédő szerek érintett növényeken történő használatának jelentős és hosszú távú megnövekedése;

iii.

az Unió területén növő vagy termesztett fontos fafajok vagy más olyan fafajok eltűnése vagy hosszú távú, nagymértékű károsodása, amelyek mind az Unió tájbéli tulajdonságai, mind pedig kulturális vagy történelmi öröksége szempontjából kiemelt fontosságúak.

3. SZAKASZ

Az azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 29. cikk (1) bekezdése és a 30. cikk (1) bekezdése szerint

1. Alszakasz

Az azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 29. cikk (1) bekezdése szerint

1.   A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2.   A károsító jelenléte a tagállamok területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna a tagállam területén. Az adott tagállam rendelkezésére álló információk alapján az sem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

3.   Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol most nincs jelen

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító az adott tagállam területére és – amennyire ezt a tagállam képes megítélni – az Unió területére vonatkozóan is kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

4.   A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

A tagállam rendelkezésére álló információk alapján a károsító elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna a tagállam területére és – amennyire ezt a tagállam képes megítélni – az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne a területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)–g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet az említett hatások között.

2. Alszakasz

Az azon károsítók azonosítására szolgáló előzetes értékelés kritériumai, amelyek ideiglenesen uniós zárlati károsítónak minősülnek és átmeneti intézkedéseket igényelnek a 30. cikk (1) bekezdése szerint

1.   A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2.   A károsító jelenléte az Unió területén

Nem ismeretes, hogy a károsító korábban jelen lett volna az Unió területén, vagy úgy tekintik, hogy az az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 2. pontjának b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.

3.   Annak valószínűsége, hogy a károsító megtelepedik és elterjed az Unió területén vagy az Unió területének olyan részén/részein, ahol most nincs jelen

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító az Unió területére vonatkozóan kielégíti az 1. szakasz 3. pontjának b) és c) pontjában meghatározott feltételeket.

4.   A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Az Unió rendelkezésére álló információk alapján a károsító elfogadhatatlan gazdasági, társadalmi és/vagy környezeti hatást gyakorolna az Unió területére, ha megtelepedne és elterjedne annak területén.

Az 1. szakasz 4. pontjának a)–g) pontjában felsorolt közvetlen hatások közül legalább egy, de akár több is szerepelhet e hatások között.

4. SZAKASZ

Az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak minősülő károsítók azonosításának kritériumai a 36. cikk és a 38. cikk szerint

1.   A károsító rendszertani besorolása

A károsítónak meg kell felelnie az 1. szakasz 1. pontjában meghatározott kritériumnak.

2.   Annak valószínűsége, hogy a károsító elterjed az Unió területén

Értékelni kell, hogy a károsító terjedése inkább meghatározott, ültetésre szánt növényeken keresztül történik-e, mint természetes terjedéssel vagy növényi termékek, illetve egyéb anyagok szállításával.

Az értékelésnek adott esetben ki kell térnie a következő szempontokra:

a)

a károsító életciklusainak száma az érintett gazdaszervezeten;

b)

a károsító biológiai és epidemiológiai jellemzői, valamint túlélése;

c)

a károsító érintett gazdaszervezetre való átterjedésének lehetséges természetes, emberi közreműködést igénylő vagy egyéb útvonalai és az útvonalak hatékonysága, beleértve a terjedési mechanizmusokat és a szétterjedés mértékét;

d)

ismételt fertőzés és a károsító átterjedése az érintett gazdaszervezetről más növényekre és fordítva;

e)

éghajlati tényezők;

f)

az egyes kultúrákat érintő gyakorlatok betakarítás előtt és után;

g)

talajtípusok;

h)

az érintett gazdaszervezet fogékonysága és a gazdanövények releváns fejlődési szakaszai;

i)

a károsító vektorainak jelenléte;

j)

a károsító természetes ellenségeinek és antagonistáinak jelenléte;

k)

a károsítóra fogékony egyéb gazdaszervezetek jelenléte;

l)

a károsító prevalenciája az Unió területén;

m)

a növények tervezett felhasználása.

3.   A károsító lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai

Ültetésre szánt növényeknek a károsítóval való, a 2. pontban említett megfertőződése elfogadhatatlan gazdasági hatással van a szóban forgó, ültetésre szánt növények tervezett felhasználására a következő pontok közül egy vagy több tekintetében:

a)

a termést érintő veszteségek a terméshozam és a minőség tekintetében;

b)

a védekezési intézkedések többletköltségei;

c)

a betakarítás és osztályozás többletköltségei;

d)

az újratelepítés költségei;

e)

a helyettesítő növények kényszerű termesztése miatti veszteségek;

f)

a meglévő termelési gyakorlatokat érintő hatások;

g)

a termelőüzemben a többi gazdanövényre gyakorolt hatások;

h)

a többi károsító megtelepedésére, elterjedésére és hatására az érintett károsító azon képessége révén gyakorolt hatások, hogy az említett egyéb károsítók vektorának szerepét töltse be;

i)

a termelő költségeire vagy inputigényeire, köztük a védekezési költségekre, valamint a felszámolási és visszaszorítási költségekre gyakorolt hatások;

j)

a termelő nyereségét érintő hatások, amelyek az előállítási költségek, a hozamok vagy árszintek változásainak következményei;

k)

egy termék iránti belföldi vagy külföldi fogyasztói keresletnek a minőségben bekövetkezett változásokból eredő módosulása;

l)

a belföldi és exportpiacokra és -árakra gyakorolt hatások;

m)

a foglalkoztatásra gyakorolt hatások.


(1)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).


II. MELLÉKLET

INTÉZKEDÉSEK ÉS ELVEK A KÁROSÍTÓK JELENTETTE KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE

1. SZAKASZ

A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelését célzó, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikk (4) és (6) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) ÉS (7) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (3) bekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében és a 75. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések

A zárlati károsítók jelentette kockázatok kezelése a következők közül egy vagy – adott esetben – több intézkedés végrehajtását jelenti:

1.

A termesztett és a vadon termő növények fertőzésének megelőzését és felszámolását célzó intézkedések

a)

A termesztett növények rendszertani besorolására, jellegére, származására, őseire, eredetére és termelési előzményeire vonatkozó korlátozások.

b)

A növények termesztésére, betakarítására és felhasználására vonatkozó korlátozások.

c)

A növényi termékek, a telephelyek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb anyagok használatára vonatkozó korlátozások.

d)

A növények, a növényi termékek, a telephelyek, a föld, a víz, a talaj, a termesztőközegek, a létesítmények, a gépek, a berendezések és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából.

e)

Ellenálló növényfajok vagy -fajták megfigyelése azt illetően, hogy az ellenálló-képességük megszűnt-e vagy hatékonyságuk megváltozott-e oly módon, ami összefüggésbe hozható a zárlati károsító vagy annak biotípusa, patotípusa, fajtája vagy virulenciacsoportja megváltozásával.

f)

A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek, telephelyek, föld, víz, talaj, termesztőközegek, létesítmények, gépek, berendezések és egyéb anyagok fizikai, kémiai és biológiai kezelése.

g)

A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése vagy növények, növényi termékek és egyéb anyagok megelőzési célból végzett megsemmisítése.

h)

Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek.

i)

Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele.

A b) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek olyan követelmények, amelyek egyrészt a növényfajoknak és növényfajtáknak az érintett zárlati károsítónak való ellenállásuk tekintetében való laboratóriumi vizsgálatára, másrészt az érintett zárlati károsító tekintetében ellenállónak bizonyult növényfajok és növényfajták jegyzékbe vételére vonatkoznak.

Az f) pont alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények:

i.

a vonatkozó kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, felhatalmazása és hatósági felügyelete;

ii.

növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása a kezelt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok tekintetében, és a 96. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése a vonatkozó kezelés alkalmazása után.

2.

A növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállítmányokra vonatkozó intézkedések

a)

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok rendszertani besorolására, jellegére, származására, eredetére, őseire, termelési módszereire, termelési előzményeire és nyomonkövethetőségére vonatkozó korlátozások.

b)

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalára, szállítására, használatára, kezelésére, feldolgozására, csomagolására, tárolására, forgalmazására és rendeltetési helyére vonatkozó korlátozások.

c)

A növények, a növényi termékek és az egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk a zárlati károsítók jelenlétének megállapítása céljából, többek között zárlat elrendelésével és a harmadik országokban a kivitelt megelőzően elvégzett ellenőrzésekkel.

d)

A zárlati károsítókkal fertőzött vagy potenciálisan fertőzött növények, növényi termékek és egyéb anyagok fizikai, kémiai és biológiai kezelése és adott esetben megsemmisítése.

e)

Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek.

f)

Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele.

Az a)–d) pontok alkalmazásában a szóban forgó intézkedések között szerepelhetnek a következőkre vonatkozó követelmények:

i.

növény-egészségügyi bizonyítvány, növényútlevél, címke vagy más hatósági tanúsítvány kibocsátása, és a 96. cikk (1) bekezdésében említett jelölés elhelyezése az a)–d) pontoknak való megfelelés tanúsítására;

ii.

a d) pontban említett kezelést alkalmazó vállalkozók nyilvántartásba vétele, felhatalmazása és hatósági felügyelete.

3.

Intézkedések a zárlati károsítók más módon, mint növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok szállítmányaiban történő behurcolására vonatkozóan

a)

A zárlati károsítók áruként való behozatalára és szállítására vonatkozó korlátozások.

b)

A zárlati károsítók mint áruk megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig megsemmisítésük.

c)

Utazók által szállított növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra vonatkozó korlátozások.

d)

Utazók által szállított növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig kezelésük vagy megsemmisítésük.

e)

Az áruk szállítására használt járművekre, csomagolásra és egyéb anyagokra vonatkozó korlátozások.

f)

Az áruk szállítására használt járművek, csomagolás és egyéb anyagok megfigyelése, vizuális vizsgálata, belőlük minta vétele és laboratóriumi vizsgálatuk, adott esetben pedig kezelésük vagy megsemmisítésük.

g)

Tájékoztatási, adatrögzítési, értesítési és jelentéstételi kötelezettségek.

h)

Az érintett vállalkozók nyilvántartásba vétele.

2. SZAKASZ

A károsítók jelentette kockázatok kezelésére vonatkozó, a 17. cikk (1) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikkben, a 28. cikk (4) és (6) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (5) és (7) bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében, a 37. cikk (4) és (8) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (3) bekezdésében, a 49. cikk (2) és (4) bekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésében, az 54. cikk (3) bekezdésében, a 72. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikk (3) bekezdésében, a 75. cikk (2) bekezdésében, a 79. cikk (3) bekezdésében és a 80. cikk (3) bekezdésében említett elvek

Az uniós zárlati károsítók, védett zónás zárlati károsítók és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelentette kockázatok kezelése a következő elveket követi:

1.

Szükségesség

A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha az adott intézkedések szükségesek annak megakadályozásához, hogy a szóban forgó károsító bekerüljön, megtelepedjen és elterjedjen.

2.

Arányosság

A károsító jelentette kockázat kezelését célzó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az érintett károsító jelentette kockázattal és a szükséges védelem mértékével.

3.

Minimális hatás

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek a lehetőségekhez mérten a legkevésbé korlátozó jellegű intézkedéseknek kell lenniük, és csak a lehető legkisebb mértékben akadályozhatják a személyek, az áruk és a szállítóeszközök nemzetközi mozgását.

4.

A megkülönböztetés tilalma

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedések nem alkalmazhatók önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetés vagy a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó rejtett korlátozás eszközeiként. Az intézkedések harmadik országokkal szemben sem lehetnek azoknál az intézkedéseknél szigorúbbak, mint az Unió területén jelen lévő ugyanazon károsító ellen hozott intézkedések, amennyiben a harmadik országok bizonyítani tudják, hogy ugyanolyan a növény-egészségügyi helyzetük, és azonos vagy egyenértékű növény-egészségügyi intézkedéseket alkalmaznak.

5.

Szakmai indokoltság

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek megfelelő kockázatelemzés vagy adott esetben a rendelkezésre álló tudományos információk más, hasonló jellegű vizsgálata és értékelése révén levont következtetések alapján szakmailag indokoltnak kell lenniük. Az említett intézkedéseket a legújabb vagy aktualizált kockázatelemzési módszerek vagy releváns tudományos információk fényében kell meghozni, illetve szükség esetén módosítani vagy törölni.

6.

Megvalósíthatóság

A károsító jelentette kockázat kezelése érdekében hozott intézkedéseknek olyannak kell lenniük, hogy az intézkedések célja nagy valószínűséggel teljesülhessen.


III. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, NAGY NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT JELENTŐ NÖVÉNYEK, NÖVÉNYI TERMÉKEK ÉS EGYÉB ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A 42. cikkben említett értékelés során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1.

ültetésre szánt növények esetében, a vetőmagok kivételével:

a)

rendszerint cserje vagy fa formájában hozzák be az Unió területére, illetve az Unióban általában e formákban vannak jelen, vagy rendszertanilag az ilyen növényekkel állnak rokonságban;

b)

begyűjtésük vadonban történt, vagy vadonban begyűjtött növényekből nevelték őket;

c)

termesztésük az érintett harmadik országokban, harmadik országok csoportjában vagy konkrét területein a szabadban történik, vagy a szabadban termesztett növényekből nevelik őket;

d)

rendszerint olyan károsítók közismert hordozói, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra;

e)

rendszerint károsítók közismert hordozói anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajtuk, vagy ezek a jelek és tünetek lappangási idővel mutatkoznak meg rajtuk, aminek következtében az Unió területére való behozatalukkor végzett hatósági ellenőrzések során valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét;

f)

általában idős növényként értékesített évelő növények;

2.

egyéb növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében:

a)

rendszerint olyan károsítók közismert hordozói, vagy jelentős károsító-behurcolási útvonalat jelentenek olyan károsítók tekintetében, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra;

b)

rendszerint károsítók közismert hordozói vagy jelentős károsító-behurcolási útvonalat jelentenek anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajtuk, vagy ezek a jelek és tünetek lappangási idővel mutatkoznak meg rajtuk, aminek következtében az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések során valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét.


IV. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 49. CIKKBEN EMLÍTETT OLYAN NÖVÉNYEK VAGY NÖVÉNYI TERMÉKEK AZONOSÍTÁSÁHOZ, AMELYEKNÉL FENNÁLL A VALÓSZÍNŰSÉGE ANNAK, HOGY ÚJONNAN AZONOSÍTOTT, KÁROSÍTÓK JELENTETTE KOCKÁZATOT VAGY MÁS FELTÉTELEZETT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOT HORDOZNAK

Amennyiben a harmadik országokból származó növények vagy növényi termékek az alábbi feltételek közül legalább háromnak, az 1. pont a), b) és c) pontjában előírt feltételek közül pedig legalább egynek megfelelnek, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó növények vagy növényi termékek a 49. cikk (1) bekezdése szerint valószínűleg károsító jelentette kockázattal járnak az Unió területére nézve:

1.

a növények vagy növényi termékek jellemzői:

a)

olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely az Unió területén vagy harmadik országokban zárlati károsítóként besorolt károsítók közismert hordozója.

b)

olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely rendszerint olyan károsítók közismert hordozója, amelyekről ismert, hogy jelentős hatást gyakorolnak az Unió területén termesztett, az Unió területe szempontjából nagy gazdasági, társadalmi és környezeti jelentőségű növényfajokra;

c)

olyan növénynemzetségbe vagy -családba tartoznak, illetve olyan növénynemzetségből vagy -családból állítják őket elő, amely rendszerint károsítók közismert hordozója anélkül, hogy az adott károsítók jelei vagy tünetei megmutatkoznának rajta, vagy ezek a jelek és tünetek legalább három hónapos lappangási idővel mutatkoznak meg rajta, aminek következtében az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések során – mintavétel és laboratóriumi vizsgálat elvégzése vagy zárlat elrendelése nélkül – valószínűleg nem fedezik fel a károsítók jelenlétét az adott növényeken vagy növényi termékeken;

d)

a származás helye szerinti harmadik országban szabadban termesztik, illetve a szabadban termesztett növényekből nevelik őket;

e)

szállításuk nem zárt tartályokban vagy csomagolásban történik, illetve a zárt tartályban vagy csomagolásban szállított szállítmányokat a méretük miatt nem lehet zárt létesítményekben felnyitni az Unió területére való behozatalkor végzett hatósági ellenőrzések céljából;

2.

a növények vagy növényi termékek származása:

a)

olyan harmadik országból származnak vagy szállításuk olyan harmadik országból történik, amely ismétlődő jelleggel küld értesítést az 5. cikk (2) bekezdése szerinti jegyzékben nem szereplő zárlati károsítók észleléséről;

b)

olyan harmadik országból származnak vagy szállításuk olyan harmadik országból történik, amely nem szerződő fele a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménynek.


V. MELLÉKLET

AZ UNIÓ TERÜLETÉRE VALÓ BEHOZATALHOZ KIÁLLÍTOTT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY TARTALMA

A. RÉSZ

A növény-egészségügyi exportbizonyítványok a 76. cikk (1) bekezdése szerint

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

B. RÉSZ

A növény-egészségügyi reexportbizonyítványok a 76. cikk (1) bekezdése szerint

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VI. MELLÉKLET

KRITÉRIUMOK A 73. CIKKBEN EMLÍTETT, NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL SZÁLLÍTHATÓ NÖVÉNYEK AZONOSÍTÁSÁHOZ

A 73. cikkben említett értékelés során a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1.

a növények nem hordoznak uniós zárlati károsítót vagy a 30. cikk szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítót, illetve olyan károsítót, amely hatást gyakorolhat az Unió területén termesztett növényfajokra;

2.

adatokkal bizonyítható, hogy a növények megfelelnek a termék Unióba való behozatalára vonatkozó, a származás helye szerinti harmadik országgal vagy országokkal szemben támasztott követelményeknek;

3.

az egy vagy több harmadik országból származó érintett növények behozatalához nem kapcsolható fertőzési eset, és az említett növények tekintetében az Unió területére való behozatal során nem észleltek ismétlődő jelleggel uniós zárlati károsítókat vagy a 30. cikk szerint elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítókat.


VII. MELLÉKLET

NÖVÉNYÚTLEVELEK

A. RÉSZ

Növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz a 83. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint

1.

Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a jobb felső sarokban a „Növényútlevél” kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő – angolul („Plant Passport”) egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b)

az Unió zászlaja a bal felső sarokban, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban;

c)

egy „A” betű, amelyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve vagy – adott esetben – az érintett anyag neve és esetlegesen az érintett fajta neve követ;

d)

egy „B” betű, amelyet annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiállító vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki a növényútlevelet kiállította vagy akinek számára az illetékes hatóság a növényútlevelet kiállította;

e)

egy „C” betű, amelyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nyomonkövetési kódja követ;

f)

adott esetben egy „D” betű, amelyet a következők követnek:

i.

a származás helye szerinti harmadik ország neve; vagy

ii.

a származás helye szerinti tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja.

2.

Az 1. pont e) alpontjában említett nyomonkövetési kód mellett az értékesítési egységen egyedi nyomonkövetési vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is feltüntethető.

B. RÉSZ

Növényútlevelek a védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz a 83. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint

1.

A védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a jobb felső sarokban a „Növényútlevél – VÖ” kifejezés, az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő – angolul („Plant Passport – PZ”) egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b)

közvetlenül e kifejezések alatt a vonatkozó védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy kódja(i), a 32. cikk (3) bekezdése szerint;

c)

az Unió zászlaja a bal felső sarokban, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban;

d)

egy „A” betű, amelyet növények és növényi termékek esetében a vonatkozó növényfaj vagy taxon botanikai neve vagy – adott esetben – az érintett anyag neve és esetlegesen az érintett fajta neve követ;

e)

egy „B” betű, amelyet annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja követ, amelyben a növényútlevelet kiállító vállalkozó nyilvántartásba van véve, majd egy kötőjel és annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki a növényútlevelet kiállította, vagy akinek számára az illetékes hatóság a növényútlevelet kiállította;

f)

egy „C” betű, amelyet az érintett növény, növényi termék vagy egyéb anyag nyomonkövetési kódja követ;

g)

adott esetben egy „D” betű, amelyet a következők követnek:

i.

a származás helye szerinti harmadik ország neve; vagy

ii.

a származás helye szerinti tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, valamint a növényútlevél 93. cikk (1) és (2) bekezdés szerinti cseréje esetén annak az annak az érintett vállalkozónak a nyilvántartási száma, aki az eredeti növényútlevelet kiállította vagy akinek számára az illetékes hatóság az eredeti növényútlevelet kiállította.

2.

Az 1. pont f) alpontjában említett nyomonkövetési kód mellett az értékesítési egységen egyedi nyomonkövetési vonalkódra, hologramra, chipre vagy egyéb adathordozóra való hivatkozás is feltüntethető.

C. RÉSZ

A 83. cikk (5) bekezdésének második albekezdése szerint tanúsító címkével kombinált növényútlevelek az Unió területén belüli szállításhoz

1.

Az Unió területén belüli szállításhoz kiállított, a 66/401/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 66/402/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 68/193/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/54/EK irányelv 12. cikkében, a 2002/55/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/56/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és a 2002/57/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében említett vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok hatósági címkéivel és a 2008/90/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett prebázis, bázis vagy tanúsított anyagok hatósági címkéivel közös címkét alkotó növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a közös címke jobb felső sarkában a „Növényútlevél” kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő –angolul („Plant Passport”) egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b)

az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke fölött kell elhelyezni, azzal megegyező szélességben.

2.

Az A. rész 2. pontját megfelelően alkalmazni kell.

D. RÉSZ

A 83. Cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, tanúsító címkével kombinált növényútlevelek a védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz

1.

A védett zónákba irányuló és azokon belüli szállításhoz kiállított, a 66/401/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 66/402/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 68/193/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/54/EK irányelv 12. cikkében, a 2002/55/EK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, a 2002/56/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében és a 2002/57/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében említett vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok hatósági címkéivel és a 2008/90/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett prebázis, bázis vagy tanúsított anyagok hatósági címkéivel közös címkét alkotó növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a közös címke jobb felső sarkában a „Növényútlevél – VÖ” kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő – angolul („Plant Passport – PZ”) egyaránt, ferde törtvonallal elválasztva;

b)

közvetlenül e kifejezések alatt a vonatkozó védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy kódja(i); és

c)

az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke vagy adott esetben az általános bizonyítvány fölött kell elhelyezni, azokkal megegyező szélességben.

2.

A B. rész 2. pontját értelemszerűen kell alkalmazni.


VIII. MELLÉKLET

A 100. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 101. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 102. CIKK (6) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI EXPORT-, REEXPORT- ÉS ELŐZETES EXPORTBIZONYÍTVÁNYOK TARTALMA

A. RÉSZ

A 100. cikk (3) bekezdésében említett növény-egészségügyi exportbizonyítványok

1.

A harmadik országba való export céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a „Növény-egészségügyi bizonyítvány” szavak, amelyeket a következők követik:

i.

az „EU” betűk;

ii.

annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve;

iii.

egy ferde törtvonal;

iv.

a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon közigazgatási egységét (megye, járás, körzet stb.) jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

b)

„A feladó neve és címe” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi exportbizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó vagy magánszemély neve és címe követ;

c)

„A címzett neve és címe” szavak, amelyeket a címzett neve és címe követ;

d)

a(z) „…-i növényvédelmi szervezet” szavakat megelőzi annak a tagállamnak a neve, amelynek a növényvédelmi szervezete kiállítja a bizonyítványt, ezt követően pedig a(z) „…-i növényvédelmi szervezet(ek)nek” szavakat megelőzi a rendeltetési ország vagy – adott esetben – rendeltetési országok neve;

e)

a „Származási hely” szavak, amelyeket az azon szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok származási helye(i) követ(nek), amelynek tekintetében a bizonyítványt kiállítják. A származás helye szerinti ország vagy országok nevét minden esetben fel kell tüntetni;

f)

az EU-logó számára fenntartott számozatlan mező. Emellett esetlegesen más hivatalos logók is feltüntethetők;

g)

a „Bejelentett szállítóeszköz” szavak, amelyet az adott szállítmány szállítóeszköze követ;

h)

a „Bejelentett belépési pont” szavak, amelyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való belépésének bejelentett pontja követ;

i)

a „Megkülönböztető jelzések; a csomagok száma és leírása; a termék neve; a növények botanikai neve” szavak, amelyeket a szállítmány leírása követ, ideértve a növények botanikai nevét vagy a termék nevét, a megkülönböztető jelzéseket, valamint a szállítmányban található csomagok számát és típusát;

j)

a „Mennyiség” szó, amelyet az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

k)

az „Igazolás arról, hogy a fentiekben részletezett növények, növényi termékek és egyéb vizsgálatköteles anyagok a megfelelő hatósági eljárás szerinti ellenőrzésen és/vagy laboratóriumi vizsgálaton átestek, azokat mentesnek találták az importőr szerződő fél által meghatározott zárlati károsítóktól, és hogy azokat az importáló országban jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi előírásokkal összhangban levőnek tekintik, beleértve azokat a követelményeket is, amelyek a vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkoznak.” szavak. Esetlegesen a következő záradék is beilleszthető: „Gyakorlatilag egyéb károsítóktól is mentesnek tekinthetők.”;

l)

a „Kiegészítő nyilatkozat” szavak, amelyeket a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint esetlegesen minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a nyilatkozathoz melléklet csatolható. A mellékletnek csak a növény-egészségügyi bizonyítvány tekintetében előírt információkat kell tartalmaznia. A melléklet valamennyi oldalán fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítvány számát, és minden oldalt ugyanúgy kell dátumozni, aláírni és lebélyegezni, mint a növény-egészségügyi bizonyítványt. A növény-egészségügyi bizonyítványban, a megfelelő részben hivatkozni kell minden egyes mellékletre;

m)

a „Fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” szavak;

n)

a „Kezelés módja” szavak, amelyeket az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

o)

a „Vegyszer (hatóanyag)” szavak, amelyeket az n) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

p)

„A kezelés időtartama és hőmérséklet” szavak, amelyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

q)

a „Töménység” szó, amelyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

r)

a „Dátum” szó, amelyet a kezelés dátuma követ;

s)

a „Kiegészítő információk” szavak, amelyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

t)

a „Kiállítás helye” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követ;

u)

a „Kiállítás ideje” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követ;

v)

a „Vizsgálatot végző neve és aláírása” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

w)

a „Pecsét helye” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos bélyegzője követ; és

x)

a bizonyítványon a bekeretezett rész alatt esetlegesen szerepelhet a következő mondat: „Az ezen bizonyítványt kiállító növény-egészségügyi hatóságot, illetőleg annak dolgozóját vagy meghatalmazottját anyagi felelősség nem terheli.

2.

Amennyiben a növény-egészségügyi bizonyítványt nem elektronikus formában állították ki, az ehhez használt papírt el kell látni a bizonyítványt aláíró hatóság által meghatározott vízjellel, szárazbélyegzővel vagy dombornyomott logóval. Az előre nyomtatott szöveg színének zöldnek kell lennie, kivéve az eredeti bizonyítvány 1. bekezdés a) alpontjának iv. alpontjában említett számát, amely más színnel is szerepelhet.

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

B. RÉSZ

A 101. cikk (4) bekezdésében említett növény-egészségügyi reexportbizonyítványok

1.

A harmadik országba való reexport céljából az Unió területéről való kivitelhez kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a „Növény-egészségügyi reexportbizonyítvány” szavak, amelyeket a következők követnek:

i.

az „EU” betűk;

ii.

annak a tagállamnak a 67. cikk a) pontjában említett kétbetűs kódja, amelyben a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállítását kérő vállalkozó nyilvántartásba van véve;

iii.

egy ferde törtvonal; és

iv.

a bizonyítvány egyedi azonosító kódja, amely számokból vagy betűk és számok kombinációjából áll; a betűk a tagállam azon közigazgatási egységét (megye, járás, körzet stb.) jelentik, ahol a bizonyítványt kiállítják;

b)

„A feladó neve és címe” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi reexportbizonyítvány kiállítását kérő, nyilvántartásba vett vállalkozó neve és címe követ;

c)

„A címzett neve és címe” szavak, amelyeket a címzett neve és címe követ;

d)

a(z) „…-i növényvédelmi szervezet” szavakat megelőzi annak a tagállamnak a neve, amelynek a növényvédelmi szervezete kiállítja a bizonyítványt, ezt követően pedig a(z) „…-i növényvédelmi szervezet(ek)nek” szavakat megelőzi a rendeltetési ország vagy – adott esetben – rendeltetési országok neve;

e)

a „Származási hely” szavak, amelyeket az azon szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok származási helye(i) követ(nek), amelynek tekintetében a bizonyítványt kiállítják. A származás helye szerinti ország vagy országok nevét minden esetben fel kell tüntetni;

f)

az EU-logó számára fenntartott számozatlan mező. Emellett esetlegesen más hivatalos logók is feltüntethetők;

g)

a „Bejelentett szállítóeszköz” szavak, amelyet az adott szállítmány szállítóeszköze követ;

h)

a „Bejelentett belépési pont” szavak, amelyeket az adott szállítmány rendeltetési országba való belépésének pontja követ;

i)

a „Megkülönböztető jelzések; a csomagok száma és leírása; a termék neve; a növények botanikai neve” szavak, amelyeket a szállítmány leírása követ, ideértve a növények botanikai nevét vagy a termék nevét, a megkülönböztető jelzéseket, valamint a szállítmányban található csomagok számát és típusát;

j)

a „Mennyiség” szó, amelyet az adott szállítmányban foglalt növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok mennyisége követ számban vagy tömegben kifejezve;

k)

a következő szöveg:

„Igazolás arról, hogy

a fentiekben részletezett növényeket, növényi termékeket vagy egyéb vizsgálatköteles anyagokat …országból (származás helye szerinti ország/szerződő fél)

☐ eredeti ☐ hivatalos másolatban csatolt …sorszámú növény-egészségügyi bizonyítvány kíséretében hozták be …országba (reexportőr ország/szerződő fél),

és azok

☐ be vannak csomagolva ☐ át vannak csomagolva

☐ eredeti ☐ új csomagolásban,

és hogy

☐ az eredeti növény-egészségügyi bizonyítvány és

☐ a kiegészítő ellenőrzés

alapján megfelelnek az importőr ország/szerződő fél országában jelenleg érvényben levő növény-egészségügyi követelményeknek, és

hogy a(z) …-ban/-ben (reexportőr szerződő fél) történt raktározás során ez a szállítmány nem volt kitéve fertőzés veszélyének.”;

mely szöveget a kért információkkal ki kell tölteni, és a megfelelő négyzeteket be kell jelölni;

l)

a „Kiegészítő nyilatkozat” szavak, amelyeket a 71. cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő nyilatkozat és a 71. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat, valamint esetlegesen minden további, a szállítmánnyal kapcsolatos releváns növény-egészségügyi információ követ. Ha a kiegészítő nyilatkozathoz rendelkezésre álló hely nem elegendő, a nyilatkozathoz melléklet csatolható. A mellékletnek csak a növény-egészségügyi bizonyítvány tekintetében előírt információkat kell tartalmaznia. A melléklet valamennyi oldalán fel kell tüntetni a növény-egészségügyi bizonyítvány számát, és minden oldalt ugyanúgy kell dátumozni, aláírni és lebélyegezni, mint a növény-egészségügyi bizonyítványt. A növény-egészségügyi bizonyítványban a megfelelő részben hivatkozni kell minden egyes mellékletre;

m)

a „Fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” szavak;

n)

a „Kezelés módja” szavak, amelyeket az adott szállítmányon alkalmazott kezelés követ;

o)

a „Vegyszer (hatóanyag)” szavak, amelyeket az n) pontban említett kezeléshez használt vegyi anyag hatóanyaga követ;

p)

„A kezelés időtartama és hőmérséklet” szavak, amelyeket a kezelés időtartama és adott esetben hőmérséklete követ;

q)

a „Töménység” szó, amelyet az adott vegyi anyag kezelés alatt elért koncentrációja követ;

r)

a „Dátum” szó, amelyet a kezelés dátuma követ;

s)

a „Kiegészítő információk” szavak, amelyeket minden olyan kiegészítő információ követ, amelyet az illetékes hatóság a bizonyítványban fel kíván tüntetni;

t)

a „Kiállítás helye” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítási helye követ;

u)

a „Kiállítás ideje” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításának dátuma követ;

v)

a „Vizsgálatot végző neve és aláírása” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító és aláíró tisztviselő neve és aláírása követ;

w)

a „Pecsét helye” szavak, amelyeket a növény-egészségügyi bizonyítványt kiállító illetékes hatóság hivatalos bélyegzője követ; és

x)

a bizonyítványon a bekeretezett rész alatt esetlegesen szerepelhet a következő mondat: „Az ezen bizonyítványt kiállító növény-egészségügyi hatóságot, illetőleg annak dolgozóját vagy meghatalmazottját anyagi felelősség nem terheli.”

2.

Amennyiben a növény-egészségügyi bizonyítványt nem elektronikus formában állították ki, az ehhez használt papírt el kell látni a bizonyítványt aláíró hatóság által meghatározott vízjellel, szárazbélyegzővel vagy dombornyomott logóval. Az előre nyomtatott szöveg színének barnának kell lennie, kivéve az eredeti bizonyítvány 1. bekezdés a) alpontjának iv. alpontjában említett számát, amely más színnel is szerepelhet.

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

C. RÉSZ

A 102. cikk (6) bekezdésében említett előzetes exportbizonyítványok

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A Tanács 69/464/EGK irányelve

Ez a rendelet

1. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

2. cikk

28. cikk, (1) bekezdés e) pont

3., 4. és 5. cikk

28. cikk, (1) bekezdés d) pont

6. cikk

27. cikk, (1) bekezdés f) pont

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

31. cikk, (1) bekezdés

10. és 11. cikk

28. cikk, (1) bekezdés d) pont

12. és 13. cikk


A Tanács 93/85/EGK irányelve

Ez a rendelet

1. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

2. cikk

27. cikk, (1) bekezdés, g) pont

3. cikk

14. cikk, (1) bekezdés és 15. cikke (1) bekezdés

4–8. cikk

28. cikk, (1) bekezdés a)–d) pont

9. cikk

10. cikk

8. cikk

11. cikk

31. cikk

12. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

13–15. cikk

I–V. melléklet

28. cikk, (1) bekezdés


A Tanács 98/57/EK irányelve

Ez a rendelet

1. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

2. cikk

27. cikk, (1) bekezdés, g) pont

3. cikk

14. cikk, (1) bekezdés és 15. cikke (1) bekezdés

4–7. cikk

28. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont

8. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk

31. cikk

11. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

12–14. cikk

I–VII. melléklet

28. cikk, (1) bekezdés


A Tanács 2007/33/EK irányelve

Ez a rendelet

1. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

2. és 3. cikk

28. cikk, (1) és (2) bekezdés

4–8. cikk

28. cikk, (1) bekezdés, g) pont

9–13. cikk

28. cikk, (1) és (2) bekezdés

14. cikk

8. cikk

15. cikk

31. cikk

16. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

17. cikk

107. cikk

18 – 20. cikk

I–IV. melléklet

28. cikk, (1) bekezdés


A Tanács 2000/29/EK irányelve

Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

 (*)

1. cikk, (5) és (6) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, a) pont

2. cikk, 1. pont

2. cikk, (1) bekezdés, b) pont

2. cikk, 2. pont, első albekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont

2. cikk, 3. pont

2. cikk, (1) bekezdés, d) pont

2. cikk, 4. pont

2. cikk, (1) bekezdés, e) pont

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, f) pont

78. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, g) pont

 (*)

2. cikk, (1) bekezdés, h) pont

32–35. cikk

2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, első albekezdés

76. cikk (*)

2. cikk, (1) bekezdés, i) pont, második és harmadik albekezdés

 (*)

2. cikk, (1) bekezdés, j)–n) pont

 (*)

2. cikk, (1) bekezdés, o) pont

2. cikk 7. pont

2. cikk, (1) bekezdés, p), q) és r) pont

 (*)

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, 2. pont második albekezdés

3. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (2) és (3) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, 37. cikk, (1) bekezdés és 41. cikke (1) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés és 37. cikke (1) bekezdés

3. cikk, (5) bekezdés

32. cikk, (2) bekezdés és 54. cikke (1) bekezdés

3. cikk, (6) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés és 32. cikke (3) bekezdés

3. cikk, (7) bekezdés

5. cikk, (2) és (3) bekezdés, 28. cikk, (1) bekezdés és 37. cikke (2) bekezdés

3. cikk, (8) és (9) bekezdés

8., 39., 48., és 58. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

40. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

53. cikk, (1) bekezdés

4. cikk,(3) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés

8., 48. és 58. cikk

4. cikk, (6) bekezdés

46. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

40. cikk, (1) bekezdés és 41. cikke (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

53. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

40. cikk, (3) bekezdés és 53. cikke (3) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés

41. cikk, (1) és 75. cikk

5. cikk, (5) bekezdés

8., 48. és 58. cikk

5. cikk,(6) bekezdés

46. cikk

6. cikk, (1)–(4) bekezdés

87. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés első és második albekezdés

87. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés harmadik albekezdés

65. és 68. cikk

6. cikk, (5) bekezdés negyedik albekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés ötödik albekezdés

81. cikk

6. cikk, (6) bekezdés

65. és 69. cikk

6. cikk, (7) bekezdés

81. cikk

6. cikk, (8) bekezdés, első franciabekezdés

6. cikk, (8) bekezdés, második franciabekezdés

57. cikk

6. cikk,(8) bekezdés, harmadik franciabekezdés

87. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (8) bekezdés, negyedik franciabekezdés

66., 69. és 90. cikk

6. cikk, (8) bekezdés, ötödik franciabekezdés

6. cikk, (8) bekezdés hatodik franciabekezdés

81. cikk

6. cikk (9) bekezdés

66. cikk

10. cikk (1) bekezdés

78. cikk, 83. cikk, (5) bekezdés, 85., 86. és 87. cikk

10. cikk, (2) bekezdés

79., 80. és 81. cikk

10. cikk, (3) bekezdés

93. cikk

10. cikk, (4) bekezdés, első franciabekezdés

83. cikk, (7) és (8) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés, második, harmadik és negyedik franciabekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

87. cikk (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

 (*)

11. cikk, (4) bekezdés

92. cikk, (2) és (3) bekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

92. cikk, (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

 (*)

12. cikk, (2) bekezdés

69. cikk, (4) bekezdés, 93. cikk, (5) bekezdés és 95. cikke (3) bekezdés (*)

12. cikk, (3) bekezdés

 (*)

12. cikk, (4) bekezdés

41. cikk, (4) bekezdés és 95. cikke (5) bekezdés (*)

13. cikk, (1) és (2) bekezdés

76. cikk, (5) bekezdés (*)

13. cikk, (3) és (4) bekezdés

 (*)

13a. cikk, (1) és (2) bekezdés

 (*)

13a. cikk, (3) bekezdés

76. cikk (*)

13a. cikk, (4) bekezdés

76. cikk (*)

13a. cikk, (5) bekezdés

 (*)

13b. cikk

 (*)

13c. cikk, (1) bekezdés a) pont

 (*)

13c. cikk, (1) bekezdés b) pont

65. cikk (*)

13c. cikk, (1) bekezdés c) pont

 (*)

13c. cikk, (2)–(4) bekezdés

 (*)

13c. cikk, (6) bekezdés

94. cikk (*)

13c. cikk, (7) bekezdés

77. cikk (*)

13c. cikk, (8) bekezdés

40. cikk, (4) bekezdés, 41. cikk, (4) bekezdés, 53. cikk, (4) bekezdés, 54. cikk, (4) bekezdés és 103. cikk (*)

13d. cikk

 (*)

13e. cikk

100. és 101. cikk

14. cikk

5. cikk, (3) és (4) bekezdés, 32. cikk, (3) bekezdés, 37. cikk, (2) és (3) bekezdés, 40. cikk, (2) bekezdés, 41. cikk, (2) bekezdés, 53. cikk, (3) bekezdés, 54. cikk, (3) bekezdés, 72. cikk, (2) és (3) bekezdés, 74. cikk, (2) és (3) bekezdés, 79. cikk, (2) és (3) bekezdés és 80. cikke (2) és (3) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

41. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

41. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

71. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (1) és (2) bekezdés és 17. cikk

16. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

29. cikk

16. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés

13. cikk

16. cikk, (2) bekezdés negyedik albekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

30. cikk

16. cikk, (4) bekezdés

28. cikk, (1) bekezdés, 30. cikk, (1) bekezdés és 49. cikke (1) bekezdés

16. cikk, (5) bekezdés

28. cikk, (6) bekezdés, 30. cikk, (7) bekezdés és 49. cikke (4) bekezdés

18. cikk

107. cikk

20. cikk

21. cikk, (1)–(5) bekezdés

 (*)

21. cikk, (6) bekezdés

103. cikk

21. cikk, (7) és (8) bekezdés

27. cikk

27a. cikk

 (*)

28. és 29. cikk

I. melléklet, A. rész

5. cikk, (2) bekezdés

I. melléklet, B. rész

32. cikk, (3) bekezdés

II. melléklet, A. rész, I. szakasz

5. cikk, (2) bekezdés

II. melléklet, A. rész, II. szakasz

37. cikk, (2) bekezdés

II. melléklet, B. rész

32. cikk, (3) bekezdés

III. melléklet, A. rész

40. cikk, (2) bekezdés

III. melléklet, B. rész

53. cikk, (2) bekezdés

IV. melléklet, A. rész

41. cikk, (2) bekezdés

IV. melléklet, B. rész

54. cikk, (2) bekezdés

V. melléklet, A. rész, I. pont

79. cikk, (1) bekezdés

V. melléklet, A. rész, II. pont

80. cikk, (1) bekezdés

V. melléklet, B. rész, I. pont

72. cikk

V. melléklet, B. rész, II. pont

74. cikk

VI. melléklet

VII. melléklet

VIII. melléklet

VIII. melléklet

VIIIa. melléklet

 (*)

IX. melléklet


(*)  Lásd a 109. cikk (1) bekezdését.