17.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 160/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/957 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. március 9.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a visszaélésszerű gyakorlatok, vagy a gyanús megbízások és ügyletek megelőzéséhez, feltárásához és bejelentéséhez használandó megfelelő intézkedésekre, rendszerekre és eljárásokra, valamint értesítési formanyomtatványokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 16. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Részletesen meg kell határozni az azokra az intézkedésekre, eljárásokra és rendszerekre vonatkozó megfelelő előírásokat, amelyekkel a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplőknek és a befektetési vállalkozásoknak, valamint a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek rendelkezniük kell az olyan megbízások és ügyletek bejelentése céljából, amelyek az 596/2014/EU rendelet szerinti bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek tekinthetők. Ezeknek az előírásoknak hozzá kell járulniuk a piaci visszaélések megelőzéséhez és feltárásához. Emellett segíteniük kell annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságoknak benyújtott értesítések tartalmasak, átfogóak és hasznosak legyenek. A piaci visszaélések eredményes feltárása céljából megfelelő rendszerekre van szükség a megbízások és ügyletek nyomon követéséhez. Ezeknek a rendszereknek biztosítaniuk kell a megfelelően képzett személyzet által végrehajtott humán elemzést. A piaci visszaélés nyomon követésére szolgáló rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy előre meghatározott paraméterekkel összhangban figyelmeztető jelzést adjanak és ezáltal lehetővé tegyék az esetleges bennfentes kereskedelemre, piaci manipulációra, vagy a bennfentes kereskedelem, illetőleg piaci manipuláció kísérletére irányuló további elemzés elvégzését. A teljes eljárás valószínűleg bizonyos szintű automatizálást igényel.

(2)

A piaci visszaélés megelőzésére és feltárására vonatkozó, Unió-szerte következetes megközelítést és gyakorlatokat megkönnyítendő és előmozdítandó, indokolt a gyanús megbízások és ügyletek bejelentésének tartalmát, formanyomtatványát és időzítését összehangoló részletes rendelkezéseket meghatározni.

(3)

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő, algoritmikus kereskedést folytató és a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó személyeknek az e rendeletben és az 596/2014/EU rendeletben említett rendszereket kell bevezetniük és fenntartaniuk és változatlanul a 2014/65/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerinti előírások hatálya alá tartoznak.

(4)

A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy csoporton belül átruházzák a gyanús megbízások és ügyletek nyomon követésének, feltárásának és azonosításának feladatát vagy – megfelelő feltételek teljesülése esetén – az adatelemzés és a figyelmeztető jelzések generálásának feladatát. Az átruházásnak lehetővé kell tennie az erőforrások megosztását, a nyomonkövetési rendszerek központi kidolgozását és fenntartását, valamint a megbízások és ügyletek nyomon követésével kapcsolatos szakértelem kialakítását. Az átruházás nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy bármikor megvizsgálják, hogy a feladat ellátásával megbízott személy rendszerei, intézkedései és eljárásai hatékonyan teljesítik-e a piaci visszaélés nyomon követésére és feltárására vonatkozó kötelezettséget. A bejelentési kötelezettség, valamint az e rendeletnek és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkének való megfelelés felelőssége a feladatot átruházó személyre hárul.

(5)

A kereskedési helyszíneknek megfelelő kereskedési szabályokkal kell rendelkezniük, amelyek hozzájárulnak a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció, illetőleg az azokra irányuló kísérlet megelőzéséhez. A kereskedési helyszíneknek továbbá rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel visszakövethető a megbízási könyv, hogy az algoritmikus kereskedéssel, többek között a nagysebességű kereskedéssel összefüggésben elemezni lehessen a kereskedési napi tevékenységet.

(6)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés (suspicious transaction and order report – STOR) elektronikus úton történő benyújtásához használandó egységes és harmonizált formanyomtatványnak meg kell könnyítenie az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott követelmények teljesítését azokon a piacokon, amelyeken egyre inkább a több országot érintő megbízások és ügyletek jellemzőek. Emellett elő kell mozdítania a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó információk illetékes hatóságok közötti hatékony megosztását a határokon átnyúló vizsgálatok során.

(7)

A formanyomtatványban található releváns adatmezők egyértelmű, átfogó, objektív és pontos kitöltése esetén az illetékes hatóságok azonnal ki tudják vizsgálni a gyanút és kezdeményezik a megfelelő intézkedéseket. A formanyomtatványnak ezért lehetővé kell tennie, hogy a jelentést benyújtó személyek biztosítani tudják a bejelentett gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó relevánsnak tekintett információt és ismertessék a gyanú indokait. A formanyomtatványnak lehetővé kell tennie továbbá azon személyes adatok benyújtását, amelyek révén azonosíthatók a gyanús megbízásokhoz és ügyletekhez kapcsolódó személyek és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a vizsgálatok során gyorsan elemezni tudják a gyanúsított személyek kereskedési magatartását és kapcsolatba tudjanak lépni az egyéb gyanús kereskedésben részt vevő személyekkel. Ezt az információt a vizsgálat kezdetén kell biztosítani, hogy integritását ne veszélyeztesse annak esetleges szükségessége, hogy az illetékes hatóságnak a vizsgálat során ahhoz a személyhez kell fordulnia, aki benyújtotta a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést. Az adatoknak tartalmazniuk kell a személy születési dátumát, címét, a személy foglalkoztatójára és számláira vonatkozó információt és adott esetben az ügyfél-azonosító kódot, valamint az érintett magánszemélyek nemzeti azonosító számát.

(8)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásának megkönnyítéséhez a formanyomtatványhoz csatolni lehet a bejelentés alátámasztása céljából szükségesnek tekintett dokumentumokat és anyagokat, többek között melléklet formájában, amelyben fel vannak sorolva az adott jelentés szempontjából releváns megbízások és ügyletek, az árak és volumenek részletezésével.

(9)

A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplőknek és befektetési vállalkozásoknak és a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek nem kell értesítést tenniük valamennyi olyan kapott megbízásról vagy végrehajtott ügyletről, amely belső jelzést váltott ki. Egy ilyen előírás nem lenne összhangban az arra vonatkozó követelménnyel, hogy eseti alapon kell megvizsgálni, vannak-e ésszerű indokai a gyanúnak.

(10)

A gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó jelentéseket haladéktalanul be kell nyújtani az érintett illetékes hatóságnak, amint megalapozott gyanú merült fel, hogy a szóban forgó megbízás vagy ügylet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhet. Az arra vonatkozó elemzésnek, hogy egy adott megbízás vagy ügylet gyanúsnak tekinthető-e, tényeken kell alapulnia, és nem spekuláción vagy előfeltételezéseken, és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. A jelentés további gyanús megbízások vagy ügyletek belefoglalása érdekében történő késleltetett benyújtása nem egyeztethető össze azzal a kötelezettséggel, hogy megalapozott gyanú felmerülése esetén haladéktalanul cselekedni kell. A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtását minden esetben eseti alapon kell megvizsgálni annak meghatározásához, hogy több megbízást vagy ügyletet be lehet-e vonni egyetlen jelentésbe. Emellett azt a gyakorlatot, hogy a bejelentés előtt meg kell várni, hogy összegyűljön egy bizonyos számú gyanús ügylet vagy megbízás, nem lehet összeegyeztethetőnek tekinteni a haladéktalan értesítésre vonatkozó követelménnyel.

(11)

Lehetnek olyan körülmények, amelyek között a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megalapozott gyanúja későbbi események vagy rendelkezésre álló információk miatt azt követően merül fel, hogy a gyanús tevékenységre sor került. Ez nem indokolhatja azt, hogy a gyanús tevékenységet nem jelentik be az illetékes hatóságnak. A bejelentési kötelezettség e sajátos körülmények között történő betartásának bizonyítása céljából a bejelentést tevő személynek meg kell tudnia indokolni a gyanús tevékenység végrehajtása és a bennfentes kereskedelemre, a piaci manipulációra vagy az azokra irányuló kísérletre vonatkozó megalapozott gyanú felmerülése közötti időeltérést.

(12)

A piaci visszaélés feltárására irányuló eljárások fontos részét képezi a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés, valamint a jelentés benyújtását nem eredményező gyanús megbízások és ügyletek elemzésének megőrzése és az azokhoz való hozzáférés. A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek és a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások számára a későbbi gyanús megbízások vagy ügyletek megítélése során segítséget jelenthet egy gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés, vagy egy olyan megvizsgált gyanús megbízás vagy ügylet elemzésének lehívása és felülvizsgálata, amellyel összefüggésben azt állapították meg, hogy a gyanú indoka nem volt megalapozott. Az olyan gyanús megbízásokra és ügyletekre vonatkozó elemzés, amelyek esetében végül nem került sor gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtására, hozzájárul ahhoz, hogy az említett személyek fejlesszék megfigyelési rendszerüket és feltárják az ismétlődő magatartásformákat, amelyek összesített és átfogó vizsgálata a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megalapozott gyanúját eredményezheti. A fent említett nyilvántartások segítik továbbá az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolását és megkönnyítik az illetékes hatóságok számára az 596/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti, vizsgálati és végrehajtási feladataik elvégzését.

(13)

A személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.

(14)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(15)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(16)

A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés (STOR)”: olyan gyanús ügyletek és megbízások bejelentése, beleértve azok törlését vagy módosítását, amelyek az 596/2014/EU rendelet 16. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek;

b)   „elektronikus eszközök”: az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak;

c)   „csoport”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkének 11. pontjában meghatározott csoport;

d)   „megbízás”: típustól függetlenül minden megbízás, beleértve minden árjegyzést, függetlenül attól, hogy megbízás első benyújtásáról, módosításáról, aktualizálásáról vagy törléséről van szó.

2. cikk

Általános követelmények

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyeknek olyan intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk, amelyek biztosítják:

a)

valamennyi kapott és továbbított megbízás és valamennyi végrehajtott ügylet hatékony és folyamatos nyomon követését az olyan megbízások és ügyletek feltárása és azonosítása céljából, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek;

b)

a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések illetékes hatóságoknak történő továbbítását az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően és a mellékletben levő formanyomtatvány használatával.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek bármely pénzügyi eszközhöz kapcsolódó megbízásra és ügyletre alkalmazandók, tekintet nélkül:

a)

arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására milyen minőségben került sor;

b)

az érintett ügyfelek típusára;

c)

arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására kereskedési helyszínen vagy azon kívül került-e sor.

(3)   A kereskedési helyszínt működtető piaci szereplőknek és befektetési vállalkozásoknak olyan intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat kell bevezetniük és fenntartaniuk, amelyek biztosítják:

a)

a kapott megbízások és végrehajtott ügyletek hatékony és folyamatos nyomon követését a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció és azokra irányuló kísérlet megelőzésének, feltárásának és azonosításának céljából;

b)

a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések továbbítását az illetékes hatóságoknak az e rendeletben megállapított követelményekkel összhangban és a mellékletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával.

(4)   A (3) bekezdésben említett kötelezettségek bármely pénzügyi eszközhöz kapcsolódó megbízásra és ügyletre alkalmazandók, tekintet nélkül:

a)

arra, hogy a megbízás adására vagy az ügylet végrehajtására milyen minőségben került sor;

b)

az érintett ügyfelek típusára.

(5)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek és a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások biztosítják, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett intézkedések, rendszerek és eljárások:

a)

üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelőek és arányosak;

b)

rendszeresen, legalább évente végrehajtott ellenőrzések és belső felülvizsgálatok keretében értékelésre és szükség esetén aktualizálásra kerülnek;

c)

az e rendeletnek való megfelelés céljából írásban egyértelműen dokumentáltak, ideértve bármely módosításukat vagy aktualizálásukat és a dokumentált adatokat öt évig megőrzik.

Az első albekezdésben említett személyek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó albekezdés b) és c) pontjában említett információt.

3. cikk

Megelőzés, nyomon követés és feltárás

(1)   A 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézkedések, rendszerek és eljárások:

a)

lehetővé teszik a kereskedési helyszín rendszereiben, valamint a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek esetében a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott ügyletek és az adott, módosított, törölt vagy visszautasított megbízások egyedi és összehasonlító elemzését;

b)

figyelmeztető jelzést adnak olyan tevékenységek esetében, amelyek a potenciális bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció, illetőleg azokra irányuló kísérlet feltárása céljából további elemzést tesznek szükségessé;

c)

az érintett személyek által végrehajtott kereskedési tevékenységek teljes körére kiterjednek.

(2)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások kérésre benyújtják az illetékes hatóságnak a rendszereik megfelelőségére és üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez viszonyított arányosságára vonatkozó információt, beleértve a szóban forgó rendszerek automatizáltsági szintjére vonatkozó információt.

(3)   A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások üzleti tevékenységük nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelő és arányos mértékben olyan szoftverrendszereket alkalmaznak, és olyan eljárásokkal rendelkeznek, amelyek segítséget nyújtanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció, illetőleg azokra irányuló kísérlet megelőzése és feltárása terén.

Az első albekezdésben említett rendszerek és eljárások magukba foglalnak olyan szoftvert, amely képes a megbízási könyv adatainak késleltetett automatikus beolvasására, lehívására és elemzésére, és kellő kapacitással rendelkezik az algoritmikus kereskedési környezetben való működéshez.

(4)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások olyan intézkedéseket és eljárásokat vezetnek be és tartanak fenn, amelyek megfelelő szintű humán elemzést biztosítanak az olyan ügyletek és megbízások nyomon követése, feltárása és azonosítása során, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek.

(5)   A kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások emellett bevezetnek és fenntartanak olyan intézkedéseket és eljárásokat, amelyek megfelelő szintű humán elemzést biztosítanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megelőzése során is.

(6)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy jogosult arra, hogy írásbeli megállapodás alapján ugyanazon csoporthoz tartozó jogi személyre ruházza át az olyan ügyletek és megbízások nyomon követésével, feltárásával és azonosításával kapcsolatos feladatok végrehajtását, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek. Az említett feladatokat átruházó személy teljes mértékben felelős marad az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott összes kötelezettségének teljesítéséért és biztosítania kell a szabályozás egyértelmű dokumentálását, valamint a feladatok és felelősségi körök kijelölését és elfogadását, ideértve a felhatalmazás időtartamát.

(7)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személy írásbeli megállapodás útján harmadik félre (szolgáltató) ruházhatja át az adatok, többek között a megbízási és ügyleti adatok elemzésének végrehajtását, valamint az ahhoz szükséges figyelmeztető jelzések generálását, hogy a szóban forgó személy elvégezze az olyan ügyletek és megbízások nyomon követését, feltárását és azonosítását, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek. Az említett feladatokat átruházó személy teljes mértékben felelős marad az e rendeletben és az 596/2014/EU rendelet 16. cikkében meghatározott összes kötelezettségének teljesítéséért és mindenkor megfelel a következő feltételeknek:

a)

folyamatosan fenntartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltatók szervezeti megfelelésének értékeléséhez, az átruházott szolgáltatások felügyeletéhez és az említett feladatok átruházásához kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat;

b)

közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatelemzéssel és a figyelmeztető jelzések generálásával kapcsolatos valamennyi releváns információhoz.

Az írásbeli megállapodás magában foglalja az első albekezdésben említett, a feladatokat átruházó személy és a szolgáltató jogainak és kötelezettségeinek ismertetését. Meghatározza továbbá azokat az indokokat, amelyek alapján a feladatokat átruházó személy felmondhatja a megállapodást.

(8)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében említett intézkedések és eljárások részeként öt évig megőrzik azokat az információkat, amelyek dokumentálják az olyan ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan végrehajtott elemzést, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, valamint a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásának vagy be nem nyújtásának indokait. Ezt az információt kérésre be kell nyújtani az illetékes hatóságnak.

Az első albekezdésben említett személyek biztosítják, hogy a 2. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések és eljárások garantálják és fenntartsák az első albekezdésben említett információk bizalmas jellegét.

4. cikk

Képzés

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások hatékony és átfogó képzést szerveznek és biztosítanak az olyan ügyletek és megbízások nyomon követésében, feltárásában és azonosításában részt vevő személyzetnek, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, beleértve a megbízások és ügyletek feldolgozásában részt vevő személyzetet. Ilyen képzéseket rendszeresen kell tartani és azoknak az üzleti tevékenység nagyságrendjéhez, méretéhez és jellegéhez képest megfelelőnek és arányosnak kell lenniük.

(2)   Emellett a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások az (1) bekezdésben említett képzést biztosítanak a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet megelőzésében részt vevő személyzetnek.

5. cikk

Bejelentési kötelezettségek

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások hatékony intézkedéseket, rendszereket és eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn, amelyek révén a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásával összefüggésben értékelni tudják, hogy egy ügylet vagy megbízás bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhet-e. Az említett intézkedések, rendszerek és eljárások kellően figyelembe veszik azokat az elemeket, amelyek az 596/2014/EU rendelet 8. és 12. cikkének megfelelően tényleges bennfentes kereskedelemnek vagy piaci manipulációnak, vagy azokra irányuló kísérletnek minősülnek, valamint a szóban forgó rendelet I. mellékletében a piaci manipulációval összefüggésben meghatározott, és az (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) részletezett, nem kimerítő jellegű indikátorokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett és egy adott megbízás vagy ügylet feldolgozásában részt vevő valamennyi személy felelős annak értékeléséért, hogy be kell-e nyújtani gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést.

(3)   Az (1) bekezdésben említett személyek biztosítják, hogy a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés részeként benyújtott információk tényeken és a rendelkezésükre álló információkat figyelembe vevő elemzésen alapuljanak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett személyeknek rendelkezniük kell olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják, hogy az a személy, akire vonatkozóan a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtották és bármely olyan személy, akinek feladataiból vagy a bejelentő személynél betöltött pozíciójából eredően nem kell tudnia a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentésről, ne kapjon tájékoztatást arról a tényről, hogy az illetékes hatóságnak gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést nyújtottak be, illetőleg fognak benyújtani vagy annak benyújtását tervezik.

(5)   Az (1) bekezdésben említett személyek úgy készítik el a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést, hogy nem tájékoztatják a jelentés tárgyát képező személyt vagy bármely olyan személyt, akinek nem kell tudnia a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáról, ideértve az olyan, bizonyos mezők kitöltéséhez szükséges információkérést, amely arra a személyre vonatkozik, akivel összefüggésben a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtották.

6. cikk

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések időzítése

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások hatékony intézkedésekkel, rendszerekkel és eljárásokkal rendelkeznek a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés haladéktalan benyújtásához az 596/2014/EU rendelet 16. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően, amint felmerül a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció, vagy a bennfentes kereskedelem vagy piaci manipuláció kísérlete alapos gyanúja.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések, rendszerek és eljárások lehetővé teszik a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó olyan jelentéseket, amelyek múltbeli ügyletekhez és megbízásokhoz kapcsolódnak, amennyiben későbbi események vagy információk alapján gyanú merült fel.

Ilyen esetben a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentésben megindokolják az illetékes hatóságnak a gyanús jogsértés és a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtása közötti, az eset speciális körülményeihez kapcsolódó időeltérést.

(3)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások benyújtanak az illetékes hatóságnak minden olyan további releváns információt, amelyről a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés eredeti benyújtását követően szereznek tudomást és biztosítják az illetékes hatóság által kért adatokat vagy dokumentumokat.

7. cikk

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentések tartalma

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a mellékletben meghatározott formanyomtatvány használatával nyújtják be a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtó személyek egyértelműen és pontosan töltik ki a bejelentett megbízások vagy ügyletek szempontjából releváns adatmezőket. A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést benyújtó személy személyazonossága és – foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek esetében – annak megadása, hogy a jelentést benyújtó személy milyen minőségben jár el, mindenekelőtt, hogy saját számlára kereskedik-e vagy harmadik fél nevében hajt végre megbízásokat;

b)

a megbízás vagy ügylet ismertetése, beleértve:

i.

a megbízás típusát és a kereskedés típusát, különös tekintettel a részvénycsomagokra, valamint azt, hogy hol került sor a tevékenységre;

ii.

az árat és a volument;

c)

annak indoka, hogy miért merül fel az ügylettel vagy megbízással kapcsolatban a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azok kísérletének gyanúja;

d)

az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő megbízásban vagy ügyletben részt vevő személyek azonosításának módja, beleértve a megbízást adó vagy az ügyletet lebonyolító személy azonosítását, és annak a személynek az azonosítását, akinek a képviseletében adták a megbízást vagy hajtották végre az ügyletet;

e)

bármely más olyan információ és igazoló dokumentum, amelyet az illetékes hatóság relevánsnak tekinthet a bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció vagy azokra irányuló kísérlet feltárása, kivizsgálása és a megfelelő jogérvényesítés szempontjából.

8. cikk

A továbbítás módja

(1)   A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek, valamint a kereskedési helyszíneket működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentést az 596/2014/EU rendelet 16. cikke (1) és (3) bekezdésében említett illetékes hatóságnak nyújtják be az igazoló dokumentumokkal és csatolmányokkal együtt a szóban forgó illetékes hatóság által meghatározott elektronikus eszközök útján.

(2)   Az illetékes hatóságok közzéteszik weboldalukon az (1) bekezdésben említett elektronikus eszközöket. Ezeknek az elektronikus eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege a továbbítás során fennmaradjon.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(6)  A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2016/522 felhatalmazáson alapuló rendelete az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 88., 2016.4.5., 1. o.).


MELLÉKLET

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés formanyomtatványa

1. SZAKASZ –   

A JELENTÉST BENYÚJTÓ SZERVEZET/SZEMÉLY AZONOSÍTÁSA

Foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy teljesítő személyek/kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és befektetési vállalkozások – minden esetben meg kell adni a következőket:

A természetes személy neve

[A benyújtó szervezeten belül a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáért felelős természetes személy vezetékneve(i) és utóneve(i).]

Pozíció a bejelentő szervezeten belül

[A benyújtó szervezeten belül a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés benyújtásáért felelős természetes személy pozíciója.]

A bejelentő szervezet neve

[A bejelentő szervezet teljes neve, jogi személyek esetében beleértve:

adott esetben a cégnyilvántartásba vétel helye szerinti ország jogának megfelelő társasági formát, valamint

adott esetben az ISO 17442 szabvány szerinti LEI-kódnak megfelelő jogalany-azonosító (LEI) kódot.]

A bejelentő szervezet címe

[Teljes cím (pl. utca, házszám, irányítószám, település, állam/tartomány) az ország megnevezésével.]

A szervezet milyen minőségben jár el az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő ügylet vagy megbízás tekintetében

[Annak ismertetése, hogy a bejelentő szervezet milyen minőségében járt el azon megbízás(ok) vagy ügylet(ek) vonatkozásában, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek, például megbízásokat bonyolított le ügyfelek nevében, saját számlára járt el, kereskedési helyszínt működtetett vagy rendszeres internalizáló volt.]

A kereskedési tevékenység típusa (árjegyzés, arbitrázs stb.) és a bejelentő szervezet által forgalmazott eszköz típusa (értékpapír, származtatott termék stb.)

(ha rendelkezésre áll)

A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozóan benyújtott jelentés tárgyát képező személlyel való kapcsolat

[Társasági, szerződéses vagy szervezeti szabályozások, körülmények vagy kapcsolatok ismertetése]

Kapcsolattartó további információkérés esetén

[A bejelentő szervezeten belüli kapcsolattartó személy e jelentéssel kapcsolatos további információkérés esetén (pl. megfelelési vezető) és a releváns kapcsolattartási adatok:

vezetéknév(nevek) és utónév(nevek),

a kapcsolattartó személy pozíciója a bejelentő szervezeten belül,

munkahelyi e-mail cím.]

2. SZAKASZ –   

ÜGYLET/MEGBÍZÁS

A pénzügyi eszköz ismertetése:

[Ismertesse a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés tárgyát képező pénzügyi eszközt, megadva a következőket:

a pénzügyi eszköz teljes neve vagy leírása,

adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott eszközazonosító kód vagy más kódok,

a pénzügyi eszköz típusa a pénzügyi eszközök osztályozásához használt taxonómiának megfelelően és a kapcsolódó kód (ISO 10962 szerinti CFI-kód).]

[az OTC-derivatívákhoz kapcsolódó megbízások és ügyletek további elemei

(az alábbi lista nem kimerítő jellegű)

Azonosítsa az OTC-derivatíva típusát (pl. különbözeti ügylet (CFD), swapügylet, hitel-nemteljesítési csereügylet (CDS), vagy tőzsdén kívüli (OTC) opciós ügylet) az 1247/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett típusoknak megfelelően.

Ismertesse az OTC-derivatívák jellemzőit, ideértve legalább a következőket (amennyiben az adott derivatívatípus esetében releváns):

névleges összeg (névérték),

az a pénznem, amelyben az ár denominált,

a lejárat időpontja,

felár (ár),

kamatláb.

Amennyiben az adott típusú OTC-derivatíva szempontjából releváns, ismertesse legalább a következőket:

árrés, előlegfizetés, az alapul szolgáló pénzügyi eszköz névleges összege vagy értéke,

az ügylet feltételei, így a kötési árfolyam, a szerződéses feltételek (pl. különbözetre fogadás nyeresége vagy vesztesége árlépésközönként).

Ismertesse az OTC-derivatíva alapul szolgáló pénzügyi eszközét, megadva a következőket:

az alapul szolgáló pénzügyi eszköz teljes neve vagy a pénzügyi eszköz leírása,

adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott eszközazonosító kód vagy más kódok,

a pénzügyi eszköz típusa a pénzügyi eszközök osztályozásához használt taxonómiának megfelelően és a kapcsolódó kód (ISO 10962 szerinti CFI-kód).]

Az esetleg bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülő ügylet vagy megbízás dátuma és időpontja

[Adja meg a megbízás(ok) vagy ügylet(ek) dátumát(dátumait) és időpontját (időpontjait), az időzóna megjelölésével.]

Az a piac, ahol a megbízást vagy ügyletet lebonyolítják

[Adja meg a következőket:

azon kereskedési helyszín, rendszeres internalizáló vagy az Unión kívüli szervezett kereskedési platform neve és azonosító kódja, ahol a megbízást adták és az ügyletet lebonyolították, a 600/2014/EU rendelet 26. cikke szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottaknak megfelelően, vagy

amennyiben a megbízást vagy az ügyletet nem a fent említett kereskedési helyszínek valamelyikén adták, illetőleg bonyolították le, fel kell tüntetni a „kereskedési helyszínen kívül” megjegyzést.]

Helyszín (ország)

[Az ország teljes neve és az ISO 3166-1 szabvány szerinti, két karakterből álló országkód.]

[Adja meg, hogy:

hol adták a megbízást (ha az információ rendelkezésre áll),

hol bonyolították le a megbízást.]

A megbízás vagy ügylet ismertetése

[Adja meg a bejelentett megbízás(ok) vagy ügylet(ek) legalább következő jellemzőit

az ügylet hivatkozási száma/megbízás hivatkozási száma; (ha rendelkezésre áll),

a teljesítés dátuma és időpontja,

vételár/értékesítési ár,

a pénzügyi eszközök volumene/mennyisége

[Amennyiben több megbízás vagy ügylet minősülhet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek, az ilyen megbízások vagy ügyletek áraira és volumenére vonatkozó részleteket a STOR mellékletében lehet benyújtani az illetékes hatóság számára.]

a megbízás benyújtására vonatkozó információk, beleértve legalább a következőket:

a megbízás típusa (pl. x EUR-s limitáras vételi megbízás),

a megbízás adásának módja (pl. elektronikus megbízási könyv),

a megbízás adásának időzítése,

a megbízást ténylegesen adó személy,

a megbízást ténylegesen átvevő személy,

a megbízás továbbításának módja.

A megbízás törlésére vagy módosítására vonatkozó információk (adott esetben):

a módosítás vagy törlés ideje;

a megbízást módosító vagy törlő személy,

a módosítás jellege (pl. az ár vagy a mennyiség módosítása) és a módosítás mértéke,

[Amennyiben több megbízás vagy ügylet minősülhet bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak, vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek, az ilyen megbízások vagy ügyletek áraira és volumenére vonatkozó részleteket a gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentés mellékletében lehet benyújtani az illetékes hatóság számára.]

a megbízás módosításának módja (pl. e-mailben, telefonon stb.).]

3. SZAKASZ –   

A GYANÚ JELLEGÉNEK ISMERTETÉSE

A gyanú jellege

[Adja meg azon jogsértés típusát, amelynek a bejelentett megbízás vagy ügylet minősülhet:

piaci manipuláció,

bennfentes kereskedelem,

piaci manipuláció kísérlete,

bennfentes kereskedelem kísérlete.]

A gyanú indokai

[A tevékenység ismertetése (ügyletek és megbízások, a megbízás adásának vagy az ügylet lebonyolításának módja és a megbízás vagy ügylet azon jellemzői, amelyek gyanússá teszik), valamint annak megadása, hogy az ügy hogyan jutott a bejelentő személy tudomására, továbbá a gyanú indokainak ismertetése.

Nem kimerítő jellegű iránymutató kritériumként a leírás kiterjedhet:

olyan pénzügyi eszközök esetében, amelyeket kereskedési helyszínre bevezettek vagy amelyekkel ott kereskednek, az olyan megbízási könyvi interakciók/ügyletek jellegének ismertetésére, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy azokra irányuló kísérletnek minősülhetnek,

OTC-derivatívák esetében az alapul szolgáló eszközre vonatkozó ügyletek vagy megbízások részleteire, és az alapul szolgáló eszközökkel azonnali piacon végrehajtott kereskedés, valamint az OTC-derivatívával végrehajtott bejelentett kereskedés közötti esetleges kapcsolatra vonatkozó információra.]

4. SZAKASZ –   

AZON SZEMÉLY AZONOSÍTÁSA, AKINEK/AMELYNEK A MEGBÍZÁSAI VAGY ÜGYLETEI BENNFENTES KERESKEDELEMNEK, PIACI MANIPULÁCIÓNAK VAGY AZOKRA IRÁNYULÓ KÍSÉRLETNEK MINŐSÜLHETNEK („GYANÚSÍTOTT SZEMÉLY”)

Név

[természetes személy esetében: utónév(nevek) és vezetéknév(nevek).]

[jogi személy esetében: teljes név, beleértve adott esetben a cégnyilvántartásba vétel helye szerinti ország jogának megfelelő társasági formát, és adott esetben az ISO 17442 szabvány szerinti LEI-kódnak megfelelő jogalany-azonosító (LEI) kód.]

Születési idő

[Csak természetes személy esetében.]

[éééé-hh-nn]

Nemzeti azonosító szám (ha rendelkezésre áll)

[Ha az érintett tagállamban alkalmazandó.]

[Szám és/vagy szöveg]

Cím

[Teljes cím (pl. utca, házszám, irányítószám, település, állam/tartomány) az ország megnevezésével.]

A munkaviszonyra vonatkozó adatok

Hely

Pozíció

A gyanúsított személy munkaviszonyára vonatkozó információ, a bejelentő szervezeten belül rendelkezésre álló információforrások alapján (pl. ügyfelek esetében számladokumentáció, a bejelentő szervezet alkalmazottja esetében a személyzeti információs rendszer).]

Számlaszám(ok)

[A készpénzszámla és értékpapírszámla (számlák), közös számlák számlaszámai vagy a gyanúsított szervezet/személy által tartott számlára vonatkozó meghatalmazás.]

Az ügyletekre vonatkozó, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet szerinti bejelentésnek megfelelő ügyfél-azonosító (vagy bármely más azonosító kód)

[Amennyiben a gyanúsított személy a bejelentő szervezet ügyfele.]

Az érintett pénzügyi eszközök kibocsátójával való kapcsolat (adott esetben és amennyiben ismert)

[Társasági, szerződéses vagy szervezeti szabályozások, körülmények vagy kapcsolatok ismertetése]

5. SZAKASZ –   

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A bejelentő szervezet által a jelentés szempontjából relevánsnak tartott háttér- vagy egyéb információk

[A következő lista nem kimerítő jellegű.

a gyanúsított személy pozíciója (pl. lakossági ügyfél, intézmény),

a gyanúsított szervezet/személy eljárásának jellege (saját számlás, egy ügyfél nevében végrehajtott, egyéb),

a gyanúsított szervezet/személy portfóliójának mérete,

amennyiben a gyanúsított szervezet/személy a bejelentő személy/szervezet ügyfele, az ügyféllel folytatott üzleti kapcsolat kezdetének dátuma,

a gyanúsított szervezet kereskedési részlegénél folytatott tevékenység típusa, amennyiben rendelkezésre áll,

a gyanúsított szervezet/személy kereskedésének mintája. Iránymutatásként a következő példák hasznos információt jelenthetnek:

a gyanúsított szervezet/személy kereskedési gyakorlata, például tőkeáttétel és short ügylet alkalmazása, valamint az alkalmazás gyakorisága,

a bejelentett megbízás/ügylet méretének a gyanúsított szervezet/személy által az elmúlt 12 hónapban benyújtott megbízások/lebonyolított ügyletek átlagos méretével való összehasonlíthatósága,

a gyanúsított szervezet/személy által folytatott gyakorlat azon kibocsátók vonatkozásában, amelyeknek az értékpapírjait az elmúlt 12 hónapban forgalmazta, vagy azon értékpapírtípusok vonatkozásában, amelyeket az elmúlt 12 hónapban forgalmazott, mindenekelőtt az, hogy a bejelentett megbízás/ügylet olyan kibocsátóhoz kapcsolódik-e, amelynek az értékpapírjait a gyanúsított szervezet/személy az elmúlt évben forgalmazta,

egyéb szervezetek/személyek, amelyekről ismert, hogy részt vettek olyan megbízásokban vagy ügyletekben, amelyek bennfentes kereskedelemnek, piaci manipulációnak vagy bennfentes kereskedelemre vagy piaci manipulációra irányuló kísérletnek minősülhetnek:

nevek,

tevékenység (pl. például megbízásokat bonyolít le ügyfelek nevében, saját számlára jár el, kereskedési helyszínt működtet vagy rendszeres internalizáló stb.).]

6. SZAKASZ –   

CSATOLT DOKUMENTUMOK

[A gyanús ügyletekre és megbízásokra vonatkozó jelentéssel együtt benyújtott igazoló csatolmányok és dokumentumok felsorolása.

Például e-mailek, beszélgetések felvételei, megbízási/ügyleti adatok, visszaigazolások, brókerjelentések, meghatalmazások és adott esetben médiavisszhang.

Amennyiben a megbízásokra/ügyletekre vonatkozó, e formanyomtatvány 2. szakaszában említett részletes információkat külön mellékletben nyújtják be, fel kell tüntetni a szóban forgó melléklet címét.]