30.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 116/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/673 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. április 29.)

az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére, 16. cikke (1) bekezdésére, 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjára, 19. cikke (3) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, 22. cikke (1) bekezdésére és 38. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)

A tengeri moszatok és más algák a Szerződés I. mellékletében szereplő Brüsszeli Nómenklatúra 12. árucsoportjába tartoznak. A tengeri moszatok és más algák ezért a 834/2007/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja alá tartozó mezőgazdasági termékek. Mivel a „mikroalgák” a „más algák” közé tartoznak, a mikroalgák is a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

(2)

Mivel a 889/2008/EK bizottsági rendelet (2) eddig nem határozott meg részletes termelési szabályokat az élelmiszerként használandó mikroalgákra vonatkozóan, és mivel kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen termelési szabályokat kell követniük a gazdasági szereplőknek az élelmiszerként használandó mikroalgák termesztése során, egyértelművé kell tenni a helyzetet, és részletes szabályokat kell meghatározni a szóban forgó termékekre vonatkozóan.

(3)

A mikroalgák termelése sok tekintetben hasonlít a tengeri moszatok termelésére, még akkor is, ha az előbbi nem tengerben történik. Ezenfelül ha a mikroalgákat tenyésztett víziállatok takarmányaként hasznosítják, akkor – a többsejtű tengeri algához vagy a fitoplanktonhoz hasonlóan – a 889/2008/EK bizottsági rendelet 6a. cikkével összhangban a tengeri moszat termelésére és begyűjtésére vonatkozó termelési szabályokat kell alkalmazni rájuk. Ezért helyénvaló nyilvánvalóvá tenni, hogy a tengeri moszatra vonatkozó termelési szabályok a mikroalgák élelmiszerként való továbbhasznosítás céljából történő termelésére is alkalmazandók.

(4)

A 889/2008/EK rendelet 25e. cikkének 3. bekezdésében és 25o. cikke 1. bekezdésének harmadik albekezdésében, a nem ökológiai módszerrel tenyésztett víziállatok ivadékainak és a kéthéjú kagylók nem ökológiai keltetőből származó ikráinak az ökológiai termelés során való használatára vonatkozó átmeneti intézkedések 2015. december 31-ig voltak érvényesek, amiből az következik, hogy az említett időponttól kezdődően az ökológiai termelésben használt valamennyi ivadéknak és kéthéjúkagyló-ikrának ökológiai termelésből kell származnia. Mivel úgy tűnik, hogy nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben ökológiai termelésből származó ivadékok és kéthéjúkagyló-ikrák, az említett időtartamot egy évvel meg kell hosszabbítani, hogy a gazdasági szereplőknek legyen idejük elegendő mennyiségű ökológiai termelésből származó ivadékot és kéthéjúkagyló-ikrát előállítani.

(5)

A Bizottságnak a 889/2008/EK rendelet 29d. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2015. augusztus 1-je előtt felül kell vizsgálnia egyes borászati eljárásokat, folyamatokat és kezeléseket, mérlegelve a szóban forgó gyakorlatok fokozatos megszüntetését vagy további korlátozását.

(6)

A Bizottság felkérte a biogazdálkodással kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoportot (EGTOP), hogy értékelje az említett borászati eljárások, folyamatok és kezelések hatását az ökológiai bor egyes lényegi tulajdonságaira, valamint azt, hogy rendelkezésre állnak-e az azokat helyettesítő alternatív módszerek. Az EGTOP ajánlotta (3) e gyakorlatok további használatának engedélyezését az ökológiai borászatban, tekintettel arra, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre életképes alternatívák. Az EGTOP ajánlotta továbbá, hogy az említett módszereket bizonyos idő elteltével újra kell értékelni a jelenlegivel egyező célból – vagyis azok fokozatos megszüntetése vagy további korlátozása érdekében. Ezért a 2015. augusztus 1-jei határidőt három évvel meg kell hosszabbítani.

(7)

Az illetékes hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy ideiglenes jelleggel engedélyezzenek az állattartási szabályok alóli kivételt abban az esetben, ha egyedi körülmények miatt a gazdasági szereplők nem tudnák folytatni vagy újrakezdeni az ökológiai termelést. Különösen az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagy arányú pusztulása esetén engedélyezhetik az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását nem ökológiai tartásból származó állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre. Egyértelművé kell tenni, hogy az említett esetben az állatállomány nem ökológiai tartásból származó állatokkal való bővítése kapcsán alkalmazandó átállási időszakot továbbra is be kell tartani.

(8)

Ezenkívül tekintettel arra, hogy az elmúlt években korlátozásra került annak lehetősége, hogy az ökológiai termelés során nem ökológiai módszerrel tenyésztett víziállatok ivadékait használják fel, helyénvaló hasonló kivételeket meghatozni a termelési szabályok alól a tenyésztett víziállatok nagy arányú pusztulása esetére is.

(9)

A 889/2008/EK rendelet II. melléklete sorolja fel az ökológiai termelésben való használatra engedélyezett termékeket a 834/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének h) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint. A szóban forgó termékek különböző kritériumok – többek között a felhasználás és az eredet – alapján 7 csoportba kerültek besorolásra. Hasznosnak tűnik egyszerűsíteni a táblázatot, és a besoroláshoz csak az eredet kritériumát használni.

(10)

A 889/2008/EK rendelet II. mellékletének táblázatában a jobb oldali oszlop tartalmazza a mellékletben felsorolt termékek – köztük mikroorganizmusok és anyagok – leírását, az összetételükre vonatkozó követelményeket és felhasználási feltételeiket. A szóban forgó termékek ökológiai termelésben való felhasználási feltételeinek és különösen a megfelelő felhasználási kategóriáknak (rovarölő, atkaölő vagy gombaölő szer stb.) ugyanakkor meg kell felelniük a hatóanyagok felhasználására vonatkozóan az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletében meghatározott feltételeknek. Ha az említett rendelet a felhasználást általában a mezőgazdaság szintjén korlátozza, akkor a felhasználás engedélye az ökológiai termelés esetében is korlátozott. Ezenkívül a tapasztalat azt mutatja, hogy a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében felsorolt termékek felhasználásának feltételei igen gyakran megegyeznek az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás esetében, és valójában alig van a felhasználásra vonatkozó korlátozás.

(11)

A rendszert ezért egyszerűsíteni kell annak elkerülése érdekében, hogy a 889/2008/EK rendelet II. melléklete olyan felhasználásokat tartalmazzon, amelyek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet alapján már nincsenek jóváhagyva. Ugyanakkor jelezni kell, hogy minden, az 540/2011/EU végrehajtási rendelet által általában a mezőgazdaságban jóváhagyott felhasználás automatikusan engedélyezett az ökológiai termelésben is, kivéve, ha külön fel van tüntetve, hogy egyes felhasználásokra szigorúbb korlátozások vonatkoznak.

(12)

A 834/2007/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a tagállamok egyes anyagokkal kapcsolatban engedélyezés, valamint a 889/2008/EK rendelet II. mellékletébe való felvétel céljából iratanyagokat nyújtottak be a többi tagállam és a Bizottság számára. Az iratokat az EGTOP és a Bizottság megvizsgálta.

(13)

Az EGTOP ajánlásaiban (5) többek között arra a következtetésre jutott, hogy a szén-dioxid, a kovaföld (diatomaföld), a zsírsavak és a kálium-bikarbonát anyagok megfelelnek az ökológiai termelésre vonatkozó célkitűzéseknek és elveknek. Ezért ezeket az anyagokat fel kell venni a 889/2008/EK rendelet II. mellékletébe. Ezenkívül annak érdekében, hogy a hatóanyagok megnevezése igazodjon az 540/2011/EU végrehajtási rendelethez, helyénvaló a zsírsav káliumsója (káliszappan) megnevezést zsírsavakra válatoztatni.

(14)

Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 23. cikke szerint az egyszerű anyagok olyan anyagok, amelyek hasznosak növényvédő szerként, de amelyeket döntően nem erre a célra használnak. Sokukat már egyszerű anyagként való besorolásuk előtt hagyományosan használták az ökológiai gazdálkodásban. Ezek között számos növényi vagy állati eredetű élelmiszer van. Helyénvaló a szóban forgó egyszerű anyagok felhasználását engedélyezni az ökológiai gazdálkodásban, és ezért felvenni azokat a 889/2008/EK rendelet II. mellékletébe, amennyiben megfelelnek annak a két kritériumnak, hogy egyfelől a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkében szereplő „élelmiszer” fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak, másfelől pedig növényi vagy állati eredetűek.

(15)

A 889/2008/EK rendelet VI. melléklete sorolja fel az ökológiai termelésben való használatra engedélyezett takarmány-adalékanyagokat a 834/2007/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 16. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint.

(16)

Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnél (8) alkalmazott megközelítéshez való igazodás érdekében máshogy kell megjeleníteni a VI. mellékletet. Nevezetesen a VI. melléklet táblázatának bal oldali oszlopában fel kell tüntetni az adalékanyag azonosító számát vagy a funkciós csoportot, valamint a „technológiai adalékanyagok” és a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” csoportjába történő besorolást összhangba kell hozni az 1831/2003/EK rendeletben használt besorolással. A 889/2008/EK rendelet VI. mellékletének 4. pontjában „az állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” csoportjába tartozó anyagok megnevezését is hozzá kell igazítani az 1831/2003/EK rendelet szóhasználatához.

(17)

A 834/2007/EK rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a tagállamok egyes takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatban engedélyezés, valamint a 889/2008/EK rendelet VI. mellékletébe való felvétel céljából iratanyagokat nyújtottak be a többi tagállam és a Bizottság számára. Az iratokat az EGTOP és a Bizottság megvizsgálta. Az EGTOP takarmányanyagokra és takarmány-adalékanyagokra vonatkozó ajánlásai (9) alapján a következő, az EGTOP által az ökológiai termelésre vonatkozó célkitűzéseknek és elveknek megfelelőnek ítélt anyagok felhasználását engedélyezni kell: szelénnel dúsított élesztő, diréz-klorid-trihidroxid (TBCC) és cink-klorid-hidroxid-monohidrát (TBZC).

(18)

A 131/2014/EU (10), az (EU) 2015/861 (11) és az (EU) 2015/1152 (12) bizottsági végrehajtási rendeletek által bevezetett módosítások alapján fel kell váltani a már nem létező„természetes eredetű, tokoferolban gazdag kivonatok”,„E2 Jód” és „E3 Kobalt” anyagokat a megfelelő kategóriába tartozó új anyagokkal. Ezenkívül ki kell javítani bizonyos pontatlanságokat a „d) Kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok” funkcionális csoportba tartozó bentonit-montmorillonit és klinoptilolit azonosító száma tekintetében.

(19)

A 889/2008/EK rendelet VIII. melléklete sorolja fel a feldolgozott ökológiai élelmiszerek, élesztők és élesztőtartalmú termékek termeléséhez használt eengedélyezett anyagokat a 834/2007/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 21. cikke szerint.

(20)

Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) való összhang érdekében módosítani kell a szilícium-dioxid-gél vagy kolloid oldat (E 551) különleges felhasználási feltételeit, valamint a bentonitra vonatkozó speciális tisztasági kritériumot. A kaolin (E 559) meglévő engedélyét vissza kell vonni, mivel az 1333/2008/EK rendelet az adalékanyag felhasználását 2014. január 31-ig engedélyezte.

(21)

A 834/2007/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően a tagállamok egyes élelmiszer-adalékanyagokkal, technológiai segédanyagokkal és egyes egyéb anyagokkal kapcsolatban engedélyezés, valamint a 889/2008/EK rendelet VIII. mellékletébe való felvétel céljából iratanyagokat nyújtottak be a többi tagállam és a Bizottság számára. Az iratokat az EGTOP és a Bizottság megvizsgálta.

(22)

Az EGTOP élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó ajánlásai (14) alapján a következő, az EGTOP által az ökológiai termelésre vonatkozó célkitűzéseknek és elveknek megfelelőnek ítélt anyagok felhasználását engedélyezni kell: méhviasz (E 901), karnaubaviasz (E 903), gellángumi (E 418) és eritrit (E 968).

(23)

Ezenkívül a következő adalékanyagokra vonatkozó felhasználási feltételeket az EGTOP ajánlása alapján módosítani kell: kén-dioxid, kálium-metabiszulfit, tokoferolban gazdag kivonat, lecitinek, citromsav, nátrium-citrát, borkősav, glicerin, nátrium-karbonát, szilícium-dioxid-gél vagy kolloid oldat, valamint nátrium-hidroxid. Az ökológiai nyersanyagból előállított lecitin rendelkezésre áll ugyan a piacon, de az ökológiai élelmiszerfeldolgozó-iparban a legtöbb felhasználáshoz megfelelő minőségű lecitinre van szükség. Az ökológiai élelmiszer-termelés szempontjából megfelelő minőség pedig jelenleg nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Tekintettel az ökológiai élelmiszer-termelésben szükséges különböző minőségű ökológiai lecitin átmeneti hiányára, elő kell írni, hogy hároméves átmeneti időszak alatt a nem ökológiai nyersanyagból előállított lecitint fel lehet használni az ökológiai élelmiszerek termelése során.

(24)

Az EGTOP technológiai segédanyagokra vonatkozó ajánlásai alapján engedélyezni kell az ecetsav/ecet, a tiamin-hidroklorid, a diammónium-foszfát, a nátrium-karbonát és a farost anyagokat. A nátrium-karbonát, a citromsav, a nátrium-hidroxid, a növényi olajok, a bentonit, a méhviasz és a karnaubaviasz tekintetében módosítani kell a különleges feltételeket.

(25)

Az élesztő előállításához használt technológiai segédanyagok tekintetében elő kell írni, hogy a burgonyakeményítő és a növényi olajok csak akkor használhatók, ha ökológiai termelésből származnak, mivel az említett technológiai segédanyagok ökológiai formában is elegendő minőségben és mennyiségben állnak rendelkezésre.

(26)

Végezetül a 889/2008/EK rendelet II., VI. és VIII. mellékletében már nem releváns utalni arra a rendeletre, amelynek alapján a termékek, illetve anyagok engedélyezése történt.

(27)

A 889/2008/EK rendeletet ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell.

(28)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek, az ellenőrző hatóságoknak és az ellenőrző szerveknek ésszerű idő álljon rendelkezésükre az ahhoz való igazodáshoz, hogy a tengeri moszatra vonatkozó részletes termelési szabályok a mikroalgák élelmiszerként való továbbhasznosítás céljából történő termesztésére is alkalmazandók, rendelkezni kell arról, hogy a 889/2008/EK rendelet 6a. cikkének módosítása e rendelet hatálybelépésétől számított 12 hónap elteltével alkalmazandó.

(29)

A folytonosság és a nem ökológiai módszerrel tenyésztett víziállat-ivadékok és a kéthéjú kagylók nem ökológiai keltetőből származó ikráinak használatára vonatkozó lehetőségnek a meghosszabbítása céljából a 889/2008/EK rendelet 25e. cikke (3) bekezdésének és 25o. cikke (1) bekezdésének módosítását visszamenőleges hatállyal 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(30)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazodni tudjanak a feldolgozott ökológiai élelmiszerek, élesztők és élesztőtartalmú termékek előállításához használt egyes termékekkel és anyagokkal kapcsolatban bevezetett módosításokhoz, rendelkezni kell arról, hogya 889/2008/EK rendelet VIII. mellékletének módosításai e rendelet hatálybelépésétől számított 6 hónap elteltével alkalmazandók.

(31)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 889/2008/EK rendelet módosítása

A 889/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 6a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6a. cikk

Hatály

E fejezet részletes termelési szabályokat határoz meg a tengeri moszatra vonatkozóan.

E fejezet alkalmazásában a »tengeri moszat« magában foglalja a többsejtű tengeri algát, a fitoplanktont és a mikroalgát is.”

2.

A 25e. cikk (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3)   Nem ökológiai termelésből származó ivadékok esetében a gazdaságba behozott állatok aránya a következő: 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 %, 2016. december 31-től 0 %.”

3.

A 25o. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Mindazonáltal a kéthéjú kagylók nem ökológiai keltetőből származó, az ökológiai egységekben való termelésbe bevezethető ikráinak maximális aránya 2011. december 31-től 80 %, 2014. december 31-től 50 % és 2016. december 31-től 0 % lehet.”

4.

A 29d. cikk (4) bekezdésében a „2015. augusztus 1.” dátum helyébe a „2018. augusztus 1.” dátum lép.

5.

A 47. cikk első albekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagy arányú pusztulása esetén az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását nem ökológiai tartásból származó állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy az adott átállási időszakot alkalmazzák a nem ökológiai tartásból származó állatok tekintetében;”;

b)

a cikk a következő f) ponttal egészül ki:

„f)

az állatok 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 57. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt körülmények okozta nagy arányú pusztulása esetén az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását nem ökológiai tartásból származó állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre, azzal a feltétellel, hogy a tenyésztési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmada az ökológiai tenyésztés szabályai szerint zajlik.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).”"

6.

A II. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

7.

A VI. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép;

8.

A VIII. melléklet e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Az 1. cikk következő pontjai a rájuk vonatkozóan feltüntetett időponttól alkalmazandók:

a)

az 1. pontot 2017. május 7-től kell alkalmazni;

b)

a 2. és a 3. pontot 2016. január 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a 8. pontot 2016. november 7-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).

(3)  Végleges jelentés:

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/

(4)  A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(5)  Végleges jelentés:

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/egtop-final-report-on-ppp-ii_en.pdf

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK rendelete a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).

(9)  Végleges jelentés:

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/egtop-final-report-feed-ii_en.pdf

(10)  A Bizottság 2014. február 11-i 131/2014/EU végrehajtási rendelete a kobalt(II)-acetát-tetrahidrát, a kobalt(II)-karbonát, a kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát, a kobalt(II)-szulfát-heptahidrát és a bevont, granulált kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről szóló 601/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 41., 2014.2.12., 3. o.).

(11)  A Bizottság 2015. június 3-i (EU) 2015/861 végrehajtási rendelete a kálium-jodid, a vízmentes kalcium-jodát és a bevont, granulált vízmentes kalcium-jodát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (HL L 137., 2015.6.4., 1. o.).

(12)  A Bizottság 2015. július 14-i (EU) 2015/1152 végrehajtási rendelete a növényi olajokból származó tokoferolkivonatok, a (delta-tokoferolban gazdag) növényi olajokból származó, tokoferolban gazdag kivonatok és az alfa-tokoferol valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (HL L 187., 2015.7.15., 5. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1333/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(14)  Végleges jelentés:

 

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/final_report_egtop_on_organic_food_en.pdf

 

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/egtop-final-report-food-ii_en.pdf

 

http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/expert-advice/documents/final-reports/egtop-final-report-food-iii_en.pdf


I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

Növényvédő szerek – az 5. cikk (1) bekezdésében említett termékek

A mellékletben felsorolt összes anyagnak meg kell felelnie legalább az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) mellékletében meghatározott felhasználási feltételeknek A ökológiai termelésben történő használatra vonatkozóan meghatározott szigorúbb felhasználási feltételeket az egyes táblázatok második oszlopa tartalmazza.

1.   Növényi vagy állati eredetű anyagok

Megnevezés

Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek

Azadirachta indica fából (miatyánkcserje, olvasószemfa) kivont azadirachtin

 

Egyszerű anyagok

Csak az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében vett olyan egyszerű anyagok, amelyek a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikke szerinti „élelmiszer” fogalommeghatározás hatálya alá tartoznak, továbbá növényi vagy állati eredetűek.

Gyomirtó szerként nem használható, de kártevők és betegségek elleni védekezéshez alkalmazható szerek

Méhviasz

Kizárólag a metszés során, sebkezelő anyagként

Hidrolizált fehérjék, kivéve a zselatint

 

Laminarin

A moszatot vagy ökológiai termesztéssel kell előállítani a 6d. cikknek megfelelően, vagy fenntartható módon kell betakarítani a 6c. cikknek megfelelően.

Feromonok

Csak csapdákban és adagolókban.

Növényi olajak

A gyomirtó szeren kívül minden felhasználás engedélyezett.

Chrysanthemum cinerariaefoliumból kivont piretrinek

 

Piretroidok (kizárólag deltametrin vagy lambda-cihalotrin)

Csak megfelelő attraktánsokkal ellátott csapdákban; kizárólag Batrocera oleae és Ceratitis capitata (Wied.) ellen.

Quassia amara növényből kivont kvasszia

Csak rovarölő szerként, riasztószerként.

Állati vagy növényi eredetű szagriasztók/birkafaggyú

Kizárólag a növény nem ehető részein és olyan helyen, ahol a növényi anyagot nem nyelik le juhok vagy kecskék.

2.   Mikroorganizmusok vagy mikoroorganizmusok által előállított anyagok

Megnevezés

Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek

Mikroorganizmusok

Nem GMO-eredetű.

Spinozad

 

3.   Az 1. és 2. szakaszban említettektől eltérő anyagok

Megnevezés

Leírás, az összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek vagy korlátozások

Alumínium-szilikát (kaolin)

 

Kalcium-hidroxid

Gombaölő szerként való felhasználásra csak gyümölcsfák esetében, beleértve a faiskolákat, a Nectria galligena elleni védekezésre.

Szén-dioxid

 

Rézvegyületek a következő formákban: réz-hidroxid, réz-oxiklorid, rézoxid, bordeaux-i keverék és tribázikus rézszulfát

Évente maximum 6 kg réz hektáronként

Évelő növények esetén a tagállamok – az első bekezdéstől eltérve – rendelkezhetnek úgy, hogy a 6 kg réz határérték meghaladható egy adott évben, feltéve, hogy a szóban forgó évből és a négy megelőző évből álló ötéves időszakban az átlagos tényleges mennyiség nem haladja meg a 6 kg-ot.

Etilén

 

Zsírsavak

A gyomirtó szeren kívül minden felhasználás engedélyezett.

Vas-foszfát (vas (III)-ortofoszfát)

A termesztett növények között a talajfelszínre szórandó készítmények.”

Kovaföld (diatomaföld)

 

Mészkénlé (kalcium-poliszulfid)

 

Paraffinolaj

 

Kálium-hidrogén-karbonát (másképpen: kálium-bikarbonát)

 

Kvarchomok

 

Kén

 


(1)  A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


II. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

A 22. cikk g) pontjában, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25 m. cikk (2) bekezdésében említett, takarmányozási célra használt takarmány-adalékanyagok

Az e mellékletben felsorolt takarmány-adalékanyagokat az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) szerint engedélyeztetni kell.

1.   TECHNOLÓGIAI ADALÉKANYAGOK

a)   Tartósítószerek

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

 

E 200

Szorbinsav

 

 

E 236

Hangyasav

 

 

E 237

Nátrium-formiát

 

 

E 260

Ecetsav

 

 

E 270

Tejsav

 

 

E 280

Propionsav

 

 

E 330

Citromsav

 

b)   Antioxidánsok

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

 

1b306(i)

Növényi olajokból származó tokoferolkivonatok

 

 

1b306(ii)

(Delta-tokoferolban gazdag) növényi olajokból származó, tokoferolban gazdag kivonatok

 

c)   Emulgeálószerek, stabilizátorok sűrítőanyagok és zselésítő anyagok

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

 

E 322

Lecitinek

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő.

Kizárólag tenyésztett víziállatok takarmányozására használható.

d)   Kötőanyagok és csomósodásgátló anyagok

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

 

E 535

Nátrium-ferrocianid

Maximális adagolási arány: 20 mg/kg NaCl (ferrocianid-anionként számítva)

 

E 551b

Szilikagél

 

 

E 551c

Kovaföld (diatomaföld, tisztított)

 

 

1m558i

Bentonit

 

 

E 559

Azbesztet nem tartalmazó kaolinos agyagok

 

 

E 560

Sztearitok és klorit természetes keverékei

 

 

E 561

Vermikulit

 

 

E 562

Szepiolit

 

 

E 566

Nátrolit-fonolit

 

 

1g568

Üledékes eredetű klinoptilolit

 

 

E 599

Perlit

 

e)   Szilázs-adalékanyagok

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

1k

Enzimek és mikroorganizmusok

Kizárólag szilázskészítés céljára használható, abban az esetben, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megfelelő fermentációt.

2.   ÉRZÉKSZERVI TULAJDONSÁGOKAT JAVÍTÓ ADALÉKANYAGOK

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

2b

Aromaanyagok

Kizárólag mezőgazdasági termékekből nyert kivonatok.

3.   TÁPÉRTÉKKEL RENDELKEZŐ ADALÉKANYAGOK

a)   Vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatásuk van

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

3a

Vitaminok és provitaminok

– Mezőgazdasági termékekből származó vitaminok és provitaminok.

A szintetikus úton előállított vitaminok közül csak a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonosak használhatók együregű gyomrú állatok és tenyésztett víziállatok takarmányozásához.

A szintetikus úton előállított vitaminok közül kizárólag a mezőgazdasági termékekből nyert vitaminokkal azonos A-, D- és E-vitaminok használhatók kérődzők takarmányozásához; a tagállamoknak a használatot előzetesen engedélyezniük kell annak felmérése alapján, hogy az ökológiai tartású kérődzők a takarmányadagból milyen mértékben képesek hozzájutni az említett vitaminokból szükséges mennyiségekhez.

b)   Nyomelemek vegyületei

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

 

E1 Vas

Vas-oxid

Vas-karbonát

Vas-szulfát, heptahidrát

Vas-szulfát, monohidrát

 

 

3b201

Kálium-jodid

 

3b202

Kalcium-jódát, száraz

3b203

Bevont, granulált vízmentes kalcium-jodát

 

3b301

Kobalt(II)-acetát-tetrahidrát

 

3b302

Kobalt(II)-karbonát

3b303

Kobalt(II)-karbonát-hidroxid(2:3)monohidrát

3b304

Bevont, granulált kobalt(II)-karbonát

3b305

Kobalt(II)-szulfát-heptahidrát

 

E4 Réz

Bázikus réz-karbonát, monohidrát

Réz-oxid

Réz-szulfát, pentahidrát

 

3b409

Diréz-klorid-trihidroxid (TBCC)

 

E5 Mangán

Mangán-oxid

Mangán-szulfát, monohidrát

Mangán-karbonát

 

 

E6 Cink

Cink-oxid

Cink-szulfát, monohidrát

Cink-szulfát heptahidrát

 

3b609

Cink-klorid-hidroxid-monohidrát (TBZC)

 

E7 Molibdén

Nátrium-molibdát

 

 

E8 Szelén

Nátrium-szelenit

Nátrium-szelenát

 

3b8.10, 3b8.11, 3b8.12, 3b813 és 3b817

Szelénnel dúsított inaktivált élesztő

4.   AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN ALKALMAZOTT ADALÉKANYAGOK

Azonosító szám vagy funkciós csoport

Anyag

Leírás, felhasználási feltételek

4a, 4b, 4c és 4d

»Az állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok« kategóriába tartozó enzimek és mikroorganizmusok”

 


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK rendelete a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.).


III. MELLÉKLET

A 889/2008/EK rendelet VIII. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az A. szakasz címe alatti megjegyzést, a B. szakasz címe alatti megjegyzést, valamint az A. és B. szakasz táblázataiban az „Engedély” elnevezésű oszlopot el kell hagyni.

2.

Az A. szakasz a következőképpen módosul:

a)

a kén-dioxidra, kálium-metabiszulfitra, tokoferolban gazdag kivonatra, lecitinre, citromsavra, nátrium-citrátra, borkősavra, glicerinre, nátrium-karbonátra, szilícium-dioxidra és nátrium-hidroxidra vonatkozó sorok helyébe a következő sorok lépnek:

„E 220

Kén-dioxid

X

X (Csak mézsörhöz)

Hozzáadott cukrot tartalmazó vagy nem tartalmazó gyümölcsborokban (*) és mézsörben: 100 mg (**)

E 224

Kálium-metabiszulfit

X

X (Csak mézsörhöz)

Hozzáadott cukrot tartalmazó vagy nem tartalmazó gyümölcsborokban (*) és mézsörben: 100 mg (**)

E 306 (*)

Tokoferolban gazdag kivonat

X

X

Antioxidáns

E 322 (*)

Lecitinek

X

X

Tejtermékek (2)

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő (***)

E 330

Citromsav

X

X

 

E 331

Nátrium-citrát

X

X

 

E 334

Borkősav (L(+)–)

X

X (Csak mézsörhöz)

 

E 422

Glicerin

X

 

Növényi eredetű.

Növénykivonatokhoz és -aromákhoz

E 500

Nátrium-karbonát

X

X

 

E 551

Szilícium-dioxid-gél vagy kolloid oldat

X

X

Szárított por alakú fűszernövényekhez és fűszerekhez

Aromák és propolisz

E 524

Nátrium-hidroxid

X

 

A lúgossütemény felületének kezelése és savanyúság-szabályozás ökológiai aromákban

b)

A táblázat az alábbi sorokkal egészül ki a kódszámok sorrendjének megfelelően:

„E 418

Gellángumi

X

X

Csak nagy aciltartalmú formában

E 901

Méhviasz

X

 

Csak cukrásztermékek fényezőanyagaként.

Ökológiai méhészetből származó méhviasz

E 903

Karnaubaviasz

X

 

Csak cukrásztermékek fényezőanyagaként.

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő”

c)

a táblázat a következő sorral egészül ki:

„E 968

Eritrit

X

X

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik, ioncserélő technológia használata nélkül”

3.

A B. szakasz a következőképpen módosul:

a)

A nátrium-karbonátra, a citromsavra, nátrium-hidroxidra, a növényi olajokra, a bentonitra, a méhviaszra és a karnaubaviaszra vonatkozó sorok helyébe a következő sorok lépnek:

„Nátrium-karbonát

X

X

 

Citromsav

X

X

 

Nátrium-hidroxid

X

 

Cukorgyártáshoz.

Olajkészítéshez az olívaolaj-termelés kivételével

Növényi olajok

X

X

Kenő, tapadásgátló vagy habzásgátló anyag.

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származnak

Bentonit

X

X

Kolloid anyag mézsörhöz (1)

Méhviasz

X

 

Tapadásgátló anyag.

Ökológiai méhészetből származó méhviasz

Karnaubaviasz

X

 

Tapadásgátló anyag.

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai nyersanyagból állították elő”

b)

a kaolinra vonatkozó sort el kell hagyni;

c)

a táblázat a következő sorokkal egészül ki:

„Ecetsav/ecet

 

X

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik.

Halfeldolgozáshoz, csak biotechnológiai forrásból, kivéve, ha GMO-ból állították elő

Tiamin hirdoklorid

X

X

Csak gyümölcsbor (többek között almabor, körtebor és mézsör) feldolgozásához való felhasználásra

Diammónium-foszfát

X

X

Csak gyümölcsbor (többek között almabor, körtebor és mézsör) feldolgozásához való felhasználásra

Farost

X

X

A faanyag csak tanúsítottan fenntartható módon kitermelt fából származhat.

A felhasznált fa nem tartalmazhat mérgező összetevőket (kivágás utáni kezelés, természetesen jelen levő vagy mikroorganizmusokból származó toxinok)”

4.

A C. szakaszban a burgonyakeményítőre és a növényi olajokra vonatkozó sorok helyébe a következő sorok lépnek:

„Burgonyakeményítő

X

X

Szűréshez

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származik

Növényi olajok

X

X

Kenő, tapadásgátló vagy habzásgátló anyag

Kizárólag abban az esetben, ha ökológiai termelésből származnak”


(*)  (Ebben az összefüggésben a »gyümölcsbor«: a szőlőn kívüli más gyümölcsből készített bor (többek között az almabor és a körtebor).

(**)  Minden forrásból elérhető maximális szintek, SO2 mg/l-ben kifejezve.

(***)  2019. január 1-jétől.”