7.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/539 RENDELETE

(2016. április 6.)

az 1178/2011/EU rendeletnek a pilóták teljesítményalapú navigációra vonatkozó képzése, vizsgáztatása és időszakos ellenőrzése tekintetében való módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet (2) az egyes légi járművek, illetve repülésszimulációs oktatóeszközök üzemben tartásában részt vevő pilótákra, valamint az e pilóták képzésében, vizsgáztatásában vagy ellenőrzésében részt vevő személyekre és szervezetekre vonatkozó feltételeket állapít meg.

(2)

Az említett rendeletet ki kell egészíteni az azon pilóták képzésére, vizsgáztatására és időszakos ellenőrzésére vonatkozó további követelményekkel, akik teljesítményalapú navigációs (PBN) eljárások szerint repülnek, és ezért műszerjogosításukba (IR) a PBN-jogosultságokra vonatkozó igazolást be kell jegyezni. A PBN-jogosultságokra vonatkozó igazolás bejegyzése nem jelenthet adminisztratív többletterhet az illetékes hatóság számára.

(3)

Azokat a műszerjogosítással rendelkező pilótákat, akik – a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján vagy egyéb módon – PBN-műveletekre vonatkozó elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket szereztek e rendelet alkalmazásának kezdete előtt, úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a további követelményeket, ha bizonyítani tudják az illetékes hatóság számára, hogy az így megszerzett ismereteik és készségeik egyenértékűek az e rendelet értelmében előírt tanfolyamokon és képzéseken megszerzett ismeretekkel és készségekkel. Az illetékes hatóságoknak a szóban forgó ismeretek és készségek egyenértékűségére vonatkozó határozataikat objektív adatok és kritériumok alapján kell meghozniuk.

(4)

Mivel például a légi járművük vagy a helyi repülőtér nem feltétlenül rendelkezik megfelelő hitelesített berendezéssel, nem minden pilóta repül PBN-eljárások szerint (különösen az általános célú légi közlekedésben). Ezért lehetséges, hogy az ilyen pilóták esetében jelenleg nincs szükség további, teljesítményalapú navigációval kapcsolatos képzésre és ellenőrzésre. Ennek a rendeletnek ésszerű határidőt kell biztosítania, amely figyelembe veszi, hogy milyen ütemben vezetik be a teljesítményalapú navigációs berendezéseket és eljárásokat az Unióban, és amelyet követően az ilyen pilótákra is alkalmazni kell majd a teljesítményalapú navigáció szerint repülő pilóták képzésére, vizsgáztatására és időszakos ellenőrzésére vonatkozó további követelményeket.

(5)

Meg kell hosszabbítani azt az időszakot, amely alatt a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem alkalmazzák az 1178/2011/EU rendelet rendelkezéseit az egyes légi járművekkel végzett nem kereskedelmi célú műveletekben részt vevő, harmadik országok által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra, mivel az Unió jelenleg tárgyalásokat folytat egyes harmadik országokkal azzal a céllal, hogy megkönnyítse az ilyen szakszolgálati engedélyek és orvosi bizonyítványok konvertálását. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben valamely tagállam ilyen határozatot hoz vagy hozott, e határozatot megfelelő módon közzé kell tennie, hogy minden érintett fél tudomást szerezhessen róla, valamint hogy az átláthatóság és a jogbiztonság követelményei teljesüljenek.

(6)

Az 1178/2011/EU rendeletet a berepülőpilóták jogosultságaira vonatkozó további követelményekkel is ki kell egészíteni, hogy az ilyen pilóták anélkül üzemeltethessenek valamely légi járművet egyes járatokon, hogy teljesítenék a megfelelő osztály- vagy típusjogosításra vonatkozó követelményeket.

(7)

Az 1178/2011/EU rendelet megállapítja, hogy többpilótás szakszolgálati engedély (MPL) megszerzésére irányuló tanfolyamot csak olyan jóváhagyott képzési szervezet tarthat, amely részét képezi egy légi közlekedési üzemben tartónak. Emellett az említett rendelet azt is kiköti, hogy az MPL-engedélyes mindaddig nem gyakorolhatja az engedély által biztosított jogosultságokat, amíg nem végezte el ugyanazon üzemben tartó típusátképzési tanfolyamát. Előfordulnak olyan esetek, amikor egyes MPL-engedélyesek az üzemben tartó hibájából nem tudják elvégezni az üzemben tartó típusátképzési tanfolyamát, és következésképpen sem az adott üzemben tartónál, sem egy másik üzemben tartónál nem dolgozhatnak. Az MPL-jogosultságok máshol való gyakorlására vonatkozó korlátozás miatt a szóban forgó MPL-engedélyesek hátrányba kerülnek, noha ezt biztonsági okok nem indokolják. Azok a pilóták, akik üzemben tartót váltanak, abban az esetben is kötelesek elvégezni az új üzemben tartó típusátképzési tanfolyamát, ha részt vettek az előző üzemben tartó típusátképzési tanfolyamán. Továbbá minden üzemben tartó típusátképzési tanfolyamának teljes mértékben figyelembe kell vennie, hogy az adott üzemben tartó alkalmazásába lépő pilóták mennyire tapasztaltak. A korlátozást ezért el kell törölni. Az MPL-követelmények így az ICAO-előírásokkal is összhangba kerülnek.

(8)

Az 1178/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott véleményen (3) alapulnak.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1178/2011/EU bizottsági rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Teljesítményalapú navigációs jogosultságokkal bővített IR-jogosultságok

(1)   A pilóták csak azután repülhetnek teljesítményalapú navigációs (PBN) eljárások szerint, miután PBN-jogosultságokat szereztek, és az ezekre vonatkozó igazolást a műszerjogosításukba (IR) bejegyezték.

(2)   A pilóta akkor kaphat PBN-jogosultságokat, ha eleget tesz minden alábbi követelménynek:

a)

a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített elméleti tanfolyamot;

b)

a pilóta az I. melléklet (FCL rész) FCL.615 pontjának megfelelően sikeresen elvégezte a teljesítményalapú navigációval bővített repülési képzést;

c)

a pilóta vagy az I. melléklet (FCL rész) 7. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, vagy az I. melléklet (FCL rész) 9. függelékének megfelelően sikeres jártassági vizsgát tett, illetve sikeresen megfelelt a készségellenőrzésen.

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a képzés keretében vagy a PBN-műveletekben való jártasság révén megszerzett kompetencia egyenértékű a (2) bekezdés a) és a b) pontjában említett képzéseken megszerezhető kompetenciával, és a pilóta a (2) bekezdés c) pontjában említett készségellenőrzésen vagy jártassági vizsgán hitelt érdemlően bizonyította kompetenciáját a vizsgáztatónak.

(4)   A teljesítményalapú navigáció terén szerzett kompetencia sikeres bizonyítását a (2) bekezdés c) pontjában említett jártassági vizsga vagy készségellenőrzés után be kell vezetni a repülési naplóba vagy az azzal egyenértékű nyilvántartásba, és alá kell íratni a vizsgát vagy ellenőrzést levezető vizsgáztatóval.

(5)   2020. augusztus 25-ig a PBN-jogosultságokkal nem bővített műszerjogosítással rendelkező pilóták csak PBN-jogosultságot nem igénylő útvonalakon és megközelítésekkel repülhetnek, és műszerjogosításuk megújításához sem szükséges teljesítményalapú navigációval összefüggő feltétel; ezen időpontot követően azonban már minden műszerjogosítás esetében előírás, hogy PBN-jogosultságokkal is rendelkezni kell.”

2.

A 10a. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A pilótaképző szervezeteknek legkésőbb 2020. augusztus 25-re biztosítaniuk kell, hogy az általuk kínált műszerjogosítási tanfolyam az I. mellékletben (FCL rész) szereplő követelményeknek megfelelő, teljesítményalapú navigációs jogosultságokra vonatkozó képzést is tartalmazzon.”

3.

A 12. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendelet rendelkezéseit 2017. április 8-ig nem alkalmazzák a 216/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában meghatározott, légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő, harmadik ország által kibocsátott engedéllyel és kapcsolódó orvosi minősítéssel rendelkező pilótákra. A tagállamok e határozatokat nyilvánosan elérhetővé teszik.”

4.

Az I. és a VII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

A rendelet 2016. április 8-tól alkalmazandó.

Az 1. cikk 1., 2. és 4. pontját azonban 2018. augusztus 25-től kell alkalmazni, kivéve a melléklet 1. pontjának g) alpontját, amelyet 2016. április 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. április 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 79., 2008.3.13., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011. november 3-i 1178/2011/EU rendelete a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).

(3)  Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2015. március 31-i 03/2015 sz. véleménye egy, a teljesítményalapú navigációval (PBN) végzett repülésekre vonatkozó jóváhagyás felülvizsgálatáról szóló bizottsági rendelethez.


MELLÉKLET

Az 1178/2011/EU rendelet I. és VII. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az FCL.010 pont a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„»szögalapú üzemeltetés«: olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés a pilótafülkében található irányeltérés-jelző (Course Deviation Indicator, CDI) vagy azzal egyenértékű kijelző mutatóinak kitéréseként kifejezve van megadva;

»lineáris üzemeltetés«: olyan műszeres megközelítési művelet, amelynek során a legnagyobb elfogadható hiba/a tervezett útiránytól való legnagyobb elfogadható eltérés hosszmértékegységben, például tengeri mérföldben van megadva az útiránytól való oldalirányú eltérés esetében;

»LNAV« (Lateral Navigation): oldalirányú navigáció;

»LPV«: a középvonal rádiójelének használata vertikális irányvezetéssel;

»teljesítményalapú navigáció (PBN)«: ATS útvonalon működő légi járművekre vonatkozó teljesítmény-előírásokon vagy műszeres megközelítési eljáráson alapuló vagy kijelölt légtérben végrehajtott területi navigáció;

»RNP APCH«: műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott teljesítményalapú navigációs előírás;

»RNP APCH művelet az LNAV minimumig«: kétdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározás alapján történik;

»RNP APCH művelet az LNAV/VNAV minimumig«: háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez a vízszintes irányvezetés a GNSS-helymeghatározáson alapján történik, a függőleges irányvezetést pedig vagy a Baro VNAV funkció, vagy a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);

»RNP APCH művelet az LPV minimumig«: háromdimenziós műszeres megközelítési művelet, amelyhez mind az oldalirányú, mind a függőleges irányvezetést a GNSS-helymeghatározás biztosítja műholdas pontosító rendszerrel (SBAS);

»RNP AR APCH«: különleges jóváhagyást igénylő műszeres megközelítési műveletek során alkalmazott navigációs előírás;

»háromdimenziós műszeres megközelítési művelet«: mind oldalirányú, mind függőleges irányvezetést alkalmazó műszeres megközelítési művelet;

»kétdimenziós műszeres megközelítési művelet«: olyan műszeres megközelítési művelet, amely csak oldalirányú irányvezetést alkalmaz;

»VNAV« (Vertical Navigation): függőleges navigáció.”;

b)

az FCL.600 pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az FCL.825 pontban előírtak kivételével repülőgép, helikopter, léghajó és helyből felszálló repülőgép IFR szerinti üzemeltetését csak

a)

PPL-, CPL-, MPL- és ATPL-engedélyesek; és

b)

a légtérrel kapcsolatos, vonatkozó követelményeknek, valamint a légijármű-kategóriának megfelelő műszerjogosítással rendelkező engedélyesek végezhetik (kivéve, amikor jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést teljesítenek, vagy kétkormányos repülésoktatásban vesznek részt).”;

c)

az FCL.605 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Az IR jogosultjának jogosultságai a légi jármű IFR szerinti vezetésére és ezen belül PBN-műveletekre terjednek ki legalább 60 m (200 láb) minimális elhatározási magassággal.”;

d)

az FCL.700 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta csak akkor járhat el légijármű-pilótaként, ha érvényes és megfelelő osztály- és típusjogosítással rendelkezik, kivéve a következő esetek bármelyikében:

i.

a LAPL, SPL és BPL esetében;

ii.

amikor az osztály- vagy típusjogosítás megújítását célzó jártassági vizsgát vagy készségellenőrzést teljesíti;

iii.

amikor repülésoktatásban részesül;

iv.

ha rendelkezik az FCL.820 pont szerint kiadott berepülői jogosítással.”;

e)

az FCL.700 pont c) alpontját el kell hagyni;

f)

az FCL.820 pont c) 3. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

repülések végrehajtására a H. alrész szerinti típus- vagy osztályjogosítások nélkül, azzal a kivétellel, hogy a berepülői jogosítás nem használható kereskedelmi légi szállítási műveletekhez.”;

g)

az 5. függelék 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az MPL-tanfolyamra szóló jóváhagyás csak olyan jóváhagyott képzési szervezetnek adható, amely részét képezi egy olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartónak, amelynek a tanúsítását az ORO rész szerint adták ki, vagy pedig ilyennel áll egyedi szerződésben.”;

h)

a 7. függelék a következőképpen módosul:

i.

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az IR-kérelmezőnek ugyanolyan osztályú vagy típusú légi járművön kell oktatásban részesülnie, mint amilyennel a jártassági vizsgán fog repülni, és amely megfelelően fel van szerelve a képzéshez és a vizsgáztatáshoz.”;

ii.

a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt légi jármű kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:

Magasságtartás

Általános eltérési érték

± 100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten

+ 50 láb/– 0 láb

Legalacsonyabb süllyedési magasság/megközelítésmegszakítási pont/tengerszint feletti magasság

+ 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás

Rádiónavigációs eszközökkel

± 5°

Szögeltérések

Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS)

Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) »lineáris« oldalirányú eltérések

az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ± 

Formula

-ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.

Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve)

mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000  lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.

Iránytartás

Minden hajtómű működik

± 5°

Szimulált hajtómű-meghibásodással

± 10°

Sebességtartás

Minden hajtómű működik

± 5 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó;

A VIZSGA TARTALMA

Repülőgépek

1. SZAKASZ – REPÜLÉS ELŐTTI MŰVELETEK ÉS INDULÁS

Az ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a jégtelenítési és jegesedésgátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.

a

A repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározásakor

b

A légiforgalmi irányító szolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata

c

ATC repülési terv, IFR repülési terv/repülési napló elkészítése

d

Az indulási, érkezési és megközelítési eljárásokhoz szükséges navigációs segédeszközök meghatározása

e

Repülés előtti ellenőrzés

f

Időjárási minimumok

g

Gurulás

h

Indulás teljesítményalapú navigációval (adott esetben)

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és az indulási térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

i

Felszállás előtti eligazítás, felszállás

j (1)

Áttérés műszeres repülésre

k (1)

Műszeres indulási eljárások, ezen belül indulás teljesítményalapú navigációval, valamint a magasságmérő beállítása

l (1)

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG (1)

a

A repülőgép vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, beleértve a vízszintes repülést különböző sebességeken és a trimm használatát

b

Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal

c

Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve a hosszan tartó 45° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat

d (*)

Átesésközeli helyzetből való visszatérés vízszintes repülésben, emelkedő/süllyedő fordulókban és leszállási konfigurációban – csak a repülőgépekre vonatkozik

e

Részlegesen letakart műszerfal: stabilizált emelkedés vagy süllyedés, egykanalas fordulók megadott irányba, szokatlan térbeli helyzet megszüntetése – csak a repülőgépekre vonatkozik

3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK (1)

a

Útvonaltartás, beleértve például az NDB vagy VOR jelek alapján vagy útpontok között történő útvonaltartást

b

A navigációs rendszer és a rádiónavigációs eszközök használata

c

Vízszintes repülés, az irány, a magasság és a repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás, trimmelési technika

d

A magasságmérő beállítása

e

Az ETA-k kiszámítása és felülvizsgálata (várakozás útvonalon, ha szükséges)

f

A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése

g

Jegesedés elleni eljárások, ha szükséges, szimulálva

h

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

3a. SZAKASZ – ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése (adott esetben)

b

Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések

c

A tengerszint feletti magasságra és a sebességre vonatkozó korlátozások (adott esetben)

d

Érkezés teljesítményalapú navigációval (adott esetben)

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és az érkezési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

4. SZAKASZ (1) – HÁROMDIMENZIÓS MŰVELETEK (3)

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése

A függőleges pályaszög ellenőrzése

Az RNP APCH esetében:

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

b

A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket, beleértve a létesítmények azonosítását

c (2)

Várakozási eljárás

d

A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása

e

A megközelítés időbeosztása

f

Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)

g (2)

Átstartolás végrehajtása

h (2)

Megszakított megközelítési eljárás/leszállás

i

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

5. SZAKASZ (1) – KÉTDIMENZIÓS MŰVELETEK (3)

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése

Az RNP APCH esetében:

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

b

A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket, beleértve a létesítmények azonosítását

c (2)

Várakozási eljárás

d

A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása

e

A megközelítés időbeosztása

f

A megközelítésmegszakítási ponttól (MAPT) mért magasság/távolság ellenőrzése, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés), ereszkedési pontok (Step Down Fixes, SDFs) (adott esetben)

g (2)

Átstartolás végrehajtása

h (2)

Megszakított megközelítési eljárás/leszállás

i

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

6. SZAKASZ – REPÜLÉS EGY ÜZEMKÉPTELEN HAJTÓMŰVEL (csak több hajtóműves repülőgépek esetében) (1)

a

Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után vagy átstartolás közben

b

Megközelítés, átstartolásos és eljárás szerinti megszakított megközelítés egy üzemképtelen hajtóművel

c

Megközelítés és leszállás egy üzemképtelen hajtóművel

d

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások


Helikopterek

1. SZAKASZ – INDULÁS

Az ellenőrző lista, a repülőszaktudás, a jégtelenítési és jegesedésgátló eljárások stb. alkalmazása minden szakaszra vonatkozik.

a

A repülési kézikönyv (vagy annak megfelelő dokumentum) használata különösen a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározásakor

b

A légiforgalmi irányító szolgálatok dokumentumai, meteorológiai adatok használata

c

ATC repülési terv, IFR repülési terv/repülési napló elkészítése

d

Az indulási, érkezési és megközelítési eljárásokhoz szükséges navigációs segédeszközök meghatározása

e

Repülés előtti ellenőrzés

f

Időjárási minimumok

g

Gurulás/légi gurulás az ATC vagy az oktató utasításainak megfelelően

h

Indulás teljesítményalapú navigációval (adott esetben)

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és az indulási térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

i

Felszállás előtti eligazítás, eljárások és ellenőrzések

j

Áttérés műszeres repülésre

k

Műszeres indulási eljárások, ezen belül indulás teljesítményalapú navigációval

2. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS TEVÉKENYSÉG

a

A helikopter vezetése kizárólag műszerek igénybevételével, benne:

b

Emelkedő és süllyedő fordulók, folyamatos egykanalas fordulókkal

c

Szokatlan térbeli helyzet megszüntetése, beleértve a hosszan tartó 30° bedöntésű fordulókat és meredek süllyedő fordulókat

3. SZAKASZ – ÚTVONAL IFR ELJÁRÁSOK

a

Útvonaltartás, beleértve például az NDB, VOR, RNAV jelek alapján történő útvonaltartást

b

Rádiónavigációs eszközök használata

c

Vízszintes repülés, az irány, a magasság és a repülési sebesség tartása, teljesítménybeállítás

d

A magasságmérő beállítása

e

Az ETA-k kiszámítása és felülvizsgálata

f

A repülés folyamatának követése, fedélzeti napló, üzemanyag-felhasználás, rendszerek működtetése

g

Jegesedés elleni eljárások, szimulálva, ha szükséges, és ha van ilyen

h

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

3a. SZAKASZ – ÉRKEZÉSI ELJÁRÁSOK

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése (adott esetben)

b

Érkezési eljárások, magasságmérő-ellenőrzések

c

A tengerszint feletti magasságra és a sebességre vonatkozó korlátozások (adott esetben)

d

Érkezés teljesítményalapú navigációval (adott esetben)

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és az érkezési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

4. SZAKASZ – HÁROMDIMENZIÓS MŰVELETEK (4)

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése

A függőleges pályaszög ellenőrzése Az RNP APCH esetében:

a)

annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe; és

b)

a navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

b

A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket

c (**)

Várakozási eljárás

d

A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása

e

A megközelítés időbeosztása

f

Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)

g (**)

Átstartolás végrehajtása

h (**)

Megszakított megközelítési eljárás/leszállás

i

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

5. SZAKASZ – KÉTDIMENZIÓS MŰVELETEK (4)

a

A navigációs segédeszközök beállítása és ellenőrzése

Az RNP APCH esetében:

Annak ellenőrzése, hogy a helyes eljárás van-e betöltve a navigációs rendszerbe, és

A navigációs rendszer kijelzőjének és a megközelítési térképeknek az összehasonlító ellenőrzése.

b

A megközelítéssel és leszállással kapcsolatos eligazítás, beleértve a süllyedéssel, megközelítéssel, leszállással kapcsolatos ellenőrzéseket és a létesítmények azonosítását

c (**)

Várakozási eljárás

d

A közzétett megközelítési eljárás végrehajtása

e

A megközelítés időbeosztása

f

Magasság-, sebesség-, iránytartás (stabilizált megközelítés)

g (**)

Átstartolás végrehajtása

h (**)

Megszakított megközelítési eljárás (**)/leszállás

i

ATC összeköttetés – utasítások betartása, R/T eljárások

6. SZAKASZ – SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ ÉS VÉSZHELYZETI ELJÁRÁSOK

Ez a szakasz az 1–5. szakasszal összekapcsolható. A vizsga során figyelembe kell venni a helikopter irányíthatóságát, a meghibásodott hajtómű beazonosítását, az azonnali tevékenységeket (touch drills), a nyomonkövetési tevékenységek és ellenőrzések végrehajtását, valamint a repülés pontosságát a következő helyzetekben:

a

Szimulált hajtómű-meghibásodás felszállás után és megközelítés (***) közben (biztonságos magasságban hajtandó végre, kivéve, ha FFS vagy FNPT II/III, FTD 2/3 berendezésen történik)

b

A stabilitást növelő eszközök/hidraulikus rendszer meghibásodása, ha van ilyen

c

Részlegesen letakart műszerfal

d

Autorotáció és az abból való kivétel meghatározott magasságra

e

Háromdimenziós műveletek kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül (****)

Háromdimenziós műveletek kézzel, repülésvezérlővel (FD) (****)

i)

a 8. függelék a következőképpen módosul:

i.

az A. szakaszban lévő táblázathoz tartozó lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(*)

Feltéve, hogy a megelőző 12 hónapban a kérelmező legalább három IFR-indulást és -megközelítést hajtott végre PBN-jogosultságait gyakorolva – köztük egy RNP APCH szerinti megközelítést – egypilótás (SP) osztály- vagy típusjogosítású repülőgépen egypilótás üzemeltetésben, illetve több hajtóműves, nem nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépek esetében a kérelmező sikeresen teljesítette a jártassági vizsga 6. szakaszát egypilótás, nem nagy teljesítményű, egyszerű konstrukciójú repülőgépen kizárólag műszerek igénybevételével történő repüléssel, egypilótás üzemeltetésben.”;

ii.

a B. szakaszban lévő táblázathoz tartozó lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(*)

Feltéve, hogy az engedélyes a megelőző 12 hónapban legalább három IFR-indulást és -megközelítést hajtott végre PBN-jogosultságait gyakorolva – köztük egy RNP APCH szerinti megközelítést (amely lehet PinS (Point in Space = térbeli pont) megközelítés) – egypilótás (SP) típusjogosítású helikopteren egypilótás üzemeltetésben.”;

j)

a 9. függelék a következőképpen módosul:

i.

a B. szakaszban a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.

A következő határértékeket kell alkalmazni, melyekre nézve azonban engedmények tehetők a turbulens viszonyok, valamint a használt repülőgép kormányozhatósági tulajdonságai és teljesítménye függvényében:

Magasságtartás

Általános eltérési érték

± 100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon

+ 50 láb/– 0 láb

Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten (MDH/MDA)

+ 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás

Rádiónavigációs eszközökkel

± 5°

Szögeltérések

Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS).

Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) »lineáris« eltérések

az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ± 

Formula

-ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.

Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve)

mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000  lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.

Iránytartás

Minden hajtómű működik

± 5°

Szimulált hajtómű-meghibásodással

± 10°

Sebességtartás

Minden hajtómű működik

± 5 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó”;

ii.

a B. szakasz 5. pontja a következő h) ponttal egészül ki:

„h)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.”;

iii.

a B. szakasz 5. pontjában lévő táblázat 3B.4. és 3B.5. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„3B.4.*

Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig (robotpilóta használható a végső megközelítési szegmensben a függőleges pálya elfogásáig)

 

P--->

--->

 

M

 

3B.5.*

Kétdimenziós műveletek az MDH/A-ig

 

P--->

--->

 

M”

 

iv.

a B. szakasz 6. pontja a következő j) ponttal egészül ki:

„j)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.”;

v.

a B. szakasz 6. pontjában lévő táblázat 3.9.3. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„3.9.3.*

Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés:

A légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például a 3.9.3.1. sornál ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz).”

vi.

a B. szakasz 6. pontjában lévő táblázat 3.9.3.4. és 3.9.4. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„3.9.3.4.*

Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000  lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig.

A nem szállító repülőgépként (JAR/FAR 25) vagy regionális repülőgépként (SFAR 23) minősített repülőgépek esetében a hajtómű szimulált meghibásodásával történő megközelítést és az azt követő átstartolást a 3.9.4. pont szerinti nem precíziós megközelítéssel együtt kell végrehajtani. Az átstartolást akkor kell elkezdeni, amikor a közzétett akadálymentes tengerszint feletti magasságot (OCA)/akadálymentes szintet (OCH) elérték, a legalacsonyabb süllyedési magasság/szint (MDA/MDH) elérése előtt, mely legalább 500 lábbal van a pályaküszöb magassága fölött. Azoknál a repülőgépeknél, amelyeknek ugyanolyan a teljesítménye a felszállótömegre és a levegő sűrűségének megfelelő magasságra vonatkozóan, mint a szállító kategóriájú repülőgépeknek, az oktató szimulálhatja a hajtómű-meghibásodást a 3.9.3.4. pont szerint.

 

 

P––>

––>

 

M

 

3.9.4.*

Kétdimenziós műveletek az MDA/MDH-ig

 

 

P*–>

––>

 

M”

 

vii.

a B. szakasz 6. pontjában lévő táblázat 4.1. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„4.1.

Megszakított megközelítés működő hajtóművekkel* háromdimenziós művelet során ILS megközelítés után, az elhatározási magasság elérésekor

 

 

P*–>

––>”

 

 

 

viii.

a B. szakasz 6. pontjában lévő táblázat 5.1. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.

Szokásos leszállások* műszeres megközelítési műveletet követően, a DA/DH elérésekor megállapítva a vizuális feltételeket

 

 

P”

 

 

 

 

ix.

a B. szakasz 6. pontjában lévő táblázat 6.2. sorában az „ILS” szó helyébe a következő szöveg lép: „CAT II/III”;

x.

a C. szakasz 4. a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

IFR repülésiparaméter-korlátozások

Magasságtartás

Általános eltérési érték

± 100 láb

Átstartolás kezdete az elhatározási magasságon/szinten

+ 50 láb/– 0 láb

Legalacsonyabb süllyedési magasságon/szinten (MDH/MDA)

+ 50 láb/– 0 láb

Útvonaltartás

Rádiónavigációs eszközökkel

± 5°

Háromdimenziós szögeltérések

Félosztásnyi eltérés az iránysávban és a siklópályán (pl. LPV, ILS, MLS, GLS).

Kétdimenziós (LNAV) és háromdimenziós (LNAV/VNAV) »lineáris« eltérés:

az útiránytól való oldalirányú eltérésnek/hibának általában az eljáráshoz tartozó RNP-érték ±

Formula

-ére kell korlátozódnia. Rövid ideig tartó eltérések ettől a normától az RNP-érték egyszereséig megengedettek.

Háromdimenziós lineáris függőleges eltérések (pl. RNP APCH (LNAV/VNAV) Baro VNAV funkcióval kiegészítve):

mindenkor legfeljebb – 75 láb a függőleges profil alatt, és a repülőtér fölött 1 000  lábnál vagy annál alacsonyabb szinten legfeljebb + 75 láb a függőleges profil felett.

Iránytartás

Szokásos üzemelés

± 5°

Szokásostól eltérő üzemelés/vészhelyzetek

± 10°

Sebességtartás

Általános eltérési érték

± 10 csomó

Szimulált hajtómű-meghibásodással

+ 10 csomó/– 5 csomó”;

xi.

a C. szakasz 12. pontjában lévő táblázat 5.4., 5.4.1. és 5.4.2. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„5.4.

Háromdimenziós műveletek, DH/A 200 láb (60 m) magasságig vagy a megközelítési eljárás által megkövetelt magasabb minimumig

P*

–>*

–>*

 

 

 

5.4.1.

Kézzel, repülésvezérlő (FD) nélkül

Megjegyzés: A légi jármű repülési kézikönyve szerint az RNP APCH szerinti eljárások szükségessé tehetik a robotpilóta vagy a repülésvezérlő használatát. A kézzel végrehajtandó eljárás kiválasztásánál figyelembe kell venni az ilyen korlátozásokat (például az 5.4.1. sornál ILS-t kell választani, ha az AFM ilyen korlátozást tartalmaz).

P*

–>*

–>*

 

M*

 

5.4.2.

Kézzel, repülésvezérlővel (FD)

P*

–>*

–>*

 

M*”

 

xii.

a C. szakasz 12. pontjában lévő táblázat 5.4.4. és 5.5. sorának helyébe a következő szöveg lép:

„5.4.4.

Kézzel, egy hajtómű szimulált meghibásodásával; a hajtómű meghibásodását a végső megközelítés során, a repülőtér fölött 1 000  lábra lévő szint átrepülése előtt kell szimulálni egészen a földet érésig vagy a megszakított megközelítési eljárás befejezéséig.

P*

–>*

–>*

 

M*

 

5.5.

Kétdimenziós műveletek a legalacsonyabb süllyedési szintig/magasságig (MDA/MDH)

P*

–>*

–>*

 

M*”

 

2.

A VII. mellékletben az ORA.ATO.135 pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A jóváhagyott képzési szervezetnek megfelelő számú és típusú oktató repülőgépből álló flottát vagy megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközöket kell alkalmaznia a megtartott tanfolyamok során.”.


(1)  

(°)

Kizárólag a műszereket használva kell végrehajtani.

(*)  Végrehajtható FFS, FTD 2/3 vagy FNPT II berendezésen.

(2)  

(+)

Az 5. vagy a 6. szakaszban hajtandó végre.

(3)  

(++)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához a 4. vagy az 5. szakaszban az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.

(4)  

(+)

A PBN-jogosultságok megszerzéséhez vagy meghosszabbításához a 4. vagy az 5. szakaszban az egyik megközelítésnek RNP APCH szerinti megközelítésnek kell lennie. Ott, ahol RNP APCH szerinti művelet nem kivitelezhető, megfelelően felszerelt repülésszimulációs oktatóeszközzel (FSTD) kell végrehajtani.

(**)  Végrehajtható a 4. vagy az 5. szakaszban.

(***)  Csak több hajtóműves helikopter esetében.

(****)  Csak egy elemet kell ellenőrizni.”;