16.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/200 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 15.)

az intézményekre vonatkozó tőkeáttételi mutató 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 451. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A nyilvánosságra hozatal egységes tábláinak célja a tőkeáttételi mutatók átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítása. Ezért a tőkeáttételi mutatónak a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) alapján felügyelt intézmények által történő nyilvánosságra hozatala tekintetében meg kell felelni a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által a tőkeáttételi mutatók vonatkozásában kidolgozott, felülvizsgált Bázel III. keretrendszer és közzétételi követelmények alkotta nemzetközi standardnak, e standardot a sajátos uniós szabályozási keretrendszer 575/2013/EU rendeletben meghatározott előírásainak figyelembevételével alkalmazva.

(2)

Ugyancsak a tőkeáttételi mutatók átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítása érdekében célszerű továbbá rendelkezni arról, hogy a tőkeáttételi mutató közzétételére használt táblák egyike kellően részletes bontásban mutassa be a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek a tőkeáttételi mutató fő összetevői, illetve a tőkeáttételi mutató teljes kitettségértékének általában legnagyobb részét alkotó mérlegen belüli kitettségek.

(3)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének a 2015/62/EU rendelet (3) által módosított (2) bekezdése már nem az egy negyedéven belüli havi tőkeáttételi mutatók egyszerű számtani átlagaként írja elő kiszámítani a tőkeáttételi mutatót, hanem a negyedévek végén követeli meg a mutató kiszámítását. Ezért a továbbiakban nincs szükség arra, hogy az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezzék negyedév végi tőkeáttételi mutatók kiszámítását. Következésképpen a tőkeáttételi mutató nyilvánosságra hozatalára szolgáló egységes táblákban a továbbiakban nem szükséges utalni arra, hogyan alkalmazza az intézmény a 499. cikk (3) bekezdését.

(4)

Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az intézményeknek szubkonszolidált szinten kell nyilvánosságra hozniuk a tőkeáttételi mutatóval kapcsolatos információkat, valamint annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek a tőkeáttételi mutató közzétételére vonatkozó szabályok céljaival arányosak maradjanak, a tőkeáttételi mutató közzétételére vonatkozó szabályok nem írhatják elő az ilyen intézmények számára az „LRSpl” nevű tábla kitöltését és közzétételét szubkonszolidált szinten. Ezt a táblát konszolidált szinten kell kitölteni és közzétenni, és annak szubkonszolidált szinten történő közzététele nem járna jelentős hozzáadott értékkel, tekintve, hogy a teljes kitettségérték szubkonszolidált szintű bontását már tartalmazzák az „LRCom” táblában feltüntetett adatok. Emellett az LRSpl tábla közzététele jelentős terhet róhat az intézményekre, mivel a vonatkozó felügyeleti jelentéstételi rendszerből, amely szubkonszolidált szinten nem alkalmazandó, nem állíthatják könnyen elő ezeket az adatokat.

(5)

A számviteli célokból és a szabályozási célból történő konszolidáció köre és értékelési módszere eltérő lehet, ami a tőkeáttételi mutató kiszámítása során felhasznált információk és a közzétett pénzügyi kimutatásokban felhasznált információk között is különbségeket eredményezhet. Ezen eltérések figyelembevétele érdekében a pénzügyi kimutatásokban használt értékek és a tőkeáttételi mutató kiszámításához használt pénzügyikimutatás-elemek szabályozási konszolidáció szerinti értékei közötti különbséget is közzé kell tenni. Következésképpen a kettő egyeztetését ugyancsak egységes táblában kell bemutatni.

(6)

A közzétett információk összehasonlíthatóságát elősegítendő egységes táblát és részletes útmutatót kell biztosítani a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére alkalmazott eljárások, valamint azon tényezők bemutatása és közzététele céljából, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik.

(7)

Az 575/2013/EU rendelet 451. cikkének (1) bekezdése 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények az egész Unióban a lehető leghamarabb hatékony és harmonizált módon tegyenek eleget a tőkeáttételi mutatóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó kötelezettségnek, meg kell követelni, hogy az intézmények a lehető legkorábbi időponttól kezdve alkalmazzák az ezen információk közzétételére szolgáló táblákat.

(8)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által az Európai Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(9)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A tőkeáttételi mutató és az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (2) bekezdése alkalmazásának közzététele

Az intézmények az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően a tőkeáttételi mutatóra és az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó releváns információkat az I. mellékletben meghatározott „LRCom” nevű tábla 22. és EU-23. sorának a II. mellékletben meghatározott útmutató szerinti kitöltése és közzététele útján hozzák nyilvánosságra.

2. cikk

A közzéteendő tőkeáttételi mutatók közötti választásra vonatkozó döntés módosítása

(1)   Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (2) bekezdésével összhangban az intézmény megváltoztatja arra vonatkozó döntését, hogy melyik tőkeáttételi mutatót hozza nyilvánosságra, a változtatás időpontjáig nyilvánosságra hozott valamennyi tőkeáttételi mutatóra vonatkozó információk összegzését a változás időpontjáig nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutatóknak megfelelő minden referencia-időpont tekintetében az I. mellékletben meghatározott „LRSum”, „LRCom”, „LRSpl” és „LRQua” nevű táblák kitöltése és közzététele útján hozza nyilvánosságra.

(2)   Az intézmény az (1) bekezdésben meghatározott tételeket a tőkeáttételi mutatók közötti választás megváltoztatását követő első nyilvánosságra hozatal során teszi közzé.

3. cikk

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték bontása

(1)   Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéknek az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett bontását az alábbiak mindegyikének a II. mellékletben meghatározott útmutató szerinti kitöltése és közzététele útján hozzák nyilvánosságra:

a)

a I. mellékletben meghatározott „LRCom” nevű tábla 1–EU-19b. sora;

b)

a I. mellékletben meghatározott „LRSpl” nevű tábla EU-1–EU-12. sora.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, amennyiben az intézményeknek az 575/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően szubkonszolidált alapon kell információt szolgáltatniuk, szubkonszolidált alapon nem kötelesek kitölteni és közzétenni az I. mellékletben meghatározott „LRSpl” nevű táblát.

4. cikk

A tőkeáttételi mutató és a közzétett pénzügyi kimutatások egyeztetése

(1)   Az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték és a közzétett pénzügyi kimutatások vonatkozó információi közötti, az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyeztetést az I. mellékletben meghatározott „LRSum” táblának a II. mellékletben meghatározott útmutató szerinti kitöltése és közzététele útján hozzák nyilvánosságra.

(2)   Amennyiben az intézmények a II. melléklet 1. részének 6. pontjában említett alkalmazási szinten nem tesznek közzé pénzügyi kimutatásokat, nem kötelesek kitölteni és közzétenni az I. mellékletben meghatározott „LRSum” nevű táblát.

5. cikk

A bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök összegének közzététele

Az intézmények adott esetben az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök összegét az I. mellékletben meghatározott „LRCom” nevű tábla EU-24. sorának a II. mellékletben meghatározott útmutató szerinti kitöltése és közzététele útján hozzák nyilvánosságra.

6. cikk

A túlzott tőkeáttételi kockázatra és a tőkeáttételi mutatóra ható tényezőkre vonatkozó minőségi információk közzététele

Az intézmények a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére alkalmazott eljárásoknak, továbbá azon tényezőknek az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja szerinti leírását, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik, az I. mellékletben meghatározott „LRQua” nevű táblának a II. mellékletben meghatározott útmutató szerinti kitöltése és közzététele útján hozzák nyilvánosságra.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(3)  A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tőkeáttételi mutató tekintetében történő módosításáról (HL L 11., 2015.1.17., 37. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

CRR tőkeáttételi mutató – Közzétételi tábla

Referencia-időpont

 

Szervezet neve

 

Alkalmazás szintje

 


LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése

 

 

Alkalmazandó összeg

1

Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint

 

2

Kiigazítás a számviteli célból konszolidált, de a szabályozási konszolidáció körén kívül eső szervezetek miatt

 

3

(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül elszámolható, de a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték számítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (13) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott eszközök miatt)

 

4

Kiigazítás származtatott pénzügyi eszközök miatt

 

5

Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt

 

6

Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése)

 

EU-6a

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott csoporton belüli kitettségek miatt)

 

EU-6b

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott kitettségek miatt)

 

7

Egyéb kiigazítások

 

8

Tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték

 


LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla

 

 

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint

Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott kitettségek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)

1

Mérlegen belüli tételek (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül, de biztosítékokkal)

 

2

(A T1 tőke meghatározása során levont eszközérték)

 

3

Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül) (az 1. és 2. sor összege)

 

Származtatott kitettségek

4

Származtatott ügyletekkel összefüggő összes pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)

 

5

Származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többlet (piaci árazás szerinti módszer)

 

EU-5a

Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek

 

6

Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás alkalmazásában okozott eszközérték-csökkentés visszaírása

 

7

(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása)

 

8

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek)

 

9

Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névértéke

 

10

(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névérték beszámítások és többlet levonások)

 

11

Származtatott kitettségek összesen (a 4–10. sorok összege)

 

Értékpapír-finanszírozási kitettségek

12

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az értékesítésként elszámolt ügyletek kiigazításával

 

13

(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései)

 

14

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége

 

EU-14a

Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerint

 

15

Megbízotti ügyletek kitettsége

 

EU-15a

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek)

 

16

Értékpapír-finanszírozási kitettségek összesen (a 12–15a. sorok összege)

 

Egyéb mérlegen kívüli kitettségek

17

Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névértéken

 

18

(Hitelegyenértékesítési kiigazítás)

 

19

Egyéb mérlegen kívüli kitettségek (a 17. és 18. sor összege)

 

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) és (14) bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek)

EU-19a

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján mentesített csoporton belüli kitettségek (egyedi alapon) (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

 

EU-19b

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

 

Tőke és teljes kitettségérték

20

T1 tőke

 

21

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték (a 3., 11., 16., 19., EU-19a. és EU-19b. sor összege)

 

Tőkeáttételi mutató

22

Tőkeáttételi mutató

 

A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre vonatkozó döntés és a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értéke

EU-23

A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre vonatkozó döntés

 

EU-24

Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értéke az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (11) bekezdésének megfelelően

 


LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)

 

 

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint

EU-1

Mérlegen belüli kitettségek összesen (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül), ebből

 

EU-2

Kereskedési könyvben szereplő kitettségek

 

EU-3

Banki könyvben szereplő kitettségek, ebből

 

EU-4

Fedezett kötvények

 

EU-5

Kormányzatként kezelt kitettségek

 

EU-6

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek

 

EU-7

Intézmények

 

EU-8

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett

 

EU-9

Lakossággal szembeni kitettségek

 

EU-10

Vállalati

 

EU-11

Nemteljesítő kitettségek

 

EU-12

Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)

 

CRR tőkeáttételi mutató – Közzétételi tábla

LRQua tábla: Szabadmezős szövegdobozok a minőségi tételekkel kapcsolatos közzététel számára

 

Oszlop

 

Szabad formátum

Sor

 

1

A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása

 

2

Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik

 

II. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ AZ I. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ TÁBLÁKHOZ

1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.   Jelölési szabályok és referenciaadatok

1.1.   Jelölési szabályok

1.

Az útmutató a következő általános jelölést követi: {Tábla;Sor}.

2.

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletének egy vagy több mezőjére történő kereszthivatkozás esetén az útmutató a következő jelölést követi: {XI. melléklet SupRep;Tábla;Sor;Oszlop}.

3.

A tőkeáttételi mutató közzétételének alkalmazásában az „ebből” kifejezés olyan tételre utal, amely egy magasabb szintű kitettségkategória részhalmazát képező kategória.

4.

Az intézmények az {LRCom;2}, {LRCom;7}, {LRCom;8}, {LRCom;10}, {LRCom;13}, {LRCom;EU-15a}, {LRCom;18}, {LRCom;EU-19a} és {LRCom;EU-19b} sorok értékeit – e sorok címéhez hasonlóan – zárójelek között tüntetik fel, mivel az e sorokban megadott értékek csökkentik a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéket. Az intézmények biztosítják, hogy ezek az értékek csökkentik az {LRCom; 3}, {LRCom;11}, {LRCom;16}, {LRCom;19} és {LRCom;21} sorokban megadott összegeket.

1.2.   Referenciaadatok

5.

Az intézmények a „Referencia-időpont” elnevezésű mezőben azt az időpontot adják meg, amelyre az LRSum, LRCom és LRSpl táblákban megadott információk vonatkoznak. Ez az időpont a vonatkozó negyedév harmadik hónapjának utolsó naptári napja.

6.

Az intézmények a „Szervezet neve” elnevezésű mezőben annak a szervezetnek a nevét adják meg, amelyre az LRSum, LRCom, LRSpl és LRQua táblákban megadott információk vonatkoznak.

7.

Az „Alkalmazás szintje” elnevezésű mezőben az intézmények a táblákban megadott adatok alapját jelentő alkalmazási szintet tüntetik fel. E mező kitöltésekor az intézmények az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

—

Konszolidált

—

Egyedi

—

Szubkonszolidált

1.3.   Referenciaadatok

8.

E melléklet és a vonatkozó táblák alkalmazásában a következő rövidítések használatosak:

—

CRR: a tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendelet (Capital Requirements Regulation),

—

SFT: értékpapír-finanszírozási ügyletek (Securities Financing Transactions), azaz az 575/2013/EU rendeletben említett repoügyletek, értékpapírok vagy áruk kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, hosszú teljesítési idejű ügyletek és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelek.

2. RÉSZ: TÁBLASPECIFIKUS ÚTMUTATÓ

2.   LRSum tábla: A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségek összefoglaló egyeztetése

9.

Az intézmények az ebben a részben megadott utasítások alapján töltik ki az I. mellékletben található LRSum táblát.

 

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor

 

{1}

Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint

Ebben a sorban az intézmények eszközeik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontjában meghatározott „alkalmazandó számviteli szabályozással” összhangban közzétett pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összértékét adják meg.

{2}

Kiigazítás a számviteli célból konszolidált, de a szabályozási konszolidáció körén kívül eső szervezetek miatt

Ebben a sorban az intézmények az {LRSum;8} sorban megadott, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték és az {LRSum;1} sorban megadott összes számviteli eszközérték közötti azon különbséget adják meg, amely a számviteli konszolidáció és a szabályozási konszolidáció alkalmazási körének eltéréséből ered.

Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, negatív értéket kell megadni.

{3}

(Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül elszámolható, de a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (13) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott eszközök miatt)

Ebben a sorban az intézmények a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (13) bekezdése alapján kivezetett eszközök összegét tüntetik fel.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények az ebben a sorban megadott értéket (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{4}

Kiigazítás származtatott pénzügyi eszközök miatt

A hitelderivatívák és az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt ügyletek vonatkozásában az intézmények az eszközként megjelenített származtatott ügyletek számviteli értéke és az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (4) bekezdésének b) pontja, a 429a. cikkel együttesen értelmezett 429. cikke (9) bekezdése, 429. cikke (11) bekezdésének a) és b) pontja és 429. cikke (12) bekezdése alkalmazásával meghatározott, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték különbségét tüntetik fel.

Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézmények az ebben a sorban megadott összeget (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{5}

Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek vonatkozásában az intézmények az eszközként megjelenített értékpapír-finanszírozási ügyletek számviteli értéke és az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkével együttesen értelmezett 429. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontja, 429. cikke (5) bekezdésének c) és d) pontja, 429. cikkének (8) bekezdése és 429. cikke (11) bekezdésének c)–f) pontja alkalmazásával meghatározott, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték különbségét tüntetik fel.

Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézmények az ebben a sorban megadott összeget (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{6}

Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése)

Ebben a sorban az intézmények az {LRSum;8} sorban megadott, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték és az {LRSum;1} sorban megadott összes számviteli eszközérték közötti azon különbséget adják meg, amely a mérlegen kívüli tételeknek a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértékbe való beszámításából ered.

Mivel ez a kiigazítás növeli a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, pozitív értéket kell megadni.

{EU-6a}

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott csoporton belüli kitettségek miatt)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (7) bekezdése és 113. cikkének (6) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesülése és az illetékes hatóság engedélye esetén az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (7) bekezdésének megfelelően figyelmen kívül hagyott kitettségek mérlegen belüli részét tüntetik fel.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények az ebben a sorban megadott értéket (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{EU-6b}

(Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott kitettségek miatt)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték számítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdésében előírt feltételek teljesülése és az illetékes hatóság engedélye esetén az említett bekezdésnek megfelelően figyelmen kívül hagyott kitettségek mérlegen belüli részét tüntetik fel.

Mivel ez a kiigazítás csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények az ebben a sorban megadott értéket (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{7}

Egyéb kiigazítások

Ebben a sorban az intézmények az {LRSum;8} sorban megadott, tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték és az {LRSum;1} sorban megadott összes számviteli eszközérték közötti azon különbséget adják meg, amelyet nem tartalmaz az {LRSum;2}, {LRSum;3}, {LRSum;4}, {LRSum;5}, {LRSum;6}, {LRSum;EU-6a} vagy {LRSum;EU-6b} sor. Ide tartozhat például a T1 tőkéből és így a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértékből levont, az {LRCom;2} sorban feltüntetett eszközérték.

Ha a kiigazítás a kitettség növekedését okozza, pozitív értéket kell megadni. Ha a kiigazítás a kitettség csökkenését okozza, az intézmények az ebben a sorban megadott értéket (negatív értéket jelölő) zárójelek között tüntetik fel.

{8}

Tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték

Ebben a sorban az intézmények az {LRCom;21} sorban megadott értéket tüntetik fel.

3.   LRCom tábla: Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla

10.

Az intézmények az ebben a részben megadott utasítások alapján töltik ki az I. mellékletben található LRCom táblát.

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

{1}

Mérlegen belüli tételek (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül, de biztosítékokkal)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikke

Ebben a sorban tüntetik fel az intézmények minden olyan eszköz értékét, amely nem az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében szereplő ügylet, hitelderivatíva, értékpapír-finanszírozási ügylet vagy – az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (13) bekezdésének megfelelően – bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszköz. Az intézmények ezeket az eszközöket az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (5) bekezdésében megállapított elvek alapján értékelik.

Ebben a mezőben kell az intézményeknek feltüntetniük az értékpapír-finanszírozási ügylet keretében kapott készpénzt vagy ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha az alkalmazandó számviteli szabályozás keretén belül a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek).

{2}

(A T1 tőke meghatározása során levont eszközérték)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (4) bekezdésének a) pontja és 499. cikkének (2) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet 499. cikkének (2) bekezdése szerinti, az {LRCom;EU-23} sorban megadott döntésnek megfelelő, T1 tőkét érintő szabályozói értékkiigazításokat tüntetik fel.

Közelebbről az intézmények az eszközök értékét érintő, az alábbi rendelkezések által előírt kiigazítások összértékét adják meg:

—

az 575/2013/EU rendelet 32–35. cikke; vagy

—

az 575/2013/EU rendelet 36–47. cikke; vagy

—

az 575/2013/EK rendelet 56–60. cikke,

értelemszerűen.

Amennyiben az intézmény úgy dönt, hogy a T1 tőkét az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően hozza nyilvánosságra, úgy figyelembe veszi az ilyen levonások tekintetében alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 48., 49. és 79. cikkében meghatározott kivételeket, alternatívákat és mentességeket, de nem veszi figyelembe az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket. Amennyiben az intézmény úgy dönt, hogy a T1 tőkét az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően hozza nyilvánosságra, úgy figyelembe veszi az ilyen levonások tekintetében alkalmazandó, az 575/2013/EU rendelet 48., 49. és 79. cikkében meghatározott kivételeket, alternatívákat és mentességeket, és figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket is.

A kettős elszámolás elkerülése érdekében az intézmények nem veszik figyelembe az 575/2013/EU rendelet 111. cikke alapján az 1., 4. és 12. sorban megadott kitettségértékek számítása során már alkalmazott kiigazításokat, sem azokat a kiigazításokat, amelyek nem csökkentik egy eszköz értékét.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;3} sorban megadott összeghez).

{3}

Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül) (az 1. és 2. sor összege)

Az {LRCom;1} és az {LRCom;2} sor összege. Az intézmények figyelembe veszik, hogy az {LRCom;2} negatívan járul hozzá ehhez az összeghez.

{4}

Származtatott ügyletekkel összefüggő összes pótlási költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül)

Az 575/2013/EK rendelet 274., 295., 296., 297., 298., 429a. cikke és 429a. cikkének (3) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt ügyleteknek és a hitelderivatíváknak – köztük a mérlegen kívüli hitelderivatíváknak – az említett rendelet 274. cikkének (1) bekezdése szerinti aktuális pótlási költségét tüntetik fel. Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (3) bekezdésének megfelelően e pótlási költség az elismerhető változó készpénzletét levonása után értendő, de az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (11) bekezdése alapján mentesített, központi szerződő fél által elszámolt ügylet keretében kapott változó készpénzletét nem vehető számításba.

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (1) bekezdésének megfelelően az intézmények az 575/2013/EU rendelet 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a nováció és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára az 575/2013/EU rendelet 272. cikke (25) bekezdésének c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha az 575/2013/EU rendelet 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

Az intézménynek minden hitelderivatívát számításba kell vennie, nem csak a kereskedési könyvben szereplőket.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (8) bekezdése, valamint a 275. cikke szerinti „eredeti kitettség szerinti módszer” alkalmazásával értékelt szerződéseket.

{5}

Származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális jövőbeli kitettség miatti többlet (piaci árazás szerinti módszer)

Az 575/2013/EK rendelet 274., 295., 296., 297., 298. cikke, 299. cikkének (2) bekezdése és 429a. cikke

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt ügyleteknek és a hitelderivatíváknak – köztük a mérlegen kívüli hitelderivatíváknak – a piaci árazás szerinti potenciális jövőbeli kitettség miatt számolt többletét tüntetik fel (az 575/2013/EU rendelet 274. cikke az 575/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt ügyletek vonatkozásában és az 575/2013/EU rendelet 299. cikkének (2) bekezdése a hitelderivatívák vonatkozásában) a nettósítási szabályoknak az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (1) bekezdése szerinti alkalmazásával. Ezen ügyletek kitettségértékének meghatározása során az intézmények az 575/2013/EU rendelet 295. cikkével összhangban figyelembe vehetik a nováció és más nettósítási megállapodások hatásait. Az eltérő termékkategóriák közötti nettósítás nem alkalmazható. Megengedett azonban az intézmények számára az 575/2013/EU rendelet 272. cikke (25) bekezdésének c) pontjában említett termékkategórián és a hitelderivatívákon belüli nettósítás, ha az 575/2013/EU rendelet 295. cikkének c) pontjában említett, eltérő termékkategóriák közötti szerződéses nettósítási megállapodás vonatkozik rájuk.

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően az intézmények a hitelderivatívák potenciális jövőbeni kitettségértékének meghatározásakor az 575/2013/EU rendelet 299. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott elveket valamennyi hitelderivatívára alkalmazzák, nem csak a kereskedési könyvben nyilvántartottakra.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (8) bekezdése, valamint a 275. cikke szerinti „eredeti kitettség szerinti módszer” alkalmazásával értékelt szerződéseket.

{EU-5a}

Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján meghatározott kitettségek

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (8) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet II. mellékletének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyleteknek az 575/2013/EU rendelet 275. cikkében meghatározott eredeti kitettség szerinti módszer alapján számított kitettségértékét tüntetik fel.

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (8) bekezdésének megfelelően az eredeti kitettség szerinti módszert alkalmazó intézmények nem csökkenthetik a kitettségértéket a készpénzben kapott változó letét összegével.

Az eredeti kitettség szerinti módszert nem alkalmazó intézménynek ebben a mezőben nem kell adatot feltüntetnie.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik számításba az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (1) bekezdése és 274. cikke szerinti piaci árazás szerinti módszer alkalmazásával értékelt ügyleteket.

{6}

Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az alkalmazandó számviteli szabályozás alkalmazásában okozott eszközérték-csökkentés visszaírása

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (2) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a származtatott ügyletekhez kapcsolódóan nyújtott biztosítékok azon összegét tüntetik fel, amellyel az alkalmazandó számviteli szabályozás értelmében az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (2) bekezdésének megfelelően csökkentik az eszközök összegét.

Nem számítható ide minősített központi szerződő féllel kötött, ügyfél által elszámolt származtatott ügylet alapletétje és az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elismerhető változó készpénzletét.

{7}

(Származtatott ügyletekhez biztosított változó készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása)

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (3) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a származtatott ügyleti partnereknek készpénzben kifizetett változó letétek formájában fennálló követeléseket tünteti fel, amennyiben az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az intézménynek eszközként kell megjelenítenie e követeléseket, és feltéve, hogy teljesülnek az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételek.

A feltüntetett összeget az {LRCom;1} sor is tartalmazza.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;11} sorban megadott összeghez).

{8}

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségek)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (11) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az ügyfél által elszámolt származtatott ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, mentesített kereskedési kitettségeket tüntetik fel, amennyiben e tételek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 306. cikke (1) bekezdése c) pontjában foglalt feltételeket.

A fenti összeg azon részét, amely a pótlási költségekkel függ össze, a változó készpénzletéttel együtt kell feltüntetni.

A feltüntetett összeget az {LRCom;1}, {LRCom;4}, {LRCom;5} és {LRCom;EU-5a} sor is tartalmazza.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;11} sorban megadott összeghez).

{9}

Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névértéke

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az eladott hitelderivatívák (az intézmény által nyújtott hitelkockázati fedezet) az 575/2013/EU rendelet 429a. cikke (5)–(7) bekezdése szerinti csökkentett névértékét tüntetik fel.

{10}

(Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges névérték beszámítások és többlet levonások)

Az 575/2013/EU rendelet 429a. cikkének (5)–(7) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények azon vásárolt hitelderivatívák (az intézmény által vásárolt hitelkockázati fedezet) csökkentett névértékét tünteti fel, amelyeket olyan kibocsátók vonatkozásában vásárolt, amely kibocsátók vonatkozásában eladott hitelderivatívái vannak, amennyiben a vásárolt hitelkockázati fedezet hátralévő futamideje megegyezik vagy meghaladja az eladott fedezet hátralévő futamidejét. Következésképpen nem lehet nagyobb, mint az {LRCom;9} sorban az egyes kibocsátók vonatkozásában feltüntetett érték.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;11} sorban megadott összeghez).

{11}

Származtatott kitettségek összesen (a 4–10. sorok összege)

Az {LRCom;4}, {LRCom;5}, {LRCom;EU-5a}, {LRCom;6}, {LRCom;7}, {LRCom;8}, {LRCom;9} és {LRCom;10} összege. Az intézmények figyelembe veszik, hogy az {LRCom;7}, {LRCom;8} és {LRCom;10} negatívan járul hozzá ehhez az összeghez.

{12}

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó (nettósítás nélküli) eszközök az értékesítésként elszámolt ügyletek kiigazításával

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke és 429b. cikkének (5) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az olyan értékpapír-finanszírozási ügyletek alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti, számviteli mérleg szerinti értékét tüntetik fel – függetlenül attól, hogy az ügyletek az 575/2013/EU rendelet 206. cikke alapján elismert nettósítási keretmegállapodás hatálya alá tartoznak-e –, amelyeknél az ügyletet a mérlegben az eszközök között jelenítik meg, prudenciális vagy számviteli nettósítási vagy kockázatmérséklő hatások feltételezése nélkül (vagyis a számviteli mérleg szerinti érték meg van tisztítva a számviteli nettósítás vagy kockázatmérséklés hatásaitól).

Továbbá az olyan esetekben, ahol az értékpapír-finanszírozási ügyletek elszámolása az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint értékesítésként történik, az intézménynek az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (5) bekezdésének megfelelően vissza kell írnia az összes értékesítéshez kapcsolódó könyvelési tételt.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel a kapott készpénzt vagy az említett tranzakciók során bármely ügyleti partnernek adott biztosítékot, ha az továbbra is szerepel a mérlegben (vagyis akkor, ha a kivezetés számviteli feltételei nem teljesülnek).

{13}

(Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és -követelései)

Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 77. pontja, 206. cikke, 429. cikke (5) bekezdésének d) pontja, 429. cikkének (8) bekezdése és 429b. cikkének (5) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó eszközökhöz kapcsolódó, az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (8) bekezdése alapján nettósított készpénz-kötelezettségek összegét tüntetik fel.

Mivel ez csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;16} sorban megadott összeghez).

{14}

Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő eszközök partnerkockázati kitettsége

Az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (1) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli értékpapír-finanszírozási ügyletek partnerkockázati kitettsége után számolt, az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti meghatározott többletet tüntetik fel.

Az ügyletek kitettségét az intézmények az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (6) bekezdésének c) pontjának megfelelően veszik számításba.

Az intézmények ebben a mezőben nem tüntethetik fel azokat az értékpapír-finanszírozási ügyleteket, amelyeknél megbízottként közreműködve az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik. Ezeket a tételeket az intézmények ehelyett az {LRCom;15} sorban tüntetik fel.

{EU-14a}

Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: partnerkockázati kitettség az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerint

Az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke

Ebben a sorban az intézmények a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli értékpapír-finanszírozási ügyletek után számolt, az 575/2013/EU rendelet 222. cikke szerint meghatározott többletet tüntetik fel, 20 %-os küszöbértéket érvényesítve az alkalmazandó kockázati súlyra.

Az ügyletek kitettségét az intézmények az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (6) bekezdésének c) pontjának megfelelően veszik számításba.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik számításba azokat az ügyleteket, amelyek esetében a tőkeáttételi mutató kitettségértékének a többletet képviselő részét az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módszer szerint határozták meg.

{15}

Megbízotti ügyletek kitettsége

Az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint (6) bekezdésének a) pontja

Ebben a sorban az intézmények azon értékpapír-finanszírozási ügyletek kitettségértékét tüntetik fel, amelyeknél megbízottként közreműködve az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kártalanítási vagy garanciakötelezettséget vállalnak egy ügyféllel vagy partnerrel szemben, amely kötelezettség az ügyfél által kölcsönadott értékpapír vagy készpénz értéke és a kölcsönfelvevő által nyújtott biztosíték értéke közötti különbségre korlátozódik, és amely kitettségérték csak az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint meghatározott többletből áll.

Az intézmények ebben a mezőben nem vehetik figyelembe az 575/2013/EU rendelet 429b. cikke (6) bekezdésének c) pontja szerinti ügyleteket.

{EU-15a}

(Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (11) bekezdése és 306. cikke (1) bekezdésének c) pontja

Ebben a sorban az intézmények az értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő, minősített központi szerződő féllel szembeni, ügyfél által elszámolt, mentesített kereskedési kitettségeket tüntetik fel, amennyiben e tételek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 306. cikke (1) bekezdése c) pontjában foglalt feltételeket.

Amennyiben a központi szerződő féllel szembeni mentesített kitettség biztosíték, az nem vehető figyelembe ebben a mezőben, kivéve akkor, ha olyan újból elzálogosított biztosítékról van szó, amelyet az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint (vagyis az 575/2013/EU rendelet 111. cikke (1) bekezdésének első mondatának megfelelően) teljes értéken kell figyelembe venni.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;16} sorban megadott összeghez).

{16}

Értékpapír-finanszírozási kitettségek összesen (a 12–15a. sorok összege)

Ebben a sorban az intézmények az {LRCom; 12}, {LRCom;EU-12a}, {LRCom;13}, {LRCom;14}, {LRCom;15} és {LRCom;EU-15a} összegét tüntetik fel.

Az intézmények figyelembe veszik, hogy az {LRCom;13} és az {LRCom;EU-15a} negatívan járul hozzá ehhez az összeghez.

{17}

Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névértéken

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (10) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a mérlegen kívüli tételeknek az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (10) bekezdésében meghatározott névértékét tüntetik fel a hitelegyenértékesítési tényezőkkel történő kiigazítás előtt.

{18}

(Hitelegyenértékesítési kiigazítás)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (10) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a mérlegen kívüli tételek {LRCom;17} sorban megadott névértéke és a mérlegen kívüli tételek {LRCom;19} sorban megadott tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségértéke közti különbséget tüntetik fel.

Mivel ez csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az ebben a mezőben feltüntetett érték negatívan járul hozzá az {LRCom;19} sorban megadott összeghez.

{19}

Egyéb mérlegen kívüli kitettségek (a 17. és 18. sor összege)

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (10) bekezdése, 111. cikkének (1) bekezdése és 166. cikkének (9) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a mérlegen kívüli tételek tőkeáttételi mutató számításához használt, az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (10) bekezdésének megfelelően meghatározott kitettségértékét tüntetik fel, figyelembe véve a vonatkozó hitelegyenértékesítési tényezőket.

Az intézmények figyelembe veszik, hogy az {LRCom;18} negatívan járul hozzá ehhez az összeghez.

{EU-19a}

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján mentesített csoporton belüli kitettségek (egyedi alapon) (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése és 113. cikke (6) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények a konszolidáció alkalmazandó szintjén nem konszolidált azon kitettségeket tüntetik fel, amelyek tekintetében igénybe veszik az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (6) bekezdése által lehetővé tett elbánást, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének a)–e) pontjában előírt összes feltétel teljesül, és az illetékes hatóság megadta az engedélyt.

A feltüntetett összeget a vonatkozó fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;21} sorban megadott összeghez).

{EU-19b}

(Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdésében előírt feltételek teljesülése és az illetékes hatóság engedélye esetén az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (14) bekezdésének megfelelően mentesített kitettségeket tüntetik fel.

A feltüntetett összeget a vonatkozó fenti mezőkben is szerepeltetni kell, mintha nem lenne mentesség alkalmazandó.

Mivel az ebben a mezőben szereplő érték csökkenti a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségértéket, az intézmények zárójelek között adják meg e mező értékét (ami azt jelzi, hogy ez az érték negatívan járul hozzá az {LRCom;21} sorban megadott összeghez).

{20}

T1 tőke

Az 575/2013/EK rendelet 429. cikkének (3) bekezdése, valamint 499. cikkének (1) és (2) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az 575/2013/EU rendelet 499. cikkének (2) bekezdése szerinti, az {LRCom;EU-23} sorban megadott döntésnek megfelelően számított T1 tőkét tüntetik fel.

Közelebbről, amennyiben az intézmény úgy döntött, hogy a T1 tőkét az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően hozza nyilvánosságra, úgy az 575/2013/EU rendelet 25. cikkének megfelelően számított T1 tőke összegét anélkül tünteti fel anélkül, hogy figyelembe venné az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket.

Ezzel szemben, amennyiben az intézmény úgy döntött, hogy a T1 tőkét az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően hozza nyilvánosságra, úgy az 575/2013/EU rendelet 25. cikkének megfelelően számított T1 tőke összegét úgy tünteti fel, hogy figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet tizedik része I. címének 1. és 2. fejezetében meghatározott eltéréseket.

{21}

A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték (a 3., 11., 16., 19., EU-19a. és EU-19b. sor összege)

Ebben a sorban az intézmények az {LRCom;3}, {LRCom;11}, {LRCom;16}, {LRCom;19}, {LRCom;EU-19a} és {LRCom;EU-19b} összegét tüntetik fel.

Az intézmények figyelembe veszik, hogy az {LRCom; EU-19a} és az {LRCom; EU-19b} negatívan járul hozzá ehhez az összeghez.

{22}

Tőkeáttételi mutató

Ebben a sorban az intézmények az {LRCom;20} és az {LRCom;21} hányadosát tüntetik fel, százalékos formában kifejezve.

{EU-23}

A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre vonatkozó döntés

Az 575/2013/EU rendelet 499. cikkének (2) bekezdése

Ebben a sorban az intézmények az alábbi két megjelölés közül az egyiknek a megadásával tüntetik fel, hogy a tőke nyilvánosságra hozatala alkalmazásában melyik átmeneti lehetőséget választott ák:

—

„Teljes mértékben bevezetett”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kívánja közzétenni

—

„Átmeneti”, ha az intézmény a tőkeáttételi mutatót az 575/2013/EU rendelet 499. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kívánja közzétenni

{EU-24}

Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értéke az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (13) bekezdésének megfelelően

Ebben a sorban az intézmények a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értékét tüntetik fel, az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (13) bekezdésének megfelelően.

4.   LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül)

11.

Az intézmények az ebben a részben megadott utasítások alapján töltik ki az I. mellékletben található LRSpl táblát.

 

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor

 

{EU-1}

Mérlegen belüli kitettségek összesen (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül), ebből

Ebben a sorban az intézmények az {LRSpl;EU-2} és az {LRSpl;EU-3} összegét tüntetik fel.

{EU-2}

Kereskedési könyvben szereplő kitettségek

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;070;010} mezőben meghatározott kitettségek értékét tüntetik fel, amely a kereskedési könyvbe tartozó eszközök teljes kitettségértéke a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül.

{EU-3}

Banki könyvben szereplő kitettségek, ebből

Ebben a sorban az intézmények a következő sorok összegét tüntetik fel: {LRSpl;EU-4}, {LRSpl;EU-5}, {LRSpl;EU-6}, {LRSpl;EU-7}, {LRSpl;EU-8}, {LRSpl;EU-9}, {LRSpl;EU-10}, {LRSpl;EU-11} és {LRSpl;EU-12}.

{EU-4}

Fedezett kötvények

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;080;010} és {LR4;080;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely a fedezett kötvényeket megtestesítő eszközök teljes kitettségértéke.

{EU-5}

Kormányzatként kezelt kitettségek

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;090;010} és {LR4;090;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely az 575/2013/EU rendeletben kormányzatként kezelt szervezetekkel szembeni kitettségek összértéke.

{EU-6}

Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;140;010} és {LR4;140;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely a nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, helyi hatóságokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek összértéke.

{EU-7}

Intézmények

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;180;010} és {LR4;180;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely az intézményekkel szembeni kitettségek értéke.

{EU-8}

Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;190;010} és {LR4;190;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely az ingatlan-jelzálogjoggal fedezett eszközök kitettségértéke.

{EU-9}

Lakossággal szembeni kitettségek

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;210;010} és {LR4;210;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely a lakossággal szembeni kitettségek összértéke.

{EU-10}

Vállalati

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;230;010} és {LR4;230;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely a (pénzügyi és nem pénzügyi) vállalkozásokkal szembeni kitettségek összértéke.

{EU-11}

Nemteljesítő kitettségek

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;280;010} és {LR4;280;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely a nemteljesítő eszközök teljes kitettségértéke.

{EU-12}

Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)

Ebben a sorban az intézmények a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében a {LR4;290;010} és {LR4;290;020} mezőben meghatározott kitettségek összegét tüntetik fel, amely az egyéb, nem kereskedési könyvi kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök) 575/2013/EU rendelet szerinti teljes kitettségértéke. Itt kell feltüntetni a T1 tőke meghatározása során levont és ezért az {LRCom; 2} sorban megadott eszközöket is, amennyiben azokat nem az {LRSpl;EU-2}–{LRSpl;EU-12} sorokban veszik figyelembe.

5.   LRQua tábla: Szabadmezős szövegdobozok a minőségi tételekkel kapcsolatos közzététel számára

12.

Az intézmények az ebben a részben megadott utasítások alapján töltik ki az I. mellékletben található LRQua táblát.

 

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor

 

{1}

A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére használt eljárások leírása

Az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének d) pontja

Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell releváns információkat megadni:

a)

a túlzott tőkeáttételi kockázat értékelésére szolgáló eljárások és erőforrások;

b)

a túlzott tőkeáttételi kockázat értékeléséhez adott esetben használt matematikai eszközök, ideértve az esetleges belső célértékekkel kapcsolatos információkat és azt, hogy használnak-e az 575/2013/EU rendelet szerinti tőkeáttételi mutatón kívül egyéb mutatókat;

c)

milyen módon veszik figyelembe a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése során a lejárati eltéréseket és a megterhelt eszközöket;

d)

a tőkeáttételi mutató változására reagáló folyamatok, ideértve a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében a T1 tőke esetleges növelését célzó folyamatokat és ütemezést; vagy a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése érdekében a tőkeáttételi mutató nevezőjének (teljes kitettségérték) kiigazítását célzó eljárásokat és ütemezést.

{2}

Azon tényezők leírása, amelyek hatással voltak a tőkeáttételi mutatóra abban az időszakban, amelyre a nyilvánosságra hozott tőkeáttételi mutató vonatkozik

Az 575/2013/EU rendelet 451. cikke (1) bekezdésének e) pontja

Ebben a sorban a következőkre vonatkozóan kell releváns információkat megadni:

a)

a tőkeáttételi mutató előző közzétételi referencia-időpont óta bekövetkezett számszerű változása;

b)

a tőkeáttételi mutató előző közzétételi referencia-időpont óta bekövetkezett változásának fő mozgatói, a következőkre vonatkozó magyarázó megjegyzésekkel:

(1)

a változás jellege, valamint hogy a változás a mutató számlálóját, nevezőjét vagy mindkettőt érintette-e;

(2)

a változás belső stratégiai döntés eredménye volt-e, és amennyiben igen, e döntés kifejezetten a tőkeáttételi mutatóra irányult-e, vagy arra csak közvetve hatott;

(3)

a tőkeáttételi mutatót befolyásoló gazdasági és pénzügyi környezettel kapcsolatos legfontosabb külső tényezők.