„6.

»halászati tevékenységek«: halászat, beleértve a közös halászati műveleteket is, halfeldolgozási műveletek, halászati erőforrások vagy azokból származó termékek átrakodása vagy kirakodása, valamint a halászathoz kapcsolódó vagy annak előkészítésére irányuló egyéb kereskedelmi tevékenység, ideértve a csomagolást, a szállítást, az üzemanyag-felvételt és a készletfelvételt;”;

„10.	»nem szerződő fél hajója«: olyan, halászati tevékenységet folytató hajó, amely nem szerződő fél lobogója alatt hajózik, beleértve azokat a hajókat, amelyek esetében megalapozott gyanú áll fenn, hogy honosság nélküliek;”;

„13.	»kikötő«: kirakodásra vagy a halászati tevékenységekkel kapcsolatos vagy azokat támogató szolgáltatások nyújtására használt parti hely vagy olyan parti vagy partközeli hely, amelyet egy szerződő fél halászati erőforrások átrakodására kijelöl.”;

„A IV. fejezet sérelme nélkül a fogadó hajó bármely kirakodás előtt legalább 24 órával jelenti a fedélzeten lévő összes fogást, a kirakodásra szánt teljes tömeget, a kikötő nevét és a kirakodás becsült időpontját, függetlenül attól, hogy a kirakodásra az egyezmény területén belül vagy azon kívül kerül-e sor.”;

„A MÁS SZERZŐDŐ FÉL LOBOGÓJA ALATT HAJÓZÓ HAJÓK ÁLTAL KIFOGOTT HALAK KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAM ÁLTALI ELLENŐRZÉSE”.

„22. cikk

Hatály

Az e fejezetben meghatározott rendelkezések – az 1224/2009/EK rendelet és az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (5) sérelme nélkül – a tagállamok kikötőinek azon halászhajók általi használatára alkalmazandók, amelyek egy másik szerződő fél lobogója alatt hajózó halászhajó által az egyezmény területén fogott, valamely kikötőben korábban ki nem rakodott és át nem rakodott halászati erőforrásokat tartanak a fedélzeten.

„23. cikk

Kijelölt kikötők

A tagállamok olyan kikötőket jelölnek ki és értesítik ezekről a Bizottságot, ahol a valamely másik szerződő fél lobogója alatt hajózó halászhajók által az egyezmény területén fogott halászati erőforrások kirakodása vagy átrakodása, vagy kikötői szolgáltatások ilyen hajók részére történő nyújtása engedélyezett. A Bizottság értesíti a NEAFC titkárságát e kikötőkről és a kijelölt kikötők jegyzékében történő bármilyen változásról legalább tizenöt nappal a változás hatálybalépését megelőzően.

A valamely másik szerződő fél lobogója alatt hajózó halászhajók által az egyezmény területén fogott halak kirakodása vagy átrakodása, valamint a kikötői szolgáltatások ilyen hajók részére történő nyújtása csak a kijelölt kikötőkben engedélyezett.”;

„(1) Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelően a valamely kikötőbe belépni kívánó, a 22. cikk szerinti halat szállító halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője legalább három munkanappal a várható érkezés előtt értesíti az adott kikötő szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

Egy tagállam rendelkezhet azonban más bejelentési határidő megállapításáról is, figyelembe véve különösen a kifogott halak feldolgozásának típusát vagy a halászterületek és a kikötői közötti távolságot. Ilyen esetben a tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet, valamint a NEAFC titkárságát.”;

„(2) A küldő érvénytelenítheti az (1) bekezdésben említett előzetes értesítést azáltal, hogy erről legalább 24 órával a megérkezés bejelentett becsült időpontja előtt értesíti a parancsnok által használni kívánt kikötő hatáskörrel rendelkező hatóságait.”;

„Kirakodásra, átrakodásra vagy a kikötő egyéb használatára vonatkozó engedély”;

„(1) A 24. cikknek megfelelően továbbított értesítésre reagálva a kirakodni vagy átrakodni kívánó halászhajó lobogója szerinti állam vagy – amennyiben a halászhajó átrakodásban vett részt az uniós vizeken kívül – az átadó hajók lobogója szerinti állam vagy államok a 24. cikkben említett előzetes értesítés kitöltése útján megerősítik, hogy:”;

„(2) A kirakodási vagy átrakodási műveleteket csak azt követően lehet megkezdeni, hogy a kikötő szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a 24. cikkben említett előzetes értesítés megfelelő kitöltése útján arra engedélyt adtak. Ilyen engedélyt csak akkor adnak, ha a lobogó szerinti állam (1) bekezdésben említett megerősítését megkapták.”;

„(3a) A kirakodás, az átrakodás vagy a kikötő egyéb használata nem engedélyezhető, ha a kikötő szerinti tagállam egyértelmű bizonyítékot kap arra nézve, hogy a fedélzeten lévő fogást az egyik szerződő félnek a nemzeti joghatósága alatt álló területekre alkalmazandó előírásait megszegve fogták ki.”;

„(4) A kikötő szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a kirakodási, átrakodási vagy a kikötő egyéb használatára vonatkozó engedély megadására vagy megtagadására vonatkozó határozatukról a 24. cikkben említett előzetes értesítés megfelelő kitöltése útján haladéktalanul értesítik a hajó parancsnokát vagy annak képviselőjét és a hajó lobogója szerinti államot, és tájékoztatják a NEAFC titkárságát.”;

„(1) A tagállamok a II. mellékletben meghatározott általános iránymutatásokat figyelembe vevő kockázatkezelés alapján minden jelentési évben ellenőrzik a kikötőikben kirakodott vagy átrakodott friss hal legalább 5 %-át és fagyasztott hal legalább 7,5 %-át.”;

„(1a) Az ellenőrzéseket igazságos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végezni, és azok nem jelenthetik az érintett hajó zaklatását.”;

„(2) Az ellenőrök a hajó minden vonatkozó részét megvizsgálják annak érdekében, hogy ellenőrizzék a vonatkozó védelmi és kezelési intézkedések betartását. Az ellenőrzéseket a III. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően végzik.”;

„(2a) A tagállamok minden lehetséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kommunikációt a hajó parancsnokával vagy a legénység vezető beosztású tagjaival, ideértve azt is, hogy szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot biztosítanak az ellenőr mellé.”;

„(3a) A nemzeti ellenőrök nem zavarhatják a parancsnokot abban, hogy kapcsolatot tartson a lobogó szerinti állam hatóságaival.”;

„(4) A kikötő szerinti tagállam felkérheti más szerződő felek ellenőreit arra, hogy csatlakozzanak a tagállam saját ellenőreihez és kövessék figyelemmel az ellenőrzést.”

„Az ellenőrzést végző tagállam adott esetben közli az ellenőrzés megállapításait azzal a szerződő féllel is, amelynek vizein a jogsértést elkövették, valamint azzal az állammal is, amelynek a hajó parancsnoka az állampolgára.”;

I. MELLÉKLET

Az 1236/2010/EU rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„II. MELLÉKLET

A KIKÖTŐ SZERINT ILLETÉKES TAGÁLLAM ÁLTALI ELLENŐRZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATKEZELÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁSOK

A kockázatkezelés a kockázatok rendszeres azonosítását és a kockázati események bekövetkezésének korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés végrehajtását jelenti. Olyan tevékenységek tartoznak ebbe a körbe, mint az adat- és információgyűjtés, a kockázatok elemzése és értékelése, intézkedések előkészítése és végrehajtása, valamint a folyamat és az eredmények rendszeres monitoringja és felülvizsgálata.

Az elvégzett kockázatértékelés alapján valamennyi kikötővel rendelkező tagállam meghatározza a saját kockázatkezelési stratégiáját annak érdekében, hogy könnyebben megfeleljen e rendelet előírásainak. A stratégiának magában kell foglalnia az egyes kockázatok jellege és becsült szintje, valamint a célértékek elérése szempontjából megfelelő költséghatékony ellenőrzési és vizsgálati eszközök azonosítását, leírását és elosztását.

Kockázatértékelési és kockázatkezelési kritériumok kerülnek meghatározásra az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekre vonatkozóan annak érdekében, hogy időben elvégezhetők legyenek a kockázatértékelések és a vonatkozó ellenőrzési és vizsgálati információk általános értékelései.

Az egyes halászhajókat, a halászhajók csoportjait, az üzemeltetőket és/vagy a különböző fajokra irányuló és az egyezmény területének különböző részein végzett halászati tevékenységeket a hozzájuk rendelt kockázati szinteknek megfelelő ellenőrzésnek és vizsgálatnak vetik alá, amely során a kikötőben végzett kirakodások és átrakodások kikötő szerint illetékes tagállam általi ellenőrzése a kockázati szint kritériumaira vonatkozó alábbi általános feltevések alapján történik:

a)	nem valamely szerződő fél hajója által ejtett fogások;

b)	fagyasztott fogások;

c)	nagy mennyiségű fogások;

d)	korábban a tengeren átrakodott fogások;

e)	a szerződő felek joghatósága alá tartozó vizeken kívül, azaz a szabályozási területen ejtett fogások;

f)	az egyezmény területén belüli és kívüli fogások;

g)	nagy értékű fajokból álló fogások;

h)	olyan halászati erőforrásokból származó fogások, amelyek esetében a halászati lehetőségek különösen korlátozottak;

i)	a korábban elvégzett ellenőrzések száma és a hajó és/vagy az üzemeltető esetében észlelt jogsértések száma.”.

II. MELLÉKLET

Az 1236/2010/EU rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„III. MELLÉKLET

A KIKÖTŐ SZERINTI ÁLLAMOK ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSAI

A nemzeti ellenőrök:

a)	ellenőrzik, hogy a hajó fedélzeti azonosító dokumentumai és a hajó tulajdonosára vonatkozó információk valósak, teljesek és helyesek-e, többek között úgy is, hogy szükség esetén kapcsolatba lépnek a hajó lobogója szerinti állammal vagy lekérik a nemzetközi hajónyilvántartások megfelelő adatait;

b)	ellenőrzik, hogy a hajó lobogója és jelei (például név, külső lajstromszám, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnél (IMO) nyilvántartott hajóazonosító szám, nemzetközi rádióhívójel és egyéb jelek, a főbb méretek) megfelelnek-e a dokumentumokban szereplő információknak;

c)	ellenőrzik, hogy a halászatra és halászati tevékenységekre vonatkozó engedélyek valósak, teljesek és helyesek-e, valamint hogy megfelelnek-e a 24. cikknek megfelelően közölt információknak;

áttekintik valamennyi egyéb, a fedélzeten tartott vonatkozó dokumentumot és feljegyzést, beleértve az elektronikus formátumúakat is, valamint a lobogó szerinti állam vagy az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek hajómegfigyelési (VMS) adatait. A vonatkozó dokumentumok közé tartozhat a hajónapló, a fogást, átrakodást és kereskedést rögzítő dokumentumok, a legénység listája, a rakományelrendezés tervei és ábrái, a rakterek leírása, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek (CITES) megfelelően előírt dokumentumok;

megvizsgálják a fedélzeten található valamennyi releváns halászeszközt, beleértve a nem látható helyen tárolt eszközöket és tartozékeszközöket is, valamint ellenőrzik, hogy azok összhangban vannak-e az engedélyekben foglalt feltételekkel. A halászeszközöket abból a szempontból is ellenőrizni kell, hogy az olyan jellemzők mint a szem- és fonálbőség, az eszközök és tartozékaik, a hálók méretei és elrendezése, a csapdák, a kotróhálók, a horgok méretei és száma megfelelnek-e az alkalmazandó jogszabályoknak, és a jelölések megfelelnek-e a hajó számára engedélyezett jelölésnek;

f)	megállapítják, hogy a fedélzeten lévő halakat az alkalmazandó engedélyekkel összhangban halászták-e ki;

g)	nyomon követik a teljes kirakodási vagy átrakodási műveletet, és összehasonlító ellenőrzést végeznek a kirakodásra vonatkozó előzetes értesítésben bejelentett fajonkénti mennyiségek és a ténylegesen ki- vagy átrakodott fajonkénti mennyiségek között;

megvizsgálják – többek között mintavétellel – a halrakományt a mennyiség és az összetétel megállapítása érdekében. Az ellenőrök ilyenkor kinyithatják az előcsomagolt halat tartalmazó konténereket, és a raktér épségének megállapítása céljából áthelyezhetik a halakat vagy a konténereket. E vizsgálat kiterjedhet a termék típusának ellenőrzésére és a névleges tömeg megállapítására;

i)	amikor a kirakodás vagy átrakodás befejeződik, megvizsgálják és feljegyzik a fedélzeten maradt halfajonkénti mennyiségeket;

j)	értékelik, hogy utal-e egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hajó jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot vagy azt támogató halászati tevékenységet folytat;

átnyújtják a hajóparancsnoknak az ellenőrzés eredményét – és az esetleges meghozható intézkedéseket – tartalmazó jelentést, amelyet az ellenőr és a parancsnok aláír. A parancsnok jelentésen szereplő aláírása csak annak elismeréséül szolgál, hogy a jelentés másolatát átvette. A parancsnok számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy észrevételt, illetve ellenvetést fűzzön a jelentéshez, valamint adott esetben felvegye a kapcsolatot a lobogó szerinti állam érintett hatóságaival, különösen akkor, ha a parancsnok számára komoly nehézségeket okoz a jelentés tartalmának értelmezése. A jelentés másolatát át kell adni a parancsnoknak; és

l)	szükség esetén és lehetőség szerint gondoskodnak a megfelelő dokumentumok fordításáról.”.