14.1.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/27 RENDELETE

(2016. január 13.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és IV. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra. A rendelet az élő állatok tenyésztésére és forgalomba hozatalára, az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére vonatkozik.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének és III. melléklete B. fejezetének megfelelően a tagállamok minden évben információkat nyújtanak be a Bizottsághoz a fertőző szivacsos agyvelőbántalmaknak a területükön folytatott nyomon követéséről, és a Bizottság ismerteti ezen információk összefoglalóját a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(3)

Az Európai Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közötti megállapodást követően a kérődző állatoknak a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak jelenléte tekintetében való nyomon követéséről és vizsgálatáról szóló uniós éves összefoglaló jelentés összeállításával és közzétételével kapcsolatos feladatok a Bizottságtól átkerülnek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hatáskörébe. A 999/2001/EK rendelet III. mellékletének B. fejezetét ezért módosítani kell oly módon, hogy az tükrözze az új szabályokat.

(4)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete tiltja az egyes haszonállatok feldolgozott állati fehérjékkel, különösen nem kérődzőkből származó fehérjékkel való takarmányozását.

(5)

Továbbá a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete II. fejezete b) pontjának ii. alpontja szerint a halliszt és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok felhasználhatók a nem kérődző haszonállatok, többek között a tenyésztett víziállatok takarmányozására.

(6)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezete A. szakaszának 3. pontja előírja, hogy a nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak a tenyésztett víziállatoktól eltérő nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására. Mivel a halliszt és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok felhasználása valamennyi nem kérődző haszonállatnak szánt takarmányban engedélyezett, ezt a rendelkezést a hallisztre és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányokra nem indokolt alkalmazni. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezete A. szakaszának 3. pontját ezért a halliszt kizárása érdekében módosítani kell.

(7)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének E. szakasza előírja, hogy a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitelét csak akkor lehet jóváhagyni, ha azokat valamely, a szóban forgó rendelet által nem tiltott felhasználásra szánják, és a kivitelt megelőzően az exportáló tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság és az importáló harmadik ország illetékes hatósága írásbeli megállapodást köt egymással, amelyben az importáló harmadik ország vállalja, hogy betartja a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket, és tartózkodik a feldolgozott állati fehérjéknek vagy az ilyen fehérjéket tartalmazó termékeknek a 999/2001/EK rendelet által tiltott felhasználás céljából történő újrakivitelétől.

(8)

Ez a követelmény eredetileg a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) terjedésének visszaszorítására szolgált egy olyan időszakban, amikor a BSE járványszerűen terjedt az Unióban, és amikor a járvány főleg az európai kontinenst sújtotta az egész világon. Az Unióban azóta azonban jelentős mértékben javult a BSE-helyzet. Az Unióban 2013-ban 7, 2014-ben pedig 11 BSE-esetet jelentettek, szemben a 2001-ben felmerült 2 166 és a 2002-ben előfordult 2 124 esettel. Az Unióban a BSE-helyzet javulását tükrözi, hogy a módosított 2007/453/EK bizottsági határozat (2) szerint jelenleg húsz uniós tagállam elismerten elhanyagolható BSE-kockázatot jelent.

(9)

Ezért el kell hagyni a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének E. szakaszában megállapított azon követelményt, miszerint a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitelének előfeltételeként kötelező írásbeli megállapodást kötni a rendeltetés szerinti harmadik országgal, valamint az arra vonatkozó tilalmat, hogy e termékeket harmadik országokban – a tenyésztett víziállatok kivételével – haszonállatok takarmányozására használják fel.

(10)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezetének D. szakasza feltételeket állapít meg a tenyésztett víziállatok takarmányozására szánt, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozóan, mely feltételek szerint a kérődző és a nem kérődző állatokból származó anyagokat az előállítási lánc minden egyes szakaszában maradéktalanul el kell különíteni egymástól, valamint a keresztszennyeződés hiányának igazolására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni. Ezeket a feltételeket a kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékre és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányokra vonatkozóan is elő kell írni annak biztosítása érdekében, hogy az exportált feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok ugyanolyan fokú biztonságot nyújtsanak, mint azok, amelyeket az Unió területén használnak.

(11)

Mivel a kedvtelésből tartott állatok eledeleit és a hallisztet olyan feldolgozóüzemekben állítják elő, amelyeket kizárólag a kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására, illetve a – tengeri emlősök kivételével – víziállatokból származó termékek előállítására használnak, azt a követelményt, miszerint exportálni csak olyan létesítményekből szabad, amelyek megfelelnek a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezetének D. szakaszában megállapított feltételeknek, a kedvtelésből tartott állatok eledeleire és a hallisztre nem indokolt alkalmazni.

(12)

A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében az V. fejezet E. részét ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet III. mellékletének B. fejezete helyébe a következő szöveg lép:

„B. FEJEZET

JELENTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

I.   A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI

A.   A tagállamok által, a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő adatok

1.

Azon gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekre a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban hatósági forgalmi korlátozások vonatkoznak.

2.

A gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekben a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálatot kell végezni; ideértve a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeit is (a fertőzéses és a fertőzésmentes esetek számát); valamint a szarvasmarhafélék tekintetében az összes vizsgált egyed kor szerinti megoszlása. A kor szerinti megoszláshoz a következő csoportokat kell kialakítani: egy »24 hónapnál fiatalabb« megnevezésű csoport, a 24 és 155 hónap közötti egyedek esetében 12 hónapos időintervallumonként képzett csoportok, valamint egy »155 hónapnál idősebb« megnevezésű csoport.

3.

Azon állományok száma, amelyek esetében a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően sor került a juh- és kecskefélék gyanús fertőzéses eseteinek jelentésére és kivizsgálására.

4.

A megvizsgált szarvasmarhafélék száma az A. fejezet I. részének 2.1., 2.2., 3.1. és 5. pontjában említett alpopulációkban. Ismertetni kell a minta kiválasztásának módszerét, a gyors- és a megerősítő vizsgálatok eredményeit, valamint a vizsgált egyedeknek a 2. pontban megállapított korcsoportok szerinti megoszlását.

5.

Az A. fejezet II. részének 2., 3., 5. és 6. pontjában említett alpopulációkban a vizsgált juh- és kecskefélék, valamint állományok száma a minta kiválasztásának módszerével, valamint a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeivel együtt.

6.

A BSE és súrlókór pozitív fertőzéses esetek földrajzi megoszlása, ideértve a származás szerinti országot is, amennyiben az nem egyezik meg a jelentést készítő országgal. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék tekintetében minden egyes TSE-fertőzéses esetnél fel kell tüntetni a születési évet és lehetőség szerint a születési hónapot. Szerepeltetni kell az atipikusnak minősített TSE-fertőzéses eseteket is. Súrlókórfertőzés esetén adott esetben jelenteni kell a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában említett elsődleges és másodlagos molekuláris vizsgálat eredményeit.

7.

A szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő állatok esetében a szövetminták száma és a megerősített TSE-fertőzéses esetek száma fajok szerinti bontásban.

8.

Minden egyes TSE-pozitívnak bizonyult és az A. fejezet II. részének 8.1. vagy 8.2. pontjával összhangban a mintába választott juhféle genotípusa és – amennyiben lehetséges – fajtája.

B.   Jelentési időszakok

Az A. szakaszban említett adatokat tartalmazó, a Bizottságnak havi vagy – a 8. pontban említett adatok tekintetében – negyedéves rendszerességgel, a tagállamok, a Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által elfogadott elektronikus formátumban benyújtott jelentések összessége (amelyet a Bizottság megküld az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak) megfelelhet a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésnek, amennyiben további adatok rendelkezésre állása esetén frissítik azok adatait.

II.   AZ UNIÓS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ ADATOK

Az uniós összefoglalót táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan legalább az I.A. részben említett információkat tartalmaznia kell.

2016. január 1-jétől az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság elemzi az I. részben említett információkat, és november végéig összefoglaló jelentést tesz közzé az Unióban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tendenciáiról és forrásairól.

III.   NYILVÁNTARTÁSOK

1.

Az illetékes hatóság hét évig megőrzi az I.A. részben említett információkra vonatkozó nyilvántartásokat.

2.

A vizsgáló laboratórium hét évig megőrzi a vizsgálatokról készült valamennyi nyilvántartást, különösen a laboratóriumi munkanaplókat és adott esetben a paraffintömböket és a western blotokról készült fényképeket.”

2. cikk

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakaszában a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak a tenyésztett víziállatoktól eltérő nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására.”

3. cikk

A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletének V. fejezetében az E. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„E. SZAKASZ

A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele

1.

A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele tilos.

Ettől eltérve ez a tilalom nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok olyan feldolgozott eledeleire, amelyek kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek.

2.

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

a)

a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek olyan feldolgozóüzemekből kell származniuk, amelyek kizárólag a IV. fejezet D. szakaszának a) pontjában említett vágóhidakról és darabolóüzemekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak, vagy olyan engedélyezett feldolgozóüzemekből kell származniuk, amelyek szerepelnek az V. fejezet A. szakaszának d) pontjában említett, nyilvánosan hozzáférhető jegyzékekben;

b)

a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmánynak olyan engedélyezett létesítményekből kell származnia, amelyek szerepelnek az V. fejezet A. szakaszának e) pontjában említett, nyilvánosan hozzáférhető jegyzékekben, és amelyeket az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek.

3.

A 2. pontban megállapított feltételek nem alkalmazandók a következőkre:

a)

a kedvtelésből tartott állatok olyan eledelei, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek;

b)

halliszt és a halliszten kívül más feldolgozott állati fehérjét nem tartalmazó összetett takarmányok.”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. január 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2007. június 29-i 2007/453/EK határozata a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.).