18.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 299/7

(1)

A Bizottság 2015. november 26-án elfogadta az éves növekedési jelentést, és ezzel elindult a gazdaságpolitikai koordináció 2016. évi európai szemesztere. Az Európai Tanács a 2016. március 17–18-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság 2015. november 26-án az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott. Ezt az ajánlást az Európai Tanács a 2016. február 18–19-i ülésén jóváhagyta, a Tanács pedig 2016. március 8-án elfogadta (3). Mivel Spanyolország pénzneme az euro, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unió gazdaságai között szoros összefonódásra, Spanyolországnak gondoskodnia kell az ajánlás teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról.

(2)

A Spanyolországra vonatkozó 2016. évi országjelentést 2016. február 26-án tették közzé. Az országjelentésben értékelték a Tanács által 2015. július 14-én elfogadott országspecifikus ajánlások, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Spanyolország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is. A Bizottság 2016. március 8-án bemutatta a részletes vizsgálat eredményeit. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható. Mindenekelőtt mind az állami, mind a magánszektorban nagyarányú a külső és belső adósságállomány, ami a magas munkanélküliséggel összefüggésben változatlanul sebezhetőséget okoz. Fontos olyan intézkedéseket hozni, amelyek csökkentik a spanyol gazdaságra gyakorolt negatív hatások, illetve annak méretéből adódóan az onnan a gazdasági és monetáris unióra átgyűrűző negatív hatások kockázatát. A folyó fizetési mérleg javulása ellenére nem várható, hogy a nettó külső kötelezettségállomány rövid időn belül prudens szintre mérséklődne. A magánszektor hitelállomány-leépítése – részben a kedvező növekedési feltételek miatt – jól halad, de a hitelállomány további jelentős leépítésére van szükség és az államadósság továbbra is magas. Sor került intézkedésekre a pénzügyi szektor, valamint a vállalati és magáncsődre vonatkozó fizetésképtelenségi keretrendszerek terén, de további lépésekre van szükség az innováció és a szakképzettség, továbbá a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés tekintetében.

(3)

Spanyolország 2016. április 29-én benyújtotta 2016. évi nemzeti reformprogramját, majd 2016. április 30-án 2016. évi stabilitási programját. A kettő közötti kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(4)

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól partnerségi megállapodása és releváns programjai felülvizsgálatát és azokhoz módosítások javaslatát. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná ezt a rendelkezést.

(5)

Spanyolország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. 2016. évi stabilitási programja alapján Spanyolország azt tervezi, hogy 2016-ban eléri a GDP 3,6 %-ának, majd 2017-ben 2,9 %-ának megfelelő mértékű államháztartási hiánycélt. A tervek szerint így a túlzott hiányt a Tanács által jelenleg ajánlottnál egy évvel később tudja megszüntetni, miután 2014-ben, valamint 2015-ben nem valósította meg a költségvetési intézkedéseket és az elsődleges célokat. Ezek a célok annak feltételezésén alapulnak, hogy a központi és regionális kormányzati szinteken teljes mértékben végrehajtják a 2016. március 9-i önálló bizottsági ajánlásra válaszul bejelentett, a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű tartós megtakarításokat. A tervek szerint a hiány ezután tovább csökken és 2019-ben a GDP 1,6 %-a lesz. Mindazonáltal a tervek szerint a stabilitási program időtávjában nem valósul meg a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetési pozícióként meghatározott középtávú cél. Mindenekelőtt az előrejelzés szerint az újraszámított strukturális egyenleg 2016-ban és 2017-ben csak kismértékben javul, a GDP körülbelül –2,5 %-ára, majd lassan csökken és 2019-ben a GDP –2,75 %-át éri el. A GDP-arányos államadósság-ráta 2015-ben csak csekély mértékben csökkent 99,2 %-ra, 2016-ban, valamint 2017-ben várhatóan némileg, majd a következő két évben erőteljesebben szűkül és 2019-ben – az elsődleges egyenleg többletbe fordulása mellett – a GDP 96 %-a lesz. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó – a független spanyol költségvetési hivatal (AIReF) által jóváhagyott – makrogazdasági forgatókönyv 2016 és 2017 tekintetében megalapozott, majd a későbbi évekre vonatkozóan némileg optimista. A Bizottság 2016. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2016-ban a GDP 3,9 %-ának, majd 2017-ben 3,1 %-ának megfelelő mértékű lesz, ami meghaladja a stabilitási programban szereplő elsődleges célokat. Az előrejelzés szerint tehát Spanyolország nem fogja megszüntetni a túlzott hiányt a Tanács által ajánlott 2016-os határidőig. A program hiánycéljaihoz kapcsolódó kockázatok főként a 2016. márciusi–áprilisi intézkedésekből eredő megtakarítások megvalósítását övező bizonytalanságokhoz kapcsolódnak. Mivel az előrejelzés szerint a strukturális hiány mindkét évben kismértékben nőni fog, a költségvetési erőfeszítés nincs összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2016. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Spanyolország nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Ezért további intézkedésekre van szükség a megfelelés 2016. és 2017. évi biztosításához.

(6)

Az 1467/97/EK rendelet (5) 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság rendszeresen felügyeli a Spanyolország által az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti utolsó tanácsi ajánlásra válaszul hozott intézkedések végrehajtását: a Bizottság ezért azt ajánlja a Tanácsnak, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a túlzott hiány esetén követendő eljárásban.

(7)

2012 óta Spanyolország költségvetési keretét megerősítették többek között az eltérések megelőzése és annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi kormányzati szinten betartsák a hiányra, az adósságra és a kiadásokra vonatkozóan kitűzött célokat. Emellett az egészségügyre és a gyógyszerkészítményekre fordított kiadások növekedésének visszafogása érdekében 2015 közepén elfogadták a keret regionális szintű (önkéntes alapon történő, majd 2016-ban a régiók többsége számára kötelezővé tett) alkalmazására vonatkozó szabályt, továbbá 2015 novemberében a kormány és a gyógyszeripar megállapodást írt alá a gyógyszerkiadások észszerűsítésének előmozdításáról. Ennek ellenére 2015-ben a legtöbb régió, valamint a társadalombiztosítási ágazat jelentős mértékben elmaradt a belső költségvetési célok teljesítésétől. A központi, regionális és helyi kormányzati alszektorok nem tartották be a stabilitási törvénybe foglalt kiadási szabályt, és a gyógyszerkészítményekre fordított kiadások – mindenekelőtt a kórházakban – tovább emelkedtek, még a hepatitis C elleni új kezelések hatásának figyelembevétele nélkül is.

(8)

Spanyolország jól teljesít a közbeszerzések terén, ami a jogszabályok minőségét és a felülvizsgálati eljárások rendelkezésre állását illeti. Intézkedések történtek a közbeszerzésnek mindenekelőtt közös közbeszerzési mechanizmusok alkalmazása révén történő észszerűsítésére. Mindazonáltal a közbeszerzések végrehajtása terén különbségek vannak a közigazgatási szervezetek között, és az elégtelen ellenőrzési mechanizmusok gátolják a közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazását. Az utóbbi években az uniós közbeszerzési szabályok feltételezett megsértésével kapcsolatosan a Bizottság tudomására jutott esetek száma viszonylag magas. Emellett a spanyol Számvevőszék rámutatott néhány hiányosságra, például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás gyakori alkalmazására, a szerződések ismétlődő módosítására, a szerződések kisebb szerződésekre való felosztására, valamint arra, hogy egyes ajánlattételi dokumentumok és közigazgatási döntések nem kellően pontosak és egyértelműek.

(9)

Spanyolország jelentős haladást ért el a pénzügyi szektor szerkezetátalakítása terén. A takarékpénztárak irányításának megerősítésére és a banki alapítványok ellenőrző részesedésének csökkentésére vonatkozó törvényt végrehajtották. Jól halad az állami támogatásban részesülő bankok szerkezetátalakítását célzó tervek végrehajtása. A spanyol nemzeti bank módosította a hitelintézetekre vonatkozó hatályos számviteli szabályozást és elfogadta a Spanyol Eszközkezelő Társaságra (SAREB) vonatkozó új keretet. Ez az új keret lehetővé teszi a SAREB számára az értékvesztések megfelelő kezelésének megvalósítását, és hozzájárul ahhoz, hogy hitelállomány-leépítési politikáját hiteles piaci feltételezésekhez igazítsa.

(10)

Az elmúlt években végrehajtott munkaerő-piaci reformok eredményeként a foglalkoztatás jobban reagál a növekedésre, és újra megindult a munkahelyteremtés, amelyet elősegít a nagyobb rugalmasság és a bérek további mérséklődése. A kollektív megállapodások felerősítették ezt a tendenciát, amihez hozzájárult a 2015 júniusában aláírt szakmaközi megállapodás is. Az általános foglalkoztatás közelmúltbeli növekedése főként a határozott idejű munkaszerződéseknek köszönhető, bár lassan növekszik az újonnan megkötött határozatlan idejű szerződések száma is. Mindazonáltal még mindig korlátozott az új tartós foglalkoztatásra irányuló ösztönzők alkalmazása, és a határozott időre felvett munkavállalók aránya változatlanul az egyik legmagasabb az Unióban, valamint továbbra is korlátozottak a lehetőségek arra, hogy a határozott időre felvett munkavállalók szerződéseit határozatlan idejűre változtassák. A rövid időtartamú határozott idejű szerződések korlátozzák a humán tőkébe való befektetésre irányuló ösztönzőket és akadályozzák a termelékenység növekedését. Bár gyorsan csökken a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében még mindig magas, és átlagos időtartama is nagyon hosszú. A folyamatosan nagyarányú tartós munkanélküliség arra utal, hogy a munkanélküliséggel összefüggő kockázatok állandósultak, ami hátrányosan befolyásolja a munka- és szociális feltételeket. A tartósan munkanélküliek csaknem 60 %-a alacsony képzettségű, ami megfelelő aktív és passzív munkaerő-piaci és képzési politikákat tesz szükségessé, hogy meg lehessen szüntetni a mindent átható strukturális munkaerőhiányt és meg lehessen akadályozni e csoport készségeinek elértéktelenedését. A munkaadók továbbra is csekély szerepet kapnak a képzési programok kialakítása során.

(11)

Az aktivizálás és az aktív munkaerő-piaci intézkedések eredményessége nagyrészt attól függ, hogy a foglalkoztatási szolgálatok képesek-e a kedvezményezettek számára személyre szabott támogatást kialakítani és kínálni. Az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák közelmúltbeli reformjainak végrehajtása lassan halad előre, és továbbra sem elegendő az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitása ahhoz, hogy eredményes személyre szabott tanácsadást és álláskeresési támogatást nyújtsanak. A regionális állami foglalkoztatási szolgálatok és a magán munkaközvetítő ügynökségek közötti együttműködés továbbra is korlátozott. Emellett régiónként eltérő a foglalkoztatási és a szociális szolgálatok közötti együttműködés, és ez akadályozza az összehangolt segítségnyújtást a munkaerőpiacon különösen kevés eséllyel indulók, mindenekelőtt a minimumjövedelemben részesülő kedvezményezettek esetében. A regionális jövedelemtámogatási rendszerek jelentősen eltérnek, ami a teljesítésre vonatkozó megállapodásokat, a támogathatósági feltételeket, a hatókört és a megfelelőséget illeti, miközben a szociális ellátások átvitelének nehézségei akadályozzák a régiók közötti foglalkoztatási mobilitást. Emellett meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre a minimumjövedelem-rendszerekből a foglalkoztatásba való átmenetről. Spanyolországban jelenleg folyik a nemzeti és regionális jövedelemtámogatási rendszerek nemzeti és regionális szintekre kiterjedő feltérképezése. Bár sor került néhány intézkedés bevezetésére, a szegénység visszaszorítását célzó családi és lakhatási támogatások hatékonysága korlátozott, és a megfelelő és megfizethető gyermekgondozás és tartós ápolás-gondozás hiánya mindenekelőtt a nők munkavállalását gátolja.

(12)

Spanyolországra 2008 óta jellemző a foglalkoztatás ágazati összetételének egyre gyorsabb változása, ami összekapcsolódott a strukturális munkaerőhiány fokozódásával. Az alacsony általános készségszint megnehezíti a nagyobb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek felé való átmenetet és akadályozza a termelékenység növekedését. Bár a felsőfokú végzettségűek aránya magas, a készségkínálat nem igazodik megfelelő mértékben a munkaerő-piaci igényekhez, és a felsőfokú oktatásban frissen végzettek foglalkoztathatóságának aránya a legalacsonyabbak között van az Unióban, jelentős hányaduk pedig olyan munkát végez, amely nem igényel felsőfokú végzettséget. Emellett továbbra is gyenge az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés, annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben volt némi javulás részben azon ösztönzőknek köszönhetően, hogy az egyetemek irányító testületeiben erősödjön a vállalkozói szféra képviselete. A szorosabb együttműködést akadályozza a tudományos szakemberek csekély mobilitása, az egyetemek irányítási rendszerének rugalmatlansága és a kutatási eredmények átadásával foglalkozó irodák (Oficinas de transferencia de resultados de investigación) működését hátráltató adminisztratív akadályok.

(13)

Spanyolországban a kutatási és innovációs politika számos kihívással szembesül. A köz- és a magánszektorbeli kutatás közötti kölcsönhatás gyenge. Spanyolország K+F-intenzitása (a GDP-re vetített K+F-kiadások) és innovációs teljesítménye az innovatív vállalkozások viszonylag alacsony számával és az állami kutatás, valamint a vállalkozások közötti együttműködés csekély mértékű ösztönzésével összefüggésben folyamatosan csökken. Spanyolország a legtöbb üzleti innovációs mutató tekintetében alulteljesít. Ami a magánszektor K+F-beruházásait illeti, különösen nagy a különbség a K+F-kiadások intenzitása tekintetében az Unió egészéhez viszonyítva (Spanyolországban 0,6 %, az Unió egészében pedig 1,3 %). A kockázati tőke – elsősorban az induló szakaszban – továbbra sem játszik jelentős szerepet Spanyolországban. A K+F-politikák koordinációja gyenge, az innovációs tevékenységek előmozdítását és a tudomány, valamint a vállalkozások együttműködésének megerősítését célzó testületek és programok regionális szinten széttagoltak, ami komoly kihívást jelent a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára. A vállalkozások innovációs tevékenységekben való csekély részvétele a veszteségviselési képesség, az innovációbarát keretfeltételek és az ösztönzők hiányára utalhat. Az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottság (ERAC) által a spanyol kutatási és innovációs rendszerre vonatkozóan 2014-ben elvégzett szakértői értékelés rámutatott arra, hogy a sikeres állami kutatási rendszerek többségére a spanyolországinál magasabb fokú értékelés és elszámoltathatóság jellemző. Így például az egyetemeknek és az állami kutatóintézeteknek juttatott intézményi állami finanszírozás általában nem a K+F-teljesítményen alapul, aminek következtében nincsenek kellő ösztönzők a kutatási eredmények minőségének és relevanciájának javítására.

(14)

A gazdaság tartósan alacsony termelékenysége részben a spanyol vállalkozások átlagosan kis méretével magyarázható. A vállalkozások növekedése a humán tőke, az innováció, a technológia, a finanszírozáshoz és a hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításával együtt hozzájárulhat az összesített termelékenység előmozdításához. 2015-ben az üzleti beruházások erősödtek a dinamikus keresleti feltételeknek, az alacsony hitelfelvételi költségeknek, továbbá annak köszönhetően, hogy folytatódott a vállalati szféra és a lakosság anyagi helyzetének javulása. Spanyolország számos intézkedést tett az üzleti növekedés elősegítése érdekében. Például a vállalkozásfinanszírozásra vonatkozóan nemrég elfogadott törvény várhatóan megkönnyíti a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a finanszírozáshoz jutást. Emellett kötelezővé vált az új jogszabályok kkv-kra gyakorolt esetleges hatásának előzetes értékelése. Mindazonáltal a vállalkozásindításhoz és egyes gazdasági tevékenységek megkezdéséhez szükséges idő és engedélyek száma változatlanul viszonylag magas.

(15)

A szabályozási gyakorlatok, többek között a vállalkozások engedélyezése terén a spanyol régiók közötti jelentős különbségek korlátozhatják a vállalkozások növekedési kapacitását. A piac egységességéről szóló törvény célja a gazdasági tevékenységhez való hozzáférés és az annak gyakorlása előtt álló akadályok csökkentése a spanyol régiók mindegyikében, továbbá a szabályozás javítása. E törvény jelentős mértékben hozzájárulhat a beruházások akadályainak megszüntetéséhez és a vállalkozások engedélyezésének, a vállalkozói műveleteknek és a vállalkozások növekedésének a megkönnyítéséhez. A piac egységességéről szóló törvény végrehajtása szükségessé teszi a közigazgatás egészének teljes körű közreműködését. Mindazonáltal alkalmazásának harmadik évében a regionális kormányzatok körében lassan halad előre a végrehajtás. Hasonlóan, a kiskereskedelmi ágazat 2014. évi reformjából eredő előnyök jelentkezése attól függ, hogy a regionális kormányzatok elfogadják-e a szükséges végrehajtási aktusokat. Emellett a szakmai szolgáltatások ágazatához való hozzáférés akadályainak megszüntetése valószínűleg javítani fogja az említett ágazat szolgáltatásait igénybe vevő egyéb ágazatok termelékenységét. A szolgáltatási irányelv spanyol törvényekbe való átültetésétől eltekintve, a projektek szakmai testületek általi hitelesítésének területén kívül nincs előrelépés a szabályozott szakmák és szakmai szövetségek szabályozási keretére irányuló horizontális reform terén. A korábbi nemzeti reformprogramokban tervezett reformot nem fogadták el. Ez a reform a következő célokat tűzte ki: a szakmai szervezeteknél való regisztrációhoz kötött szakmák körének meghatározása, a szakmai szervek átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítése, az indokolatlanul korlátozott kör számára fenntartott tevékenységek megnyitása, a piac egységességének biztosítása a szakmai szolgáltatások piacára való belépés és az érintett szakmák gyakorlása tekintetében Spanyolországban.

(16)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elemzést készített Spanyolország gazdaságpolitikájáról, és azt a 2016. évi országjelentésben közzétette. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Spanyolországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Mivel az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzásának erősítése érdekében a jövőbeli nemzeti döntések során az uniós szempontokra is tekintettel kell lenni, a Bizottság nemcsak azt vette figyelembe, hogy az intézkedések milyen jelentőséggel bírnak a fenntartható nemzeti költségvetési és társadalmi-gazdasági politika szempontjából, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot; véleményét (6) mindenekelőtt az 1. ajánlásban foglaltak tükrözik.

(18)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta Spanyolország nemzeti reformprogramját és stabilitási programját. Az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi,

1.

A túlzotthiány-eljárás keretében hozott vonatkozó határozatokkal, illetve ajánlásokkal összhangban biztosítsa a túlzott hiány tartós kiigazítását egyrészt a szükséges strukturális intézkedések megtételével, másrészt minden rendkívüli bevételnek a hiány és az adósság csökkentésére történő felhasználásával. Alkalmazza valamennyi kormányzati szinten a költségvetési keretre vonatkozó törvényben meghatározott eszközöket. Minden kormányzati szinten erősítse meg a közbeszerzés ellenőrzési mechanizmusait és a közbeszerzési politikák összehangolását.

2.

A személyre szabott támogatást előtérbe helyezve és a képzési intézkedések eredményességét megerősítve tegyen további intézkedéseket a munkaerő-piaci integráció javítása érdekében. Fokozza a regionális foglalkoztatási szolgálatok kapacitását és erősítse együttműködésüket a szociális szolgálatokkal. Kezelje a minimumjövedelem-rendszerek közötti szakadékokat és eltéréseket, továbbá javítsa a családtámogatási programokat, ideértve a minőségi gyermekgondozáshoz és a tartós ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférést.

3.

Tegyen további intézkedéseket a felsőoktatás munkaerő-piaci relevanciájának javítása céljából, többek között az egyetemek, vállalkozások és kutatóintézetek közötti együttműködésre irányuló ösztönzők biztosításával. Növelje az állami kutatási testületek és az egyetemek teljesítményalapú finanszírozását, és mozdítsa elő a magánszektor K+F-beruházásait.

4.

Gyorsítsa fel a piac egységességéről szóló törvény végrehajtását regionális szinten. Biztosítsa a kiskereskedelmi ágazatra vonatkozóan elfogadott reformintézkedéseknek az autonóm régiók általi végrehajtását. Fogadja el a szakmai szolgáltatások és szövetségek tervezett reformját.