19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/54 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2402 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. október 12.)
a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (10) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság a 2011/877/EU végrehajtási határozatában (3) – egy, a releváns tényezők, köztük az építés éve és a tüzelőanyag típusa szerint differenciált értékeket tartalmazó mátrix formájában – megállapította a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. Ezeket az értékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni. |
(2) |
A Bizottság – a reális körülmények közötti üzemeltetéshez tartozó, a tagállamok és az érdekeltek által szolgáltatott adatok figyelembevételével – felülvizsgálta a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. A rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható technológiákban a felülvizsgálat tárgyidőszakában (2011–2015) bekövetkezett fejlődés figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a 2011/877/EU bizottsági határozatban a kapcsolt energiatermelő egység építésének éve vonatkozásában tett megkülönböztetést a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek tekintetében indokolt fenntartani. |
(3) |
Az egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálata az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján megerősítette, hogy a 2011/877/EU határozatban az éghajlati viszonyokkal összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket csak a gáztüzelésű létesítmények esetében indokolt alkalmazni. |
(4) |
A felülvizsgálat az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján azt is megállapította, hogy a 2011/877/EU határozatban a hálózati veszteségekkel összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket továbbra is indokolt alkalmazni. A hálózati veszteségek jobb figyelembevétele érdekében azonban a feszültséghatárokat és a korrekciós tényezők értékét ki kell igazítani. |
(5) |
A felülvizsgálat bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket bizonyos esetekben indokolt módosítani. A már hatályban lévő rendszerek utólagos módosításának elkerülése érdekében az új referenciaértékek csak 2016-tól lesznek alkalmazandók, míg a 2016 előtt épült létesítmények esetében a jelenlegi értékek maradnak alkalmazandók. Nem bizonyult szükségesnek az olyan korrekciós tényezők alkalmazása sem, amelyek az éghajlati viszonyoktól függnek, mert a környezeti hőmérséklet nem befolyásolja jelentős mértékben a tüzelőanyagból való hőtermelés termodinamikáját. Emellett olyan korrekciós tényezőkre sincs szükség, amelyek a hálózati hőveszteséget veszik figyelembe, mert a hőenergia felhasználása mindig az előállítás helyéhez közel történik. |
(6) |
A felülvizsgálat során bebizonyosodott, hogy különbséget kell tenni a gőzt és a forró vizet előállító kazánok energiahatékonysági referenciaértéke között. |
(7) |
A reális körülmények közötti üzemeltetés adatai rámutattak, hogy a felülvizsgálat tárgyidőszakában bizonyos tüzelőanyag-típusokkal működő korszerű létesítmények esetében a tényleges működési jellemzők statisztikailag szignifikáns mértékben javultak. |
(8) |
Annak érdekében, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló beruházások stabil feltételek között valósulhassanak meg, és a jövőben is megmaradjon a beruházók bizalma, meg kell állapítani a villamosenergia- és a hőtermelés egységes referenciaértékeit. |
(9) |
A külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozóan a 2011/877/EU határozatban megállapított referenciaértékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni, ezért 2016. január 1-jén új referenciaértékek bevezetése szükséges. Ahhoz, hogy az új referenciaértékek akkortól valóban alkalmazhatók legyenek, e rendeletnek a kihirdetését követő első napon hatályba kell lépnie. |
(10) |
A Bizottságot a külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes referenciaértékek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő aktualizálására a 2012/27/EU irányelv 14., 22. és 23. cikke hatalmazza fel. Ezt a felhatalmazást a Bizottság 2012. december 4-ével kezdődően, öt évre kapta. Nem zárható ki, hogy a felhatalmazást a jogalkotó nem hosszabbítja meg a 2017. december 4. utáni időszakra, ezért az e rendeletben megállapított referenciaértékek alkalmazását időbeli korlát nélkül indokolt elrendelni. Ha a Bizottság időközben új felhatalmazást kap, szándékában áll az e rendeletben megállapított referenciaértékeket legkésőbb négy évvel e rendelet hatálybalépése után felülvizsgálni. |
(11) |
A 2012/27/EU irányelv egyik célja a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energiamegtakarítási célú támogatása, ezért ösztönözni kell a régebbi kapcsolt energiatermelő egységek olyan felújítását, amelyek nyomán javul az energiahatékonyságuk. Ebből a megfontolásból, és igazodva ahhoz a követelményhez, hogy az egységes hatásfok-referenciaértékek a 2012/27/EU irányelv II. mellékletének f) pontjában meghatározott elveken alapuljanak, a kapcsolt energiatermelő egységekre vonatkozó villamosenergia-előállítási hatásfok-referenciaértékeknek a létesítmény megépítését követő tizenegyedik évtől fogva növekedniük kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az egységes hatásfok-referenciaértékek megállapítása
A külön villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket az I. és a II. melléklet állapítja meg.
2. cikk
A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékekre alkalmazandó korrekciós tényezők
(1) A tagállamok a III. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az átlagos éghajlati viszonyaikhoz igazítsák.
Ha egy tagállam területének különböző részeiben a hivatalos meteorológiai adatok szerint az éves környezeti hőmérsékletben 5 °C vagy annál nagyobb különbségek mutatkoznak, az adott tagállam az első albekezdés alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott módszer segítségével több éghajlati zónát is kijelölhet, de erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.
(2) A tagállamok a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az elkerült hálózati veszteségek figyelembevételével kiigazítsák.
(3) Ha egy tagállam a III. mellékletben és a IV. mellékletben megállapított korrekciós tényezőket egyaránt alkalmazza, akkor előbb a III. mellékletet kell alkalmaznia, és csak azt követően a IV. mellékletet.
3. cikk
A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása
(1) A tagállamok az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák. Az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek a kapcsolt energiatermelő egység építésétől számított első tíz évben alkalmazandók.
(2) A kapcsolt energiatermelő egység építését követő tizenegyedik évtől fogva a tagállamok az (1) bekezdés alapján a 10 éves korú kapcsolt energiatermelő egységre alkalmazandó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek egy évig alkalmazhatók.
(3) E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve az a naptári év, amelyben az egység először állít elő villamos energiát.
4. cikk
A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása
(1) A tagállamok a II. mellékletben megállapított egységes referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák.
(2) E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve megegyezik a 3. cikk alkalmazásában figyelembe vett építési évvel.
5. cikk
Kapcsolt energiatermelő egység felújítása
Ha egy meglévő kapcsolt energiatermelő egység felújításának beruházási költsége nagyobb egy új, a meglévőhöz hasonló kapcsolt energiatermelő egység beruházási költségének 50 %-ánál, a 3. és a 4. cikk alkalmazásában a felújított kapcsolt energiatermelő egység építési évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben a felújított kapcsolt energiatermelő egység először állít elő villamos energiát.
6. cikk
Több tüzelőanyag
Ha a kapcsolt energiatermelő egység több különböző típusú tüzelőanyaggal üzemel, a külön termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagokhoz tartozó energiabevitel súlyozott átlagával arányosan kell alkalmazni.
7. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2011/877/EU határozat hatályát veszti.
8. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.
Rendelkezéseit 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (HL L 52., 2004.2.21., 50. o.).
(3) A Bizottság 2011. december 19-i 2011/877/EU végrehajtási határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2011.12.23., 91. o.).
I. MELLÉKLET
A külön villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek
(említi az 1. cikk)
Az alábbi táblázatban a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.
Kategória |
A tüzelőanyag típusa |
Építési év |
|||
2012 előtt |
2012–2015 |
2016-tól kezdődően |
|||
Szilárd |
S1 |
Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
S2 |
Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj |
41,8 |
41,8 |
41,8 |
|
S3 |
Tőzeg, tőzegbrikett |
39,0 |
39,0 |
39,0 |
|
S4 |
Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját |
33,0 |
33,0 |
37,0 |
|
S5 |
Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is |
25,0 |
25,0 |
30,0 |
|
S6 |
Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék |
25,0 |
25,0 |
25,0 |
|
Folyékony |
L7 |
Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
L8 |
Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
|
L9 |
Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt) |
25,0 |
25,0 |
29,0 |
|
Gáznemű |
G10 |
Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán |
52,5 |
52,5 |
53,0 |
G11 |
Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
|
G12 |
Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből |
42,0 |
42,0 |
42,0 |
|
G13 |
Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt) |
35,0 |
35,0 |
35,0 |
|
Más |
O14 |
Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is) |
|
|
30,0 |
O15 |
Atomenergia |
|
|
33,0 |
|
O16 |
Naphőenergia |
|
|
30,0 |
|
O17 |
Geotermikus energia |
|
|
19,5 |
|
O18 |
A fentiekben nem említett más tüzelőanyag |
|
|
30,0 |
II. MELLÉKLET
A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek
(említi az 1. cikk)
Az alábbi táblázatban a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.
Kategória |
Tüzelőanyag típusa: |
Építési év |
||||||
2016 előtt |
2016-tól kezdődően |
|||||||
Forró víz |
Gőz (1) |
Füstgázok közvetlen felhasználása (2) |
Forró víz |
Gőz (1) |
Füstgázok közvetlen felhasználása (2) |
|||
Szilárd |
S1 |
Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz |
88 |
83 |
80 |
88 |
83 |
80 |
S2 |
Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S3 |
Tőzeg, tőzegbrikett |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S4 |
Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S5 |
Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
S6 |
Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
Folyékony |
L7 |
Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék |
89 |
84 |
81 |
85 |
80 |
77 |
L8 |
Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is |
89 |
84 |
81 |
85 |
80 |
77 |
|
L9 |
Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt) |
80 |
75 |
72 |
75 |
70 |
67 |
|
Gáznemű |
G10 |
Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán |
90 |
85 |
82 |
92 |
87 |
84 |
G11 |
Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz |
89 |
84 |
81 |
90 |
85 |
82 |
|
G12 |
Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből |
70 |
65 |
62 |
80 |
75 |
72 |
|
G13 |
Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt) |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
Más |
O14 |
Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is) |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
O15 |
Atomenergia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O16 |
Naphőenergia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O17 |
Geotermikus energia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O18 |
A fentiekben nem említett más tüzelőanyag |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
(1) Ha a létesítmény a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hőtermelési hatásfokának meghatározása során nem veszi figyelembe a kondenzátumból visszanyert hőt, akkor a fenti táblázat „Gőz” oszlopában található hatásfokértékeket helyénvaló 5 százalékponttal megnövelni.
(2) A füstgázok közvetlen felhasználásához tartozó értékek figyelembevétele akkor indokolt, ha a hőmérséklet legalább 250 °C.
III. MELLÉKLET
Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők és az éghajlati zónák meghatározásának módszere a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához
(említi a 2. cikk (1) bekezdése)
a) Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők
A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció az egy adott tagállamban tapasztalható éves átlagos hőmérséklet és az ISO szerinti szabványos légköri feltételekhez tartozó hőmérséklet (15 °C) közötti különbségen alapul.
A korrekció a következő:
|
15 °C felett minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal csökken a hatásfok; |
|
15 °C alatt minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal nő a hatásfok. |
Példa:
Ha egy tagállamban az átlagos éves hőmérséklet 10 °C, akkor az adott tagállamban lévő kapcsolt energiatermelő egység referenciaértékét ebben a tagállamban 0,5 százalékponttal meg kell növelni.
b) A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció csak a gáznemű tüzelőanyagok (G10, G11, G12, G13) esetében alkalmazható.
c) Az éghajlati zónák meghatározásának módszere
Minden egyes éghajlati zóna határait az éves átlagos környezeti hőmérséklet olyan egész Celsius-fokokhoz tartozó izotermái alkotják, amelyek között legalább 4 °C a különbség. A szomszédos éghajlati zónákban az átlagos éves környezeti hőmérsékletek közötti hőmérséklet-különbségnek legalább 4 °C-nak kell lennie.
Példa:
Ha egy adott tagállamban az éves átlagos környezeti hőmérséklet 12 °C egy adott helyen és 6 °C egy másik helyen, akkor ez a tagállam dönthet úgy, hogy két olyan éghajlati zónát határoz meg, amelyet a 9 °C-os izoterma választ el egymástól:
az egyik éghajlati zóna a 9 °C-os és a 13 °C-os izoterma között helyezkedik el (a különbség 4 °C), és éves átlagos környezeti hőmérséklete 11 °C;
a másik éghajlati zóna pedig az 5 °C-os és a 9 °C-os izoterma között helyezkedik el, és éves átlagos környezeti hőmérséklete 7 °C.
IV. MELLÉKLET
Az elkerült hálózati veszteségeket leíró korrekciós tényezők a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához
(említi a 2. cikk (2) bekezdése)
A kapcsolat feszültségszintje |
Korrekciós tényező (helyszínen kívüli felhasználás) |
Korrekciós tényező (helyszíni felhasználás) |
≥ 345kV |
1 |
0,976 |
≥ 200– < 345kV |
0,972 |
0,963 |
≥ 100– < 200kV |
0,963 |
0,951 |
≥ 50– < 100kV |
0,952 |
0,936 |
≥ 12– < 50kV |
0,935 |
0,914 |
≥ 0,45– < 12kV |
0,918 |
0,891 |
< 0,45 kV |
0,888 |
0,851 |
Példa:
Egy 100 kW villamos teljesítményű, földgázmeghajtású dugattyús motorral működő kapcsolt energiatermelő egység 380 V feszültségű villamos energiát termel. Ennek a villamos energiának 85 %-át használják fel saját fogyasztásra, és 15 %-át táplálják be a hálózatba. A létesítmény 2010-ben épült. Az éves környezeti hőmérséklet 15 °C (tehát nincs szükség éghajlati korrekcióra).
A hálózati veszteség korrekciója után kapott, a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaérték e kapcsolt energiatermelő egység esetében a következő (az e mellékletben található tényezők súlyozott átlaga alapján):
Ref Εη = 52,5 % × (0,851 × 85 % + 0,888 × 15 %) = 45,0 %