18.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/28


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2067 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. november 17.)

az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (12) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 517/2014/EU rendelet kötelezettségeket határoz meg a vállalatok és természetes személyek képesítésére vonatkozóan. A 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) ellentétben a természetes személyek képesítése tekintetében érintett berendezések köre a hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire is kiterjed. Az 517/2014/EU rendelet ezenfelül követelményeket ír elő a képesítési programok tartalmára vonatkozóan, miszerint e programoknak ki kell terjedniük a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő releváns technológiákkal és azok biztonságos kezelésével kapcsolatos információkra.

(2)

Az 517/2014/EU rendelet 10. cikkének alkalmazása céljából ezért naprakésszé kell tenni a tevékenységek körére és a szükséges készségekre és ismeretekre vonatkozó minimumkövetelményeket, meghatározva a képesítésre vonatkozó részletes szabályokat és a kölcsönös elismerés feltételeit.

(3)

A meglévő minősítési és képesítési rendszerek – különösen a már hatályon kívül helyezett 842/2006/EK rendelet alapján elfogadott rendszerek –, valamint a 303/2008/EK bizottsági rendeletben (3) meghatározott követelmények figyelembevétele érdekében e rendeletnek a lehető legteljesebb mértékben tartalmaznia kell az említett követelményeket.

(4)

A 303/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(5)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen oly módon kiigazítani a természetes személyekre vonatkozó képesítési programjaikat, hogy azok a hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire irányuló tevékenységekre is kiterjedjenek, indokolt, hogy az e rendeletnek megfelelő képesítés meglétére vonatkozó követelmény a hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire irányuló tevékenységek tekintetében 2017. július 1-jétől legyen alkalmazandó.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 517/2014/EU rendelet 24. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységeire, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekre irányulóan a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeket végző természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekre irányulóan a 2. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeket végző vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint az azok alapján kiadott képesítések kölcsönös elismerésének feltételeit.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az alábbi tevékenységeket végző természetes személyekre alkalmazandó:

a)

olyan berendezések szivárgásvizsgálata, amelyek legalább 5 tonna CO2-egyenérték mennyiségben – és nem hab formájában – tartalmaznak fluortartalmú üvegházhatású gázokat, kivéve, ha az ilyen berendezések hermetikusan zártak, erre utaló címkével látták el őket, és 10 tonnánál kevesebb CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmaznak fluortartalmú üvegházhatású gázokat;

b)

visszanyerés;

c)

telepítés;

d)

javítás, karbantartás vagy szervizelés;

e)

használaton kívül helyezés.

(2)   A rendelet alkalmazandó azon vállalatokra is, amelyek az alábbi tevékenységeket helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezéseket érintően, egyéb felek számára végzik:

a)

telepítés;

b)

javítás, karbantartás vagy szervizelés;

c)

használaton kívül helyezés.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó azon gyártási és javítási tevékenységekre, amelyeket az 1. cikkben említett berendezéseket érintően a gyártók telephelyein végeznek.

3. cikk

Természetes személyek képesítése

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeket kizárólag azok a természetes személyek végezhetik, akik rendelkeznek a 4. cikkben meghatározott, az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelő kategória szerinti képesítéssel.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében szereplő egy vagy több tevékenység gyakorlására jogosító képesítés a természetes személyek számára az alábbi kategóriákban adható ki:

a)

az I. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt összes tevékenység végzésére jogosít;

b)

a II. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek végzésére jogosít, feltéve, hogy a tevékenység nem jár a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőkörbe történő beavatkozással. A II. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett tevékenységek végzésére jogosít az 1. cikkben említett azon berendezésekre vonatkozóan, amelyek 3 kg-nál – vagy hermetikusan zárt és erre utaló címkével ellátott rendszerek esetében 6 kg-nál – kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak;

c)

a III. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenység végzésére jogosít az 1. cikkben említett azon berendezésekre vonatkozóan, amelyek 3 kg-nál – vagy hermetikusan zárt és erre utaló címkével ellátott rendszerek esetében 6 kg-nál – kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak;

d)

a IV. kategóriájú képesítés a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenység végzésére jogosít, feltéve, hogy a tevékenység nem jár a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőkörbe történő beavatkozással.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon természetes személyekre:

a)

akik a 2. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több tevékenység keretében egy rendszer részeinek vagy egy berendezés alkatrészeinek keményforrasztását, forrasztását vagy hegesztését végzik, és rendelkeznek az adott tevékenység végzésére jogosító, a tagállam nemzeti jogszabályai szerinti képesítéssel, azzal a feltétellel, hogy az adott tevékenységet egy olyan személy felügyelete mellett végzik, aki rendelkezik az adott tevékenységhez kapcsolódó képesítéssel, és aki teljes mértékben felelős a tevékenység helyes végrehajtásáért;

b)

akik a 2012/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozó, 3 kg-nál és 5 tonna CO2-egyenértéknél kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezésekből fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését végzik az említett irányelv 9. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező telephelyen és olyan vállalat alkalmazásában, amely rendelkezik az engedéllyel, valamint elvégezték az e rendelet I. mellékletében található, a III. kategóriájú képesítéshez szükséges minimális képességek és ismeretek megszerzésére irányuló képzést, és erről az engedély birtokosa alkalmassági igazolást adott ki.

(4)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett valamely tevékenységet végző természetes személyekre nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmény, amennyiben a természetes személyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a)

az érintett tevékenységhez kapcsolódó képesítés megszerzése céljából már beiratkoztak képzésre; és

b)

a tevékenységet egy olyan személy felügyelete mellett végzik, aki rendelkezik az adott tevékenységhez kapcsolódó képesítéssel, és aki teljes mértékben felelős a tevékenység helyes végrehajtásáért.

Az első albekezdésben biztosított eltérés a 2. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek végzésének időszakaira alkalmazandó, amely időszakok együttesen nem haladhatják meg a 24 hónapot.

4. cikk

A képesítés kiadása természetes személyek számára

(1)   A 7. cikkben említett képesítő testület képesítési igazolást ad ki azon természetes személyek részére, akik teljesítették a 8. cikkben említett vizsgáztató testület által szervezett, az adott kategóriára vonatkozó és az I. mellékletben felsorolt minimális készségeket és ismereteket felmérő elméleti és gyakorlati vizsga követelményeit.

(2)   A képesítési igazolásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a képesítő testület neve, a képesítés birtokosának teljes neve, a képesítési igazolás száma és – adott esetben – a képesítés érvényességi ideje;

b)

a természetes személyek 3. cikk (2) bekezdése szerinti képesítési kategóriája és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek, amelyek végzésére a képesítési igazolás a birtokost feljogosítja, ahol szükséges, az érintett berendezés típusának meghatározásával;

c)

a kiadás dátuma és a kiadó aláírása.

(3)   Abban az esetben, ha egy meglévő, vizsgán alapuló képesítési rendszer lefedi az egyes kategóriákra vonatkozóan az I. mellékletben felsorolt minimális képességeket és ismereteket, továbbá teljesíti a 7. és 8. cikk szerinti követelményeket, azonban a kapcsolódó képesítési igazolás nem tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében felsorolt elemeket, a 7. cikkben említett valamely képesítő testület a vizsga megismétlése nélkül is kiadhat képesítési igazolást a szóban forgó képesítéssel rendelkezők számára.

(4)   Abban az esetben, ha a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységet a hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire irányulóan végző természetes személyekre vonatkozó, meglévő, vizsgán alapuló képesítési rendszer teljesíti a 7. és 8. cikk szerinti követelményeket, továbbá részben lefedi az I. mellékletben felsorolt, adott kategóriára előírt minimális képességeket és ismereteket, a képesítő testületek a megfelelő kategóriára vonatkozóan kiadhatnak képesítési igazolást azzal a feltétellel, hogy a jelentkező sikeresen letesz egy, a 8. cikkben említett vizsgáztató testület által szervezett kiegészítő vizsgát a meglévő képesítési igazolásában nem szereplő képességekből és követelményekből.

5. cikk

Vállalatok képesítése

A 2. cikk (2) bekezdésében említett vállalatoknak rendelkezniük kell a 6. cikkben említett képesítéssel.

6. cikk

A képesítés kiadása vállalatok számára

(1)   A 7. cikkben említett képesítő testület a vállalatok részére a 2. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több tevékenységre vonatkozóan adhat ki képesítési igazolást, amennyiben a vállalat teljesíti az alábbi követelményeket:

a)

a képesítési igazoláshoz kötött tevékenységek vonatkozásában a 3. cikkben foglaltak szerinti képesítéssel rendelkező természetes személyeket alkalmaz, a tevékenység előre látható nagyságrendjének megfelelő számban;

b)

bizonyítani tudja, hogy a képesítési igazoláshoz kötött tevékenységeket végző természetes személyek rendelkezésére állnak a szükséges eszközök és eljárások.

(2)   A képesítési igazolásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

a képesítő testület neve, a képesítés birtokosának teljes neve, a képesítési igazolás száma és – adott esetben – a képesítés érvényességi ideje;

b)

azon tevékenységek, amelyek végzésére a képesítési igazolás a birtokost feljogosítja, az érintett berendezés kilogrammban kifejezett maximális töltési kapacitásának meghatározásával;

c)

a kiadás dátuma és a kiadó aláírása.

7. cikk

Képesítő testület

(1)   A képesítő testület felállításáról nemzeti jogszabályok rendelkeznek, vagy a testületet egy tagállam illetékes hatósága vagy más, erre jogosult jogalany nevezi ki, felruházva azt a képesítési igazolásoknak a 2. cikkben említett egy vagy több tevékenységet gyakorló természetes személy vagy vállalat számára történő kiadásának hatáskörével.

A képesítő testületnek független és pártatlan módon kell végeznie a tevékenységét.

(2)   A képesítő testületnek meg kell határoznia a képesítések kiadásával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos eljárásokat, és azokat alkalmaznia kell.

(3)   A képesítő testületnek nyilvántartást kell vezetnie, amely alapján a képesített személyek, illetve vállalatok státusa ellenőrizhető. A nyilvántartás tanúsítja, hogy a képesítési eljárást teljes mértékben betartották. Az adatokat legalább öt évig meg kell őrizni.

8. cikk

Vizsgáztató testület

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett természetes személyek képesítő vizsgáit a tagállam illetékes hatósága által vagy más, erre jogosult jogalanyok által kinevezett vizsgáztató testület szervezi. A 7. cikkben említett képesítő testület egyben vizsgáztató testületnek is minősülhet. A vizsgáztató testületnek független és pártatlan módon kell végeznie a tevékenységét.

(2)   A vizsgákat oly módon kell megtervezni és összeállítani, hogy azok lefedjék az I. mellékletben szereplő minimális készségeket és ismereteket.

(3)   A vizsgáztató testületnek jelentési eljárásokat kell elfogadnia, és nyilvántartást kell vezetnie az egyéni és az összesített értékelési eredményekre vonatkozóan.

(4)   A vizsgáztató testületnek biztosítania kell, hogy a vizsgák levezetésére kijelölt vizsgáztatók kellően ismerjék a vonatkozó vizsgáztatási módszereket és vizsgaanyagokat, valamint megfelelően jártasak legyenek a vizsga tárgyát képező szakterületen. A testületnek továbbá biztosítania kell a gyakorlati vizsgákhoz szükséges felszereléseket, eszközöket és anyagokat.

9. cikk

Értesítés

(1)   A tagállamok az (EU) 2015/2065 bizottsági végrehajtási határozatban (5) rögzített formátumot használva 2017. január 1-jéig értesítik a Bizottságot a természetes személyek és vállalatok számára képesítést adó, a 7. cikk hatálya alá tartozó képesítő testületek nevéről és elérhetőségéről, valamint a 4. cikkben foglalt követelményeket teljesítő természetes személyek és a 6. cikkben foglalt követelményeket teljesítő vállalatok számára kiadandó képesítések megnevezéseiről.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott értesítést lényeges új információk esetén módosítják, és a módosított értesítést késedelem nélkül benyújtják a Bizottságnak.

10. cikk

A kölcsönös elismerés feltételei

(1)   A más tagállamokban kiadott képesítések kölcsönös elismerése a természetes személyek tekintetében kizárólag a 4. cikknek megfelelően kiadott képesítések, a vállalatok tekintetében pedig kizárólag a 6. cikknek megfelelően kiadott képesítések esetében alkalmazandó.

(2)   A tagállamok a más tagállamokban kiadott képesítési igazolások birtokosai számára előírhatják, hogy nyújtsák be azok fordítását az Unió valamely másik hivatalos nyelvén.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 303/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 303/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ugyanakkor a 3. cikk (1) bekezdése 2017. július 1-jétől alkalmazandó azon természetes személyekre, akik a 2. cikk (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több tevékenységet hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire irányulóan végeznek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 150., 2014.5.20., 195. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 842/2006/EK rendelete egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 161., 2006.6.14., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2008. április 2-i 303/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok és a személyzet képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról (HL L 92., 2008.4.3., 3. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 2012/19/EU irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).

(5)  A Bizottság 2015. november 17-i (EU) 2015/2065 végrehajtási rendelete az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a tagállamok képzési és képesítési programjainak bejelentésére szolgáló értesítés formátumának meghatározásáról (Lásd e Hivatalos Lap 14. oldalát).


I. MELLÉKLET

A vizsgáztató testületek által felmérendő készségekre és ismeretekre vonatkozó minimumkövetelmények

1.

A 3. cikk (2) bekezdésében szereplő kategóriák esetében a vizsgának az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

elméleti vizsga, az adott képesség vagy ismeret felmérésére szolgáló egy vagy több kérdéssel: a kategóriát jelölő oszlopban ezeket „E” betű jelzi;

b)

gyakorlati vizsga, amelynek során a vizsgázónak végre kell hajtania a vizsga tárgyához kapcsolódó gyakorlati feladatot a szükséges anyagok, eszközök és felszerelések használatával: a kategóriát jelölő oszlopban ezeket „GY” betű jelzi.

2.

A vizsgának az 1., 2., 3., 4., 5., 10. és 11. képesség- és ismeretcsoport mindegyikét le kell fednie.

3.

A vizsgának a 6., 7., 8. és 9. képesség- és ismeretcsoport közül legalább egyet le kell fednie. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt nem tudhatja, hogy e négy képesség- és ismeretcsoport közül melyikből kell vizsgáznia.

4.

Amennyiben az egyes kategóriák alatt található négyzetek több képesség- és ismeretcsoportra vonatkoznak, az azt jelenti, hogy a vizsga során nem kell feltétlenül minden egyes képességről és ismeretről számot adni.

 

KATEGÓRIÁK

KÉPESSÉGEK ÉS ISMERETEK

I.

II.

III.

IV.

1.

A termodinamika alapjai

1.01.

Az ISO-szabvány szerinti alapvető mértékegységek (hőmérséklet, nyomás, tömeg, sűrűség, energia) ismerete.

E

E

E

1.02.

A hűtőrendszerek elméleti alapjainak ismerete: a termodinamika alapjai (főbb szakkifejezések, paraméterek és folyamatok, például: túlhevítés, magas nyomású oldal, kompressziós hő, entalpia, hűtőhatás, alacsony nyomású oldal, túlhűtés), a hűtőközegek tulajdonságai és termodinamikai átalakulásai, beleértve a zeotrop elegyek és a folyékony halmazállapotú anyagok azonosítását.

E

E

1.03.

A közvetett szivárgásvizsgálat során a vonatkozó táblázatok és diagramok használata és értelmezése (beleértve a rendszer megfelelő működésének ellenőrzését): log p/h diagram, a hűtőközeg telítettségi táblázatai, egy egyszerű kompressziós hűtőkör diagramja.

E

E

1.04.

A rendszer főbb részegységei és működésük (kompresszor, elpárologtató, kondenzátor, termosztatikus expanziós szelepek) és a hűtőközeg termodinamikai átalakulásai.

E

E

1.05.

A hűtőrendszer alábbi fő részegységeinek alapvető működése, azok szerepe és jelentősége a hűtőközeg szivárgásának megakadályozása és észlelése szempontjából: a) szelepek (gömbszelep, membránszelep, golyós szelep, túlnyomáscsökkentő biztonsági szelep); b) hőmérséklet- és nyomásellenőrzők; c) nézőüvegek és nedvességjelzők; d) leolvasztók; e) rendszervédelmi egységek; f) mérőeszközök, például csővezeték-hőmérő; g) olajellenőrző rendszerek; h) felfogók; i) folyadék- és olajleválasztók.

1.06.

Ismeretek a hűtőkörön és a részegységeken belüli alternatív hűtőközegek használatához: egyedi tulajdonságok, fizikai paraméterek, megoldások, rendszerek és eltérések.

E

E

E

E

2.

A hűtőközegek környezetre gyakorolt hatása és a kapcsolódó környezetvédelmi szabályok

2.01.

Az uniós és nemzetközi éghajlat-politikával, azon belül az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével kapcsolatos alapvető ismeretek.

E

E

E

E

2.02.

A globális felmelegedési potenciál (GWP) fogalmával, a fluortartalmú üvegházhatású gázok és egyéb anyagok hűtőközegként való felhasználásával, a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának éghajlatra gyakorolt hatásával (GWP-jük nagyságrendje) és az 517/2014/EK rendelet és az azt végrehajtó releváns rendeletek vonatkozó előírásaival kapcsolatos alapvető ismeretek.

E

E

E

E

3.

Üzembe helyezés előtt, hosszabb működési szünet után, karbantartást vagy javítást követően, illetve működés közben elvégzendő ellenőrzések

3.01.

Nyomásellenőrzés végzése a rendszer teherbírásának ellenőrzése céljából.

GY

GY

3.02.

Nyomásellenőrzés végzése a rendszer tömítettségének ellenőrzése céljából.

3.03.

A vákuumszivattyú használata.

3.04.

A rendszer kiürítése a levegő és a nedvesség szokásos módon történő eltávolítása céljából.

3.05.

Adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába és jegyzőkönyv kitöltése az ellenőrzés során elvégzett egy vagy több próbára és ellenőrzésre vonatkozóan.

E

E

4.

Szivárgásvizsgálat

4.01.

A hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések potenciális szivárgási pontjainak ismerete.

E

E

E

4.02.

A szivárgásvizsgálat elvégzése előtt a berendezés nyilvántartásának ellenőrzése, és a többször előforduló rendellenességekkel és problémás területekkel kapcsolatos releváns információk azonosítása.

E

E

E

4.03.

A teljes rendszer szemrevételezése és manuális ellenőrzése az 1516/2007/EK bizottsági rendelet (1) alapján.

GY

GY

GY

4.04.

A rendszer szivárgásvizsgálatának közvetett módszerrel történő elvégzése az 1516/2007/EK rendelettel és a rendszer használati utasításával összhangban.

GY

GY

GY

4.05.

A szivárgás vizsgálatára szolgáló közvetett módszerek alkalmazása során hordozható mérőeszközök (nyomásmérők, hőmérsékletmérők és volt, amper, ohm mérésére szolgáló multiméterek) használata és a kapott eredmények értelmezése.

GY

GY

GY

4.06.

A rendszer szivárgásvizsgálatának elvégzése az 1516/2007/EK rendeletben szereplő egyik közvetlen módszerrel.

GY

4.07.

A rendszer szivárgásvizsgálatának elvégzése az 1516/2007/EK rendeletben szereplő egyik olyan közvetlen módszerrel, amely nem jár a hűtőkör működésébe történő beavatkozással.

GY

GY

4.08.

Megfelelő elektronikus szivárgásvizsgáló eszköz használata.

GY

GY

GY

4.09.

Adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába.

E

E

E

5.

A rendszer és a hűtőközeg környezetbarát módon való kezelése telepítés, karbantartás, szervizelés vagy gázvisszanyerés során.

5.01.

Mérőműszerek és vezetékek össze- és szétkapcsolása a lehető legkisebb mértékű szivárgás mellett.

GY

GY

5.02.

A hűtőhenger kiürítése és feltöltése mind folyékony, mind gáz-halmazállapotú anyag esetében.

GY

GY

GY

5.03.

A hűtőközeg eltávolítására szolgáló eszköz használata, és annak a lehető legkisebb mértékű szivárgás mellett való fel- és leszerelése.

GY

GY

GY

5.04.

A fluortartalmú üvegházhatású gázzal (F-gázzal) szennyezett hűtőgépolaj leeresztése a rendszerből.

GY

GY

GY

5.05.

Feltöltés előtt a hűtőközeg halmazállapotának (folyékony vagy gáz-halmazállapotú) és állapotának (túlhűtött, telített vagy túlhevített) megállapítása a helyes feltöltési módszer és töltési mennyiség biztosítása érdekében. A rendszer hűtőközeggel való feltöltése (mind a folyékony, mind a gáz-halmazállapotú szakaszban), hűtőközeg távozása nélkül.

GY

GY

5.06.

A megfelelő mérlegtípus kiválasztása és használata a hűtőközeg méréséhez.

GY

GY

GY

5.07.

A visszanyert vagy bejuttatott hűtőközegre vonatkozó adatok bejegyzése a berendezés nyilvántartásába.

E

E

5.08.

A szennyezett hűtőközeg vagy hűtőgépolaj kezelésére, újrafelhasználására, regenerálására, tárolására és szállítására vonatkozó előírások és folyamatok ismerete.

E

E

E

6.

Részfeladat: egy- és kétfokozatú dugattyús, csavar- és scrollkompresszorok telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

6.01.

A kompresszor alapvető működése (beleértve a teljesítmény ellenőrzését és az olajozórendszert), és a benne található hűtőközeg szivárgásával vagy távozásával kapcsolatos kockázatok bemutatása.

E

E

6.02.

Kompresszor helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszereket, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne szivárogjon vagy távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

GY

6.03.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

6.04.

A szívó- és leeresztőszelepek szabályozása.

6.05.

Az olaj-visszavezető rendszer ellenőrzése.

6.06.

Kompresszor be- és kikapcsolása és megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

GY

6.07.

A kompresszor állapotával kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a kompresszor működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

E

7.

Részfeladat: lég- és vízhűtéses kondenzátorok telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

7.01.

A kondenzátor alapvető működése és a hűtőközeg távozásával kapcsolatos kockázatok ismertetése.

E

E

7.02.

A kondenzátor kimeneti nyomásának szabályozása.

GY

7.03.

Kondenzátor/kültéri egység helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszert, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

GY

7.04.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

7.05.

A nyomóoldali és folyadékvezetékek ellenőrzése.

7.06.

A nem kondenzálható gázok kieresztése a kondenzátorból egy erre a célra szolgáló eszköz segítségével.

GY

7.07.

Kondenzátor be- és kikapcsolása, valamint megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

GY

7.08.

A kondenzátor felületének ellenőrzése.

GY

GY

7.09.

A kondenzátor állapotával kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a kondenzátor működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

E

8.

Részfeladat: lég- és vízhűtéses elpárologtatók telepítése, üzembe helyezése és karbantartása

8.01.

Az elpárologtató alapvető működése (beleértve a jégmentesítő rendszert) és az ahhoz kapcsolódó, a hűtőközeg távozását illető kockázatok ismertetése.

E

E

8.02.

Az elpárologtató elpárolgási nyomásának szabályozása.

GY

8.03.

Elpárologtató helyes telepítése, beleértve az ellenőrzési és biztonsági rendszert, oly módon, hogy az üzembe helyezést követően a rendszerből ne szivárogjon vagy távozzon nagyobb mennyiségben hűtőközeg.

GY

GY

8.04.

Az ellenőrzési és biztonsági rendszerek kapcsolóinak szabályozása.

GY

8.05.

Annak ellenőrzése, hogy a folyadék- és szívóvezetékek helyes pozícióban vannak-e.

8.06.

A forrógáz-leolvasztó vezeték ellenőrzése.

8.07.

Az elpárolgási nyomást szabályozó szelep szabályozása.

8.08.

Elpárologtató be- és kikapcsolása, valamint megfelelő működésének ellenőrzése, beleértve a működés közben végzett méréseket.

GY

GY

8.09.

Az elpárologtató felületének ellenőrzése.

GY

GY

8.10.

Az elpárologtató állapotával kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben a működéssel kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

E

9.

Részfeladat: a termosztatikus expanziós szelep és egyéb részegységek telepítése, üzembe helyezése és szervizelése

9.01.

Az expanziós szelepek különböző típusainak (termosztatikus expanziós szelepek, kapilláris csövek) alapvető működésének bemutatása, a hűtőközeg távozásával kapcsolatos vonatkozó kockázatok ismertetése.

E

E

9.02.

A szelepek megfelelő pozícióba való helyezése.

GY

9.03.

Mechanikus és elektronikus termosztatikus expanziós szelep szabályozása.

GY

9.04.

Mechanikus és elektronikus termosztátok szabályozása.

9.05.

Nyomásszabályozott szelep szabályozása.

9.06.

Mechanikus és elektronikus nyomáskorlátozók szabályozása.

9.07.

Az olajleválasztó működésének ellenőrzése.

GY

9.08.

A szűrő-szárító állapotának ellenőrzése.

9.09.

Az említett részegységek állapotával kapcsolatos jegyzőkönyv elkészítése, amelyben az ezek működésével kapcsolatos minden olyan problémát fel kell tüntetni, amely károsíthatja a rendszert és – amennyiben nem történik semmilyen beavatkozás – esetlegesen a hűtőközeg szivárgásához vagy távozásához vezethet.

E

10.

Csővezetékek: szivárgásmentes csővezetékrendszer összeállítása egy hűtőberendezésben

10.01.

Hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekben használható, fémből készült csövek, csővezetékek és részegységek hegesztéssel, keményforrasztással vagy forrasztással történő szivárgásmentes összeillesztése.

GY

GY

10.02.

A csővezetékek és az alkatrészek támasztékainak elkészítése/ellenőrzése.

GY

GY

11.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő releváns technológiákkal és azok biztonságos kezelésével kapcsolatos információk

 

 

 

 

11.01.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználását felváltó vagy csökkentő releváns alternatív technológiákkal és azok biztonságos kezelésével kapcsolatos ismeretek.

E

E

E

E

11.02.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok töltési kapacitásának csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére szolgáló releváns rendszerkialakítások ismerete.

E

E

11.03.

A gyúlékony vagy mérgező hűtőközegek, illetve a magasabb üzemi nyomást igénylő hűtőközegek felhasználására, tárolására és szállítására vonatkozó releváns biztonsági szabályok és előírások ismerete.

E

E

11.04.

Az alternatív hűtőközegek előnyei és hátrányai az energiahatékonyság szempontjából, figyelembe véve a rendeltetés szerinti alkalmazást és a különböző régiók éghajlati viszonyait.

E

E


(1)  A Bizottság 2007. december 19-i 1516/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról (HL L 335., 2007.12.20., 10. o.).


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

303/2008/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk (1) és (2) bekezdés

3. cikk (1) és (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés a) pont

3. cikk (4) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés b) és c) pont

3. cikk (3) bekezdés a) és b) pont

4. cikk (4) bekezdés

5. cikk

4. cikk

6. cikk

7. cikk

5. cikk

8. cikk

6. cikk

9. cikk

10. cikk

7. cikk

11. cikk

8. cikk

12. cikk

9. cikk

13. cikk

10. cikk

11. cikk

14. cikk

12. cikk

Melléklet

I. melléklet

II. melléklet