21.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1185 RENDELETE

(2015. április 24.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást fejtenek ki a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése szempontjából nagy jelentőségű termékekre, köztük a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a lakóépületek és kereskedelmi célú épületek fűtésére széles körben alkalmazott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit.

(4)

E rendelet szempontjából a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzői közül elsősorban az üzem közbeni energiafogyasztást, valamint az üzem közben kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségét indokolt lényeges paraméternek tekinteni.

(5)

Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a környezettudatos tervezés kapcsán meghatározott további paraméterekkel a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében nem szükséges foglalkozni.

(6)

A rendeletben foglalt szabályozás hatályát azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre indokolt kiterjeszteni, amelyek terv szerint szilárd tüzelőanyagokkal (biomasszával vagy fosszilis tüzelőanyagokkal) működtethetők. A rendelet hatálya alá indokolt vonni a közvetett folyadékmelegítő képességgel rendelkező szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket is. Ugyanakkor a nem fás biomasszával működő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket – sajátos műszaki jellemzőik miatt – nem indokolt e rendelet útján szabályozni.

(7)

Becslések szerint 2010-ben az Unióban a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 627 PJ (15,0 Mtoe) volt, amely 9,5 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátásának felel meg. Az előrejelzések azt mutatják, hogy külön beavatkozás nélkül a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 2030-ig 812 PJ-ra (19,4 Mtoe) fog nőni, amely 8,8 millió tonna CO2-kibocsátásnak felel meg.

(8)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztása csökkenthető olyan meglévő, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét.

(9)

Becslések szerint a kérdéses termékkör 2010-ben egy év alatt mindösszesen 142 ezer tonna port (PM), 119 ezer tonna gáznemű szerves vegyületet (OGC) és 1,658 millió tonna szén-monoxidot (CO) bocsátott ki. A tagállamok által alkalmazott konkrét intézkedéseknek és a műszaki fejlődésnek köszönhetően e mennyiségek értéke 2030-ban várhatóan 94 ezer tonna, 49 ezer tonna és 1,433 millió tonna lesz. A nitrogén-oxidok (NOx) éves kibocsátása ugyanakkor külön intézkedés nélkül nőne, mert az új tervezésű egyedi helyiségfűtő berendezések nagyobb égési hőmérsékleten működnek.

(10)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátása tovább csökkenthető olyan meglévő, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét.

(11)

Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények és az (EU) 2015/1186 (2) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírt címkézési követelmények együttesen 2030-ig várhatóan éves szinten mintegy 41 PJ (0,9 Mtoe) megtakarítást fognak eredményezni az energiafogyasztásban, ami 0,4 millió tonna CO2-kibocsátásnak felel meg.

(12)

Az e rendeletben a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátásai vonatkozásában előírt követelményeknek köszönhetően 2030-ra éves szinten 27 ezer tonnával csökken a por (PM), 5 ezer tonnával a gáznemű szerves vegyületek (OGC), és 399 ezer tonnával a szén-monoxid (CO) kibocsátása.

(13)

Ez a rendelet különböző műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik. Egységes energiahatékonysági követelmények bevezetése esetén egyes technológiák kiszorulnának a piacról, ami kedvezőtlenül hatna a fogyasztókra. Emiatt az egyenlő piaci feltételeket az teremti meg, ha a környezettudatos tervezés területén minden egyes technológiára eltérő, az adott technológiában rejlő megtakarítási lehetőségekhez igazodó követelmények kerülnek bevezetésre.

(14)

A belső piac jobb működése és az érintett termékek környezetvédelmi jellemzőinek javulása érdekében a környezettudatos tervezés területén bevezetendő követelményeknek az Unió teljes egészében egységes módon kell szabályozniuk a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztására, valamint az általuk kibocsátott por, gáznemű szerves vegyületek, szén-monoxid és nitrogén-oxidok mennyiségére vonatkozó követelményeket.

(15)

Valós körülmények között a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysága kisebb a méréssel meghatározható energiahatékonyságnál. Annak érdekében, hogy a szezonális helyiségfűtési hatásfok közelebb legyen az energiafelhasználási hatásfokhoz, a gyártókat szabályozók alkalmazására kell ösztönözni. Ebből a célból a két érték közötti különbség figyelembevétele érdekében csökkentést kell alkalmazni. Ez a csökkentés bizonyos szabályozási lehetőségek alkalmazásával kiváltható.

(16)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések funkcionalitását és megfizethetőségét, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre.

(17)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket olyan időütemezés szerint indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeiknek az e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Az időütemezés megállapítása során tekintettel kell lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek.

(18)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket harmonizált szabványok szabályozzák, amelyek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikkének hatálya alá tartoznak. A jogbiztonság és a szabályozás egyszerűsítése érdekében helyénvaló, hogy a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatra kerüljenek, és visszatükrözzék a környezettudatos tervezés vonatkozásában e rendeletben megállapított követelményeket.

(19)

A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(20)

A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(21)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel.

(22)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásainak további csökkentése érdekében a gyártóknak adatokat kell szolgáltatniuk a szétszereléshez, az újrafeldolgozáshoz és az ártalmatlanításhoz is.

(23)

Annak érdekében, hogy a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)

a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

b)

a műszaki leírásuk alapján kizárólag kültéri használatra szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

c)

azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál;

d)

azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik;

e)

a légfűtő berendezésekre;

f)

a szaunakályhákra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2009/125/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.   „szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely szilárd tüzelőanyagot közvetlenül hővé alakít át;

2.   „nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

3.   „zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon elzárhatók attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

4.   „sütő-főző berendezés”: olyan, szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen egységen belül tartalmazza a szilárd tüzelésű helyiségfűtő berendezés, valamint az ételkészítés céljára szolgáló főzőtűzhely, sütő vagy mindkettő funkciójának ellátásához szükséges alkotóelemeket;

5.   „égéstermék-elvezetés nélküli szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: minden olyan szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;

6.   „kémény felé nyitott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;

7.   „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés;

8.   „légfűtő berendezés”: olyan, meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre tervezett, levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, kizárólag légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amelyben a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik abból a célból, hogy a berendezés a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;

9.   „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;

10.   „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;

11.   „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;

12.   „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;

13.   „szilárd fosszilis tüzelőanyag”: minden olyan szilárd tüzelőanyag, amely nem biomassza, beleértve egyebek mellett az antracitot és a száraz összesülő kazánszenet, a kőszénkokszot, a félkokszot, a bitumenes kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, a fosszilis tüzelőanyagokból álló keveréket, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló keveréket; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is ebbe a kategóriába tartozik;

14.   „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen tüzelőanyag, amely a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés üzemeltetésére lehetőleg használandó;

15.   „további alkalmas tüzelőanyag”: olyan, az optimális tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyag, amelyet a gyártó használati utasítása szerint a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésben használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók és a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki dokumentumokban vagy promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;

16.   „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;

17.   „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;

18.   „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;

19.   „névleges hőteljesítmény”, „Pnom : a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb, a gyártó nyilatkozata szerinti hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;

20.   „minimális hőteljesítmény”, „Pmin : a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a gyártó nyilatkozata szerinti legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;

21.   „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;

22.   „por”: a füstgáz gáznemű részében elszórtan található, különböző alakú, felépítésű és sűrűségű részecskék összessége;

23.   „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 3. pontjában található 1. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott másik modellével.

A II–V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés

(1)   A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.

(2)   A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a II. mellékletben megállapított követelményeket 2022. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.

(3)   A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

(1)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

(2)   A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 3. pontjában meghatározott információkat.

(3)   Ha egy adott modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk számításos úton és/vagy más modellek adataiból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a műszaki dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a gyártók által elvégzett kísérleti vizsgálatok adatait. Ilyenkor a műszaki dokumentációban fel kell sorolni mindazokat a modelleket, amelyek az extrapoláció alapjául szolgáltak, valamint mindazokat a további modelleket, amelyekre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk előállítása ugyanígy történt.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Indikatív referenciaértékek

A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2024. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni különösen:

annak indokoltságát, hogy a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra, valamint a por (PM), a gáznemű szerves vegyületek (OGC), a szén-monoxid (CO) és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására szigorúbb követelmények vonatkozzanak,

az ellenőrzési tűrések módosításának indokoltságát.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy helyénvaló-e a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében bevezetni a harmadik fél általi tanúsítást, és e vizsgálat eredményeit legkésőbb 2018. augusztus 22-én a konzultációs fórum elé tárja.

8. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok 2022. január 1-jéig engedélyezhetik azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra, a porkibocsátásra, a gáznemű szerves vegyületek kibocsátására, a szén-monoxid-kibocsátásra és a nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2)  A Bizottság 2015. április 24-i (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 20. oldalát).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU 2012. október 25-i rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).


I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez

A II–V. melléklet alkalmazásában:

1.   „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, „ηs: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;

2.   „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

3.   „porkibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott por 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben kifejezve, vagy a kibocsátott por mennyiségének legfeljebb négy égési sebesség figyelembevételével számított súlyozott átlaga a szárazanyag tömegegységére vetített g/kg mértékegységben kifejezve;

4.   „szén-monoxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott szén-monoxid 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben kifejezve;

5.   „OGC-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott gáznemű szerves vegyületek 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg C/m3 mértékegységben kifejezve;

6.   „nitrogén-oxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott nitrogén-oxidok 273 K hőmérsékletre és 1 013 mbar nyomásra (13 % O2 mellett) átszámított mennyisége a füstgáz térfogategységére vetített mg/m3 mértékegységben, NO2-ban kifejezve;

7.   „fűtőérték”, „NCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor bocsát ki abban az esetben, ha az égéstermékek nem térnek vissza a környezeti hőmérsékletre;

8.   a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és fűtőértékben kifejezett teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa;

9.   „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

10.   „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

11.   „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;

12.   „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot: a termék által a szilárd tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amennyiben ez a láng a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percig ég, kW-ban kifejezve;

13.   „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;

14.   „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás hatására kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;

15.   „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

16.   „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

17.   „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;

18.   „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;

19.   „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenti, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;

20.   „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenti, amikor egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;

21.   „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;

22.   „egyállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan megválasztani leadott teljesítményét;

23.   „kétállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes két különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;

24.   „sokállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes három vagy több különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;

25.   „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

26.   „más fosszilis tüzelőanyag”: a fosszilis tüzelőanyag az antracit és a száraz összesülő kazánszén, a kőszénkoksz, a félkoksz, a bitumenes kőszén, a barnaszén, a lignit, a tőzeg, valamint a fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikett kivételével;

27.   „,más fás biomassza”: a fás biomassza a legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, a 14 %-nál kisebb nedvességtartalmú briketté préselt tüzelőanyag és a 12 %-nál kisebb nedvességtartalmú préselt faanyag kivételével;

28.   „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések egyazon védjeggyel vagy gyártónévvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;

29.   „nedvességtartalom”: a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésben felhasznált tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).


II. MELLÉKLET

A környezettudatos tervezés követelményei

1.   A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények

a)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek 2022. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:

i.

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 30 %-nál kisebb;

ii.

a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65 %-nál kisebb;

iii.

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 79 %-nál kisebb;

iv.

a sütő-főző berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfoka nem lehet 65 %-nál kisebb.

2.   A szennyező anyag-kibocsátásokra vonatkozó követelmények

a)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott por mennyisége (PM-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:

i.

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve 50 mg/m3-nél (13 % O2 mellett), vagy a III. melléklet 4. a) i. 2. pontjában meghatározott módszerrel mérve a szárazanyag tömegegységére vetítve 6 g/kg-nál;

ii.

a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve 40 mg/m3-nél (13 % O2 mellett), vagy a III. melléklet 4. a) i. 2. pontjában meghatározott módszerrel mérve a szárazanyag tömegegységére vetítve 5 g/kg-nál, vagy a III. melléklet 4. a) i. 3. pontjában meghatározott módszerrel mérve biomassza esetében a szárazanyag tömegegységére vetítve 2,4 g/kg-nál, szilárd fosszilis tüzelőanyag esetében a szárazanyag tömegegységére vetítve 5 g/kg-nál;

iii.

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve 20 mg/m3-nél (13 % O2 mellett), vagy a III. melléklet 4. a) i. 2. pontjában meghatározott módszerrel mérve a szárazanyag tömegegységére vetítve 2,5 g/kg-nál, vagy a III. melléklet 4. a) i. 3. pontjában meghatározott módszerrel mérve a szárazanyag tömegegységére vetítve 1,2 g/kg-nál.

b)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyisége (OGC-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:

i.

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében 120 mg/m3-nél (13 % O2 mellett);

ii.

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében 60 mg/m3-nél (13 % O2 mellett).

c)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyisége (CO-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:

i.

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében 2 000 mg/m3-nél (13 % O2 mellett);

ii.

a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében 1 500 mg/m3-nél (13 % O2 mellett);

iii.

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében 300 mg/m3-nél (13 % O2 mellett).

d)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége (NOx-kibocsátás) 2022. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:

i.

a biomasszával működő nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és sütő-főző berendezések esetében NO2-ben kifejezve 200 mg/m3-nél (13 % O2 mellett);

ii.

a szilárd fosszilis tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és sütő-főző berendezések esetében NO2-ben kifejezve 300 mg/m3-nél (13 % O2 mellett).

3.   Termékinformációs követelmények

a)

2022. január 1-jétől fogva a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:

i.

A beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításoknak és a gyártók, meghatalmazott képviselőik vagy importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalainak tartalmazniuk kell:

1.

az 1. táblázatban szereplő műszaki információkat, ahol a műszaki paramétereket a III. mellékletnek megfelelően elvégzett mérések és számítások alapján, a táblázatban meghatározott tizedesjegy-pontossággal kell megadni;

2.

minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni;

3.

az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és/vagy ártalmatlanításra vonatkozó információkat.

ii.

A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljából a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

1.

az a) pontban felsorolt információkat;

2.

az egyenértékű modellek jegyzékét, ha vannak ilyenek;

3.

ha az 1. táblázat szerint az optimális tüzelőanyag vagy valamelyik további alkalmas tüzelőanyag más fás biomassza, nem fás biomassza, más fosszilis tüzelőanyag vagy biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló más keverék, akkor a tüzelőanyagnak az egyértelmű azonosításhoz elegendő részletességű leírását és a tüzelőanyagra vonatkozó műszaki szabvány vagy specifikáció megjelölését, ideértve a tüzelőanyag méréssel meghatározott nedvességtartalmának és hamutartalmának megjelölését, továbbá más fosszilis tüzelőanyag esetében a méréssel meghatározott illóanyag-tartalom megadását is.

b)

2022. január 1-jétől fogva a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:

i.

Kizárólag az égéstermék-elvezetés nélküli szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a kémény felé nyitott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalain és a termék csomagolásán jól láthatóan és jól olvasható módon, a termék forgalmazásának helye szerinti tagállam végfelhasználói számára könnyen érthető nyelven el kell helyezni a következő szöveget: „A termék helyiségek elsődleges fűtésére nem alkalmas!”.

1.

A végfelhasználóknak szánt használati utasítás esetében ezt a szöveget a címlapon kell elhelyezni.

2.

A gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalain ennek a szövegnek a termék más jellemzőivel együtt kell megjelennie.

3.

A termék csomagolásán ezt a szöveget olyan szembeötlő helyen kell elhelyezni, hogy a végfelhasználó feltétlenül észrevegye, mielőtt megvásárolná a terméket.

1. táblázat

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei

Modellazonosító(k):

Közvetett fűtési képesség: [van/nincs]

Közvetlen hőteljesítmény: …(kW)

Közvetett hőteljesítmény: …(kW)

Tüzelőanyag

Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!)

További alkalmas tüzelőanyag(ok)

η s [x%]:

Kibocsátások helyiségfűtés során, a névleges hőteljesítményen (1)

Kibocsátások helyiségfűtés során, a minimális hőteljesítményen (1)  (2)

PM

OGC

CO

NOx

PM

OGC

CO

NOx

[x] mg/Nm3 (13 % O2)

[x] mg/Nm3 (13 % O2)

Tűzifa, legfeljebb 25 % nedvességtartalommal

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Préselt faanyag, 12 %-nál kisebb nedvességtartalommal

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Más fás biomassza

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem fás biomassza

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Antracit és száraz összesülő kazánszén

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kőszénkoksz

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Félkoksz

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bitumenes kőszén

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barnaszén brikett, lignitbrikett

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tőzegbrikett

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fosszilis tüzelőanyagok keverékéből készült brikett

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Más fosszilis tüzelőanyag

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékéből készült brikett

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biomasszából és szilárd tüzelőanyagból álló más keverék

[igen/nem]

[igen/nem]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kizárólag az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői

Jellemző

Jel

Érték

Mértékegység

 

Jellemző

Jel

Érték

Mértékegység

Hőteljesítmény

 

Hatásfok (eredeti fűtőérték)

Névleges hőteljesítmény

Pnom

x

kW

A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok

ηth,nom

x,x

%

Minimális hőteljesítmény (indikatív)

Pmin

[x,x/n.a.]

kW

A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív)

ηth,min

[x,x/n.a.]

%

Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás

 

A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa

(egyet jelöljön meg)

A névleges hőteljesítményen

elmax

x,xxx

kW

Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül

[igen/nem]

 

A minimális hőteljesítményen

elmin

x,xxx

kW

Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül

[igen/nem]

Készenléti üzemmódban

elSB

x,xxx

kW

Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás

[igen/nem]

Az állandó gyújtóláng energiaigénye

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás

[igen/nem]

A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó)

Ppilot

[x,xxx/n.a.]

kW

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás

[igen/nem]

 

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás

[igen/nem]

Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet)

Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel

[igen/nem]

 

Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel

[igen/nem]

Távszabályozási lehetőség

[igen/nem]

Kapcsolatfelvételi adatok

A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe


(1)  PM: por, OGC: gáznemű szerves vegyületek, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok

(2)  Csak az F(2) vagy az F(3) korrekciós tag alkalmazása esetén kell megadni.


III. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1.   Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek.

2.   Általános mérési és számítási követelmények

a)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseket az optimális tüzelőanyagra és a II. mellékletben található 1. táblázatban megjelölt minden további alkalmas tüzelőanyagra meg kell vizsgálni.

b)

A névleges hőteljesítmény és a szezonális helyiségfűtési hatásfok gyártó által megadott értékeit egy tizedesjegyre kell kerekíteni.

c)

A szennyező anyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni.

3.   A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények

a)

A szezonális helyiségfűtési hatásfokot (ηS ) úgy kell meghatározni, hogy a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot (ηS,on ) korrigáljuk a teljesítményszabályozás, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, valamint az állandó gyújtóláng villamosenergia-fogyasztása miatti hatásokkal.

b)

A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű CC átváltási együtthatóval be kell szorozni.

4.   A kibocsátások meghatározására vonatkozó általános követelmények

a)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a mérések során a kibocsátott por (PM), gáznemű szerves vegyületek (OGC), szén-monoxid (CO) és nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségét kell meghatározni, és a méréseket egymással, illetve a helyiségfűtési hatásfok mérésével egyidejűleg kell elvégezni, kivéve a porkibocsátás mérését abban az esetben, ha a mérés a 4. a) i. 2. vagy a 4. a) i. 3. pontban meghatározott módszerrel történik.

i.

A porkibocsátás mérésére három módszer alkalmazható, amelyekhez eltérő követelmények tartoznak (a három közül elegendő az egyiket alkalmazni):

1.

a porkibocsátás mérése a füstgázból vett részleges száraz mintán, felmelegített szűrő alkalmazásával. A berendezés égéstermékeiben a por mérését úgy kell végrehajtani, hogy közben a berendezés névleges teljesítményt ad le, illetve, ha lehetséges, részleges terhelésen üzemel;

2.

a porkibocsátás mérése hígított füstgázból vett részleges mintán, természetes léghuzat mellett, a teljes égési ciklusra kiterjedő mintavétellel, teljes áramú hígítórendszerhez tartozó hígító alagút és a környezeti hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletű szűrő alkalmazásával;

3.

a porkibocsátás mérése hígított füstgázból vett részleges mintán, 12 Pa állandó léghuzat mellett, 30 perces mintavétellel, teljes áramú hígítórendszerhez tartozó hígító alagút és a környezeti hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletű szűrő vagy elektrosztatikus porleválasztó alkalmazásával.

ii.

Az OGC-kibocsátást a berendezés égéstermékeiben kell mérni extraktív, folyamatos módszerrel, lángionizációs detektor alkalmazásával. A kapott eredményt milligramm elemi szénben kell kifejezni. A berendezés égéstermékeiben az OGC mérését úgy kell végrehajtani, hogy közben a berendezés névleges teljesítményt ad le, illetve, ha lehetséges, részleges terhelésen üzemel.

iii.

A szén-monoxid-kibocsátást a berendezés égéstermékeiben kell mérni extraktív, folyamatos módszerrel, infravörös detektor alkalmazásával. A berendezés égéstermékeiben a szén-monoxid mérését úgy kell végrehajtani, hogy közben a berendezés névleges teljesítményt ad le, illetve, ha lehetséges, részleges terhelésen üzemel.

iv.

A nitrogén-oxid-kibocsátást a berendezés égéstermékeiben kell mérni extraktív, folyamatos módszerrel, kemilumineszcens detektor alkalmazásával. A kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének mérése céljából a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid mennyiségének nitrogén-dioxidként kifejezett összegét kell figyelembe venni. A berendezés égéstermékeiben a nitrogén-oxidok mérését úgy kell végrehajtani, hogy közben a berendezés névleges teljesítményt ad le, illetve, ha lehetséges, részleges terhelésen üzemel.

b)

A névleges hőteljesítmény, a szezonális helyiségfűtési hatásfok és a szennyező anyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit egész számra kell kerekíteni.

5.   A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények

a)

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát a következő összefüggés határozza meg:

ηS = ηS,on – 10% + F(2) + F(3) – F(4) – F(5)

ahol:

ηS,on az 5. b) pont szerint számított szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok százalékban kifejezve,

F(2) a beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró és így számszakilag nem összegezhető lehetőségek jótékony hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét növelő korrekciós tag százalékban kifejezve,

F(3) a beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek jótékony hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét növelő korrekciós tag százalékban kifejezve,

F(4) a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag százalékban kifejezve,

F(5) az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás kedvezőtlen hatását kifejező, a szezonális helyiségfűtési hatásfok értékét csökkentő korrekciós tag százalékban kifejezve.

b)

A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot a következőképpen kell meghatározni:

ηS,on = ηth,nom

ahol:

ηth,nom a névleges hőteljesítményhez tartozó, a fűtőérték alapján meghatározott hatásfok.

c)

A beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, illetve számszakilag nem összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(2) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(2) korrekciós tag a 2. táblázat megfelelő sorából az alkalmazott szabályozási lehetőségnek megfelelően vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető.

2. táblázat

Az F(2) korrekciós tag

A termék jellemzője (csak egyetlen lehetőség vehető figyelembe)

F(2)

Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül

0,0 %

Két vagy több kézi szabályozású állás, hőmérséklet-szabályozás nélkül

1,0 %

Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás

2,0 %

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás

4,0 %

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás

6,0 %

Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás

7,0 %

F(2) értékét nullának kell tekinteni azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, amelyek a minimális hőteljesítményre beállított hőmérséklet-szabályozó mellett nem teljesítik a II. melléklet 2. pontjában foglalt szennyező anyag-kibocsátási követelményeket. Ezen a beállításon a hőteljesítmény nem lehet nagyobb a névleges hőteljesítmény 50 %-ánál.

d)

A beltéri hőérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(3) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(3) korrekciós tag a 3. táblázat megfelelő soraiból az alkalmazott szabályozási lehetőségeknek megfelelően vett értékek összegével egyenlő.

3. táblázat

Az F(3) korrekciós tag

A termék jellemzője (több lehetőség is figyelembe vehető)

F(3)

Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel

1,0 %

Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel

1,0 %

Távszabályozási lehetőség

1,0 %

F(3) értékét nullának kell tekinteni azon szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, amelyek a minimális hőteljesítményre beállított hőmérséklet-szabályozó mellett nem teljesítik a II. melléklet 2. pontjában foglalt szennyező anyag-kibocsátási követelményeket. Ezen a beállításon a hőteljesítmény nem lehet nagyobb a névleges hőteljesítmény 50 %-ánál.

e)

A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe.

Formula

A fenti összefüggésben:

elmax a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás kW-ban kifejezve,

elmin a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás kW-ban kifejezve. Ha a terméknek nincs minimális hőteljesítménye, akkor a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás értékét kell figyelembe venni,

elsb a termék készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve,

Pnom a termék névleges hőteljesítménye kW-ban kifejezve.

f)

Az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező F(5) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe.

Formula

A fenti összefüggésben:

Ppilot a gyújtóláng energiafogyasztása kW-ban kifejezve,

Pnom a termék névleges hőteljesítménye kW-ban kifejezve.


IV. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.

A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá. A berendezést egy vagy több olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, amelynek jellemzői hasonlóak a gyártó által a III. melléklet szerinti mérésekhez felhasznált tüzelőanyag(ok) jellemzőihez.

2.

A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:

a)

a gyártó által megadott értékek teljesítik a II. melléklet követelményeit;

b)

az ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok nem kisebb 5 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél;

c)

a szennyező anyag-kibocsátások tekintetében:

1.

a PM-kibocsátás (porkibocsátás) a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 20 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve 10 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), vagy a III. melléklet 4. a) i. 2. pontjában meghatározott módszerrel mérve 1 g/kg-nál nagyobb mértékben, vagy a III. melléklet 4. a) i. 3. pontjában meghatározott módszerrel mérve 0,8 g/kg-nál nagyobb mértékben;

2.

az OGC-kibocsátás (gáznemű szerves vegyületek kibocsátása) a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 25 mg C/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig 15 mg C/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett);

3.

a CO-kibocsátás (szén-monoxid-kibocsátás) a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 275 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett);

4.

az NOx-kibocsátás (nitrogén-oxid-kibocsátás) NO2-ben kifejezve nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 30 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett).

3.

Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b) és a 2. c) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként megjelölt.

4.

A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:

a)

a három további berendezés esetében a gyártó által megadott értékek teljesítik a II. melléklet követelményeit;

b)

a három további berendezés ηs szezonális helyiségfűtési hatásfokának átlaga nem kisebb 5 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéknél;

c)

a szennyező anyag-kibocsátások tekintetében:

1.

a három további berendezés PM-kibocsátásának (porkibocsátásának) átlaga a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 20 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve 10 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), vagy a III. melléklet 4. a) i. 2. pontjában meghatározott módszerrel mérve 1 g/kg-nál nagyobb mértékben, vagy a III. melléklet 4. a) i. 3. pontjában meghatározott módszerrel mérve 0,8 g/kg-nál nagyobb mértékben;

2.

a három további berendezés OGC-kibocsátásának (gáznemű szervesvegyület-kibocsátásának) átlaga a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 25 mg C/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig 15 mg C/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett);

3.

a három további berendezés CO-kibocsátásának (szén-monoxid-kibocsátásának) átlaga a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések esetében nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 275 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett), a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig 60 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett);

4.

a három további berendezés NOx-kibocsátásának (nitrogén-oxid-kibocsátásának) átlaga NO2-ben kifejezve nem nagyobb a gyártó által megadott értéknél 30 mg/m3-nél nagyobb mértékben (13 % O2 mellett).

5.

Ha a 4. pontban meghatározott feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

6.

A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására.


V. MELLÉKLET

Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában

Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a kibocsátott por, szén-monoxid, gáznemű szerves vegyületek és nitrogén-oxidok mennyisége szempontjából legjobb technológia az alábbiak szerint írható le. E rendelet hatálybalépésének időpontjában egyetlen szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezést sem sikerült azonosítani, amely az 1–5. pontban található követelmények mindegyikét teljesítené. Ugyanakkor több olyan szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés is van, amely egyet vagy többet teljesít közülük.

1.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértékei:

a)

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 47 %;

b)

a pelletté préselt faanyagtól különböző tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 86 %;

c)

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 94 %;

d)

a szilárd tüzelőanyaggal működő sütő-főző berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértéke: 75 %.

2.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott por mennyiségének referenciaértékei:

a)

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések által kibocsátott por mennyiségének referenciaértéke: 20 mg/m3 (13 % O2 mellett) a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve;

b)

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott por mennyiségének referenciaértéke: 10 mg/m3 (13 % O2 mellett) a III. melléklet 4. a) i. 1. pontjában meghatározott módszerrel mérve.

3.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségének referenciaértékei:

a)

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségének referenciaértéke: 30 mg/m3 (13 % O2 mellett);

b)

a pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott gáznemű szerves vegyületek mennyiségének referenciaértéke: 10 mg/m3 (13 % O2 mellett).

4.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyiségének referenciaértékei:

a)

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyiségének referenciaértéke: 500 mg/m3 (13 % O2 mellett);

b)

a pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott szén-monoxid mennyiségének referenciaértéke: 250 mg/m3 (13 % O2 mellett).

5.

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének referenciaértékei:

a)

a nyitott égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, a zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések és a sütő-főző berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének referenciaértéke: 50 mg/m3 (13 % O2 mellett).

A fentiekből nem következik feltétlenül, hogy az 1–5. pontban meghatározott referenciaértékek egy adott szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés esetében egyszerre elérhetők.

A pelletté préselt faanyagtól különböző szilárd tüzelőanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 83 %, porkibocsátása 33 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 69 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 1 125 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 115 mg/m3 (13 % O2 mellett).

A pelletté préselt faanyaggal működő zárt égésterű szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 91 %, porkibocsátása 22 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 6 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 312 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 121 mg/m3 (13 % O2 mellett).

A sütő-főző berendezések esetében a fenti követelmények helyes összeegyeztetésére példa az a létező modell, amelynek szezonális helyiségfűtési hatásfoka 78 %, porkibocsátása 38 mg/m3 (13 % O2 mellett), OGC-kibocsátása 66 mg/m3 (13 % O2 mellett), szén-monoxid-kibocsátása 1 375 mg/m3 (13 % O2 mellett), nitrogén-oxid-kibocsátása pedig 71 mg/m3 (13 % O2 mellett).