25.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/12


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/499 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 24.)

a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a kiegészítő szavatolótőke-elemek alkalmazására vonatkozó felügyeleti jóváhagyás megadása során követendő eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (Szolvencia II) és különösen annak 92. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A biztosítók és viszontbiztosítók prudens és realisztikus alapon készítik el a kiegészítő szavatolótőke-elemek jóváhagyása iránti kérelmet.

(2)

A kiegészítő szavatolótőke-elem iránti kérelem a kockázatkezelés és a tőketervezés szempontjából stratégiai döntés. Az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületnek a 2009/138/EK irányelv 40. cikkében rögzített, a megfelelésre vonatkozó végső felelősségét figyelembe véve gondosan mérlegelni kell e testület részvételét a kérelmet érintő határozathozatali folyamatban.

(3)

A biztosító vagy viszontbiztosító csatol minden, a felügyeleti hatóság általi értékeléshez szükséges lényeges tényt, beleértve a biztosító vagy viszontbiztosító által arra vonatkozóan tett értékelést, hogy a tőkeelem hogyan teljesíti a kiegészítő szavatolótőke-elemekre vonatkozó kritériumokat, és lehívás esetén az alapvető szavatolótőke-elemként való besorolásra vonatkozó kritériumokat, annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóság kellő időben, megfelelő bizonyíték alapján hozhasson határozatot.

(4)

Meg kell határozni a biztosító vagy viszontbiztosító által a kérelmébe foglalandó információt, hogy a felügyeleti hatóság következetes alapon hozhasson határozatot.

(5)

A 2009/138/EK irányelv szerinti különböző jóváhagyás iránti kérelmek közötti kölcsönhatások miatt a kiegészítő szavatolótőke-elem jóváhagyásának kérelmezése során a biztosító vagy viszontbiztosító tájékoztatja a felügyeleti hatóságot a 2009/138/EK irányelv 308a. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elemekre irányuló más, jelenleg folyamatban lévő vagy az elkövetkező hat hónapban benyújtani tervezett kérelmekről. Ez a követelmény szükséges annak biztosításához, hogy a felügyeleti értékelés átlátható és tárgyilagos információkon alapuljon.

(6)

A felügyeleti hatóság és a biztosító vagy viszontbiztosító lehetősége arra, hogy a partnerek csoportjának a státusát úgy értékelje, mintha az egyetlen partner lenne, akkor tekintendő különösen lényegesnek, ha valamely biztosító egyesületnek vagy egyesületi formához hasonlóan működő biztosítónak nagy számú homogén nem vállalati tagja van, amelyektől pótlólagos befizetést hívhat le.

(7)

A kiegészítő szavatolótőke-elemek jóváhagyásának folyamata folyamatos kommunikációt irányoz elő a felügyeleti hatóság és a biztosító vagy viszontbiztosító között. Ez magában foglalja a hivatalos kérelem benyújtása előtti és a kérelem jóváhagyását követő kommunikációt egyaránt – utóbbira a felügyeleti felülvizsgálati folyamat révén kerül sor. E folyamatos kommunikációra szükség van annak biztosításához, hogy a felügyeleti értékelés releváns és aktuális információkon alapuljon.

(8)

Ha a felügyeleti hatóságot arról értesíti a biztosító vagy viszontbiztosító, hogy valamely jóváhagyott kiegészítő szavatolótőke-elem veszteségelnyelő képessége csökkent, a felügyeleti hatóság lefelé módosítja a jóváhagyott összeget, vagy visszavonja a módszer jóváhagyását annak biztosítása érdekében, hogy összhangban legyen a csökkent veszteségelnyelő képességgel.

(9)

A 2009/138/EK irányelv 226. cikke lehetővé teszi a biztosítók vagy viszontbiztosítók egy csoportjának, hogy egy köztes biztosítói holdingtársaság vagy köztes vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében kiegészítő szavatolótőke-elem jóváhagyását kérelmezze. Ilyen esetekben ugyanazok a szabályok alkalmazandók a köztes biztosítói holdingtársaságra vagy köztes vegyes pénzügyi holdingtársaságra, mint ha biztosító vagy viszontbiztosító lenne. Ez akkor is érvényes, ha a csoport élén a 2009/138/EK irányelv 235. cikkével összhangban biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.

(10)

Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport véleményét.

(12)

A 2009/138/EK irányelv 308a. cikkében meghatározott, 2015. április 1-jén kezdődő bevezetési időszakban a felügyeleti rendszerrel kapcsolatos jogbiztonság javítása érdekében biztosítani kell, hogy e rendelet a lehető leghamarabb, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő napon hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kérelem általános jellemzői

(1)   A biztosító vagy viszontbiztosító minden egyes kiegészítő szavatolótőke-elem jóváhagyása céljából írásbeli kérelmet nyújt be a felügyeleti hatósághoz.

(2)   A kérelmet azon tagállam valamely hivatalos nyelvén kell benyújtani, amelyben a biztosító vagy viszontbiztosító központi irodája található, vagy a felügyeleti hatósággal egyeztetett nyelven.

(3)   A kérelem kísérőlevelet és bizonyítékot foglal magában.

2. cikk

Kísérőlevél

A biztosító vagy viszontbiztosító kísérőlevelet nyújt be. A kísérőlevél valamennyi következő elemet megerősíti:

a)

a kiegészítő szavatolótőke-elemre vagy a kapcsolódó megállapodásokra irányadó jogi vagy szerződéses feltételek meghatározása egyértelmű és világos;

b)

a kérelemben a kiegészítő szavatolótőke-elemhez rendelt összeg megfelel a 2009/138/EK irányelv 90. cikke (2) bekezdésének;

c)

a kiegészítő szavatolótőke-elem gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződik a kérelemben, beleértve azt, hogy lehívás esetén az elem hogyan szolgál alapvető szavatolótőke-elemként;

d)

figyelembe véve a valószínű jövőbeli fejleményeket, valamint a kérelem időpontjában fennálló körülményeket, a biztosító vagy viszontbiztosító úgy véli, hogy a kiegészítő szavatolótőke-elem megfelel a szavatoló tőke besorolására vonatkozó kritériumoknak;

e)

minden olyan tényt feltüntettek, amelynek ismerete befolyásolhatja a felügyeleti hatóság határozatát egy adott kiegészítő szavatolótőke-elem jóváhagyására vonatkozóan, azon összegre vonatkozóan, amellyel kapcsolatban az elem jóváhagyását kérik, vagy azon időtartamra vonatkozóan, amelyre a számítási módszer jóváhagyása érvényes.

A kísérőlevél felsorolja emellett a biztosító vagy viszontbiztosító által benyújtott, vagy a következő hat hónapban benyújtani tervezett azon egyéb kérelmeket is, amelyek a 2009/138/EK irányelv 308a. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elemek jóváhagyására irányulnak, a kérelmek benyújtási dátumával együtt.

3. cikk

Az összegre vagy a módszerre vonatkozó bizonyíték

A biztosító vagy viszontbiztosító által benyújtott kérelem a kiegészítő szavatolótőke-elem meghatározott, pénzben kifejezett összegének, vagy a kiegészítő szavatolótőke-elem összegének meghatározására szolgáló módszernek a jóváhagyására irányul.

Ha a biztosító vagy viszontbiztosító egy meghatározott, pénzben kifejezett összeg jóváhagyását kéri, a kérelemnek tartalmaznia kell az összeg prudens és realisztikus feltevések alapján történő számításának magyarázatát, a 2009/138/EK irányelv 90. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Ha a biztosító vagy viszontbiztosító egy számítási módszer jóváhagyását kéri, a következő információkat kell benyújtania:

a)

a módszer magyarázata, és hogy hogyan tükrözi a kiegészítő szavatolótőke-elem veszteségelnyelő képességét;

b)

a módszer alapjául szolgáló feltevések leírása, és hogy ezek a feltevések menyire prudensek és realisztikusak;

c)

az elemnek a módszerrel összhangban kiszámított várható kezdeti összege és ezen összeg igazolása;

d)

a biztosító vagy viszontbiztosító által annak biztosítására alkalmazandó érvényesítési folyamatok magyarázata, hogy a módszer eredményei továbbra is folyamatosan tükrözik az elem veszteségelnyelő képességét.

4. cikk

A jóváhagyási kritériumokhoz kapcsolódó bizonyíték

A bizonyíték elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a felügyeleti hatóság értékelni tudja, hogy a kérelem megfelel-e a 2009/138/EK irányelv 90. cikkében és az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 62–65. cikkében meghatározott kritériumoknak. A bizonyíték legalább az e cikk második–hetedik bekezdésében leírt információkat tartalmazza.

A biztosító vagy viszontbiztosító információt szolgáltat a kiegészítő szavatolótőke-elem jellegéről és azon alapvető szavatolótőke-elem veszteségelnyelő kapacitásáról, amellyé a kiegészítő szavatolótőke-elem a lehívása esetén alakul, beleértve a következőket:

a)

a tőkeelemre vonatkozó jogi vagy szerződéses feltételek, a kapcsolódó megállapodások feltételeivel együtt, és annak bizonyítéka, hogy a partner megkötötte, vagy meg fogja kötni a szerződést és a kapcsolódó megállapodásokat;

b)

annak bizonyítéka, hogy a szerződés és a kapcsolódó megállapodások minden érintett joghatóságban jogilag kötelező erejűek és végrehajthatók, jogi vélemény alapján;

c)

a szerződés érvényességének időtartama, és ha eltér, az az időtartam, amelynek során a biztosító vagy viszontbiztosító lehívhatja a tőkeelemet;

d)

annak megerősítése, hogy a kiegészítő szavatolótőke-elem, ha már lehívták és befizették, rendelkezik az 1. szintre besorolt alapvető szavatolótőke-elem minden jellemzőjével az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikkének megfelelően, vagy a 2. szintre besorolt alapvető szavatolótőke-elem minden jellemzőjével az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 73. cikkének megfelelően;

e)

annak megerősítése, hogy a tőkeelemre vonatkozó szerződéses feltételek nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely visszatarthatja biztosítót vagy viszontbiztosítót a tőkeelem veszteségelnyelés céljából történő lehívásától, vagy amely korlátozza az igény szerinti lehívhatóságát;

f)

annak megerősítése, hogy a kiegészítő szavatolótőke-elem vagy az ahhoz kapcsolódó előnyök csak a biztosító vagy viszontbiztosító számára hozzáférhetők és nem ruházhatók át vagy rendelhetők hozzá más félhez, és nem terhelhetők semmilyen más módon;

g)

olyan tényezők, amelyek korlátozhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján a biztosító vagy viszontbiztosító le kívánhatja hívni az elemet, beleértve, de nem kizárólagosan a biztosító vagy viszontbiztosító egyéni stresszhelyzetét vagy a szélesebb körű piaci stresszt;

h)

a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak van-e, vagy a jövőben lesz-e kötelezettsége arra, vagy várható-e vagy ismert-e, hogy az elemhez kapcsolódóan kifizetéseket teljesít vagy más szolgáltatást nyújt a partner vagy egy harmadik fél számára, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 71. cikke (1) bekezdésének h) pontjában és 73. cikke (1) bekezdésének d) pontjában szereplő jellemzőket teljesítő alapvető szavatolótőke-elem visszafizetésétől eltérő esetben;

i)

a középtávú tőkekezelési terv egy példánya, beleértve, hogy a tőkeelem hogyan járul hozzá a biztosító vagy viszontbiztosító meglévő tőkeszerkezetéhez, és hogy a tőkeelem hogyan teheti lehetővé a biztosító vagy viszontbiztosító számára jelenlegi vagy jövőbeli tőkekövetelményének teljesítését.

Azt az esetet kivéve, ha az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (6) bekezdése alkalmazandó és a partnerek csoportjának a státusa úgy értékelhető, mint ha az egyetlen partner lenne, a biztosító vagy viszontbiztosító információt szolgáltat minden egyes partner státusáról, beleértve a következőket:

a)

az egyes partnerek neve és ismertetése, beleértve a biztosító vagy viszontbiztosító és a partner közötti kapcsolat jellegét;

b)

a partnerek nemteljesítésének kockázatára vonatkozó értékelés, amely segíti a felügyeleti hatóságok által elvégzendő, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékelést;

c)

a partnerek likviditási helyzetére vonatkozó értékelés, amely segíti a felügyeleti hatóságok által elvégzendő, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelést;

d)

a partnerek fizetési hajlandóságára vonatkozó értékelés, amely segíti az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (4) bekezdésében meghatározott felügyeleti értékelést;

e)

azon körülmények körének leírása, amelyek mellett a biztosító vagy viszontbiztosító le kívánhatja hívni a tőkeelemet, többek között az arra vonatkozó jelenlegi várakozások, hogy a tőkeelem a szavatolótőke-szükségletnek vagy a minimális tőkeszükségletnek való meg nem felelést megelőzően vagy annak pillanatában mikor kerülhet lehívásra;

f)

a partnerek státusa kapcsán lényeges minden más tényezőre vonatkozó információ, amely segíti a felügyeleti hatóságok által elvégzendő, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (5) bekezdésében meghatározott értékelést.

Ha a partnereket az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerint partnerek csoportjaként kezelik, a partnerek csoportja tekintetében meg kell adni minden, a harmadik bekezdés a)–f) pontjában meghatározott információt.

Ha a 2009/138/EK irányelv 213. cikke értelmében a partner ugyanazon csoport vagy alcsoport tagja, mint a biztosító vagy viszontbiztosító, és a csoporton belül különböző egységek felé rendelkezik kiegészítő szavatolótőke-elemekhez kapcsolódó kötelezettségvállalással, a b)–f) pontban szereplő információnak bizonyítékot kell tartalmaznia arról, hogy a partner – figyelemmel a körülményekre és a csoport egységeire – képes a kiegészítő szavatolótőke-elemek több lehívását egyidejűleg kielégíteni.

A biztosító vagy viszontbiztosító információt szolgáltat a tőkeelemek beszedhetőségéről, beleértve a következőket:

a)

a tőkeelem beszedhetőségét esetlegesen javító megállapodások részletei, beleértve a biztosíték elérhetőségét;

b)

arra vonatkozó információ, hogy valamely érintett joghatóság nemzeti joga gátolja-e a lehívást vagy annak kielégítését, többek között a biztosító vagy viszontbiztosító tekintetében kezdeményezett szanálási, közigazgatási vagy fizetésképtelenségi eljárások esetén;

c)

azon megállapodások vagy körülmények részletei, amelyek romló pénzügyi helyzet, többek között a szavatolótőke-szükségletnek vagy a minimális tőkeszükségletnek való meg nem felelés esetén gátolhatják a lehívást vagy annak kielégítését.

A biztosító vagy viszontbiztosító információt szolgáltat a múltbeli lehívásokról, beleértve a következőket:

a)

az ugyanazon vagy hasonló partnerektől ugyanolyan vagy hasonló körülmények között eszközölt lehívásokkal vagy a tőlük esedékes tőkeelemek beszedésével kapcsolatos tapasztalat;

b)

az ugyanazon vagy hasonló partnerektől ugyanolyan vagy hasonló körülmények között eszközölt lehívásokkal vagy a tőlük esedékes tőkeelemek beszedésével kapcsolatos minden lényeges rendelkezésre álló piaci adat;

c)

a jövőbeli lehívások várt kimenetele tekintetében az a) és b) pontban leírt információ relevanciájára és megbízhatóságára vonatkozóan a biztosító vagy viszontbiztosító által végzett értékelés.

A biztosító vagy viszontbiztosító leírást ad az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 62. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerinti, azon jövőbeli változások azonosítására szolgáló folyamatokról, amelyek következtében csökkenhet az adott kiegészítő szavatolótőke-elem veszteségelnyelő képessége. A leírás magában foglalja a következőket:

a)

hogyan szándékozik azonosítani a változásokat a következőkben:

i.

a megállapodás struktúrája vagy szerződéses feltételei, többek között a kiegészítő szavatolótőke-elem törlése vagy lejárata vagy a kiegészítő szavatolótőke-elem részleges vagy teljes felhasználása vagy lehívása;

ii.

az érintett partnerek státusa, többek között a partner nemteljesítése;

iii.

a kiegészítő szavatolótőke-elem beszedhetősége, többek között az ugyanazon partnerek által nyújtott más kiegészítő szavatolótőke-elemek lehívása;

b)

hogyan tervezi tájékoztatni a felügyeleti hatóságokat az azonosított változásokról, többek között milyen mechanizmusokat hozott létre annak megállapítására, hogy a változásról mikor kell értesíteni a biztosító vagy viszontbiztosító igazgatási, irányító vagy felügyelő testületét és a felügyeleti hatóságot.

A biztosító vagy viszontbiztosító dokumentált bizonyítékot nyújt be a kérelemhez kapcsolódó belső döntéshozatali eljárásáról.

5. cikk

A kérelem értékelése

A felügyeleti hatóság visszaigazolja a biztosító vagy viszontbiztosító kérelmének kézhezvételét.

A felügyeleti hatóság akkor tekinti hiánytalannak a kérelmet, ha a kérelem a 2., 3. és 4. cikkben meghatározott minden témára kiterjed.

A felügyeleti hatóság időben és legalább a kérelem kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül visszaigazolja, hogy a kérelem hiánytalannak minősül-e vagy sem.

A felügyeleti hatóság biztosítja, hogy az az időtartam, amelyen belül határoz a kérelemről, ésszerű legyen és ne haladja meg a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapot, kivéve, ha kivételes körülmények állnak fenn, amelyekről időben, írásban értesíti a biztosítót vagy viszontbiztosítót.

Kivételes körülmények fennállása esetén a felügyeleti hatóság nem vehet igénybe a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított hat hónapnál több időt a kérelemről való határozathozatalra.

Ha a felügyeleti hatóság hiánytalannak tekint egy kérelmet, az nem zárja ki, hogy az adott felügyeleti hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információkat kérjen. A kérésben meg kell határozni a szükséges kiegészítő információkat és a kérés indokait. A felügyeleti hatóság ilyen információkérésének időpontja és az ilyen információk felügyeleti hatóság általi kézhezvételének időpontja között eltelt napok nem számítanak bele az ötödik és hatodik bekezdésben megállapított időtartamokba.

A biztosító vagy viszontbiztosító a kérelmének részleteiben bekövetkező valamennyi változásról tájékoztatja a felügyeleti hatóságot.

Amennyiben a biztosító vagy viszontbiztosító kérelmének változásáról tájékoztatja a felügyeleti hatóságot, ez az alábbiak kivételével új kérelemként kezelendő:

a)

a változás a felügyeleti hatóság kiegészítő információ iránti kéréséből ered; vagy

b)

a felügyeleti hatóság meggyőződött arról, hogy a változás nem befolyásolja lényegesen a kérelemre vonatkozó értékelését.

A biztosító vagy viszontbiztosító a határozathozatalt megelőzően bármikor visszavonhatja a kérelmet azáltal, hogy írásban értesíti a felügyeleti hatóságot. Ha a biztosító vagy viszontbiztosító ezt követően újra benyújtja a kérelmet vagy aktualizált kérelmet nyújt be, a felügyeleti hatóság ezt új kérelemként kezeli.

6. cikk

A kérelemről hozott határozat

Ha a felügyeleti hatóság határozatot hozott a kérelemről, erről haladéktalanul, írásban értesíti a biztosítót vagy viszontbiztosítót.

Ha a felügyeleti hatóság a biztosító vagy viszontbiztosító által kérelmezettnél alacsonyabb összeget hagy jóvá, vagy elutasítja a jóváhagyás iránti kérelmet, a határozatot indokolással kell ellátnia.

Ha a felügyeleti jóváhagyást azzal a feltétellel adták meg, hogy megkötik a szerződést, a biztosító vagy viszontbiztosító a jóváhagyás alapjául szolgáló feltételekkel haladéktalanul megköti a szerződést, és az aláírt szerződés másolatát benyújtja a felügyeleti hatóságnak.

A biztosító vagy viszontbiztosító nem tekintheti elfogadhatónak a kiegészítő szavatolótőke-elemet vagy a módszert, amíg meg nem kötötte a szerződést.

7. cikk

A jóváhagyott összeg módosítása vagy a módszer jóváhagyásának visszavonása

(1)   Ha valamely kiegészítő szavatolótőke-elem már nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján az összeget vagy a számítási módszert jóváhagyták, a felügyeleti hatóság a következő intézkedések valamelyikéről határoz:

a)

a kiegészítő szavatolótőke-elem összegének alacsonyabb összegre vagy nullára csökkentése;

b)

a számítási módszerre vonatkozó jóváhagyásának visszavonása.

(2)   A felügyeleti hatóság, amint az (1) bekezdésnek megfelelően meghozta határozatát, erről indoklással együtt haladéktalanul értesíti a biztosítót vagy viszontbiztosítót.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1094/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(3)  A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1. o.).