3.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 27/1


A TANÁCS (EU) 2015/159 RENDELETE

(2015. január 27.)

az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló 2532/98/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 132. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 34.3. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank ajánlására (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (3),

a Szerződés 129. cikkének (4) bekezdésében és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 41. cikkében meghatározott eljárással összhangban eljárva,

mivel:

(1)

A 2532/98/EK rendelet (4) az EUMSZ 132. cikkének (3) bekezdésére és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (a továbbiakban: az Alapokmány) 34.3. cikkére épül, amely felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy meghatározza azokat a kereteket és feltételeket, amelyek alapján az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget a rendeleteiből és határozataiból eredő kötelezettségeknek. A 2532/98/EK rendelet tartalmát ennek megfelelően az EKB által elfogadott rendeletek és határozatok megsértésének eseteire kell korlátozni. A közvetlenül alkalmazandó – és az EKB által elfogadott rendeletektől és határozatoktól eltérő – uniós jog megsértésének eseteire az 1024/2013/EU rendelet (5) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)

Az EKB a 2532/98/EK rendeletet a hatáskörébe tartozó számos területen alkalmazta szankciók kirovására, ideértve különösen az Unió monetáris politikájának végrehajtását, a fizetési rendszerek működését és a statisztikai adatgyűjtést.

(3)

Az 1024/2013/EU rendelet bizonyos felügyeleti feladatokkal ruházta fel az EKB-t, valamint lehetővé tette, hogy ez utóbbi a felügyelete alá tartozó hitelintézetekre szankciókat rójon ki az alábbiak szerint: a) adminisztratív pénzbírság abban az esetben, ha a szóban forgó intézetek megsértik a vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó uniós jog valamely olyan követelményét, amellyel kapcsolatban a vonatkozó uniós jog értelmében adminisztratív pénzbírság kiszabását kell lehetővé tenni az illetékes hatóságok számára; és b) a 2532/98/EK rendelet szerinti szankciók az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén (a továbbiakban együttesen: közigazgatási szankciók).

(4)

Az 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdése előírja, hogy az említett rendelet által rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB a 2532/98/EK rendeletnek megfelelően szankciókat róhat ki az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén.

(5)

Ebben a vonatkozásban a 2532/98/EK rendelet bizonyos rendelkezései nem koherensek az 1024/2013/EU rendelet több olyan rendelkezésével, amely közvetlenül releváns az EKB arra vonatkozó hatásköre szempontjából, hogy szankciókat róhat ki az EKB rendeleteinek vagy határozatainak megsértése esetén. Ennek megfelelően ki kell jelölni a 2532/98/EK rendeletben meghatározott azon szabályokat, amelyeket módosítani kell abban az esetben, amikor arra történik utalás, hogy az EKB szankciókat ró ki a felügyeleti feladataival kapcsolatos rendeletek vagy határozatok megsértése esetén.

(6)

A Szerződések által ráruházott felügyeleti feladatok végrehajtására vonatkozó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 34. cikkében meghatározott hatásköre alapján az EKB elfogadta a 468/2014/EU rendeletet (6). Az EKB által a közvetlenül alkalmazandó uniós jogban meghatározott szabályok betartásának biztosításában betöltött szerep rendszerezése érdekében a 468/2014/EU rendelet – az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokkal és elvekkel összhangban – még részletesebben meghatározza az 1024/2013/EU rendelet 18. cikkében meghatározott közigazgatási szankciók keretét. A 468/2014/EU rendelet ezenkívül meghatározza az EKB által elfogadott rendeletek vagy határozatok megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók kirovására vonatkozó szabályokat is. A 468/2014/EU rendelet a másodlagos jogot végrehajtó eszköz. Ennek megfelelően az említett rendelet rendelkezései és a 2532/98/EK rendelet rendelkezései közötti összeütközés esetén a 2532/98/EK rendelet rendelkezései lesznek az irányadók.

(7)

Az EKB-nak nyilvánosságra kell hoznia a szankciók kirovásáról szóló azon határozatokat, amelyeket a felügyeleti területhez tartozó EKB rendeletek vagy határozatok megsértése esetén hoz meg, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, vagy amennyiben az meghatározható, aránytalan kárt okozna az érintett vállalkozásnak.

(8)

Az egyformán súlyos jogsértések egységes kezelésének biztosítása érdekében nem lehet eltérés a pénzbírságok felső korlátja tekintetében abban az esetben, ha az EKB a felügyeleti feladatai ellátása során az EKB rendeleteinek vagy határozatainak való megfelelés hiánya miatt ró ki pénzbírságot egy adott vállalkozással szemben, és abban az esetben, ha az EKB a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértése miatt ró ki pénzbírságot egy adott vállalkozással szemben. Ennél fogva az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt valamennyi pénzbírságra azonos felső korlátnak kell vonatkoznia.

(9)

Az EKB számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kényszerítő bírságokat rójon ki a vállalkozásokkal szemben azért, hogy azokat az EKB felügyeleti területre vonatkozó rendeleteinek vagy határozatainak való megfelelésre kényszerítse, illetve megszüntesse a folyamatos jogsértéseket. A kényszerítő bírságok felső korlátjának és a felügyeleti területen kiróható pénzbírságok felső korlátjának egymáshoz képest arányosnak kell lenniük.

(10)

Az 1024/2013/EU rendelet 25. cikke határozza meg az elkülönítés elvét, amely alapján az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokat az EKB a monetáris politikai feladatai, illetve az egyéb feladatai sérelme nélkül és azoktól elkülönítetten látja el. Ezt az elvet korlátozás nélkül alkalmazni kell az EKB által ellátott valamennyi feladat tekintetében. Az említett elkülönítési elvnek a megerősítése érdekében az 1024/2013/EU rendelet 26. cikke alapján felügyeleti testületet hoztak létre, amely többek között felel az EKB Kormányzótanácsa felügyeleti területen történő döntései tervezetének teljes előkészítéséért. Ezen túlmenően az EKB Kormányzótanácsának határozatai a felülvizsgálati testület általi, az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkében meghatározott feltételek szerinti felülvizsgálat alá tartoznak. Figyelembe véve az elkülönítés elvét, valamint a felügyeleti testület és a felülvizsgálati testület megalakítását, két elkülönített eljárást kell alkalmazni: a) ha az EKB felügyeleti feladatainak gyakorlása során közigazgatási szankciók kirovását tervezi, az erről szóló határozatokat a felügyeleti testület által készített teljes határozattervezet alapján az EKB Kormányzótanácsa hozza meg, a szóban forgó határozat felülvizsgálata pedig a felülvizsgálati testület hatáskörébe tartozik; és b) ha az EKB a nem felügyeleti feladatainak gyakorlása során szankciók kirovását tervezi, az erről szóló határozatokat az EKB Igazgatósága hozza meg, a szóban forgó határozat felülvizsgálata pedig az EKB Kormányzótanácsának hatáskörébe tartozik.

(11)

A felügyeleti területen elkövetett jogsértések kivizsgálásának összetettségére tekintettel az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó szankciók kirovására és végrehajtására vonatkozó hatáskörhöz az EKB nem felügyeleti feladatainak ellátásához kapcsolódó szankciók tekintetében megállapított határidőknél hosszabb határidőt célszerű meghatározni. A szóban forgó határidők felfüggesztését és megszakadását ennek megfelelően kell szabályozni, tekintetbe véve azt is, hogy a felügyeleti területen a jogsértési eljárások átfedésben lehetnek az ugyanazon tényálláson alapuló bűnügyi nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal is.

(12)

A 2532/98/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

A 2532/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.   »kényszerítő bírságok«: azok a pénzösszegek, amelyeket valamely vállalkozás folyamatos jogsértés esetén vagy büntetésként, vagy pedig azért köteles megfizetni, hogy ezáltal ki lehessen kényszeríteni az érintett személyeknek az EKB felügyeleti rendeleteinek és határozatainak való megfelelését. A kényszerítő bírságokat a folyamatos jogsértés minden teljes napjára fel kell számítani;

a)

azt követően, hogy a vállalkozást a 3. cikk (1) bekezdése második albekezdésében meghatározott eljárással összhangban értesítették a jogsértés megszüntetését előíró határozatról; vagy

b)

amennyiben a folyamatos jogsértés az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (7) 18. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartozik, az e rendelet 4b. cikkében meghatározott eljárással összhangban;

.

b)

A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.   »szankciók«: a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok.”

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„1a. cikk

Általános alapelvek és hatály

(1)   Ez a rendelet abban az esetben alkalmazandó, amikor az EKB szankciókat ró ki a vállalkozásokra az EKB rendeleteiből vagy határozataiból eredő kötelezettségeknek való megfelelés hiánya miatt.

(2)   Azoknak a szabályoknak, amelyeket az EKB által a felügyeleti feladatainak ellátása során az EKB valamely rendeletének vagy határozatának megsértése miatt alkalmazandó szankciók kirovására kell alkalmazni, a 4a–4c. cikkben meghatározott mértékben el kell térniük a 2–4. cikkben foglalt szabályoktól.

(3)   Az EKB minden olyan határozatát nyilvánosságra hozza, amely egy adott vállalkozással szemben a felügyeleti területen az EKB rendeletének vagy határozatának megsértése miatt szankciót ró ki, függetlenül attól, hogy az ellen fellebbezést nyújtottak-e be vagy sem.

Az EKB a nyilvánosságra hozatalt indokolatlan késedelem nélkül – az érintett vállalkozásnak a határozatról való értesítését követően – teljesíti a honlapján. A nyilvánosságra hozott információknak a jogsértés típusára és jellegére, valamint az érintett vállalkozás kilétére kell vonatkozniuk, kivéve, ha az ilyen információk nyilvánosságra hozatala:

a)

veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozást; vagy

b)

amennyiben ez meghatározható, aránytalan kárt okozna az érintett vállalkozásnak.

Ilyen körülmények között a szankciókra vonatkozó határozatokat anonimizált módon kell nyilvánosságra hozni. Alternatív megoldásként, amennyiben az említett körülmények előreláthatólag ésszerű időn belül meg fognak szűnni, az e bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal erre az időtartamra elhalasztható.

Ha a Bíróság előtt fellebbezés van folyamatban valamely szankciót kirovó határozat ellen, az EKB indokolatlan késedelem nélkül információkat hoz nyilvánosságra honlapján a szóban forgó fellebbezés állására, valamint annak eredményére vonatkozóan.

Az EKB biztosítja, hogy az e bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információk legalább öt évig elérhetők legyenek a hivatalos honlapján.”

3.

A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a jogsértés valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztásából ered, a szankció alkalmazása nem mentesíti a vállalkozást a kötelezettség teljesítése alól, kivéve, ha a 3. cikk (4) bekezdésének vagy a 4b. cikknek megfelelően elfogadott határozat a kötelezettség teljesítése alóli mentesülésről kifejezetten rendelkezik.”

4.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntést az EKB hozza meg saját kezdeményezés alapján vagy azon tagállam nemzeti központi bankja által hozzá intézett ilyen értelmű indítvány alapján, amelynek a joghatósága alatt a feltételezett jogsértés bekövetkezett.”

;

b)

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Amennyiben valamely jogsértés kizárólag valamely, a Szerződés és az Alapokmány értelmében a KBER-re vagy az EKB-ra bízott feladathoz kapcsolódik, jogsértési eljárást csak e rendelet alapján lehet kezdeményezni, tekintet nélkül arra, hogy létezik-e olyan nemzeti jogszabály vagy szabályozás, amely külön eljárásról rendelkezik. Amennyiben valamely jogsértés a KBER vagy az EKB illetékességén kívül eső egy vagy több területhez is kapcsolódik, a jogsértési eljárás e rendelet alapján történő kezdeményezésének joga független az illetékes nemzeti hatóság ilyen, a KBER vagy az EKB hatáskörén kívül eső területekkel kapcsolatos külön eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogától. E rendelkezés nem érinti a részt vevő tagállamok büntetőjogának és prudenciális felügyeleti illetékességéhez fűződő nemzeti jogának az alkalmazását, összhangban az 1024/2013/EU rendelettel.”

5.

A szöveg az alábbi cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciók felső korlátjára vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az EKB felügyeleti feladatai ellátása körében elfogadott rendeletei és határozatai megsértése esetén az EKB az alábbi korlátokon belüli pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat róhatja ki:

a)

pénzbírságok esetén a felső korlát a vállalkozás által a jogsértés révén elért nyereség vagy elkerült veszteség kétszerese minden olyan esetben, amikor ez az összeg meghatározható, egyéb esetben pedig a vállalkozás teljes éves árbevételének 10 %-a.

b)

kényszerítő bírságok esetén a felső korlát az átlagos napi árbevétel 5 %-a a jogsértés minden egyes napjára. A kényszerítő bírságok legfeljebb a kényszerítő bírságot kirovó határozatban meghatározott napot követő hat hónapos időszakra szabhatók ki.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában:

a)   »éves árbevétel«: az érintett vállalkozás vonatkozó uniós jog szerinti teljes éves árbevétele a megelőző üzleti évben, ha pedig ezen adat nem áll rendelkezésre, az érintett rendelkezésre álló legfrissebb éves pénzügyi beszámolója alapján. Amennyiben az érintett vállalkozás egy anyavállalat leányvállalata, úgy a vonatkozó teljes éves árbevétel az előző üzleti évről rendelkezésre álló legfrissebb konszolidált éves pénzügyi beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, ha pedig ez nem áll rendelkezésre, akkor a vonatkozó teljes éves árbevétel az érintett rendelkezésre álló legfrissebb éves pénzügyi beszámolója szerinti teljes éves árbevétel;

b)   »átlagos napi árbevétel«: az a) pont szerinti éves árbevétel elosztva 365-tel.

4b. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös eljárási szabályok

(1)   Az e rendelet 3. cikkének (1)–(8) bekezdésétől eltérve, az EKB által a felügyeleti feladatai gyakorlása körében elfogadott rendeletek és határozatok megsértése eseteire az ebben a cikkben meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2)   Amennyiben az EKB az 1024/2013/EU rendelet szerinti feladatainak ellátása során úgy ítéli meg, hogy indokoltan feltételezhető, hogy valamely, euroövezeti tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás egy vagy több alkalommal az 1024/2013/EU rendelet 18. cikkének (7) bekezdése szerinti jogsértést követ vagy követett el az EKB valamely rendeletével vagy határozatával szemben, az EKB a vonatkozó vizsgálatokat az alábbi rendelkezésekkel összhangban végzi.

(3)   A vizsgálat befejezésekor – a teljes határozattervezetre vonatkozó javaslat elkészítése és felügyeleti testület elé terjesztése előtt – az EKB a felügyelet területén elkövetett jogsértések kivizsgálására jogosult szervként írásban értesíti az érintett vállalkozást az elvégzett vizsgálat eredményeiről és az azokkal kapcsolatban emelt kifogásokról.

Az első albekezdésben említett értesítésben az EKB a felügyelet területén elkövetett jogsértések kivizsgálására jogosult szervként tájékoztatja az érintett vállalkozást arról, hogy jogában áll írásbeli beadvánnyal fordulni az EKB-hoz az értesítésben foglalt ténybeli megállapításokkal, valamint abban az érintettel szemben emelt kifogásokkal kapcsolatban – ideértve azokat a konkrét rendelkezéseket is, amelyek feltételezetten sérültek – és e beadványok benyújtására vonatkozóan ésszerű határidőt állapít meg. Az EKB nem köteles figyelembe venni a felügyelet területén elkövetett jogsértések kivizsgálására jogosult szervként általa megállapított határidő lejárta után benyújtott írásbeli beadványokat.

Az EKB a felügyelet terén elkövetett jogsértések kivizsgálására jogosult szerként az első albekezdés szerinti értesítést követően szóbeli meghallgatáson való részvételre is felkérheti az érintett vállalkozást. A vizsgálat alá vont feleket a meghallgatáson ügyvédek vagy más képesített személyek képviselhetik/segíthetik. A szóbeli meghallgatások nem nyilvánosak.

A vizsgálat alá vont érintett vállalkozás számára garantálni kell az ügyirathoz való hozzáférés jogát. E hozzáférési jog nem terjed ki a bizalmas információkra.

(4)   A felügyeleti testület az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdése szerinti eljárással összhangban javaslatot tesz a Kormányzótanács számára annak a határozattervezetnek a teljes szövegére vonatkozóan, amely megállapítja, hogy az érintett vállalkozás elkövette-e a jogsértést vagy sem és meghatározza a kirovandó szankciókat.

(5)   Az érintett vállalkozásnak joga van arra, hogy a Kormányzótanács által a 4. cikkel összhangban meghozott határozatnak a felülvizsgálati testület általi felülvizsgálatát kérelmezze az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkében meghatározott eljárással összhangban.

4c. cikk

Az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kirótt szankciókra vonatkozó különös határidők

(1)   A 4. cikktől eltérve, az EKB azon joga, hogy a felügyeleti feladataival kapcsolatos valamely határozatának vagy rendeletének megsértése miatt szankciót kirovó határozatot hozzon, a jogsértés bekövetkezésétől számított öt év elteltével – illetve folyamatos jogsértés esetében a jogsértés megszűnésétől számított öt év elteltével – elévül.

(2)   Az EKB-nak a jogsértés kivizsgálása vagy azzal kapcsolatos eljárás vonatkozásában tett bármely intézkedése megszakítja az (1) bekezdésben említett határidőt. Az elévülési határidő azon a napon szakad meg, amikor az intézkedésről az érintett felügyelt szervezetet értesítik. Az elévülési határidő minden egyes megszakadásával a határidő újrakezdődik. A határidő ugyanakkor nem haladhatja meg a jogsértés bekövetkezését követő tíz évet, illetve folyamatos jogsértés estén a jogsértés megszűnését követő tíz évet.

(3)   Az előző bekezdésekben említett határidők meghosszabbíthatók, amennyiben:

a)

a Kormányzótanács határozatának felülvizsgálata folyamatban van a felülvizsgálati testület előtt, vagy a Bíróság előtt fellebbezési eljárás van folyamatban; vagy

b)

az érintett vállalkozással szemben ugyanazon tényállás alapján büntetőeljárás van folyamatban. Ilyen esetben az előző bekezdésekben foglalt határidők meghosszabbodnak azzal az időtartammal, amíg a felülvizsgálati testület, illetve a Bíróság felülvizsgálja a határozatot, vagy amíg az érintett vállalkozással szembeni büntetőeljárás befejeződik.

(4)   Az EKB-nak a szankciót kirovó határozata végrehajtására vonatkozó joga a határozat meghozatalát követő öt év elteltével elévül. Az EKB-nak a szankciókban foglalt fizetési kötelezettség, illetve fizetési feltételek teljesítésének kikényszerítését szolgáló bármely intézkedése megszakítja a szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidőt.

(5)   A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési határidő felfüggesztésre kerül:

a)

mindaddig, amíg a kirótt szankció megfizetésére nyitva álló határidő el nem telik;

b)

ha a kirótt szankció megfizetésére irányuló végrehajtás az EKB Kormányzótanácsa vagy a Bíróság határozata alapján felfüggesztésre került.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a Szerződésekben foglaltaknak megfelelően közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2015. január 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS


(1)  HL C 144., 2014.5.14., 2. o.

(2)  2014. november 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  2014. december 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).

(5)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(7)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).”