8.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 263/1

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 153. cikke értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, amelyek célja a munkafeltételeknek, valamint a munkavállalók tájékoztatásának és véleményük meghallgatásának a javítása. El kell kerülni, hogy ezek az irányelvek olyan aránytalan költségeket keletkeztessenek vagy olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat írjanak elő, amelyek gátolnák a fenntartható növekedés és foglalkoztatás motorját jelentő kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

(2)

A 2008/94/EK (4), a 2009/38/EK (5) és a 2002/14/EK (6) európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 98/59/EK (7) és a 2001/23/EK (8) tanácsi irányelv vagy kizár bizonyos tengerészeket a hatálya alól, vagy pedig a tagállamok számára engedélyezi, hogy a hatály alól kizárják őket.

(3)

„Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című, 2009. január 21-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a tengerhasznosítási ágazat versenyképesebbé tétele érdekében fontos lenne létrehozni egy átfogó jogi keretet az ágazat szabályozására.

(4)

A hatály alóli kizárás fennállása és/vagy a hatály alóli kizárás bevezetésének lehetősége megakadályozhatja, hogy a tengerészek teljes körűen gyakorolhassák a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez, valamint a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogukat, illetve korlátozhatja e jogok teljes körű gyakorlását. Amennyiben a kizárások fennállását és/vagy bevezetésének lehetőségét nem indokolják objektív okok és a kizárások a tengerészekkel szemben egyenlőtlen bánásmódot eredményeznek, akkor ezen kizárásokat engedélyező rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

(5)

A jelenlegi jogi helyzet – amely részben a tengerész szakma sajátos jellegére vezethető vissza – egyenlőtlen bánásmódot eredményez az azonos kategóriába tartozó, de különböző tagállamokból származó munkavállalók között, attól függően, hogy a tagállamok alkalmazzák-e a hatályos jogszabályok által megengedett kizárásokat és opcionális kizárásokat, vagy sem. A tagállamok jelentős része egyáltalán nem, vagy pedig csak korlátozott mértékben élt az említett opcionális kizárások lehetőségével.

(6)

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló, 2007. október 10-i közleményében a Bizottság kifejtette, hogy az említett szakpolitika azon az egyértelmű felismerésen alapul, hogy az Európa óceánjaival és tengereivel kapcsolatos minden kérdés összefügg, valamint a kívánt eredmények eléréséhez minden tengerrel kapcsolatos politikát összefüggően kell kialakítani. A Bizottság a közleményben azt is hangsúlyozta, hogy az uniós polgárok számára növelni, illetve javítani kell a tengeri munkahelyek számát és minőségét, továbbá kiemelte, hogy javítani kell a fedélzeti munkafeltételeken, mégpedig többek között a kutatás, az oktatás, a képzés, az egészségügy és a biztonság terén eszközölt beruházások révén.

(7)

Ez az irányelv összhangban áll az Európa 2020 stratégiával és annak foglalkoztatási célkitűzéseivel, valamint az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i bizottsági közleményben foglalt stratégiával.

(8)

A munkahelyeket és a bruttó hozzáadott értéket tekintve az úgynevezett kék gazdaság az uniós gazdaság igen fontos részét képezi.

(9)

A Bizottság az EUMSZ 154. cikke (2) bekezdésének megfelelően uniós szinten konzultált a szociális partnerekkel az e területre vonatkozó uniós fellépés lehetséges irányáról.

(10)

A tengerhasznosítási ágazat szociális partnerei társadalmi párbeszédük keretében közös álláspontra jutottak, ami rendkívüli fontossággal bír ezen irányelv szempontjából. Az említett közös álláspont megfelelő egyensúlyt teremt egyfelől a tengerészek munkakörülményei javításának, másfelől pedig az ágazati sajátosságok megfelelő figyelembevételének a szükségessége között.

(11)

Tekintettel a tengerhasznosítási ágazat különös jellegére és az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett kizáró rendelkezések által érintett munkavállalók sajátos munkafeltételeire, az ezen irányelv által módosított irányelvek egyes rendelkezéseit ki kell igazítani annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szóban forgó ágazat sajátosságait.

(12)

Tekintettel az elmúlt évek technológiai fejlődésére és különösen a kommunikációs technológiák fejlődésére, a tájékoztatási és konzultációs követelményeket naprakésszé kell tenni, és azokat a legcélravezetőbb módon kell alkalmazni – beleértve a távolsági kommunikáció új technológiáinak alkalmazását, valamint az internet fedélzeti elérhetőségének javítását és ésszerű fedélzeti használatának biztosítását is –, hogy ezáltal javítani lehessen ezen irányelv végrehajtását.

(13)

A tengerészek ezen irányelv hatálya alá tartozó, a tagállamok által a 2008/94/EK, a 2009/38/EK, a 2002/14/EK, a 98/59/EK és a 2001/23/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokban biztosított jogai nem sérülhetnek. Ezen irányelv végrehajtása nem szolgálhat indokként az egyes tagállamokban már fennálló helyzethez képest történő visszalépéshez.

(14)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménye célul tűzi ki egyfelől – egészségügyi és biztonsági előírásokról, tisztességes foglalkoztatási feltételekről és szakmai képzésekről való rendelkezések révén – a tisztességes munkafeltételek és életkörülmények megteremtését a tengerészek számára, másfelől – globális alkalmazása révén – a tisztességes verseny biztosítását a hajótulajdonosok számára, valamint az egyezménynek célja továbbá az is, hogyha nem is az összes, de egyes munkavállalói jogok tekintetében egyenlő feltételeket biztosítson nemzetközi szinten, állampolgárságtól és a hajó lobogójától függetlenül. Az említett egyezmény, a 2009/13/EK (9) tanácsi irányelv, valamint a 2009/16/EK (10) és a 2013/54/EU (11) európai parlamenti és tanácsi irányelv számos területen meghatározza a tengerészek tisztességes munkafeltételekhez való jogát, egységes jogokat és munkahelyi védelmet ír elő a tengerészek számára, és hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez, az Unión belül is.

(15)

Az Uniónak törekednie kell a fedélzeti munkafeltételek és életkörülmények javítására és az innovációs potenciál kiaknázására, hogy ezáltal a tengerhasznosítási ágazat vonzóbbá válhasson az uniós tengerészek – köztük a fiatal munkavállalók – számára.

(16)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a tengerészek munkafeltételeinek, tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a javítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban, az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, különösen a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jogot, valamint a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. Ezt az irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani.

(18)

A 2008/94/EK, a 2009/38/EK, a 2002/14/EK, a 98/59/EK és a 2001/23/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (7) bekezdését el kell hagyni.

2.

A 10. cikk (3) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, jogosultak részt venni a különleges tárgyaló testület vagy az Európai Üzemi Tanács ülésein, illetve a 6. cikk (3) bekezdése alapján kialakított eljárások keretében tartott egyéb üléseken, amennyiben az említett tag vagy póttag az ülés időpontjában nem a tengeren vagy a hajózási társaság székhelye szerinti országtól eltérő ország kikötőjében tartózkodik.

Az üléseket, amennyiben lehetséges, úgy kell ütemezni, hogy az lehetővé tegye azon tagok vagy póttagok részvételét, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai.

Azokban az esetekben, amikor a különleges tárgyaló testületek vagy az Európai Üzemi Tanácsok olyan tagjai vagy póttagjai, akik valamely tengerjáró hajó legénységének a tagjai, nem tudnak személyesen megjelenni egy ülésen, amennyiben lehetséges, mérlegelni kell az új információs és kommunikációs technológiák igénybevételének a lehetőségét.”

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

2.

A 3. cikk (1) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha a tervezett csoportos létszámcsökkentés tengerjáró hajó legénységének tagjait érinti, a munkáltató értesíti azon állam illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.”