7.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 260/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1787 IRÁNYELVE

(2015. október 6.)

az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/83/EK irányelv II. és III. melléklete meghatározza az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programokra vonatkozó minimális követelményeket és a különböző paraméterek elemzési módszereivel kapcsolatos előírásokat.

(2)

A II. és a III. mellékletben szereplő előírásokat a tudományos és a műszaki fejlemények alapján, valamint az uniós jogszabályokkal való összhang érdekében aktualizálni kell.

(3)

A 98/83/EK tanácsi irányelv II. melléklete a minősítő ellenőrzés és az üzemszerű ellenőrzés tekintetében megenged egy bizonyos fokú rugalmasságot, lehetővé téve a mintavételek gyakoriságának csökkentését bizonyos körülmények között. A tudományos fejlemények fényében tisztázni kell a paraméterek megfelelő gyakorisággal történő ellenőrzésének különleges feltételeit és az alkalmazandó ellenőrzési technikák skáláját.

(4)

Az Egészségügyi Világszervezet 2004 óta kidolgozta a vízellátás biztonságára vonatkozó kockázatértékelési és kockázatkezelési elveken alapuló módszerét, amely szerepel az ivóvíz minőségére vonatkozó iránymutatásaiban  (2). Az ivóvízellátás biztonságára vonatkozó EN 15975-2 szabvánnyal együtt ezek az iránymutatások képezik azokat a nemzetközileg elismert elveket, amelyeken az ivóvíz előállítása, elosztása, paramétereinek ellenőrzése és elemzése alapul. A 98/83/EK tanácsi irányelv II. mellékletét ezért az említett elvek legutóbbi frissítésének megfelelően ki kell igazítani.

(5)

Az emberi egészségére jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló programoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízellátási lánc teljes egészében intézkedések legyenek érvényben, és figyelembe kell venniük az ivóvízkinyerésre használt víztestekkel kapcsolatos információkat. Az ellenőrzési programokra vonatkozó általános kötelezettségeknek a vízkivétel és a vízellátás közötti területet kell áthidalniuk. A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 6. cikke szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk a védett területek jegyzékét/jegyzékeit. Az ilyen védett területeknek az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében magukban kell foglalniuk minden víztestet, amelyet emberi fogyasztásra szánt víz kivételére használnak, vagy amelyeket ilyen használatra szánnak. A víztesteknek az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 8. cikke szerinti megfigyelése során kapott eredményeket fel kell használni az ivóvíz kezelés előtti és utáni kockázatának a 98/83/EK irányelv alkalmazása céljából történő meghatározására.

(6)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok (elsősorban fizikai-kémiai) paraméter tekintetében a megfigyelt koncentrációk ritkán lépik át a határértékeket. Az ilyen, gyakorlati jelentőséggel nem bíró paraméterek rendszeres mérése és jelentése magas költségekkel jár, különösen azokban az esetekben, amelyekben sok paramétert kell figyelembe venni. A rugalmas ellenőrzési gyakoriság bevezetése ezekben az esetekben olyan költségmegtakarítási lehetőségeket biztosít, amelyek sem közegészségügyi, sem pedig más szempontból nem jelentenek hátrányt. A rugalmas ellenőrzés lehetővé teszi az olyan adatok gyűjtésének csökkentését is, amelyek az ivóvíz minőségéről kevés vagy semennyi információt nem nyújtanak.

(7)

A tagállamoknak tehát lehetőséget kell biztosítani az általuk kialakított ellenőrzési programoktól való eltérésre, feltéve, hogy hiteles kockázatértékelést hajtanak végre, amely alapulhat például az Egészségügyi Világszervezetnek az ivóvíz minőségére vonatkozó iránymutatásain, és amely figyelembe veszi a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint végzett mérések eredményeit.

(8)

A 98/83/EK irányelv II. mellékletének B2. táblázata, amely a palackokba vagy tartályokba töltött, eladásra szánt vízre vonatkozik, elavulttá vált, mivel ezeket a termékeket a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályozza. Az említett termékekre a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) előírt veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvei, valamint a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott hatósági ellenőrzések elvei is vonatkoznak. Az említett rendeletek elfogadása következtében a 98/83/EK irányelv II. melléklete a továbbiakban de facto nem vonatkozik a palackokba vagy tartályokba töltött, eladásra szánt vízre.

(9)

A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (7) a radioaktív anyagok ellenőrzésére különleges szabályokat vezetett be. A radioaktív anyagokra vonatkozó ellenőrzési programokat tehát kizárólag a szóban forgó irányelvnek megfelelően kell kialakítani.

(10)

A 98/83/EK irányelv III. mellékletében foglalt, a paraméterek elemzésére vonatkozó előírásokat alkalmazó laboratóriumoknak nemzetközileg elfogadott eljárásokkal vagy kritériumalapú teljesítményszabványokkal és – lehetőség szerint – validált analitikai módszerekkel kell dolgozniuk.

(11)

A 2009/90/EK bizottsági irányelv (8) az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, nemzetközileg elfogadott hasonló szabvány alkalmazását írja elő az analitikai módszerek validálására. Az EN ISO/IEC 17025 szabványt a 882/2004/EK rendelet szerint is alkalmazni kell a tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt laboratóriumok akkreditálására. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a 98/83/EK irányelv összefüggésében a szóban forgó szabványt vagy más, azzal egyenértékű nemzetközileg elfogadott szabványt használjanak. A 98/83/EK irányelv III. mellékletének a 2009/90/EK irányelvhez történő igazítása érdekében be kell vezetni az alsó méréshatárt és a mérési bizonytalanságot, mint teljesítményjellemzőket. A tagállamok számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a 98/83/EK irányelv III. melléklete szerint korlátozott ideig továbbra is a pontosság, a precizitás és a kimutatási határ teljesítményjellemzőt alkalmazzák, és ezáltal elegendő időt biztosítsanak a laboratóriumok számára, hogy alkalmazkodni tudjanak ehhez a technikai előrelépéshez.

(12)

A mikrobiológiai paraméterek elemzésére számos ISO-szabvány jött létre. Az EN ISO 9308-1 és az EN ISO 9308-2 szabványok (az E. coli és coliform baktériumok számlálásáról) és az EN ISO 14189 szabvány (a Clostridium perfringens elemzéséről) tartalmazzák az elemzés elvégzéséhez szükséges valamennyi előírást. Ezekre az új szabványokra és technikai fejleményekre is utalni kell a 98/83/EK irányelv III. mellékletében.

(13)

Az alternatív módszereknek a 98/83/EK irányelv III. mellékletében meghatározott módszerrel való egyenértékűsége értékelésének céljából a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az EN ISO 17994 szabványt használják, amelyet a 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) és a 2009/64/EK bizottsági határozat (10) a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó szabványként határozott meg. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy ehelyett az EN ISO 16140 szabványt vagy bármely más hasonló, nemzetközileg elfogadott vizsgálati eljárást alkalmazzanak az EN ISO 17994 szabvány alkalmazási körén kívül eső, a tenyésztéstől eltérő elveken alapuló módszerek egyenértékűségének megállapítására a 2073/2005/EK bizottsági rendelet (11) 5. cikkének (5) bekezdése szerint.

(14)

Ezért a 98/83/EK irányelv II. és III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 98/83/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/83/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

a II. melléklet helyébe az ezen irányelv I. mellékletében szereplő szöveg lép;

2.

a III. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2017. október 27-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadnak.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

(2)  http://www.who.int/water_sanitation_health/publications/2011/dwq_guidelines/en/index.html

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(7)  A Tanács 2013. október 22-i 2013/51/Euratom irányelve a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).

(8)  A Bizottság 2009. július 31-i 2009/90/EK irányelve a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. február 15-i 2006/7/EK irányelve a fürdővizek minőségéről (HL L 64., 2006.3.4., 37. o.)

(10)  A Bizottság 2009. január 21-i 2009/64/EK határozata az ISO 17994:2004(E) szabványnak a 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó szabványként történő meghatározásáról (HL L 23., 2009.1.27., 32. o.)

(11)  A Bizottság 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendelete az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉS

A. RÉSZ

Általános célkitűzések és az emberi fogyasztásra szánt víz ellenőrzésére irányuló programok

1.

Ezeknek a programoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)

az emberi egészségére jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében – a vízgyűjtő területtől vízkivételen, vízkezelésen, -víztároláson keresztül a vízelosztásig – hatékonyak legyenek, és hogy a víz a megfelelési helyen egészséges és tiszta legyen;

b)

elérhetőek legyenek az emberi fogyasztás céljára szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos azon információk, amelyek bizonyítják, hogy a 4. és az 5. cikkben megállapított kötelezettségek és az I. mellékletben megállapított határértékek teljesülnek;

c)

meghatározzák az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.

2.

A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes hatóságok olyan ellenőrző programokat hoznak létre, amelyek megfelelnek az ezen melléklet B. részében szereplő paramétereknek és gyakoriságoknak, amelyek a következőkből állnak:

a)

diszkrét pontokon vízminták vétele és vizsgálata; vagy

b)

a folyamatos ellenőrzés során rögzített mérések;

Az ellenőrző programok állhatnak továbbá a következőkből:

a)

a berendezések működési és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése; és/vagy

b)

a vízgyűjtő terület, a vízkinyerés, a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának ellenőrzése.

3.

Az ellenőrző programok a C. részben előírtak szerint kockázatértékelésen alapulhatnak.

4.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább ötévente frissítik vagy újra megerősítik.

B. RÉSZ

Paraméterek és gyakoriság

1.   Általános keret

Az ellenőrzési programnak figyelembe kell vennie az 5. cikkben említett paramétereket, ideértve azokat is, amelyek fontosak a házi elosztó rendszerek által a víz minőségére gyakorolt hatás értékeléséhez a 6. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelési helyen. Az ellenőrzés céljára megfelelő paraméterek kiválasztásakor minden vízelosztó rendszer esetében figyelembe kell venni a helyi körülményeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2. pontban felsorolt paramétereket a 3. pontban meghatározott gyakorisággal ellenőrizzék.

2.   Paraméterek jegyzéke

Az A. csoportba tartozó paraméterek

A következő paramétereket (A. csoport) a 3. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.

a)

Escherichia coli (E. coli), coliform baktériumok, telepszám 22 °C-on, szín, zavarosság, íz, szag, pH, vezetőképesség;

b)

az ellenőrzési programban az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően, és adott esetben a C. részben szereplő kockázatértékelés útján meghatározott egyéb paraméterek.

Különleges körülmények esetén a következő paramétereket is az A. csoportba kell sorolni:

a)

ammónium és nitrit, klóramin alkalmazása esetén;

b)

alumínium és vas, ha a vízkezelő szerként használják.

A B. csoportba tartozó paraméterek

Az ezen irányelvben meghatározott valamennyi határértéknek való megfelelés megállapítása érdekében minden, az A. csoportban nem vizsgált és az 5. cikk szerint meghatározott paramétert legalább a 3. pontban található 1. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni.

3.   A mintavételek gyakorisága

1. táblázat

Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság a megfelelőség ellenőrzésére

A vízellátási körzeten belül naponta szállított vagy előállított vízmennyiség

(Lásd az 1. és a 2. megjegyzést)

m3

A. csoportba tartozó paraméterek

a minták száma évente

(Lásd a 3. megjegyzést)

B. csoportba tartozó paraméterek

a minták száma évente

 

≤ 100

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 0

(Lásd a 4. megjegyzést)

> 100

≤ 1 000

4

1

> 1 000

≤ 10 000

4

+ 3

minta minden megkezdett 1 000 m3/nap mennyiségre

1

+ 1

minta minden megkezdett 4 500 m3/nap mennyiségre

> 10 000

≤ 100 000

3

+ 1

minta minden megkezdett 10 000 m3/nap mennyiségre

> 100 000

 

12

+ 1

minta minden megkezdett 25 000 m3/nap mennyiségre

1. megjegyzés:

A vízellátási körzet az a földrajzilag meghatározott térség, amelyen belül az emberi fogyasztásra szánt víz egy vagy több forrásból származik, és a víz minősége hozzávetőlegesen egységesnek tekinthető.

2. megjegyzés:

A víz mennyiségét a naptári évben vett átlagok alapján számítják ki. A vízellátási körzetben lakók száma is használható a víz mennyisége helyett a minimális gyakoriság meghatározásához, 200 l/(nap*fő) vízfogyasztást feltételezve.

3. megjegyzés:

A feltüntetett gyakoriság kiszámítása az alábbi módon történik: pl. 4 300 m3/nap = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre).

4. megjegyzés:

Azoknak a tagállamoknak, amelyek az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint eltérést engedtek meg az egyedi ellátásból származó víz esetén, ezeket a gyakoriságokat csak olyan vízellátási körzetekre kell alkalmazniuk, amelyek naponta 10 és100 m3 közötti mennyiségű vizet szolgáltatnak.

C. RÉSZ

Kockázatértékelés

1.

A tagállamok rendelkezhetnek a B. részben foglalt paraméterektől és mintavételi gyakoriságoktól való eltérés lehetőségéről, feltéve, hogy kockázatértékelést végeznek az ebben a részben előírtak szerint.

2.

Az 1. pontban említett kockázatértékelésnek a nemzetközi szabványokban, például az ivóvízellátás biztonságáról és a kockázat- és a válságkezelés irányelveiről szóló EN 15975-2 szabványban meghatározott általános kockázatértékelési elveken kell alapulnia.

3.

A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie a víztesteknek a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 8. cikke szerinti ellenőrzése során kapott eredményeket a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon víztestek esetében, amelyek a szóban forgó irányelv V. melléklete szerint átlagosan napi 100 m3-nél több vizet biztosítanak.

4.

Amennyiben a kockázatértékelés eredményei alapján az alábbi feltételek valamelyike teljesül, a paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékét ki kell bővíteni és/vagy a B. rész 3. pontjában meghatározott mintavételi gyakoriságokat növelni kell:

a)

az e mellékletben szereplő paraméterek jegyzéke vagy meghatározott gyakoriságok nem elegendőek a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez;

b)

a 7. cikk (6) bekezdése értelmében kiegészítő ellenőrzést kell végezni;

c)

az A. rész 1. pontjának a) alpontjában meghatározott biztosítékokra van szükség.

5.

Amennyiben a kockázatértékelés eredményei alapján az alábbi feltételek valamelyike teljesül, a paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékét szűkíteni lehet és a B. rész 3. pontjában meghatározott mintavételi gyakoriságokat csökkenteni lehet:

a)

az E. coli baktérium mintavételi gyakorisága semmilyen körülmények között nem csökkenthető a B. rész 3. pontjában meghatározott gyakoriság alá.

b)

a többi paraméter tekintetében:

i.

a mintavétel helyszínét és gyakoriságát a paraméter eredete, valamint variabilitása és koncentrációjának hosszú távú alakulása szerint kell meghatározni a 6. cikkre figyelemmel;

ii.

a B. rész 3. pontjában meghatározott minimális mintavételi gyakoriság akkor csökkenthető egy paraméter esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 60 %-a;

iii.

az ellenőrizendő paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékéből egy paraméter akkor törölhető, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes vízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyeken vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határérték 30 %-a;

iv.

az ellenőrizendő paraméterek B. rész 2. pontjában szereplő jegyzékéből egy adott paraméter olyan kockázatértékelés eredménye alapján törölhető, amely az emberi fogyasztásra szánt víz forrásainak ellenőrzésén alapul, és amely eredményei igazolják az emberi egészség védelmét – az 1. cikkben foglaltak szerint – az emberi fogyasztásra szánt víz szennyezettsége által okozott minden káros hatástól;

v.

egy paraméter esetében a mintavételi gyakoriság csak akkor csökkenthető, illetve az ellenőrizendő paraméterek jegyzékéből egy paraméter csak akkor törölhető az ii. és az iii. pontban meghatározottak szerint, ha a kockázatértékelés megerősíti, hogy nincs olyan ésszerűen várható tényező, amely az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását okozná.

6.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

a kockázatértékeléseket az illetékes hatóságuk jóváhagyja; és

b)

elérhetőek legyenek azok az információk, amelyek bizonyítják, hogy a kockázatértékeléseket elvégezték, a kockázatértékelések eredményeinek összefoglalójával együtt.

D. RÉSZ

Mintavételi módszerek és mintavételi helyek

1.

A mintavételek helyét úgy kell kijelölni, hogy teljesüljenek a 6. cikk (1) pontjában a megfelelési helyekre vonatkozó rendelkezések. Elosztó hálózat esetében a tagállam a vízellátási körzeten belül vagy a vízkezelő műnél is vehet mintát konkrét paraméterekre vonatkozóan, ha bizonyítható, hogy az nem okozza az adott paraméterek tekintetében kapott értékek romlását. Amennyire lehetséges, a mintavételek számát időben és térben egyenletesen kell elosztani.

2.

A megfelelési helyen történő mintavételt az alábbi követelmények szerint kell végezni:

a)

bizonyos kémiai paraméterek (különösen réz, ólom és nikkel) megfelelésének vizsgálata céljából vett mintákat a fogyasztói csapból kell venni a víz előzetes kifolyatása nélkül; 1 liter véletlenszerű napközbeni mintát kell venni. Ehelyett a tagállamok – amennyiben saját helyzetüket jobban tükrözi – alkalmazhatják a csővezetékrendszerben meghatározott ideig stagnáló vízből történő mintavétel módszerét (»pangóvíz-módszer«), feltéve, hogy a vízellátási körzet szintjén ez nem eredményez kevesebb nem megfelelő eredményt, mint a napközbeni véletlenszerű mintavétel;

b)

a mikrobiológiai paraméterek (megfelelőségének értékelésére a megfelelési helyen a mintavételt az EN ISO 19458 szabvány »b)« mintavételi célja (a fogyasztói csaphoz érkező víz) szerint kell végezni.

3.

Az elosztó hálózatban történő mintavételt, a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára az elosztó hálózatban a mintavételt és minta kezelését az EN ISO 19458 szabvány »a)« mintavételi célja szerint kell végezni.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).”

II. MELLÉKLET

A 98/83/EK irányelv III. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés és az ezen irányelvnek való megfelelés bizonyítása céljából alkalmazott analitikai módszereket az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, azzal egyenértékű, nemzetközileg elfogadott szabvány szerint validálják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a laboratóriumok és az azokkal szerződésben álló felek az EN ISO/IEC 17025 szabványnak vagy más, nemzetközileg elfogadott hasonló szabványnak megfelelő minőségirányítási gyakorlatot kövessenek.

Olyan analitikai módszer hiányában, amely megfelel a B. részben meghatározott, a módszerrel szembeni minimális teljesítménykövetelményeknek, a tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzés a rendelkezésre álló legjobb, de túlzott költségekkel nem járó technikák alkalmazásával történjen.”

2.

Az 1. pont a következőképpen módosul:

a)

A 1. pont címének helyébe a következő szöveg lép:

„A. RÉSZ

Mikrobiológiai paraméterek, amelyek analitikai módszerei meg vannak határozva”;

b)

A harmadik–kilencedik bekezdés – ideértve az 1. megjegyzést – helyébe a következő szöveg lép:

„A mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó módszerek a következők:

a)

Escherichia coli (E. coli) és coliform baktériumok (EN ISO 9308-1 vagy EN ISO 9308-2)

b)

Enterococcusok (EN ISO 7899-2)

c)

Pseudomonas aeruginosa (EN ISO 16266)

d)

tenyészthető mikroorganizmusok számlálása – telepszám 22 °C-on (EN ISO 6222)

e)

tenyészthető mikroorganizmusok számlálása – telepszám 36 °C-on (EN ISO 6222)

f)

Clostridium perfringens (beleértve a spórákat is) (EN ISO 14189)”

3.

A 2. pont a következőképpen módosul:

a)

A 2. pont címének helyébe a következő szöveg lép:

„B. RÉSZ

Kémiai és indikátor paraméterek, amelyekre a módszerrel szembeni teljesítménykövetelmények vonatkoznak”

b)

A 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Kémiai és indikátor paraméterek

Az 1. táblázatban szereplő paraméterek esetében az analitikai módszerrel szemben követelmény, hogy képes legyen a határértéknek megfelelő koncentrációkat az adott határérték legfeljebb 30 %-ának megfelelő – a 2009/90/EK bizottsági irányelv (1) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott – alsó méréshatárral és az 1. táblázatban megadott mérési bizonytalansággal mérni. Az eredményt legalább annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint amennyivel az I. melléklet B. és C. részében a határértékeket meghatározták.

A tagállamok 2019. december 31-ig megengedhetik a 2. táblázatban szereplő »pontosság«, »precizitás« és »kimutatási határ« teljesítményjellemzők alkalmazását az első bekezdésben, illetve az 1. táblázatban szereplő »alsó méréshatár« és »mérési bizonytalanság« követelmények helyett.

Az 1. táblázatban szereplő mérési bizonytalanság nem használható az I. mellékletben megadott határértékek további tűréshatáraként.

1. táblázat

A módszerrel szembeni minimális követelmény – »mérési bizonytalanság«

Paraméterek

Mérési bizonytalanság

(Lásd az 1. megjegyzést)

a határérték %-os arányában (a pH kivételével)

Megjegyzések

Alumínium

25

 

Ammónium

40

 

Antimon

40

 

Arzén

30

 

Benzo[a]pirén

50

Lásd az 5. megjegyzést.

Benzol

40

 

Bór

25

 

Bromát

40

 

Kadmium

25

 

Klorid

15

 

Króm

30

 

Vezetőképesség

20

 

Réz

25

 

Cianid

30

Lásd a 6. megjegyzést.

1,2-diklór-etán

40

 

Fluorid

20

 

Hidrogénion koncentráció pH (pH egységekben kifejezve)

0,2

Lásd a 7. megjegyzést.

Vas

30

 

Ólom

25

 

Mangán

30

 

Higany

30

 

Nikkel

25

 

Nitrát

15

 

Nitrit

20

 

Oxidálhatóság

50

Lásd a 8. megjegyzést.

Peszticidek

30

Lásd a 9. megjegyzést.

Policiklusos aromás szénhidrogének

50

Lásd a 10. megjegyzést.

Szelén

40

 

Nátrium

15

 

Szulfát

15

 

Tetraklóretilén

30

Lásd a 11. megjegyzést.

Triklóretilén

40

Lásd a 11. megjegyzést.

Trihalometánok – összesen

40

Lásd a 10. megjegyzést.

Összes szerves széntartalom (TOC)

30

Lásd a 12. megjegyzést.

Zavarosság

30

Lásd a 13. megjegyzést.

Az akrilamid, az epiklórhidrin és a vinilklorid ellenőrzése termékspecifikációk révén történik.


2. táblázat

A módszerrel szemben 2019. december 31-ig alkalmazható követelmények – »pontosság«, »precizitás« és »kimutatási határ«

Paraméterek

Pontosság

(Lásd a 2. megjegyzést)

a határérték %-os arányában (a pH kivételével)

Precizitás

(Lásd a 3. megjegyzést)

a határérték %-os arányában (a pH kivételével)

Kimutatási határ

(Lásd a 4. megjegyzést)

a határérték %-os arányában (a pH kivételével)

Megjegyzések

Alumínium

10

10

10

 

Ammónium

10

10

10

 

Antimon

25

25

25

 

Arzén

10

10

10

 

Benzo[a]pirén

25

25

25

 

Benzol

25

25

25

 

Bór

10

10

10

 

Bromát

25

25

25

 

Kadmium

10

10

10

 

Klorid

10

10

10

 

Króm

10

10

10

 

Vezetőképesség

10

10

10

 

Réz

10

10

10

 

Cianid

10

10

10

Lásd a 6. megjegyzést.

1,2-diklór-etán

25

25

10

 

Fluorid

10

10

10

 

Hidrogénion koncentráció pH (pH egységekben kifejezve)

0,2

0,2

 

Lásd a 7. megjegyzést.

Vas

10

10

10

 

Ólom

10

10

10

 

Mangán

10

10

10

 

Higany

20

10

20

 

Nikkel

10

10

10

 

Nitrát

10

10

10

 

Nitrit

10

10

10

 

Oxidálhatóság

25

25

10

Lásd a 8. megjegyzést.

Peszticidek

25

25

25

Lásd a 9. megjegyzést.

Policiklusos aromás szénhidrogének

25

25

25

Lásd a 10. megjegyzést.

Szelén

10

10

10

 

Nátrium

10

10

10

 

Szulfát

10

10

10

 

Tetraklóretilén

25

25

10

Lásd a 11. megjegyzést.

Triklóretilén

25

25

10

Lásd a 11. megjegyzést.

Trihalometánok – összesen

25

25

10

Lásd a 10. megjegyzést.

Zavarosság

25

25

25

 

Az akrilamid, az epiklórhidrin és a vinilklorid ellenőrzése termékspecifikációk révén történik.

(1)  A vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról szóló, 2009. július 31-i 2009/90/EK bizottsági irányelv (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).”"

c)

A 2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.   Megjegyzések az 1. és a 2. táblázathoz

1. megjegyzés

A mérési bizonytalanság a felhasznált adatok alapján a mérendő mennyiségre kapott értékek szórására jellemző nem negatív szám. A mérési bizonytalanságra vonatkozó módszerrel szembeni követelmény (k = 2) a táblázatban megadott határérték százalékos aránya vagy annál jobb eredmény. Más rendelkezés hiányában a mérési bizonytalanságot a határérték szintjén kell megbecsülni.

2. megjegyzés

A pontosság a szisztematikus hiba mutatója, azaz a nagy számú ismételt mérés átlagértéke, valamint a valódi érték közötti különbség. Részletesebb leírás az ISO 5725 szabványban található.

3. megjegyzés

A precizitás a véletlen hiba mutatója, és rendszerint az eredmények átlagérték körüli (egy tételen belüli és tételek közötti) szórásaként fejezzük ki. Az elfogadható precizitás a relatív szórás kétszerese. Ezt a kifejezést részletesebben az ISO 5725 szabvány írja le.

4. megjegyzés

A kimutatási határ:

—

vagy a paramétert alacsony koncentrációban tartalmazó természetes minta egy tételén belüli szórásának háromszorosa, vagy

—

egy vakminta (egy tételen belüli) szórásának ötszöröse.

5. megjegyzés

Ha a mérési bizonytalanság értéke nem érhető el, a rendelkezésre álló legjobb technikát kell kiválasztani (60 %-ig).

6. megjegyzés

A módszer meghatározza az összes cianidtartalmat annak minden formájában.

7. megjegyzés

A pontosság, a precizitás és a mérési bizonytalanság értékei pH-egységekben vannak kifejezve.

8. megjegyzés

Referencia-módszer: EN ISO 8467

9. megjegyzés

A módszerrel szembeni követelmények egyedi peszticidekre vonatkoznak és jelzésértékűek. A mérési bizonytalanság értéke számos peszticid esetében 30 % is lehet, más peszticidek esetében azonban legfeljebb 80 %-os érték is megengedhető.

10. megjegyzés

A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 25 %-ának

11. megjegyzés

A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az I. melléklet B. részében az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 50 %-ának

12. megjegyzés

A mérési bizonytalanságot az összes szerves széntartalom (TOC) 3 mg/l-es szintjén kell megbecsülni. Az összes szerves széntartalom és oldott szerves szén meghatározására szolgáló CEN 1484 útmutatót (Guidelines for the determination of TOC and dissolved organic carbon (DOC) kell használni.

13. megjegyzés

A mérési bizonytalanságot az EN ISO 7027 szabványnak megfelelően 1,0 NTU (nefelometriás turbiditási egység) szinten kell megbecsülni.”

4.

A 3. pontot el kell hagyni.