30.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/55

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, az egyes Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló 15. jegyzőkönyv 4. pontja értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdésében előírt, a túlzott költségvetési hiány elkerülésére vonatkozó kötelezettség az euro bevezetéséig nem vonatkozik az Egyesült Királyságra. Az említett jegyzőkönyv 5. pontja kimondja, hogy az Egyesült Királyság törekszik a túlzott költségvetési hiány elkerülésére.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, amely az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés feltételeinek megerősítését szolgáló eszköz.

(4)

A Tanács 2008. július 8-án – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy az Egyesült Királyságban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkével – ajánlásokat bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb a 2009–2010-es pénzügyi évig történő megszüntetéséről (2).

(5)

Az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Tanács 2009. április 27-i határozatában (3) megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem intézkedett a 2008. július 8-i tanácsi ajánlásban foglaltak végrehajtásáról. 2009. december 2-án a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlásokat fogadott el, amelyekben felhívta az Egyesült Királyságot, hogy 2014–2015-ig szüntesse meg túlzott költségvetési hiányát. 2010. július 6-án a Bizottság megállapította, hogy a Bizottság 2010. tavaszi előrejelzése alapján az Egyesült Királyság a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő lépésekre az adott időpontban.

(6)

2015. június 19-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy az Egyesült Királyság a 2010–2011 és 2014–2015 közötti időszakban nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás végrehajtására.

(7)

Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hat hónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. A túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak továbbá olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(8)

A Bizottság aktualizált 2015. tavaszi előrejelzése (4) szerint a 2014–2015-ös 2,8 %-os emelkedést követően a GDP a 2015–2016-os pénzügyi évben 2,4 %-kal, a 2016–2017-es pénzügyi évben pedig 2,8 %-kal nő reálértéken (5). A növekedés legfőbb forrása mindkét évben a belső kereslet. A nominálbérek emelkedésének felgyorsulásával a továbbra is alacsony infláció mellett a magánfogyasztás az előrejelzés időhorizontján várhatóan fokozatosan nőni fog. Az infláció 2011 szeptemberében 5,2 %-on tetőzött, azóta meredeken csökkent, és 2015 első negyedévében 0,1 % volt. 2015 utolsó negyedévében az infláció várhatóan 1,1 %-ra nő, míg az éves előrejelzés 0,4 %, 2016-ra pedig 1,6 %. A beruházások 2014-et követően várhatóan némileg visszaesnek, ám a kedvező hitelfeltételek, a számottevő vállalati nyereségek és az erős kereslet miatt szintjük viszonylag magas marad. A külgazdasági szektor várhatóan továbbra is kedvezőtlenül hat a növekedésre, ám e negatív hatás az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnerét jelentő euróövezet kilátásainak javulásával a korábbinál kisebb mértékű lesz. A foglalkoztatás kedvezően alakult – a munkanélküliségi ráta 2015-ben 5,4 %-ra, 2016-ban pedig 5,3 %-ra csökkenhet.

(9)

Az államháztartási hiány 2009–2010-ben a GDP 10,9 %-án tetőzött, míg 2014–2015-re a GDP 5,2 %-ára csökkent. Ugyanebben az időszakban a strukturális egyenleg a GDP 8 %-áról a GDP 4,7 %-ára csökkent. A 2010–2011-es és a 2014–2015-ös pénzügyi év között az átlagos éves strukturális kiigazítás mértéke 0,7 % volt. A jelenlegi előrejelzésben és a Tanács 2009. december 2-i ajánlásainak alapjául szolgáló előrejelzésben szereplő potenciális kibocsátásnövekedésre vonatkozó adatok eltérésének, valamint a GDP-növekedéshez képesti standard rugalmasságon alapuló bevételalakulásra és a tényleges bevételalakulásra vonatkozó adatok eltérésének a figyelembevételével korrigált átlagos éves strukturális kiigazítás ugyanebben az időszakban a GDP 1,1 %-át tette ki. A konszolidációs tervben foglalt intézkedések döntő részét a 2010. júniusi sürgősségi költségvetés tartalmazta, és ezek nagysága a 2010–2011-es pénzügyi évtől a 2014–2015-ös pénzügyi évig terjedő időszakban a GDP 2,5 %-ának felelt meg. Az intézkedések által érintett összeg több mint egynegyede adójellegű intézkedésekhez volt köthető, míg a fennmaradó összeg háromnegyede kiadáscsökkentő intézkedéseknek köszönhető. A még szükséges, a GDP mintegy 1 %-ára rúgó költségvetési konszolidációt a 2010 júniusi költségvetést megelőző két költségvetési bejelentés, valamint a 2014 novemberéig elfogadott következő költségvetések és őszi nyilatkozatok útján hajtotta végre a kormány. A kiadásokat némileg átrendezték a folyó és tőkekiadások között, a konszolidációs időszakot pedig 2018–2019-ig meghosszabbították.

(10)

2007–2008 óta a bruttó államadósság a GDP 42,7 %-áról 2014–2015-re a GDP 88,4 %-ára emelkedett, és 2009–2010 óta folyamatosan meghaladta a Szerződésben meghatározott referenciaértéket. Az államadósság növekedéséhez hozzájárult az elsődleges hiány alakulása és a pénzügyi szektort érintő több beavatkozás, amelyek keretében lényegében államosítottak két bankot. A Bizottság 2015. évi tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság kismértékben tovább nő majd. Ugyanakkor a pénzügyi szektort érintő beavatkozásokhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek kedvezően érinthetik az adósság alakulását.

(11)

Mivel a 2014–2015-ös államháztartási hiány a GDP 5,2 %-a volt, az Egyesült Királyság nem igazította ki a 2009. december 2-i tanácsi ajánlásban megállapított határidőre a túlzott hiányt. Ennek oka az elegendő intézkedések hiánya volt, valamint az, hogy a felülvizsgált adatok alapján a kiinduló, 2008–2009-es GDP-növekedés – 2,3 %, azaz a korábban jelzettnél jóval, 1,0 százalékponttal alacsonyabb volt. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival összhangban indokolt felülvizsgált ajánlást címezni az Egyesült Királyságnak a 126. cikk (7) bekezdése alapján, új határidőt állapítva meg a túlzott hiány kiigazítására.

(12)

A gazdasági és költségvetési helyzet alakulásának bizonytalansága miatt a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt kismértékben a Szerződés szerinti referenciaérték alatti szinten kell meghatározni annak érdekében, hogy az előírt határidőn belül garantált legyen a hatékony és tartós kiigazítás megvalósítása.

(13)

A határidő egy évvel történő meghosszabbítása, ami az 1467/97/EK rendelet szerint az általános szabály, az Egyesült Királyság számára túlzottan megterhelő lenne, mivel az az államháztartási hiány a GDP 2,2 %-ának megfelelő kiigazítását jelentené. Egy ilyen 2015–2016-os kiigazítás jelentősen visszavetné a reálbérek közelmúltban tapasztalt gyorsuló növekedését, és így negatív hatással lenne a növekedésre. Emellett további intézkedések rendkívül feszített ütemű bevezetését is szükségessé tenné. A Bizottság 2015. évi aktualizált tavaszi előrejelzése alapján egy ilyen kiigazítás igen kedvezőtlen hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre. Ezért az Egyesült Királyság esetében célszerűnek tűnik két évvel meghosszabbítani a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidőt.

(14)

A túlzott hiány megszüntetésére szolgáló további két év biztosítása eredményeként a közbenső 2015–2016-os államháztartási hiánycél a GDP 4,1 %-ában, a 2016–2017-es hiánycél pedig a GDP 2,7 %-ában határozható meg. A strukturális költségvetési egyenleg e célokból levezethető javulása ugyanezekben az években a GDP 0,5 %-a és 1,1 %-a. Az alapforgatókönyv a Bizottság 2015. évi aktualizált tavaszi előrejelzése, amely figyelembe veszi a korábban bejelentett, a 2015–2016-os és a 2016–2017-es pénzügyi évben a GDP 1,4 %-át kitevő, háromnegyed részben kiadáscsökkentésből álló diszkrecionális intézkedéseket. Ez a kiigazítási pálya elégséges biztosítékot jelent a 3 %-os GDP-arányos referenciaérték elérésére, a növekedést várhatóan a lehető legkisebb mértékben lassítja, és egyúttal biztosítja a minimálisan előírt 0,5 %-os GDP-arányos strukturális kiigazítás teljesítését. E célok elérése érdekében az Egyesült Királyságnak maradéktalanul és időben végre kell hajtania a 2015. évi költségvetésben foglalt és az addig bejelentett intézkedéseket, az esetleges módosítások költségvetési hatása pedig csak semleges lehet a jelenlegi tervekhez képest; ez esetben a már bejelentett intézkedéseken kívül nem lesz szükség további intézkedésekre,

(1)

Az Egyesült Királyságnak legkésőbb 2016–2017-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt.

(2)

Az Egyesült Királyságnak 2015–2016-ban a GDP 4,1 %-át, 2016–2017-ben pedig a GDP 2,7 %-át kitevő államháztartási hiányt kell elérnie, ami a Bizottság aktualizált 2015. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2015–2016-ban a GDP 0,5 %-át, 2016–2017-ben 1,1 %-át kitevő éves javulásának felel meg.

(3)

Az ajánlott strukturális kiigazítás teljesítése érdekében az Egyesült Királyságnak maradéktalanul végre kell hajtania a 2015. évi költségvetésben és az addig elfogadott költségvetésekben és őszi nyilatkozatokban foglalt konszolidációs intézkedéseket, az esetleges módosítások költségvetési hatása pedig csak semleges lehet a jelenlegi tervekhez képest. A következő kiadási felülvizsgálatban az Egyesült Királyságnak részleteznie kell a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Ezekre szükség van a túlzott hiány 2016–2017-re megvalósítandó korrekciójához.

(4)

Ezen túlmenően, ha a gazdasági, pénzügyi vagy a költségvetési feltételek a jelenleg vártnál kedvezőbben alakulnak, az Egyesült Királyságnak 2015–2016-ban és 2016–2017-ben fel kell gyorsítania a hiány csökkentését. A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon kell biztosítaniuk az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. Kerülni kell mindenekelőtt a beruházási kiadások további csökkentését.

(5)

A Tanács 2015. október 15-i határidőt állapít meg az Egyesült Királyság számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.