15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/146

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el.

(2)

Az EUMSZ 80. cikke értelmében az Unió határellenőrzéssel, menekültüggyel és bevándorlással kapcsolatos politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, és az Unió e területen elfogadott jogi aktusaiban megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.

(3)

A földközi-tengeri térségben nemrégiben kialakult válsághelyzet arra indította az uniós intézményeket, hogy azonnal elismerjék a régióban zajló rendkívüli migrációs áramlásokat, és konkrét szolidaritási intézkedéseket szorgalmazzanak a leginkább érintett tagállamok javára. Az uniós kül- és belügyminiszterek 2015. április 20-i együttes ülésén a Bizottság tízpontos tervet mutatott be a válság kezelését szolgáló azonnali fellépésről, amely magában foglalta a sürgősségi áthelyezési mechanizmussal kapcsolatos lehetőségek megfontolására vonatkozó kötelezettségvállalást.

(4)

Az Európai Tanács a 2015. április 23-i ülésén többek között úgy határozott, hogy megerősíti a tagállamok egymás iránti szolidaritását és a közös felelősségvállalást, és mindenekelőtt kötelezettséget vállalt a leginkább érintett tagállamoknak nyújtott sürgősségi segély növelésére, annak megvizsgálására, hogy milyen lehetőségek nyílnak a tagállamok közötti önkéntes alapú sürgősségi áthelyezések szervezésére, továbbá arra, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól (EASO) csoportokat küld a leginkább érintett tagállamokba a nemzetközi védelem iránti kérelmek közös feldolgozása, és ezen belül a nyilvántartásba vétel és az ujjnyomatvétel közös elvégzése érdekében.

(5)

2015. április 28-i állásfoglalásában az Európai Parlament ismételten hangsúlyozta, hogy az Uniónak a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragédiákra adott válaszát a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztására kell alapoznia, és e területen fokoznia kell erőfeszítéseit azon tagállamok irányában, amelyek – akár abszolút, akár relatív értelemben – a legtöbb menekültet, illetve nemzetközi védelmet kérelmezőt fogadják.

(6)

Az Európai Tanács a 2015. június 25–26-i ülésén többek között úgy határozott, hogy a következő három kulcsfontosságú dimenziót kell egymással párhuzamosan fejleszteni: a migránsok áthelyezése és áttelepítése; visszaküldésük, visszafogadásuk és reintegrációjuk; valamint a származási és tranzitországokkal való együttműködés. Tekintettel az aktuálisan fennálló szükséghelyzetre, valamint az Unió elhivatottságára az iránt, hogy megerősítse a szolidaritást és a felelősségvállalást, az Európai Tanács megállapodott mindenekelőtt abban, hogy két év alatt 40 000 nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyt kell ideiglenesen és rendkívüli intézkedésként áthelyezni Olaszországból és Görögországból más tagállamokba. Szorgalmazta az erre szolgáló tanácsi határozat mielőbbi elfogadását, és megállapította, hogy e célból valamennyi tagállamnak konszenzus útján meg kell állapodnia ezeknek a személyeknek az elosztásáról, az egyes tagállamok sajátos helyzetének figyelembevétele mellett.

(7)

Az egyes tagállamokban kialakult sajátos helyzet elsősorban a más földrajzi régiókból kiinduló, például a nyugat-balkáni migrációs útvonalon végbemenő migrációs áramlások eredménye.

(8)

2014-ben több tagállamban is jelentős mértékben nőtt az ország területére érkezett migránsok – köztük a nemzetközi védelmet kérelmezők – száma, és egyes tagállamokban 2015 első hónapjaiban is folytatódott ez a helyzet. A Bizottság sürgősségi pénzügyi segítséget, az EASO pedig operatív támogatást nyújtott több tagállamnak, hogy segítsék őket e növekedés kezelésében.

(9)

A jelentős nyomásnak kitett tagállamok közül – a Földközi-tengeren bekövetkezett legutóbbi tragikus események fényében – elsősorban Olaszországba és Görögországba érkeztek a migránsok minden korábbinál nagyobb hullámai (köztük egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, nemzetközi védelmet kérelmezők is), ami jelentős nyomást gyakorol a két ország migrációs és menekültügyi rendszerére.

(10)

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2014-ben legfőképpen a Földközi-tenger középső és keleti térségében található útvonalakon került sor az Unió területére történő szabálytalan belépésre. 2014-ben csak Olaszországba több mint 170 000 migráns érkezett szabálytalan módon, ami 2013-hoz képest 277 %-os növekedést jelent. Görögországban is folyamatos növekedés volt tapasztalható: az országba több mint 50 000 irreguláris migráns érkezett, ami 2013-hoz képest 153 %-os növekedést jelent. 2015 során tovább nőtt a migránsok teljes száma. Olaszországban 2015 első hat hónapja során 5 %-kal nőtt a szabálytalan határátlépések száma az előző év ugyanezen időszakához képest. Görögországban 2015 első felében ugrásszerűen megnőtt a szabálytalan határátlépések száma: a 2014 első hat hónapjában rögzített adatokhoz képest hatszoros növekedés következett be (2015 januárja és júniusa között több mint 76 000 szabálytalan határátlépés történt, míg 2014 januárja és júniusa között ez a szám 11 336 volt). Az e két régióban észlelt összes irreguláris migráns jelentős hányada olyan ország állampolgára volt, amelyek tekintetében az Eurostat adatai alapján magas az uniós szintű elismerési arány.

(11)

Az Eurostat szerint 2014-ben 64 625 személy kérelmezett nemzetközi védelmet Olaszországban; 2013-ban ez a szám 26 920 volt (ami 143 %-os növekedést jelent). Kisebb növekedés volt tapasztalható a görögországi kérelmek számát illetően (9 430 kérelmező és 15 %-os növekedés). 2015 első negyedévében Olaszországban 15 250 személy kérelmezett nemzetközi védelmet (ami 2014 első negyedévéhez képest 47 %-os növekedést jelent), míg Görögországban 2 615 személy nyújtott be ilyen kérelmet (ami 2014 első negyedévével összehasonlítva 28 %-os emelkedést jelent).

(12)

A migrációs és menekültügyi politika keretében eddig számos intézkedésre került sor Olaszország és Görögország támogatása érdekében; ilyen volt például a két országnak nyújtott jelentős sürgősségi segély, és az EASO által nyújtott operatív támogatás. Olaszország és Görögország a második, illetve a harmadik legnagyobb kedvezményezettje volt a 2007 és 2013 közötti időszakban a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram (SOLID) alapján folyósított forrásoknak, és emellett jelentős sürgősségi finanszírozásban is részesültek. Olaszország és Görögország várhatóan 2014 és 2020 között továbbra is a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap legfőbb kedvezményezettjei lesznek.

(13)

Az Olaszország és Görögország közvetlen szomszédságában kialakult bizonytalanság és az ott zajló konfliktusok miatt nagyon valószínű, hogy a két ország migrációs és menekültügyi rendszerére továbbra is jelentős, megnövekedett nyomás fog nehezedni, és az érintett migránsok jelentős része nemzetközi védelemre szorulhat. Erre tekintettel sürgető szükség van az Olaszország és Görögország iránti szolidaritás kifejezésére, valamint a két ország támogatása érdekében eddig elfogadott intézkedéseknek a menekültügy és a migráció területét érintő átmeneti intézkedésekkel való kiegészítésére.

(14)

Ugyanakkor Olaszországnak és Görögországnak strukturális megoldásokat kell találnia a menekültügyi és migrációs rendszereikre gyakorolt rendkívüli nyomás kezelésére. Az e határozatban szereplő intézkedésekkel párhuzamosan ezért Olaszországnak és Görögországnak szilárd stratégiai keretet kell létrehoznia a válsághelyzet kezelésére, és intenzívebbé kell tennie az e területeken zajló reformfolyamatokat. Erre tekintettel az e határozat hatálybalépésének napján Olaszországnak és Görögországnak is a Bizottság elé kell terjesztenie egy olyan ütemtervet, amely az e határozat megfelelő alkalmazását biztosító intézkedések mellett olyan kielégítő intézkedéseket tartalmaz a menekültügy, az első fogadás és a visszaküldés területén, amelyek révén fokozható az e területeken működő rendszereik kapacitása, minősége és hatékonysága, hogy így lehetővé váljon számukra, hogy a határozat alkalmazási idejének lejárta után hatékonyabban tudják kezelni azokat az esetleg kialakuló helyzeteket, amikor migránsok megnövekedett számban áramlanak be a területükre.

(15)

Szem előtt tartva, hogy az Európai Tanács több, egymáshoz kapcsolódó intézkedést fogadott el, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben – miután lehetőséget biztosított az érintett államnak véleménye kinyilvánítására – meghatározott időre felfüggessze e határozat alkalmazását, amennyiben Olaszország vagy Görögország nem tesz eleget az e tekintetben vállalt kötelezettségeinek.

(16)

Ha bármelyik tagállam olyan hasonló szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése alapján a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően átmeneti intézkedéseket fogadhat el az érintett tagállam érdekében. Ezen intézkedések közé tartozhat adott esetben a szóban forgó tagállam e határozat alapján fennálló kötelezettségeinek felfüggesztése.

(17)

Az EUMSZ 78. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Olaszország és Görögország érdekében előirányzott intézkedéseknek átmeneti jellegűnek kell lenniük. A 24 hónap ésszerű időtartam annak biztosításához, hogy az e határozatban szereplő intézkedéseknek valós hatása legyen Olaszország és Görögország – a területükre érkező jelentős migrációs áramlások kezelését célzó – támogatása tekintetében.

(18)

Az e határozatban migránsok Olaszországból és Görögországból történő áthelyezésére megállapított intézkedések ideiglenes eltérést jelentenek a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt szabálytól, melynek értelmében az említett rendelet III. fejezetében meghatározott feltételek alapján Olaszország és Görögország lett volna köteles megvizsgálni a nemzetközi védelem iránti kérelmeket, továbbá ideiglenes eltérést jelentenek az említett rendelet 21., 22. és 29. cikkében meghatározott eljárási lépésektől, többek között a határidők tekintetében. A 604/2013/EU rendelet többi rendelkezése, valamint az 1560/2003/EK bizottsági rendeletben (2) és a 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (3) megállapított végrehajtási szabályok továbbra is alkalmazandók, ideértve az arra vonatkozó szabályokat, hogy a kérelmezőnek az áthelyezési céltagállamnak történő átadása költségeit az átadó tagállam viseli, továbbá a tagállamok között az átadással kapcsolatban folytatandó együttműködésre, valamint a „DubliNet” elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő tájékoztatásra vonatkozó szabályokat.

Ez a határozat továbbá eltérést tartalmaz az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkének (2) bekezdésében említett, a nemzetközi védelmet kérelmezők beleegyezésére vonatkozó szabálytól.

(19)

Az áthelyezési intézkedések nem mentesítik a tagállamokat a 604/2013/EU rendelet – ezen belül a családegyesítésre, a kísérő nélküli kiskorúak különleges védelmére, illetve a humanitárius okok mérlegelésére vonatkozó záradékra vonatkozó rendelkezések – teljes körű alkalmazása alól.

(20)

A menedékjog iránti kérelmekre vonatkozó nemzeti szintű határozatok sérelme nélkül az Olaszországból és Görögországból áthelyezendő kérelmezők személyére és számára vonatkozó döntés meghozatalakor alkalmazandó szempontok tekintetében választani kellett. A javaslat egyértelmű, működőképes rendszert irányoz elő, melynek alapja – a nemzetközi védelem iránti kérelmek tárgyában a rendelkezésre álló legutóbbi statisztikák szerint uniós szinten meghozott elsőfokú határozatok teljes számához képest – a nemzetközi védelmet elsőfokú eljárásban megadó határozatok uniós szintű átlagára vonatkozó, Eurostat által meghatározott küszöbérték. Egyrészt e küszöbértéknek a lehető legteljesebb mértékben biztosítania kellene, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló valamennyi kérelmező teljes körűen és mielőbb érvényesíteni tudja a védelemhez való jogát az áthelyezési céltagállamban. Másrészt a lehető legteljesebb mértékben meg kellene akadályoznia, hogy azokat a kérelmezőket, akiknek a kérelmét valószínűleg elutasítják, egy másik tagállamba áthelyezzék, és ezzel indokolatlanul meghosszabbítsák uniós tartózkodásukat. E határozatban az Eurostatnál rendelkezésre álló, az elsőfokú határozatokra vonatkozó legutóbbi negyedéves adatok alapján 75 %-os küszöbérték alkalmazása indokolt.

(21)

Az átmeneti intézkedések célja, hogy könnyítsenek az Olaszországra és Görögországra nehezedő, jelentős menekültügyi nyomáson, mindenekelőtt nagyszámú, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló olyan kérelmező áthelyezése révén, akik e határozat alkalmazásának időpontját követően érkeznek Olaszország vagy Görögország területére. Azon harmadik országbeli állampolgárok teljes száma alapján, akik 2014-ben szabálytalanul érkeztek Olaszországba vagy Görögországba, valamint akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, összesen 40 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmező áthelyezése indokolt Olaszországból és Görögországból. Ez a szám megközelítőleg 40 %-a azon egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló, összes harmadik országbeli állampolgárnak, akik 2014-ben érkeztek szabálytalanul Olaszországba vagy Görögországba. Így az e határozatban javasolt áthelyezési intézkedés méltányos tehermegosztást jelent egyrészről Olaszország és Görögország, másrészről a többi tagállam között. A 2014-re, illetve 2015 első négy hónapjára vonatkozó ugyanezen összesített, rendelkezésre álló – az olaszországi és a görögországi helyzetet összehasonlító – számadatok alapján indokolt, hogy e kérelmezők 60 %-át Olaszországból, 40 %-át pedig Görögországból helyezzék át.

(22)

A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2015. július 20-án – az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – konszenzussal elfogadták a 40 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy Olaszországból és Görögországból történő áthelyezéséről szóló állásfoglalást. Az elkövetkező két év során Olaszországból 24 000 személy, Görögországból pedig 16 000 személy áthelyezésére fog sor kerülni.

(23)

Az 516/2014/EU rendelettel létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap támogatást nyújt a tagállamok által közösen elfogadott tehermegosztási műveletekhez, és nyitott az e területen bekövetkező új szakpolitikai fejleményekre. Az 516/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamok nemzeti programjaik részeként végrehajthatnak a nemzetközi védelmet kérelmezők átszállításához kapcsolódó intézkedéseket, az 516/2014/EU rendelet 18. cikke pedig – más tagállamból átszállított, nemzetközi védelemben részesülő személyenként – 6 000 EUR átalányösszeg lehetőségét biztosítja.

(24)

A szolidaritás, illetve a felelősség igazságos megosztása elveinek érvényesítése érdekében, és figyelemmel arra, hogy ez a határozat további szakpolitikai fejleményt jelent e téren, indokolt biztosítani, hogy azon tagállamok, amelyekbe Olaszországból vagy Görögországból e határozat alapján egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezőket helyeznek át, minden áthelyezett személy után az 516/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti átalányösszeggel azonos – nevezetesen 6 000 EUR – átalányösszegben részesüljenek, ugyanazon eljárások alkalmazásával. Ez az 516/2014/EU rendelet 18. cikkétől való kismértékű, ideiglenes eltérést jelent, mert az átalányösszeget nem a nemzetközi védelemben részesülő személyek után, hanem az áthelyezett kérelmezők után kellene fizetni. Az átalányösszeg potenciális kedvezményezetti körének ilyen ideiglenes kiterjesztése valóban az e határozat által létrehozott szükséghelyzeti program szerves részének tűnik.

(25)

Biztosítani kell egy gyors áthelyezési eljárás bevezetését, és az átmeneti intézkedések végrehajtását a tagállamok közötti szoros közigazgatási együttműködésnek és az EASO által nyújtott operatív támogatásnak kell kísérnie.

(26)

A nemzetbiztonsági és közrendi kérdésekre az egész áthelyezési eljárás során, a kérelmező átadásának megtörténtéig figyelemmel kell lenni. Amennyiben valamely tagállam alapos okkal feltételezi, hogy egy kérelmező veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra vagy a közrendre nézve, helyénvaló, hogy erről – a kérelmező alapvető jogainak, köztük a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak a teljes körű tiszteletben tartása mellett – tájékoztassa a többi tagállamot.

(27)

Annak eldöntésekor, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló kérelmezők közül kiket célszerű Olaszországból és Görögországból áthelyezni, elsőbbséget kell biztosítani a 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 21. és 22. cikke szerinti, kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezőknek. E tekintetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelmezők sajátos szükségleteire, így az egészségi állapotukra is. A gyermekek legfőbb érdekére mindig elsődleges figyelmet kell fordítani.

(28)

Emellett annak eldöntése érdekében, hogy mely konkrét tagállam legyen az áthelyezési céltagállam, különösen figyelembe kell venni az érintett kérelmezőknek az áthelyezési céltagállamba való beilleszkedését adott esetben megkönnyítő speciális képesítéseit és egyedi jellemzőit, például nyelvi készségeit, valamint az igazolt családi, kulturális illetve társadalmi kötelékeken alapuló egyéb egyéni tényezőket. A különösen kiszolgáltatott helyzetű kérelmezők esetében figyelembe kell venni, hogy az áthelyezési céltagállam tud-e megfelelő támogatást nyújtani e kérelmezők számára, valamint azt is, hogy biztosítani kell az ilyen kérelmezők tagállamok közötti igazságos elosztását. A megkülönböztetésmentesség elvének megfelelő tiszteletben tartása mellett az áthelyezési céltagállam jelezheti, hogy a fenti információk alapján mely kérelmezők áthelyezését részesítené előnyben; ennek alapján Olaszország és Görögország – az EASO-val és adott esetben az összekötő tisztviselőkkel konzultálva – összeállíthatja az adott tagállamba történő lehetséges áthelyezésekre kijelölt kérelmezők listáit.

(29)

A tagállami összekötő tisztviselők Olaszországba és Görögországba történő kinevezése várhatóan megkönnyíti az áthelyezési eljárás tényleges végrehajtását, ideértve az áthelyezhető kérelmezők megfelelő azonosítását, különös tekintettel kiszolgáltatottságukra és képesítéseikre. Célszerű, hogy a tagállami összekötő tisztviselők Olaszországba és Görögországba történő kinevezése és feladataik teljesítése tekintetében az áthelyezési céltagállam, Olaszország és Görögország kicseréljenek egymással minden releváns információt, és az áthelyezési eljárás során mindvégig szorosan együttműködjenek.

(30)

A 604/2013/EU rendeletben meghatározott jogi és eljárási biztosítékokat továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében. Emellett a kérelmezőket tájékoztatni kell az e határozatban megállapított áthelyezési eljárásról, és közölni kell velük az áthelyezési határozatot. Az áthelyezési határozat a 604/2013/EU rendelet 26. cikke értelmében vett, átadásra vonatkozó határozat. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők az uniós jog értelmében nem jogosultak megválasztani a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállamot, indokolt, hogy a kérelmezők az áthelyezési határozattal szemben kizárólag alapvető jogaik érvényesítésének céljából legyenek jogosultak a 604/2013/EU rendelet szerinti hatékony jogorvoslati eszközök igénybevételére. Az említett rendelet 27. cikkével összhangban a tagállamok nemzeti jogszabályaikban előírhatják, hogy az átadásra vonatkozó határozatok elleni fellebbezés nem eredményezi automatikusan a kérelmező átadásának felfüggesztését, de az érintett személy kérelmezheti az átadásra vonatkozó határozat végrehajtásának felfüggesztését a fellebbezés elbírálásáig.

(31)

Az áthelyezési céltagállamnak történő átadás előtt és után a kérelmezők számára biztosítani kell a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) és a 2013/33/EU irányelvben megállapított – egyebek mellett a kérelmezők különleges fogadási és eljárási igényeivel kapcsolatos – jogok és garanciák érvényesítését. Emellett a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) továbbra is alkalmazni kell az e határozat hatálya alá tartozó kérelmezők tekintetében.

(32)

Intézkedéseket kell elfogadni az áthelyezett személyeknek az áthelyezési céltagállamból más tagállamokba irányuló másodlagos mozgásának megakadályozása érdekében, mivel ez akadályozhatja e határozat hatékony alkalmazását. A kérelmezőket különösen tájékoztatni kell a tagállamokon belüli szabálytalan továbbutazás következményeiről, valamint arról, hogy ha az áthelyezési céltagállam nemzetközi védelemben részesíti őket, akkor a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogok főszabály szerint csak az adott tagállamban illetik meg őket.

(33)

Ezen túlmenően, a 2013/33/EU irányelvben foglalt célkitűzésekkel összhangban, a befogadási feltételek tagállamok közötti harmonizációja várhatóan csökkenteni fogja a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a befogadási feltételekben mutatkozó különbségek által befolyásolt másodlagos mozgását. E célkitűzés megvalósítása érdekében a tagállamoknak célszerű fontolóra venniük bejelentkezési kötelezettségek előírását, valamint mérlegelniük, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők részére – kizárólag természetbeni juttatás formájában – biztosítsák a befogadás anyagi feltételeit, ezen belül a lakhatást, élelmiszert és ruházatot, továbbá adott esetben biztosítsák, hogy a kérelmezőket közvetlenül adják át az áthelyezési céltagállamnak. Hasonlóképpen, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásának időszakában – a menekültügyi és a schengeni vívmányokban foglaltaknak megfelelően – célszerű, hogy amennyiben nem állnak fenn nyomós humanitárius okok, a tagállamok ne állítsanak ki a kérelmezők részére nemzeti úti okmányokat, és ne nyújtsanak számukra olyan (például pénzügyi) ösztönzőket, amelyek elősegíthetnék a más tagállamokba történő szabálytalan továbbutazásukat. A kérelmezők más tagállamba történő szabálytalan továbbutazása esetén vissza kell őket küldeni az áthelyezési céltagállamba, a 604/2013/EU rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően.

(34)

A nemzetközi védelemben részesülő személyek másodlagos mozgásának elkerülése érdekében a tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell a kedvezményezetteket, hogy milyen feltételekkel léphetnek be jogszerűen egy másik tagállam területére, illetve tartózkodhatnak jogszerűen ott, valamint bejelentkezési kötelezettségeket írhatnak elő. A 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) értelmében a tagállamoknak kötelezniük kell azokat a nemzetközi védelemben részesülő személyeket, akik szabálytalanul tartózkodnak a területükön, hogy haladéktalanul térjenek vissza az áthelyezési céltagállamukba. Amennyiben az érintett személy megtagadja az önkéntes visszatérést, vissza kell toloncolni az áthelyezési céltagállamba.

Ezen túlmenően – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – az áthelyezési céltagállamba való visszatoloncolás esetén a visszatoloncolást végrehajtó tagállam dönthet úgy, hogy nemzeti beutazási tilalmat rendel el annak érdekében, hogy a kedvezményezett egy meghatározott ideig ne léphessen újra az adott tagállam területére.

(35)

Tekintve, hogy e határozat célja egy szükséghelyzet kezelése, valamint Olaszország és Görögország támogatása menekültügyi rendszereik megerősítésében, a határozatnak lehetővé kell tennie számukra, hogy – a Bizottság közreműködésével – kétoldalú megállapodásokat kössenek Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával és Svájccal az e határozat hatálya alá tartozó személyek áthelyezéséről. Az efféle megállapodásokban szerepeltetni kell e határozat kulcselemeit, különösen az áthelyezési eljárással, a kérelmezők jogaival és kötelezettségeivel, valamint a 604/2013/EU rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket.

(36)

Az Olaszországnak és Görögországnak az áthelyezési program útján nyújtott célzott támogatást további intézkedésekkel kell kiegészíteni, a harmadik országbeli állampolgárok Olaszország vagy Görögország területére történő megérkezésétől kezdve egészen az összes vonatkozó eljárás lezárultáig, és ezeket a további intézkedéseket az EASO-nak és az egyéb érintett ügynökségeknek kell koordinálniuk; így például a Frontex koordinálná a 2008/115/EK irányelvvel összhangban azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a visszatérését, akiknek nincs joguk Olaszország és Görögország területén tartózkodni.

(37)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(39)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(40)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(41)

A helyzet sürgősségére tekintettel indokolt, hogy ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba lépjen,

a)

24 000 kérelmező áthelyezésére kerül sor Olaszországból a többi tagállam területére;

b)

16 000 kérelmező áthelyezésére kerül sor Görögországból a többi tagállam területére.

a)

az Olaszországba és Görögországba érkező harmadik országbeli állampolgárok vizsgálata, ideértve a pontos azonosításukat, ujjnyomatuk levételét és nyilvántartásba vételüket, valamint adott esetben a nemzetközi védelem iránti kérelmük nyilvántartásba vételét, és Olaszország vagy Görögország kérésére annak első feldolgozását;

b)

a szükséges tájékoztatás és célzott segítségnyújtás biztosítása a kérelmezők, valamint azon potenciális kérelmezők számára, akiknek áthelyezésére e határozat alapján sor kerülhet;

c)

a visszatérést célzó műveletek előkészítése és megszervezése azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik nem kérelmeztek nemzetközi védelmet, vagy akiknek megszűnt a tagállam területén maradáshoz való joga.