22.5.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 127/25 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/801 HATÁROZATA
(2015. május 20.)
a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a kiskereskedelemben alkalmazandó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatot, ágazati környezeti teljesítménymutatókat és kiválósági referenciakövetelményeket megállapító referenciadokumentumról
(az értesítés a C(2015) 3234. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1221/2009/EK rendelet arra kötelezi a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és más érdekeltekkel konzultálva ágazati referenciadokumentumokat dolgozzon ki. Ezekben az ágazati referenciadokumentumokban meghatározott ágazatok legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatát, környezeti teljesítménymutatóit, valamint – szükség szerint – a különböző környezeti teljesítményszintek azonosítására szolgáló kiválósági referenciaértékeket (referenciakövetelményeket) és értékelési rendszereket kell megállapítani. |
(2) |
A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK rendelet szerint ágazati és ágazatközi referenciadokumentumok elfogadása céljából az ágazatok tájékoztató jellegű jegyzékét meghatározó munkaterv elkészítése tárgyában a Bizottság által közreadott közlemény (2) meghatározza az ágazati és az ágazatközi referenciadokumentumok kidolgozásának munkatervét és a munkafolyamat során kiemelten kezelendő ágazatok indikatív jegyzékét, amely a nagy- és a kiskereskedelmet is tartalmazza. |
(3) |
A meghatározott ágazatok legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatát és környezeti teljesítménymutatóit, valamint – szükség szerint – a különböző környezeti teljesítményszintek azonosítására szolgáló kiválósági referenciaértékeket (referenciakövetelményeket) és értékelési rendszereket megállapító ágazati referenciadokumentumok azért szükségesek, hogy a szervezetek jobban összpontosíthassanak az adott ágazat legfontosabb környezeti tényezőire. |
(4) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1221/2009/EK rendelet 49. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A kiskereskedelemben alkalmazandó legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatot, ágazati környezeti teljesítménymutatókat és kiválósági referenciakövetelményeket megállapító referenciadokumentumot a melléklet tartalmazza.
2. cikk
Az EMAS keretében nyilvántartásba vett, a kiskereskedelemben működő szervezetek a környezetvédelmi nyilatkozatban kötelesek bemutatni, hogy a környezeti teljesítményük javítása érdekében megtenni tervezett intézkedések és lépések meghatározásában és az esetleges kiemelt területek kijelölésében hogyan használták fel az ágazati referenciadokumentumban megállapított legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatot és kiválósági referenciakövetelményeket.
3. cikk
Az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezetek számára az ágazati referenciadokumentumban megállapított referenciakövetelmények teljesítése nem kötelező, az EMAS önkéntes jellegéből fakadóan maguk az érintett szervezetek dönthetik el a költségek és a hasznok elemzése alapján, hogy számukra reális-e megfelelni ezeknek a követelményeknek.
4. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2015. május 20-án.
a Bizottság részéről
Karmenu VELLA
a Bizottság tagja
(1) HL L 342., 2009.12.22., 1. o.
(2) HL C 358., 2011.12.8., 2. o.
MELLÉKLET
1. BEVEZETÉS
Ez a dokumentum az első a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében kidolgozott ágazati referenciadokumentumok (ÁRD) között. A dokumentum tartalmának jobb megértése érdekében ez a bevezetés vázlatosan ismerteti ezen ÁRD jogi hátterét és használatának módját.
Az ÁRD egy részletes tudományos és szakpolitikai jelentésen (1) alapszik, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hét intézete közül az egyik, a Technológiai Jövőkutatási Intézet (IPTS) állított össze.
Jogi háttér
A közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) eredetileg az 1836/93/EGK tanácsi rendelet (2) hozta létre és nyitotta meg a szervezetek önkéntes részvétele előtt. Az azóta eltelt időszakban a szabályozás két felülvizsgálaton ment át:
— |
a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), |
— |
az 1221/2009/EK rendelet. |
A 2010. január 11-én hatályba lépett legutóbbi felülvizsgálat egyik fontos új eleme az egyes ágazatok legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatát tükröző ágazati referenciadokumentumok (ÁRD) kidolgozására vonatkozó rendelkezés, amely az 1221/2009/EK rendelet 46. cikkében található. Ezek a dokumentumok az adott ágazat legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatát, környezeti teljesítménymutatóit, valamint – szükség szerint – a különböző teljesítményszintek azonosítására szolgáló kiválósági referenciakövetelményeket és értékelési rendszereket írják le.
A dokumentum értelmezése és használata
A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) önkéntes részvételen alapuló rendszer azon szervezetek számára, amelyek folyamatosan mérsékelni kívánják tevékenységük környezetre gyakorolt káros hatásait. Ezen a kereten belül a jelen ágazati referenciadokumentum (ÁRD) ágazatspecifikus iránymutatást tartalmaz a kiskereskedelem számára, több javítási lehetőségre rámutat, és ismerteti a legjobb gyakorlatnak számító különböző eljárásokat. Az ÁRD-ből segítséghez és támogatáshoz juthatnak, ötleteket és ihletet meríthetnek, gyakorlati és műszaki útmutatást kaphatnak mindazok a szervezetek, amelyek javítani kívánják környezeti teljesítményüket.
Az ÁRD elsősorban azoknak a szervezeteknek szól, amelyek már nyilvántartásba vannak véve az EMAS keretében, másodsorban azoknak, amelyek a jövőben kívánják magukat nyilvántartásba vétetni, harmadsorban pedig azoknak, amelyek vagy másféle környezetvédelmi vezetési rendszert vezettek be, vagy nem rendelkeznek formális környezetvédelmi vezetési rendszerrel, de környezeti teljesítményük javítása érdekében szeretnének többet megtudni a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatról. Ebből fakadóan e dokumentum célja a kiskereskedelemben működő összes szervezet és szereplő támogatása abban, hogy a számára – akár közvetlenül, akár közvetett módon – releváns környezetvédelmi tényezőkre összpontosíthasson, illetve abban, hogy megismerhesse a legjobbnak tartott gyakorlatot, a környezeti teljesítményének mérésére alkalmas, az adott ágazat szempontjából releváns környezeti teljesítménymutatókat, valamint a kiválósági referenciakövetelményeket.
Az 1221/2009/EK rendelet szerint az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezeteknek környezetvédelmi nyilatkozatot kell készíteniük (4. cikk (1) bekezdés d) pont). A környezeti teljesítmény értékelése során figyelembe kell venni a vonatkozó ÁRD-t. Az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket meghatározó felhasználói útmutatót létrehozó 2013/131/EU bizottsági határozat (4) (az „EMAS felhasználói útmutató”) szintén utal az EMAS ágazati referenciadokumentumainak jogi jellegére. Mind az EMAS felhasználói útmutató, mind e határozat kimondja, hogy az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezetek kötelesek egyértelműen ismertetni környezetvédelmi nyilatkozatukban, hogy hogyan vették figyelembe az ÁRD-t (ha már létezik), azaz hogyan használták fel az ÁRD-t a környezeti teljesítményük (további) javítása érdekében megtenni tervezett intézkedések és lépések meghatározásában, illetőleg esetleges ilyen irányú prioritásaik megállapításában. E határozat emellett azt is kimondja, hogy a meghatározott kiválósági referenciakövetelményeket nem kötelező teljesíteni, az EMAS önkéntes jellegéből fakadóan maguk az érintett szervezetek dönthetik el a költségek és a hasznok elemzése alapján, hogy számukra reális-e megfelelni ezeknek a követelményeknek.
Az e dokumentumban található információk alapját azok az adatok képezik, amelyeket maguk az érdekeltek bocsátottak közvetlenül rendelkezésre, majd pedig az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzésnek vetett alá. Egy szakértőkből és ágazati érdekeltekből álló műszaki munkacsoport az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával együttműködésben véleményezte a dokumentumban szereplő referenciakövetelményeket, majd végül megállapodásra jutott róluk és elfogadta őket. Ennek alapján kijelenthető, hogy az alkalmazandó ágazatspecifikus környezeti teljesítménymutatókra és a kiválósági referenciakövetelményekre vonatkozóan e dokumentumban található információk olyan környezeti teljesítményszinteket képviselnek, amelyeket az ágazat legjobban teljesítő szervezetei képesek elérni. A környezetvédelmi nyilatkozattal kapcsolatban az 1221/2009/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontja a rendelet IV. mellékletére utal, amely kimondja, hogy a környezetvédelmi nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy jelentést az alapmutatókról, illetőleg az egyéb létező releváns környezeti teljesítménymutatókról. Ezek az „egyéb létező releváns környezeti teljesítménymutatók” (IV. melléklet C.3. pont) a környezetvédelmi nyilatkozatban megjelölt specifikusabb környezeti tényezőkhöz kapcsolódnak, és a jelentésben az alapmutatók mellett ezekről is be kell számolni. Ennek során figyelembe kell venni az ÁRD-ben foglaltakat is (IV. melléklet C.3. pont). Műszakilag indokolható esetben a szervezet megállapíthatja, hogy az EMAS-alapmutatók vagy az ÁRD-ben bemutatott ágazatspecifikus mutatók közül egy vagy több nem releváns az ő szempontjából; ilyenkor erről vagy ezekről a mutatókról nem kell beszámolnia a jelentésben. Ha például egy kiskereskedő nem kereskedik élelmiszerrel, akkor nem kell beszámolnia az élelmiszerek hűtésére szolgáló kereskedelmi hűtőbútorok energiahatékonyságát leíró mutatókról, hiszen ezek az ő szempontjából nem relevánsak. A releváns mutatók megválasztásakor figyelembe kell venni, hogy egyes mutatók szorosan kapcsolódnak a legjobb gyakorlat egyes elemeinek alkalmazásához. Ezek a mutatók tehát csak olyan szervezetek esetében alkalmazhatók, amelyek a legjobb környezetvédelmi gyakorlat ezen elemeit alkalmazzák. Ugyanakkor ha egy szervezet szempontjából a legjobb környezetvédelmi gyakorlat egy adott eleme megfelelő, akkor abban az esetben is ajánlatos beszámolnia jelentésében a kapcsolódó mutatóról, ha az adott elemet nem alkalmazza, legalább azért, hogy létrehozzon egyfajta viszonyítási alapot.
Azokat a mutatókat választottuk ki bemutatásra, amelyeket az ágazat példaértékű szervezetei a leggyakrabban alkalmaznak. A szervezetek ellenőrizhetik, hogy a kiválasztott környezeti teljesítménymutatók (vagy azok esetleges alternatívái) közül melyek a legmegfelelőbbek egy-egy esetben.
Az EMAS környezetvédelmi hitelesítő ellenőrizni fogja, hogy a szervezet a környezetvédelmi nyilatkozatának elkészítésekor figyelembe vette-e, illetőleg hogyan vette figyelembe az ÁRD-t (1221/2009/EK rendelet 18. cikk (5) bekezdés d) pont). Ez azt jelenti, hogy tevékenységük megkezdésekor az akkreditált környezetvédelmi hitelesítőknek bizonyítékokat kell beszerezniük a szervezettől arra vonatkozóan, hogy az hogyan vette figyelembe az ÁRD-t. Az ÁRD-ben bemutatott kiválósági referenciakövetelmények teljesülését nem fogják ellenőrizni, azt viszont igen, hogy a szervezet hogyan használta fel az ÁRD-t mintegy iránytűként azoknak a megfelelő önkéntes intézkedéseknek a meghatározásában, amelyeket végrehajtva javíthatja környezeti teljesítményét.
Az EMAS keretében a nyilvántartásba vétel folyamatosan zajlik. Ez azt jelenti, hogy minden olyan alkalommal, amikor egy szervezet elhatározza környezeti teljesítményének javítását (és értékeli addigi teljesítményét), célszerű elolvasnia az ÁRD-t egy-egy témában, és ötletet merítenie az ott leírtakból a tekintetben, hogy következő lépésként mely kérdésekkel foglalkozzon.
Az ágazati referenciadokumentum felépítése
A dokumentum négy fejezetből áll. Az 1. fejezet bemutatja az EMAS jogi hátterét és a dokumentum használatának módját, míg a 2. fejezet ezen ÁRD alkalmazási területét határozza meg. A 3. fejezet röviden ismerteti a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat egyes elemeit, és tájékoztatást ad alkalmazhatóságukról, ezen belül főként arról, hogy alkalmazhatók-e új és meglévő létesítmények és/vagy új és meglévő üzletek, illetőleg a kis- és középvállalkozások esetében. A fejezet a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat minden egyes eleme esetében megadja a kapcsolódó környezeti teljesítménymutatókat és kiválósági referenciakövetelményeket. Minden egyes felvázolt intézkedéshez és technikához több környezeti teljesítménymutató tartozik, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban is többféle különböző mutatót használnak.
Végül a 4. fejezet egy átfogó táblázatban veszi sorra a legfontosabb környezeti teljesítménymutatókat, valamint a hozzájuk tartozó magyarázatokat és kiválósági referenciakritériumokat.
2. ALKALMAZÁSI TERÜLET
Ez az ÁRD a kiskereskedelmi szervezeteknél megvalósuló környezetvédelmi vezetéssel foglalkozik. Az ágazatot a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerét megállapító 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti 47-es NACE-kód határozza meg: „kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)”. A kategória nem tartalmazza a kiskereskedelmi szolgáltatásokat, például az éttermeket, a fodrászatokat vagy az utazási irodákat.
A dokumentum a kiskereskedelmi üzletekben árusított termékek teljes értékláncára kiterjed, ahogyan azt a következő input-output séma szemlélteti:
A kiskereskedelem területén működő szervezetek által kezelendő legfontosabb környezeti tényezőket a 2.1. táblázat mutatja be.
A táblázat minden egyes kategória esetében megadja az ezen ÁRD-ben tárgyalt környezeti tényezőket. Ezek azok a tényezők, amelyek a kiskereskedők szempontjából a legrelevánsabbak; ugyanakkor azt, hogy egy adott kiskereskedőnek mely környezeti tényezőkkel kell foglalkoznia, eseti alapon kell meghatározni. Egyes környezeti tényezők, például a szennyvíz, a veszélyes hulladék, a biológiai sokféleség vagy az anyagok más területeken is relevánsak lehetnek, mint amelyek esetében a táblázat megemlíti őket.
2.1. táblázat
Az e dokumentumban tárgyalt legfontosabb környezeti tényezők
Kategória |
Jelleg (6) |
Az e dokumentumban tárgyalt tényezők |
Energiahatékonyság |
Közvetlen |
Épület, fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszer, áruhűtés, világítás, berendezések, megújuló energia, az energiafelhasználás figyelemmel kísérése |
Levegőszennyezés |
Közvetlen |
Hűtőközegek |
Beszállítói lánc |
Közvetett |
Üzleti stratégiák, termékprioritások, javítási mechanizmusok, választékszűrés, környezeti kritériumok, tájékoztatás és terjesztés, környezetvédelmi címkézés (beleértve a saját márkanévvel forgalmazott termékeket (7) is) |
Fuvarozás és logisztika |
Közvetlen/közvetett |
Nyomon követés, beszerzés, döntéshozatal, szállítási módok, elosztási hálózat, munkatervezés, csomagolás tervezése |
Hulladék |
Közvetlen |
Élelmiszer-hulladék, csomagolás, visszavételi rendszerek |
Anyagok és erőforrások |
Közvetlen |
Papírfogyasztás |
Víz |
Közvetlen |
Esővíz összegyűjtése és kezelése |
Hatás a fogyasztókra |
Közvetett |
A fogyasztáshoz kapcsolódó környezeti tényezők, például műanyag bevásárlótáskák |
A fentieknek megfelelően a „legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat” különböző elemeit a következő csoportokba soroljuk:
— |
azok az elemek, amelyek az energiahatékonyságot javítják (a hűtőközegek kezelését is ideértve), |
— |
azok az elemek, amelyek a kiskereskedelmi beszállítói láncok környezeti szempontból vett fenntarthatóságát javítják, |
— |
azok az elemek, amelyek a fuvarozási és logisztikai műveleteket javítják, |
— |
a hulladékokkal kapcsolatos elemek, |
— |
az egyéb elemek (papírfogyasztás csökkentése és környezetbarátabb papírtípus alkalmazása a kereskedelmi kiadványokban, esővíz összegyűjtése és hasznosítása, a fogyasztók környezettel kapcsolatos magatartásának befolyásolása). |
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat felsorolt elemei lefedik az ágazat legfontosabb környezeti tényezőit.
3. LEGJOBB KÖRNYEZETVÉDELMI VEZETÉSI GYAKORLAT, ÁGAZATI KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ÉS KIVÁLÓSÁGI REFERENCIAKÖVETELMÉNYEK A KISKERESKEDELEMBEN
3.1. Energiahatékonyság, hűtőközegek kezelése
3.1.1. Az épületek külső térelhatároló rendszereinek tervezése és átalakítása az energiahatékonyság optimalizálása érdekében
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők meglévő épületeik külső térelhatároló rendszereit – a 3.1. táblázatban bemutatott vagy azokhoz hasonló intézkedések alkalmazásával – oly módon alakítják át, hogy elfogadható és reális szintre csökkenjenek az energiaveszteségek. A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az épületek külső térelhatároló rendszereit – különösen új épületek esetében – oly módon optimalizálják, hogy a meglévő szabályzatok követelményein túlmutató követelmények is teljesüljenek.
3.1. táblázat
Az épület külső térelhatároló rendszereinek elemei és a kapcsolódó műszaki megoldások
A külső térelhatároló rendszer eleme |
Műszaki megoldás |
Fal, homlokzat, tető, födém, pincefödém |
Hőszigetelő anyagok cseréje |
A hőszigetelés vastagságát növelő megoldások |
|
Ablakok, üvegburkolatok |
Hatékonyabb üvegezés alkalmazása |
Hatékonyabb tokok és keretek alkalmazása |
|
Árnyékolás |
Külső és belső árnyékolók alkalmazása |
Légzárás |
Ajtók feljavítása |
Gyorsan záródó ajtók |
|
Tömítés alkalmazása |
|
Pufferzónák közbeiktatása |
|
Teljes térelhatároló rendszer |
Tájolás |
Karbantartás |
Műszaki szempontból minden új és meglévő épület vagy épületrész esetében alkalmazható. A bérlők megkísérelhetik befolyásolni az épület tulajdonosát, és tisztában kell lenniük azzal, hogy energiahatékonyságukban mennyire fontos szerepet játszanak az épület külső térelhatároló szerkezetei. Az épület külső térelhatároló rendszereinek átalakítása jelentős ráfordítást igényel. A költségmegtakarítás általában hosszú megtérülési idő mellett realizálódik, ezért a költségek csökkentése érdekében e megoldás alkalmazását az üzlet más nagyobb átalakításával együtt érdemes megfontolni (például belső elrendezés, világítás, biztonság, teherhordó szerkezet, bővítés stb.).
A megoldás általában csak korlátozott mértékben alkalmazható a kisvállalkozásoknál (8), mert nagy ráfordítást igényel, és ezek a vállalkozások nem mindig képesek befolyásolni az épületeik jellemzőit.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.1.2. A meglévő és az új fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek tervezésének elvei
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők oly módon alakítják át meglévő fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszereiket, hogy csökkenjen az energiafogyasztás és javuljon a beltéri levegő minősége. A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők – innovatív rendszerek alkalmazásával – oly módon optimalizálják fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszereiket, hogy csökkenjen a primerenergia-igény és nőjön az energiahatékonyság.
A legjobb tervezési gyakorlat alkalmazásának eredményeképpen a szóban forgó rendszerek jól illeszkednek az épület térelhatároló szerkezeteihez, nincsenek túlméretezve, és az épület tájolása úgy van megválasztva, hogy minél kisebb legyen az energiafogyasztás. Az új üzletek esetében különösen a következők jöhetnek szóba: üvegfelületek alkalmazása, a hűtőbútorok hulladékhője, megújuló energiaforrások, hőszivattyúk és más innovatív rendszerek. A fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek fenntartása területén a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők nyomon követik a beltéri levegő minőségét, és energiagazdálkodási rendszereket alkalmaznak.
Új épületekben teljes körűen alkalmazható. Meglévő épületekben a fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek átalakításával csökkenthető az energiafogyasztás, de az épület jellemzőitől függ, hogy a fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek átalakításával milyen mértékű csökkenés érhető el. Az alkalmazandó műszaki megoldások megválasztása szempontjából döntő szerepe van az éghajlati viszonyoknak. Meglévő épületek esetében gazdaságilag elfogadható részleges megoldás lehet az új fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek üzembe állítása, például kapcsolt energiatermelő egységek vagy hővisszanyerő rendszerek alkalmazása, illetőleg integrált tervezési koncepció követése (például passzív ház kialakítása). Az üzlet belső elrendezése nagyban befolyásolja a fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek hatékonyságát; ebből a szempontból különösen az áruhűtő rendszerek meghatározóak, amelyek nagy mennyiségű hulladékhő hasznosítására adnak lehetőséget.
A kisvállalkozások gyakran csak elhanyagolható mértékben képesek befolyásolni a fűtő, szellőztető és légkondicionáló rendszerek tervezését, bár ezeknek a vállalkozásoknak is ajánlatos részt venniük a fentiekben ismertetett elvek alkalmazásában, illetve szorgalmazniuk azt.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.1.3. Épületek integrált tervezése
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében – annak érdekében, hogy csökkenjen az üzlet energiaigénye – az épület tervezése részben vagy egészben az integrált épülettervezés elvei szerint történik. Az integrált épülettervezés oly módon minimalizálja az épület energiafelhasználását és a kapcsolódó költségeket, hogy annak az épülethasználók a hőérzet szempontjából nem látják kárát. A lehetséges követelményekre a 3.2. táblázat mutat példákat.
3.2. táblázat
Példák az integrált épülettervezés követelményeire
Követelmények |
Példák a követelmények teljesítésének módjára |
Az épület helyiségfűtési és helyiséghűtési célú energiaigényének 15 kWh/m2 év alatt kell lennie. A fajlagos hőterhelés nem lehet 10 W/m2-nél nagyobb. Az épületből nem szivároghat el óránként több levegő, mint teljes térfogatának 0,6-szerese. A teljes primerenergia-felhasználásnak 120 kWh/m2év alatt kell lennie. |
A hőszigetelés megerősítése. Ajánlott U értékek: 0,15 W/m2K alatt. Hőhídmentes tervezés Az ablakok U értéke 0,85 W/m2K alatt van. Légzáró kialakítás. Mesterséges szellőztetés, hővisszanyerés a távozó levegőből Naphőenergia-hasznosító rendszerek vagy hőszivattyúk telepítése (a végső energiaigény nem tartalmazza a hőtermelés céljából helyben felhasznált naphőenergiát, illetve a hőtermelés céljából helyben felhasznált, a környezetből kinyert energiát) |
Integrált épülettervezésre általában új épületek tervezésekor van lehetőség. Egyes elvei meglévő épületek esetében is alkalmazhatók, több közülük jelentős bekerülési költség nélkül. Alkalmazhatóságát éghajlati tényezők is befolyásolhatják. Például a passzív házak koncepcióját főként német és svéd kutatók dolgozták ki, de melegebb éghajlatú területeken is alkalmazható. A példaértékűnek tekinthető integrált tervezési elvek alapján tervezett épületek beruházási költségei legfeljebb 10–15 %-kal nagyobbak a hagyományos tervezésű épületek költségeinél. A teljes élettartam során felmerülő költségek elemzése azt mutatja, hogy a passzív házak esetében jelentkezik a legkisebb költség, mivel a szükséges fűtőrendszer viszonylag egyszerű, és csak kevés hőenergiára van szükség.
A kisvállalkozások szempontjából az integrált épülettervezés elveinek alkalmazása az új épületek energiaigényének minimalizálása érdekében költséghatékony beszerzési tevékenységnek tekinthető, és nincs más korlátozó tényező, mint a magas összegű kezdeti beruházás.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.1.4. Az áruhűtő, valamint a fűtő, a szellőztető és a légkondicionáló rendszerek integrálása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők visszanyerik és maximális mértékben hasznosítják az áruhűtés hulladékhőjét. Az élelmiszer-kiskereskedők a hő helyiségfűtési célú felhasználása után bizonyos körülmények között még többlethőt is képesek előállítani, amely ugyanazon épület más részeibe vagy más épületekbe továbbítható.
Ezeket az intézkedéseket az élelmiszer-kiskereskedők új és meglévő épületei esetében érdemes fontolóra venni, és az ilyen típusú rendszerek működése több különböző tényezőtől függ:
— az épület mérete és rendeltetése: a nagyméretű kiskereskedelmi üzletek általában nem egyedül foglalnak el egy-egy épületet. Ezért a „szomszédok” (például egy bevásárlóközpont kisebb üzletei) potenciális keresletet jelenthetnek a többlethő iránt. Általánosságban elmondható, hogy egy tipikus áruhűtési igényű élelmiszerüzlet optimális térelhatároló rendszerek mellett annyi energiát képes visszanyerni, amennyi elegendő alapterülete kétszeresének fűtéséhez,
— a fűtő, a szellőztető és a légkondicionáló rendszer kialakítása és karbantartása: a fűtő, a szellőztető és a légkondicionáló rendszer összes elemét helyesen kell tervezni és karbantartani. Hangsúlyosan ajánlott visszanyerni az épületből távozó levegő energiatartalmát, szén-dioxid-érzékelők segítségével igény szerint vezérelni a szellőztetést, továbbá folyamatosan ellenőrizni a légzáróságot és a beltéri levegő minőségét,
— az áruhűtési igény: a kisebb üzletek az eladótér alapterületének egy négyzetméterére vetítve több hűtött árut tartanak, és az áruhűtés hatékonysága általában alacsonyabb. Fontos emellett az a tendencia, hogy az ilyen üzletek egyre több hűtött árut kínálnak. Az üzlet mérete nem befolyásolja az integrált tervezés műszaki megvalósíthatóságát, de a kisméretű üzletek esetében a teljes rendszer költséghatékonysága kisebb,
— éghajlati viszonyok: hideg éghajlatú területeken kisebb az áruhűtés energiaigénye, mint melegebb éghajlatú területeken. Ugyanakkor az észak-európai épületek fűtési hőigénye nagyobb, tehát az integrált tervezés elveinek alkalmazhatósága az épület külső térelhatároló rendszerének minőségétől függ. Melegebb éghajlatú területeken, például Európa mediterrán országaiban a helyiséghűtési energiaigény lehet nagyon jelentős, és az épület légzárósága növelheti a belső megtakarításokat. Ezért optimális szellőztetőrendszert kell alkalmazni. Ajánlott megoldás az éjszakai kényszerszellőztetés és a beltéri levegő hőmérsékletének változtatása (például a 21 °C–26 °C tartományban),
— kültéri hőmérséklet: az áruhűtés integrálása csak egy bizonyos, a rendszer kialakításától függő kültéri hőmérsékletig lehetséges, ez alatt nem képződik elég hulladékhő az épületen belüli kellemes hőmérséklet fenntartásához. Ilyenkor kiegészítő hőforrásra van szükség, de ez megint csak a külső térelhatároló rendszer minőségének függvénye,
— az épület tulajdonviszonyai: sok üzlet más tulajdonában lévő lakó- vagy kereskedelmi épületben működik. A hővisszanyerés jobb integrálása ezért az épület tulajdonosainak közreműködését igényli.
Ezek a megoldások minden, új és felújított épületbe beépítendő új és meglévő áruhűtő rendszer esetében alkalmazhatók, és (a fenti feltételek figyelembevételével) kisvállalkozások esetében is működnek. A kisebb vállalkozások ugyanakkor külső műszaki segítségre szorulhatnak.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.1.5. Az üzletek energiahatékonyságának figyelemmel kísérése
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők figyelemmel kísérik az üzleten belüli folyamatok (legalább a legfokozottabban energiaigényes folyamatok: a fűtés, az áruhűtő rendszer, a világítás stb.), illetőleg az üzlet és/vagy a szervezet egészének energiafelhasználását. A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők referenciaértékekhez igazodva értékelik az energiafogyasztást (folyamatonként), és megelőző, illetve kiigazító intézkedéseket hoznak.
Monitoringrendszer mindenfajta értékesítési helyen alkalmazható. Ha a vállalkozás irányítási struktúrája nincs rá felkészülve, akkor külön erőforrásokat igényel. Ez a gyakorlat a meglévő üzletek esetében többlet-erőfeszítést tehet szükségessé.
Az egy vagy néhány üzlettel rendelkező kisvállalkozásoknak a megfelelő monitoringrendszer létrehozásához és fenntartásához jó vállalkozásirányítási struktúrára és megfelelő felelősségmegosztásra van szükségük. A meglévő üzletek esetében megfizethetőségi problémák jelentkezhetnek.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||
|
|
3.1.6. Hatékony áruhűtő rendszerek, beleértve a hűtőközeg-használatot is
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az élelmiszerüzletekben energiamegtakarító intézkedéseket vezetnek be, például az eladásra kínált árukat tartalmazó hűtőbútorokat üveggel fedik le azokban az esetekben, amikor az energiamegtakarítási potenciál komoly környezeti előnyöket hordoz magában.
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az élelmiszerüzletekben természetes hűtőközegeket alkalmaznak, ami jelentős mértékben csökkenti a vállalkozás környezetre gyakorolt hatását, és a szerelvények tökéletesen záró tömítésével és helyes karbantartással biztosítják, hogy ne következhessen be szivárgás.
Azon élelmiszer-kiskereskedők esetében alkalmazható, amelyek jelentős mennyiségű hűtött árut tartanak. A hűtőbútorok lefedése rövid idő alatt (három éven belül) megtérülhet, ha a várható megtakarítás legalább 20 %. A hűtőbútorok lefedése az üzlet hőháztartására és a beltéri környezet páratartalmára is kihathat. Ugyanígy a természetes hűtőközegek alkalmazása – a környezeti előny mellett – egyes élelmiszer-kiskereskedőknél bizonyos körülmények között csökkentheti az energiafogyasztást.
A kisvállalkozásokra való alkalmazhatóság azokra a szervezetekre korlátozódhat, amelyek – akár helyi működtetésű, akár távvezérlésű – kereskedelmi áruhűtő rendszert alkalmaznak.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||||||||
|
|
3.1.7. Hatékony világítás
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők hatékonyabb és kisebb energiafelhasználást biztosító, ötletes világítási stratégiákat alkalmaznak, a nappali fényt az eladótér elrendezésének megváltoztatása nélkül hasznosítják, és intelligens szabályozással, a világítási rendszer optimális tervezésével és a leghatékonyabb világítóeszközök kiválasztásával optimális megvilágítást biztosítanak.
Mindenfajta értékesítési helyen alkalmazható. A speciális reklámcélú világítóeszközöket is figyelembe kell venni. Kellő körültekintéssel kell eljárni az üvegfelületek fokozottabb igénybevétele kapcsán, mert ezek, bár lehetővé teszik a nappali fény jobb hasznosítását, az üzlet hőháztartására is kihatnak. Az optimális világítási stratégia meghatározása és a leghatékonyabb világítóeszközök alkalmazása együttesen akár 50 %-nál nagyobb megtakarítást is eredményezhet a jelenlegi gyakorlathoz képest.
Az intelligens világítási rendszerek és a hatékony világítóeszközök alkalmazása a kisvállalkozások esetében is lehetséges.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.1.8. Kiegészítő energiahatékonyság-javító intézkedések
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők energiamegtakarítási intézkedéseket vezetnek be az elosztóközpontokban, környezetvédelmi vezetési rendszerük keretei között szabályos időközönként energetikai auditot hajtanak végre, továbbképzik alkalmazottaikat az energiamegtakarítási lehetőségek területén, és a szervezet energiamegtakarítási célú erőfeszítéseit mind a szervezeten belül, mind azon kívül kommunikálják.
Az elektromos készülékek, az elosztóközpontok, a konkrét energiafelhasználási módok, illetőleg a kommunikáció és a továbbképzés szempontjait egyaránt figyelembe vevő átfogó energiagazdálkodási rendszer bevezetését sem a kiskereskedő mérete, sem annak típusa vagy helye nem korlátozza.
A kisvállalkozások esetében az energiahatékony elektromos készülékek beszerzése, az alkalmazottak továbbképzése és a kommunikáció lehet reális és megfizethető intézkedés.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||
|
|
3.1.9. Alternatív energiaforrások igénybevétele
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az energiaigény minimalizálása után integrálják üzleteikbe a megújuló energiaforrásokat. Az energiaigény megújuló energiaforrások segítségével történő kielégítése rendkívüli előnyökkel jár környezeti szempontból. Alapvetően fontos azonban, hogy elsőként az energiaigény csökkentése és az energiahatékonyság növelése történjen meg a 3.1.1–3.1.8. pontnak megfelelően, és csak ezt követően, az így fennmaradó energiaigény kielégítése céljából kerüljön sor a megújuló energiaforrások igénybevételére. Érdemes lehet megfontolni a hőszivattyúk és a kapcsolt hő- és villamosenergia-előállító rendszerek alkalmazásának lehetőségét is.
Elvi szinten mindenfajta értékesítési helyen alkalmazható. Fontos korlátozást jelent a megújuló energiaforrások rendelkezésre állása, a földfelszínre vagy tetőre telepített eszközök megközelíthetősége, valamint a kapcsolt hő- és villamosenergia-előállító rendszerek esetében az energiaigény kiszámíthatósága.
A mikrovállalkozások esetében jó megoldás lehet a zöld közbeszerzés. A kisvállalkozások esetében a megújuló energiaforrásból előállított, illetőleg más forrásokból származó energia igénybevétele reális megoldás lehet.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.2. A kiskereskedelmi beszállítói lánc
3.2.1. A beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságának beépítése az üzleti stratégiába és a vállalkozás működésébe
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a felső vezetés beépíti a beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságát az üzleti stratégiába, és a kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozó, ideális esetben külön erre a célra létrehozott szervezeti egységen belül dolgozó igazgatási személyzet pedig koordinálja a szükséges intézkedéseknek a különböző kiskereskedelmi műveletekben történő végrehajtását. Az intézkedések végrehajtását legalább a beszerzéssel, a gyártással, a minőségbiztosítással, a fuvarozással és logisztikával, valamint a marketinggel foglalkozó munkatársak és szervezeti egységek között kell koordinálni. Különösen fontos a széles körben tudatosított és a vállalati döntéshozatali folyamatokban nagy súllyal figyelembe vett kvantitatív környezeti fenntarthatósági célszámok meghatározása: ezek a beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságának javításában mind mutatóként, mind mozgatórugóként szolgálnak. A 3.1. ábra – időrend, illetve környezeti hatásosság szerint rendezve – bemutatja azt a műveleti sorrendet, amelyet követve a legjobb gyakorlat keretében végrehajthatók a termékek beszállítói láncainak szisztematikus javítására irányuló intézkedések. A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők végrehajtják ezt a műveleti sorrendet (ezek a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat alább ismertetendő elemeiben is megjelennek).
A beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságára irányuló stratégia beépítése a kiskereskedő vállalkozásvezetési struktúrájába és működésébe minden kiskereskedő esetében lehetséges. A nagyméretű kiskereskedők esetében a felvázolt intézkedések végrehajtása komplexebb feladat, és a környezeti szempontból fenntartható beszerzési prioritások felállítása kiterjedt szakmai továbbképzéseket és átszervezéseket igényel. A beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságára irányuló intézkedések integrálása a kiskereskedő szervezetébe hosszú távon javíthatja a gazdasági teljesítményt, ugyanis erőteljes, többletértéket képviselő márkaidentitást hoz magával, és hatékony, fenntartható termékbeszerzési csatornákat biztosít a jövőre nézve.
A kisvállalkozások esetében ezen intézkedések végrehajtása viszonylag magától értetődő lehet, és a fenntarthatóbb, többletértéket képviselő termékválaszték hangsúlyozása érdekében a piaci pozicionálás megváltoztatásával párosulhat.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||
|
|
3.2.2. A központi termékek beszállítói láncainak értékelése a kiemelt termékek, a beszállítók és a javítási lehetőségek meghatározása érdekében, hatásos mechanizmusok meghatározása a beszállítói láncok javítására
A kiskereskedők által igénybe vett beszállítói láncok környezeti fenntarthatóságának javítása érdekében a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében alkalmazandó műveleti sorrend (3.1. ábra) szerint a kiskereskedőknek – a termékek beszállítói láncainak környezeti értékelésével, a meglévő tudományos információk felhasználásával, szakértőkkel (például nem kormányzati szervezetekkel) való konzultáció útján és életciklus-értékelési eszközökkel – meg kell határozniuk azokat a kiemelt termékeket, folyamatokat és beszállítókat, amelyeknek javítani kívánják a környezeti fenntarthatóságát. Ezt követően a kiskereskedőknek meg kell határozniuk a kiemelt termékcsoportok esetében alkalmazható javítási lehetőségeket. Ennek egyik fontos eleme azon, harmadik felek által létrehozott, széles körben elismert környezetvédelmi minősítő rendszerek azonosítása, amelyek felhasználhatók a beszállítók és/vagy a termékek jobb környezeti teljesítményének jelzésére. E minősítő rendszerek alkalmazhatóságában és az általuk a környezet számára biztosított védelem szintjében jelentős különbségek vannak.
Egyes ilyen minősítő rendszerek széles körben alkalmazhatók (3.4–3.7. táblázat); ezek esetében a legjobb gyakorlat annak biztosítása, hogy minden beszállító/termék tanúsítva legyen. Az energiafogyasztás címkézés útján történő jelölését szabályozó 2010/30/EU irányelvvel létrehozott jogi keret segítségével a fogyasztók – de a kiskereskedők is – a termékportfóliójukat a legkedvezőbb energiahatékonysági osztályba összpontosíthatják. Más ilyen minősítő rendszerek alapkritériumai nem alkalmazhatók széles körben az összes termék és beszállító környezeti fenntarthatóságának javítására, hanem csupán a kiemelkedő termékek azonosítására szolgálnak (3.3. táblázat). Az EU ökocímkéjét például olyan termékek kaphatják meg, amelyeknek a teljes életciklusra kiterjedő környezeti teljesítménye az adott kategóriába eső termékek felső 10–20 %-áénak felel meg. A magas szintű követelményeket támasztó minősítő rendszerek, például az ISO szerinti I. típusú környezetvédelmi címkézés (14) és az ökológiai termékek (biotermékek) esetében a legjobb gyakorlat e termékek választásának a fogyasztók körében való népszerűsítése.
3.3. táblázat
Példák a kiemelkedő környezeti tulajdonságokkal rendelkező termékek tanúsítására szolgáló minősítő rendszerekre, valamint az alkalmazási körükbe tartozó termékcsoportokra: nem kimerítő illusztratív felsorolás
Minősítő rendszer |
Termékcsoport |
Blue Angel (Kék Angyal) Az EU ökocímke-rendszere Nordic Swan (Északi Hattyú) Az EU energiacímke-rendszere (legmagasabb energiahatékonysági osztály) |
Nem élelmiszer-ipari termékek |
Ökológiai termékek (a 889/2008/EK bizottsági rendelet (15) és a 834/2007/EK tanácsi rendelet (16) szerint). Ide tartozik a GOTS, a KRAV, a Soil Association, a BioSuisse stb. is |
Élelmiszerek és természetes szálas termékek |
A széles körben alkalmazható minősítő rendszerek esetében egy egyszerű osztályozási rendszert javaslunk, és példaként néhány gyakran használt minősítő rendszer besorolását is megadjuk. A 3.4. táblázat bemutatja azokat a kritériumokat, amelyeket a minősítő rendszereknek elő kell írniuk a termékek és azok előállítása számára ahhoz, hogy besorolhatók legyenek az „alapszintű”, a „színvonalas”, illetve a „példaértékű” kategóriába.
3.4. táblázat
Javasolt kritériumok a kiskereskedők által árusított termékekre vonatkozó minősítő rendszereknek az „alapszintű”, a „színvonalas” és a „példaértékű” kategóriákba történő besorolásához
Alapszintű |
Színvonalas |
Példaértékű |
||||||||||||||||||
|
|
|
A 3.5., a 3.6. és a 3.7. táblázat példákat ad azokra a környezetvédelmi minősítő rendszerekre és az alkalmazási körükbe tartozó termékcsoportokra, amelyek az alapszintű, a színvonalas, illetve a példaértékű minősítő rendszerek kategóriájába tartoznak.
A 3.5., a 3.6., a 3.7. és a 3.8. táblázatban található példák (nem kimerítő illusztratív felsorolások) közlése nem jelenti az érintett termékcsoportokra vonatkozó minősítő rendszerek „alapvető”, „színvonalas” vagy „példaértékű” minősítő rendszerként való hivatalos elismerését.
3.5. táblázat
Példák az „alapvető” környezetvédelmi minősítő rendszerekre, valamint az alkalmazási körükbe tartozó termékcsoportokra: nem kimerítő illusztratív felsorolás
Minősítő rendszer |
Termékcsoport |
GlobalGAP (helyes mezőgazdasági gyakorlat) és a teljesítményértékelés alapján megfelelőnek ítélt minősítő rendszerek |
Haszonnövények, haszonállatok |
Oeko-Tex 1000 |
Textiltermékek |
Nemzeti/regionális gyártástanúsítási rendszerek (például a Red Tractor brit eredettanúsítási rendszer) |
Minden termék |
Vöröslistás halak (mellőzésük) |
Halak |
3.6. táblázat
Példák a „színvonalas” környezetvédelmi minősítő rendszerekre, valamint az alkalmazási körükbe tartozó termékcsoportokra: nem kimerítő illusztratív felsorolás
Minősítő rendszer, kezdeményezés |
Termékcsoport |
BCI (Better Cotton Initiative) |
Pamuttermékek |
BCRSP (Basel Criteria on Responsible Soy Production) |
Szója (takarmány a tej-, a tojás- és a húságazat számára) |
BSI (Better Sugarcane Initiative) |
Cukortermékek |
4C (Common Code for the Coffee Community Association) |
Kávé |
Fair-trade |
Fejlődő övezetek mezőgazdasági termékei |
RA (Rainforest Alliance) |
Trópusi mezőgazdasági termékek |
RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) |
Pálmaolaj-termékek |
PEFC (Programme for the Endorsement of Forestry Certification) |
Fa, papír |
RTRS (Round Table on Responsible Soy) |
Szója (takarmány a tej-, a tojás- és a húságazat számára) |
UTZ |
Kakaó, kávé, pálmaolaj, tea |
3.7. táblázat
Példák a „példaértékű” környezetvédelmi minősítő rendszerekre, valamint az alkalmazási körükbe tartozó termékcsoportokra: nem kimerítő illusztratív felsorolás
Minősítő rendszer |
Termékcsoport |
FSC (Forest Stewardship Council) |
Fa, papír |
MSC (Marine Stewardship Council) |
Vadon fogott tengeri állatok (élelmiszerként való felhasználásra) |
Ha széles körben alkalmazható környezetvédelmi minősítő rendszer nem áll rendelkezésre, a legjobb gyakorlat keretében a kiskereskedők szerződésekben rögzítik a beszállítói láncok környezetvédelmi szempontból leginkább aggályos kérdéseivel kapcsolatos kritériumokat, vagy pedig fellépnek annak érdekében, hogy a beszállítói láncok környezeti teljesítményét a legjobb gyakorlat terjesztésével és környezeti teljesítményértékeléssel javítsák.
A beszállítói láncok javításának leghatékonyabb mechanizmusait minden kiskereskedő meghatározhatja. A saját márkanévvel forgalmazott termékekkel is rendelkező nagyméretű kiskereskedők valamennyi fenti elvet alkalmazhatják.
A kisvállalkozások esetében ez a megoldás arra korlátozódik, hogy harmadik fél általi tanúsítás alapján, a választékszűrés vagy a zöld közbeszerzés érdekében meghatározzák a kiemelt termékek körét. Hosszú távú szisztematikus és célirányos törekvésről lévén szó, a megoldás nem igényel jelentős ráfordítást.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||
|
|
3.2.3. A kiemelt termékcsoportok választékának szűrése és a zöld közbeszerzés alkalmazása harmadik fél általi tanúsítás alapján
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők kizárják kínálatukból a legkevésbé fenntartható termékeket (például a veszélyeztetett fajokat), és széles körben (cél: az eladások 100 %-ára vonatkozóan) megkövetelik mindazon termékek harmadik fél által létrehozott környezetvédelmi minősítő rendszerek szerinti tanúsítását, amelyeket a környezeti teljesítmény javításával összefüggésben kiemelt termékként határoztak meg. A környezetvédelmi minősítő rendszerek termékekre és/vagy beszállítókra vonatkozhatnak, és alapszintűek, színvonalasak vagy példaértékűek lehetnek aszerint, hogy mennyire szigorú és mennyire átfogó környezetvédelmi követelményeket tartalmaznak (lásd a 3.8. táblázatban található illusztratív, nem kimerítő felsorolás példáit). A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a széles körben elismert környezetvédelmi minősítő rendszerek közül a rendelkezésre álló legmagasabb szintűt alkalmazzák.
3.8. táblázat
Példák a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat ezen eleméhez kapcsolódó kiválósági referenciakövetelményt alátámasztó legjobb gyakorlatra: nem kimerítő illusztratív felsorolás
Termékcsoport |
Példa a legjobb gyakorlatra (az eladott termékeken belüli részarány tényleges értéke vagy célértéke) |
Kávé, tea |
100 % Fair-trade; 100 % 4C |
Gyümölcs, zöldségfélék |
100 % Global GAP |
Zsírok, olajok |
100 % RSPO; 100 % RTRS |
Tengeri állatok (élelmiszerként való felhasználásra) |
100 % MSC |
Cukor |
100 % Fair-trade |
Textiltermékek |
100 % BCI |
Fa, papír |
100 % FSC |
Minden kiskereskedő alkalmazhatja. A kiválósági referenciakövetelmény a nagyméretű kiskereskedők saját márkanévvel forgalmazott termékeire vonatkozik.
A saját márkanévvel forgalmazott termékekkel nem rendelkező kisvállalkozásoknak ajánlatos elkerülniük a környezeti szempontból legkárosabb termékeket (például a veszélyeztetett halfajokat), és helyettük olyan, márkanév alatt forgalmazott termékeket kínálniuk, amelyek a vonatkozó környezetvédelmi minősítő rendszerek alapján tanúsítva vannak (lásd például a 3.3. táblázatot).
A harmadik felek környezetvédelmi minősítő rendszerei nem minden esetben fedik le az összes lényeges környezeti tényezőt és a beszállítói láncok minden egyes folyamatát, és környezetvédelmi szempontból szigorú, széles körben alkalmazható minősítő rendszerek nem minden termékcsoport esetében léteznek. A 3.8. táblázatban nem szereplő termékcsoportok a beszállítói láncok környezeti teljesítményének javítása keretében a termék- vagy beszállítóspecifikus követelmények érvényesítésével, a kiskereskedő saját fellépésével (például a beszállítók teljesítményének értékelése alapján) és az „élenjáró” ökotermékek előtérbe helyezésével (lásd a soron következő pontokat) célozhatók meg.
Ha a környezetvédelmi tanúsítás „megrendelésminősítő” kritériumként van kikötve, akkor a követelmények teljesítésével és a tanúsítással járó költségek a beszállítókat terhelik, nem hárulnak a kiskereskedőkre. A legjobb gyakorlat keretében azonban a kiskereskedők segítik a már meglévő beszállítóikat a tanúsítás megszerzésében, és ily módon a költségek megoszthatók a két fél között. A beszállítók szempontjából a követelmények teljesítésének költségei olyan befektetésnek tekinthetők, amelynek hatására javul termékeik piaci elfogadottsága, és ezáltal esetleg nagyobb felárak számíthatók fel. A kiskereskedők szempontjából az esetleges többletköltségeket a beszállítói láncokban rejlő kockázatok csökkenése, illetve potenciális árképzési és marketingelőnyök ellensúlyozhatják.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||
|
|
3.2.4. Környezetvédelmi követelmények érvényesítése a kiemelt termékcsoportok beszállítóival szemben
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a kiemelt termékekkel és beszállítóikkal szemben környezetvédelmi kritériumokat fogalmaznak meg a környezetvédelmi szempontból leginkább aggályos kérdésekkel kapcsolatban, és a termékek és a beszállítók auditálásán keresztül megkövetelik ezek teljesítését.
A nagyméretű kiskereskedők, valamint a saját márkanévvel forgalmazott kiemelt termékek esetében alkalmazható. A többletköltségek minimalizálása érdekében a beszállítók környezeti teljesítményének auditálása beépíthető a társadalmi ellenőrzési és a termék-minőségellenőrzési rendszerekbe. A beszállítók szempontjából a követelmények teljesítésének költségeit ellensúlyozhatja a termékeik iránti kiszámíthatóbb kereslet és termékeik könnyebb értékesítése, valamint az ebből fakadó esetleges árnövelési lehetőség. A kiskereskedők szempontjából a költségeket ellensúlyozhatja a fenntarthatatlan működés következtében a kiskereskedő hírnevével kapcsolatban jelentkező, illetve a beszállítói láncok hozzáférhetőségével kapcsolatban középtávon jelentkező kockázatok csökkenése, valamint az ebből fakadó esetleges árnövelési és értékesítésbővítési lehetőség.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||
|
|
3.2.5. A beszállítók teljesítményének javítása teljesítményértékeléssel és a legjobb gyakorlat terjesztésével
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők törekednek beszállítóik teljesítményének javítására, és ennek érdekében olyan információcsere-rendszert hoznak létre, amelynek segítségével értékelhető a beszállítók teljesítménye, továbbá terjesztik a legjobb gyakorlatot. Ez az utóbbi elem mind a harmadik felek által létrehozott minősítő rendszereknek, mind pedig a kiskereskedő által meghatározott kritériumoknak való megfelelésben segítheti a beszállítókat.
A nagyméretű kiskereskedők, valamint a saját márkanévvel forgalmazott kiemelt termékek esetében alkalmazható. A kiskereskedők az átvételi ár csekély mértékű növelésével ösztönözhetik a beszállítók részvételét a teljesítményjavítási programokban, és felvállalhatják az adatok összesítésével és a jobb vezetési gyakorlat terjesztésével kapcsolatos költségeket. Ezeket a költségeket várhatóan ellensúlyozni fogja a fenntarthatatlan működés következtében a kiskereskedő hírnevével kapcsolatban jelentkező, illetve a beszállítói láncok hozzáférhetőségével kapcsolatban középtávon jelentkező kockázatok csökkenése, valamint az ebből fakadó esetleges árnövelési lehetőség. A beszállítók és a kiskereskedők szerződésben rendezhetik a hatékonyság javulásában tapasztalt előrelépés hozadékain való osztozás módját.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||
|
|
3.2.6. Együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés a beszállítói láncok fenntarthatóságának széles körű javítása és az innováció érdekében
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők más érdekeltekkel folytatott stratégiai együttműködés keretében olyan innovatív megoldásokat keresnek és dolgoznak ki, amelyek javítják a beszállítói láncok fenntarthatóságát, továbbá széles körben elfogadott környezetvédelmi minősítő rendszereket dolgoznak ki.
A beszállítói láncok fenntarthatóságának javítása érdekében a saját márkanévvel forgalmazott termékekkel rendelkező nagyméretű kiskereskedők bármelyike együttműködhet kutatóintézetekkel és tanácsadó cégekkel. A kiskereskedőnek célszerű lehet ezt a kutatási-fejlesztési tevékenységet elsősorban azon termékcsoportok esetében kezdeményeznie, amelyekhez nem léteznek kereskedelmi szempontból működőképes, széles körben alkalmazható fenntarthatóság-javítási lehetőségek. Ez a törekvés tekinthető úgy, hogy befektetést jelent a fenntartható és gazdaságilag versenyképes beszállítói láncokhoz való hozzáférésbe.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||
|
— |
3.2.7. Az „élenjáró” ökotermékek előtérbe helyezése
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők előtérbe helyezik az „élenjáró” tanúsított ökotermékeket. Ennek fontos eszköze a tájékoztatási kampányok szervezése, a beszerzés- és az árazáspolitika, az érintett termékek megfelelő elhelyezése az üzleten belül, valamint a reklám; ezek az eszközök még hatásosabbá tehetők saját márkanévvel forgalmazott ökológiai termékcsaládok létrehozásával.
Minden kiskereskedő tarthat „élenjáró” ökotermékeket, illetve ösztönözheti ezek fogyasztását. A nagyméretű kiskereskedőknek több lehetőségük van ezen a téren, mert saját márkanévvel forgalmazott ökotermékcsaládokat alakíthatnak ki. A beszállítók az „élenjáró” termékként való tanúsítással kapcsolatos költségeiket átháríthatják a kiskereskedőkre. Az „élenjáró” termékként tanúsított ökotermékek esetében jelentősen magasabb árak érhetők el, és nagyobb haszonkulcs alkalmazható. A saját márkanévvel forgalmazott ökotermékcsaládok hatására – a pozitív „kisugárzó hatás” következtében – a kiskereskedő saját márkanévvel forgalmazott többi termékének eladásai is nőhetnek.
A kisvállalkozások esetében is alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||
|
|
3.3. Fuvarozás és logisztika
3.3.1. Zöld közbeszerzési és környezetvédelmi követelmények a fuvarozókkal szemben
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a harmadik felek által nyújtott fuvarozási és logisztikai szolgáltatások beszerzésekor követelményeket támasztanak a környezeti teljesítmény és a beszámolás területén, beleértve az e dokumentumban leírt legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatra vonatkozó követelményeket is.
A fuvarozási és a logisztikai feladatait minden kiskereskedő legalább részben harmadik felektől beszerzett szolgáltatások útján látja el, és a beszerzéssel kapcsolatos döntéseiben figyelembe vehet hatékonysági, illetve környezetvédelmi kritériumokat. A fuvarozási és a logisztikai műveletek hatékonyságának javítása csökkenti a működési költségeket, és hatásos nyomonkövetési és beszámolási tevékenységet feltételez. A hatékonyan működő harmadik felek az általuk nyújtott fuvarozási szolgáltatásokért ezért esetleg alacsonyabb árakat kérhetnek a kiskereskedőktől.
A kisméretű kiskereskedők általában harmadik feleket vesznek igénybe ezen a területen.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||
|
|
3.3.2. A hatékonyság nyomon követése és beszámolás a hatékonyságról minden fuvarozási és logisztikai művelet esetében
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők – a házon belüli műveletek nyomon követése, valamint a harmadik felek által végzett műveletekre vonatkozó adatok alapján – minden, az elsődleges beszállítók, az elosztóközpontok, a kiskereskedő és a hulladékgazdálkodási létesítmények közötti fuvarozási és logisztikai művelet hatékonyságáról és környezeti teljesítményéről beszámolnak.
Minden kiskereskedő alkalmazhatja. A házon belüli fuvarozási és logisztikai műveletekre vonatkozó beszámolás csak a nagyobb méretű kiskereskedők esetében jön szóba. A hatékony nyomon követés és beszámolás a szükséges informatikai rendszerek kiépítése és a kapcsolódó igazgatási feladatok ellátása terén kismértékű beruházást igényel, de segít azonosítani azokat a lehetőségeket, amelyekkel javítható a fuvarozási és a logisztikai műveletek hatékonysága.
A kisvállalkozások esetében a különböző szállítási módokra vonatkozóan átlagos kibocsátási tényezők állnak rendelkezésre a kibocsátás mennyiségének megbecslésére.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
3.3.3. A fuvarozási műveletek hatékonyságának beépítése a beszerzési döntésekbe és a csomagolástervezésbe
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a beszerzési döntésekbe és a csomagolástervezésbe beépítik szempontként a fuvarozási műveletek hatékonyságát; ennek érdekében életciklus-szemléletet követve értékelik a különböző régiókból beszerzett termékeket, a csomagolások tervezését pedig úgy végzik, hogy maximalizálják a fuvarozási egységek rakománysűrűségét.
A saját márkanévvel forgalmazott termékcsaládokkal rendelkező nagyméretű kiskereskedők esetében alkalmazható. Nagymértékben függ a termékek és a beszerzési források helyétől, és számos különböző beszerzési tényezővel van összefüggésben. A csomagolást illetően a csomagolt termékek sűrűségének növelése jelentős mértékben növelheti a fuvarozási műveletek hatékonyságát, és ezáltal csökkentheti a fuvarozási költségeket.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||
|
|
3.3.4. Áttérés hatékonyabb szállítási módokra
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a fuvarozással lefedett távolságok lehető legnagyobb része vonatkozásában hatékonyabb szállítási módokra térnek át: a vasutat vagy a vízi árufuvarozást választják, nagyobb tehergépjárműveket vesznek igénybe, és minimalizálják a légi árufuvarozás szerepét. Mivel az első és az utolsó kilométereken gyakran elkerülhetetlen a közúti fuvarozás, ez a választási lehetőség általában inkább csak az elsődleges elosztás szakaszában, azaz a beszállítók elosztóközpontjai és a kiskereskedő elosztóközpontjai között áll fenn. A szállítási módok közötti váltás ezért az elosztási hálózatok optimalizálását igényli, hiszen figyelembe kell venni a különböző szállítási módok közötti átrakodásokat (például az elosztóközpontokat a vasút és a vízi közlekedési hálózatok közelében kialakítva). A kisebbről nagyobb tehergépjárművekre való áttérés, ideértve a két rakfelületű pótkocsik igénybevételét is, azért jöhet szóba, mert a nagy tehergépjárművek sokkal hatékonyabbak, mint a kicsik. Egy adott termék esetében a szállítási módok közötti váltás akkor is kihat a beszerzési döntésekre, ha a fuvarozás jelentős hányadát teszi ki a termék teljes életciklusa során jelentkező környezeti hatásoknak (figyelembe véve a teljes életciklus valamennyi lényeges elemét).
3.9. táblázat
A szállítási módok rangsora környezetkímélő voltuk alapján
Hely |
Szállítási mód |
1. |
Tehervonat |
2. |
Óceánjáró hajó |
3. |
Belvízi hajóút |
4. |
Nagyméretű tehergépjármű |
5. |
Közepes méretű tehergépjármű |
6. |
Kisméretű tehergépjármű |
7. |
Légi árufuvarozás |
Az árufuvarozás kevésbé környezetszennyező módon történő lebonyolítása érdekében minden kiskereskedő felléphet legalább a járműméret helyes megválasztásával, de a legtöbb nagyméretű kiskereskedő azzal is, ha az elsődleges elosztást legalább részben közút helyett vasúton vagy vízen oldja meg. Ahhoz azonban, hogy a kiskereskedők árufuvarozási műveletei nagyobb arányban kerüljenek át a vasútra és a belvízi útvonalakra, javítani kell a nemzeti vasúti és vízi infrastruktúrát, és az infrastruktúra-üzemeltető vállalkozásoknak nagyobb mértékben kell egymással határokon átívelő módon együttműködniük. Ezért a nemzeti árufuvarozási infrastruktúra és szakpolitika (például az útdíjrendszer) jelentős mértékben befolyásolhatja az árufuvarozás területén a kiskereskedők javítási és döntéshozatali mozgásterét.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható, kivéve abban az esetben, ha az árubeszerzési lehetőségek egyes termékek esetében hatékonyabb szállítási módok igénybevételére adnak módot.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||
|
|
3.3.5. Az elosztóhálózat optimalizálása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a következő módozatok közül a leghatékonyabbat szisztematikusan követve optimalizálják az elosztóhálózatot: i. központosított, vasúti és vízi kapcsolattal egyaránt rendelkező stratégiai logisztikai központok igénybevételével; ii. horizontálisan központosított logisztika (központi raktárak) útján; iii. közvetlen szállítással.
A házon belüli árufuvarozó és logisztikai részleggel rendelkező nagyméretű kiskereskedők és a külső fuvarozók esetében alkalmazható, különösen akkor, ha a termékek beszerzése nagy távolságról történik. A megoldás általában nem igényel jelentős ráfordítást, a vasúthálózathoz és a vízi közlekedési hálózathoz egyaránt csatlakozó új logisztikai központok építése azonban igen. A szállítóeszközök kihasználtságának növelése és a hatékonyabb szállítási módok igénybevétele – különösen a nagy távolságú fuvarozási műveletek esetében – jelentősen csökkentheti a működési költségeket.
A kisvállalkozások esetében nem alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||||
|
|
3.3.6. Az útvonaltervezés optimalizálása, a telematika alkalmazása, a járművezetők továbbképzése
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az útvonaltervezés optimalizálásával, a telematika alkalmazásával és a járművezetők továbbképzésével optimalizálják működésüket. A hatékony útvonaltervezés keretében az üzletekbe árut szállító járművek a visszaúton hulladékot, illetve a beszállítóktól az elosztóközpontokba szállítandó árukat visznek, és az áru kiszállítása – a forgalomtorlódások elkerülése érdekében – részben éjszaka történik.
Alkalmazható minden olyan termék esetében, amelyet házon belüli fuvarozási és logisztikai részleggel rendelkező nagyméretű kiskereskedők számára kell szállítani, valamint a külső fuvarozók esetében. A járművezetők továbbképzésével általában 5 %-kal csökkenthető az üzemanyag-felhasználás. Az útvonaltervezés optimalizálása nagy informatikai ráfordítást igényelhet, de csökkentheti a tőkeberuházások költségét (kevesebb tehergépjárművet kell tartani), és jelentősen csökkenti a működési költségeket (az üzemanyagköltséget).
A kisvállalkozások esetében akkor alkalmazható, ha saját szállítójárművel rendelkeznek (például az áruk kiszállítására).
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||||||
|
|
3.3.7. A közúti járművek környezeti hatásainak minimalizálása a beszerzési döntéseken és a járművek átalakításán keresztül
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a közúti járművek környezeti hatásait a beszerzési döntéseken és a járművek átalakításán keresztül minimalizálják. Ennek keretében alternatív hajtású járműveket, hatékony, környezetkímélő és kevés zajt kibocsátó járműveket vásárolnak, a járműveiken aerodinamikai módosításokat hajtanak végre, és kis gördülési ellenállású gumiabroncsokat használnak.
Alkalmazható minden olyan termék esetében, amelyet házon belüli fuvarozási és logisztikai részleggel rendelkező nagyméretű kiskereskedők számára kell szállítani, valamint a külső fuvarozók esetében. A nagy távolságokon nagy (80 km/h-nál nagyobb) sebességgel üzemeltetett járműveken az aerodinamikai módosításokra irányuló kisebb és az aerodinamikai szempontból kedvezőbb kialakítású vontatók és pótkocsik beszerzésére irányuló nagyobb ráfordítások legfeljebb két év alatt megtérülnek. A kis gördülési ellenállású gumiabroncsokra irányuló ráfordítások ugyanennyi idő alatt térülnek meg. Az alternatív hajtású járművek beszerzése jelentősen nagyobb beruházást igényel.
A kisvállalkozások esetében akkor alkalmazható, ha saját szállítójárművel rendelkeznek (például az áruk kiszállítására).
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||||||||||||
|
|
3.4. Hulladékgazdálkodás
3.4.1. Az élelmiszer-hulladék képződésének minimalizálása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők környezetbarát módon törekednek az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentésére, és ennek érdekében nyomon követik folyamataikat, auditokat végeznek, prioritásokat határoznak meg, logisztikai kérdésekkel foglalkoznak, jobb eltartási mechanizmusokat alakítanak ki, ellenőrzésük alatt tartják az üzlethelyiségek, az elosztóközpontok és az árufuvarozó járművek hőmérsékletét és levegőjének páratartalmát, továbbképzik munkatársaikat, adományoznak, tanácsokkal látják el fogyasztóikat, stb.; továbbá fermentálás révén törekednek az élelmiszer-hulladék hulladéklerakókban való elhelyezésének és égetésének elkerülésére.
Költséghatékony intézkedésről van szó, amelyet méretétől függetlenül bármely élelmiszer-kiskereskedő bármely tagállamban alkalmazhat. Egyes helyeken azonban olyan szakpolitikai intézkedések lehetnek érvényben, amelyek az élelmiszer-adományozás elkerülésére/mellőzésére ösztönöznek.
Az élelmiszer-hulladék képződésének csökkentése érdekében minden kisvállalkozás alkalmazhat megelőző intézkedéseket. A jelentkező igazgatási költségeket ellensúlyozzák a hasznosítatlan termékek és a képződő hulladék mennyiségének csökkenése miatti megtakarítások.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||||||||||
|
|
3.4.2. A hulladékgazdálkodás integrálása a kiskereskedő tevékenységébe
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők integrálják tevékenységükbe a hulladékgazdálkodást, és elsősorban a megelőzésre törekednek. A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat részeként a kiskereskedők például:
— |
a házon belüli hulladékgazdálkodás keretében:
|
— |
a szervezeti intézkedések keretében:
|
A fentiekben ismertetett technikákat minden kiskereskedő alkalmazhatja. A felvázolt elvek a jelentős számú üzletet és elosztóközpontot fenntartó kiskereskedők esetében is alkalmazhatók. A képződő hulladék mennyiségének tényleges csökkentésére fordított erőforrások gazdaságilag megtérülnek. Az elosztóközpontokba való ömlesztett visszaszállítással csökkenthetők a hulladékkezelés költségei azokhoz a költségekhez képest, amelyek helyi szinten vagy egy-egy üzlet szintjén jelentkeznek.
A jelentős mennyiségű hulladékot termelő kisvállalkozásoknak ajánlatos erőforrásokat elkülöníteniük a helyes hulladékgazdálkodásra, és munkatársaiknak ilyen tárgyú továbbképzéseket szervezniük.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutató és kiválósági referenciakövetelmény
Környezeti teljesítménymutató |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||
|
|
3.4.3. A műanyag palackok és a használt termékek visszavétele
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők visszavételi rendszert működtetnek és építenek be vállalati logisztikai rendszereikbe például a polietilén-tereftalát (PET) és a polietilén (PE) palackok gyűjtése érdekében.
Az élelmiszer-kiskereskedők és különösen a nagy áruházláncok alkalmazhatják. Erőforrásokat, fenntartást és felszerelést igényel. Egyes országokban (például Hollandiában, Svédországban és Németországban) már kötelező.
A kisvállalkozások esetében a visszavételi rendszer napi működtetése külön erőforrásokat igényel.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutató és kiválósági referenciakövetelmény
Környezeti teljesítménymutató |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||
|
|
3.5. Kevesebb papír, illetve tanúsított vagy újrahasznosított papír használata a kiadványokban
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők az anyagfelhasználás visszafogásával törekednek a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére, például optimalizálják a papírfelhasználást kereskedelmi kiadványaik elkészítésekor, vagy több környezetbarát papírt használnak fel.
Minden kiskereskedőnek előnyére válhat, de különösen a hatalmas mennyiségben nyomtatott reklámkiadványokat előállító áruházláncok láthatják hasznát. A papírfogyasztás átgondolt csökkentése költségmegtakarítást eredményezhet.
A kisvállalkozások esetében is alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények
Környezeti teljesítménymutatók |
Kiválósági referenciakövetelmények |
||||||||||||||||
|
|
3.6. Esővíz összegyűjtése és hasznosítása
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők a tetőkről és a parkolókból származó esővizet összegyűjtik, és hasznosítják és/vagy a helyszínen a talajba vezetik.
A saját tulajdonú épületben működő, illetve saját tulajdonú parkolóval rendelkező kiskereskedők alkalmazhatják, ha az adott hely megfelel bizonyos követelményeknek. Az alkalmazást befolyásolhatják az éghajlati viszonyok és a rendes települési esővízgyűjtő rendszer megléte. Nagy költségigényű megoldás.
A kisvállalkozások esetében is alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutató és kiválósági referenciakövetelmény
Környezeti teljesítménymutató |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||
|
|
3.7. Az egyszer használatos műanyag bevásárlótáskák kiküszöbölése és más intézkedések a fogyasztói magatartás befolyásolására
A legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlat keretében a kiskereskedők úgy befolyásolják a fogyasztók magatartását, hogy csökkenjenek a környezeti hatások; ennek keretében kampányokat szerveznek például a műanyag bevásárlótáskák használatának kiküszöbölésére, felelős reklámtevékenységet folytatnak, és jó tanácsokkal látják el a fogyasztókat.
Minden kiskereskedő alkalmazhatja. Az alkalmazás fő hajtóereje általában a jogi környezet.
A kisvállalkozások esetében is alkalmazható.
Kapcsolódó környezeti teljesítménymutató és kiválósági referenciakövetelmény
Környezeti teljesítménymutató |
Kiválósági referenciakövetelmény |
||||
|
|
4. AJÁNLOTT FŐ ÁGAZATSPECIFIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI MUTATÓK
Mutató |
Szokásos mértékegység |
Rövid leírás |
A nyomon követés ajánlott minimumszintje |
Kapcsolódó alapmutató az 1221/2009/EK rendelet IV. melléklete szerint (C.2. pont) |
Kiválósági referenciakövetelmény és e dokumentum kapcsolódó pontjának megjelölése |
||||||||||||||||||||||||
ENERGIAHATÉKONYSÁG |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
kWh/m2 év |
Az üzlet egységnyi alapterületére vetített éves energiafelhasználás (villamos energia, hő, más tüzelőanyagok) Javaslatok:
|
Üzlet (telephely), elosztóközpont vagy más, valamint a szervezet szintjén (összesített érték) Fő energiafogyasztó folyamatok szerinti bontásban: hő, áruhűtési célú villamos energia (ha van), más célú villamos energia |
Energiahatékonyság |
A helyiségfűtésre, helyiséghűtésre és légkondicionálásra elfogyasztott energiamennyiségnek az eladótér 1 m2-ére vetített fajlagos értéke legfeljebb 0 kWh/m2 év abban az esetben, ha az áruhűtés hulladékhője hasznosítható. Ha nem, akkor legfeljebb 40 kWh/m2 év új épületek, legfeljebb 55 kWh/m2 év meglévő épületek esetében. (Lásd e dokumentum 3.1.1., 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
kWh/m év |
Az eladótéri hűtőbútorok egy folyóméterre vetített fajlagos éves áruhűtési energiafelhasználása Javaslatok:
|
Üzlet (telephely) |
Energiahatékonyság |
A központosított módon üzemelő hűtőbútorok egy folyóméterre vetített fajlagos energiafogyasztása 3 000 kWh/m év. (Lásd e dokumentum 3.1.6. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
W/m2 |
A megvilágítási igények (az alapigények és a termékek kiemelő megvilágításával kapcsolatos igények) kielégítésére telepített világítási teljesítménynek az üzlet egységnyi alapterületére vetített éves értéke Javaslatok:
|
Üzlet (telephely), elosztóközpont vagy más Üzlet részlege és napszak, ha szükséges |
Energiahatékonyság |
A telepített világítási teljesítmény élelmiszer-áruházakban 12 W/m2 -nél, szaküzletekben 30 W/m2 -nél kisebb. (Lásd e dokumentum 3.1.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
Az energiagazdálkodási rendszer keretében figyelemmel kísért üzletek százalékos aránya Javaslatok:
|
Üzlet (telephely) Folyamat |
Energiahatékonyság |
A monitoring az üzletek és a folyamatok 100 %-ára kiterjed. Bevezetésre kerültek a teljesítményértékelő mechanizmusok. (Lásd e dokumentum 3.1.5. és 3.1.8. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
Hűtőközeg-veszteség a létesítményben alkalmazott összes hűtőközeg mennyiségének arányában. Javaslatok:
|
Üzlet (telephely), elosztóközpont vagy más, valamint a szervezet szintjén (összesített érték) Hűtőközegtípus |
Kibocsátások |
— (Lásd e dokumentum 3.1.6. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
A természetes hűtőközeget alkalmazó üzletek százalékos aránya a hűtőbútorokkal rendelkező üzletek teljes számához viszonyítva Javaslatok:
|
Szervezet |
Kibocsátások |
Természetes hűtőközegek általános alkalmazása (Lásd e dokumentum 3.1.6. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
A BESZÁLLÍTÓI LÁNC KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
Igen/nem |
A mutató azt méri, hogy a kiskereskedő a beszállítói láncok javítása érdekében hajt-e végre szisztematikus módon minden kiemelt termékcsoportban programokat. Javaslatok:
|
Szervezet, termékek beszállítói lánca |
A beszállítói láncok környezeti teljesítményének javítása a következő alapmutatókat érinti:
|
A beszállítói láncok javítása érdekében minden kiemelt termékcsoportban programok kerülnek szisztematikus módon végrehajtásra (Lásd e dokumentum 3.2.1. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
Igen/nem |
A mutató azt méri, hogy a kiskereskedő értékeli-e a beszállítói láncok környezeti hatásait, és meghatározza-e a beszállítói láncok javításának hatásos mechanizmusait. Javaslatok:
|
Szervezet, termékek beszállítói lánca |
A beszállítói láncok környezeti teljesítményének javítása a következő alapmutatókat érinti:
|
A központi termékek beszerzésére szolgáló beszállítói láncok szisztematikus értékelése (egyénileg vagy konzorcium keretében) (Lásd e dokumentum 3.2.2. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott környezeti teljesítményszintűként tanúsított termékek eladásainak százalékos aránya |
A következők arányokat kell figyelembe venni: Az eladások százalékos aránya a következő termékcsoportokon belül:
|
Szervezet, termékcsoportok |
A környezetvédelmi minősítő rendszerek a következő alapmutatókat érintik:
|
Egy adott termékcsoporton belül a termékek 100 %-a harmadik fél által működtetett környezeti tanúsítási rendszerek keretében tanúsítva van. Egy adott termékcsoporton belül a saját márkanévvel forgalmazott termékek eladásainak 100 %-a teljesíti a kiskereskedő által meghatározott környezetvédelmi követelményeket. Az élelmiszer-termékcsoportokon belül az eladások 10 %-a ökológiai termékként (biotermékként) tanúsítva van. A pamuttermékek eladásainak 50 %-a ökológiai termékként (biotermékként) tanúsítva van. Az élelmiszerek körén kívül az egyes termékcsoportokon belül a termékek 10 %-a hivatalos, az ISO szerinti I. típusnak megfelelő környezetvédelmi címkét visel. (Lásd e dokumentum 3.2.2., 3.2.3., 3.2.4., 3.2.5., 3.2.6. és 3.2.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
A FUVAROZÁS ÉS A LOGISZTIKA KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
MJ/tkm |
A tüzelőanyag formájában közvetlenül elfogyasztott energiamennyiség egy tonnakilométerre vetítve, az árufuvarozási műveletekre összesen, valamint – a különböző szállítási módok összehasonlítása érdekében – szállítási módonkénti bontásban Javaslatok:
|
Szervezet Szállítási módok, fő útvonalak |
Energiahatékonyság Anyagfelhasználás hatékonysága |
— (Lásd e dokumentum 3.3.1., 3.3.2., 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5., 3.3.6. és 3.3.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
kg CO2-egyenérték per tkm |
A mutató az árufuvarozási műveletek környezeti hatékonyságát méri. Javaslatok:
|
Szervezet Szállítási módok, fő útvonalak Tüzelőanyag-típus |
Anyagfelhasználás hatékonysága Kibocsátások |
— (Lásd e dokumentum 3.3.1., 3.3.2., 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5., 3.3.6. és 3.3.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
kg CO2-egyenérték per fuvarozott légköbméter (vagy raklap) kg CO2-egyenérték per tonna fuvarozott áru |
A mutató az árufuvarozási műveletek összes környezeti hatását méri. A mutatóban megjelenik az is, hogy milyen távolságra történik a termékek fuvarozása. Értéke kisebb, ha a kiskereskedő a termékeket helyben/az adott régióban szerzi be. Javaslatok:
|
Szervezet Szállítási módok, fő útvonalak Termékcsoport |
Anyagfelhasználás hatékonysága Kibocsátások |
— (Lásd e dokumentum 3.3.1., 3.3.2., 3.3.3., 3.3.4., 3.3.5., 3.3.6. és 3.3.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
A mutató a hatékonyabb szállítási módoknak a kiskereskedő összes árufuvarozási műveletén belüli részarányát méri. Javaslatok:
|
Szervezet Fő útvonalak, de legalább különbségtétel a szárazföldi úton és a nem szárazföldi úton végzett fuvarozás között |
Energiahatékonyság Anyagfelhasználás hatékonysága |
Az elsődleges beszállítók és a kiskereskedelmi elosztóközpontok közötti szárazföldi árufuvarozás tonnakilométer vagy eladási érték szerint több mint 50 %-ban belvízi hajóúton vagy vasúton bonyolódik (ha az infrastruktúra ezt lehetővé teszi). A nem szárazföldi árufuvarozási műveletek eladási érték szerint több mint 99 %-ban hajón bonyolódnak. (Lásd e dokumentum 3.3.4. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
Igen/nem |
A mutató azt méri, hogy a kiskereskedő az elosztóhálózatait szisztematikus módon optimalizálja-e a logisztikai központok helyének stratégiai megválasztásával, horizontálisan központosított logisztika (központi raktárak) útján és közvetlen szállítással. Ide tartozik az is, hogy a kiskereskedő az üzletekbe árut szállító járműveket igénybe veszi-e a visszaúton hulladékfuvarozásra vagy beszállítói áruk fuvarozására, és alkalmaz-e telematikát, illetőleg kiterjesztett kiszállítási időszakokat. |
Szervezet |
Energiahatékonyság Anyagfelhasználás hatékonysága |
Az útvonaltervezés szisztematikus optimalizálása (Lásd e dokumentum 3.3.5. és 3.3.6. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
Javaslatok:
|
Szervezet |
Kibocsátások |
A tehergépjárművek 100 %-a teljesíti az EURO V szabvány követelményeit. (Lásd e dokumentum 3.3.7. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
kg/év tonna/év kg/m2év |
A képződő hulladék éves tömege. Javaslatok:
|
Szervezet Hulladéktípus, például: élelmiszer-hulladék, műanyag, papír és kartonpapír, fa, fémek, veszélyes anyagok stb. A hulladék sorsa: újrahasználat, külső újrafeldolgozás, fermentáció, adományozás stb. |
Hulladék |
— (Lásd e dokumentum 3.4.1. és 3.4.2. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
Az újrafeldolgozásra (például fermentálásra) el nem küldött élelmiszer-hulladék százalékos aránya az összes képződő élelmiszer-hulladékon belül |
Szervezet |
Hulladék |
Hulladéklerakókba és hulladékégető művekbe az élelmiszer-hulladék 0 %-a kerül. (Lásd e dokumentum 3.4.1. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
Az újrafeldolgozott anyagok tömege elosztva az összes hulladék tömegével Javaslatok:
|
Szervezet |
Anyagfelhasználás hatékonysága Hulladék |
Az üzlet működése hulladékgazdálkodási rendszert is tartalmaz, és ennek célja a másodlagos csomagolóanyagok 100 %-ának újrafeldolgozása vagy újrahasználata. (Lásd e dokumentum 3.4.2. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
|
% |
A fogyasztóktól visszavett csomagolások (például műanyag palackok) és használt termékek (például elemek és elektromos berendezések) részaránya az érintett termékek összes eladásához viszonyítva Javaslatok:
|
A visszavételre alkalmas csomagolás/termék típusa |
Anyagfelhasználás hatékonysága Hulladék |
A fogyasztók által visszahozott termékek aránya a nem betétes termékek esetében 80 %. A fogyasztók által visszahozott termékek aránya a betétes termékek esetében 95 %. (Lásd e dokumentum 3.4.3. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
ANYAGFELHASZNÁLÁS (A HŰTŐKÖZEG KIVÉTELÉVEL) |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
% |
A felhasznált tanúsított (például FSC) vagy újrahasznosított papír százalékos aránya a kereskedelmi kiadványokban |
— |
Anyagfelhasználás hatékonysága Hulladék |
A felhasznált papír 100 %-a tanúsított vagy újrahasznosított papír. (Lásd e dokumentum 3.5. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
VÍZGAZDÁLKODÁS |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
% |
Az esővízgyűjtő rendszerrel és/vagy az esővizet a talajba vezető rendszerrel rendelkező üzletek százalékos aránya |
— |
Víz |
A vízgazdálkodási rendszer tartalmazza az esővíz összegyűjtését és/vagy helyi talajba vezetését. (Lásd e dokumentum 3.6. pontját.) |
||||||||||||||||||||||||
A FOGYASZTÓK MAGATARTÁSA |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
db |
A pénztáraknál ingyenesen kínált vagy árusított műanyag bevásárlótáskák száma Javaslatok:
|
Ingyenes egyszer használatos műanyag bevásárlótáskák, ingyenes egyszer használatos biológiailag lebomló bevásárlótáskák, árusított egyszer használatos műanyag bevásárlótáskák, árusított egyszer használatos biológiailag lebomló bevásárlótáskák |
Anyagfelhasználás hatékonysága Hulladék |
A kiskereskedő a pénztáraknál nem kínál egyszer használatos bevásárlótáskákat. (Lásd e dokumentum 3.7. pontját.) |
(1) A tudományos és szakpolitikai jelentés nyilvánosan hozzáférhető a JRC IPTS internetes oldalain, a következő címen: http://susproc.jrc.ec.europa.eu/activities/emas/documents/RetailTradeSector.pdf Az ezen ágazati referenciadokumentumban rögzített, a legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatra és annak alkalmazhatóságára vonatkozó megállapítások, illetőleg a konkrét környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények a tudományos és szakpolitikai jelentésben dokumentált megállapításokon alapulnak. A jelentés minden háttér-információt és műszaki részletet tartalmaz.
(2) A Tanács 1993. június 29-i 1836/93/EGK tanácsi rendelete az ipari vállalkozásoknak a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 168., 1993.7.10., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről (HL L 114., 2001.4.24., 1. o.).
(4) A Bizottság 2013. március 4-i 2013/131/EU határozata az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket meghatározó felhasználói útmutatónak a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő létrehozásáról (HL L 76., 2013.3.19., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(6) A környezeti tényező jellegének közelítő besorolása az 1221/2009/EK rendeletben található fogalommeghatározások alapján. A környezeti tényező közvetett vagy közvetlen jellegét eseti alapon kell meghatározni.
(7) Ezeket a termékeket egy adott cég gyártja, de egy másik cég (például egy kiskereskedő) márkaneve alatt kerülnek kiskereskedelmi forgalomba. A saját márkanévvel forgalmazott termékek márkanevét kereskedelmi márkának is nevezik.
(8) A kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 50 főt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t (a Bizottság 2003/361/EK ajánlása).
(9) Ez a referenciakövetelmény az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvvel, illetőleg a „közel nulla energiaigényű épület” fogalmának nemzeti meghatározásával is összefügg. Ezt illusztrálja, illetve erre jelent példát a 20 kWh/m2 év küszöbérték: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52013DC0483:HU:NOT
Megjegyzés: Az energiahatékonysági irányelv alapján a nagyvállalatoknak első ízben 2015. december 5-ig, majd azt követően négyévente minősített szakértők igénybevételével energetikai auditot kell végrehajtaniuk.
(10) Ez a referenciakövetelmény a zöld közbeszerzéssel összefüggésben a kiskereskedelemben alkalmazott beltéri világításra vonatkozóan megállapított európai uniós követelményekkel is összefügg (alapkövetelmény: 3,5 W/m2/100 lux; átfogó követelmény: 3,2 W/m2/100 lux). Lásd: http://ec.europa.eu/environment/gpp/pdf/criteria/indoor_lighting_hu.pdf
(11) Az energiagazdálkodási rendszer része lehet az EMAS-nak.
(12) Alternatív mérőszám: a prEN 15603 szerinti telephelyi vagy telephelyközeli megújulóenergia-részarány.
(13) „Központi” terméknek az összértéküket tekintve nagy volumenben eladott termékek számítanak.
Ezzel szemben a „kiemelt” termékek azok, amelyek mind az eladás volumene (összértéke), mind pedig a környezeti hatás szempontjából a legfontosabbak. A kiskereskedő központi termékeinek meghatározása során értékelni kell e termékek környezeti hatásait, és csak a legfontosabbakkal kell tovább foglalkozni.
(14) I. típusú környezetvédelmi címkézés: harmadik fél tanúsításán alapuló környezetvédelmi címkézés (ISO 14024).
(15) A Bizottság 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 250., 2008.9.18., 1. o.).
(16) A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
(17) A járműkibocsátásokra vonatkozó EURO VI szabvány 2012 végén lépett hatályba, ezért a jövőre nézve ez tekinthető kiválósági referenciakövetelménynek.