1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „szellőztetőberendezés”: elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja;

2.   „lakóépületek szellőztetésére szolgáló berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely esetében

a)	a maximális légtömegáram nem haladja meg a 250 m3/h-t;

b)	a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nyilatkozata szerint a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

3.   „maximális légtömegáram”: a gyártó által megadott azon legnagyobb légtömegáram, amely a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például tiszta szűrőkkel ellátott) szellőztetőberendezés beépített szabályzói vagy a berendezéshez különálló szabályzók segítségével standard léghőmérsékleten (20 °C) és légnyomáson (101 325 Pa) elérhető; lakóépületeket szellőztető, légcsatornával ellátott berendezések esetében 100 Pa külső statikus nyomáskülönbség melletti légáramra megállapítva, lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezések esetében a 10 (minimum)-20-50-100-150-200-250 Pa össznyomáskülönbségek közül azon legalacsonyabb elérhető érték melletti légáramra megállapítva, amely egyenlő a mért nyomáskülönbség értékével, vagy majdnem eléri azt);

4.   „egyirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely csak egyetlen irányba – beltérből kültér felé (elszívás) vagy kültérből beltér felé (befúvás) – állít elő légáramot, és a mechanikusan előállított légáram természetes levegő bevezetésével vagy elszívásával egyenlítődik ki;

5.   „kétirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely a beltér és a kültér között állít elő légáramot, és rendelkezik mind elszívó, mind befúvó ventilátorral;

6.   „egyenértékű szellőztetőberendezés-modell”: az alkalmazandó termékinformációs követelmények szerint ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, de ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr által másik szellőztetőberendezés-modellként forgalomba hozott szellőztetőberendezés.

A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A szállítók kötelezettségei

4. cikk

A kereskedők kötelezettségei

A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről:

a)	az értékesítési helyeken kiállított, lakóépületeket szellőztető berendezések külső borításának elején vagy tetején – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kiállított címke;

b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, lakóépületeket szellőztető berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;

c)	a lakóépületeket szellőztető berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiával vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó hirdetésekben szerepeljen utalás az adott berendezés fajlagos energiafogyasztási osztályára;

d)	a lakóépületeket szellőztető berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban fel kell tüntetni az adott modell fajlagos energiafogyasztását, valamint mellékelni kell a szállító által rendelkezésre bocsátott használati utasítást.

5. cikk

Mérési módszerek

A 3. és 4. cikk szerinti információk megadása céljából a konkrét fajlagos energiafogyasztási osztályt a II. mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kell meghatározni. A fajlagos energiafogyasztást, az éves villamosenergia-fogyasztást, az éves fűtési megtakarítást, a maximális légtömegáramot és a hangteljesítményszintet a VIII. melléklet szerinti mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertan figyelembevételével.

6. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A szellőztetőberendezés megfelelésének ellenőrzése céljából a tagállamok a IX. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb 2020. január 1-ig felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a konzultációs fórum elé tárja.

Ennek során a Bizottság megvizsgálja különösen a rendelet hatályának az egyéb szellőztetőberendezésekre, nevesen a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre és a 30 W-nál kisebb teljes felvett elektromos teljesítményű berendezésekre való kiterjesztésének lehetőségét, a fajlagos energiafogyasztás számításának módját, valamint az igényfüggő szabályozású egyirányú és kétirányú szellőztetőberendezések osztályozását.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–IX. melléklethez

(1)   „fajlagos energiafogyasztás”, „SEC” (KWh/(m2.a) mértékegységben kifejezve): lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a VIII. mellékletnek megfelelően kiszámított együttható, amely egy lakótér vagy épület szellőztetése által felhasznált, a fűtött padlófelület egy négyzetméterére eső energiamennyiséget fejezi ki;

(2)   „hangteljesítményszint”, „LWA”: referencia-légáram mellett a készülékház által kibocsátott és a levegő által közvetített, 1 pikowatt (1 pW) hangteljesítményre vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint decibelben (dB) kifejezve;

(3)   „több sebességfokozatú meghajtószerkezet”: olyan ventilátormotor, amely a kikapcsolt (0) állapoton kívül legalább három sebességfokozaton működtethető;

(4)   „frekvenciaváltó”: a ventilátorral és a motorral egybeépített, illetve velük egy rendszerben működő vagy külön biztosított olyan elektronikus vezérlőberendezés, amely az elektromos motor tápáramát a légtömegáram szabályozása céljából folyamatosan alakítja;

(5)   „hővisszanyerő rendszer”: kétirányú szellőztetőberendezés olyan hőcserélővel ellátott része, melynek célja, hogy a távozó (szennyezett) levegő hőjét átadja a szellőző (friss) levegőnek;

(6)   „lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt”: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) a hővisszanyerő rendszer száraz állapotában, standard léghőmérsékleten és légnyomáson, referencia-légáram melletti kiegyenlített légtömegáram, valamint a belső és külső hőmérséklet közötti 13 K különbség mellett mérve, ventilátormotorokból származó hőnyereség miatti korrekció nélkül;

(7)   „belső szivárgás aránya”: hővisszanyerő rendszerrel ellátott, referencia-légtömegáram mellett működtetett szellőztetőberendezés esetében a szellőző levegőben jelen lévő távozó levegő légcsatornánál mért hányada, amely a távozó és a szellőző légáram között a készülékházon belül fellépő szivárgás eredményeként keletkezik; a vizsgálatot 100 Pa nyomáson kell végezni;

(8)   „átáramlási arány”: a távozó levegő azon hányada, amely a referencia-légáramot alapul véve visszakerül a regeneratív hőcserélő bemenő légáramába;

(9)   „külső szivárgás aránya”: a volumetrikus referencia-légáram azon hányada, amely egy berendezés készülékházából nyomásvizsgálat során kijut; az alulnyomás és túlnyomás vizsgálatát egyaránt 250 Pa nyomáson kell végezni;

(10)   „keveredés”: a beltéri és kültéri végegységeknél a légáramoknak a kifúvó és beszívó nyílások közötti azonnali recirkulálása, illetve rövidre zárása, mely légáramok ily módon nem járulnak hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében;

(11)   „keveredési ráta”: a távozó légáramnak a teljes referencia-légmennyiséghez viszonyított azon hányada, amely a beltéri és a kültéri végegységnél a kifúvó és beszívó nyílások között recirkulál, így nem járul hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében (a beltéri osztó légcsatornától 1 méterre mérve), a belső szivárgási arány levonásával;

(12)   „tényleges felvett teljesítmény” (W mértékegységben kifejezve): referencia-légtömegáram és annak megfelelő külső össznyomáskülönbség melletti felvett elektromos teljesítmény, amely magában foglalja a ventilátorok, a szabályzók (ideértve a távszabályzókat) és – amennyiben be van építve – a hőszivattyú elektromos igényét;

(13)   „fajlagos felvett teljesítmény”, „SPI” (W/(m3/h) mértékegységben kifejezve): a tényleges felvett teljesítmény (W) és a referencia-légtömegáram (m3/h) aránya;

(14)   „légtömegáram/nyomás diagram”: lakóépületeket szellőztető egyirányú berendezések vagy kétirányú berendezések osztó része tekintetében készített, a légtömegáramot (abszcissza) és a nyomáskülönbséget ábrázoló görbesor, ahol minden görbe egy adott ventilátorsebességet jelöl, és legalább nyolc egymástól egyenlő távolságra lévő tesztpontot tartalmaz, és a görbék számát a ventilátor elkülönülő opcionális sebességfokozatainak száma (egy, kettő vagy három) határozza meg, illetőleg frekvenciaváltós ventilátor esetében legalább egy minimum-, egy maximum- és egy megfelelő középgörbét tartalmaz, amely megközelíti az SPI-tesztelésnél alkalmazott referencia-légtömeget és nyomáskülönbséget;

(15)   „referencia-légtömegáram” (m3/s mértékegységben kifejezve): a légtömegáram/nyomás diagramban egy görbe azon pontjának abszcisszaértéke, amely a maximális légtömegáram legalább 70 %-ához, valamint légcsatornával ellátott berendezések esetében 50 Pa-hoz, légcsatorna nélküli berendezések esetében minimális nyomáshoz tartozó referenciaponton található, vagy ahhoz a legközelebb helyezkedik el. Kétirányú szellőztetőberendezések esetében a refencia-légtömegáram a légbefúvó kimenetre alkalmazandó;

(16)   „szabályozási tényező”, „CTRL”: a SEC kiszámításához alkalmazott korrekciós tag, melynek meghatározása a VIII. melléklet 1. táblázatában leírtaknak megfelelően, a szellőztetőberendezés részét képező szabályzó típusa szerint történik;

(17)   „szabályozási paraméter”: a szellőztetési igényt feltételezhetően reprezentatívan jelző, mérhető paraméter vagy paraméterek, pl. relatív nedvességszint (RH), szén-dioxid (CO2), illékony szerves vegyületek (VOC) vagy más gázok mennyisége, valamint jelenlét-, mozgás- vagy helyiséghasználat-érzékelés testhő infravörös érzékelése, ultrahanghullám-visszaverődés, fényforrások vagy berendezések emberi működtetéséből fakadó elektromos jelek alapján;

(18)   „kéziszabályzó”: bármely olyan szabályzótípus, amely nem alkalmaz igényfüggő szabályozást;

(19)   „igényfüggő szabályzó”: egy vagy több beépített vagy külön biztosított olyan eszköz, amely a berendezés légtömegáramát és/vagy a csövek légtömegáramait valamely szabályozási paraméter mérése során kapott eredmény alapján automatikusan szabályozza;

(20)   „időprogram-szabályzó”: a szellőztetőberendezés ventilátorsebességét/légtömegáramát (óraidő szerint) szabályozó időzíthető felhasználói interfész, amely lehetővé teszi a légtömegáramnak legalább hét napra, napi legalább két csökkentett légtömegáramú vagy légtömegáram nélküli időszakra történő kézi beállítását;

(21)   „igényfüggő szabályozású szellőztetés”, „DCV”: igényfüggő szabályzót alkalmazó szellőztetőberendezés;

(22)   „légcsatornával ellátott berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egy vagy több helyiségének vagy zárt terének légcsatornák révén történő szellőztetésére használnak, és légcsatorna-csatlakozással látnak el;

(23)   „légcsatorna nélküli berendezés”: egyedi helyiség szellőztetésére szolgáló olyan berendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egyetlen helyiségének vagy zárt terének szellőztetésére használnak, és nem látnak el légcsatorna-csatlakozással;

(24)   „központi igényfüggő szabályzó”: egy légcsatornával ellátott szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely az egész szellőztetett épület vagy épületrész tekintetében központi helyen elhelyezett egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

(25)   „helyi igényfüggő szabályzó”: egy szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely légcsatornával ellátott berendezés esetén egynél több, légcsatorna nélküli berendezés esetén egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

(26)   „statikus nyomás”, „psf”: az össznyomásnak a ventilátor dinamikus nyomásával csökkentett értéke;

(27)   „össznyomás” (pf): a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség;

(28)   „torlónyomás”: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk;

(29)   „dinamikus nyomás”: a kimeneten átáramló gáz tömegáramából és átlagos sűrűségéből, valamint a berendezés kimeneti területéből meghatározott nyomás;

(30)   „rekuperatív hőcserélő”: olyan, mozgó alkatrészek nélküli hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti; ilyen a párhuzamos áramlású, keresztáramú vagy ellenáramú, lemezes vagy csöves hőcserélő vagy ezek kombinációja, valamint a páradiffúziós, lemezes vagy csöves hőcserélő;

(31)   „regeneratív hőcserélő”: olyan, forgókerékkel rendelkező rotációs hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti, és amely rejtett hő átadását lehetővé tevő anyaggal, meghajtómechanizmussal, készülékházzal vagy vázzal, valamint a megkerülés és az egyik légáramból a másikba való szivárgás csökkentésére szolgáló tömítésekkel rendelkezik; az ilyen hőcserélők esetében a nedvesség-visszanyerés a felhasznált anyag függvényében eltérő mértékű;

(32)   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „légtömegáramának nyomásváltozás-érzékenysége”: a lakóépületeket szellőztető berendezés maximális légtömegáramától + 20 Pa és – 20 Pa külső össznyomáskülönbségen mért maximális eltérés aránya;

(33)   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „beltéri/kültéri légtömörsége”: a ventilátor(ok) kikapcsolt állapotában a beltér és a kültér között mért légtömegáram (m3/h mértékegységben kifejezve).

II. MELLÉKLET

Fajlagos energiafogyasztási osztályok

A lakóépületeket szellőztető berendezések fajlagos energiafogyasztási (SEC) osztályai átlagos éghajlati viszonyokkal számolva:

1. táblázat

Osztályozás 2016. január 1-jétől

SEC-osztály	SEC [kWh/a.m2]
A+ (leghatékonyabb)	SEC < – 42
A	– 42 ≤ SEC < – 34
B	– 34 ≤ SEC < – 26
C	– 26 ≤ SEC < – 23
D	– 23 ≤ SEC < – 20
E	– 20 ≤ SEC < – 10
F	– 10 ≤ SEC < 0
G (legkevésbé hatékony)	0 ≤ SEC

III. MELLÉKLET

A címke

IV. MELLÉKLET

Termékismertető adatlap

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, lakóépületeket szellőztető berendezések termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell az alábbi információkat:

a)	a szállító neve vagy védjegye;

b)	a szállító által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)	a fajlagos energiafogyasztás (SEC) kWh/(m2.a) mértékegységben megadva, minden releváns éghajlati zónára és SEC-osztályra;

d)	a gyártó által megadott, az e rendelet 2. cikke szerinti típusmeghatározás (egyirányú vagy kétirányú);

e)	a beépített vagy beépítésre szánt meghajtószerkezet típusa (több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezet);

f)	hővisszanyerő rendszer típusa (rekuperatív, regeneratív vagy nincs);

g)	a hővisszanyerés hőhatásfoka (%, illetve „n.a.”, ha a berendezés nem rendelkezik hővisszanyerő rendszerrel);

h)	maximális légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve;

i)	a ventilátormeghajtó (a motorszabályzó berendezéssel együttes) felvett elektromos teljesítménye maximális légtömegáram mellett (W);

j)	a hangteljesítményszint (LWA) a legközelebbi egész számra kerekítve;

k)	referencia-légtömegáram m3/s mértékegységben kifejezve;

l)	a referencia-nyomáskülönbség Pa mértékegységben kifejezve;

m)	az SPI W/(m3/h) mértékegységben kifejezve;

n)	a szabályozási tényező és a szabályozó típusa a releváns fogalommeghatározásnak és a VIII. melléklet 1. táblázatában szereplő osztályozásnak megfelelően;

o)	kétirányú szellőztetőberendezés esetében a gyártó nyilatkozata szerinti maximális belső és külső szivárgási arányok (%) vagy az átáramlási arány (csak regeneratív hőcserélőnél), valamint légcsatornával ellátott egyirányú szellőztetőberendezés esetében külső szivárgási arányok (%);

p)	azon légcsatorna nélküli kétirányú szellőztetőberendezések esetében, amelyek kialakításuk szerint nem rendelkeznek szellőző vagy távozó oldali légcsatorna-csatlakozással a keveredési arány;

q)

a lakóépületeket szellőztető, szűrőkkel történő működésre szánt berendezések esetében a szűrőkre vonatkozó vizuális figyelmeztetés elhelyezkedése és jellemzői, ideértve azt a szöveget, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a berendezés teljesítménye és energiahatékonysága szempontjából fontos rendszeresen cserélni a szűrőt;

r)	egyirányú szellőztetőberendezések esetében az arra vonatkozó útmutatás, hogy az előírás szerinti befúvó-/elszívórácsok hogyan építendők be a homlokzatba természetes levegő befúvása/eltávolítása céljából;

s)	az elő-, össze- és szétszerelési útmutató internetes elérhetősége;

t)	csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a légtömegáram nyomásváltozás-érzékenysége + 20 Pa és – 20 Pa nyomásváltozásra;

u)	csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a beltéri/kültéri légtömörség m3/h mértékegységben kifejezve;

v)	az éves villamosenergia-fogyasztás (AEC) kWh villamos energia/év mértékegységben megadva;

w)	az éves fűtési megtakarítás (AHS) kWh primer energia/év mértékegységben, valamennyi éghajlattípusra (átlagos, meleg, hideg) megadva.

V. MELLÉKLET

Műszaki dokumentáció

A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)	a szállító neve és címe;

b)	a szállító által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)	adott esetben az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozások;

d)	az alkalmazott más számítási módszerek, mérési szabványok és előírások, ha vannak ilyenek;

e)	a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy neve és aláírása;

f)	adott esetben a mérések műszaki paraméterei a VIII. melléklettel összhangban, a következők szerint:

g)	befoglaló méretek;

h)	a lakóépületeket szellőztető berendezés típusának megjelölése;

i)	a modell fajlagos energiafogyasztási osztálya a II. melléklet szerint;

j)	a fajlagos energiafogyasztás (SEC) minden releváns éghajlati zónára;

k)	a hangteljesítményszint (LWA);

l)	a VIII. melléklettel összhangban elvégzett számítások eredményei.

A szállító a fenti jegyzéket a jegyzék végén további információkkal egészítheti ki.

VI. MELLÉKLET

Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)

VII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

VIII. MELLÉKLET

Mérések és számítások

---

(*1)  A jégmentesítés kizárólag a rekuperatív hőcserélővel rendelkező kétirányú berendezésekre vonatkozik, és kiszámítása az alábbiak szerint történik: Qdefr = tdefr*Δtdefr*cair*qnet*pef. Az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr  = 0.

IX. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A tagállami hatóságok az II. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen, lakóépületeket szellőztető berendezést vetnek vizsgálat alá. Amennyiben a mért értékek vagy az azok alapján kiszámított értékek az 3. cikk értelmében – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem egyeznek a gyártó által megadott értékekkel, a méréseket másik három berendezésen is el kell végezni.

Ha az ezen berendezésekre mért értékek számtani középértéke – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem felel meg a követelményeknek, a modellt és minden vele egyenértékű modellt úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a II. melléklet követelményeinek.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállamok a fenti vizsgálatok során a VIII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

1. táblázat

Paraméter	Ellenőrzési tűrések
SPI	A mért érték legfeljebb 1,07-szorosa lehet a gyártó által megadott maximális értéknek.
A lakóépületeket szellőztető berendezés hőhatásfoka	A mért érték legalább 0,93-szorosa a gyártó által megadott minimális értéknek.
Hangteljesítményszint	A mért érték 2 dB-nél többel nem haladhatja meg a gyártó által megadott maximális értéket.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket a műszaki dokumentációban szereplő értékek megengedett tűréseként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén és az (elektronikus) termékismertető adatlapon megadott értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban található értékek.