a)

a maximális légtömegáram nem haladja meg a 250 m3/h-t;

b)

a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nyilatkozata szerint a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

a)

e rendelet hatályának esetleges kiterjesztése a 30 W-nál kisebb felvett elektromos teljesítményű egyirányú berendezésekre, valamint azon kétirányú szellőztetőberendezésekre, amelyek ventilátorainak felvett elektromos összteljesítménye légáramlatonként nem éri el a 30 W-ot;

b)

a VI. mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések;

c)

az alacsony energiafogyasztású szűrők energiahatékonyságra gyakorolt hatásai figyelembevételének helyénvalósága;

d)

egy szigorúbb környezettudatos tervezési követelményeket előíró további szakasz megállapításának szükségessége.

1.

Fogalommeghatározások:

1.   „fajlagos energiafogyasztás”, „SEC” (KWh/(m2.a) mértékegységben kifejezve): lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a VIII. mellékletnek megfelelően kiszámított együttható, amely egy lakótér vagy épület szellőztetése által felhasznált, a fűtött padlófelület egy négyzetméterére eső energiamennyiséget fejezi ki;

2.   „hangteljesítményszint”, „LWA”: referencia-légáram mellett a készülékház által kibocsátott és a levegő által közvetített, 1 pikowatt (1 pW) hangteljesítményre vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint decibelben (dB) kifejezve;

3.   „több sebességfokozatú meghajtószerkezet”: olyan ventilátormotor, amely a kikapcsolt (0) állapoton kívül legalább három sebességfokozaton működtethető;

4.   „frekvenciaváltó”: a ventilátorral és a motorral egybeépített, illetve velük egy rendszerben működő vagy külön biztosított olyan elektronikus vezérlőberendezés, amely az elektromos motor tápáramát a légtömegáram szabályozása céljából folyamatosan alakítja;

5.   „hővisszanyerő rendszer”: kétirányú szellőztetőberendezés olyan hőcserélővel ellátott része, melynek célja, hogy a távozó (szennyezett) levegő hőjét átadja a szellőző (friss) levegőnek;

6.   „lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt”: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) a hővisszanyerő rendszer száraz állapotában, standard léghőmérsékleten és légnyomáson, referencia-légáram melletti kiegyenlített légtömegáram, valamint a belső és külső hőmérséklet közötti 13 K különbség mellett mérve, ventilátormotorokból származó hőnyereség miatti korrekció nélkül;

7.   „belső szivárgás aránya”: hővisszanyerő rendszerrel ellátott, referencia-légtömegáram mellett működtetett szellőztetőberendezés esetében a szellőző levegőben jelen lévő távozó levegő légcsatornánál mért hányada, amely a távozó és a szellőző légáram között a készülékházon belül fellépő szivárgás eredményeként keletkezik; a vizsgálatot lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 100 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa nyomáson kell végezni;

8.   „átáramlási arány”: a távozó levegő azon hányada, amely a referencia-légáramot alapul véve visszakerül a regeneratív hőcserélő bemenő légáramába;

9.   „külső szivárgás aránya”: a referencia-légáramból származó szivárgás azon hányada, amely nyomásvizsgálat során a környező levegőből egy berendezés készülékházába, illetve abból a környező levegőbe jut; az alulnyomás és túlnyomás vizsgálatát lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 400 Pa nyomáson kell végezni;

10.   „keveredés”: a beltéri és kültéri végegységeknél a légáramoknak a kifúvó és beszívó nyílások közötti azonnali recirkulálása, illetve rövidre zárása, mely légáramok ily módon nem járulnak hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében;

11.   „keveredési ráta”: a távozó légáramnak a teljes referencia-légmennyiséghez viszonyított azon hányada, amely a beltéri és a kültéri végegységnél a kifúvó és beszívó nyílások között recirkulál, így nem járul hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében (a beltéri osztó légcsatornától 1 méterre mérve), a belső szivárgási arány levonásával;

12.   „tényleges felvett teljesítmény” (W mértékegységben kifejezve): referencia-légtömegáram és annak megfelelő külső össznyomáskülönbség melletti felvett elektromos teljesítmény, amely magában foglalja a ventilátorok, a szabályzók (ideértve a távszabályzókat) és – amennyiben be van építve – a hőszivattyú elektromos igényét;

13.   „fajlagos felvett teljesítmény”, „SPI”(W/(m3/h) mértékegységben kifejezve): a tényleges felvett teljesítmény (W) és a referencia-légtömegáram (m3/h) aránya;

14.   „légtömegáram/nyomás diagram”: lakóépületeket szellőztető egyirányú berendezések vagy kétirányú berendezések osztó része tekintetében készített, a légtömegáramot (abszcissza) és a nyomáskülönbséget ábrázoló görbesor, ahol minden görbe egy adott ventilátorsebességet jelöl, és legalább nyolc egymástól egyenlő távolságra lévő tesztpontot tartalmaz, és a görbék számát a ventilátor elkülönülő opcionális sebességfokozatainak száma (egy, kettő vagy három) határozza meg, illetőleg frekvenciaváltós ventilátor esetében legalább egy minimum-, egy maximum- és egy megfelelő középgörbét tartalmaz, amely megközelíti az SPI-tesztelésnél alkalmazott referencia-légtömeget és nyomáskülönbséget;

15.   „referencia-légtömegáram” (m3/s mértékegységben kifejezve): a légtömegáram/nyomás diagramban egy görbe azon pontjának abszcisszaértéke, amely a maximális légtömegáram legalább 70 %-ához, valamint légcsatornával ellátott berendezések esetében 50 Pa-hoz, légcsatorna nélküli berendezések esetében minimális nyomáshoz tartozó referenciaponton található, vagy ahhoz a legközelebb helyezkedik el; Kétirányú szellőztetőberendezések esetében a referencia-légtömegáram a légbefúvó kimenetre alkalmazandó.

16.   „szabályozási tényező”, „CTRL”: a SEC kiszámításához alkalmazott korrekciós tag, melynek meghatározása a VIII. melléklet 1. táblázatában leírtaknak megfelelően, a szellőztetőberendezés részét képező szabályzó típusa szerint történik;

17.   „szabályozási paraméter”: a szellőztetési igényt feltételezhetően reprezentatívan jelző, mérhető paraméter vagy paraméterek, pl. relatív nedvességszint (RH), szén-dioxid (CO2), illékony szerves vegyületek (VOC) vagy más gázok mennyisége, valamint jelenlét-, mozgás- vagy helyiséghasználat-érzékelés testhő infravörös érzékelése, ultrahanghullám-visszaverődés, fényforrások vagy berendezések emberi működtetéséből fakadó elektromos jelek alapján;

18.   „kéziszabályzó”: bármely olyan szabályzótípus, amely nem alkalmaz igényfüggő szabályozást;

19.   „igényfüggő szabályzó”: egy vagy több beépített vagy külön biztosított olyan eszköz, amely a berendezés légtömegáramát és/vagy a csövek légtömegáramait valamely szabályozási paraméter mérése során kapott eredmény alapján automatikusan szabályozza;

20.   „időprogram-szabályzó”: a szellőztetőberendezés ventilátorsebességét/légtömegáramát (óraidő szerint) szabályozó időzíthető felhasználói interfész, amely lehetővé teszi a légtömegáramnak legalább hét napra, napi legalább két csökkentett légtömegáramú vagy légtömegáram nélküli időszakra történő kézi beállítását;

21.   „igényfüggő szabályozású szellőztetés”, „DCV”: igényfüggő szabályzót alkalmazó szellőztetőberendezés;

22.   „légcsatornával ellátott berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egy vagy több helyiségének vagy zárt terének légcsatornák révén történő szellőztetésére használnak, és légcsatorna-csatlakozással látnak el;

23.   „légcsatorna nélküli berendezés”: egyedi helyiség szellőztetésére szolgáló olyan berendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egyetlen helyiségének vagy zárt terének szellőztetésére használnak, és nem látnak el légcsatorna-csatlakozással;

24.   „központi igényfüggő szabályzó”: egy légcsatornával ellátott szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely az egész szellőztetett épület vagy épületrész tekintetében központi helyen elhelyezett egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

25.   „helyi igényfüggő szabályzó”: egy szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely légcsatornával ellátott berendezés esetén egynél több, légcsatorna nélküli berendezés esetén egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

26.   „statikus nyomás”, „psf”: az össznyomásnak a ventilátor dinamikus nyomásával csökkentett értéke;

27.   „össznyomás” (pf): a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség;

28.   „torlónyomás”: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk;

29.   „dinamikus nyomás”: a kimeneten átáramló gáz tömegáramából és átlagos sűrűségéből, valamint a berendezés kimeneti területéből meghatározott nyomás;

30.   „rekuperatív hőcserélő”: olyan, mozgó alkatrészek nélküli hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti; ilyen a párhuzamos áramlású, keresztáramú vagy ellenáramú, lemezes vagy csöves hőcserélő vagy ezek kombinációja, valamint a páradiffúziós, lemezes vagy csöves hőcserélő;

31.   „regeneratív hőcserélő”: olyan, forgókerékkel rendelkező rotációs hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti, és amely rejtett hő átadását lehetővé tevő anyaggal, meghajtómechanizmussal, készülékházzal vagy vázzal, valamint a megkerülés és az egyik légáramból a másikba való szivárgás csökkentésére szolgáló tömítésekkel rendelkezik; az ilyen hőcserélők esetében a nedvesség-visszanyerés a felhasznált anyag függvényében eltérő mértékű;

32.   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „légtömegáramának nyomásváltozás-érzékenysége”: a lakóépületeket szellőztető berendezés maximális légtömegáramától + 20 Pa és – 20 Pa külső össznyomáskülönbségen mért maximális eltérés aránya;

33.   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „beltéri/kültéri légtömörsége”: a ventilátor(ok) kikapcsolt állapotában a beltér és a kültér között mért légtömegáram (m3/h mértékegységben kifejezve);

34.   „kettős felhasználású berendezés”: a 305/2011/EU rendeletben meghatározott, építményekre vonatkozó alapvető tűzbiztonsági követelményeknek megfelelő szellőztetőberendezés, amely egyaránt alkalmas szellőztetési célokra, valamint tűzvédelmi célra és füstelvezetésre;

35.   „bypass-funkció”: bármely megoldás, amely megkerüli a hőcserélőt, vagy automatikusan vagy manuálisan szabályozza annak hővisszanyerő teljesítményét anélkül, hogy a légáramnak fizikailag meg kellene kerülnie azt (például nyári áteresztő doboz, rotorsebesség-szabályozás, légáram-szabályozás);

2.

Az I. melléklet 1. részében szereplő fogalommeghatározásokat kiegészítő, nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó fogalommeghatározások:

1.   „névleges felvett elektromos teljesítmény”, „P” (kW mértékegységben kifejezve): a ventilátormeghajtók – ideértve bármely motorszabályzó tartozékot – tényleges villamosenergia-felvétele névleges külső nyomáson és névleges légtömegáram mellett;

2.   „ventilátor hatásfoka, ηfan”: a (referenciakonfigurációjú) szellőztetőberendezés ventilátorának (egyedi ventilátorainak) a motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló statikus hatásfoka névleges légáram és névleges külső nyomásesés mellett;

3.   „kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja”: készülékházzal, legalább két (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, hővisszanyerő rendszerrel, a szellőző oldalon tiszta finomszűrővel, a távozó oldalon tiszta középfinom szűrővel felszerelt termék;

4.   „egyirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja”: készülékházzal, legalább egy (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, és amennyiben a terméket rendeltetése szerint a szellőző oldalon szűrővel kell felszerelni, tiszta finomszűrővel felszerelt termék;

5.   „ventilátor minimális hatásfoka”, „ηνu”: az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések hatásfokára vonatkozó egyedi minimumkövetelmény;

6.   „névleges légtömegáram”, „qnom” (m3/s mértékegységben kifejezve): egy nem lakóépületeket szellőztető berendezésre megadott, 20 °C standard léghőmérsékleten és 101 325 Pa standard légnyomáson megállapított tervezési légtömegáram a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például szűrőket is tartalmazó) berendezés esetében;

7.   „névleges külső nyomás”, „Δps, ext” (Pa mértékegységben kifejezve): a megadott tervezési külső statikus nyomáskülönbség névleges légtömegáram mellett;

8.   „maximális mért ventilátorsebesség”, „vfan_rated” (percenkénti fordulatszámban [rpm] kifejezve): a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti ventilátorsebesség;

9.   „ventilátorkomponensek belső nyomásesése”, „Δps,int” (Pa mértékegységben kifejezve): a névleges légáram melletti statikusnyomás-esések összege referenciakonfigurációval rendelkező kétirányú szellőztetőberendezés vagy egyirányú szellőztetőberendezés esetében;

10.   „nem ventilátorhoz tartozó további komponensek belső nyomásesése”, „Δps,add” (Pa mértékegységben kifejezve): a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti összes statikusnyomás-esésnek a ventilátorkomponensek belső nyomásesésével (Δps,int ) csökkentett összege;

11.   „nem lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt_nrvu”: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) száraz referenciakörülmények között, kiegyenlített légáram és 20 K beltéri-kültéri léghőmérséklet-különbség mellett mérve, nem beszámítva a ventilátormotorokból és belső szivárgásokból származó hőnyereséget;

12.   „ventilátorkomponensek belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint”: a ventilátorkomponensek belső nyomásesésének és a ventilátor hatásfokának aránya referenciakonfiguráció esetében, W/(m3/s) mértékegységben kifejezve;

13.   „ventilátorkomponensek maximális belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint_limit” (W/(m3/s) mértékegységben kifejezve): az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések esetében az SFPint-re vonatkozó egyedi hatásfok-követelmény;

14.   „közvetítőközeges hővisszanyerő rendszer”: olyan hővisszanyerő rendszer, ahol a szellőztetett térben a távozó oldalon található hővisszanyerő készülék és az osztó oldalon található, a visszanyert hőt a légáramnak átadó készülék egy hőátadórendszeren keresztül kapcsolódik egymáshoz, ahol a hővisszanyerő rendszer két oldala az épület különböző részeiben szabadon elhelyezhető;

15.   „áramlási sebesség” (m/s mértékegységben kifejezve): a szellőző és a távozó levegő sebessége közül a nagyobb érték. Az áramlási sebesség a szellőztetőberendezésen belüli egységnyi keresztmetszeten átáramló szellőző, illetve távozó levegő áramlási sebessége. A sebességet az adott egység szűrővel ellátott részének, szűrő hiányában pedig a ventilátort magában foglaló részének keresztmetszetére vonatkoztatva kell meghatározni;

16.   „hatásfokbónusz”, „E”: azon tény figyelembevételére szolgáló korrekciós tag, miszerint a hővisszanyerés hatékonyságának növekedésével nagyobb nyomásesés történik, ami miatt nagyobb specifikus ventilátorteljesítmény szükséges;

17.   „szűrőkre vonatkozó korrekciós tag”, „F” (Pa mértékegységben kifejezve): abban az esetben alkalmazandó korrekciós tag, amikor a berendezés eltér a kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációjától;

18.   „finomszűrő”: a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

19.   „középfinom szűrő”: a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

20.   „szűrőhatásfok”: a szűrő által felfogott porhányad és a szűrőbe bekerülő mennyiség átlagos aránya a IX. mellékletben a finom- és a középfinom szűrők tekintetében meghatározott feltételek szerint.

—

ha a modellből évi ötnél kevesebb darabot gyártanak, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit,

—

ha a modellből legalább évi öt darabot gyártanak, akkor a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá.

a)

SEC: a kétirányú szellőztetőberendezéseknél – 42 kWh/(m2.a), az egyirányú szellőztetőberendezéseknél – 27 kWh/(m2.a).

b)

Hővisszanyerés, ηt: a kétirányú szellőztetőberendezéseknél 90 %.

a)

SFPint: a legalább 2 m3/s légtömegáramú, nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknél 150 W/(m3/s) a 2. szakasz szerinti határérték alatt; a 2 m3/s-nál alacsonyabb légtömegáramú, nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknél 250 W/(m3/s) a 2. szakasz szerinti határérték alatt.

b)

Hővisszanyerés, ηt_nrvu : 85 %, közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerrel 80 %.

2016. január 1-jétől:

2018. január 1-jétől