4.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 317/56


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1144/2014/EU RENDELETE

(2014. október 22.)

a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A 3/2008/EK tanácsi rendelet (4) értelmében az Unió tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket hajthat végre a belső piacon és harmadik országokban a mezőgazdasági termékekre és termelési módszereikre, valamint egyes, mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerekre vonatkozóan.

(2)

Figyelembe véve egyfelől a felgyülemlett tapasztalatokat, másfelől a mezőgazdasági ágazatban és a piacokon az Unión belül és azon kívül várható fejleményeket, helyénvaló felülvizsgálni, valamint koherensebbé és hatékonyabbá tenni a 3/2008/EK rendelettel létrehozott rendszert. Következésképpen helyénvaló hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani a 3/2008/EK rendeletet.

(3)

Ezen tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések célja az, hogy megerősítsék az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességét, és ezáltal hozzájáruljanak a verseny méltányosabbá tételéhez a belső piacon és harmadik országokban egyaránt. Konkrétabban a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét az uniós mezőgazdasági termékek és termelési módszerek értékeire, és növeljék az uniós minőségrendszerek ismertségét és elismertségét. Növelniük kell továbbá az uniós mezőgazdasági termékek versenyképességét és fogyasztását, azok ismertségét mind az Unión belül, mind pedig azon kívül, valamint e termékek piaci részesedését, különös tekintettel a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országbeli piacokra. Súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén ezen intézkedéseknek elő kell segíteniük a rendes piaci viszonyok helyreállítását. E tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek hasznosan ki kell egészíteniük és támogatniuk kell a tagállamok által alkalmazott intézkedéseket. Annak érdekében, hogy célt érjenek, a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket továbbra is mind az Unión belül, mind pedig azon kívül végre kell hajtani.

(4)

Az intézkedéseknek az uniós termékek eredetiségének előtérbe helyezésére is irányulniuk kell, hogy ezáltal a fogyasztók megfelelőbb ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy milyen előnyökkel bírnak az eredeti termékek az utánzatokhoz vagy a hamisítványokhoz képest; ezáltal mind az Unióban, mind a harmadik országokban jelentős mértékben növelhető lenne az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai minőségrendszerekben való részvételt igazoló szimbólumok, jelölések és rövidítések ismertsége.

(5)

Az Unió egyik erőssége az élelmiszer-termelést illetően a termékek sokszínűségében és különböző földrajzi térségekhez, valamint különféle hagyományos módszerekhez kapcsolódó, és különleges ízeket biztosító egyedi jellemzőiben rejlik, amelyek biztosítják azt a változatosságot és eredetiséget, amit a fogyasztók egyre inkább keresnek mind az Unióban, mind pedig azon kívül.

(6)

Az Unió mezőgazdasági termékeinek és élelmiszereinek lényegi tulajdonságaival kapcsolatos információk mellett a támogatható intézkedések a fogyasztók számára hasznos üzenetek – például a tápértékre, ízre, hagyományra, sokszínűségre és kultúrára vonatkozó információk – közlésére is kiterjedhetnek.

(7)

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe bizonyos márkákat vagy eredeteket. Ugyanakkor a bemutatók, kóstolók, valamint a tájékoztató és promóciós anyagok minőségének és hatékonyságának javítása érdekében lehetővé kell tenni a kereskedelmi márkának és a termék eredetének megjelölését, feltéve, hogy nem sérül a megkülönböztetés tilalmának elve, és hogy az intézkedések nem arra irányulnak, hogy pusztán a termék eredetére való hivatkozással ösztönözzenek valamely termék fogyasztására. Ezen intézkedéseknek továbbá az uniós jog általános elveit is tiszteletben kell tartaniuk, és nem vezethetnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szabad mozgásának korlátozásához, amely sértené az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34. cikkét. Külön szabályokat kell meghatározni a márkának és az eredetnek a kampány fő uniós üzenetéhez viszonyított feltüntetésére vonatkozóan.

(8)

Az Unió főként feldolgozott mezőgazdasági termékeket – többek között az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket – exportál. Ezért indokolt a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő egyes termékekre is kiterjeszteni. Ez összhangban állna a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb rendszereivel, például az európai minőségrendszerekkel, amelyek már jelenleg is kiterjednek e termékekre.

(9)

A borokkal kapcsolatos, a KAP részét képező uniós tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések az egyik legfontosabb elemei a borászati ágazat számára előirányzott támogatási programoknak. A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések csak az eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazhatóak. Az egyszerű programok esetében az adott programnak valamely másik mezőgazdasági termékre vagy élelmiszerre is ki kell terjednie. Hasonlóképpen, az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) a halászati és akvakultúra-termékek promóciójáról rendelkezik. Következésképpen indokolt, hogy az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek csak abban az egyetlen esetben képezhessék valamely, e rendszer keretében megvalósuló tájékoztatásnyújtási vagy promóciós intézkedés tárgyát, ha valamely másik mezőgazdasági termékhez vagy élelmiszerhez kapcsolódnak.

(10)

Az uniós minőségrendszerek és a tagállamok által elismert minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékekre alkalmazhatók a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések, mivel az ilyen rendszerek biztosítékokat adnak a fogyasztóknak a termék vagy az alkalmazott termelési folyamat minősége és jellemzői tekintetében, hozzáadott értéket teremtenek az érintett termékek esetében és növelik azok piaci lehetőségeit. Hasonlóképpen, az ökológiai termelési módszerre, valamint a legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági termékek emblémájára is alkalmazhatók a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések.

(11)

A 2001–2011-es időszakban a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekre előirányzott költségvetésen belül csak 30 %-ot tett ki a harmadik országbeli piacokat célzó intézkedésekre fordított összegek aránya, miközben e piacok jelentős növekedési potenciált rejtenek magukban. Ezért szükség van olyan szabályokra, amelyek – különösen nagyobb mértékű pénzügyi támogatás nyújtása révén – ösztönzik az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozóan harmadik országokban végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések számának növelését.

(12)

A végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében azokat tájékoztatási és promóciós programok keretében kell megvalósítani. Ilyen programokat ezidáig szakmai vagy szakmaközi szervezetek nyújtottak be. A javasolt intézkedések számának növelése és minőségük javítása érdekében indokolt a kedvezményezettek körét az agrár-élelmiszer-ipari ágazatban működő olyan termelői szervezetekre és azok szövetségeire, csoportosulásokra és szervekre is kiterjeszteni, amelyek célja és tevékenysége a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra és azok promóciójára irányul.

(13)

Az Unió által társfinanszírozott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek konkrét uniós dimenzióval kell rendelkezniük. Ebből a célból, valamint annak érdekében, hogy ne aprózódjanak szét a finanszírozási eszközök, és hogy ezeken a mezőgazdasági termékekkel és bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra és azok promóciójára irányuló intézkedéseken keresztül fokozódjon Európa láthatósága, indokolt kidolgozni egy munkaprogramot, amely meghatározza az intézkedések stratégiai prioritásait a megcélzandó közönség, termékek, rendszerek és piacok tekintetében, valamint a közlendő tájékoztató és promóciós üzenetek jellemzőit. A programot az e rendelet alapján meghatározott általános és konkrét célkitűzéseknek megfelelően kell kidolgozni, és a programnak a promóciós és tájékoztatási politika következetességének biztosítása érdekében figyelembe kell vennie a piacok által nyújtott lehetőségeket, továbbá a tagállamok és a piaci szereplők által a belső piacon és a harmadik országok piacain végrehajtott tevékenységek kiegészítésének és támogatásának szükségességét. E célból a program kidolgozásakor a Bizottságnak konzultálnia kell a tagállamokkal és az érdekelt felekkel.

(14)

A munkaprogramnak – többek között – súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén alkalmazandó különleges rendelkezéseket kell tartalmaznia. Ezenfelül a Bizottságnak különösen szem előtt kell tartania a kis- és középvállalkozásoknak az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 219., 220. és 221. cikkében előírt rendkívüli intézkedések előnyeiből részesülő agrár-élelmiszer-ipari ágazatban játszott meghatározó szerepét, valamint – a harmadik országokat célzó intézkedések esetében – az Unió közös kereskedelempolitikájának hatálya alá tartozó szabadkereskedelmi megállapodásokat. A program kidolgozásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a hegyvidéki területek, a szigetek és az Unió legkülső régióinak hátrányos helyzetét is.

(15)

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a szóban forgó intézkedések végrehajtásával versenyeztetési eljárás útján kiválasztott végrehajtó szerveket kell megbízni. Kellően indokolt esetekben ugyanakkor a javaslattevő szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani programjuk bizonyos részeinek közvetlen végrehajtására.

(16)

A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját kezdeményezésére hajtson végre tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket – többek között magas szintű küldetéseket –, különösen abból a célból, hogy hozzájáruljon új piacok megnyitásához. A Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy saját kampányt folytathasson annak érdekében, hogy súlyos piaci zavar vagy a fogyasztói bizalom elvesztése esetén gyorsan és hatékonyan reagálhasson. Szükség esetén a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az ilyen kampányok végrehajtását tervező saját kezdeményezéseit. Amennyiben az említett körülmények esetén a Bizottság intézkedéseket tesz, a folyamatban lévő egyszerű és összetett tájékoztatási és promóciós programok előirányzatai nem csökkenthetők.

(17)

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseken túlmenően szükség van arra, hogy a Bizottság uniós szintű technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat fejlesszen ki és koordináljon, abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplőknek a társfinanszírozott programokban való részvételhez, hatékony kampányok megvalósításához, illetve exporttevékenységeik fejlesztéséhez. E szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk különösen olyan útmutatások rendelkezésre bocsátását, amelyek segítséget nyújtanak a lehetséges kedvezményezettnek az e politikához fűződő szabályok és eljárások betartásához.

(18)

Az uniós termékek harmadik országok piacain való promóciójával kapcsolatos törekvések az utánzatok és a hamisítványok miatt kialakuló versenyhelyzetben időnként zátonyra futnak. A Bizottság által kifejlesztett technikai segítségnyújtási szolgáltatások kiterjednének az ágazatnak nyújtott, az uniós termékek utánzatokkal és hamisítványokkal szembeni megvédésével kapcsolatos tanácsadásra is.

(19)

A KAP szabályozási környezetének egyszerűsítése fontos prioritás az Unió számára. Ezt a megközelítést e rendeletre is alkalmazni kell. Indokolt különösen felülvizsgálni a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések adminisztratív irányítására vonatkozó elveket abból a célból, hogy azok egyszerűbbekké váljanak, és hogy lehetővé váljon a Bizottság számára, hogy megállapítsa a programjavaslatok benyújtására, értékelésére és kiválasztására alkalmazandó szabályokat és eljárásokat. Ugyanakkor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamok időben tájékoztatást kapjanak valamennyi javasolt és kiválasztott programról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a beérkezett javaslatok számára, az érintett tagállamokra és ágazatokra, valamint a javaslatok értékelésének eredményére.

(20)

A különböző tagállamok gazdasági szereplői közötti együttműködés lényeges mértékben hozzájárul az uniós hozzáadott érték növekedéséhez és az uniós mezőgazdasági termékek sokszínűségének fokozottabb láthatóvá tételéhez. Annak ellenére, hogy a különböző tagállamokban működő javaslattevő szervezetek által közösen kidolgozott programok elsőbbséget élveznek, az ilyen programokra fordított összegek a 2001–2011-es időszakban csupán 16 %-át tették ki a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekre előirányzott költségvetésnek. Ebből következően indokolt olyan, különösen az összetett programok irányítását érintő új rendelkezéseket bevezetni, amelyek révén kiküszöbölhetők a megvalósításukat jelenleg akadályozó nehézségek.

(21)

Meg kell határozni a finanszírozásra vonatkozó szabályokat. Annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt javaslattevő szervezetek is osztozzanak a felelősségben, indokolt úgy rendelkezni, hogy főszabály szerint az Unió a programokhoz kapcsolódó költségeknek csupán egy részét fedezze. Azonban bizonyos, a KAP végrehajtásához nem kapcsolódó adminisztratív és személyzettel kapcsolatos költségek a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések szerves részét képezik, és esetükben biztosítani kell az uniós finanszírozásra való jogosultságot.

(22)

Minőségének javítása és eredményességének igazolása érdekében minden intézkedést nyomon kell követni és értékelni kell. Ezzel összefüggésben össze kell állítani a vonatkozó mutatók jegyzékét, és értékelni kell a promóciós politika által a stratégiai célkitűzések tekintetében kifejtett hatást. A Bizottságnak létre kell hoznia a szóban forgó politika nyomonkövetési és értékelési keretét, amelynek összhangban kell állnia a KAP közös nyomonkövetési és értékelési keretével.

(23)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. E felhatalmazásnak – az e rendelet I. mellékletében szereplő lista kiegészítéseként – ki kell terjednie a javaslattevő szervezetek támogathatósági kritériumaira, a végrehajtó szervek kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás feltételeire, az egyszerű programok esetében alkalmazandó konkrét támogathatósági feltételekre, a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések költségeire, az adminisztratív és személyzettel kapcsolatos költségekre és a 3/2008/EK rendeletből e rendeletbe való átmenet megkönnyítésére irányuló rendelkezésekre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(24)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan: a kereskedelmi márkáknak termékbemutatók és -kóstolók alkalmával, illetve a tájékoztató és promóciós anyagokon történő feltüntetésére, valamint az eredetnek a tájékoztató és promóciós anyagokon történő feltüntetésére vonatkozó részletes szabályok; az éves munkaprogramok; az egyszerű programok kiválasztása; az arra vonatkozó részletes szabályok, hogy milyen feltételek mellett engedélyezhető a javaslattevő szervezetnek az egyszerű program bizonyos részeinek végrehajtása; az egyszerű programok végrehajtásának, nyomon követésének és ellenőrzésének szabályai; az e rendelet alapján kiválasztott egyszerű programok végrehajtására vonatkozó szerződések megkötésével kapcsolatos szabályok; továbbá a programok által kifejtett hatások értékelésének közös kerete, valamint a kapcsolódó mutatók rendszere. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Mivel – figyelembe véve a promóciós politika és a KAP egyéb eszközei között fennálló kapcsolatokat, valamint az uniós finanszírozás többéves garanciáját és egyértelműen meghatározott prioritásokra történő összpontosítását – e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a belső piacon vagy harmadik országokban végrehajtott, mezőgazdasági termékekre és egyes, mezőgazdasági termékekből előállított élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések (a továbbiakban: tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések) teljes egészükben vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozhatók.

2. cikk

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések általános és konkrét célkitűzései

(1)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések általános célkitűzése, hogy megerősítsék az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességét.

(2)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések konkrét célkitűzései:

a)

az uniós mezőgazdasági termékek értékei és az uniós termelési módszerekre alkalmazandó magas minőségi követelmények ismertségének növelése;

b)

az uniós mezőgazdasági termékek és bizonyos élelmiszerek versenyképességének és fogyasztásának növelése, illetve azok ismertségének növelése mind az Unión belül, mind pedig azon kívül;

c)

az uniós minőségrendszerek ismertségének és elismertségének növelése;

d)

az uniós mezőgazdasági termékek és bizonyos élelmiszerek piaci részesedésének növelése, külön figyelmet fordítva a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező harmadik országbeli piacokra;

e)

a rendes piaci feltételek visszaállítása súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy egyéb konkrét problémák esetén.

3. cikk

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések leírása

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések célja:

a)

az uniós mezőgazdasági termelési módszerek sajátosságainak kiemelése, különösen az élelmiszerek biztonságosságával, a nyomon követhetőséggel, az eredetiséggel, a címkézéssel, a tápértékkel, valamint az egészséggel, az állatjóléttel, a környezet tiszteletben tartásával, a fenntarthatósággal, valamint a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek sajátosságaival – különösen a minőségükkel, ízükkel, sokszínűségükkel és hagyományaikkal – kapcsolatosan;

b)

az európai oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek eredetiségére vonatkozó figyelemfelhívás.

Az említett intézkedések elsősorban PR-tevékenységekből és tájékoztatási kampányokból állnak, illetve megvalósíthatók nemzeti, európai és nemzetközi jelentőségű rendezvényeken, vásárokon és kiállításokon való részvétel formájában is.

4. cikk

Az intézkedések jellemzői

(1)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe bizonyos márkákat. Mindazonáltal bemutatók és kóstolók alkalmával, valamint a tájékoztató és promóciós anyagokon a kereskedelmi márkák feltüntethetők, feltéve, hogy nem sérül a megkülönböztetés tilalmának elve, és az intézkedések általános, nem egy márkát előtérbe helyező jellege nem módosul. A megkülönböztetés tilalmának elve alkalmazandó, biztosítva a javaslattevő szervezetek valamennyi márkájára alkalmazott egyenlő bánásmódot és az azokhoz való egyenlő hozzáférést, valamint a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot. Valamennyi márkának egyformán láthatónak kell lennie, és azok grafikai megjelenítésének kisebb formátumot kell használnia, mint a kampány fő uniós üzenetének. Több márkát kell feltüntetni, kivéve kellően indokolt, az érintett tagállamok sajátos helyzetéből fakadó körülmények esetén.

(2)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe bizonyos eredeteket. Az ilyen intézkedések nem irányulhatnak arra, hogy pusztán a termék eredetére való hivatkozással ösztönözzenek valamely termék fogyasztására. Mindazonáltal a termékek eredete feltüntethető a tájékoztató és promóciós anyagokon a következő szabályok szerint:

a)

a belső piacon az eredet megjelölése mindig másodlagos kell, hogy legyen a kampány fő uniós üzenetéhez képest;

b)

harmadik országokban az eredet megjelölését ugyanazon a szinten lehet feltüntetni, mint a kampány fő uniós üzenetét;

c)

az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett minőségrendszerek által elismert termékek esetében az elnevezésben nyilvántartott eredet korlátozás nélkül feltüntethető.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletes szabályokat határoz meg az alábbiak tekintetében:

a)

a kereskedelmi márkáknak bemutatók és kóstolók alkalmával, valamint a tájékoztató és promóciós anyagokon történő feltüntetése az (1) bekezdésben említetteknek megfelelően, továbbá azon egységes feltételek, amelyek mellett egy márka önmagában feltüntethető; valamint

b)

a termékek eredetének feltüntetése a tájékoztató és promóciós anyagokon a (2) bekezdésben említetteknek megfelelően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Támogatható termékek és rendszerek

(1)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések a következő termékekre terjedhetnek ki:

a)

az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek, a dohány kivételével;

b)

az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékek;

c)

a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italok.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében – a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendelet I. mellékletében szereplő lista élelmiszerekkel történő kiegészítésére.

(3)   Az (1) bekezdés ellenére:

a)

a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések csak az eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra terjedhetnek ki; a 6. cikk (3) bekezdésében említett egyszerű programok esetében az adott programnak az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett egyéb termékekre is ki kell terjednie;

b)

az (1) bekezdés c) pontjában említett szeszes italok, az e bekezdés a) pontjában említett borok és a sörök tekintetében a belső piacot célzó intézkedések a fogyasztóknak a (4) bekezdésben említett rendszerekkel és az említett italok felelősségteljes fogyasztásával kapcsolatos tájékoztatására korlátozódnak;

c)

az 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékekre csak akkor alkalmazhatók tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések, ha az adott program az (1) bekezdésben említett egyéb termékekre is kiterjed.

(4)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések a következő rendszerekre terjedhetnek ki:

a)

az 1151/2012/EU rendeletben, a 110/2008/EK rendeletben és az 1308/2013/EU rendelet 93. cikkében meghatározott minőségrendszerek;

b)

a 834/2007/EK tanácsi rendeletben (11) meghatározott ökológiai termelési módszer;

c)

az Unió legkülső régióira jellemző minőségi mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 21. cikke szerinti embléma;

d)

az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 16. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti minőségrendszerek.

II.   FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÁSNYÚJTÁSI ÉS PROMÓCIÓS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

1.   SZAKASZ

Közös rendelkezések

6. cikk

Az intézkedések típusai

(1)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések a következő formákban valósulhatnak meg:

a)

tájékoztatási és promóciós programok (a továbbiakban: programok), valamint

b)

a Bizottságnak a 9. cikkben említett kezdeményezésére meghozott intézkedések.

(2)   A programok egymással összefüggő intézkedések együtteséből állnak, és végrehajtásuk időtartama egytől három évig terjedhet.

(3)   Az egyszerű programokat – amelyek további részleteit e fejezet 2. szakasza tartalmazza – egy vagy több, a 7. cikk (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontjában említett és ugyanazon tagállamból származó javaslattevő szervezet nyújthatja be.

(4)   Az összetett programokat, amelyek további részleteit e fejezet 3. szakasza tartalmazza:

a)

legalább kettő, a 7. cikk (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontjában említett és legalább két tagállamból származó javaslattevő szervezet, vagy

b)

egy vagy több, a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós szervezet nyújthatja be.

7. cikk

Javaslattevő szervezetek

(1)   A következő szervezetek nyújthatnak be programjavaslatot:

a)

egy tagállamban letelepedett és abban a tagállamban az érintett ágazatban vagy ágazatokban reprezentatívnak minősülő szakmai vagy szakmaközi szervezetek és különösen az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke szerinti szakmaközi szervezetek és az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott csoportosulások, amennyiben azok reprezentatívnak minősülnek az utóbbi rendelet értelmében oltalmat élvező olyan elnevezés vonatkozásában, amelyre az adott program kiterjed;

b)

uniós szinten az érintett ágazatban vagy ágazatokban reprezentatívnak minősülő uniós szakmai vagy szakmaközi szervezetek;

c)

az 1308/2013/EU rendelet 152. és 156. cikke szerinti, egy tagállam által elismert termelői szervezetek és termelői szervezetekből álló társulások;

d)

az agrár-élelmiszer-ipari ágazatban működő szervek, amelyek célja és tevékenysége az, hogy a mezőgazdasági termékekről tájékoztatást nyújtsanak és promotálják azokat, és amelyeket az érintett tagállam egyértelműen meghatározott, közfeladat ellátására vonatkozó feladattal bízott meg ezen a területen; e szerveknek legalább 2 évvel a 8. cikk (2) bekezdésében említett javaslattételi felhívás időpontja előtt jogszerűen letelepedettnek kell lenniük az adott tagállamban.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon konkrét feltételek meghatározására, amelyeknek megfelelően az (1) bekezdésben említett valamennyi javaslattevő szervezet, csoportosulás és szerv programot nyújthat be. Ezek a feltételek különösen az említett szervezetek, csoportosulások és szervek reprezentativitását és a program kiterjedt hatókörét biztosítják.

8. cikk

Éves munkaprogram

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza minden egyes évre az éves munkaprogramot, megjelölve a megvalósítandó operatív célkitűzéseket, az operatív prioritásokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a finanszírozási tervben előirányzott teljes összeget. Az éves munkaprogram és különösen annak operatív prioritásai megfelelnek a 2. cikkben megállapított általános és konkrét célkitűzéseknek. Így különösen a programnak ideiglenes, konkrét szabályokat kell tartalmaznia a súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyéb konkrét problémák esetén történő fellépésre vonatkozóan. A munkaprogram tartalmazza továbbá a fő értékelési kritériumokat, a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedéstípusokhoz rendelt összegek megjelölését, a végrehajtás indikatív ütemtervét, valamint a támogatások vonatkozásában az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulás maximális arányát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett munkaprogram végrehajtása céljából a Bizottság az egyszerű és az összetett programok esetében egyaránt javaslattételi felhívásokat tesz közzé a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) I. részének VI. címével összhangban.

9. cikk

A Bizottság által kezdeményezett intézkedések

(1)   A Bizottság végrehajthat a 3. cikk szerinti tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket, többek között kampányokat súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyéb konkrét problémák esetén. Ezek az intézkedések többek között magas szintű küldetések, valamint nemzetközi jelentőségű kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvétel formájában, standok felállítása révén, illetve olyan műveleteken keresztül valósíthatók meg, amelyek célja az, hogy kedvező képet alakítsanak ki az uniós termékekről.

(2)   A Bizottság technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat fejleszt ki, különösen az alábbi célokkal:

a)

a különböző piacok megismerésének elősegítése, kereskedelmi feltáró látogatások révén is;

b)

a tájékoztatási és promóciós politika mentén szerveződő dinamikus szakmai hálózat fenntartása, ezen belül az ágazatnak szóló tanácsadás az utánzatok és a hamisítványok jelentette veszélyekről harmadik országokban, valamint

c)

a programok kidolgozásához és megvalósításához kapcsolódó uniós szabályok ismertségének javítása céljából.

10. cikk

A kettős finanszírozás tilalma

Azok a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések, amelyek e rendelet alapján finanszírozásban részesülnek, az Unió költségvetéséből semmilyen más finanszírozásban nem részesülhetnek.

2.   SZAKASZ

Az egyszerű programok végrehajtása és irányítása

11. cikk

Az egyszerű programok kiválasztása

(1)   A Bizottság értékeli és kiválasztja az egyszerű programokra a 8. cikk (2) bekezdésében említett javaslattételi felhívás alapján benyújtott javaslatokat. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyszerű programok tekintetében a konkrét támogathatósági feltételek meghatározására.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a kiválasztott egyszerű programokat, az azokon esetlegesen végrehajtandó módosításokat, valamint a kapcsolódó költségvetéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Az egyszerű programok kiválasztásáról nyújtandó tájékoztatás

A Bizottság a 23. cikkben említett bizottságnak, és ezáltal a tagállamoknak kellő időben tájékoztatást nyújt az összes javasolt vagy kiválasztott programról.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet sérelme nélkül a Bizottság különösen az alábbiakkal kapcsolatban nyújt tájékoztatást:

a)

a beérkezett javaslatok száma, a javaslattevő szervezetek letelepedési helye szerinti tagállamok megjelölése, az érintett ágazatok, valamint a megcélzott piac, illetve piacok;

b)

a javaslatok értékelésének eredménye és azok összefoglaló bemutatása.

13. cikk

Az egyszerű programok végrehajtásával megbízott szervek

(1)   A kiválasztott egyszerű programokat végrehajtó szerveket az intézkedések hatékony módon történő végrehajtásának biztosítása céljából a javaslattevő szervezet jelöli ki, megfelelő módon lebonyolított versenyeztetési eljárást követően.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az első albekezdésben említett végrehajtó szervek kiválasztására irányuló versenyeztetési eljárás feltételeinek meghatározására.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a program bizonyos részeit a javaslattevő szervezet saját maga végrehajthatja olyan feltételektől függően, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy a javaslattevő szervezet milyen tapasztalatokkal rendelkezik ilyen intézkedések végrehajtásában, a szokásos piaci árakhoz képest mennyibe kerülnek az intézkedések és a javaslattevő szervezet által végrehajtott programrésznek mekkora a részesedése a felszámolt teljes költségekhez viszonyítva.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján a javaslattevő szervezet számára engedélyezhető, hogy a program bizonyos részeit saját maga hajtsa végre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

Az egyszerű programok végrehajtása, nyomon követése és ellenőrzése

(1)   A 11. cikkben foglaltak szerint kiválasztott egyszerű programok megfelelő végrehajtásáért és az azokkal kapcsolatos kifizetések teljesítéséért az érintett tagállamok felelősek. A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó programok keretében készült tájékoztató és promóciós anyagok megfeleljenek az uniós jognak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e rendelet alapján kiválasztott egyszerű programok végrehajtásának, nyomon követésének és ellenőrzésének részletes szabályait, valamint az ezen programok végrehajtása céljából történő szerződéskötésekre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A tagállamok az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) és az (1) bekezdés alapján elfogadandó végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően gondoskodnak az egyszerű programok végrehajtásáról, valamint nyomon követik és ellenőrzik azokat.

15. cikk

Az egyszerű programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   Az Unió által a belső piaci egyszerű programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértéke a támogatható kiadások 70 %-a. Az Unió által a harmadik országbeli egyszerű programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértéke a támogatható kiadások 80 %-a. A kiadások fennmaradó része kizárólag a javaslattevő szervezeteket terheli.

(2)   Az (1) bekezdésben említett százalékos arányok 85 %-ra emelkednek súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyéb konkrét problémák esetén.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamokban letelepedett azon javaslattevő szervezetek tekintetében, amelyek 2014. január 1-jén vagy azt követően az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően pénzügyi támogatásban részesülnek, az (1) bekezdésben említett százalékos arányok 75 %, illetve 85 %, a (2) bekezdésben említett százalékos arány pedig 90 %.

Az első albekezdés csak azokra a programokra alkalmazandó, amelyek vonatkozásában a Bizottság határozatot hozott azon időpont előtt, amelytől kezdődően az érintett tagállam már nem részesül ilyen pénzügyi támogatásban.

(4)   A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések eredményeit értékelő, a 25. cikkben említett közös keretnek megfelelően elkészített tanulmányokhoz a szóban forgó egyszerű programra vonatkozókhoz hasonló feltételek mellett nyújtható uniós finanszírozás.

(5)   A programok kiválasztásához kapcsolódó szakértői díjakat az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján teljes mértékben az Unió finanszírozza.

(6)   Az egyszerű programok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a javaslattevő szervezeteknek biztosítékot kell nyújtaniuk.

(7)   Az egyszerű programok alapján végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján az Unió finanszírozza.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azokra a konkrét feltételekre vonatkozóan, amelyeknek megfelelően a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések költségei és – szükség esetén – az adminisztratív és személyzettel kapcsolatos költségek uniós finanszírozásban részesülhetnek.

3.   SZAKASZ

Az összetett programok és a bizottság által kezdeményezett intézkedések végrehajtása és irányítása

16. cikk

Finanszírozási formák

(1)   A finanszírozás a 966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt formák valamelyikében valósulhat meg, és a következőkből állhat:

a)

az összetett programokhoz nyújtott támogatások;

b)

a Bizottság által kezdeményezett intézkedésekhez kapcsolódó beszerzések.

(2)   Az összetett programok alapján vagy a Bizottság kezdeményezésére végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján az Unió finanszírozza.

17. cikk

Az összetett programok értékelése

Az összetett programokra vonatkozó javaslatok értékelése és kiválasztása a 8. cikk (2) bekezdésében említett javaslattételi felhívásban szereplő kritériumok alapján történik.

18. cikk

Az összetett programok végrehajtásáról nyújtandó tájékoztatás

A Bizottság a 23. cikkben említett bizottságnak, és ezáltal a tagállamoknak kellő időben tájékoztatást nyújt az összes javasolt vagy kiválasztott programról.

19. cikk

Az összetett programokra vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   Az Unió által az összetett programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás mértéke a támogatható kiadások 80 %-a. A kiadások fennmaradó része kizárólag a javaslattevő szervezeteket terheli.

(2)   Az (1) bekezdésben említett százalékos arány 85 %-ra emelkedik súlyos piaci zavar, a fogyasztói bizalom elvesztése vagy a 2. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett egyéb konkrét problémák esetén.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamokban letelepedett azon javaslattevő szervezetek tekintetében, amelyek 2014. január 1-jén vagy azt követően az EUMSZ 136. és 143. cikkének megfelelően pénzügyi támogatásban részesülnek, az (1) és (2) bekezdésben említett százalékos arányok 85 %, illetve 90 %.

Az első albekezdés csak azokra a programokra alkalmazandó, amelyek vonatkozásában a Bizottság határozatot hozott azon időpont előtt, amelytől kezdődően az érintett tagállam már nem részesül ilyen pénzügyi támogatásban.

20. cikk

Közbeszerzés a Bizottság által kezdeményezett intézkedések esetében

A Bizottság által saját nevében vagy a tagállamokkal közösen végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazni kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) közbeszerzésre vonatkozó szabályait.

21. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e szakasz alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy dokumentumok alapján és helyszíni ellenőrzés révén ellenőrizzék az uniós finanszírozásban részesülő kedvezményezetteket, vállalkozókat és alvállalkozókat.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (18) meghatározott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően ellenőrzéseket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítása érdekében, hogy valamely, az uniós finanszírozást érintő támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül valamely e rendelet szerinti program végrehajtása keretében született, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, szerződésekben, támogatási megállapodásokban és támogatási határozatokban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF saját hatáskörével összhangban elvégezheti az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

III.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.   SZAKASZ

Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

22. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikk (8) bekezdésében és a 29. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. november 24-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdésében, a 13. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikk (8) bekezdésében és a 29. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   Az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodhat.

23. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkével létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

2.   SZAKASZ

Konzultáció, értékelés és jelentéstétel

24. cikk

Konzultáció

A Bizottság e rendelet végrehajtásának keretében konzultálhat a 2013/767/EU bizottsági határozat (19) alapján létrehozott, minőséggel és promócióval foglalkozó civil párbeszédben részt vevő csoporttal.

25. cikk

Az intézkedések hatása értékelésének közös kerete

A közös agrárpolitika nyomon követésének és értékelésének az 1306/2013/EU rendelet 110. cikkében meghatározott közös keretével összhangban a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e rendelet alapján finanszírozott tájékoztatási és promóciós programok hatásainak értékelésére szolgáló közös keretet, valamint a kapcsolódó mutatók rendszerét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Valamennyi érintett fél közli a Bizottsággal az intézkedések hatásainak értékeléséhez szükséges összes adatot és információt.

26. cikk

Jelentéstétel

(1)   A Bizottság 2018. december 31-ig időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Ez az időközi jelentés az intézkedések különböző tagállamok általi alkalmazásának mértékét, valamint szükség esetén a megfelelő javaslatokat is tartalmazza.

(2)   A Bizottság 2020. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal.

3.   SZAKASZ

Állami támogatás, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezések, hatálybalépés és alkalmazás

27. cikk

Állami támogatás

Az 1308/2013/EU rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől és az 1184/2006/EK tanácsi rendelet (20) 3. cikkétől eltérve, valamint az EUMSZ 42. cikkének első bekezdése értelmében az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó sem a tagállamok által e rendelet alapján és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően teljesített kifizetésekre, sem a tagállamok adójellegű bevételeiből, kötelező hozzájárulásaiból vagy más pénzügyi eszközeiből származó pénzügyi hozzájárulásokra az olyan uniós támogatásban részesíthető programok esetében, amelyeket a Bizottság e rendelettel összhangban kiválasztott.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni, és az e rendelet II. mellékletében szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

29. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Továbbra is a 3/2008/EK rendeletet kell alkalmazni azon tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések tekintetében, amelyek finanszírozásáról a Bizottság 2015. december 1-e előtt határozott.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 22. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 3/2008/EK rendelet és e rendelet alkalmazása közötti zökkenőmentes átmenet biztosítására.

30. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

B. DELLA VEDOVA


(1)  2014. április 30-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2014. április 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2014. október 13-i határozata.

(4)  A Tanács 3/2008/EK rendelete (2007. december 17.) a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről (HL L 3., 2008.1.5., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(11)  A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(16)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(18)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(19)  A Bizottság 2013/767/EU határozata (2013. december 16.) a civil párbeszéd keretének a közös agrárpolitika területét érintő ügyekben történő megteremtéséről és a 2004/391/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2013.12.17., 115. o.).

(20)  A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.).


I. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek

a)

sör;

b)

csokoládé és abból készült termékek;

c)

kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru;

d)

növényi kivonatokból készített italok;

e)

tészta;

f)

sók;

g)

természetes mézgák és gyanták;

h)

mustárpép;

i)

csemegekukorica;

j)

fehérítetlen pamut.


II. MELLÉKLET

A 28. cikkben említett

megfelelési táblázat

3/2008/EK rendelet

E rendelet

1. cikk (1) bekezdés, első albekezdés

1. cikk

1. cikk (1) bekezdés, második albekezdés

6. cikk (1) bekezdés, a) pont

1. cikk (2) bekezdés

4. cikk (1) és (2) bekezdés

2. cikk

3. cikk

3. és 4. cikk

5. cikk

5. cikk

8. cikk

6. cikk (1) bekezdés

7. cikk

6. cikk (2) bekezdés

7. cikk

8. cikk

11., 12. és 17. cikk

9. cikk

10. cikk

9. cikk

11. cikk

13. cikk

12. cikk (1) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

14. cikk

13. cikk (1) bekezdés

16. cikk, 1. pont, b) alpont

13. cikk (2) bekezdés, első albekezdés

15. cikk (1), (2) és (3) bekezdés és 19. cikk

13. cikk (2) bekezdés, második albekezdés

13. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés

13. cikk (3), (4) és (5) bekezdés

13. cikk (6) bekezdés

27. cikk

14. cikk

15. cikk (5) és (7) bekezdés és 16. cikk (2) bekezdés

15. és 16. cikk

4. cikk (3) bekezdés, 5. cikk (2) bekezdés, 7. cikk (2) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, 11. cikk, 13. cikk, 14. cikk (1) bekezdés, 15. cikk (8) bekezdés, 22. cikk, 23. cikk, 25. cikk és 29. cikk

17. cikk

24. cikk

18. cikk

26. cikk

19. cikk

28. cikk

20. cikk

30. cikk