27.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 189/50

(1)

Az Unió számos multilaterális, regionális és kétoldalú nemzetközi kereskedelmi megállapodást kötött, amelyek a felek számára kölcsönösen előnyös jogokat és kötelezettségeket határoznak meg.

(2)

Alapvető fontosságú, hogy az Unió – gazdasági érdekei védelme érdekében – megfelelő eszközökkel rendelkezzen a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt jogainak eredményes gyakorlásához. Ez különösen azokban a helyzetekre vonatkozik, amikor harmadik országok olyan kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelyek csökkentik a nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján az Unió gazdasági szereplőit megillető előnyöket. Lehetővé kell tenni az Unió számára, hogy gyorsan és rugalmasan járjon el az általa megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban foglalt eljárások és határidők keretében. Ennek megfelelően olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek biztosítják a keretet az Unió jogainak bizonyos konkrét helyzetekben való gyakorlásához.

(3)

A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény és az egyéb – például regionális vagy bilaterális – nemzetközi kereskedelmi megállapodások által megteremtett vitarendezési mechanizmusok célja, hogy az Unió és az említett megállapodásokban részt vevő másik fél vagy felek között felmerülő vitákban pozitív megoldás szülessen. Az Uniónak mindazonáltal rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy az említett vitarendezési mechanizmusokat megfelelően felfüggessze az engedményeket vagy más kötelezettségeket, ha a vita pozitív megoldására irányuló egyéb kísérletek sikertelennek bizonyulnak. Az Unió fellépésének az ilyen esetekben annak elérését kell céloznia, hogy az érintett harmadik ország megfeleljen a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi szabályoknak, és így visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.

(4)

A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás szerint azon WTO-tagnak, amely védintézkedést kíván bevezetni, vagy egy védintézkedés meghosszabbítását tervezi, törekednie kell arra, hogy a közte és az ilyen védintézkedés által érintett exportőr tagok közötti engedmények és egyéb kötelezettségek lényegében azonos szinten maradjanak. Hasonló szabályokat határoztak meg az Unió által kötött más nemzetközi kereskedelmi megállapodások esetében is, beleértve a regionális vagy bilaterális megállapodásokat is. Azokban az esetekben, amikor az érintett harmadik ország nem hajt végre adekvát és arányos kiigazításokat, az Uniónak engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésével intézkedéseket kell hoznia az egyensúly helyreállítására. Az Unió fellépésének célja ilyen esetekben az kell, hogy legyen, hogy a harmadik országokat a kereskedelmet serkentő intézkedések bevezetésére ösztönözze, és így visszaálljon a kölcsönös előnyökkel járó helyzet.

(5)

Az 1994-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXVIII. cikke és a hozzá kapcsolódó egyetértés szabályozza a WTO-tagok tarifajegyzékeiben meghatározott engedmények módosítását és visszavonását. Az ilyen módosítás által érintett WTO-tagoknak bizonyos feltételek mellett jogukban áll lényegében azonos szintű engedményeket visszavonni. Az Uniónak ilyen esetekben intézkedéseket kell elfogadnia az egyensúly helyreállítása céljából, hacsak nem születik megállapodás kompenzációs kiigazításokról. Az Unió fellépésének arra kell irányulnia, hogy a harmadik országokat kereskedelemserkentő intézkedések bevezetésére ösztönözze.

(6)

Az Uniónak lehetősége kell legyen jogainak a közbeszerzések területén való érvényesítése is az olyan esetekben, ha valamely kereskedelmi partner nem teljesíti a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás vagy más nemzetközi megállapodások értelmében fennálló kötelezettségeit. A közbeszerzésről szóló WTO-megállapodás leszögezi, hogy a keretében felmerülő viták nem eredményezhetik semelyik más WTO-megállapodás szerinti engedmények vagy kötelezettségek felfüggesztését. Az Unió fellépésének annak biztosítására kell irányulnia, hogy az engedmények lényegében azonos szinten maradjanak, a vonatkozó nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban rögzített szándéknak megfelelően.

(7)

A tagállamoknak saját területükön gondoskodniuk kell a közbeszerzés területére vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések olyan módon való alkalmazásáról, amely közigazgatási struktúráiknak és gyakorlatuknak a leginkább megfelel, tiszteletben tartva egyúttal az uniós jogot is.

(8)

Az e rendelet keretében elfogadott kereskedelempolitikai intézkedéseket objektív kritériumok alapján kell megválasztani és kidolgozni; ilyen kritérium többek között az, hogy az intézkedések hatékonyan ösztönözzék a harmadik országokat a nemzetközi kereskedelmi szabályok betartására; hogy alkalmasak legyenek a harmadik országok intézkedései által érintett uniós gazdasági szereplők kárpótlására; valamint hogy céljuk az Uniót érintő negatív gazdasági hatások minimalizálása legyen, többek között az alapvető fontosságú nyersanyagok tekintetében is.

(9)

E rendeletnek azokra az intézkedésekre kell koncentrálnia, amelyek kidolgozása és alkalmazása terén az Unió tapasztalattal rendelkezik. A rendelet működésének felülvizsgálata keretében meg kell majd vizsgálni, hogy hatálya esetleg kiterjeszthető-e oly módon, hogy a szellemi tulajdonjog ágazatával, valamint a szolgáltatásokkal kapcsolatos további intézkedések elfogadásáról is rendelkezzen, megfelelően figyelembe véve az egyes területek egyedi sajátosságait.

(10)

Az Unió jogainak érvényesítésekor az adott áru származását 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell meghatározni. A közbeszerzés területén az Unió jogainak vitarendezést követő érvényesítésekor az adott szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. Az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek az ajánlattevők által az áruk és szolgáltatások származására vonatkozóan szolgáltatott információk vizsgálatakor ésszerű mértékű óvatossággal és kellő gondossággal kell eljárniuk.

(11)

A Bizottságnak e rendelet alkalmazási körét, működését és hatékonyságát – és ennek keretében a szellemi tulajdonjog ágazatán belüli, illetve a szolgáltatásokkal kapcsolatos további intézkedések lehetőségét is – legkésőbb a végrehajtása első lépését követően három évvel, vagy – ha ez a korábbi, akkor – legkésőbb a hatálybalépését követően öt évvel felül kell vizsgálnia. A Bizottságnak vizsgálata eredményéről be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A felülvizsgálatot adott esetben megfelelő jogalkotási javaslatok is követhetik.

(12)

Fontos biztosítani, hogy egyrészről a Bizottság, másrészről az Európai Parlament és a Tanács között hatékony kommunikáció és véleménycsere folyjon, mindenekelőtt a nemzetközi kereskedelmi megállapodások keretében felmerülő azon jogvitákról, amelyek intézkedések elfogadásához vezethetnek e rendelet alapján.

(13)

Módosítani kell a 3286/94/EK tanácsi rendeletet (3) annak érdekében, hogy a kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtása tekintetében e rendeletre hivatkozzon.

(14)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(15)

Tekintettel arra, hogy az e rendelet keretében elfogadott kereskedelempolitikai intézkedések számos különböző hatásának vizsgálata rendkívül összetett feladatot jelenthet, valamint annak érdekében, hogy elegendő lehetőség álljon rendelkezésre a lehető legszélesebb körű támogatottság biztosításához, a Bizottságnak nem célszerű elfogadnia azt a végrehajtási jogi aktust, amelynek tervezetéről az e rendeletben említett bizottság kivételes jelleggel nem ad ki véleményt.

(16)

Az Unió érdekeinek védelmére a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben a kereskedelempolitikai intézkedéseknek az érintett harmadik fél viselkedéséhez való hozzáigazítását megkövetelő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(17)

E rendelet nem érinti azt a lehetőséget, hogy kereskedelempolitikai intézkedések elfogadására kerüljön sor más vonatkozó uniós jogi aktusok, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezései alapján, a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozóan előírt rendelkezések tiszteletben tartásával,

a)

azokban az esetekben, ha harmadik országok az Unió érdekeit sértő módon nemzetközi kereskedelmi szabályokat szegnek meg, a kielégítő megoldás érdekében olyan módon reagálhasson, amely visszaállítja az uniós gazdasági szereplők számára az előnyöket;

b)

a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokban az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállításához folyamodhasson, ha az Unióból származó áruk számára biztosított elbánásban az Unió érdekeit érintő változás következik be.

a)

kereskedelmi vitákban a WTO vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértése (WTO vitarendezési egyetértése) alapján születő döntés nyomán, amennyiben az Unió engedélyt kapott a WTO vitarendezési egyetértésének hatálya alá tartozó multilaterális és plurilaterális megállapodások szerinti engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére;

b)

más nemzetközi kereskedelmi megállapodások – így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások – keretében felmerülő kereskedelmi vitákban születő döntés nyomán, amennyiben az Uniónak jogában áll felfüggeszteni az ilyen megállapodások szerinti engedményeket vagy más kötelezettségeket;

c)

engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása céljából, amire a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 8. cikke vagy az egyéb nemzetközi megállapodásokban – így többek között regionális vagy bilaterális megállapodásokban – foglalt, védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések értelmében az jogosíthatja fel az Uniót, hogy egy harmadik ország védintézkedéseket alkalmaz;

d)

amikor egy WTO-tag az 1994. évi GATT XXVIII. cikke szerint engedményeket módosít anélkül, hogy megállapodás született volna kompenzációs kiigazításokról.

a)

amennyiben egy kereskedelmi vitának a WTO vitarendezési egyetértése keretében történő elbírálása nyomán engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor, azok szintje nem haladhatja meg a WTO Vitarendezési Testülete által engedélyezett szintet;

b)

amennyiben más nemzetközi kereskedelmi megállapodások – így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások – keretében, nemzetközi vitarendezési eljárás nyomán engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor, azok mértéke nem haladhatja meg a harmadik ország szóban forgó intézkedése által okozott hatálytalanítás vagy gyengítés szintjét, amelyet az adott esettől függően vagy a Bizottság állapít meg, vagy választott bírósági eljárás keretében állapítanak meg;

c)

ha az engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítása nemzetközi kereskedelmi megállapodások védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseinek értelmében történik, akkor az Unió fellépésének mértéke lényegében azonos a védintézkedés által érintett engedmények vagy más kötelezettségek mértékével, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásban vagy más nemzetközi kereskedelmi megállapodások – így többek között a regionális vagy bilaterális megállapodások – védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseiben foglalt feltételek szerint, amelyek értelmében a védintézkedést alkalmazzák;

d)

amennyiben az 1994. évi GATT XXVIII. cikkével és a vonatkozó egyetértéssel (5) összefüggésben kerül sor engedmények visszavonására valamely harmadik országgal folytatott kereskedelemben, érdemben azonosnak kell lenniük a szóban forgó harmadik ország által módosított vagy visszavont engedmények mértékével, az 1994. évi GATT XXVIII. cikkében és a vonatkozó egyetértésben foglalt feltételeknek megfelelően.

a)

hatékonyak lesznek-e az intézkedések a tekintetben, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályoknak való megfelelésre ösztönözzék a harmadik országokat;

b)

alkalmasak lesznek-e az intézkedések arra, hogy segítséget nyújtsanak a harmadik országok intézkedései által érintett uniós gazdasági szereplőknek;

c)

rendelkezésre állnak-e alternatív források az érintett termékek vagy szolgáltatások beszerzésére, annak érdekében, hogy elkerülhetők vagy a lehető legkisebbre csökkenthetők legyenek az Unión belül a feldolgozó iparágakra, az ajánlatkérő szervekre vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre, valamint a végső fogyasztókra gyakorolt negatív hatások;

d)

nem eredményez-e aránytalan adminisztratív nehézségeket és költségeket az intézkedések alkalmazása;

e)

bármely egyéb egyedi kritérium, amelyet a 3. cikkben említett esetekkel összefüggésben nemzetközi kereskedelmi megállapodás ír elő.

a)

vámengedmények felfüggesztése, új vámok vagy magasabb vámtételek bevezetése, ideértve a vámoknak a legnagyobb kedvezményes elbánás szintjére való visszaállítását vagy annál magasabb szinten való kivetését, illetve bármely további árubehozatali vagy -kiviteli teher bevezetését;

b)

az árubehozatalra vagy -kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások bevezetése vagy fokozása kvóták, behozatali vagy kiviteli engedélyek vagy más intézkedések formájában;

c)

árukra, szolgáltatásokra vagy szállítókra vonatkozó engedmények felfüggesztése a közbeszerzés területén, az alábbiak révén:

a)

az érintett áruk vagy szolgáltatások jellegének megfelelően meg kell állapítani azt az értékküszöböt, amely felett a kizárást és/vagy a kötelező áremelést alkalmazni kell, figyelembe véve a szóban forgó kereskedelmi megállapodás rendelkezéseit, valamint a hatálytalanítás vagy gyengítés szintjét;

b)

meg kell határozni, hogy az intézkedést mely ágazatokra, illetve mely áru- és szolgáltatáskategóriákra kell alkalmazni, valamint meg kell határozni az esetleges kivételeket is;

c)

tagállamonkénti felsorolásban meg kell határozni azokat a ajánlatkérő szerveket és közszolgáltató ajánlatkérőket vagy ezek kategóriáit, amelyeknek a közbeszerzéseire az intézkedést alkalmazni kell. Ehhez minden tagállam benyújtja az érintett ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek, illetve ezek kategóriáinak a jegyzékét. Az intézkedések révén biztosítani kell az engedmények vagy más kötelezettségek felfüggesztésének megfelelő szintjét, valamint a tagállamok közötti méltányos elosztását.

a)

természetes személy esetén az az ország, amelynek az adott személy állampolgára vagy amelyben állandó tartózkodási joggal rendelkezik;

b)

jogi személy esetén az alábbiak bármelyike:

a)

a harmadik ország, amelynek intézkedései vitarendezési eljárás során a nemzetközi kereskedelmi szabályokat sértőnek bizonyultak, helyreállítja az azoknak való megfelelőségét, vagy a felek más módon kölcsönösen kielégítő megoldásra jutnak;

b)

olyan esetekben, amikor engedmények vagy más kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására kerül sor annak nyomán, hogy egy harmadik ország védintézkedést fogad el, és a védintézkedés visszavonásra kerül vagy hatályát veszti, vagy az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak egy, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadását követően;

c)

olyan esetekben, amikor egy WTO-tag az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján engedményeket módosít, és az érintett harmadik ország megfelelő és arányos kompenzációt nyújt az Uniónak egy, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus elfogadását követően.

a)

nemzetközi fejlemények a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szerinti egyéb kötelezettségek felfüggesztése területén;

b)

az Unión belüli fejlemények a szolgáltatási ágazatokra vonatkozó közös szabályok elfogadása területén;

c)

mennyire lehetnek eredményesek az esetleges további kereskedelempolitikai intézkedések az Unió nemzetközi kereskedelmi megállapodások alapján fennálló jogainak érvényesítésében;

d)

a szolgáltatásokkal kapcsolatos, esetleges további kereskedelempolitikai intézkedések egységes és hatékony gyakorlati végrehajtásának biztosítására rendelkezésre álló mechanizmusok; valamint

e)

az Unióban jelen lévő szolgáltatók számára jelentkező hatások, amikor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el e rendelet alapján.