26.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/1

(1)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt a Szerződés108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke szerint azonban a Tanács meghatározhat olyan támogatási kategóriákat, amelyek mentesülnek e bejelentési kötelezettség alól. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e csoportjaira vonatkozóan. A 994/98/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy bizonyos feltételekkel a következő támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatási és képzési támogatás, valamint a Bizottság által minden egyes tagállamra jóváhagyott regionális támogatási térképpel összhangban lévő támogatás. Az említettek alapján a Bizottság elfogadta a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a 800/2008/EK bizottsági rendeletet (2). A 800/2008/EK rendelet eredetileg 2013. december 31-ig volt alkalmazandó, ám később a 800/2008/EK rendeletnek az alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. november 29-i 1224/2013/EU bizottsági rendelet (3) meghosszabbította alkalmazási időszakát, így most 2014. június 30-ig alkalmazandó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló 994/98/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. július 22-i 733/2013/EU tanácsi rendelet (4)2013. július 22-én módosította a 994/98/EK rendeletet, hogy felhatalmazza a Bizottságot a csoportmentesség olyan újabb támogatási kategóriákra való kiterjesztésére, amelyek tekintetében egyértelmű összeegyeztethetőségi feltételeket lehet megállapítani. A csoportmentességben részesített új támogatási kategóriák magukban foglalják a következőket: természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás, innovációs támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás. Feltéve, hogy az egyedi esetek vizsgálata során további elegendő tapasztalat gyűlik össze, amely lehetővé teszi más támogatási kategóriák előzetes összeegyeztethetőségét biztosító operatív mentességi kritériumok kidolgozását, a Bizottságnak szándékában áll e rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy az említett területek egyes támogatástípusait belefoglalja a rendeletbe. A Bizottság különösen azt tervezi, hogy 2015. decemberig kritériumokat dolgoz ki a kikötői és repülőtéri infrastruktúrára vonatkozóan.

(2)

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményével (5) a Bizottság kezdeményezte az állami támogatási szabályok szélesebb körű felülvizsgálatát. E korszerűsítés fő célkitűzései a következők: i. fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés megvalósítása a belső versenypiacon, ugyanakkor hozzájárulás a közpénzek hatékonyabb felhasználására irányuló tagállami erőfeszítésekhez; ii. a támogatási intézkedések Bizottság általi előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább érintő ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás terén; valamint iii. a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb, megalapozottabb döntések megfelelőbb tájékoztatáson alapuló meghozatala, amelyek egyértelmű gazdasági megfontolásokon, egységes megközelítésen, továbbá egyértelmű kötelezettségeken alapulnak. A 800/2008/EK rendelet felülvizsgálata az állami támogatási szabályozás korszerűsítésének központi elemét képezi.

(3)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtási tevékenységek megfelelőbb rangsorolását, nagyobb mértékű egyszerűsítést, valamint fokoznia kell az átláthatóságot, a hatékony értékelést és az állami támogatásokra vonatkozó nemzeti és uniós szintű szabályoknak való megfelelés ellenőrzését, megőrizve a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreit. Az arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

A Bizottság által a 800/2008/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy pontosabban meghatározza, mely feltételek alapján tekinthetők egyes támogatási kategóriák összeegyeztethetőnek a belső piaccal, és kiterjessze a csoportmentesség hatályát. A tapasztalatok továbbá egyértelműen megmutatták, hogy a rendkívül nagy programok belső piaci versenyre gyakorolt hatására való figyelemmel meg kell erősíteni az ilyen programok átláthatóságát, ellenőrzését és megfelelő értékelését.

(5)

E rendelet alkalmazásának általános feltételeit olyan közös elvek alapján kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a támogatás közös érdekű célt szolgáljon, egyértelműen ösztönző hatású, megfelelő és arányos legyen, nyújtására teljes átláthatóság mellett kerüljön sor, ellenőrzési mechanizmus és rendszeres értékelés tárgya legyen, és ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(6)

Az olyan támogatást, amely megfelel az e rendeletben foglalt összes általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(7)

Az e rendelet hatálya alá nem tartozó, a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(8)

Tekintettel arra, hogy a nagy programok jelentősebb hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre és a versenyre, elvileg az állami támogatásokra vonatkozó értékelés tárgyává kell tenni azon támogatási programokat, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghalad egy abszolút értéken alapuló határértéket. Az értékelés céljául annak ellenőrzését kell kitűzni, hogy teljesültek-e a program összeegyeztethetőségét megalapozó feltételezések és feltételek, hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és konkrét célkitűzések alapján, valamint jelezni kell, hogy milyen hatást gyakorolt az intézkedés a versenyre és a kereskedelemre. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Noha egy ilyen tervet általában a program kialakításának idején kell összeállítani és a program hatálybalépése előtt időben el kell fogadni, ez nem minden esetben lehetséges. Ezért annak érdekében, hogy a programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendelet legfeljebb hat hónapos időszakra alkalmazandó lesz az ilyen programokra. A Bizottság az értékelési terv jóváhagyása esetén ezen időszak meghosszabbításáról határozhat. Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság kivételesen úgy is határozhat, hogy az ügy sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre. A tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az értékelési terv vizsgálatának lefolytatásához szükséges információkat, és a Bizottságnak be kell kérnie mindazokat a további információkat, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára, hogy pótolja a Bizottság határozatának meghozatalához hiányzó elemeket. E folyamat újszerűségére tekintettel a Bizottság külön dokumentumban részletes útmutatót nyújt majd az értékelési terv jóváhagyására vonatkozó hathónapos időszak alatt alkalmazandó eljárásról, valamint megadja azokat a vonatkozó mintadokumentumokat, amelyek alapján az értékelési tervet be kell nyújtani. Az értékelés tárgyát képező programok módosításait – kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát – az értékelés eredményét figyelembe véve kell megvizsgálni és ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az olyan módosítások, amelyek tisztán formai jellegű módosítások, adminisztratív jellegű módosítások vagy az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosítások, elvben nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(9)

E rendelet nem lehet alkalmazható az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra és az exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásokra. Különösen nem lehet alkalmazható olyan támogatásokra, amelyek más országokban lévő értékesítési hálózat kialakítását és működtetését finanszírozzák. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő termék egy másik tagállamban vagy harmadik országban található új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadás költségeire nyújtott támogatások általában nem minősülnek exporttal kapcsolatos tevékenységekre irányuló támogatásnak.

(10)

E rendelet elvileg a gazdasági ágazatok többségére alkalmazható. Bizonyos ágazatok – például a halászat és az akvakultúra ágazata, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelés – esetében azonban hatályát korlátozni kell, tekintettel az alkalmazandó különös szabályokra.

(11)

E rendelet a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. Nem tekinthető feldolgozásnak vagy forgalmazásnak e rendelet alkalmazásában sem a valamely termék első értékesítésének előkészítéséhez szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenység, sem az elsődleges termelő részéről a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés, illetve annak előkészítésével kapcsolatos tevékenység.

(12)

E rendelet nem lehet alkalmazható a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásokra, amelyeket a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i tanácsi határozat (6) szabályoz. E rendelet alkalmazható a szénipari ágazatban nyújtott más típusú támogatásokra, a regionális támogatás kivételével.

(13)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatás ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ezért e rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni az olyan támogatást, amelynek kedvezményezettjével szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

(14)

E rendelet hatálya alól – a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével – ki kell zárni a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatást, mivel azt a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. október 1-jei közösségi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbításáról szóló bizottsági közleménnyel (7) meghosszabbított, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (8) vagy az iránymutatást felváltó új iránymutatás szerint kell vizsgálni, az iránymutatás kijátszásának megakadályozása érdekében. A jogbiztonság biztosítása érdekében olyan egyértelmű kritériumokat kell felállítani, amelyek ismeretében nem szükséges egy vállalkozás helyzetének valamennyi sajátosságát megvizsgálni annak megállapításához, hogy a vállalkozás e rendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.

(15)

Az állami támogatásokkal kapcsolatos végrehajtás nagymértékben függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért meg kell tenniük az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket, a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások megfelelése tekintetében is.

(16)

A Bizottságnak a bejelentést követően meg kell vizsgálnia a nagyobb összegű – akár egyedileg, akár halmozottan nyújtott – támogatásokat, mivel ezek esetében nagy a kereskedelmi feltételek hátrányos befolyásolásának kockázata. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minden egyes kategóriája esetében olyan szintű határértéket kell meghatározni, amely figyelembe veszi az érintett támogatási kategóriát és annak a kereskedelmi feltételekre gyakorolt valószínűsíthető hatását. Az említett határértékeket meghaladó összegű támogatásokra továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget. Az e rendeletben megállapított határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy támogatási projektek mesterséges – például több, hasonló jellemzőkkel, célkitűzésekkel és kedvezményezettekkel rendelkező támogatási programra vagy projektre történő – felosztásával.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés érdekében e rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazható, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható („átlátható támogatások”). Bizonyos támogatási eszközök – mint például a kölcsönök, kezességvállalások, adóintézkedések, kockázatfinanszírozási intézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek – tekintetében e rendeletnek meg kell határoznia, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A tőkeinjekció – a kockázatfinanszírozásra és az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó különös feltételek sérelme nélkül – nem tekinthető átlátható támogatásnak. A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás akkor tekinthető átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása az adott vállalkozástípus esetében meghatározott mentesülési díj alapján történt. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (9) állapítja meg azokat az éves díjszinteket, amelyeket meghaladóan az állami kezességvállalás nem tekinthető támogatásnak.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás nyújtására csak szükséges esetben kerüljön sor és az ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is mindenképpen elvégezne. A támogatásokat kizárólag akkor lehet e rendelettel mentesíteni a bejelentés alól, ha a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka azután kezdődik meg, miután a kedvezményezett benyújtotta a támogatásra irányuló írásbeli kérelmét.

(19)

Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, az e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc támogatást illetően a tagállamnak – a kedvezményezett kkv-kra alkalmazandó ösztönző hatáshoz kapcsolódó feltételeknek való megfelelésen túlmenően – biztosítania kell, hogy a kedvezményezett belső dokumentumban elemezze a támogatott projekt vagy tevékenység támogatás melletti, illetve támogatás nélküli életképességét. A tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy ez a belső dokumentum valóban megerősíti, hogy a projekt/tevékenység hatóköre lényegesen kibővül, a kedvezményezett által a támogatott projektre/tevékenységre fordított teljes összeg lényegesen növekedik vagy az érintett projekt/tevékenység megvalósítási üteme lényegesen felgyorsul. A regionális támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha az érintett támogatott térségben a támogatás hiányában nem került volna sor a beruházási projekt végrehajtására.

(20)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokat továbbra is az ösztönző hatásra vonatkozó különös feltételtől kell függővé tenni, mivel az ilyenfajta támogatást az egyéb támogatási kategóriáktól eltérő eljárások szerint nyújtják. Az ilyen programokat már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt el kellett fogadni. E feltétel azonban nem lehet alkalmazható az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programok is vonatkoztak. E programok ösztönző hatásának vizsgálatakor azt az időpontot kell irányadónak tekinteni, amikor az adóintézkedést az eredeti – a módosított támogatási programmal a későbbiekben felváltott – támogatási program keretében először meghatározták.

(21)

A regionális működési támogatás, a regionális városfejlesztési támogatás, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, a környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás, a távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás esetében az ösztönző hatás fennállására vonatkozó követelmény nem alkalmazandó vagy az e követelménynek való megfelelést feltételezni kell, amennyiben az e rendeletben e támogatáskategóriák tekintetében meghatározott különös feltételek teljesülnek.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a maximális támogatási összeget lehetőség szerint az elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitásban kifejezve kell meghatározni. Amennyiben a maximális támogatási intenzitást nem lehet meghatározni, mivel az elszámolható költségek nem azonosíthatók, vagy annak érdekében, hogy kis összegek esetében egyszerűbb eszközöket lehessen biztosítani, a támogatási intézkedések arányosságának biztosítása céljából nominális értékben meghatározott maximális támogatási összegeket kell megadni. A támogatási intenzitást és a maximális támogatási összeget – a Bizottság tapasztalatait figyelembe véve – olyan szinten kell meghatározni, amely a támogatott ágazatban a lehető legkisebbre csökkenti a verseny torzulását, ugyanakkor megfelelően orvosolja a piaci hiányosságot, illetve kohéziós problémát. A regionális beruházási támogatás esetében a támogatási intenzitásnak meg kell felelnie a regionális támogatási térképek szerint megengedett támogatási intenzitásnak.

(23)

A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. A rendelet nem mentesíthet olyan támogatást, amelynek támogatási intenzitása a nem elszámolható költségek figyelembevételének eredményeképpen meghaladja a vonatkozó határértéket. A megállapított elszámolható költségeket világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén a támogatásnyújtás időpontjában alkalmazandó értékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz és a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtott támogatás összegének kiszámításához használt kamatlábként a támogatás nyújtásakor alkalmazandó leszámítolási kamatlábat, illetve referencia-kamatlábat kell alkalmazni a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (10) foglaltak szerint. Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteit az adókedvezmények érvényesülésének különböző időpontjaiban alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján kell diszkontálni. Népszerűsíteni kell a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás alkalmazását, mivel e kockázatmegosztási eszköz jelentős mértékben hozzájárul a támogatás ösztönző hatásának fokozásához. Ezért indokolt megállapítani, hogy a visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás esetében az e rendeletben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitás növelhető, kivéve a regionális támogatás esetében, mivel ez utóbbi csak akkor mentesíthető, ha megfelel a jóváhagyott térképeknek.

(24)

A jövőbeli adókra vonatkozó adókedvezmények esetében előfordulhat, hogy az alkalmazandó leszámítolási kamatláb és a támogatási részletek pontos összege előre nem ismert. Ez esetben a tagállamnak előzetesen az alkalmazandó támogatási intenzitást figyelembe vevő felső korlátot kell meghatároznia a támogatás diszkontált értékére. Ezt követően, amikor az adott időpontra vonatkozó támogatási részlet összege ismertté válik, a leszámítolást az akkor alkalmazandó leszámítolási kamatláb alapján hajthatják végre. A támogatás egyes részleteinek diszkontált összegét le kell vonni a rögzített felső korlát összegéből (felső határ).

(25)

Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek között a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelettel mentesített támogatás abban az esetben halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon – egymással részben vagy egészében átfedésben lévő – azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek különös szabályokat kell meghatároznia az azonosítható és nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozása, valamint a csekély összegű támogatással és a megváltozott munkaképességű munkavállalók javára nyújtott támogatással történő halmozás tekintetében is. A csekély összegű támogatást gyakran nem konkrét, azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, illetve ez a támogatás gyakran nem rendelhető ilyen költségekhez. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazokra az azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet III. fejezetében előírt maximális támogatási intenzitás mértékéig engedélyezhető.

(26)

Nem minősül állami támogatásnak az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik tagállami ellenőrzés alá. Ha az ilyen uniós finanszírozás állami támogatással párosul, csak ez utóbbit kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy teljesülnek-e a bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott állami finanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban foglalt legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(27)

Mivel a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében nyújtott állami támogatás alapvetően nem megengedett, fontos, hogy valamennyi fél ellenőrizni tudja, hogy a támogatásokat az alkalmazandó szabályoknak megfelelően nyújtják-e. A Szerződésben foglalt szabályok megfelelő alkalmazása szempontjából tehát elengedhetetlen az állami támogatások átláthatósága, amelynek következtében fokozódik az előírásoknak való megfelelés, a felelősségre vonhatóság, a szakmai felülvizsgálat és végül hatékonyabbá válik a közpénzek felhasználása. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamok számára olyan regionális vagy nemzeti szintű átfogó állami támogatási honlapok létrehozását kell előírni, amelyek meghatározzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Többek között e kötelezettség teljesüléséhez kell kötni az egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően olyan egységes formátumot kell használni, amely lehetővé teszi az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. A 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(28)

Annak érdekében, hogy a 733/2013/EU rendelettel módosított 994/98/EK rendelettel összhangban biztosítani lehessen a támogatási intézkedések hatékony nyomon követését, a tagállamok számára jelentéstételi követelményeket kell megállapítani az e rendelet alapján mentesített támogatási intézkedések, valamint e rendelet alkalmazása tekintetében. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (12) 15. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel.

(29)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében visszavonja a csoportmentesség kedvezményét, amennyiben az intézkedések nem felelnek meg e követelményeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a csoportmentességi kedvezmény visszavonását a Bizottság bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre, illetve bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozhassa, amennyiben e rendelet be nem tartása csak korlátozott intézkedéscsoportot vagy bizonyos hatóságokat érint. Ennek a célzott visszavonásnak olyan arányos korrekciós intézkedést kell képviselnie, amely közvetlenül kapcsolódik az e rendelet betartásának megállapított elmulasztásához. Amennyiben a nyújtott támogatás nem felel meg az I. és a III. fejezetben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételeknek, a támogatás nem tartozik e rendelet hatálya alá és következésképpen jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottság a 659/1999/EK rendeletben rögzített vonatkozó eljárás keretében vizsgál meg. Amennyiben a támogatás nem felel meg a II. fejezetben meghatározott követelményeknek, a csoportmentesség kedvezményének a jövőbeli támogatási intézkedések tekintetében történő visszavonása nem befolyásolja azt, hogy az e rendeletnek megfelelő múltbeli támogatásokra csoportmentesség volt érvényben.

(30)

A versenytorzuláshoz vezető különbségek felszámolása érdekében és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az átlátható adminisztráció és a jogbiztonság követelményére tekintettel e rendelet alkalmazásában a kkv fogalommeghatározásának a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban bizottsági ajánlásban (13) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(31)

A regionális támogatás, amely a hátrányos helyzetű régiók problémáinak orvosolására irányul, a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohézióját mozdítja elő. A regionális támogatás célja, hogy a beruházások és a munkahelyteremtés támogatásán keresztül fenntartható módon segítse elő a leghátrányosabb helyzetű területek fejlődését. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken regionális támogatás nyújtható új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitás-bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához. Mivel a regionális hátrányok kevésbé sújtják a nagyvállalkozásokat, mint a kkv-kat, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő területeken eszközölt beruházások esetében a nagyvállalatoknak nyújtott regionális támogatás csak az említett területeken folytatandó új gazdasági tevékenységre irányuló induló beruházás esetében mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól.

(32)

Amennyiben a regionális támogatási program korlátozott számú gazdasági ágazatra irányul, előfordulhat, hogy a program célkitűzése és valószínű hatásai nem horizontálisak, hanem ágazatiak lesznek. Ezért az ágazati programok nem mentesíthetők a bejelentési kötelezettség alól. A Bizottság azonban a bejelentést követően az alkalmazandó iránymutatások, illetve keretszabályok vagy határozatok fényében megvizsgálhatja lehetséges pozitív hatásaikat. Ez különösen a szénipari, a hajógyártási és a szállítási ágazat gazdasági tevékenységeire irányuló támogatási programokra vonatkozik. Továbbá az acélipari és a szintetikusszál-ipari ágazat sajátos jellemzőire tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a pozitív kohéziós hatás nem ellensúlyozza az ezen ágazatokban nyújtott regionális támogatás negatív hatását, ezért ezekben az ágazatokban nem nyújtható regionális támogatás. Végül a turizmus és a széles sávú szolgáltatási ágazat fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságokban, és általában igen pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre. Ezért a turisztikai tevékenységekre és a széles sávú szolgáltatásokra irányuló regionális támogatási programokat mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ugyancsak szorosan kapcsolódik a helyi és regionális gazdaságokhoz, és azt csoportmentességben kell részesíteni.

(33)

Az energiatermelésre és -elosztásra, valamint az energetikai infrastruktúrára ágazatspecifikus belső piaci szabályozás vonatkozik, amelynek kritériumai biztosítják, hogy az e területeken nyújtott támogatások összeegyeztethetőek legyenek a belső piaccal, valamint megfeleljenek az Unió környezetvédelmi és energiapolitikájának. Az e rendelet 1. szakasza értelmében nyújtott regionális támogatás gazdasági fejlődési és kohéziós célkitűzésekre irányul, ezért teljesen más összeegyeztethetőségi feltételek vonatkoznak rá. E rendelet regionális támogatásra vonatkozó rendelkezései ezért nem lehetnek alkalmazhatók az energiatermeléssel és -elosztással, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekre.

(34)

A vállalkozások számára az uniós szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházások, a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásra irányuló beruházások, az energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházások, ideértve az épület-energiahatékonysági projekteket, a szennyezett terület szennyeződésmentesítésére irányuló beruházások, valamint a környezetvédelmi tanulmányokhoz nyújtott támogatás nem befolyásolja közvetlenül az energiapiacok működését. Az ilyen beruházások ugyanakkor a regionális politikai célkitűzésekhez, valamint az Európai Unió energiaügyi és környezetvédelmi célkitűzéseihez egyaránt hozzájárulhatnak. Ilyen esetekben az érintett intézkedés által megvalósítandó fő célkitűzéstől függően e rendelet regionális támogatáshoz és környezetvédelmi támogatáshoz kapcsolódó rendelkezései egyaránt alkalmazhatók.

(35)

Annak érdekében, hogy a tőkeberuházás ne részesüljön előnyben a munkaerőköltségekbe való beruházással szemben, lehetővé kell tenni, hogy a regionális beruházási támogatás mértékének megállapítása vagy a beruházás költségein, vagy a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott új munkahelyek bérköltségein alapuljon.

(36)

Nem mentesülhet a bejelentés alól az olyan kedvezményezettnek nyújtott regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen.

(37)

A Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése a) és c) pontjának a legkülső régiókban vagy a ritkán lakott területeken előállított áruk, valamint az említett területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei, továbbá a legkülső régiókban letelepedett kedvezményezetteknél felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő termelési és működési költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás vonatkozásában történő alkalmazása terén. Mivel fennáll a kockázata a mezőgazdasági ágazatban a POSEI programok szerinti további támogatásokból származóan a szállítási költségek túlkompenzációjának, és mivel nem zárható ki, hogy néhány mezőgazdasági terméket nem alternatív helyszínen termelnek, a mezőgazdasági ágazatot ki kell zárni az e rendelet szerinti, a legkülső régiókban vagy ritkán lakott területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeinek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatásból. A legkülső régiókban felmerülő (a kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott regionális működési támogatás csak abban az esetben lehet összeegyeztethető a belső piaccal és lehet mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, ha mértéke nem haladja meg a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 15 %-át, vagy a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerült éves munkaerőköltségek 25 %-át, vagy a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 10 %-át. Amennyiben a támogatás nem haladja meg a (kiegészítő szállítási költségeken kívüli) kiegészítő működési költségek megállapítására alkalmazott fenti alternatív módszerek alapján adódó összegek valamelyikét, úgy a támogatás indokoltnak tekinthető abban az értelemben, hogy hozzájárul a regionális fejlődéshez, valamint arányosnak tekinthető azon hátrányokkal, amelyekkel a legkülső régiókban működő vállalkozások szembesülnek.

(38)

A városfejlesztési támogatás – azáltal, hogy kezeli a regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken található városi térségek koncentráltan előforduló gazdasági, környezeti és szociális problémáit – hozzájárul a tagállamok és az Unió egésze gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához. A városfejlesztési támogatással orvosolandó piaci hiányosságok a városfejlesztés finanszírozási környezetével, integrált városfejlesztési megközelítés hiányával, a szűkös állami források nagyobb mozgósítását szükségessé tevő finanszírozási hiánnyal, valamint a városi térségek regenerációjára vonatkozó kereskedelmi megközelítés szükségességével függnek össze. Ezért a támogatott területeken azonosított további problémák kezelésére irányuló, széles körű részvételen alapuló, integrált és fenntartható stratégiák fejlesztésének támogatását célzó városfejlesztési támogatást csoportmentességben kell részesíteni.

(39)

A vonatkozó regionális támogatási térképen feltüntetett támogatott területeken megvalósuló, az „Európa 2020” stratégia (14) prioritásainak megfelelően a zöld technológiákhoz és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó beruházások regionális többlettámogatás formájában magasabb támogatási összegekre lehetnek jogosultak.

(40)

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, és általánosabb értelemben a társadalmi stabilitás és a gazdasági fejlődés fontos tényezőjeként működnek. Fejlődésüket azonban akadályozhatja a piac nem megfelelő működése, amelynek folytán a kkv-k a következő tipikus hátrányokat szenvedik. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy kölcsönhöz egyes pénzpiacok kockázatkerülő jellegéből és abból adódóan, hogy esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében csak korlátozott mértékben férnek hozzá az információkhoz, különösen az új technológiákra és a potenciális piacokra vonatkozóan. A kkv-k gazdasági tevékenysége fejlesztésének elősegítése érdekében ezért e rendeletnek bizonyos támogatási kategóriákat mentesítenie kell abban az esetben, ha azokat kkv-k részére nyújtják. Az említett kategóriáknak magukban kell foglalniuk különösen a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatást.

(41)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti európai területi együttműködés projektjeiben részt vevő kkv-k gyakran nehezen tudják finanszírozni azokat a többletköltségeket, amelyek a különböző régiókban, tagállamokban vagy harmadik országokban található partnerekkel való együttműködéshez kapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy a kohéziós politika szempontjából milyen fontos szerepet tölt be az európai területi együttműködés, amely keretet biztosít a különböző tagállamok vagy harmadik országok nemzeti, regionális és helyi szereplői közötti közös fellépések és szakpolitikai eszmecserék végrehajtásához, e rendeletnek enyhítenie kell az európai területi együttműködés projektjei előtt álló bizonyos nehézségeket annak érdekében, hogy e projektek könnyebben megfeleljenek az állami támogatási szabályoknak. E rendeletben a következő kérdéseket kell tisztázni az európai területi együttműködéssel kapcsolatban: az európai területi együttműködés projektjeire alkalmazandó regionális támogatási intenzitás, a kkv-k európai területi együttműködési projektekkel kapcsolatos együttműködési költségei, továbbá az ellenőrzési célú közzétételi, információszolgáltatási, jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségek.

(42)

A kkv-kat sújtó sajátos hátrányokra és a kkv-k közötti különbségekre való tekintettel eltérő alap támogatási intenzitás és eltérő többlettámogatás határozható meg.

(43)

A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (16) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unióban számos egyedi kockázatitőke-piaci hiányosság tapasztalható a beruházások bizonyos fajtáinak tekintetében a vállalkozások fejlődésének különböző szakaszaiban. Ezek a piaci hiányosságok a kockázati tőke kínálatának és keresletének nem megfelelő összehangolásából származnak. Ennek következtében előfordulhat, hogy a piacon rendelkezésre álló kockázati tőke túlságosan korlátozott, és a vállalkozások annak ellenére nem jutnak forráshoz, hogy értékes üzleti modellel és növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A kockázatitőke-piacok hiányosságának, amely különösen a kkv-k tőkéhez való hozzáférésére van kedvezőtlen hatással, és amely indokolhatja az állami beavatkozást, fő forrása a hiányos vagy aszimmetrikus információ. Mindez nemcsak a kockázati tőke nyújtását befolyásolja, hanem bizonyos kkv-k esetében az idegen tőkével történő finanszírozáshoz jutást is gátolja. Következésképpen bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési követelmény alól azokat a kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, amelyek kockázatfinanszírozási célból magántőkét vonzanak a finanszírozási hiány által érintett, tőzsdén nem jegyzett kkv-kba, és biztosítják a nyereségorientált befektetési döntéseket és a pénzügyi közvetítők kereskedelmi irányítását.

(44)

Bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól az induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatást, a kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatást, valamint a kkv-k felkutatási költségeihez kapcsolódó támogatást is.

(45)

A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás elősegítheti a fenntartható gazdasági növekedést, a versenyképesség fokozását és a foglalkoztatás növekedését. A 800/2008/EK rendelet és a kutatás-fejlesztési és innovációs állami támogatások közösségi keretrendszerének (17) alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci hiányosságok akadályozhatják a piacot optimális teljesítményének elérésében, továbbá hiányosságokat eredményezhetnek az externáliákhoz, a közjavak/tudás átszivárgásához, a hiányos vagy aszimmetrikus információkhoz, valamint a koordinációs és hálózati hiányosságokhoz kapcsolódóan.

(46)

A kkv-k nehézségekkel szembesülhetnek az új technológiai fejlesztésekhez, a tudástranszferhez vagy a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférés területén. Ezeket a problémákat orvosolhatja a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, a megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, valamint a kkv-knak nyújtott innovációs támogatás – beleértve az ipari tulajdonjogokkal kapcsolatos költségek fedezésére nyújtott támogatást –, ezért ezeket bizonyos feltételek mellett mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(47)

Ami a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást illeti, a kutatási projekt támogatott részének teljes mértékben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés kategóriájába kell tartoznia. Amennyiben egy projekt több feladatot is magában foglal, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy beletartoznak-e az említett kutatási kategóriák valamelyikébe, vagy nem tartoznak azok egyikébe sem. Ennek a minősítésnek nem kell feltétlenül időrend szerint történnie, azaz nem kell időben szakaszosan haladnia az alapkutatástól a piachoz közelebb álló tevékenységek felé. Ennek megfelelően a projekt keretében egy későbbi időpontban elvégzett feladat is minősíthető alkalmazott kutatásnak. Ugyanígy minősíthető egy korábbi időpontban végzett tevékenység is kísérleti fejlesztésnek. A projekt támogatott része magában foglalhatja a kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokat is.

(48)

Az úttörő jellegű kutatáshoz és innovációhoz egyre inkább szükség van kiváló minőségű kutatási infrastruktúrákra, mivel ezek vonzzák a globális tehetséget, és elengedhetetlenek az új információs és kommunikációs technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatása szempontjából. A közszférához tartozó kutatási infrastruktúráknak továbbra is együtt kell működniük az alkalmazott kutatással. A közfinanszírozású kutatási infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, a támogatási intézkedés nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Egy adott kutatási infrastruktúrát több fél is birtokolhat, működtethet és használhat, és a közszervek és vállalkozások közösen is használhatják az infrastruktúrát.

(49)

A kutatási infrastruktúrák gazdasági és nem gazdasági tevékenységeket is elláthatnak. Annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységek ne részesülhessenek állami támogatásban a nem gazdasági tevékenységeknek nyújtott közfinanszírozásból, egyértelműen el kell különíteni a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységek költségeit és finanszírozását. Amennyiben egy infrastruktúrát gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre egyaránt használnak, az infrastruktúra nem gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó költségeknek állami forrásokból való finanszírozása nem minősül állami támogatásnak. Az állami finanszírozás kizárólag annyiban tartozik az állami támogatási szabályok hatálya alá, amennyiben a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó költségekre vonatkozik. A bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások betartásának biztosítása céljából csak ez utóbbi költségeket kell figyelembe venni. Amennyiben az infrastruktúrát szinte kizárólag nem gazdasági tevékenységre használják, annak finanszírozása teljes egészében kívül eshet az állami támogatási szabályok hatályán, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységre való használat kizárólag járulékos jellegű marad, vagyis olyan tevékenység, amely közvetlenül kapcsolódik és szükséges az infrastruktúra működtetéséhez, illetve szervesen kapcsolódik annak fő, nem gazdasági használatához, és alkalmazási köre korlátozott. Ez a követelmény akkor tekintendő teljesültnek, ha a gazdasági tevékenységek során ugyanazokat a forrásokat (mint például nyersanyag, felszerelés, munkaerő és állóeszköz) használják fel, mint a nem gazdasági tevékenységek során, és a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a kutatási infrastruktúra teljes éves kapacitásának 20 %-át.

(50)

Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek a klaszterek kialakulását akadályozzák, vagy a klasztereken belüli kölcsönhatásokat és ismeretáramlást korlátozzák. Az állami támogatás támogathatja vagy az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházást, vagy a klaszterek működését, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. Az innovációs klaszterre nyújtott működési támogatást azonban csak ideiglenesen, 10 évet meg nem haladó korlátozott időszakra kell lehetővé tenni. Az összes nyújtott támogatásnak az összes elszámolható költséghez viszonyított aránya a támogatás nyújtásának időszaka alatt nem haladhatja meg az 50 %-ot.

(51)

Az eljárási és a szervezési innováció terén a hiányos információk és pozitív externáliák formájában állhatnak fenn piaci hiányosságok, amelyeket egyedi intézkedésekkel kell kezelni. Az ilyen típusú innováció támogatása elsősorban a kkv-k számára fontos, mivel a kkv-k nehézségei hátráltathatják a termelési és szállítási módszerek javítására, illetve az üzleti gyakorlatok, a munkahely-kialakítás és a külső kapcsolatok jelentős mértékű fejlesztésére irányuló képességüket. Az eljárási és szervezési innovációs tevékenységek terén a nagyvállalkozások és a kkv-k között folytatandó együttműködés ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett azokat a támogatási intézkedéseket is csoportmentességben kell részesíteni, amelyek a nagyvállalkozások ilyen tevékenységgel kapcsolatos költségeire irányulnak.

(52)

A képzés ösztönzése, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételének/foglalkoztatásának elősegítése az Unió és tagállamai gazdasági és szociális politikáinak egyik központi célkitűzése.

(53)

A képzés rendszerint pozitív externáliákkal jár a társadalom egészére nézve, mivel növeli a más vállalkozások által is felvehető szakmunkások számát, javítja az uniós ipar versenyképességét, és fontos szerepet játszik az Unió foglalkoztatási stratégiájában. A képzést előmozdító támogatás ezért bizonyos feltételek mellett mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel azokra a sajátos hátrányokra, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, valamint arra, hogy a képzésbe történő befektetés esetén e vállalkozásoknak viszonylagosan magasabb költségekkel kell számolniuk, a kkv-k esetében növelni kell az e rendelettel mentesített támogatási intenzitásokat. Növelni kell továbbá az e rendelettel mentesített támogatások intenzitását abban az esetben, ha a képzést hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítják. A tengeri szállítási ágazatban nyújtott képzés jellemzői egyedi megközelítést indokolnak az ágazat tekintetében.

(54)

A hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók egyes csoportjai még mindig rendkívüli nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra történő belépés, valamint a munkaerőpiacon maradás tekintetében. A hatóságok ezért olyan intézkedéseket alkalmazhatnak, amelyek ösztönzőleg hatnak a vállalkozásokra az említett munkavállalói csoportok, különösen a fiatalok foglalkoztatási szintjének emelése tekintetében. Mivel a foglalkoztatási költségek a vállalkozások szokásos működési költségeinek részét képezik, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatásnak pozitív hatást kell gyakorolnia az említett munkavállalói csoportok foglalkoztatási szintjére, és nem csupán azon költségek csökkentését kell lehetővé tennie a vállalkozások számára, amelyeket egyébként is viselniük kellene. Következésképpen az ilyen támogatást akkor lehet mentesíteni az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ha valószínűsíthető, hogy segíti e munkavállalói csoportok munkaerőpiacra történő belépését, újbóli bekerülését, illetve a munkaerőpiacon maradását. Az „Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményben (18) foglaltak szerint az Unió fogyatékossággal élőkre vonatkozó stratégiájának alapelemei a diszkrimináció elleni intézkedéseket, valamint az egyenlő esélyek és az aktív befogadás érvényesítésére irányuló lépéseket kombinálják és figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele. E rendeletnek az ENSZ-egyezmény 1. cikkének értelmében kell hivatkoznia a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatásra.

(55)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményben (19) kifejtettek szerint az erőforrás-hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaságot célzó fenntartható növekedés az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégia fő elemeinek egyike. A fenntartható fejlődés többek között a környezet magas szintű védelmén és a környezetminőség javításán alapul. A környezetvédelem területén olyan piaci hiányosságok vannak jelen, amelyek eredményeképpen a vállalkozások a szokásos piaci feltételek mellett nem feltétlenül kapnak ösztönzést az általuk okozott szennyezés csökkentésére, mivel e csökkentés adott esetben csak a költségeiket növeli anélkül, hogy megfelelő előnyökkel járna. Amennyiben a vállalkozásokat nem kötelezik a szennyezéssel kapcsolatos költségek internalizálására, a társadalom egésze viseli ezeket a költségeket.

(56)

Az ilyen piaci hiányosságok kötelező környezeti szabványok bevezetésével orvosolhatók. A kötelező uniós szabványokat túlteljesítő beruházások révén a környezetvédelem magasabb szintjét lehet elérni. Annak érdekében, hogy a vállalkozásokat ösztönözzék a környezetvédelem kötelező uniós szabványokat túlteljesítő javítására, csoportmentességben kell részesíteni az e területen nyújtott állami támogatásokat. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ne tartsák vissza a kapcsolódó uniós szabványokat túlteljesítő kötelező nemzeti szabványok megállapításától, ezt az állami támogatást attól függetlenül mentességben kell részesíteni, hogy vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok.

(57)

Elvben nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely arra irányul, hogy a vállalkozás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak feleljen meg. Az állami támogatás azonban a vállalkozások környezettudatos magatartásának javulását eredményezheti, ha arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy már az uniós szabványok hatálybalépése előtt, idő előtt alkalmazkodjanak a jövőbeni uniós szabványokhoz, feltéve, hogy az említett szabványok nem visszamenőleges hatállyal válnak alkalmazandóvá. A vállalkozások jövőbeni uniós szabványokhoz történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás révén hamarabb megvalósítható a magasabb szintű környezetvédelem, ezért mentesíteni kell az ilyen támogatást.

(58)

Az EU 2020 stratégia részeként az Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ig 20 %-kal növeli az energiahatékonyságot és különösen elfogadta az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (20), amely közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyság Unión belüli ösztönzésére azzal az általános céllal, hogy az Unió primerenergia-fogyasztása legalább 20 %-kal csökkenjen. Az említett célok megvalósításának elősegítése érdekében csoportmentességben kell részesíteni az energiahatékonyságot, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, valamint az energiahatékony távfűtést és távhűtést támogató intézkedéseket.

(59)

Az épületek energiahatékonyságát növelő intézkedések megfelelnek az Európa 2020 stratégia prioritásainak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállást illetően. Mivel az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan nem létezik integrált megközelítés, az ilyen beruházások gyakran szembesülnek finanszírozási hiánnyal, ami a szűkös állami források nagyobb mértékű bevonását teszi szükségessé. A tagállamok számára ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy támogassák az épület-energiahatékonysági beruházásokat az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezések értelmében az épülettulajdonosoknak vagy bérlőknek nyújtott közvetlen vissza nem térítendő támogatás formájában, de az épület-energiahatékonysági projektekre alkalmazandó különös rendelkezések értelmében átlátható kiválasztási mechanizmus alapján kiválasztott pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott kölcsön vagy kezességvállalás formájában is.

(60)

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) meghatározott, megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós célkitűzések elérése érdekében – amennyiben az olyan szabályozási keret mellett, mint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) foglalt uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, kiegészítő támogatásra van szükség – csoportmentességben kell részesíteni a megújuló energia támogatására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásokat.

(61)

A kereskedelem és a verseny korlátozott mértékű torzulására való tekintettel a csoportmentességnek továbbá jól meghatározott feltételek mellett ki kell terjednie a megújuló energiát termelő kisméretű létesítményeknek nyújtott működési támogatásra is. A nagyobb méretű létesítményeknek nyújtott működési támogatást akkor lehet csoportmentességben részesíteni, ha a versenytorzulások korlátozottak. Az ilyen, új és innovatív technológiákra irányuló működési támogatást ezért csoportmentességben lehet részesíteni, amennyiben a támogatást legalább egy ilyen technológia számára nyitott, versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják, a megújulóenergia-termelőket a piaci áraknak kitevő mechanizmus alkalmazásával. Az ilyen alapon nyújtott teljes támogatás nem haladhatja meg a megújuló energiaforrásból származó, tervezett új villamosenergia-kapacitás 5 %-át. Az összes megújulóenergia-technológia számára nyitott ajánlattételi eljárás alapján nyújtott támogatást teljes mértékben csoportmentességben kell részesíteni. Az általános torzító hatás csökkentése érdekében a működési támogatási programoknak elvben nyíltan hozzáférhetőnek kell lenniük más EGT-országok és az Energiaközösség szerződő felei számára. A tagállamok számára javasolt annak megfontolása, hogy határon átnyúló támogatás engedélyezése előtt együttműködési mechanizmust hozzanak létre. Együttműködési mechanizmus hiányában a többi országban működő létesítményekből származó termelés nem számít bele a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célszámaikba. Tekintettel e korlátokra, a tagállamoknak elegendő átfutási időt kell biztosítani arra, hogy más országok számára is nyitott, megfelelő támogatási programokat dolgozzanak ki. Az ilyen megnyitás ezért nem képezi feltételét a bejelentés alóli mentességnek, amennyiben a Szerződés értelmében nem kötelező.

(62)

A vízenergia-termeléshez nyújtott támogatás kettős hatást gyakorolhat. Egyrészt kedvező hatást fejt ki az üvegházhatást okozó gázok alacsony szintű kibocsátása szempontjából, másrészt negatív hatással is járhat a vízrendszerekre és a biológiai sokféleségre nézve. Ezért a vízenergiához nyújtott támogatás esetében a tagállamoknak be kell tartaniuk a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (23) és különösen annak 4. cikke (7) bekezdését, amely meghatározza a víztestek új módosításainak lehetővé tételéhez kapcsolódó kritériumokat.

(63)

Támogatást csak a megújuló energia fenntartható formáihoz szabad nyújtani. A bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatás csak annyiban tartozik e rendelet hatálya alá, amennyiben azt a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően fenntartható bioüzemanyagokhoz nyújtják. A bioüzemanyagok fejlettebb változatainak előállítására való átállás ösztönzése érdekében azonban e rendelet hatálya alól ki kell zárni az élelmiszer-alapú bioüzemanyagokra nyújtott támogatást. Ki kell zárni a csoportmentesség hatálya alól a szolgáltatási vagy keverési kötelezettség hatálya alá tartozó bioüzemanyagokhoz nyújtott támogatást, mivel a fenti jogi kötelezettség elegendő ösztönzést nyújthat a megújuló energia e típusaiba való beruházások tekintetében.

(64)

Az e rendelet hatálya alá tartozó környezetvédelmet elősegítő, az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (24) szerinti adókedvezmény formájában nyújtott támogatás közvetett módon válhat a környezet javára. A környezetvédelmi adóknak azonban tükrözniük kell a kibocsátások társadalmi költségeit, az adókedvezmények pedig hátrányosan érinthetik e célkitűzést. Ezért indokoltnak tűnik ezen adókedvezmények időtartamát e rendelet alkalmazási időszakára korlátozni. Ezen időszakot követően a tagállamoknak újra kell értékelniük az érintett adókedvezmények indokoltságát. Annak érdekében, hogy a verseny a lehető legkisebb mértékben torzuljon, a támogatást ugyanolyan módon kell nyújtani a tényszerűen hasonló helyzetben lévő valamennyi versenytársnak. Annak érdekében, hogy jobban megőrizzék a vállalkozásokra vonatkozó, a környezeti adóval közvetíteni kívánt árjelzést, a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy az adókedvezmény-programot egy rögzített összegű éves kompenzációt (adóvisszatérítést) kifizető mechanizmus alapján alakítsák ki.

(65)

Tekintettel „a szennyező fizet elv”-re, a szennyezés felszámolására irányuló intézkedések költségét a szennyezés okozójának kell viselnie. A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott támogatás abban az esetben lehet indokolt, ha a szennyezésért az alkalmazandó jog értelmében felelős személy kilétét nem lehet megállapítani. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében viselt környezeti felelősségre vonatkozóan azonban az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (25) és a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (26) módosított, a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27) meghatározott feltételek alkalmazandók. A meglévő környezeti károk helyrehozatalának elősegítése érdekében ezért bizonyos feltételek mellett csoportmentességben kell részesíteni ezt a támogatástípust.

(66)

A hulladékokról szóló európai uniós keretirányelvben meghatározott hulladékhierarchiának megfelelően a hetedik környezetvédelmi cselekvési program az uniós környezetvédelmi politika fő prioritásai közé sorolja a hulladék-újrahasználatot és -újrafeldolgozást. Az e tevékenységekre irányuló állami támogatás hozzájárulhat a környezetvédelemhez, feltéve, hogy betartják a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) (a hulladékokról szóló keretirányelv) 4. cikkének (1) bekezdését. Az ilyen támogatás ezen túlmenően nem mentesítheti közvetett módon a szennyezőket egy olyan teher alól, amelyet az uniós jog szerint nekik kell viselniük, vagy amelyet rendes vállalati költségnek kell tekinteni. Az ilyen tevékenységekre nyújtott támogatást ezért csoportmentességben kell részesíteni többek között akkor, ha más vállalkozások hulladékát érinti, és ha a kezelt anyagokat máskülönben ártalmatlanítanák vagy kevésbé környezetbarát módon kezelnék.

(67)

A korszerű energetikai infrastruktúra létfontosságú mind az integrált energiapiac létrehozásához, mind ahhoz, hogy az Unió megvalósíthassa az éghajlatváltozással kapcsolatos és energiaügyi célkitűzéseit. A leghátrányosabb helyzetű területek infrastruktúrájának kiépítése és korszerűsítése különösen hozzájárulhat a tagállamok és az Unió egészének gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához azáltal, hogy támogatja a leghátrányosabb helyzetű területeken végzett beruházásokat, munkahelyteremtést és az energiapiacok működését. Annak érdekében, hogy az ilyen támogatás indokolatlan torzító hatása korlátozott legyen, csak a belső energiapiaci szabályozás alá eső és annak megfelelő infrastruktúrára irányuló támogatás részesíthető csoportmentességben.

(68)

A környezetvédelmi tanulmányok segíthetik a környezetvédelem magasabb szintjének eléréséhez szükséges beruházások körének meghatározását. Ezért csoportmentességben kell részesíteni az olyan állami támogatást, amelynek célja az e rendeletben szabályozott környezetvédelmi beruházásokra irányuló környezetvédelmi tanulmányok elvégzésének támogatása. Mivel a nagyvállalkozásoknál kötelező az energetikai audit, az ilyen energetikai audit nem részesülhet állami támogatásban.

(69)

A Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. A jogbiztonság érdekében meg kell határozni azokat az eseményeket, amelyek e rendelettel mentesített természeti katasztrófának minősülhetnek. E rendelet alkalmazásában természeti katasztrófának minősülő eseménynek kell tekinteni a következőket: földrengés, földcsuszamlás, árvíz, különösen a folyó- vagy tópartot elöntő víz miatti áradás, lavina, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természeti eredetű kontrollálatlan vegetációtűz. Az olyan rendszeresebben bekövetkező kedvezőtlen időjárási feltételek, mint a fagy, a jégeső, a jég, az eső vagy az aszály által okozott kár nem tekintendő a Szerződés 107. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett természeti katasztrófának. Annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség valóban kiterjedjen a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásra, e rendelettel a bevált módszerek alapján meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése révén biztosítható, hogy a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok csoportmentességben részesüljenek. E feltételeknek kapcsolódniuk kell különösen a következőkhöz: az esemény természeti katasztrófának való hivatalos minősítése az illetékes tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa és a kedvezményezett vállalkozás – a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat is ideértve – által elszenvedett kár közötti közvetlen ok-okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció elkerülésének biztosítása. A kompenzáció nem lépheti túl az ahhoz szükséges mértéket, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezett ismét a katasztrófa bekövetkeztét megelőzően fennálló helyzetben legyen.

(70)

A légi és tengeri személyszállításhoz nyújtott támogatás szociális jellegű abban az esetben, ha a távoli területek lakosainak állandó összeköttetését biztosítja bizonyos menetjegyek költségének csökkentése révén. Ez az eset a legkülső régiók, Málta, Ciprus, Ceuta és Melilla, a tagállamok területéhez tartozó egyéb szigetek és a ritkán lakott területek esetében állhat fenn. Amennyiben egy távoli területet több – akár közvetett – közlekedési útvonal is az Európai Gazdasági Térséghez köt, mindegyik ilyen útvonal és az azokon üzemelő valamennyi szállító számára biztosítani kell a támogatás lehetőségét. A támogatás nyújtását függetleníteni kell a szállító kilététől, illetve a szolgáltatás típusától, és a támogatás magában foglalhat rendszeres, charter és diszkont szolgáltatást egyaránt.

(71)

Az Európa 2020 stratégiában foglalt, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, az innovációra és a társadalmi és területi kohézióra irányuló célok eléréséhez stratégiai jelentőségű a széles sávú összeköttetés (29). A széles sávú infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás célja az ilyen infrastruktúra kiépítésének és a kapcsolódó mélyépítési munkák elvégzésének támogatása azokon a területeken, ahol még nincs ilyen infrastruktúra, és nem is valószínű, hogy a piaci szereplők a közeljövőben kiépítenék. A Bizottság eddigi tapasztalatai alapján az ilyen beruházási támogatás bizonyos feltételek teljesülése mellett nem torzítja indokolatlanul a kereskedelmet és a versenyt. A feltételeknek egyrészt a támogatás technológiasemleges pályáztatáshoz kötése, másrészt a támogatott hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása révén kell a versenytorzulás korlátozására irányulniuk, figyelembe véve a hálózatüzemeltető által kapott támogatást. Jóllehet bizonyos feltételek mellett a virtuális átengedés egyenértékűnek tekinthető a fizikai átengedéssel, további tapasztalatszerzésig eseti alapon kell megítélni, hogy egy adott, nem fizikai vagy virtuális nagykereskedelmi hozzáférési termék egyenértékűnek tekintendő-e a réz- vagy száloptikás hálózat helyihurok-átengedésével. Ennek okán mindaddig, amíg egyedi állami támogatási ügyekben vagy az előzetes szabályozás keretében szerzett ilyen tapasztalat nem vehető figyelembe egy későbbi felülvizsgálat során, e csoportmentességi rendelet alkalmazásában a fizikai átengedésre nyújtható mentesség. Amennyiben a ráfordítások és bevételek jövőbeli alakulása bizonytalan, és erősen aszimmetrikus az információmegoszlás, a tagállamoknak olyan finanszírozási modellt is el kell elfogadniuk, amely a váratlan nyereség kiegyensúlyozott elosztását lehetővé tevő ellenőrzési és visszakövetelési elemeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a helyi kis projektekre ne nehezedjen aránytalan teher, ezt a modellt csak a meghatározott minimális határértéket meghaladó projektekre kell alkalmazni.

(72)

A kultúra és a kulturális örökség megőrzése terén hozott bizonyos tagállami intézkedések nem minősülnek támogatásnak, mivel nem felelnek meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, például azért, mert a tevékenység nem gazdasági jellegű, vagy mert az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben ezek az intézkedések mégis a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, a kulturális intézmények és projektek általában nem okoznak jelentős versenytorzulást, az eddigi ügyek vizsgálata alapján pedig arra lehet következtetni, hogy az ilyen támogatás csak korlátozott hatással van a kereskedelemre. A Szerződés 167. cikke elismeri, hogy a kultúra támogatása fontos az Unió és tagállamai számára, valamint rendelkezik arról, hogy az Unió a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során figyelembe vegye a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében. Mivel a természeti örökség gyakran kulcsfontosságú a művészeti és kulturális örökség alakítása szempontjából, az e rendelet értelmében vett örökségmegőrzést úgy kell érteni, hogy az a kulturális örökséghez kapcsolódó, illetve a tagállamok illetékes állami hatóságai által hivatalosan elismert természeti örökségre is vonatkozik. A kultúra kettős jellege (egyrészt a gazdasági javak körébe tartozik, és fontos eszköze a vagyon- és munkahelyteremtésnek, másrészt a társadalmainkat tükröző és formáló identitásokat, értékeket és jelentéseket közvetíti) miatt az állami támogatási szabályoknak figyelembe kell venniük a kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. Meg kell állapítani a támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzékét, valamint az elszámolható költségek körét. A csoportmentességnek ki kell terjednie az adott határértéket meg nem haladó beruházási és működési támogatásra egyaránt, miközben ki kell zárni túlkompenzáció lehetőségét. A versenytorzulás nagyobb valószínűsége miatt általánosságban nem lehet mentesíteni olyan tevékenységeket, amelyek – noha lehetnek kulturális szempontjaik – túlnyomóan kereskedelmi jellegűek, így például az (írott és elektronikus) sajtótermékeket és magazinokat. A támogatható kulturális célok és tevékenységek jegyzéke nem tartalmazhat továbbá olyan kereskedelmi jellegű tevékenységeket, mint a divat, a tervezés vagy a videojátékok.

(73)

Az audiovizuális alkotások fontos szerepet játszanak az európai identitások alakításában, valamint tükrözik a tagállamok és régiók különböző hagyományait. Míg az Unión kívül készülő filmek között komoly versengés folyik, az európai filmeket a nemzeti, illetve regionális piacokra való tagoltság miatt csak korlátozott mértékben forgalmazzák származási országuktól eltérő országokban. Az ágazatban jellemzően magasak a beruházási költségek, elégtelen a nyereség a közönség korlátozott nagysága miatt, és nehezen teremthető elő többletfinanszírozás magánforrásokból. E tényezők miatt a Bizottság külön kritériumokat dolgozott ki az audiovizuális alkotásokra irányuló forgatókönyvíráshoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, terjesztéshez és promócióhoz nyújtott támogatás szükségességének, arányosságának és megfelelőségének vizsgálatára. A legújabb kritériumokat, amelyeket az audiovizuális alkotások támogatási programjaira vonatkozó csoportmentességi szabályok kidolgozásakor figyelembe kell venni, a Bizottság a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról szóló közleményben (30) állapította meg. Az egynél több tagállamban készülő produkciók és koprodukciók esetében – amelyeket nagyobb valószínűséggel forgalmaznak majd több tagállamban – indokolt a támogatási intenzitás növelése.

(74)

Csoportmentességben kell részesíteni a sportlétesítményekre nyújtott beruházási támogatási intézkedéseket, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, és teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott feltételeket. A sport terén hozott tagállami intézkedések egy része nem minősül állami támogatásnak, mivel a kedvezményezett nem végez gazdasági tevékenységet, vagy a támogatás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ez az állítás bizonyos körülmények között igaz lehet a tisztán helyi jellegű vagy az amatőr sport terén hozott támogatási intézkedésekre. A Szerződés 165. cikke elismeri az európai sport támogatásának fontosságát, tekintettel a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére. Szintén csoportmentességben kell részesíteni a többféle szabadidős tevékenységet lehetővé tevő, multifunkcionális létesítmények támogatását. A multifunkcionális turisztikai létesítményekre – szabadidőparkok, szállodai létesítmények stb. – nyújtott támogatást azonban csak akkor lehet mentesíteni, ha a támogatás a támogatott területen folytatott olyan turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási program részét képezi, amely tevékenységek különösen kedvező hatással vannak a regionális fejlődésre. A sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott támogatás összeegyeztethetőségi feltételeinek különösen a következőket kell biztosítaniuk: a létesítményhez való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelő, tisztességes eljárás a létesítmény megépítésével, korszerűsítésével és/vagy működtetésével megbízandó harmadik fél koncessziós megbízása során. Amennyiben a sportlétesítményt hivatásos sportegyesületek használják, a létesítmény ezen egyesületek általi használatáért felszámított áraknak az átláthatóság és a felhasználókkal való egyenlő bánásmód érdekében nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük. Biztosítani kell a túlkompenzáció elkerülését.

(75)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i, az „Európa 2020” stratégiára vonatkozó következtetéseiben (31) hangsúlyozottak szerint törekedni kell a növekedést gátló legfontosabb szűk keresztmetszetek kezelésére, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos uniós szintű problémákat. Az Európa 2020 integrált iránymutatás részét képező, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló tanácsi ajánlásban (32) említettek szerint a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében a helyi infrastruktúrák rendelkezésre állása fontos előfeltétele az üzleti és a fogyasztói környezet javításának, valamint az ipari bázis korszerűsítésének és fejlesztésének.Az ilyen infrastruktúrák, amelyeket nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon bocsátanak az érdekelt felek rendelkezésére, lehetővé teszik a magánberuházásoknak és a növekedésnek kedvező környezet megteremtését, így kedvezően járulnak hozzá a közös érdekű célkitűzésekhez és különösen az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokhoz és célkitűzésekhez (33), ugyanakkor a torzulás kockázata korlátozott marad. A helyi infrastruktúrák tekintetében hozott számos tagállami intézkedés azért nem minősül állami támogatásnak, mert nem felel meg a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, például azért, mert a kedvezményezett nem folytat gazdasági tevékenységet, az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, vagy mert az intézkedés olyan, általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációnak minősül, amely az Altmark-ügyben hozott ítéletben (34) foglalt minden kritériumnak megfelel. Amennyiben azonban a helyi infrastruktúrák finanszírozása a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében mégis állami támogatásnak minősül, és amennyiben a nyújtott támogatás kis összegű, az ilyen támogatást mentesíteni kell a bejelentési kötelezettség alól.

(76)

Mivel egyes, más típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra olyan különös, jól meghatározott kritériumok vonatkozhatnak, amelyek biztosítják a belső piaccal való összeegyeztethetőségüket, e rendeletnek a helyi infrastruktúrára irányuló támogatásra vonatkozó rendelkezései nem lehetnek alkalmazhatók a következő típusú infrastruktúrákra irányuló támogatásra: kutatási infrastruktúra, innovációs klaszter, energiahatékony távfűtés és távhűtés, energetikai infrastruktúra, hulladék-újrafeldolgozás és -újrahasználat, széles sávú infrastruktúra, a kultúra és a kulturális örökség megőrzése, sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények, repülőterek és kikötők.

(77)

Az állami támogatási politikát a Bizottság e téren szerzett tapasztalatai alapján bizonyos időközönként felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell. Indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani, ideértve a mentesített támogatási programokra e rendelet alkalmazási időszakának végén alkalmazandó szabályokat. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára a jövőbeli rendszerhez való alkalmazkodáshoz. Nem alkalmazandó azonban átállási időszak a regionális támogatási programokra, így többek között a regionális városfejlesztési támogatási programokra sem, amelyek mentessége a jóváhagyott regionális támogatási térkép lejáratának időpontjában szűnik meg, valamint egyes kockázatfinanszírozási célú támogatási programokra sem,

I. FEJEZET:

II. FEJEZET:

III. FEJEZET:

1. szakasz –

2. szakasz –

3. szakasz –

4. szakasz –

5. szakasz –

6. szakasz –

7. szakasz –

8. szakasz –

9. szakasz –

10. szakasz –

11. szakasz –

12. szakasz –

13. szakasz –

IV. FEJEZET:

a)

regionális támogatás;

b)

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás, működési támogatás és a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás;

c)

környezetvédelmi támogatás;

d)

kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

e)

képzési támogatás;

f)

hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételéhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatás;

g)

természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás;

h)

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás;

i)

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás;

j)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás;

k)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás; valamint

l)

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás.

a)

az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2., 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében az átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő hat hónaptól. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére;

b)

az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatási programok módosításai, kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát;

c)

a harmadik országokba vagy a tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

d)

az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

a)

a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

b)

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban felmerülő szállítási költségektől eltérő kiegészítő költségek 15. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellentételezését, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

d)

a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;

e)

a regionális támogatás 13. cikkben kizárt kategóriái.

a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével;

b)

az a) pontban említett vállalkozásoknak nyújtott ad hoc támogatás;

c)

nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével.

a)

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét. Megengedett azonban az a követelmény, hogy a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezzen a támogatást nyújtó tagállamban;

b)

olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

c)

olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

a)

a nemzeti jog szerint megváltozott munkaképességű munkavállaló; vagy

b)

aki olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely különböző akadályok fellépése mellett korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását a munkakörnyezetben;

a)

az előző 6 hónapban nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b)

15 és 24 év közötti életkorú; vagy

c)

nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének 3. szintje), vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

d)

50 éven felüli személy; vagy

e)

egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt; vagy

f)

valamely tagállamban olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 %-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és aki az alulreprezentált nemhez tartozik; vagy

g)

egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye;

a)

fuvardíjak, kezelési költségek és az átmeneti raktározás költségei, amennyiben ezek a megtett út vonatkozásában merültek fel;

b)

rakomány biztosításának költsége;

c)

a származási és a rendeltetési helyen a rakományra – adott esetben a hordképességre – kivetett adók, vámok vagy illetékek; valamint

d)

biztonsági ellenőrzés költségei, a megnövekedett üzemanyagköltségek miatti többletdíjak;

i.

ad hoc támogatás; és

ii.

támogatási program keretében egyéni kedvezményezetteknek odaítélt támogatás;

a)

Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különösen a 2013/34/EU irányelv (37) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden részvénytőkét.

b)

Olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint hét éve működő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási beruházásra jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

c)

Amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak.

d)

Amennyiben a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fizette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, illetve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik.

e)

Olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv, amennyiben az elmúlt két évben:

40.

A vonatkozó regionális támogatási rendelkezésekre a 10. szakaszban foglalt, a széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások alkalmazandók.

41.

„regionális beruházási támogatás”: induló beruházáshoz vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtott regionális támogatás;

42.

„regionális működési támogatás” valamely vállalkozás induló beruházástól független folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. Kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek stb., de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;

43.

„acélipar”: a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységek:

44.

„szintetikusszál-ipar”:

45.

„szállítási ágazat”: ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban „szállítási ágazat”: a NACE Rev. 2 szerinti alábbi tevékenységek:

46.

„meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló program”: olyan program, amely a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszer kevesebb mint öt (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába tartozó tevékenységet támogat;

47.

„turisztikai tevékenység”: a NACE Rev. 2 szerinti alábbi tevékenységek:

48.

„ritkán lakott területek”: a Bizottság által a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképekről szóló egyedi határozatokban ilyenként elismert területek;

49.

„induló beruházás”:

50.

„azonos vagy hasonló tevékenység”: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (38) foglalt NACE Rev.2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység;

51.

„új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás”:

52.

„nagyberuházási projekt”: a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

53.

„rendeltetési hely”: az áru lerakodásának helyszíne;

54.

„származási hely”: az áru berakodásának helyszíne;

55.

„működési támogatásra jogosult területek”: a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió, vagy az érintett tagállam vonatkozásában a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján ritkán lakott területnek minősített terület;

56.

„szállítási mód”: vasúti szállítás, közúti fuvarozás, belvízi szállítás, tengeri szállítás, légi szállítás és intermodális szállítás;

57.

„városfejlesztési alap”: valamely városfejlesztési támogatási intézkedés szerinti városfejlesztési projektbe történő beruházás céljából létrehozott különleges beruházási eszköz. A városfejlesztési alapot városfejlesztésialap-kezelő irányítja;

58.

„városfejlesztésialap-kezelő”: jogi személyiséggel rendelkező szakmai alapkezelő társaság, mely kiválasztja a támogatásra jogosult városfejlesztési projekteket és azokba befektet;

59.

„városfejlesztési projekt”: olyan beruházási projekt, amely potenciálisan támogatja valamely integrált fenntartható városfejlesztési megközelítésben előirányzott beavatkozások végrehajtását, és hozzájárul a megközelítésben meghatározott célok eléréséhez, ideértve azokat a projekteket is, amelyek belső megtérülési rátája esetlegesen nem elegendő ahhoz, hogy tisztán üzleti alapon vonzzon forrásokat. A városfejlesztési projekt szervezhető a kedvezményezett magánbefektető jogi struktúráin belüli külön pénzügyi egységként, vagy külön jogalanyként, pl. különleges célú gazdasági egységként;

60.

„integrált fenntartható városfejlesztési stratégia”: egy meghatározott városföldrajzi területre és időszakra kidolgozott, érintett helyi hatóság vagy közszektorbeli ügynökség által hivatalosan javasolt és igazolt stratégia, amely integrált intézkedéseket határoz meg a városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívások kezelésére;

61.

„természetbeni hozzájárulás”: hozzájárulás földterület vagy ingatlan formájában, amennyiben a földterület vagy ingatlan a városfejlesztési projekt részét képezi;

a)

amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki; vagy

b)

amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10 %-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni;

a)

legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b)

legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, és a „hátrányos helyzetű munkavállaló” meghatározásánál felsorolt b)–g) kategóriák valamelyikébe tartozik;

a)

olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a környezeti mutatókra nézve; vagy

b)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (41) rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet; azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket a 2010/75/EU irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban határozták meg, e rendelet alkalmazásában azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat elérték;

a)

a villamos energia tekintetében:

b)

a gáz tekintetében:

c)

az olaj tekintetében:

d)

a szén-dioxid tekintetében: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tévő csővezeték-hálózat (beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is), amely a szén-dioxid tartós tárolása céljából megfelelő föld alatti geológiai képződményekbe történő bevezetésére szolgál;

a)

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás „kiigazított támogatási összege”, amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki;

b)

regionális városfejlesztési támogatás esetében: 20 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c)

kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

d)

kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

e)

kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2 millió EUR;

f)

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR;

g)

kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 15 millió EUR a 21. cikk (9) bekezdésében foglaltak szerint;

h)

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

i)

kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

j)

kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 20 millió EUR;

k)

innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetében: klaszterenként 7,5 millió EUR;

l)

kkv-knak nyújtott innovációs támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 5 millió EUR;

m)

eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 7,5 millió EUR;

n)

képzési támogatás esetében: képzési projektenként 2 millió EUR;

o)

hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

p)

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

q)

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 10 millió EUR;

r)

hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5 millió EUR;

s)

környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, kivéve a szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatást, valamint az energiahatékony távfűtési és távhűtési létesítmény elosztó hálózati részéhez nyújtott támogatást: vállalkozásonként és beruházási projektenként 15 millió EUR;

t)

energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás esetében: 10 millió EUR a 39. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint;

u)

szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

v)

a megújuló villamosenergia-termelésre irányuló működési támogatás és kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 15 millió EUR. Amennyiben a támogatást versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján nyújtják a 42. cikk szerint: a 42. cikk alá tartozó valamennyi támogatási program összesített költségvetését figyelembe véve évente 150 millió EUR;

w)

távfűtési és távhűtési elosztó hálózatra irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 20 millió EUR;

x)

energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 50 millió EUR;

y)

széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: projektenként 70 millió EUR összköltség;

z)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében; projektenként 100 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 50 millió EUR;

aa)

audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 50 millió EUR;

bb)

sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 15 millió EUR vagy 50 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: létesítményenként évente 2 millió EUR; valamint

cc)

helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 10 millió EUR vagy 20 millió EUR-t meghaladó összköltség.

a)

vissza nem térítendő támogatás és kamattámogatás formájában nyújtott támogatás;

b)

kölcsön formájában nyújtott támogatás, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása a támogatás odaítélésekor irányadó referencia-kamatláb alapján történik;

c)

kezességvállalás formájában nyújtott támogatás:

d)

adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben az intézkedés olyan felső korlátot határoz meg, amely biztosítja, hogy ne lépjék túl az alkalmazandó határértéket;

e)

regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 16. cikkben meghatározott feltételek;

f)

kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. cikkben meghatározott feltételek;

g)

induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 22. cikkben meghatározott feltételek;

h)

energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 39. cikkben meghatározott feltételek;

i)

a piaci áron felüli felár formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 42. cikkben meghatározott feltételek;

j)

visszafizetendő előleg formájában nyújtott támogatás, amennyiben a visszafizetendő előleg teljes névértéke nem haladja meg az e rendelet alapján alkalmazandó határértéket, illetve amennyiben az intézkedés végrehajtását megelőzően a visszafizetendő előleg bruttó támogatási egyenértékének kiszámításához használt módszertant – annak bejelentését követően – a Bizottság elfogadta.

a)

a vállalkozás neve és mérete;

b)

a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

c)

a projekt helyszíne;

d)

az elszámolható költségek jegyzéke;

e)

a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

a)

regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a kedvezményezett számára az érintett térségben;

b)

minden más esetben:

a)

az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b)

az intézkedést azelőtt fogadták el és léptették hatályba, hogy a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdődött volna, kivéve az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programok esetében, amennyiben a tevékenységre adókedvezmény formájában megvalósuló korábbi támogatási programok vonatkoztak.

a)

regionális működési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. cikkben meghatározott feltételek;

b)

a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;

c)

a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 32. és a 33. cikkben meghatározott feltételek;

d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. cikkben meghatározott feltételek;

e)

a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az e rendelet 44. cikkében meghatározott feltételek;

f)

a természeti katasztrófa okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek az 50. cikkben meghatározott feltételek;

g)

távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás, amennyiben teljesülnek az 51. cikkben meghatározott feltételek;

h)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben teljesülnek az 53. cikkben meghatározott feltételek.

a)

bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b)

bármely egyéb állami támogatás, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az e rendelet értelmében az érintett támogatásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

a)

a 11. cikkben említett összefoglaló adatok a II. mellékletben rögzített szabványos formában, vagy egy ahhoz vezető internetes link;

b)

a 11. cikkben említettek szerint minden egyes támogatási intézkedés teljes szövege, vagy a teljes szöveghez vezető internetes link;

c)

minden egyes, 500 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozó, a III. mellékletben említett információk.

0,5–1;

1–2;

2–5;

5–10;

10–30; valamint

30 vagy több.

a)

az e cikk (1) bekezdésében említett állami támogatási honlapok linkjeit;

b)

a 11. cikkben említett összefoglaló adatokat.

a)

az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedésre vonatkozó összefoglaló adatok a II. mellékletben meghatározott szabványos formában, valamint a támogatási intézkedés teljes szövegéhez – a módosításokkal együtt – vezető link a Bizottság elektronikus bejelentési rendszerén keresztül, a támogatás hatálybalépését követő 20 munkanapon belül;

b)

minden olyan egész év, illetve az év minden olyan része tekintetében, amelyben e rendelet alkalmazandó, elektronikus formában a módosított, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben (52) említett éves jelentés e rendelet alkalmazásáról, a végrehajtási rendeletben feltüntetett információkkal.

a)

az acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, a szállítási ágazat – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, az energiatermelési és -elosztási, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek javára nyújtott támogatás;

b)

meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

c)

a legkülső régiókban vagy ritkán lakott területeken előállított áruk szállítási költségeit ellentételező programok formájában és az alábbiak javára nyújtott regionális támogatás:

d)

az olyan kedvezményezettnek nyújtott egyedi regionális beruházási támogatás, aki a regionális beruházási támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor konkrétan tervezi, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg az érintett területen;

e)

olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.

a)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

b)

az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

c)

az a) és a b) pont kombinációja, az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

a)

földterület, illetve épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően nagyvállalkozások esetében legalább öt, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell állnia;

b)

üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

amortizálhatónak kell lenniük;

c)

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint

d)

legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották.

a)

a beruházási projektnek az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, ami azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek számát le kell vonni az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

b)

minden egyes álláshelyet a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni; valamint

c)

a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.

a)

támogatás csak olyan területeken nyújtható, ahol nincs azonos kategóriájú hálózat (széles sávú alaphálózat vagy NGA), és ahol nem is valószínű, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozattól számított három éven belül piaci feltételek mellett kiépülne ilyen hálózat; valamint

b)

a támogatott hálózatüzemeltetőnek méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett kell aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítania, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózatok fizikai átengedését; valamint

c)

a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében kell odaítélni.

a)

a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségei, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségei a következő feltételek mellett:

b)

a szállítási költségektől eltérő, a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként a legkülső régiókban felmerülő kiegészítő működési költségek, az alábbi feltételek mellett:

a)

a projekteket városfejlesztési alap igénybevételével hajtják végre támogatott területeken;

b)

a projekteket az európai strukturális és beruházási alapokból társfinanszírozzák;

c)

a projektek egy integrált fenntartható városfejlesztési stratégia végrehajtását támogatják.

a)

a városfejlesztésialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani. A városfejlesztésialap-kezelők között különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam alapján. A városfejlesztésialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók;

b)

a független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania;

c)

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

d)

a városfejlesztési projektek keretében magánbefektetőknek nyújtott kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni;

e)

a befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet;

f)

a városfejlesztési alapot az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni. A tagállamok átvilágítási folyamatról rendelkeznek annak érdekében, hogy a városfejlesztési támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

a)

a városfejlesztésialap-kezelőket törvény vagy szerződés kötelezi arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

a városfejlesztésialap-kezelők javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c)

a városfejlesztésialap-kezelők teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektetők érdekeivel;

d)

a városfejlesztésialap-kezelők meghatározzák a városfejlesztési projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és a városfejlesztésre gyakorolt várható hatását;

e)

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

a)

kölcsön esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

b)

kezességvállalás esetében e cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a maximális beruházási összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni.

a)

a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;

b)

a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége.

a)

tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló olyan beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik; vagy

b)

egy létesítmény eszközeinek megvásárlása, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;

b)

értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek kell minősülniük;

c)

a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni;

d)

legalább három évig a vállalkozás eszközei között kell azokat feltüntetni.

a)

a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni;

b)

az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie;

c)

a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.

a)

kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20 %-a;

b)

középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10 %-a.

a)

a szervezeti együttműködés költségei, ideértve a személyzeti és irodaköltségeket, amennyiben azok az együttműködési projekthez kapcsolódnak;

b)

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, az együttműködéshez kapcsolódó tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei;

c)

a projekthez közvetlenül kapcsolódó útiköltség, a berendezések költségei és beruházási kiadások, valamint a projekt céljaira közvetlenül használt eszközök és berendezések értékcsökkenése.

a)

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetetten kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító tőkebefektetés, illetve kvázisajáttőke-befektetés vagy tőkejuttatás;

b)

a támogatható vállalkozásoknak közvetlenül vagy közvetve kockázatfinanszírozási célú befektetést biztosító kölcsön;

c)

a támogatható vállalkozásoknak közvetve vagy közvetlenül biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

a)

semmilyen piacon nem működtek még;

b)

az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb mint 7 éve működnek bármely piacon;

c)

olyan első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely – új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át.

a)

a támogatás nem haladja meg a kockázatfinanszírozás (9) bekezdésben említett teljes összegét;

b)

az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetések lehetőségét;

c)

a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás az I. melléklet 3. cikke (3) bekezdésének értelmében nem kapcsolódik az intézkedés keretében kockázatfinanszírozást nyújtó pénzügyi közvetítőtől vagy a független magánbefektetőtől eltérő másik vállalkozáshoz, kivéve, ha az új entitás vonatkozásában teljesülnek a kkv-fogalommeghatározás feltételei.

a)

azon támogatható vállalkozások esetében, amelyek valamely piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket, a biztosított kockázatfinanszírozás 10 %-a;

b)

az e cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett támogatható vállalkozások esetében a biztosított kockázatfinanszírozás 40 %-a;

c)

az (5) bekezdés c) pontjában említett támogatható vállalkozásoknak nyújtott befektetés esetében és az (5) bekezdés b) pontjában említett hétéves időszak eltelte után támogatható vállalkozásokba történő kiegészítő befektetés esetében a biztosított kockázatfinanszírozási célú befektetés 60 %-a.

a)

egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani, kivéve a magánbefektetőknek a támogatható vállalkozásokban történő közvetlen befektetéseik tekintetében nyújtott adóösztönzők vonatkozásában;

b)

a pénzügyi közvetítőket, a befektetőket és az alapkezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása;

c)

amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni;

d)

a (2) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalások esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió legfeljebb 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

a)

a pénzügyi közvetítőket az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően kell létrehozni;

b)

a tagállam vagy az intézkedés végrehajtásával megbízott jogalany átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy a kockázatfinanszírozási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az érintett befektetési portfólió mérete és területi kiterjedése szempontjából – a hatékonyság elérése;

c)

a támogatható vállalkozásoknak biztosított kockázatfinanszírozást olyan életképes üzleti tervre kell alapozni, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, és előzetesen kimutatja a terv pénzügyi életképességét;

d)

minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie.

a)

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. E követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az alapkezelőt vagy a pénzügyi közvetítőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás útján választják ki;

c)

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

d)

meghatározzák a befektetési stratégiát, a befektetések kritériumait és tervezett ütemezését;

e)

a befektetők számára lehetővé kell tenni a befektetési alap irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

a)

az intézkedés eredményeképpen a pénzügyi közvetítő olyan befektetéseket valósít meg, amelyek a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósultak volna meg. A pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy a végső kedvezményezettek a finanszírozási volumen növekedése, a portfóliók kockázatának emelkedése, illetve a fedezeti követelmények, a kezességvállalási díjak vagy a kamatlábak csökkentése révén a legnagyobb mértékben részesülnek valamennyi előnyből;

b)

kölcsön esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során a kölcsön névértékét kell figyelembe venni;

c)

kezességvállalás esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az alapul szolgáló kölcsön névértékét kell figyelembe venni. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át.

a)

a kkv-k szintjén a támogatás teljesíti az 1407/2013/EU rendeletben foglalt feltételeket; valamint

b)

az e cikk (5), (6), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt feltételek kivételével az e cikkben foglalt valamennyi feltétel teljesül; valamint

c)

a támogatható vállalkozásoknak tőkebefektetést, kvázisajáttőke-befektetést vagy hitelbefektetést nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedések esetében az intézkedésnek a pénzügyi közvetítők vagy a kkv-k szintjén további független magánbefektetői forrásokat kell bevonnia oly módon, hogy az összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kkv-knak nyújtott kockázatfinanszírozás legalább 60 %-át.

a)

nem piaci kamatozású, tízéves futamidőre nyújtott kölcsön, amelynek névértéke nem haladja meg az 1 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kölcsönök esetében a maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kölcsön tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kölcsönök esetében a maximális összeg megegyezik az ötéves kölcsönökre vonatkozó maximális összeggel;

b)

nem piaci díj ellenében, tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, amelynél a kezességvállalással biztosított összeg nem haladja meg az 1,5 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 2,25 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 3 millió EUR-t. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalások esetében a kezességvállalással biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességvállalásra vonatkozó maximális összeggel. A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80 %-át;

c)

vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés és garanciadíj-csökkentés, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

a)

alapkutatás;

b)

alkalmazott kutatás;

c)

kísérleti fejlesztés;

d)

megvalósíthatósági tanulmány.

a)

személyi jellegű ráfordítások: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;

b)

az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;

c)

az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;

d)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;

e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a)

alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a;

b)

ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a;

c)

kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a;

d)

megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50 %-a.

a)

középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;

b)

15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)

az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés;

b)

az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység;

c)

a klaszter létesítményeinek kezelése; az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

a)

szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költségei;

b)

olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költségei, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeken, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott munkakörben dolgozik, és nem a személyzet más tagjait helyettesíti;

c)

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei.

a)

személyi jellegű ráfordítások;

b)

az eszközök, berendezések, épületek és földterületek költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére;

c)

a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei;

d)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

a)

a támogatott projekt megvalósításának ténye;

b)

a támogatott projekt céljai;

c)

a támogatott projekt várható eredményei közzétételének hozzávetőleges időpontja és az interneten való közzététel helye;

d)

utalás arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

a)

az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;

b)

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig. Nem számolható el szállásköltség, kivéve a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltségét;

c)

a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;

d)

a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen.

a)

megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal;

b)

középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.

a)

a képzés résztvevői nem a legénység aktív tagjai, hanem létszám fölötti személyként tartózkodnak a fedélzeten; valamint

b)

a képzés az uniós lajstromban szereplő hajók fedélzetén folyik.

a)

a helyiségek átalakításának költségei;

b)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyek foglalkoztatásához kizárólag a segítés ideje alatt kapcsolódó, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzéséhez kapcsolódó költségek;

c)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, illetve szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei – beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is –, amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor merülnének fel, ha a kedvezményezett nem megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatna;

d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyre való szállításához és munkával kapcsolatos tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

e)

a megváltozott munkaképességű munkavállaló által rehabilitációra fordított órákra vonatkozó bérköltségek;

f)

amennyiben a kedvezményezett védett foglalkoztatást biztosít, az érintett vállalkozás termelőegységei létrehozásának, üzembe helyezésének vagy korszerűsítésének költségei, továbbá minden adminisztrációs és szállítási költség, feltéve, hogy közvetlenül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásából erednek.

a)

a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb tizenkét hónapos időszak vagy a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb huszonnégy hónapos időszak alatt a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személyzetnek kizárólag a segítés ideje alatti foglalkoztatása;

b)

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személyzet képzése.

a)

az uniós szabványok túlteljesítése révén lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül attól, vannak-e az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok;

b)

uniós szabványok hiányában lehetővé kell tennie a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését.

a)

az elfogadott uniós szabványoknak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés az említett szabványok hatálybalépése előtt történik, és az említett szabványok kötelezővé válásukkor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre;

b)

meglévő közúti, vasúti, belvízi és tengeri járművek felújítása, feltéve, hogy az uniós szabványok a járművek üzembe helyezésekor még nem voltak hatályban, és kötelezővé válásukkor nem válnak visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járművekre.

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek e környezetvédelemhez kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben a környezetvédelmi beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. A környezetvédelemhez kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

a)

ha a beruházás végrehajtása és befejezése több mint három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 20 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 10 %-a;

b)

ha a beruházás végrehajtása és befejezése egy–három évvel az új uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15 %-a, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 10 %-a, nagyvállalkozások esetében pedig az elszámolható költségek 5 %-a.

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek;

b)

minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

a)

A pénzügyi közvetítő kezelőit, valamint az energiahatékonyságialap-kezelőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani. Különösen nem tehető különbség a székhelyük vagy bejegyzésük szerinti tagállam szerint. A pénzügyi közvetítőkkel és az energiahatékonyságialap-kezelőkkel szemben a befektetés jellegével objektívan indokolható, előre meghatározott kritériumok támaszthatók.

b)

A független magánbefektetőket az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak megfelelően olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján kell kiválasztani, amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetében – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat/nyereség megosztási rendszerek létrehozása. Amennyiben a magánbefektetőket nem ilyen eljárás keretében választják ki, úgy a magánbefektetőknek biztosított méltányos megtérülési rátát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás során kiválasztott független szakértőnek kell megállapítania.

c)

Amennyiben az állami és magánbefektetők közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus, az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25 %-ára kell korlátozni.

d)

Kezességvállalás esetében a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a 80 %-ot, és az adott tagállamot terhelő teljes veszteséget a kezességvállalással biztosított portfólió 25 %-ára kell korlátozni. Díjmentesen kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalások nyújthatók. Amennyiben a kezességvállalás a váratlan veszteségek fedezését is magában foglalja, úgy a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a váratlan veszteségeket fedező részére piackonform kezességvállalási díjat fizet.

e)

A befektetők számára lehetővé kell tenni az energiahatékonysági alap vagy a pénzügyi közvetítő irányító testületeiben – így például felügyelőbizottságában vagy tanácsadó bizottságában – való képviseletet.

f)

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról rendelkezik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia alkalmazása.

a)

törvény vagy szerződés kötelezi őket arra, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével járjanak el; az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik;

b)

javadalmazásuk megfelel a piaci gyakorlatnak. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt tapasztalathoz, szakértelemhez, valamint operatív és pénzügyi kapacitáshoz kapcsolódó objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján választják ki;

c)

teljesítményhez kötött javadalmazásban részesülnek, vagy saját forrásaik társbefektetése útján maguk is részt vállalnak a befektetési kockázatból, és így érdekeik tartósan megegyeznek az állami befektető érdekeivel;

d)

meghatározzák az energiahatékonysági projektek keretében folytatandó beruházások beruházási stratégiáját, kritériumait és tervezett ütemezését, valamint előzetesen kimutatják pénzügyi életképességét és az energiahatékonyságra gyakorolt várható hatását;

e)

az energiahatékonysági alapban befektetett, illetve a pénzügyi közvetítőnek nyújtott állami forrásokra vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiának kell léteznie, lehetővé téve, hogy az energiahatékonysági projekteket a piac finanszírozza, amennyiben erre készen áll.

a)

amennyiben a beruházás összköltségén belül a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, például egy már meglévő létesítmény könnyen azonosítható kiegészítő alkotórészeként, az elszámolható költségek e megújuló energiához kapcsolódó költségek;

b)

amennyiben a megújulóenergia-termelésre irányuló beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé környezetbarát beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna, a megújuló energiához kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek;

c)

bizonyos kisméretű létesítmények esetében, ahol azért nem lehet megvalósítani kevésbé környezetbarát beruházást, mert nem léteznek korlátozott méretű létesítmények, az elszámolható költség a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez kapcsolódó beruházás teljes költsége.

a)

az elszámolható költségek 45 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés a) vagy b) pontja alapján állapítják meg;

b)

az elszámolható költségek 30 %-a, amennyiben az elszámolható költségek nagyságát a (6) bekezdés c) pontja alapján állapítják meg.

i.

új és innovatív technológia által hosszú távon kínált lehetőségek; vagy

ii.

a diverzifikáció szükségessége; vagy

iii.

hálózati korlátok és hálózati stabilitás; vagy

iv.

a rendszer (integrációs) költségei; vagy

v.

a biomassza támogatása miatt a nyersanyagpiacokon kialakuló torzulások elkerülésének szükségessége.

a)

a tagállam illetékes hatóságai az eseményt hivatalosan természeti katasztrófává minősítették; valamint

b)

a természeti katasztrófa és az érintett vállalkozás által elszenvedett károk között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

a)

passzív széles sávú infrastruktúra kiépítésének beruházási költségei;

b)

a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó mélyépítési munkák beruházási költségei;

c)

széles sávú alaphálózat kiépítésének beruházási költségei; valamint

d)

nagy sebességű újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat kiépítésének beruházási költségei.

a)

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;

b)

tárgyi örökség, beleértve valamennyi ingó vagy ingatlan kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó vagy a tagállam illetékes hatóságai által hivatalosan kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított természeti örökség;

c)

a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet;

d)

művészeti vagy kulturális esemény és előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység;

e)

kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítése, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

f)

zenei és a fordításokat is magában foglaló irodalmi írói, szerkesztői, gyártói, forgalmazói, digitalizálói és kiadói tevékenység.

a)

beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást;

b)

működési támogatás.

a)

infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják;

b)

kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is;

c)

a tárgyi és szellemi kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök, anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is;

d)

a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Braille-írásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és – a prezentációk, programok és látogatók tekintetében – a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is;

e)

kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket.

a)

kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez – kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység – kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek;

b)

a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint annak a – többek között új technológiák segítségével megvalósított, oktatásra és a társadalmi tudatosság növelésére irányuló programok révén kialakítandó – megértésnek az elősegítésével kapcsolatos költségek, hogy milyen fontos a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása;

c)

a kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való nyilvános hozzáférés javításával kapcsolatos költségek, ideértve a digitalizálással és új technológiák használatával, valamint a fogyatékos személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költségeket is;

d)

közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérlése vagy lízingje, utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítások és színpadi díszletek építészeti elemei, eszközök, szoftverek és felszerelések kölcsönzése, bérlése és -amortizációja, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költségek, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek csak abban az esetben számolhatók el, ha azokat nem beruházási támogatásból fedezték;

e)

kulturális intézet vagy örökségi helyszín, illetve projekt személyi jellegű ráfordításai;

f)

külső tanácsadók és szolgáltatók által biztosított, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő tanácsadási és támogató szolgáltatási költségek.

a)

audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott támogatás;

b)

gyártás-előkészítési támogatás; valamint

c)

terjesztési célú támogatás.

a)

előírhatják, hogy az adott audiovizuális alkotás gyártásához nyújtott támogatás legfeljebb 160 %-át a támogatást nyújtó tagállam területén kell felhasználni; vagy

b)

az adott audiovizuális alkotás gyártására nyújtott támogatás nagyságát meghatározhatják a támogatást nyújtó tagállamban filmkészítési tevékenységre fordított kiadás százalékában, jellemzően abban az esetben, ha adóösztönzők formájában megvalósuló támogatási programról van szó.

a)

gyártási támogatás esetében: az audiovizuális alkotások gyártásának teljes költsége, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket segítő akadálymentesítéssel kapcsolatos költségeket;

b)

gyártás-előkészítési támogatás esetében: a forgatókönyvírással és az audiovizuális alkotások fejlesztésével kapcsolatos költségek;

c)

terjesztési célú támogatás esetében: az audiovizuális alkotások terjesztésével és promóciójával kapcsolatos költségek.

a)

az egynél több tagállamban készülő, több tagállambeli producerrel dolgozó produkciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 60 %-ára;

b)

nehezen megvalósítható audiovizuális alkotások, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) listáján feltüntetett országokat érintő koprodukciók esetében az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-ára.

a)

beruházási támogatás, beleértve a sportlétesítmények és multifunkcionális szabadidős létesítmények létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtott támogatást;

b)

sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás.