20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/36


A BIZOTTSÁG 529/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. március 12.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a belső minősítésen alapuló módszeren és a fejlett mérési módszeren végrehajtott kiterjesztések és módosítások lényegességének értékelésére irányuló szabályozástechnikai standardtervezetek tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 143. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 312. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (3) bekezdése szerint egy minősítési rendszer alkalmazási köre azokat a kitettségtípusokat jelenti, amelyek az adott minősítési rendszerben minősíthetők.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet különbséget tesz a belső minősítésen alapuló (IRB) módszeren és a fejlett mérési módszeren végrehajtott, jóváhagyáshoz kötött lényeges kiterjesztések és módosítások, valamint a bejelentéshez kötött egyéb módosítások között. Az utóbbiakra vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet nem határozza meg a kiterjesztés vagy módosítás bejelentésének időrendjét, vagyis azt, hogy a módosítást annak végrehajtása előtt vagy után kell bejelenteni. Figyelembe kell venni azt, hogy a kevésbé lényeges kiterjesztésekről vagy módosításokról nem szükséges előzetesen tájékoztatni az illetékes hatóságokat. Ezenkívül az intézmények szempontjából hatékonyabb és kevésbé megterhelő, ha a kevésbé lényeges módosításokra vonatkozó információkat összegyűjtik és rendszeres időszakonként jelentik be az illetékes hatóságoknak. Ez több tagállamban már jelenleg is felügyeleti gyakorlat. Ennek megfelelően a bejelentéshez kötött kiterjesztések és módosítások körén belül meg kell különböztetni azokat, amelyeknek a bejelentése a végrehajtásuk előtt, valamint azokat, amelyeknek a bejelentése a végrehajtásuk után szükséges. Ez azt is biztosítja, hogy az illetékes hatóságok napi feladataik során azon kiterjesztésekre és módosításokra összpontosíthatnak, amelyek lényeges mértékben megváltoztathatják a tőkekövetelményt, vagy a modellek, illetve minősítési rendszerek teljesítményét. Biztosítja továbbá azt is, hogy az intézmények kockázatorientált felügyeleti módszert alkalmazva különbséget tegyenek a lényeges kiterjesztések és módosítások, valamint a kevésbé lényeges kiterjesztések és módosítások között. A végrehajtás előtti, valamint a végrehajtás utáni bejelentéshez kötött kiterjesztések és módosítások megkülönböztetése körültekintő eljárás, mivel a végrehajtás előtti bejelentés lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megvizsgálják e rendelet helyes alkalmazását. Ez ugyanakkor csökkenti az intézményekre háruló felügyeleti terhet.

(3)

A modelleken végrehajtandó kiterjesztések vagy módosítások lényegessége általában függ a javasolt kiterjesztés vagy módosítás típusától és kategóriájától (ezeknek a minőségi kritériumokban kell megjelenniük), valamint attól, hogy a módosítás megváltoztathatja-e a tőkekövetelményt vagy adott esetben a kockázattal súlyozott kitettségértéket (ennek a mennyiségi kritériumokban kell megjelennie). Ezért a kiterjesztések vagy módosítások lényegességének vizsgálatát szolgáló mennyiségi kritériumokat olyan határértékek formájában kell megadni, amelyek a módosítás előtti és utáni tőkekövetelmény – vagy adott esetben kockázattal súlyozott kitettségérték – százalékos eltérésén alapulnak.

(4)

A mennyiségi határértéket a fejlett mérési módszereken végrehajtott kiterjesztések és módosítások esetében az egyszerűség kedvéért a tőkekövetelmény alapján, míg az IRB-módszerek módosításai esetében a kockázattal súlyozott kitettségérték alapján célszerű kiszámítani annak érdekében, hogy a határértékeket ne befolyásolják feleslegesen azok az eltérő összegben végrehajtott hitelértékelési korrekciók, amelyek a tőkekövetelményt érintik, a kockázattal súlyozott kitettségértéket viszont nem. Ezenfelül olyan mennyiségi határértékeket is meg kell határozni, amelyek egyaránt figyelembe veszik a kiterjesztéseknek vagy módosításoknak a belső módszerrel és sztenderd módszerrel megállapított tőkekövetelményre gyakorolt általános hatását annak kimutatása érdekében, hogy az általános tőkekövetelmény vagy kockázattal súlyozott kitettségérték megállapítása milyen mértékben alapul belső módszereken. Ez mindkét módszer valamennyi határértékére vonatkozik, a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában az IRB-módszerre vonatkozóan meghatározott második határérték, valamint az IRB-módszerrel kapcsolatos előzetes bejelentésre vonatkozó határérték kivételével, amelyek megállapítása a módosításoknak egy adott modell alkalmazási körébe tartozó kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatása alapján történik. Mind az IRB-módszer, mind a fejlett mérési módszer esetében egy adott kiterjesztés vagy módosítás hatásának meghatározását szolgáló számításokat azonos időponthoz viszonyítva kell elvégezni, miután a kitettségek halmaza (az IRB-módszer esetében) és a kockázati profil (a fejlett mérési módszer esetében) időben viszonylag állandó.

(5)

Az illetékes hatóságok a belső módszer használatára vonatkozó engedélyek folyamatos, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 101. cikkében meghatározott felülvizsgálata alapján mindenkor megtehetik a megfelelő felügyeleti intézkedéseket a modelleken végrehajtott, bejelentett kiterjesztésekkel és módosításokkal kapcsolatban. Ennek célja egyrészt az, hogy az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 6. szakaszában, vagy harmadik része III. címének 4. fejezetében, vagy harmadik része IV. címének 5. fejezetében meghatározott követelmények továbbra is teljesüljenek. Másrészt szabályok szükségesek a belső módszereken végrehajtott kiterjesztésekkel és módosításokkal kapcsolatos jóváhagyást és bejelentést kiváltó események megállapításához. E szabályok nem érinthetik a belső modellekre vonatkozó felügyeleti módszereket, valamint az 575/2013/EU rendelet 20. cikkének (8) bekezdésében meghatározott igazgatási eljárásokat.

(6)

A belső módszerrel kapcsolatos tartós mentesítést, vagy adott esetben a belső módszer szakaszos bevezetését érintő módosításokat az IRB-módszerre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 148. és 150. cikke, a fejlett mérési módszerre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 314. cikke szabályozza. A módosítások e típusaira ezért e rendelet hatálya nem terjed ki.

(7)

Az illetékes hatóságok engedélye kiterjed a minősítési rendszerekben alkalmazott módszerek, folyamatok, ellenőrzések, valamint adatgyűjtő és informatikai rendszerek összességére, ezért e rendelet nem szabályozza a modelleknek a jóváhagyott módszerek, folyamatok, ellenőrzések, valamint adatgyűjtő és informatikai rendszerek alapján a számításhoz használt adatokhoz történő rendszeres hozzáigazítását.

(8)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megvizsgálhassák azt, hogy az intézmények helyesen alkalmazták-e a kiterjesztések és módosítások lényegességének értékelésével kapcsolatos szabályokat, az intézményeknek megfelelő dokumentációt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. Az intézményekre háruló felügyeleti teher mérséklése, valamint az illetékes hatóságok által alkalmazott eljárások eredményességének és hatékonyságának e tekintetben történő javítása érdekében szabályokat kell rögzíteni, amelyek meghatározzák a kiterjesztések és módosítások jóváhagyására irányuló kérelemmel, illetve azok bejelentésével együtt benyújtandó dokumentációra vonatkozó követelményeket.

(9)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(10)

E rendelet rendelkezései szorosan összefüggenek, mivel a hitel- és működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény meghatározásához alkalmazott fejlett mérési módszer és IRB-módszer kiterjesztéseit és/vagy módosításait szabályozzák, továbbá mivel a belső módszerek e két típusára hasonló felügyeleti szempontok és eljárások vonatkoznak. A rendelkezések koherenciája, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a vonatkozó kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek a szóban forgó rendelkezésekre átfogó rálátással rendelkezzenek és azokhoz könnyen, összehangoltan hozzáférhessenek, célszerű a rendelkezéseket egyszerre hatályba léptetni, és az 575/2013/EU rendelet által előírt, a hitel- és működési kockázat belső modelljein végrehajtott kiterjesztésekre és módosításokra vonatkozó szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni. Mivel azonban a 312. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja eltérő tárgyú, e rendelet kizárólag a b) és c) pontot érinti.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet rögzíti a belső minősítésen alapuló módszereken és a fejlett mérési módszereken végrehajtott, az 575/2013/EU rendelettel összhangban engedélyezett kiterjesztések és módosítások lényegességének értékelésére vonatkozó feltételeket, valamint az ilyen kiterjesztések és módosítások bejelentésének módjait.

2. cikk

A kiterjesztések és módosítások kategóriái

(1)   Egy minősítési rendszer vagy a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer alkalmazási körét érintő módosítások, vagy a belső minősítésen alapuló módszer esetében a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó minősítési rendszert vagy belső modellen alapuló módszert érintő módosítások (a továbbiakban: az IRB-módszer módosításai), vagy a fejlett mérési módszer esetében a kiterjesztések és módosítások (a továbbiakban: a fejlett mérési módszer kiterjesztései és módosításai) lényegessége az alábbi kategóriák egyikébe sorolható:

a)

lényeges kiterjesztések és módosítások, amelyekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (3) bekezdése és 312. cikkének (2) bekezdése alapján az illetékes hatóságok engedélye szükséges;

b)

egyéb kiterjesztések és módosítások, amelyeket be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiterjesztések és módosítások tovább csoportosíthatók az alábbiak szerint:

a)

a végrehajtásuk előtti bejelentéshez kötött kiterjesztések és módosítások;

b)

a végrehajtásuk utáni bejelentéshez kötött kiterjesztések és módosítások.

3. cikk

A kiterjesztések és módosítások besorolásának elvei

(1)   Az IRB-módszer módosításait e cikk, valamint a 4. és 5. cikk szerint kell besorolni.

A fejlett mérési módszerek kiterjesztéseit és módosításait e cikk, valamint a 6. és 7. cikk szerint kell besorolni.

(2)   Valamely kiterjesztésnek vagy módosításnak a tőkekövetelményre, vagy adott esetben a kockázattal súlyozott kitettségértékre gyakorolt mennyiségi hatását az intézmények az alábbi módszerrel számítják ki:

a)

a mennyiségi hatás értékeléséhez az intézmények a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat használják fel;

b)

ha a mennyiségi hatás pontos értékelése nem lehetséges, az intézmények a hatást reprezentatív minta alapján vagy egyéb megbízható származtatási módszerrel értékelik;

c)

a közvetlen mennyiségi hatással nem járó módosítások esetében az IRB-módszer esetében a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a fejlett mérési módszer esetében a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti mennyiségi hatás számítására nem kerül sor.

(3)   Egy lényeges kiterjesztés vagy módosítás nem bontható több, kevésbé lényeges kiterjesztésre vagy módosításra.

(4)   Bizonytalanság esetén az intézmények a kiterjesztéseket és módosításokat a lehető legmagasabb lényegességi kategóriába sorolják.

(5)   Ha egy lényeges kiterjesztést vagy módosítást az illetékes hatóságok engedélyeztek, akkor az intézmények a tőkekövetelményt a jóváhagyott kiterjesztés vagy módosítás alapján az előző engedélyt felváltó új engedélyben megjelölt naptól számítják ki. Ha egy intézmény az illetékes hatóságok által engedélyezett kiterjesztést vagy módosítást nem alkalmazza az új engedélyben megjelölt naptól, akkor új engedélyt kell beszereznie az illetékes hatóságoktól; az intézmény köteles ezen engedélyt haladéktalanul kérelmezni.

(6)   Az illetékes hatóság által engedélyezett kiterjesztés vagy módosítás késedelmes végrehajtása esetén az intézmény értesíti az illetékes hatóságot, továbbá tervet nyújt be az illetékes hatósághoz a jóváhagyott kiterjesztés vagy módosítás időszerű végrehajtásáról, amelyet az illetékes hatósággal egyeztetett határidőn belül köteles megvalósítani.

(7)   Ha egy kiterjesztés vagy módosítás besorolása szerint az illetékes hatóságoknak történő előzetes bejelentéshez kötött, és az intézmény a bejelentést követően úgy dönt, hogy a kiterjesztést vagy módosítást nem hajtja végre, akkor köteles e döntéséről haladéktalanul értesíteni az illetékes hatóságokat.

4. cikk

Az IRB-módszer lényeges módosításai

(1)   Az IRB-módszer módosításai akkor tekintendők lényegesnek, ha az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a)

egy minősítési rendszer alkalmazási körét vagy a részvényjellegű kitettségre vonatkozó belső modellen alapuló módszer alkalmazási körét érintő, az I. melléklet I. részének 1. szakaszában felsorolt módosítások közé tartoznak;

b)

egy minősítési rendszert vagy a részvényjellegű kitettségre vonatkozó belső modellen alapuló módszert érintő, az I. melléklet II. részének 1. szakaszában felsorolt módosítások közé tartoznak;

c)

az alábbiak valamelyikét eredményezik:

i.

az alábbiak bármelyikének 1,5 %-os csökkenése:

az EU-szintű anyaintézmény hitelkockázatra és felhígulási kockázatra vonatkozó, általános, konszolidált, kockázattal súlyozott kitettségértékei,

a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény esetében a hitelkockázatra és felhígulási kockázatra vonatkozó teljes, kockázattal súlyozott kitettségértékek;

ii.

legalább 15 %-os csökkenés a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó belső minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékekben.

(2)   E cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja alkalmazásában és a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a módosítás hatását az alábbiak szerint kiszámított hányadosként kell értékelni:

a)

a számlálóban: a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó belső minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, a módosítás előtti és utáni kitettségértékek különbözete az EU-szintű anyaintézmény konszolidált szintjén vagy a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény szintjén;

b)

a nevezőben: a hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, a módosítás előtti teljes kitettségérték az EU-szintű anyaintézmény konszolidált szintjén, illetve a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény szintjén.

A számítást azonos időpontra vonatkozóan kell elvégezni.

A kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatás meghatározása kizárólag az IRB-módszer módosításának hatására vonatkozik, a kitettségek halmazát állandónak kell tekinteni.

(3)   E cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja alkalmazásában és a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a módosítás hatását az alábbiak szerint kiszámított hányadosként kell értékelni:

a)

a számlálóban: a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó belső minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, a módosítás előtti és utáni kitettségértékek különbözete;

b)

a nevezőben: a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékek a módosítás előtt.

A számítást azonos időpontra vonatkozóan kell elvégezni.

A kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatás meghatározása kizárólag az IRB-módszer módosításának hatására vonatkozik, a kitettségek halmazát állandónak kell tekinteni.

5. cikk

Az IRB-módszer lényegesnek nem minősülő módosításai

(1)   Az IRB-módszer azon módosításait, amelyek nem lényegesek, de az 575/2013/EU rendelet 143. cikkének (4) bekezdése szerint az illetékes hatóságokhoz történő bejelentéshez kötöttek, az alábbi módon kell bejelenteni:

a)

az alábbi feltételek bármelyikét teljesítő módosításokat legalább két hónappal a végrehajtásuk előtt be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak:

i.

az I. melléklet I. részének 2. szakaszában felsorolt módosítások;

ii.

az I. melléklet II. részének 2. szakaszában felsorolt módosítások;

iii.

olyan módosítások, amelyek legalább 5 %-os csökkenést eredményeznek a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó belső minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékekben;

b)

valamennyi egyéb módosítást annak végrehajtása után, legalább éves gyakorisággal kell bejelenteni az illetékes hatóságoknak.

(2)   E cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alkalmazásában és a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a módosítás hatását az alábbiak szerint kiszámított hányadosként kell értékelni:

a)

a számlálóban: a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó belső minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott, a módosítás előtti és utáni kitettségértékek különbözete;

b)

a nevezőben: a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó minősítési rendszer vagy belső modellen alapuló módszer alkalmazási körével összefüggő, hitel- vagy felhígulási kockázatra vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékek a módosítás előtt.

A számítást azonos időpontra vonatkozóan kell elvégezni.

A kockázattal súlyozott kitettségértékekre gyakorolt hatás meghatározása kizárólag az IRB-módszer módosításának hatására vonatkozik, a kitettségek halmazát állandónak kell tekinteni.

6. cikk

A fejlett mérési módszer lényeges kiterjesztései és módosításai

(1)   A fejlett mérési módszer kiterjesztései és módosításai akkor tekinthetők lényegesnek, ha az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a)

a II. melléklet I. részének 1. szakaszában felsorolt kiterjesztések közé tartoznak;

b)

a II. melléklet II. részének 1. szakaszában felsorolt módosítások közé tartoznak;

c)

az alábbiak valamelyikét eredményezik:

i.

az alábbiak bármelyikének legalább 10 %-os csökkenése:

az EU-szintű anyaintézmény működési kockázatra vonatkozó, általános, konszolidált tőkekövetelménye,

a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény esetében a működési kockázatra vonatkozó általános tőkekövetelmény;

ii.

az alábbiak bármelyikének legalább 10 %-os csökkenése:

a működési kockázatra vonatkozó általános tőkekövetelmény az EU-szintű anyaintézménynek nem minősülő anyaintézmény konszolidált szintjén,

egy olyan leányvállalat működési kockázatra vonatkozó általános tőkekövetelménye, amelynek anyaintézménye nem kapott engedélyt a fejlett mérési módszer alkalmazására.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjának i. alpontja alkalmazásában és a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a kiterjesztés vagy módosítás hatását az alábbiak szerint kiszámított hányadosként kell értékelni:

a)

a számlálóban: a fejlett mérési módszerre épülő modell alkalmazási körével összefüggő, működési kockázatra vonatkozó, a kiterjesztés vagy módosítás előtti és utáni tőkekövetelmény különbözete az EU-szintű anyaintézmény konszolidált szintjén vagy a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény szintjén;

b)

a nevezőben: a működési kockázatra vonatkozó, a kiterjesztés vagy módosítás előtti és utáni általános tőkekövetelmény különbözete az EU-szintű anyaintézmény konszolidált szintjén, illetve a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény szintjén.

A számítást azonos időpontra vonatkozóan kell elvégezni.

A tőkekövetelményre gyakorolt hatás meghatározása kizárólag a fejlett mérési módszer kiterjesztésének és módosításának hatására vonatkozik, így a működési kockázati profilt állandónak kell tekinteni.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontja alkalmazásában és a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a kiterjesztés vagy módosítás hatását az alábbiak szerint kiszámított hányadosként kell értékelni:

a)

a számlálóban: a fejlett mérési módszerre épülő modell alkalmazási körével összefüggő, működési kockázatra vonatkozó, a kiterjesztés vagy módosítás előtti és utáni tőkekövetelmény különbözete az EU-szintű anyaintézménynek nem minősülő anyaintézmény konszolidált szintjén, vagy az olyan leányvállalat szintjén, amelynek anyaintézménye nem kapott engedélyt a fejlett mérési módszer alkalmazására;

b)

a nevezőben: a működési kockázatra vonatkozó, a kiterjesztés vagy módosítás előtti tőkekövetelmény az EU-szintű anyaintézménynek nem minősülő anyaintézmény konszolidált szintjén, illetve az olyan leányvállalat szintjén, amelynek anyaintézménye nem kapott engedélyt a fejlett mérési módszer alkalmazására.

A számítást azonos időpontra vonatkozóan kell elvégezni.

A tőkekövetelményre gyakorolt hatás meghatározása kizárólag a fejlett mérési módszer kiterjesztésének és módosításának hatására vonatkozik, így a működési kockázati profilt állandónak kell tekinteni.

7. cikk

A fejlett mérési módszer lényegesnek nem minősülő kiterjesztései és módosításai

A fejlett mérési módszer azon kiterjesztéseit és módosításait, amelyek nem lényegesek, de az 575/2013/EU rendelet 312. cikkének (3) bekezdése szerint az illetékes hatóságokhoz történő bejelentéshez kötöttek, az alábbi módon kell bejelenteni:

a)

a II. melléklet I. részének 2. szakaszában, valamint II. részének 2. szakaszában szereplő kiterjesztéseket és módosításokat legalább két hónappal a végrehajtásuk előtt be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak;

b)

valamennyi egyéb kiterjesztést és módosítást annak végrehajtása után, legalább éves gyakorisággal kell bejelenteni az illetékes hatóságoknak.

8. cikk

A kiterjesztések és módosítások dokumentációja

(1)   Az IRB-módszeren vagy a fejlett mérési módszeren végrehajtott, besorolásuk szerint az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötött kiterjesztésekre és módosításokra vonatkozóan az intézmények a kérelmükkel együtt az alábbi dokumentumokat nyújtják be:

a)

a kiterjesztés vagy módosítás ismertetése, indokolása és célja;

b)

a végrehajtás dátuma;

c)

a modell kiterjesztése vagy módosítása által érintett alkalmazási kör, mennyiségi jellemzőkkel;

d)

technikai és eljárási dokumentumok;

e)

az intézmények független felülvizsgálatáról vagy validálásáról készített jelentések;

f)

igazolás arról, hogy a kiterjesztést vagy módosítást az intézmény jóváhagyási eljárásai keretében az illetékes szervek jóváhagyták, a jóváhagyás dátumával;

g)

adott esetben a kiterjesztés vagy módosítás mennyiségi hatása a kockázattal súlyozott kitettségértékekre vagy a tőkekövetelményre;

h)

feljegyzés az intézmény jóváhagyáshoz kötött belső modelljeinek jelenlegi és előző verziószámáról.

(2)   A besorolásuk szerint a végrehajtásuk utáni vagy előtti bejelentéshez kötött kiterjesztésekre és módosításokra vonatkozóan az intézmények a bejelentéssel együtt az (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában említett dokumentumokat nyújtják be.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


I. MELLÉKLET

AZ IRB-MÓDSZER MÓDOSÍTÁSAI

I. RÉSZ

MINŐSÍTÉSI RENDSZER VAGY RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGRE VONATKOZÓ, BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER ALKALMAZÁSI KÖRÉNEK MÓDOSÍTÁSAI

1. SZAKASZ

Az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötött (lényeges) módosítások

1.

Minősítési rendszer alkalmazási körének kiterjesztése az alábbiakra:

a)

további üzleti egységben azonos terméktípussal vagy kötelezettel szemben fennálló kitettség;

b)

további terméktípussal vagy kötelezettel szemben fennálló kitettségek, kivéve akkor, ha a további terméktípus vagy kötelezett a c) pont i. és ii. alpontjában említett kritériumok alapján valamely jóváhagyott minősítési rendszer alkalmazási körébe tartozik;

c)

harmadik fél hitelezési döntéséhez kapcsolódó további kitettségek, kivéve akkor, ha az intézmény bizonyítani tudja, hogy e további kitettségek az alábbi kritériumok mindegyike alapján valamely jóváhagyott minősítési rendszer alkalmazási körébe tartoznak:

i.

harmadik fél hitelezési döntése esetén a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba történő besorolását szolgáló modell elkészítéséhez felhasznált adatok az intézmény további kitettségeinek főbb jellemzői tekintetében az 575/2013/EU rendelet 174. cikke c) pontjának megfelelően reprezentatívak;

ii.

harmadik fél hitelezési döntése esetén a becsléshez felhasznált adatok által reprezentált kitettség-populáció, az adatok kiszámításakor felhasznált kölcsönnyújtási szabályok és a többi releváns jellemző az 575/2013/EU rendelet 179. cikke (1) bekezdésének megfelelően összehasonlítható az intézmény további kitettségeinek vonatkozó jellemzőivel.

A fenti i. és ii. alpont szerinti reprezentativitás és összehasonlíthatóság megállapítása céljából az intézményeknek teljes körűen ismertetniük kell a felhasznált kritériumokat és mérőszámokat.

2.

Részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer alkalmazási körének kiterjesztése a következő kitettségtípusok egyikére:

a)

az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (2) bekezdése szerinti egyszerű kockázati súlyozási módszerre;

b)

az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (3) bekezdése szerinti PD/LGD-módszerre;

c)

az 575/2013/EU rendelet 495. cikke szerinti mentességi rendelkezésre;

d)

további üzleti egységben azonos terméktípusra;

e)

további terméktípusra, kivéve akkor, ha az intézmény bizonyítani tudja, hogy az egy meglévő, részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer alkalmazási körébe tartozik.

2. SZAKASZ

Az illetékes hatóságoknak előzetesen bejelentendő módosítások

1.

Minősítési rendszer alkalmazási körének szűkítése.

2.

Részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer alkalmazási körének szűkítése.

3.

Minősítési rendszer alkalmazási körének kiterjesztése, amely bizonyíthatóan nem tartozik az e melléklet I. része 1. szakaszának 1. pontjában felsoroltak közé.

4.

Részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer alkalmazási körének kiterjesztése, ha a kiterjesztés nem tartozik az e melléklet I. része 1. szakaszának 2. pontjában felsoroltak közé.

II. RÉSZ

MINŐSÍTÉSI RENDSZER VAGY RÉSZVÉNYJELLEGŰ KITETTSÉGRE VONATKOZÓ, BELSŐ MODELLEN ALAPULÓ MÓDSZER MÓDOSÍTÁSAI

1. SZAKASZ

Az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötött (lényeges) módosítások

1.

A kitettségek kitettségi osztályba és minősítési rendszerbe sorolására alkalmazott módszer módosításai. Ezek az alábbiak:

a)

a kitettségek különböző kitettségi osztályokba sorolására alkalmazott, az 575/2013/EU rendelet 147. cikke szerinti módszer módosításai;

b)

egy kötelezett vagy ügylet minősítési rendszerbe sorolására alkalmazott, az 575/2013/EU rendelet 169. cikkének (1) bekezdése szerinti módszer módosításai.

2.

A kötelezettek kötelezetti kategóriába vagy halmazba sorolására, a kitettségek ügyletkategóriába vagy -halmazba sorolására, valamint a kötelezett nemteljesítésével vagy az ezzel összefüggő veszteséggel kapcsolatos kockázat számszerűsítésére alkalmazott algoritmusok és eljárások alábbi módosításai (a továbbiakban: az IRB-rendszerek minősítési módszerének módosításai):

a)

az 575/2013/EU rendelet 171. cikke (1) bekezdésének, valamint 172. cikke (1) bekezdése a)–d) pontjának megfelelően a kötelezett kategóriába vagy halmazba sorolására és/vagy a kitettségek ügyletkategóriába vagy -halmazba sorolására alkalmazott modellezési módszer módosításai;

b)

az 575/2013/EU rendelet 172. cikke (1) bekezdésének e) pontjában megfogalmazott „egy kötelezett, egy minősítés” elv intézményi alkalmazásának módosításai;

c)

módosítások a minősítési rendszernek a minősítést megalapozó, arra vonatkozó feltételezéseiben, hogy a gazdasági feltételek változása várhatóan milyen mértékben eredményezi nagy számú kitettség, kötelezett vagy ügylet nettó migrációját a modell kategóriái és halmazai között, szemben a bizonyos kitettségekre, kötelezettekre vagy ügyletekre korlátozódó, azok egyedi jellemzőinek betudható migrációval, amelynek mértékét és jelentőségét az intézmény határozza meg;

d)

az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontjában, valamint 170. cikkének (4) bekezdésében említett minősítési kritériumok és/vagy azok súlyának, sorrendjének vagy rangsorának módosításai, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

i.

az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint (3) bekezdésének c) pontjában említett sorrendet jelentősen, az intézmény előre meghatározott mértékben és szinten megváltoztatják;

ii.

a kötelezetteknek, az ügyleteknek vagy kitettségeknek a kategóriák és halmazok közötti, az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontja, valamint (3) bekezdésének b) pontja szerinti megoszlását jelentősen, az intézmény előre meghatározott mértékben és szinten megváltoztatják;

e)

az 575/2013/EU rendelet 171. cikkének (2) bekezdése szerint egy belső minősítési besorolás meghatározásának elsődleges tényezőjeként alkalmazott külső minősítés bevezetése vagy visszavonása;

f)

az 575/2013/EU rendelet 180., 181. és 182. cikke szerint a PD- és LGD-értékek becslésére alkalmazott alapvető módszer, ezen belül a várható veszteségre vonatkozó legjobb becslés és a hitel-egyenértékesítési tényezők módosítása, ideértve az 575/2013/EU rendelet 179. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti, a becslési hibák várható tartományához illeszkedő konzervatív pótlék levezetésének módszerét is. Az LGD-értékek és hitel-egyenértékesítési tényezők esetében ide tartoznak az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 182. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a gazdasági dekonjunktúra figyelembevételére alkalmazott módszer módosításai is;

g)

az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének c)–g) pontja szerinti LGD-becslés egyéb biztosítéktípusokkal való kibővítése, ha azok kezelése eltér a már jóváhagyott eljárásoktól.

3.

A nemteljesítés az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében foglalt meghatározásának módosításai.

4.

A validálási módszer és/vagy validálási eljárások módosításai, amelyek változást eredményeznek abban, ahogyan az intézmény az 575/2013/EU rendelet 185. cikkének a) pontja szerint értékeli a releváns kockázati paraméterek becslésének a pontosságát és következetességét, a minősítési eljárásokat, vagy a minősítési rendszerek teljesítményét.

5.

A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer módosításai. Ezek az alábbiak:

a)

a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, kockázattal súlyozott kitettségértékek becslésére az 575/2013/EU rendelet 155. cikkének (4) bekezdése szerint alkalmazott kockáztatottérték-modellezési módszer módosításai;

b)

módosítások az 575/2013/EU rendelet 186. cikkének a) pontja szerint a potenciális veszteségekre vonatkozó becslések korrekciójára a kielégítően valósághű és/vagy konzervatív eredmények érdekében alkalmazott módszerben, vagy a rövidebb időtartamra vonatkozó adatoknak a negyedéves adatokká történő átalakítására alkalmazott analitikus módszerben;

c)

módosítások az 575/2013/EU rendelet 186. cikkének b) és c) pontja szerint a lényeges kockázati tényezők modell útján, a intézmény által kezelt részvényjellegű portfólió kockázati profiljának és komplexitásának, ezen belül a portfólió nemlineáris jellegének figyelembevételével történő leképezésében;

d)

az egyes pozíciók becsléseknek, piaci indexeknek és kockázati tényezőknek való megfeleltetésére az 575/2013/EU rendelet 186. cikkének d) pontja szerint alkalmazott alapvető módszer módosítása.

2. SZAKASZ

Az illetékes hatóságoknak előzetesen bejelentendő módosítások

1.

Módosítások a vásárolt követeléseknek az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (6) és (7) bekezdése, valamint 154. cikkének (5) bekezdése szerinti kezelésében.

2.

Az IRB-rendszerek minősítési módszerének alábbi módosításai:

a)

az 575/2013/EU rendelet 153. cikkének (5) bekezdése, valamint 170. cikkének (2) bekezdése szerint a kockázati súlyok speciális hitelkitettségekhez történő hozzárendelésére alkalmazott belső eljárások és kritériumok módosításai;

b)

az 575/2013/EU rendelet 169. cikkének (3) bekezdése szerint az egyes kötelezettek vagy kitettségek esetében a kockázati paraméterekre alkalmazott közvetlen becslés felváltása diszkrét minősítési skálával, ha a módosítás e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősül lényegesnek;

c)

a minősítési skálában az 575/2013/EU rendelet 170. cikkének (1) bekezdése szerinti kategóriák számának vagy struktúrájának módosításai, ha a módosítások e melléklet II. részének 2. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek;

d)

az 575/2013/EU rendelet 170. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontja, valamint 170. cikkének (4) bekezdése szerinti minősítési kritériumok és/vagy azok súlyának vagy rangsorának módosításai, ha a módosítások az e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek;

e)

a kategóriákra vagy halmazokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 171. cikkének (1) bekezdése, valamint 172. cikke szerinti meghatározások vagy kritériumok módosításai, ha a módosítások az e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek;

f)

az 575/2013/EU rendelet 171. cikkének (2) bekezdése szerint a kötelezettek és ügyletek kategóriákba és halmazokba sorolásakor figyelembe vett információk körének módosításai, vagy a paraméterek becslésére az 575/2013/EU rendelet 179. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint alkalmazott modell kibővítése új vagy további információkkal;

g)

az 575/2013/EU rendelet 172. cikkének (3) bekezdése szerinti felülbírálatra vonatkozó szabályok és eljárások módosításai, ha a módosítások az e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek;

h)

az 575/2013/EU rendelet 180., 181. és 182. cikke szerint a PD- és LGD-értékek becslésére alkalmazott alapvető módszer, ezen belül a várható veszteségre vonatkozó legjobb becslés és a hitel-egyenértékesítési tényezők módosításai, ideértve az 575/2013/EU rendelet 179. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti, a becslési hibák várható tartományához illeszkedő konzervatív pótlék levezetésének módszerét is, ha a módosítások e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek. Az LGD-értékek és hitel-egyenértékesítési tényezők esetében ide tartoznak az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 182. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a gazdasági dekonjunktúra figyelembevételére alkalmazott módszer módosításai is;

i)

módosítás az 575/2013/EU rendelet 183. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételes garanciák LGD-becslés során történő figyelembevételének módjában vagy mértékében;

j)

az 575/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének c)–g) pontja szerinti LGD-becslés egyéb biztosítéktípusokkal való kibővítése, ha a módosítás e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősül lényegesnek;

k)

amennyiben az 575/2013/EU rendelet 180. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint egy intézmény a belső kategóriáit egy külső hitelminősítő intézet által alkalmazott skálának felelteti meg, majd a külső szervezet minősítési kategóriáinál megfigyelt nemteljesítési rátát az intézmény kategóriáira vonatkoztatja, az e célból alkalmazott megfeleltetés módosításai, ha a módosítások e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek.

3.

Az 575/2013/EU rendelet 185. és 188. cikke szerinti validálási módszer és/vagy eljárások módosításai, ha a módosítások e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek.

4.

Az eljárások módosításai. Ezek az alábbiak:

a)

az 575/2013/EU rendelet 190. cikke szerinti hitelkockázat-ellenőrzési egység módosítása annak szervezeten belüli pozíciója és felelősségi köre tekintetében;

b)

575/2013/EU rendelet 190. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti validálási egység módosítása annak szervezeten belüli pozíciója és felelősségi köre tekintetében;

c)

a belső szervezeti vagy ellenőrzési környezet, vagy egy minősítési rendszert lényegesen befolyásoló alapvető eljárások módosításai.

5.

Az adatok módosításai. Ezek az alábbiak:

a)

egy intézmény megkezdi vagy megszünteti több intézmény közös adatainak az 575/2013/EU rendelet 179. cikkének (2) bekezdése szerinti felhasználását;

b)

az 575/2013/EU rendelet 176. cikke (5) bekezdésének a) pontja, valamint 175. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint a kitettségek kategóriákba vagy halmazokba sorolásához, vagy paraméterek becsléséhez felhasznált adatforrások módosítása;

c)

a paramétereknek az 575/2013/EU rendelet 179. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti becsléséhez felhasznált idősor hosszának és összetételének a legfrissebb megállapítások évenkénti szerepeltetésén túli módosítása, ha a módosítás e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősül lényegesnek.

6.

A modellek alkalmazásában végrehajtott módosítások, ha egy intézmény megkezdi a kockázati paraméterekre vonatozó becslések alkalmazását olyan belső üzleti célból, amely eltér a szabályozási céloktól, ha pedig ez korábban nem így volt, akkor az 575/2013/EU rendelet 179. cikkének (1) bekezdésében meghatározott keretek között.

7.

A részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszer módosításai. Ezek az alábbiak:

a)

az 575/2013/EU rendelet 186. cikkének a) pontja szerint a belső modellen alapuló módszerben a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó hozameloszlások megjelenítésére szolgáló adatok módosításai;

b)

a belső szervezeti vagy ellenőrzési környezet, vagy alapvető eljárások módosításai, amelyek lényegesen befolyásolják a részvényjellegű kitettségekre vonatkozó, belső modellen alapuló módszert.


II. MELLÉKLET

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER KITERJESZTÉSEI ÉS MÓDOSÍTÁSAI

I. RÉSZ

1. SZAKASZ

Az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötött (lényeges) kiterjesztések

1.

Az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint ellentételezett várható veszteségeknek az intézmény belső üzletviteli gyakorlatában történő figyelembevételét célzó intézkedések első bevezetése.

2.

Az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének (1) bekezdése szerint a működési kockázat mérséklését célzó intézkedések, például biztosítás vagy más kockázatátruházási mechanizmus első bevezetése.

3.

A működési kockázatból eredő veszteségek közötti korreláció első elismerése az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerint.

4.

Az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közötti allokálásához használt módszer első bevezetése.

5.

A fejlett mérési módszer bevezetése az intézmény olyan területén vagy az intézmények olyan csoportjában, amelyre az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének (1) bekezdése szerinti jóváhagyás vagy jóváhagyott bevezetési terv nem terjed ki, ha e további területek a konszolidált EU-szintű anyaintézmény, vagy a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény több mint 5 %-át teszik ki.

A fenti számítást a megelőző pénzügyi év végén kell elvégezni a fejlett mérési módszer bevezetésével érintett területekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 316. cikkében meghatározott irányadó mutató értéke alapján.

2. SZAKASZ

Az illetékes hatóságoknak előzetesen bejelentendő kiterjesztések

A fejlett mérési módszer bevezetése az intézmény olyan területén vagy az intézmények olyan csoportjában, amelyre az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének (1) bekezdése szerinti jóváhagyás vagy jóváhagyott bevezetési terv nem terjed ki, ha e további területek a konszolidált EU-szintű anyaintézmény, vagy a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény:

a)

több mint 1 %-át; és

b)

legfeljebb 5 %-át teszik ki.

A fenti számítást a megelőző pénzügyi év végén kell elvégezni a fejlett mérési módszer bevezetésével érintett területekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 316. cikkében meghatározott irányadó mutató értéke alapján.

II. RÉSZ

A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER MÓDOSÍTÁSAI

1. SZAKASZ

Az illetékes hatóságok jóváhagyásához kötött (lényeges) módosítások

1.

Az 575/2013/EU rendelet 321. cikke szerinti független, a működési kockázattal kapcsolatos kockázatkezelésért felelős munkaköri funkció szervezeti vagy működési struktúrájának módosításai, amelyek korlátozzák a működési kockázat kezeléséért felelős funkció képességét az ellenőrzése alá tartozó üzleti és támogató egységek döntéshozatali eljárásainak felügyeletére és tájékoztatására.

2.

A működési kockázatra vonatkozó mérési rendszer azon módosításai, amelyek az alábbi feltételek bármelyikét teljesítik:

a)

módosítják a működési kockázat mérésére szolgáló rendszer struktúráját az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott négy adatelem – belső és külső veszteségadatok, forgatókönyv-elemzés, az üzleti környezetet és a belső kontrollt tükröző tényezők – kombinációja szempontjából;

b)

módosítják az 575/2013/EU rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a működési kockázati tőkének a csoport különböző tagjai közötti allokálásához használt módszer logikáját és tényezőit.

3.

Belső és külső adatokhoz, a forgatókönyv-elemzéshez, az üzleti környezetet és a belső kontrollt tükröző tényezőkhöz kapcsolódó eljárások azon módosításai, amelyek:

a)

csökkentik a működési kockázati adatoknak az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti teljességére és minőségére vonatkozó ellenőrzések szintjét;

b)

módosítják az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti mérési rendszerben felhasználandó külső adatforrásokat, kivéve akkor, ha az adatok a működési kockázati profil szempontjából összehasonlíthatók és reprezentatívak.

4.

A tőkekövetelmény fejlett mérési módszerrel történő kiszámításában a biztosítási szerződéseknek és egyéb kockázatátruházási mechanizmusoknak az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének (1) bekezdése szerinti elismerésére alkalmazott általános módszer módosításai.

5.

A fejlett mérési módszert az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint alkalmazó intézmény vagy intézménycsoport esetében a fejlett mérési módszerrel leképezett működési kockázat arányának csökkentése, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

azok a területek, amelyekre a fejlett mérési módszert a továbbiakban nem alkalmazzák, a konszolidált EU-szintű anyaintézmény, vagy a sem anyaintézménynek, sem leányvállalatnak nem minősülő intézmény működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelményének több mint 5 %-át teszik ki;

b)

a fejlett mérési módszer alkalmazási területének csökkentése miatt a fejlett mérési módszert az intézményen belül az illetékes hatóság által az 575/2013/EU rendelet 314. cikkének (3) bekezdése alapján előírtnál kisebb arányban alkalmazzák.

A számítást az előző év végén kiszámított tőkekövetelmény alapján akkor kell elvégezni, amikor az intézmény a módosítás jóváhagyását kéri.

2. SZAKASZ

Az illetékes hatóságoknak előzetesen bejelentendő módosítások

1.

Módosítások a működési kockázat mérésére szolgáló rendszernek a napi kockázatkezelési folyamatokba az 575/2013/EU rendelet 321. cikkének a) és c) pontja szerint a működési kockázatokra vonatkozó eljárások és szabályok útján történő integrálásának módjában, ha a módosítások az alábbi jellemzők egyikével rendelkeznek:

a)

megváltoztatják azt, hogy a működési kockázat mérésére szolgáló rendszer milyen mértékben járul hozzá lényeges információkkal az intézmény kockázatkezelési és kapcsolódó döntéshozatali eljárásaihoz, ideértve az új termékek, rendszerek és eljárások jóváhagyását, valamint az elviselhető működési kockázat meghatározását;

b)

csökkentik az intézmény érintett területeit a működési kockázat mérésére szolgáló rendszer eredményeiről, valamint a lényeges működési kockázati események kezelésére hozott döntésekről tájékozató beszámolási rendszer terjedelmét, a címzettek körét, valamint a beszámolás gyakoriságát.

2.

Az 575/2013/EU rendelet 321. cikkének b) pontja szerinti független, a működési kockázattal kapcsolatos kockázatkezelésért felelős munkaköri funkció szervezeti vagy működési struktúrájának módosításai, ha azok teljesítik az alábbi feltételek bármelyikét:

a)

csökkentik a működési kockázat kezeléséért felelős funkció, vagy annak vezetőjének pozícióját a hierarchiában;

b)

lényegesen szűkítik a működési kockázat kezeléséért felelős funkció feladat- és felelősségi körét;

c)

bővítik a működési kockázat kezeléséért felelős funkció feladat- és felelősségi körét, kivéve akkor, ha összeférhetetlenség nem áll fenn, és a működési kockázat kezeléséért felelős funkció megfelelő kiegészítő erőforrásokhoz jut;

d)

az 575/2013/EU rendelet 312. cikkének (2) bekezdése szerinti legutóbbi jóváhagyást követően az intézmény vagy csoport költségvetése és létszáma tekintetében a rendelkezésre álló erőforrások 10 %-ot meghaladó csökkenését idézik elő, kivéve akkor, ha az intézmény vagy csoport költségvetése és létszáma tekintetében a rendelkezésre álló erőforrások ugyanilyen mértékben csökkentek.

3.

Az 575/2013/EU rendelet 321. cikkének e) és f) pontja szerinti validálási eljárások és a belső felülvizsgálat módosításai, ha azok változást eredményeznek a fejlett mérési módszer keretének belső validálására vagy felülvizsgálatára alkalmazott logikában és módszerekben.

4.

A működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény kiszámításának módosításai, amelyek az alábbiak egyikének megváltozását eredményezik:

a)

a működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény kiszámításához használt adatok (a továbbiakban: a számítási adatok) struktúrája és jellemzői, ideértve az alábbiakat:

i.

a számítási adatokban az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint felhasználandó bruttó veszteségösszeg meghatározása;

ii.

a veszteséget okozó eseményekre vonatkozó, a számítási adatokban az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználandó referenciaidőpont;

iii.

a számítási adatokban az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználandó veszteségadatokat tartalmazó idősor hosszának meghatározására alkalmazott módszer;

iv.

a közös működési kockázati esemény vagy több egymáshoz kapcsolódó esemény által előidézett csoportszintű veszteségekre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének b) és e) pontja szerinti kritériumok;

v.

a kockázati osztályok vagy azokkal egyenértékű kategóriák száma és típusa, amelyek szerint a működési kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kiszámítják;

vi.

azon veszteségszint határértékének megállapítására alkalmazott módszer, amely felett a modellt az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatokhoz kell illeszteni;

vii.

adott esetben az adatok nagyobb és kisebb valószínűségű tartományát elválasztó határérték megállapítására alkalmazott módszer az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelő egyéb illesztési módszerek esetén;

viii.

az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerint a működési kockázati adatok relevanciájának értékelésére, valamint az adatok átsorolására és egyéb kiigazítására alkalmazott eljárások és kritériumok;

ix.

az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti mérési rendszerben felhasználandó külső adatforrások, ha a módosítások e melléklet II. részének 1. szakasza szerint nem minősülnek lényegesnek.

b)

az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint az alkalmazott megoszlások kiválasztására, frissítésére és felülvizsgálatára, valamint azok paramétereinek becslésére vonatkozó paraméterek;

c)

az összesített veszteségmegoszlások meghatározására, valamint a vonatkozó működési kockázati mérőszámnak az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti megbízhatósági szinten történő kiszámítására alkalmazott kritériumok és eljárások;

d)

az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint a várható veszteségek meghatározására, valamint az intézmény belső üzletviteli gyakorlatában történő figyelembevételére alkalmazott módszer;

e)

a működési kockázatból eredő, különböző becslésekkel meghatározott veszteségek közötti korrelációnak az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti elismerésére alkalmazott módszer.

5.

Belső adatokhoz, a forgatókönyv-elemzéshez, az üzleti környezetet és a belső kontrollt tükröző tényezőkhöz kapcsolódó követelmények azon módosításai, amelyek:

a)

változást eredményeznek az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (3) bekezdése szerint gyűjtött belső veszteségadatokra vonatkozó belső eljárásokban és kritériumokban, ideértve az alábbiak bármelyikét:

i.

az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint gyűjtött belső veszteségadatokra vonatkozó határérték emelkedése;

ii.

egyes tevékenységeknek vagy kitettségeknek az 575/2013/EU rendelet 322. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti belső adatgyűjtés alkalmazási köréből történő kizárására alkalmazott módszerek vagy kritériumok.

b)

változást eredményeznek az alábbiak egyikére vonatkozó belső eljárásokban és kritériumokban:

i.

az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (5) bekezdése szerinti forgatókönyv-elemzés;

ii.

az 575/2013/EU rendelet 322. cikkének (6) bekezdése szerint meghatározott, az üzleti környezetet és a belső kontrollt tükröző tényezők.

6.

Az 575/2013/EU rendelet 323. cikke szerint a biztosításra és más kockázatátruházási mechanizmusokra vonatkozó követelmények módosításai, ha a módosítások teljesítik az alábbi feltételek valamelyikét:

a)

lényeges változást idéznek elő a nyújtott biztosíték szintjében;

b)

változást idéznek elő az elismert biztosítási összegben a kifizetés bizonytalanságát, valamint a nyújtott fedezet és az egy évnél rövidebb hátralévő futamidő vagy felmondási idő közötti eltéréseket az 575/2013/EU rendelet 323. cikkének (4) bekezdése szerint leképező csökkentési tényező kiszámítására alkalmazott eljárásokban és kritériumokban.

7.

A fejlett mérési módszer működtetésére használt informatikai rendszerek, ezen belül az adatgyűjtés- és feldolgozás, a beszámolási eljárások és az 575/2013/EU rendelet 312. cikkének (2) bekezdése szerint a működési kockázat mérésére szolgáló rendszer, valamint a 2013/36/EU irányelv 74. cikkében meghatározott általános kockázatkezelési előírások lényeges módosításai, amelyek csökkentik az adatok vagy informatikai rendszerek épségét és rendelkezésre állását.