8.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 105/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 258/2014/EU RENDELETE

(2014. április 3.)

a pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról, és a 716/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 716/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) létrehozta a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén egyes tevékenységeket támogató közösségi programot. A határozat alapján az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG), a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványa [IFRS Alapítvány, amely a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság Alapítvány (IASCF) jogutódja] és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (Public Interest Oversight Board – PIOB) működési támogatások formájában uniós társfinanszírozásban részesült 2013. december 31-ig.

(2)

A 2008 óta tartó pénzügyi piaci válság következtében a pénzügyi beszámolás és az audit témája az Unió politikai napirendjének középpontjába került. A jól működő egységes pénzügyi beszámolási keret alapvető a belső piac, a tőkepiacok hatékony működése és a pénzügyi szolgáltatások integrált uniós piacának megvalósítása szempontjából.

(3)

A beszámoló azonkívül, hogy központi szerepet játszik a befektetők fontos információkkal való ellátásában a mérleget, az eredménykimutatást és a cash flow-t illetően, a pénzügyi kimutatások hozzájárulnak a hatékony vállalatirányításhoz.

(4)

A pénzügyi kimutatások amellett, hogy alapvető szerepet játszanak a részvényesek és hitelezők érdekeinek védelmében, a prudenciális szabályozás alapvető elemei, abban az értelemben, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó minden főbb jogalkotási eszköz a vállalkozások pénzügyi kimutatásain alapszik, beleértve a 648/2012/EU (4) és az 575/2013/EU (5) rendeletet. A szabályozók a számviteli terminológiára hagyatkoznak annak vizsgálatakor, hogy milyen kockázatokat vállal egy cég, és ezért milyen követelményeket kell támasztatni vele szemben.

(5)

A globális gazdaságban egységes számviteli nyelvezetre van szükség, figyelembe véve a már alkalmazott számos különböző könyvelési hagyományt. A G20 több ízben felszólított nemzetközi számviteli standardok alkalmazására, valamint a jelenlegi és jövőbeni számviteli standardok közelítésére. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kidolgozott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS-ek) világszerte számos joghatóság elfogadta és alkalmazza, egyes jelentősebb joghatóságok azonban nem. Ezeket a nemzetközi számviteli standardokat átlátható és demokratikusan ellenőrizhető eljárás keretében kell kidolgozni. Az Unió érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a globális standardok magas színvonalának és az uniós joggal való összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az Unió érdekeit megfelelően figyelembe vegyék a nemzetközi standardalkotási folyamatban. Az említett érdekek magukban foglalják annak az elvnek a fenntartását, hogy pénzügyi kimutatásoknak „megbízható és valós összképet” kell adniuk, és hitelesnek, összehasonlíthatónak és relevánsnak kell lenniük.

(6)

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat csak akkor kell beépíteni az olyan társaságokra alkalmazandó uniós jogba, amelyek értékpapírjait valamely szabályozott uniós piacon jegyzik, amennyiben az IFRS-ek megfelelnek az említett rendeletben meghatározott feltételeknek, beleértve azt a követelményt, hogy a beszámolók „megbízható és valós összképet” adjanak, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően. Az IFRS-ek ezért jelentős szerepet töltenek be a belső piac működésében, és így az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az IFRS-ek kidolgozására és jóváhagyására irányuló folyamat olyan standardokat eredményezzen, amelyek összhangban állnak a belső piac jogi kereteinek követelményeivel.

(7)

Az IFRS-eket az IASB adja ki, a kapcsolódó értelmezéseket pedig az IFRS Értelmezési Bizottság, mely két testület a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapítványának keretében működik. Ezért megfelelő finanszírozási megállapodásokat kell létrehozni az IFRS Alapítvány számára.

(8)

Az EFRAG-ot 2001-ben alapították a kibocsátókat és a pénzügyi beszámolási folyamatban érintett számviteli szakmát képviselő európai szervezetek. Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban az EFRAG a Bizottság számára véleményezi, hogy az IASB által kibocsátott, befogadandó számviteli standardok vagy az IFRS Értelmezési Bizottság által kibocsátott, befogadandó értelmezések megfelelnek-e a befogadásra vonatkozóan az említett rendeletben meghatározott kritériumoknak.

(9)

Az EFRAG globális szinten képviseli a számvitelre vonatkozó egységes európai álláspontot. Ebben a minőségében az EFRAG inputot biztosít az IASB standardalkotási folyamatához. Annak érdekében, hogy az EFRAG betölthesse ezt a szerepet, az Unióban felmerülő minden szemléletet meg kell ismernie szabályszerű eljárás keretében, és ebben meghatározó szerepet játszanak a nemzeti standardok kialakítói, a kormányok és a szabályozó hatóságok, valamint egyéb érdekelt felek, tekintettel a tagállamok és a különböző érdekelt felek közti jelentős véleménykülönbségekre. Az EFRAG és az IASB kapcsolattartásának egészét teljes mértékben átláthatóvá kell tenni, és az EFRAG valamennyi döntését a nemzeti standardok kialakítóival folytatott konzultációt követően kell meghozni.

(10)

Figyelembe véve az EFRAG szerepét annak értékelésében, hogy az IFSR-ek megfelelnek az uniós társasági jog és politika követelményeinek – ahogy az 1606/2002/EK rendeletben szerepel –, szükséges, hogy az Unió biztosítsa az EFRAG stabil finanszírozását és ezért hozzájáruljon a költségeihez.

(11)

2013. november 12-én a Bizottság közzétette Philippe Maystadt, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos különleges tanácsadója jelentését (a továbbiakban: a különleges tanácsadói jelentés), amelyben felvázolta az EFRAG irányítását érintő azon lehetséges reformokat, amelyek célja az Uniónak a nemzetközi könyvvizsgálati standardok fejlesztéséhez való hozzájárulásának megerősítése. Az e rendeletben létrehozott társfinanszírozási program (a továbbiakban: a program) kitűzött céljainak elérése érdekében szükség van arra, hogy az irányítási megoldásokat a különleges tanácsadói jelentés ajánlásaival összhangban felülvizsgálják, és hogy e reformokat haladéktalanul végrehajtsák. A Bizottság nyomon követi az EFRAG irányítási reformjának végrehajtását és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtás előrehaladásáról. Ennek érdekében a Bizottság 2014. március 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az irányítási reform végrehajtásáról.

(12)

Az EFRAG technikai munkája arra összpontosít, hogy technikai tanácsokat adjon a Bizottságnak az IFRS jóváhagyására, valamint az IFRS fejlesztési folyamatában való megfelelő részvételre vonatkozóan, és biztosítsa, hogy a nemzetközi standardalkotási folyamatban megfelelően figyelembe vegyék az Unió érdekeit. Ezen érdekek közé tartozik az „óvatosság” elve, a „megbízható és valós összképre” vonatkozó követelmény, amelyet a 2013/34/EU irányelv is tartalmaz, és figyelembe kell venni a standardok által a pénzügyi stabilitásra és a gazdaságra gyakorolt hatásokat. A Bizottság az e jelentésben meghatározott kritériumoknak megfelelően elkészített jelentésekben értékeli az EFRAG által végzett technikai munkát.

(13)

A kötelező audit területén a Megfigyelőcsoport – a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Accountants – IFAC) irányítási reformjának felügyeletéért felelős nemzetközi szervezet – 2005-ben létrehozta a Közérdekű Felügyeleti Tanácsot. A PIOB feladata, hogy felügyelje a nemzetközi audit standardok (ISA-k) elfogadásához vezető folyamatot és az IFAC egyéb közérdekű tevékenységeit. Az Unión belüli alkalmazás céljából ISA-kat lehet elfogadni, különösen amennyiben azokat a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 26. cikkében előírtak szerint, szabályszerű eljárásban, nyilvános ellenőrzés és átláthatóság biztosításával dolgozták ki (8). Az auditra vonatkozóan 2011. november 30-án előterjesztett javaslatok szintén előirányozzák az ISA-k bevezetését az Unióban.

(14)

Az ISA-k bevezetése az Unióban és a PIOB kulcsszerepe annak biztosításában, hogy megfeleljenek a 2006/43/EK irányelvben meghatározott követelményeknek, azt jelenti, hogy az Uniónak közvetlen érdeke fűződik annak biztosításához, hogy az ilyen standardok kidolgozására és jóváhagyására irányuló folyamat a belső piac jogi kereteivel összhangban álló standardokat eredményezzen. A 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló bizottsági javaslat szintén kifejezetten elismeri a PIOB szerepét. Fontos ezért, hogy a PIOB tekintetében megfelelő finanszírozási intézkedéseket biztosítsanak.

(15)

A számvitel és audit területén működő testületek nagymértékben függenek a finanszírozástól, és a belső piac működése szempontjából jelentős szerepet töltenek be az Unióban. A 716/2009/EK határozattal létrehozott program javasolt kedvezményezettjei az uniós költségvetésből társfinanszírozott működési támogatásban részesülnek, ami lehetővé teszi számukra, hogy növeljék a magánszektortól és az eseti forrásoktól való pénzügyi függetlenségüket, erősítve ezáltal kapacitásukat és hitelességüket. A közfinanszírozás azonban önmagában még nem tekinthető a magánszektortól való függetlenség biztosítékának. Különösen –többek között – az IASB és az EFRAG igazgatótanácsi tagságait illetően volna szükség nagyobb átláthatóságra, annak biztosítása érdekében, hogy minden érdekelt képviselve legyen a standardok megállapításának és jóváhagyásának folyamata során. Az EFRAG és az IASB megfelelő lépéseket tesz az összeférhetetlenségek kiküszöbölésére, ideértve az ezen szervezetek által alkalmazott személyzet különféle kategóriáihoz kapcsolódó tisztséghez és felelősségi körökhöz igazított közzétételi követelményeket is.

(16)

A tapasztalatok szerint az uniós társfinanszírozás biztosítja, hogy a kedvezményezettek egyértelmű, stabil, sokrétű, megbízható és megfelelő finanszírozásban részesüljenek, és hozzájárul ahhoz, hogy közérdekű feladataikat függetlenül és hatékonyan legyenek képesek ellátni. Ezért uniós hozzájárulás útján továbbra is elegendő finanszírozást kell biztosítani a nemzetközi számviteli és audit standardok kidolgozásához és különösen az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a PIOB működéséhez.

(17)

Finanszírozási szerkezetük megváltoztatásán túl, az IFRS Alapítvány és az EFRAG esetében irányítási reformokra is sor került annak biztosítására, hogy szervezeti felépítésük és folyamataik révén közérdekű feladataikat függetlenül, hatékonyan, átláthatóan és demokratikusan ellenőrizhető módon lássák el. Az IFRS Alapítvány vonatkozásában 2009-ben létrejött az ellenőrző testület, amelynek célja a nyilvános elszámoltathatóság és a közfelügyelet biztosítása, erősödött a Standard Tanácsadó Testület hatékonysága, javult az átláthatóság, és az IASB szabályos eljárása részeként sor került a hatásvizsgálatok szerepének formalizálására. Folytatódnak az erőfeszítések az említett testületek irányításának fejlesztése érdekében. 2013-ban a Bizottság kezdeményezte az 1606/2002/EK rendelet alkalmasának értékelését. Az értékelés kiterjed többek között az IFRS Unión belüli jóváhagyásának kritériumaira az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésében meghatározottaknak és az IFRS Alapítvány, valamint az IASB irányítási intézkedéseinek megfelelően. A Bizottság szándékai szerint 2014. december 31-ig befejezi az értékelést és jelentést nyújt be az eredményekről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a rendelet működésének javítása érdekében.

(18)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget állapít meg, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (9) 17. pontja értelmében.

(19)

A program végrehajtása során alkalmazni kell a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (10) és az 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (11), amelyek védik az Unió pénzügyi érdekeit, figyelembe véve az egyszerűség és a következetesség elvét a költségvetési eszközök kiválasztásában, az olyan esetek számának korlátozását, amikor a Bizottság fenntartja a közvetlen felelősséget a végrehajtásért és kezelésért, valamint a források összege és az azok felhasználásával járó adminisztratív terhek között megkövetelt arányosságot.

(20)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az éves munkaprogramok kidolgozása tekintetében.

(21)

A program célja, hogy Unió-szerte hozzájáruljon a társasági beszámolók átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására irányuló célok megvalósításához, valamint annak a célnak a megvalósításához, hogy hangot adjon Európa szükségleteinek a pénzügyi beszámolási standardok globális összehangolása során. Az egységes európai hang képviselete elősegítené az IFRS-ek nemzetközi elfogadottságát, valamint a konvergencia és a magas színvonalú nemzetközi audit standardok alkalmazásának támogatását valamennyi tagállamban. A pénzügyi szolgáltatások és a tőke egységes piacának megerősítésével a program hozzájárul az Európa 2020 stratégiához is, továbbá alátámasztja a stratégia külső dimenzióját.

(22)

E rendeletnek rendelkeznie kell egyes olyan testületek tevékenységei társfinanszírozásának lehetőségéről, amelyek az uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célt képviselnek a pénzügyi beszámoláshoz és az audithoz kapcsolódó standardok kidolgozása, jóváhagyása, illetőleg a standardalkotó folyamatok felügyelete területén.

(23)

Uniós finanszírozás a pénzügyi beszámolás és az audit területén működő legfontosabb testületek egy jól meghatározott és korlátozott körének javasolt. A jelenlegi intézményi kereteken belül a finanszírozási megállapodásoknak stabil, sokrétű, megbízható és megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk, hogy képessé tegyék az érintett testületeket az Unióval kapcsolatos vagy közérdekű feladataik független és hatékony módon történő ellátására. E testületek közzéteszik az egyéb forrásokból származó támogatások részletes lebontását.

(24)

A Bizottság a különleges tanácsadó jelentésében foglalt ajánlásokat követő fejlemények figyelembevétele mellett 2014. márciusában jelentéseket tesz közzé, majd 2015-től minden évben, legkésőbb júniusban jelentést készít az EFRAG által irányítási reformjainak végrehajtása terén elért előrelépésekről. Az IASB kezdeményezte a koncepcionális keret felülvizsgálatát. A felülvizsgált koncepcionális keret kiadását követően a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a koncepcionális keretbe bevezetett minden változásról és azok okairól, különös tekintettel az óvatosság és a megbízhatóság fogalmára, biztosítva a 2013/34/EU irányelvben meghatározott megbízható és valós összkép tiszteletben tartását. A kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell a közpénzek hatékony és gazdaságos felhasználását, az utazási és járulékos költségeket is beleértve.

(25)

A program felváltja a kedvezményezettek számára biztosított előző társfinanszírozási programot. A jogbiztonság érdekében a 716/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(26)

Mivel e rendelet célját -, nevezetesen uniós program létrehozását a 2014–2020 időszakra vonatkozóan azon szervek tevékenységének támogatására, amelyek az Unió pénzügyi beszámolással és audittal kapcsolatos szakpolitikai céljainak eléréséhez hozzájárulnak – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés nagyságrendje és hatásai e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27)

Az új kedvezményezettek finanszírozását minden esetben – még akkor is, ha az e rendeletben felsorolt kedvezményezettek közvetlen jogutódjai –, az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkével.

(28)

E rendelet alkalmazási idejét helyénvaló összehangolni az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletével (12). Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Létrejön egy uniós program (a továbbiakban: a program) a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra azon testületek tevékenységeinek támogatására, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi beszámolással és audittal összefüggő szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához.

(2)   A program a következő tevékenységekre terjed ki: standardok kidolgozása vagy input nyújtása a standardok kidolgozásához, a standardok alkalmazása, értékelése vagy ellenőrzése, illetőleg a standardalkotó folyamatok felügyelete az IFRS Alapítvány, az EFRAG vagy a PIOB által végrehajtott uniós szakpolitikák végrehajtásának támogatása céljából a pénzügyi beszámolás és az audit területén.

2. cikk

Célkitűzések

A program célkitűzése a belső piac hatékony működési feltételeinek javítása a nemzetközi pénzügyi beszámolási és auditstandardok átlátható és független kidolgozásának támogatása révén.

3. cikk

Kedvezményezettek

(1)   A program kedvezményezettjei a következők:

a)

a pénzügyi beszámolás területén:

i.

az EFRAG a 2014. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszakban;

ii.

az IFRS Alapítvány;

b)

az audit területén: a PIOB.

(2)   A program révén uniós támogatásban részesülő, a pénzügyi beszámolás és az audit területén működő testületekre gondossági kötelezettség hárul függetlenségük biztosítása, valamint a közpénzek gazdaságos és hatékony felhasználása terén, függetlenül az esetlegesen egyéb csatornákon nekik juttatható finanszírozástól.

4. cikk

Támogatások odaítélése

A program szerinti finanszírozás nyújtása évente odaítélt működési támogatások formájában történik.

5. cikk

Átláthatóság

A program keretében odaítélt támogatás kedvezményezettje jól hozzáférhető helyen – például internetes honlapon, kiadványban vagy éves jelentésben – köteles feltüntetni, hogy támogatásban részesült az Unió költségvetéséből, az egyéb forrásokból származó támogatások részletes lebontásával együtt;

6. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A Program 2014–2020 időszakban történő megvalósítására szánt pénzügyi keret jelenlegi árakon számítva 43 176 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(3)   A pénzügyi keretösszegnek az (1) bekezdésben meghatározott indikatív felosztása a három kedvezményezett között a következő:

a)

EFRAG: 9 303 000 EUR

b)

IFRS Alapítvány: 31 632 000 EUR

c)

PIOB: 2 241 000 EUR.

7. cikk

A program végrehajtása

A Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban kialakított éves munkaprogramok révén hajtja végre a programot. Az egyes éves munkaprogramok a program céljait hajtják végre e rendelet 2. cikkének megfelelően, az alábbiak meghatározása révén:

a)

a várt eredmények;

b)

a költségvetés kedvezményezettek szerinti lebontása, a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott indikatív összegeknek megfelelően.

az átláthatóság biztosítása érdekében az éves munkaprogramoknak hivatkozniuk kell a 2. cikkben megjelölt célkitűzésre, a 4. cikkben meghatározott végrehajtási módszerre és a jelentések megállapításaira.

A Bizottság az éves munkaprogramokat végrehajtási aktusok formájában fogadja el.

8. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzés alapján elvégezni a program keretében uniós forrásból származó támogatásban részesülő kedvezményezettek, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozók és alvállalkozók auditját.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (13) előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett auditokat, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

9. cikk

Értékelés

(1)   2014. március 30-ig a Bizottság benyújtja első jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a számviteli és pénzügyi információk területén szükséges irányítási reformokról az EFRAG tekintetében, – figyelembe véve egyebek mellett a különleges tanácsadó jelentésében foglalt ajánlásokat – és az e reformok által az EFRAG által már végrehajtott lépésekről.

(2)   A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Bizottság által az 1606/2002/EK rendeletre vonatkozóan végzett értékelés megállapításairól – működésének javítása érdekében adott esetben javaslatokat téve a rendelet módosítására –, valamint az érintett intézményekre vonatkozó irányítási intézkedésekről.

(3)   2015-től a Bizottság éves jelentést készít az IFRS Alapítvány tevékenységéről az IFRS, a PIOB és az EFRAG fejleményei tekintetében.

(4)   Az IFRS Alapítványt illetően a (3) bekezdésben említett jelentés kiterjed az IFRS Alapítvány tevékenységére és különösen azon általános elvekre, amelyek alapján az új standardokat kifejlesztették. Ez a jelentés magában foglalja továbbá, hogy az IFRS megfelelően figyelembe veszi-e a különféle üzleti modelleket, tükrözi-e a gazdasági tranzakciók tényleges következményeit, nem túlságosan összetett-e, valamint elkerüli-e a rövid távúság és a volatilitás felé való mesterséges torzítást.

A felülvizsgált koncepcionális keret kiadását követően a jelentés foglalkozik a koncepcionális keretbe bevezetett mindenfajta változással, különös figyelmet fordítva az óvatosság és a megbízhatóság fogalmára.

(5)   A PIOB-ot (vagy jogutód szervezetét) illetően a (3) bekezdésben említett jelentés a finanszírozás diverzifikálásának alakulására is kiterjed. Amennyiben egy adott évben az IFAC általi finanszírozás túllépi a PIOB teljes finanszírozásának kétharmadát, a Bizottság javaslatot terjeszt elő az adott évre vonatkozó éves hozzájárulásának 300 000 euróra történő korlátozásáról.

(6)   Az EFRAG tekintetében a (3) bekezdésben említett jelentés az alábbiakat foglalja magában:

a)

az EFRAG nemzetközi számviteli standardokra vonatkozó technikai munkája során megfelelően figyelembe veszi-e az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményt, különösen annak értékelése során, hogy az új vagy módosított IFRS összhangban van-e a „megbízható és valós összkép” elvével, és az európai közérdeket szolgálja-e;

b)

az EFRAG-nak az IFRS-re vonatkozó technikai munkája során megfelelő értékelést biztosít-e arról, hogy az IASB által kifejlesztett tervezett, új, illetve módosított nemzetközi számviteli standardok tényeken alapulnak-e, valamint megfelelnek-e az Unió igényeinek, figyelembe véve az Unión belül érvényesülő különféle számviteli és gazdasági modelleket és nézeteket; továbbá

c)

az EFRAG által irányítási reformjainak végrehajtása terén elért előrelépéseket, figyelembe véve a különleges tanácsadó ajánlásait követő fejleményeket.

Adott esetben a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az EFRAG finanszírozásának 2016. december 31. utáni folytatása érdekében.

(7)   A Bizottság a (3) bekezdésben említett jelentéseket legkésőbb minden év június 30-ig eljuttatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(8)   A Bizottság legkésőbb tizenkét hónappal a program vége előtt jelentést terjeszt elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a program céljainak eléréséről. A jelentés kiterjed legalább a program általános célszerűségére és koherenciájára, végrehajtásának eredményességére, valamint a kedvezményezettek munkaprogramjának általános és egyedi eredményességére a 2. cikkben említett célkitűzések megvalósítása terén.

(9)   A Bizottság az e cikkben említett jelentéseket tájékoztatásul megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 716/2009/EK határozat 2014. január 1-jével hatályát veszti.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 3-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 161., 2013.6.6., 64. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 24-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 716/2009/EK határozata (2009. szeptember 16.) a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és a könyvvizsgálat területén egyes tevékenységeket támogató közösségi program létrehozásáról (HL C 253., 2009.9.25., 8. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(9)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(11)  Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(12)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(13)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).