15.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 231/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

az IPA II Előcsatlakozási Támogatási Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A2011. június 29-i„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében a Bizottság meghatározza a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök – köztük az előcsatlakozási támogatási eszköznek (IPA II) – a keretét.

(2)

Mivel az 1085/2006/EK tanácsi rendelet (4)2013. december 31-én hatályát vesztette, illetve az Unió külső tevékenységének eredményesebbé tétele érdekében is, a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét fenn kell tartani a 2014–2020 közötti időszakban is. Az Unió bővítési politikáját továbbra is valamely, a külső tevékenység finanszírozására vonatkozó eszköznek kell támogatnia. Ezért létre kell hozni az IPA II-t.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely támogatja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit. Az uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megerősítést nyert, hogy teljesíti az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén megállapított kritériumokat (a koppenhágai kritériumok), illetve amennyiben a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálásával kapcsolatos kapacitását. Ezek a kritériumok a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásával kapcsolatosak, továbbá a működő piacgazdaság meglétére és az Unión belüli verseny, illetve piaci erők által támasztott nyomás elviselésére, valamint a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek – ideértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodást – vállalására való képességre vonatkoznak.

(4)

A megújult bővítési konszenzus alapját továbbra is a konszolidáción, a feltételekhez kötöttségen és a kommunikáción alapuló, az Unió új tagok felvételére irányuló képességével összhangban kialakított bővítési stratégia képezi. A csatlakozási folyamat objektív kritériumokon és a felvételét kérő összes államra érvényes egyenlő bánásmód elvén alapul, aminek keretében minden egyes felvételét kérő állam értékelésére saját érdemei alapján kerül sor. A csatlakozás irányában való előrehaladás annak függvénye, hogy az egyes, csatlakozni kívánó államok milyen mértékben tartják tiszteletben az uniós értékeket, és milyen mértékben képesek vállalni a politikai, az intézményi, a jogi, a közigazgatási és a gazdasági rendszereiknek az Unió szabályaihoz, normáihoz, szakpolitikáihoz és gyakorlatához való hozzáigazítása által megkövetelt reformokat.

(5)

A bővítési folyamat megerősíti Európában a békét, a demokráciát és a stabilitást, és kedvezőbb helyzetet teremt az Unió számára a globális feladatok megoldásához. A bővítési folyamat átalakító ereje messzemenő politikai és gazdasági reformokat eredményez a bővítési folyamatban részt vevő országokban, ami az Unió egészének a javát is szolgálja.

(6)

Az Európai Tanács tagjelölt ország státuszt biztosított Izland, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország és Szerbia számára. Megerősítette a Nyugat-Balkán európai perspektíváját is. Az Európai Tanács vagy a Tanács által a státusokra vonatkozóan elfogadandó álláspontok vagy ezen intézmények bármely egyéb jövőbeli döntésének sérelme nélkül, kizárólag e rendelet alkalmazásában azok az ilyen európai perspektívát élvező országok is potenciális tagjelöltként kezelhetők, amelyek még nem kaptak tagjelölti státust. E rendelet keretében pénzügyi támogatás nyújtandó az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett számára.

(7)

Az e rendelet szerinti támogatást az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott bővítési politikai keretnek megfelelően kell nyújtani, megfelelően figyelembe véve a bővítési stratégiáról szóló közleményt és a Bizottság éves bővítési csomagjában foglalt, az elért eredményekről szóló jelentéseket, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A támogatást továbbá az Unió által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel kötött megállapodásokkal, valamint az európai és a csatlakozási partnerségekkel összhangban kell nyújtani. A támogatásnak főleg néhány olyan kiválasztott szakpolitikai területre kell összpontosulnia, amelyek segítik az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és a közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, valamint a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia, a társadalmi befogadás és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. A támogatásnak továbbra is a regionális, a makroregionális és a határokon átnyúló együttműködés, illetve a területfejlesztés előmozdítására irányuló erőfeszítéseik további támogatására kell irányulnia, többek között az Unió makroregionális stratégiáinak végrehajtása révén. Ezenkívül elő kell segítenie gazdasági és társadalmi fejlődésüket, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia (Európa 2020 stratégia) céljainak elérése és a koppenhágai kritériumokhoz való fokozatos igazodás érdekében. Erősíteni kell a koherenciát a pénzügyi támogatás és az előcsatlakozási stratégia végrehajtásában elért átfogó eredmény között.

(8)

A bővítési politikai keretben történő változások, illetve az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek körében bekövetkező jelentős fejlemények figyelembe vételének érdekében a jogalkotási aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadását lehetővé tevő felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a támogatások II. mellékletben felsorolt tematikus prioritásainak a módosítására és frissítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a releváns dokumentumok az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz egyidejűleg, valamint megfelelő időben és módon eljussanak.

(9)

A jogállamiság megerősítése – ideértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot – és a jó kormányzás, ideértve a közigazgatás reformját az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek többsége esetében továbbra is a legfontosabb feladatok közé tartozik, és alapvető fontossággal bír ezeknek az kedvezményezetteknek az Unióhoz való közelítése, illetve később az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljes körű vállalása szempontjából. Tekintettel az e területeken folytatott reformok hosszabb távú jellegére, illetve a múltbeli tapasztalatok dokumentálásának a szükségességére, az e rendelet keretében nyújtott pénzügyi támogatás keretében a lehető legkorábban meg kell kezdeni az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel szemben támasztott igények kielégítését.

(10)

Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívások kezelésére, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdések kezelésére tett erőfeszítésekhez. Az e rendelet szerinti uniós támogatásnak hozzá kell járulnia ahhoz annak a célnak az eléréséhez is, hogy az Unió költségvetéséből az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre fordított összegek aránya legalább 20 %-ra növekedjen.

(11)

Az Uniónak továbbá a tagállamok tapasztalatai alapján támogatnia kell a csatlakozás felé történő átmenetnek az I. mellékletben felsorolt valamennyi kedvezményezett számára előnyös módon történő megvalósítását. Az együttműködésnek elsősorban a tagállamok által a reformfolyamatok során szerzett tapasztalatok átadására kell irányulnia.

(12)

A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell támogatásuk szabályszerűségét, koherenciáját és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori megosztása révén. Meg kell tenni a szükséges lépéseket a többi támogatóval való jobb koordináció és a kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, többek között rendszeres konzultációk segítségével. Növelni kell a civil társadalom szerepét mind a kormányzati szervek segítségével végrehajtott programokban, mind pedig azokban, amelyekben az uniós támogatás közvetlen kedvezményezettjeiként vesznek részt.

(13)

Az e rendelet keretében támogatandó megfelelő szakpolitikai területek célkitűzéseinek elérését célzó tevékenységekre vonatkozó prioritásokat a Bizottság által az Unió többéves pénzügyi keretének 214-2020 közötti időtartamára vonatkozóan megállapított irányadó jellegű, stratégiai dokumentumokban kell meghatározni, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel partnerségben, egyedi igényeik és a bővítési menetrend alapján az e rendeletben meghatározott általános és különös célkitűzésekkel összhangban és kellő figyelmet szentelve a vonatkozó nemzeti stratégiáknak is. A stratégiai dokumentumoknak meg kell határozniuk a támogatandó szakpolitikai területeket is, és – az Európai Parlament és a Tanács előjogainak sérelme nélkül – szakpolitikai területenként, évenkénti bontásban meg kell határozniuk az indikatív uniós forráselőirányzatokat, feltüntetve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét is. Ennek keretében kellő rugalmasságot kell biztosítani az időközben felmerülő igények kielégítésére és a teljesítmény javítását szolgáló ösztönzők biztosítására. A stratégiai dokumentumoknak koherenciát és összhangot kell biztosítaniuk az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek a nemzeti költségvetésükben is tükröződő erőfeszítéseivel, és figyelembe kell venniük a más donorok által nyújtott támogatást is. A belső és a külső fejlemények figyelembevétele érdekében a stratégiai dokumentumokat félidőben értékelni kell és szükség szerint felül kell vizsgálni.

(14)

Az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek uniós tagság céljából tett reform-erőfeszítéseinek támogatása az Unió érdekében áll. A támogatás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az eredményekre, és ösztönzőket kell biztosítani azok számára, akik az előcsatlakozási támogatás eredményes végrehajtása és a tagsági kritériumok teljesítése felé vezető úton elért eredmények révén bizonyítják a reformok iránti elkötelezettségüket.

(15)

A támogatás keretében továbbra is igénybe kell venni az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket. Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen kezelésről az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek általi közvetett kezelésük felé való átmenetnek fokozatosnak kell lennie, és igazodnia kell ezeknek a kedvezményezettek az egyedi kapacitásaihoz. A részvételi demokrácia elvével összhangban a Bizottságnak az I. mellékletben felsorolt minden egyes kedvezményezett esetében ösztönöznie kell az adott kedvezményezett részére biztosított támogatás parlamenti felügyeletét.

(16)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezek a hatáskörök a stratégiai dokumentumokhoz, a programozási dokumentumokhoz, és az egységes feltételeket létrehozó külön szabályokhoz kapcsolódnak és az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendeletével (5) összhangban kell gyakorolni őket. E végrehajtási aktusok sajátosságaiból – és különösen azok szakpolitika-orientáló jellegét vagy pénzügyi vonzatait – adódóan e végrehajtási aktusok elfogadására alaphelyzetben vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kevés költséggel járó végrehajtási intézkedések esetét. Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek megállapítása során figyelembe kell venni a korábbi előcsatlakozási támogatások irányítással és végrehajtással kapcsolatos tapasztalatait. Ezeket az egységes feltételeket az esetleges fejlemények függvényében módosítani kell.

(17)

Az e rendelettel létrehozott bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az 1085/2006/EK rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások, valamint a 389/2006/EK tanácsi rendelet (6) 3. cikkének a végrehajtása tekintetében is.

(18)

Ez a rendelet pénzügyi keretösszeget állapít meg a program teljes időtartamára vonatkozóan, amely az éves költségvetési eljárás során elsődleges referenciaösszeget jelent az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében.

(19)

Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt a külső tevékenységet támogató uniós eszközök közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az IPA II, az külső tevékenység finanszírozására vonatkozó egyéb uniós eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek pedig a külső tevékenység finanszírozására vonatkozó eszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítését kell maga után vonnia.

(20)

A külső tevékenység finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) határozza meg.

(21)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)

Indokolt biztosítani a zökkenőmentes átmenetet az 1085/2006/EK rendelet alapján létrehozott előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) és az IPA II között, valamint e rendelet időbeli hatályát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (9) időbeli hatályához igazítani. Ezért e rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Általános célkitűzés

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó előcsatlakozási támogatási eszköznek (a továbbiakban: az IPA II) támogatnia kell az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteket azoknak a politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformoknak az elfogadásában és végrehajtásában, amelyekre az említett kedvezményezetteknek az uniós tagság érdekében, az uniós értékeknek való megfelelésük, valamint az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlathoz való fokozatos hozzáigazodásuk érdekében szükségük van.

E támogatás keretében az IPA II segítségével hozzá kell járulni az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek stabilitásához, biztonságához és jólétéhez.

2. cikk

Egyedi célkitűzések

(1)   Az e rendelet alapján történő támogatásnak az alábbi konkrét célok elérésére kell irányulnia, az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek egyedi igényeinek és saját bővítési tervüknek megfelelően:

a)

a politikai reformok támogatása, többek között az alábbiak által:

i.

a következők megerősítése: a demokrácia és annak intézményei – ideértve egy független és hatékony bírói kart –, valamint a jogállamiság, ideértve annak megvalósítását;

ii.

az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, a kisebbségekhez tartozók – így például a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak fokozottabb tiszteletben tartása a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetésmentességnek és a toleranciának, a tömegtájékoztatás szabadságának, valamint a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásának az elősegítése;

iii.

a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok;

iv.

a megbékéléssel, a béke- és bizalomépítéssel kapcsolatos intézkedések előmozdítása;

v.

a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;

vi.

a közigazgatás és a jó kormányzás megerősítése minden szinten;

vii.

a bűnüldözés és a határigazgatás javítását célzó kapacitásépítési intézkedések, valamint a migrációs politika végrehajtása, beleértve a migrációs áramlások igazgatását is;

viii.

a civil társadalom fejlesztése;

ix.

a társadalmi párbeszéd elmélyítése és a szociális partnerek kapacitásainak a javítása;

b)

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó gazdasági, társadalmi és területi fejlődés támogatása, többek között az alábbiak révén:

i.

az uniós normák megvalósítása a gazdaságban – így például egy működő piacgazdaság megteremtése –, valamint a gazdasági és a költségvetési kormányzásban;

ii.

az Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges gazdasági reformok – a társadalmi és a környezetvédelmi célok megvalósításához való hozzájárulás mellett;

iii.

a foglalkoztatás és a foglalkoztatási mobilitás elősegítése, a minőségi munkahelyteremtés és a humántőke-fejlesztés ösztönzése;

iv.

a társadalmi és a gazdasági befogadás ösztönzése, különösen a kisebbségek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esetében, ideértve a fogyatékossággal élő személyeket, a menekülteket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyeket;

v.

egy inkluzív és integrált oktatási rendszer elősegítése, valamint a kulturális örökség megőrzése és helyreállítása;

vi.

a fizikai tőke fejlesztése – ideértve az infrastruktúra javítását –, valamint az uniós és a regionális hálózatokkal meglévő kapcsolatok javítása;

vii.

a kutatási, a technológiafejlesztési és az innovációs kapacitás erősítése;

c)

az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek azon képességének javítása minden szinten, amelyre az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséhez van szükség – az uniós vívmányokhoz való fokozatos igazodásnak, illetve a vívmányok elfogadásának, végrehajtásának és érvényesítésének a támogatása révén, beleértve az uniós strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap kezelésére történő felkészülést is.

d)

az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek, tagállamok és adott esetben harmadik országok részvételével megvalósuló, az 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) keretein belüli regionális integráció és területi együttműködés erősítése.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott konkrét célok megvalósítása terén elért eredményeket olyan előre meghatározott, egyértelmű, átlátható és – adott esetben – országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell ellenőrizni és értékelni, amelyek többek között az alábbiakra vonatkoznak:

a)

eredmények a következő területeken: a demokrácia megerősítése, jogállamiság és a független és hatékony igazságszolgáltatási rendszer, az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek és kiszolgáltatott helyzetben levő csoportok jogainak és az alapvető szabadságok, a nemek közötti egyenlőségnek és a nők jogainak tiszteletben tartását, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a megbékélés, a jószomszédi viszony és a menekültek visszatérésének elősegítése, valamint különösen az e területeken felhalmozott múltbeli tapasztalatok dokumentálása;

b)

a gazdasági, szociális és a költségvetési reformok terén, valamint a strukturális és a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésében elért eredmények, a társadalmi és a gazdasági fejlesztési stratégiák hatékonysága és eredményessége, továbbá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén, valamint a befogadó és integrált oktatási, minőségi képzési és foglalkoztatási rendszer kialakítása elért eredmények, ideértve az IPA II által támogatott közberuházások révén elért eredményeket is, valamint a kedvező üzleti környezet kialakítása terén elért eredmények;

c)

a jogszabályállománynak az uniós vívmányokkal történő összehangolása terén – ideértve a megvalósítás múltbeli tapasztalatainak dokumentálását is – elért eredmények, az Unióval kapcsolatos intézményi reform terén elért eredmények, ideértve az e rendelet szerint nyújtott támogatás közvetett igazgatása felé történő átmenetet;

d)

a jó kormányzás és a közigazgatási, intézményi és befogadó kapacitások valamennyi szinten történő kialakítása és megerősítése – ideértve az uniós vívmányokkal kapcsolatos jogszabályok elfogadásához és végrehajtásához szükséges megfelelő humán erőforrásokat is – terén elért eredmények;

e)

a regionális és a területi együttműködési kezdeményezések és a kereskedelmi forgalom alakulása.

(3)   A (2) bekezdésben említett mutatókat adott esetben a teljesítmény monitoringjára, értékelésére és felülvizsgálatára kell alkalmazni. A Bizottság 4. cikkben említett éves jelentéseit összehasonlítási alapként kell használni az IPA II támogatás eredményeinek értékelésekor. A vonatkozó teljesítménymutatókat a 6. és 7. cikkben említett stratégiai dokumentumokban és programokban kell meghatározni oly módon, hogy azok lehetővé tegyék az elért eredmények időarányos, illetve – adott esetben – több programot is magában foglaló objektív értékelését.

3. cikk

Szakpolitikai területek

(1)   Az e rendelet szerinti támogatásnak elsősorban az alábbi szakpolitikai területekre kell vonatkoznia:

a)

az uniós tagságra való felkészüléshez szükséges reformok, valamint a kapcsolódó intézményfejlesztés és kapacitásépítés;

b)

társadalmi-gazdasági fejlődés és regionális fejlesztés;

c)

foglalkoztatás, szociálpolitika, oktatás, a nemek közötti egyenlőség és humánerőforrás-fejlesztés;

d)

mezőgazdaság és vidékfejlesztés;

e)

regionális és területi együttműködés.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett valamennyi szakpolitikai terület esetében a támogatásnak elő kell segítenie, hogy az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek – különösen szakpolitikai reformok, jogszabály-közelítés, kapacitásépítés és beruházások révén – teljesítsék az 1. és a 2. cikkben megállapított általános és konkrét célokat.

Adott esetben különös figyelmet kell fordítani a jó kormányzásra, a jogállamiságra, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.

(3)   Az (1) bekezdés b)–e) pontjában említett szakpolitikai területen történő támogatás keretében az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendeletében (11), az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendeletében (12), az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendeletében (13), az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendeletében (14), valamint az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendeletében (15) meghatározott típusú tevékenységek finanszírozhatók.

(4)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett szakpolitikai területen történő támogatás keretében különösen több országot érintő vagy horizontális tevékenységek, valamint határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködési tevékenységek finanszírozhatók.

4. cikk

A támogatás kerete

(1)   Az e rendelet szerinti támogatást az Európai Tanács és a Tanács által meghatározott bővítési politikai keretnek megfelelően kell nyújtani, megfelelően figyelembe véve a bővítési stratégiáról szóló közleményt és a Bizottság éves bővítési csomagjában foglalt, az elért eredményekről szóló jelentéseket, valamint az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásait. A Bizottság gondoskodik a támogatás és a bővítési politikai keret közötti koherenciáról.

(2)   A támogatást az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek konkrét helyzetéhez kell igazítani, illetve céljait a szerint kell kialakítani, figyelembe véve a tagsági kritériumoknak való megfeleléshez szükséges további erőfeszítéseket, illetve a kedvezményezettek kapacitásait. A támogatásokat hatókör és intenzitás tekintetében meg kell különböztetni egymástól a szükségletek, a reformok iránti elkötelezettség mértéke, valamint a reformok végrehajtásában elért eredmények szerint. A támogatásnak főként az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek általi ágazati reformok megtervezésének és végrehajtásának elősegítésére kell irányulnia. Az ágazati politikáknak és stratégiáknak átfogónak kell lenniük, valamint hozzá kell, hogy járuljanak a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések eléréséhez.

(3)   A 2. cikk (1) bekezdése szerinti konkrét célkitűzésekkel összhangban az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek szükségleteinek és kapacitásainak megfelelő támogatás tematikus prioritásai a II. mellékletben találhatók. Az egyes tematikus prioritások egyszerre több konkrét célkitűzés megvalósításához is hozzájárulhatnak.

(4)   A 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti konkrét célkitűzésekkel összhangban, a támogatásnak mind az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek közötti, mind pedig az általuk a tagállamokkal vagy a 232/2014/EU rendelettel létrehozott Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) által támogatott országokkal folytatott határokon átnyúló együttműködés támogatására kell irányulnia, a jószomszédi kapcsolatok, az uniós integráció, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés elősegítésének céljával. A területi együttműködés támogatásának tematikus prioritásait a III. melléklet határozza meg.

5. cikk

Megfelelés, koherencia és egymást kiegészítő jelleg

(1)   Az e rendelet szerint nyújtott pénzügyi támogatásoknak összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikákkal. Meg kell felelniük az Unió által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel kötött megállapodásoknak, valamint tiszteletben kell tartaniuk az Unió által multilaterális megállapodások keretében részes félként vállalt kötelezettségeket.

(2)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve hozzájárul a támogatás fokozott átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások teljesítéséhez – többek között azáltal, hogy nyilvánosságra hozza a támogatás volumenére és elosztására vonatkozó adatokat, továbbá biztosítja, hogy az adatok nemzetközileg összehasonlíthatók, valamint könnyen hozzáférhetők, megoszthatók és közzétehetők legyenek.

(3)   A Bizottság, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank (EBB) együttműködnek egymással az e rendelet keretében történő támogatás, valamint az Unió, a tagállamok és az EBB által nyújtott egyéb támogatások közötti koherencia biztosítása, valamint az ezek közötti átfedések elkerülésére érdekében, többek között a támogatás koordinálását célzó rendszeres és inkluzív megbeszélések összehívásának segítségével.

(4)   Annak érdekében, hogy növekedjen a támogatás eredményessége és hatékonysága, és hogy megelőzzék a kettős finanszírozást, a Bizottság, a tagállamok és az EBB biztosítja a támogatási programjaik koordinálását, összhangban a külső támogatás területén történő operatív koordináció erősítésére, valamint a szakpolitikák és az eljárások összehangolására vonatkozó, már kialakult elvekkel, és különösen a nemzetközi segélyhatékonysági alapelvekkel. A koordinációnak magában kell foglalnia a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációkat és a vonatkozó információk gyakori megosztását különösen helyi szinten, és kulcsfontosságú lépést kell képeznie a tagállamok és az Unió programozási folyamataiban.

(5)   A támogatás során az eredményesség és a hatékonyság fokozása és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megteszi az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy javuljon a multilaterális és a regionális szervezetekkel, illetve intézményekkel – így például a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségeivel, alapjaival és programjaival, valamint az Unión kívüli donorokkal – való koordináció és komplementaritás.

(6)   Az e rendelet keretében történő támogatás előkészítése, végrehajtása és nyomon követése során a Bizottság alapelvként az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek partnereként jár el. A partnerségbe, ahol indokolt, be kell vonni a hatáskörrel rendelkező nemzeti és helyi hatóságokat, valamint civil társadalmi szervezeteket is. A Bizottságnak ösztönöznie kell a megfelelő érdekelt felek közötti koordinációt.

A civil társadalmi szervezetek kapacitásait – adott esetben – a támogatás közvetlen támogatottjaiként kell megerősíteni.

II. CÍM

STRATÉGIAI TERVEZÉS

6. cikk

Stratégiai dokumentumok

(1)   Az e rendelet szerinti támogatást a Bizottság által az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettekkel partnerségben az uniós többéves pénzügyi keret 2014-2020 közötti időtartamára kidolgozott, országra vagy országcsoportra vonatkozó indikatív stratégiai dokumentumok (a továbbiakban: a stratégiai dokumentumok) alapján kell nyújtani.

(2)   A stratégiai dokumentumokban meg kell határozni az e rendelet szerint, valamint az 1., illetve a 2. cikkben említett általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban támogatandó, a 3. cikkben említett megfelelő szakpolitikai területeken elérendő célkitűzések elérésére irányuló tevékenységek prioritásait. A stratégiai dokumentumokat a 4. cikk szerinti támogatási kerettel összhangban kell elfogadni, és a vonatkozó nemzeti stratégiákat kellően figyelembe venniük.

(3)   A stratégiai dokumentumoknak tartalmazniuk kell az uniós támogatásoknak a szakpolitikai területenkénti bontásban feltüntetett indikatív felosztását, adott esetben éves bontásban, és lehetővé kell tenniük a felmerülő igények kezelését, a különböző szakpolitikai területeken nyújtott támogatások összevonása lehetőségének sérelme nélkül. A stratégiai dokumentumoknak az azokban meghatározott célok elérése terén tett előrehaladás értékelését lehetővé tevő mutatókat kell tartalmaznia.

(4)   A Bizottság évente értékeli a stratégiai dokumentumok végrehajtását, valamint azt, hogy a 4. cikkben említett szakpolitikai keretben bekövetkezett változások fényében e dokumentumok továbbra is relevánsak-e. A Bizottság tájékoztatja a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot az értékelés eredményéről, és adott esetben javaslatot tehet az ebben a cikkben említett stratégiai dokumentumok és/vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett programok és intézkedések felülvizsgálatára. A stratégiai dokumentumokat félidőben is felül kell vizsgálni és adott esetben módosítani kell.

(5)   A Bizottság az ebben a cikkben említett stratégiai dokumentumokat és azok esetleges módosításait az 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS

7. cikk

Programozás

(1)   Az e rendelet szerinti uniós támogatást a(z) 236/2014/EU rendelet (2) és (3) cikkében említett programok és intézkedések révén, közvetlenül, közvetve vagy megosztott igazgatás útján kell végrehajtani, az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó egyedi szabályoknak megfelelően, különös tekintettel az igazgatási struktúrákra és eljárásokra, amelyeket a Bizottság e rendelet 13. cikkével összhangban fogad el. A végrehajtást főszabályként olyan éves vagy többéves, országspecifikus vagy országcsoportra vonatkozó programok, valamint határokon átnyúló együttműködési programok formájában kell megvalósítani, amelyeket a 6. cikkben említett stratégiai dokumentumoknak megfelelően hoznak létre és az adott esettől függően az e rendelet I. mellékletében felsorolt megfelelő kedvezményezettek és/vagy a Bizottság alakítanak ki.

(2)   A(z) 236/2014/EU rendelet 17. cikkében említett félidős felülvizsgálati jelentés (a továbbiakban: a félidős felülvizsgálati jelentés) közzétételét követően végrehajtott programozási vagy program-felülvizsgálati tevékenység során figyelembe kell venni a jelentés eredményeit, megállapításait és következtetéseit.

8. cikk

Keretmegállapodások és kiegészítő megállapodások

(1)   A Bizottság és az. I. mellékletben felsorolt megfelelő kedvezményezettek keretmegállapodásokat kötnek a támogatás végrehajtására vonatkozóan.

(2)   A támogatás végrehajtása tekintetében kiegészítő megállapodás köthető a Bizottság és az I. mellékletben felsorolt megfelelő kedvezményezettek vagy szükség esetén azok végrehajtó hatóságai között.

9. cikk

Több eszközt érintő rendelkezések

(1)   Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 7. cikk (1) bekezdése szerinti programokra és intézkedésekre azok az országok, területek és régiók is jogosultak, amelyek egyébként az 1. cikk alapján nem lennének jogosultak finanszírozásra, amennyiben a végrehajtandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.

(2)   Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) hozzá kell járulnia az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, e rendelet szerint létrehozott, határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Az ERFA-ból származó hozzájárulás összegét az 1299/2013/EU rendelet 4. cikke alapján kell meghatározni. E rendeletet kell alkalmazni az említett hozzájárulás felhasználására.

(3)   Az IPA II adott esetben hozzájárulhat az 1299/2013/EU rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon transznacionális és régiók közötti együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

(4)   Az IPA II adott esetben hozzájárulhat a(z) 232/2014/EU rendelet rendelkezései értelmében létrehozott és végrehajtott azon határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az e rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

(5)   Az IPA II adott esetben hozzájárulhat a makroregionális stratégia részeként bevezetett azon programokhoz vagy intézkedésekhez, amelyekben az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek részt vesznek.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

A Bizottság felhatalmazása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 11. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítására vonatkozóan. A félidős felülvizsgálati jelentés közzétételét követően és a jelentésben foglalt ajánlások alapján a Bizottság legkésőbb 2018. március 31-ig elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a II. melléklet módosítására vonatkozóan.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottság 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2020. december 31-ig szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

További végrehajtási szabályok elfogadása

A(z) 236/2014/EU rendeletben megállapított szabályokon túlmenően a(z) 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően egyedi szabályokat kell elfogadni e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek meghatározása érdekében.

13. cikk

Bizottság

(1)   Létrejön az előcsatlakozási támogatási eszköz bizottsága (a továbbiakban: az IPA II-bizottság), melynek tagjai a tagállamok képviselői, elnöke pedig a Bizottság egy képviselője. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(3)   Az IPA II-bizottság a 3. cikkben említett valamennyi szakpolitikai területet illetően segíti a Bizottság munkáját. Az IPA II-bizottság hatáskörrel rendelkezik az 1085/2006/EK rendelet szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében és a 389/2006/EK rendelet 3. cikkének végrehajtása tekintetében is.

14. cikk

A teljesítmény jutalmazása

(1)   A 6. cikkben említett stratégiai dokumentumokban elő kell írni, hogy a támogatás egy megfelelő összegét fenn kell tartani az I. mellékletben felsorolt valamely kedvezményezett megjutalmazására, amely

a)

határozott előrehaladást ért el a tagsági kritériumoknak való megfelelés tekintetében; és/vagy

b)

hatékonyan használta fel az előcsatlakozási támogatást, mellyel különösen jó eredményeket ért el a vonatkozó stratégiai dokumentumban meghatározott konkrét célok tekintetében.

(2)   Amennyiben az I. mellékletben felsorolt valamely kedvezményezett által elért előrehaladás és/vagy eredmények jelentősen elmaradnak a stratégiai dokumentumokban meghatározott szintektől, a Bizottság a(z) 236/2014/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően arányosan kiigazítja a forráselosztást.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett jutalmak céljára el kell különíteni egy megfelelő összeget, amelyet egy többéves időszak során nyújtott teljesítmény és elért eredmények értékelése alapján kell kiosztani, de legkésőbb 2017-ben, illetve 2020-ban. Ennek során a stratégiai dokumentumokban meghatározott módon figyelembe kell venni a 2. cikk (2) bekezdésében említett és teljesítménymutatókat.

(4)   Az uniós forrásoknak a 6. cikkben említett stratégiai dokumentumokban szereplő indikatív felosztása során figyelembe kell venni az érintett további források teljesítmény és/vagy eredmények alapján történő kiosztásának a lehetőségét.

15. cikk

Pénzügyi keretösszeg

(1)   A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra e rendelet végrehajtásának pénzügyi keretösszege 11 698 668 000 EUR folyó árakon. A pénzügyi keretösszeg legfeljebb 4 %-át az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek és a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködési programokra kell elkülöníteni, szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően.

(2)   Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret határain belül.

(3)   Az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 18. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint 1 680 000 000 EUR indikatív összeg kerül elkülönítésre a különböző, külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó eszközökből, nevezetesen a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott fejlesztési együttműködési eszközből, a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott ENI-ből, az IPA II-ből és a partnerségi eszközből – az 1288/2013/EU rendelet szerinti partnerországokba irányuló, vagy azokból érkező tanulási célú mobilitással kapcsolatos tevékenységekre, valamint az ezen országok hatóságaival, intézményeivel és szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az 1288/2013/EU rendelet alkalmazandó.

A finanszírozás két, többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek az első négy, illetve a fennmaradó három évre terjednek ki. Ez a finanszírozás elosztása az e rendeletben meghatározott programozásban jelenik meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. Nagy horderejű előre nem látható körülmények vagy jelentős politikai változások esetén ezek az allokációk az uniós külső tevékenység prioritásaival összhangban módosíthatók.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourban, 2014. március 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 11., 2013.1.15., 77. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 110. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(4)  A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6)  A Tanács 389/2006/EK rendelete (2006. február 27.) a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló 2667/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 65., 2006.3.7., 5. o.).

(7)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 236/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 95. oldalát).

(9)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az európai szomszédsági támogatási eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a Kohéziós Alapról és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 281. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 77. oldalát).


I. MELLÉKLET

Albánia

Bosznia-Hercegovina

Izland

Koszovó (1)

Montenegró

Szerbia

Törökország

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság


(1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.


II. MELLÉKLET

A támogatás tematikus prioritásai

A támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)

a jó közigazgatás és gazdasági kormányzás elveinek való megfelelés. E területen a beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a közigazgatás megerősítése, ideértve a szakmaiság erősítését és a közszolgálatnak a politikától való elkülönítését, az érdemelvűség beágyazását és a megfelelő közigazgatási eljárások biztosítását; a makrogazdasági stabilitás erősítését szolgáló képesség javítása és a működőképes piacgazdaság és versenyképesebb gazdaság megteremtése irányába mutató előrehaladás támogatása; az Unió többoldalú költségvetési felügyeleti mechanizmusában való részvétel és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel a gazdaságpolitikai fundamentumok terén való szisztematikus együttműködés támogatása, valamint a közpénzek kezelésének erősítése;

b)

a jogállamiság biztosításához szükséges intézmények létrehozása és helyes működésüknek a korai szakasztól való támogatása. E területen a beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: független, elszámoltatható és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek kialakítása, beleértve az átlátható, érdemelvű munkaerő-felvételi, értékelési és előléptetési rendszereket, valamint a jogsértések esetén alkalmazandó hatékony fegyelmi eljárásokat; szilárd rendszerek létrehozásának biztosítása a határőrizet, a migrációs áramlások kezelése és a rászorulók számára történő menedék nyújtása érdekében; hatékony eszközök kialakítása a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük folytatott küzdelem céljára; az emberi jogok és a kisebbségekhez tartozók – köztük a romák, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek – jogainak és az alapvető szabadságoknak, és ennek keretében a média szabadságának az előmozdítása és védelme;

c)

az I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országokban a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szervezetei, köztük a szakmai szövetségek kapacitásainak erősítése, valamint az uniós székhelyű szervezetek és az I. mellékletben felsorolt kedvezményezett országokon belüli szervezetek közötti hálózatépítés ösztönzése minden szinten, lehetővé téve számukra, hogy hatékony párbeszédet folytassanak az állami és magánszereplőkkel;

d)

beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén. E területen a beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a színvonalas kisgyermekkori, alapfokú és középfokú oktatásban való egyenlő részvétel előmozdítása; a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése; a szakképzési rendszerek hozzáigazítása a munkaerőpiac igényeihez; a felsőoktatás minőségének és relevanciájának javítása; az egész életen át tartó tanulásban való részvétel lehetőségének javítása, valamint az oktatási és képzési infrastruktúrába irányuló, különösen olyan beruházások támogatása, amelyek célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése és az integrált oktatás előmozdítása.

e)

a foglalkoztatás előmozdítása és a munkavállalói mobilitás támogatása. E területen a beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a munkahellyel nem rendelkező, és oktatásban vagy képzésben sem részesülő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrálása, többek között olyan intézkedések révén, amelyek ösztönzik a színvonalas munkahelyteremtő beruházásokat;, a munkanélküliek munkaerő-piaci integrációjának támogatása; és valamennyi alulreprezentált csoport nagyobb arányú munkaerő-piaci részvételének ösztönzése. A beavatkozás egyéb kulcsterületei a következők:: a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a változásokhoz való alkalmazkodásának, a fenntartható szociális párbeszéd kialakításának, valamint a munkaerő-piaci intézmények korszerűsítésének és megerősítésének támogatása.

f)

a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az ezen a területen történő beavatkozásnak a következőkre kell irányulnia: a marginalizálódott közösségek, például a romák integrációja; a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a megfizethető, fenntartható és magas színvonalú szolgáltatásokhoz, így például egészségügyi ellátáshoz és a közérdekű szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, többek között a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése révén.

g)

a fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek felszámolása a fő hálózati infrastruktúrákon és különösen a jelentős európai többletértéket képviselő projektekbe való beruházás. A meghatározott beruházások fontossági sorrendjét a szerint kell megállapítani, hogy milyen mértében járulnak hozzá a mobilitáshoz, a fenntarthatósághoz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, továbbá mennyire lényegesek a tagállamokkal való összeköttetések szempontjából, valamint az egységes európai közlekedési térséggel való összhangjuknak megfelelően.

h)

a növekedés, a munkahelyteremtés és a kohézió fő motorjaiként a magánszektor működési környezetének és a vállalkozások versenyképességének javítása, ideértve az intelligens szakosodást is. Az üzleti környezetet javító projekteknek elsőbbséget kell biztosítani.

i)

a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése, különösen a kutatási infrastruktúra, a támogató környezet fejlesztése, valamint a hálózatépítés és az együttműködés ösztönzése révén.

j)

hozzájárulás az élelmiszer-ellátás biztonságához és az élelmiszer-biztonsághoz, valamint diverzifikált és életképes gazdálkodási rendszerek fenntartása a vidéki területeken, sokszínű vidéki közösségekben.

k)

az agrár-élelmiszeripari ágazat azon képességének javítása, hogy meg tudjon birkózni a verseny előidézte nyomással és a piaci erőkkel, továbbá, hogy fokozatosan hozzáigazodjon az uniós szabályokhoz és előírásokhoz, ugyanakkor a vidéki területek kiegyensúlyozott területi fejlődése keretében gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokat is kövessen;

l)

a környezet minőségének védelme és javítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez való hozzájárulás, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javításához, az éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás előmozdításához. Az IPA II keretében nyújtott finanszírozásnak elő kell mozdítania azokat a szakpolitikákat, amelyek az erőforrás-hatékony, biztonságos és fenntartható karbonszegény gazdaságra való átállást támogatják.

m)

a megbékélést, békeépítést és bizalomépítést szolgáló intézkedések támogatása.


III. MELLÉKLET

A területi együttműködéshez nyújtott támogatás tematikus prioritásai

A határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott támogatás az adott esettől függően az alábbi tematikus prioritásokra irányulhat:

a)

a foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, valamint a társadalmi és kulturális befogadás határokon átnyúló előmozdítása, többek között az alábbiak révén: a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, ideértve a határokon átlépő mobilitást is; közös helyi foglalkoztatási kezdeményezések; információs és tanácsadó szolgáltatások és közös képzés; nemek közötti egyenlőség; esélyegyenlőség; a bevándorló csoportok és a kiszolgáltatott csoportok integrálása; az állami foglalkoztatási szolgálatokba történő beruházások; a közegészségügybe és a szociális szolgáltatásokba irányuló beruházások támogatása;

b)

a környezet védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, továbbá a kockázat-megelőzésnek és -kezelésnek az előmozdítása többek között az alábbiak révén: együttes környezetvédelmi fellépések; a természeti erőforrások fenntartható használatának, az erőforrás-hatékonyságnak, a megújuló energiaforrások használatának, valamint a biztonságos és fenntartható, karbonszegény gazdaságra történő átállásnak az előmozdítása; a konkrét kockázatok kezelését célzó beruházások ösztönzése, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítása, valamint a katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és a veszélyhelyzetekre való felkészültség javítása;

c)

a fenntartható közlekedés előmozdítása és a köztulajdonú infrastruktúrák fejlesztése többek között az alábbiak révén: az elszigeteltség csökkentése a közlekedési, az információs és a hírközlő hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával és beruházás a határokon átnyúló víz-, hulladék- és energiarendszerekbe és -létesítményekbe;

d)

a turizmus, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmének ösztönzése;

e)

a fiatalokat, az oktatást és a készségfejlesztést célzó beruházások, többek között közös oktatási, szakképzési és képzési programok fejlesztése és végrehajtása, valamint a közös ifjúságügyi tevékenységeket támogató infrastruktúrák fejlesztése;

f)

a helyi és regionális kormányzás előmozdítása, valamint a helyi és regionális hatóságok tervezési és adminisztratív kapacitásának erősítése;

g)

a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a kis- és középvállalkozások, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése többek között az alábbiak révén: vállalkozásösztönzés és -támogatás, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, valamint a helyi határokon átnyúló piacok fejlesztése és a nemzetköziesedés erősítése;

h)

a kutatás, a technológiai fejlődés, az innováció és az információs és kommunikációs technológiák erősítése, többek között az emberi erőforrások, valamint a kutatási és technológiafejlesztési létesítmények megosztásának előmozdítása révén.

Az IPA II keretében nyújtott finanszírozás adott esetben az I. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknek az ERFA szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzése szerinti transznacionális és régiók közötti együttműködési programokban, valamint az ENI szerinti, határokon átnyúló együttműködési programokban való részvételéhez is nyújthat támogatást. Ezekben az esetekben a támogatás tárgyát a vonatkozó eszköz – vagy az ERFA, vagy az ENI – szabályozási keretének megfelelően kell meghatározni.


Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Parlamenttel folytatott stratégiai párbeszédről (1)

Az Európai Bizottság az EUSZ 14. cikke alapján stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet programozása előtt, valamint – adott esetben – az eszköz érintett kedvezményezettjeivel való első konzultációt követően. Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, az országonkénti/régiónkénti indikatív keretösszegekkel együtt, az egyes országokon/régiókon belül pedig feltüntetve a prioritásokat, a lehetséges eredményeket és a földrajzi programok egyes prioritásaira vonatkozó indikatív keretösszegeket, továbbá a támogatás megválasztott módozatát (2). Az Európai Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a programozásra vonatkozóan rendelkezésre álló releváns dokumentumokat, a tematikus prioritásokkal, a lehetséges eredményekkel, a támogatás megválasztott módozatával (2), valamint a tematikus programokban szereplő prioritások pénzügyi keretösszegeivel. Az Európai Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament e kérdésben képviselt álláspontját.

Az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel a félidős értékelés előkészítése során és azt megelőzően, hogy a programozási dokumentumok bármilyen lényeges felülvizsgálatára sor kerülne e rendelet érvényességi ideje alatt.

Az Európai Bizottság az Európai Parlament felkérésére kifejti, hogy az Európai Parlament észrevételeit mely pontokon vette figyelembe a programozási dokumentumokban, illetve milyen esetleges egyéb lépéseket hajtott végre a stratégiai párbeszéd nyomán.


(1)  Az Európai Bizottságot a portfólióért felelős biztos szintjén képviselik.

(2)  Adott esetben.


Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a kisebbségek horizontális programjainak finanszírozásáról

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság egyetért abban, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a kisebbségek – a koppenhágai kritériumokkal összhangban történő – tiszteletben tartásának és védelmének javítására irányuló programok finanszírozását, ahogyan az az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet esetében is történt.


Az Európai Bizottság nyilatkozata az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt egyes szabályok végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapítására irányuló végrehajtási jogi aktusok alkalmazásáról

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt, a határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtására vonatkozóan alkalmazandó szabályok, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt más specifikus, részletesebb végrehajtási szabályok célja az alap-jogiaktus kiegészítése, ezért az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására van szükség. Az Európai Bizottság nem fogja ellenezni a társjogalkotók által jóváhagyott szöveg elfogadását. Az Európai Bizottság mindazonáltal emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 290. és 291. cikke elhatárolásának kérdését jelenleg a biocidokkal kapcsolatos ügy keretében vizsgálja az Európai Unió Bírósága.


Az Európai Parlament állásfoglalása a pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatás felfüggesztéséről

Az Európai Parlament megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet semmilyen kifejezett hivatkozást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a támogatás felfüggeszthető lenne abban az esetben, ha a kedvezményezett ország nem tesz eleget a vonatkozó eszközben szereplő alapelveknek, és nevezetesen a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása elvének.

Az Európai Parlament megítélése szerint az ezen eszközök keretében nyújtott támogatások felfüggesztése módosítaná a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott átfogó finanszírozási rendszert. Az Európai Parlament mint társjogalkotó és a költségvetési hatóság egyik ága, ezért jogosult arra, hogy amennyiben ilyen döntés meghozatala szükséges, e tekintetben maradéktalanul gyakorolja előjogait.


Az Európai Parlament állásfoglalása az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettekről

Az Európai Parlament megjegyzi, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a teljes szövegben „az I. mellékletben felsorolt kedvezményezettek” kifejezést használja. Az Európai Parlament úgy tekinti, hogy ez a kifejezés az országokra utal.